Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-13 / 269. szám

1989. november 13., hétfő NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP KÖZÉLET • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke : táviratban üdvözölte Ahmed Abdallah Abderrahmanit, a Comore Szövetségi Iszlám Köztársaság elnökét az ország­­nemzeti ünnepe alkalmából.­­ • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Németh Miklós miniszterelnök és Fodor István, az Ország­­gyűlés megbízott elnöke fo­gadta Göbölyös Gábort, ha­zánknak a Belga Királyságba akkreditált új nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. Lemondott a Demisz elnöke és alelnöke (Munkatársunktól.) Lemondott tisztéről Nagy Imre, a Magyar Demokratikus­­Ifjúsági Szövetség elnöke és Kracsun Csaba, a szervezet alelnök­e a Demisz szövetségi tanácsának szombati ülésein. Január második felére össze­hívták a szövetség­­második o­rszágos­ gyűlését. Az új ve­zetés megválasztásáig a szö­vetség munkáját nyolctagú ügyvivői testület irányítja, amelynek tagja a lemondott elnök is. NEM GOND AZ ELADÓSODÁS? A recept: stabil gazdaság, általános takarékosság Szombaton befejeződött a New York-i székhelyű Global Economic Action Institute (GEAI) által rendezett nem­zetközi konferencia Budapes­ten. A zárónapon a konferen­cia részvevői — a világ szá­mos országából ideérkezett üzletemberek, pénzügyi szak­emberek, volt vezető kor­mánytisztviselők — többek között azzal foglalkoztak, hogy a kelet-európai reformorszá­gok milyen nemzetközi támo­gatásra számíthatnak. A japán Export—Import Bank képvi­selője elmondotta: a pénzin­tézet elsőként Magyarország­nak folyósított Kelet-Európá­­ban kölcsönt a reformok tá­mogatására. A japán pénzügyi szakemberek szerint Kelet- Európában a háborút követő japán gazdasági újraélesztési modellt kellene alkalmazni. Ennek megfelelően általános takarékosságot ajánlanak Ma­gyarországnak is. Az IMF képviselője hangoztatta: a nemzetközi pénzügyi szervezet komolyan támogatja a régió gazdasági reformjait. Ám az érintett országok csakis akkor juthatnak hozzá a kívánt hi­telhez, ha megfelelő stratégiát dolgoznak ki a visszafizetésre. A konferenciát követő saj­tótájékoztatón szintén szóba került az IMF-fel folytatott együttműködés. Robert Mul­­doon, a Global Economic Ac­tion Institute elnöke szerint amennyiben az IMF túl szigorú követelményeket támaszt, an­nak teljesítése politikai insta­bilitáshoz vezethet. Rendkívül szerencsétlen lenne, ha a nem­zetközi pénzintézet olyan gaz­daságpolitikát kényszerítene az országra, amely jelentősen megnövelné a társadalmi fe­szültségeket, s veszélyeztetné a békés átmenetet. Muldoon — aki korábban Új-Zéland mi­niszterelnöke volt — azt is el­mondotta, hogy hazája adós­ságállománya majdnem két­szer annyi, mint Magyarorszá­gé, s ugyanakkor Új-Zélandon négymilliónál kevesebben él­nek. Mégis minden különö­sebb nehézség nélkül hozzájut az ország a szükséges hitelek­hez. Amennyiben Magyaror­szágon is sikerül hasonló gaz­dasági teljesítményt elérni és stabil gazdaságot kialakítani, a jelentős mértékű eladósodás nem fog problémákat okozni. (MTI) Kis zöld emberkék a vadászgép alatt Talányos ufótörténet a Dél-Keletben (Megyei tudósítónktól.) Kecskeméten mostanában furcsa dolgok történtek — számol be a Dél-Kelet című Békéscsabán péntekenként megjelenő független közéleti hetilap. Egy magát megnevez­ni nem akaró, a néphadsereg­hez közel álló személyre hivat­kozik a lap, aki többek között elmondta, hogy október végén a pilóták próbarepülés közben egy gömb formájú narancssár­ga repülő tárgyra lettek fi­gyelmesek, amely hosszú ide­ig követte a gépeket. A piló­ták tájékoztatták a földi irá­nyítást, ám a radarok nem észlelték a szabad szemmel is jól látható ufót. Két nap múl­va a repülőteret őrző katona a vadászgépek felől, zajt hal­lott. Társával együtt elindult a hang irányába, s a gép alatt egy matató alakot pillantottak meg. Szívverésük is elállt, amikor egy 120—130 centimé­ter magas, zöldesen fluoresz­káló emberszerű lény bújt elő. A repülőgépet megkerülve egyik karját a magasba emel­te, és a kezében lévő szerke­zettel előbb egy kúp alakú­­fénycsóvát bocsátott a feje fö­lé, majd pillanatok alatt hang nélkül eltűnt egy magasba törő fényhenger belsejében. Az informátor elmondta, hogy a repülőgép mellett a be­tonon egy ugyanolyan színű vöröses követ találtak, mint amilyenről a voronyezsi ufó­történet híradásaiban is beszá­moltak. A lap értesülése sze­rint az ügyben hírzárlatot rendeltek el , hogy ponto­san kik, arról a cikk nem szól. Megemlíti, hogy az ese­ményhez kötődik egy májusi gyomaendrődi jelenség: a vá­ros egyik lakója egy késő dél­után moslékos vödörrel a ke­zében a porta végi disznóól felé igyekezve két, egyenként kb. 130 centiméter magas nagy fülű, zöld színű ember­kével találta szemben magát. Ijedtében moslékkeverő la­pátjával a zöld lények felé — Magam is hallgattam a szombati Déli Krónikában ezt az ufóhistóriát — mondta vasárnap este kérdésünkre Stock János altábornagy lég­védelmi és repülő-főcsoportfő­nök, a honvédelmi miniszter helyettese —, utána is nézet­tem, hogy mi történt. Szeret­ném megnyugtatni ,az olvasói­kat: pilótáink az elmúlt na­pokban semmiféle szokatlan jelenségről nem számoltak be: sem a földön, sem a levegő­ben nem láttak ufókat. — Azt mondja, a közel­múltban nem láttak semmi szokatlant. Ez azt jelenti, hogy korábban láttak? — Előfordult már, hogy a pilótáik repülés közben felfi­gyel­tek egy-egy gömbvillám­­jelenségre vagy például elekt­romos töltésű felhőre, sőt az is, hogy vízióik volta­k. Az ilyen eseteket — már csak re­pülésbiztonsági okokból is — rendre kivizsgáljuk. De most nem ilyesmiről volt szó ... — Hanem? — Még a nyáron, augusztus 10-én történt, hogy két kato­na — egyikü­k sem pilóta! — furcsa fényjelenségeket lá­tott. Az egyikükről később ki­derült, hogy akkor volt életé­ben először őrségben. Annak sújtott. A lapát az elbeszé­lés szerint megállt a levegő­ben, mert a kis zöld ember­kék valamilyen ismeretlen erővel megbénították a megré­mült gazdát, s mire az magá­hoz tért, a különös lények el­tűntek, rendje-módja­­szerint jelen­tette is, amit az éjszaka ta­pasztalt. Másnap, a vizsgáló­dások során, találtak egy pi­ros „követ” — erről is írt az újság. Igaz, a kőről hamaro­san kiderült, nem is kő, ha­nem műgyanta,­­amit a beton javítására használnak. A má­sik katona pedig elaludt a zöld fűben, és amikor hirte­len felébredt, mindenféle lá­tomásai volta­k. Persze amikor a katonák továbbadják ezeket a történeteket, hozzá-hozzá tesznek egy kicsit, így lesz — így lett — műgyantából ufók után maradt „piros kő”, a felriasztott katona ví­zióiból a repülőgépek közt matató földöntúli lény. — Tehát valódi „ufóbaj­­társak”-kal még nem talál­koztak? — Még nem volt szeren­csénk hozzájuk. — És igaz-e az, hogy lesze­relik azokat a pilótákat, akik­nek repülés közben vízióik tá­madnak, illetve akik furcsa jelenségeket, mondjuk ufót látnak? — Ugyan ... Miért szerel­nénk le őket, tudományosan megmagyarázott, ismert lég­köri-természeti jelenségek ész­leléséért, jelentéséért?... F. Gy. A. A légvédelmi főcsoportfőnök szerint: kis zöld bajtársak pedig nincsenek MAGYAR ÚTLEVÉL KÜLFÖLDIEKNEK IS­­ Ezzel a címmel közöl interjút a lap legutóbbi számában dr. Alföldy Tádéval, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetőjével. Ebből közlünk az alábbiakban­­ egy részletet. Dr. Alföldy Tádé úgy véli, ha valaki vállalni akarja ma­gyarságát, szülőhazáját, akkor az vállalhatja annak útlevelét­­is. Ami a külföldön élő ma­gyar állampolgárok választó­jogát illeti, már korántsem ilyen könnyű egyértelmű vá­laszt adni. Dr. Alföldy Tádé szerint ennek elvileg nem lenne semmi akadálya, gya­­­korlatilag viszont annál több. Mert való igaz, hogy a parla­­­m­ent által most elfogadott választójogi törvény kimond­ja, hogy minden nagykorú magyar állampolgár választ­hat. De írva vagyon a jogsza­bályban az is: „A szavazásban akadályozott az, aki a szava­zás napján külföldön tartóz­kodik, továbbá akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakó­helye Magyarországon.” Itt nem valamiféle diszkri­minációról van szó, hanem olyan praktikus okról, hogy akinek nincs lakása, azt nem lehet választói névjegyzékbe fölvenni. A pillanatnyi kül­földön tartózkodás pedig a diplomatákat, a munkavállaló­kat éppen úgy kizárja a sza­vazásból, mint a tartósan tá­vol élőket. Elvileg ezek az akadályok is áthidalhatóak lesznek, hiszen az új útlevél­, valamint a ki- és beván­dorlásról szóló törvény lehető­vé teszi, hogy a magyar em­berek szabadon döntsenek ar­ról, hogy hol akarnak élni. / Vmstrumpf M­ire* Pénz nincs, különben egyetértünk! (Folytatás az 1. oldalról.) tak ugyan a koncepcióról „vé­leményt”, ám azokban egyet­len mondat sem szerepelt mindabból, amit a miniszter a fiatalok előtt elmondott. Nem sikerült egyetértésre jutni az egyik legsürgetőbb kérdés­ben sem, nevezetesen abban, hogyan lehetne meg­menteni az ifjúság számára azt a vagyont, amely egyko­ron „ifjúsági célokra” halmo­zódott fel. A fiatalok azt sze­retnék, ha a kormány zárolná a szóban forgó értékeket, megakadályozva ezzel az ilyen ingatlanok értékesítését vagy más célú hasznosítását. Nem fogadták el a kormány azon érvelését, miszerint az álla­mi tulajdonú vagyon azon ré­szét, amelyik a tanácsok, il­letve gazdálkodók kezelésében van, nem lehet zárolni, mert vagyonbizonytalanságot te­remtenének. A két fél vég­ül megállapo­dott abban, hogy azokra a kérdéseikre, amelyekben nem tudtak megállapodni, az Or­szággyűlés novemberi és de­cemberi ülése között megtar­tandó újabb találkozón visz­­sza­térnek. F. Gy. A. MSZMP: részt kérünk a vagyonból Védelmezik és számon ké­rik a mindenkori kormánytól a szocializmus eddigi pozitív vívmányait — hangoztatták szombaton Szegeden az MSZMP aktívaértekezletén. A mintegy 200 főnyi hallgatóság egyetértett abban is, hogy til­takoznak az állami tulajdon reprivatizálása, a bel- és kül­földi tőke kezére játszása el­len. Vitájukban egységre ju­tottak: szerintük az MSZMP nem szűnt meg, mert például Szegeden több munkahelyen igénylik sorai újjászervezését. Többen szorgalmazták, hogy mielőbb tartsák meg az MSZMP XIV. kongresszusát. Megkérdőjelezik, hogy az MSZP a kizárólagos jogutód, álláspontjuk szerint­­a párt­­vagyonra az MSZMP is jogot formálhat. (MTI) Visszakövetelik a földet a kisgazdák Az 1947-as jogi állapot sze­rint kell a földet tulajdonosa­iknak visszaadni vagy elvé­gezni a kártalanítást —mond­ta Vörös Vince, ,a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke vasárnap Kuniszentmi­klóso­n, a párt tag­toborzó politikai nagygyűlé­sén. A nagygyűlésein elhangzott, hogy a Kisgazdapárt vissza­követeli egykori több mint száz helyiségét, amelyeket be­rendezéseikkel együtt ellen­szolgáltatás nélkül vettek el tőlük. Elmondta, hogy egyes híresztelésekkel ellentétben kártalanításiként elfogadják a megüresedett volt MSZMP- székházaikat. A Magyar Szo­cialista Párt Budapesten már három kerületi pár­tbiizottsági székházat fel is ajánlott az ellenzéki pártok elhelyezésé­re. (MTI) — Kié a drót Erzsébetvárosban? — Amikor november első napjaiban egyetlen műsor sem jött be a tévénken, kétségbe­esve hívtam a Gelka gyorsszol­gálatát — csattan fel a buda­pesti Wesselényi utca 24. szá­mú ház egyik lakója. — Hat­száz forintomba került, de megtudtam: valaki kikapcsol­ta az antennát. — Kérdezem én, uram — fű­zi tovább a szót egy 84 éves néni —, kinek van joga kikap­csolni az egyest és a kettest, amikor mi mind rendesen fi­zetjük a ttv-előfizetési díjat? Ez volt az utolsó csepp a po­hárban. Azóta már az említett ház lakóinak végképp elegük van az „örömmel értesítjük, hogy ...” kezdetű röplapokból. Hiszen, amíg azok fel nem bukkantak, semmi baj nem volt. Ám az utóbbi hónapok­ban majdhogynem zsákszám küldték a környéken tevékeny­kedő különféle kábeltévés tár­saságok az önreklámozó, győz­ködő szórólapokat. Mind ugyanazt ígérte: 22 tv- és rá­diócsatornát, csak éppen mind­egyikük más és más előfizetési díj fejében. Arra már pontosan senki sem emlékszik a házban, hogy melyik cégtől kapták az elsőt: a Nyitott Világ Alapítvány­tól-e, amely ötezer forintos egyszeri hozzájárulás és havi 80 forintos előfizetési díjért kí­nálta a Magyarországon fog­ható összes nyugati adó műso­rát; vagy a VII. kerületi Ká­beltelevíziózást Pártoló Egye­sülettől, amely ugyancsak öt­ezer forint „kivitelezési költ­ség” és havi 10 forint tagdíj fejében ígérte ugyanezt. És ak­kor itt van még az Első Erzsé­betvárosi Lakóegyesület felhí­vása (háromezer forint, plusz 90 havonta), valamint az Al­kotók Stúdiójáé, (négyezer fo­rint szerelési díj és havi 100 a műsorért). Akkor most melyi­ket vehetik komolyan? A lakók többségét azonban, lévén nyugdíjasok, egy csep­pet sem érdekelte a nagyszerű lehetőség, no meg sokallták is az árát. „Beérjük mi a magyar adókkal is”, mondogatták az olykor-olykor megjelenő ügy­nököknek. Az meg sem fordult a fejükben, hogy a vállalkozó­kat ez egyáltalán nem zavarja. — Az egyik este, amikor át akartam kapcsolni a kettes csa­tornára, rossz gombot nyom­tam meg véletlenül. Legna­gyobb meglepetésemre bejött a SKY — emlékszik vissza egy középkorú asszony. — Akkor derült csak ki, hogy nálunk is fogható a műholdas adás. — ... De néhány nappal ké­sőbb már egy újabb szórólapot is kaptunk, hogy csak 90 napig nézhetjük, utána dönteni kell, s aki nem fizeti be a kért ösz­­szeget, annál lekapcsolják a nyugati adókat — vetette köz­be a jöttömre összehívott lakó­gyűlés házigazdája, akit nyom­ban ki is igazítottak a többiek azzal, hogy ez a figyelmeztetés a Tv­5-ön is olvasható volt né­hány napig. A legtöbben minderről sem­mit sem tudnak. Abban viszont az első adás­mentes napon egyetértésre ju­tott a műholdas adásokból nem kérők tábora, hogy elegük van a kiszolgáltatottságból: telefo­náltak az Ingatlankezelő Vál­lalatnak, megkeresték a tévé­seket és a szerkesztőségünket is. Mint megtudtuk, a VII. ke­rületi IKV, megelégelvén a te­rületén marakodó kábeltévés társulások nemegyszer inkor­rekt „versengését”, kizárólagos jogokat adó szerződéseket kö­tött a Bázis-CA Kft.-vel és a BM­ Kft.-vel, s e kettő között felosztotta a kerületet. Ez per­sze cseppet sem zavarta a már említett másik négy céget: to­vábbra is terjesztették felhívá­saikat, ígérgettek, s akit sike­rült megnyerniük, attól a pénzt is beszedték. Sőt, az egyik cég odáig ment, hogy a sajátjaként akarta befejezni a mások által megkezdett kábelrendszer ki­építését. Ebből rendőrségi ügy is kerekedett, s azóta minden­kinek igazolnia kell magát, aki a kerületben akár csak egy szál drótot is a kezébe vesz ... A Wesselényi utca 24. lakói csak most tudták meg, hogy nekik kizárólag a Bázis-CA Kft.-vel célszerű megállapo­dást kötniük. Ez a társaság a jelentkezők számától függően 2000 és 3500 forint közötti be­kötési költséget számol fel, to­vábbá havi 160 forintot kér az előfizetőktől. S ez az a cég, amelyik néhány napra lekap­csolta azokat az antennákat, amelyek „tulajdonosai” nem fizették be a kért összeget.­­ — Sajnos csak néhány na­pos üzemszünet mellett tudtuk „lekötni” a nyugati adókat — tárja szét a karjait Kovács Gyula, a Bázis Kft. ügyveze­tője. — De erről mi jó előre ér­tesítettük a lakókat... A lakók többsége azonban erre az értesítésre nem emlék­szik. Végighallgatva az érintette­ket, e sorok írója korántsincs meggyőződve arról, hogy a Wesselényi utca 24-ben lakók kálváriája véget ért azzal, hogy a hét végére újra minden lakásban foghatók voltak leg­alább a magyar adások. Sok minden nem világos még eb­ben az ügyben. Például, hogy vajon ki szerelte fel a műhol­das adások vételéhez nélkülöz­hetetlen parabolaantennát a tetőre? A Bázis nem, az bizo­nyos. És vajon még hányan ke­resik meg a lakókat, hogy né­hány ezer forint fejében, be­vezetik otthonaikba a műhol­das tv-műsorokat? Vajon meddig tart még ez a magyaros versengés a társa­ságok között a lakók pénzéért, de azok akarata ellenében ? ... Fekete Gy. Attila A Mentődolgozók önálló Szakszervezete szombaton az Országos Mentőszolgálat székházában tartotta első kong­resszusát. A májusban megalakult és immár ötezer tagot tö­mörítő szervezet programja leszögezi: minden eszközzel bizto­sítani kell az egészségügyi és köztük a sokszor erőn felüli áldozatokat vállaló mentődolgozók megbecsülését. Követelik, hogy az egészségügyi kormányzat garantálja valamennyi men­tődolgozó népgazdasági átlagot elérő keresetét. A szakszerve­zet tagsága a munka jellegéből adódóan megengedhetetlennek tartja a sztrájk alkalmazását. Ha azonban az egyeztető tár­gyalások nem járnak eredménnyel, a szakszervezeti tagság a demonstráció különböző formáit fogja alkalmazni a sztrájkkal egyenértékű és súlyú figyelmeztetésként. Budapesten tárgyalt november 9. és 11. között Frans A. Ilie Engering, a holland Gazdasági Minisztérium főigazga­tója a Kereskedelmi Minisztérium illetékeseivel, közöttük Me­­lega Tibor miniszterhelyettessel. A megbeszéléseken foglalkoz­tak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével és a holland tőkeberuházások magyarországi kiterjesztésének lehe­tőségeivel. Megtárgyalták annak a hárommillió guldenes alap­nak a felhasználását, amelyet Hollandia — a huszonnégyek ál­tal nyújtandó támogatás részeként — 1989-ben nyújt hazánk­nak, elsősorban a szakember- és menedzserképzés elősegíté­sére. Sajtótájékoztatót tartott Edmund Stoiber bajor belügy- é­­miniszter a hét végén a Hilton Szállóban. Közölte, hogy itt-tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott Derzsi And­rás közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterrel, valamint Horváth István belügyminiszterrel. A tárgyalásokon szó esett a vasúti és közúti hálózat, továbbá a távközlés fejlesztésére nyújtandó esetleges bajor támogatásról. Felmerült a világ­­kiállításon való bajor részvétel lehetősége is. A magyar bel­ügyminiszterrel folytatott tárgyalásainak fő témája a szerve­zett bűnözés és a kábítószer-csempészet elleni összefogás fej­lesztése volt. A bajor belügyminiszter találkozott Antall Jó­zseffel, az MDF elnökével is.­­ A Bőripari Dolgozók Szakszervezete XXII. kongresszu­sának hét végi vitájában felszólalt Nagy Sándor, a SZOT Országos Koordinációs Tanácsának elnöke, aki beszámolt a kormány és a szakszervezetek közötti megbeszélésekről. El­mondta: egyetértés van abban, hogy szerkezetváltás nélkül az ország olyan mélyre süllyedhet, ahonnan nincsen visszaút. Szólt arról is, hogy a választásokon a szakszervezetek vagy függet­len képviselőt indítanak, vagy a pártok listáján fognak szere­pelni. Esetleg választási szövetség keretében támogatásukat ajánlják föl valamelyik pártnak. A vita után elfogadták az alapszabályt. A szakszervezet főtitkára újólag Tréber Tibor lett. Für Lajos: Három stáció még hátravan Szülőhelyén, Vas megyében folytatta országjáró körútját a hét végén Für Lajos, a Ma­gyar Demokrata Fórum elnök­ségének tagja. Szombat este a szombathelyi püspöki hivatal­ban találkozott a római kato­likus, az evangélikus, a refor­mátus és az izraelita egyház vezetőivel. Für Lajos vasárnap reggel részt vett a szombathelyi szé­kesegyházban tartott istentisz­teleten. Ezután felszólalt az MDF nagygyűlésén, amelyet a megyei művelődési és ifjúsági központban tartottak. A 400 személyes színháztermet zsú­folásig megtöltő közönség előtt egyebek között, arról szólt, hogy a diktatúrából a de­mokráciába vezető átmenet három nagy stációja, a köz­­társasági elnök, az új parla­ment, majd pedig a helyható­ságok megválasztása még hát­ra van. Az MDF azon mun­kálkodik, hogy a hosszú ideig különböző okok miatt politi­kailag passzív társadalmi ré­tegeket a demokratikus átala­kulás mellé sorakoztassák fel.

Next