Népszabadság, 1989. november (47. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-13 / 269. szám
1989. november 13., hétfő NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP KÖZÉLET • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke : táviratban üdvözölte Ahmed Abdallah Abderrahmanit, a Comore Szövetségi Iszlám Köztársaság elnökét az országnemzeti ünnepe alkalmából. • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Németh Miklós miniszterelnök és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke fogadta Göbölyös Gábort, hazánknak a Belga Királyságba akkreditált új nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Lemondott a Demisz elnöke és alelnöke (Munkatársunktól.) Lemondott tisztéről Nagy Imre, a Magyar DemokratikusIfjúsági Szövetség elnöke és Kracsun Csaba, a szervezet alelnöke a Demisz szövetségi tanácsának szombati ülésein. Január második felére összehívták a szövetségmásodik országos gyűlését. Az új vezetés megválasztásáig a szövetség munkáját nyolctagú ügyvivői testület irányítja, amelynek tagja a lemondott elnök is. NEM GOND AZ ELADÓSODÁS? A recept: stabil gazdaság, általános takarékosság Szombaton befejeződött a New York-i székhelyű Global Economic Action Institute (GEAI) által rendezett nemzetközi konferencia Budapesten. A zárónapon a konferencia részvevői — a világ számos országából ideérkezett üzletemberek, pénzügyi szakemberek, volt vezető kormánytisztviselők — többek között azzal foglalkoztak, hogy a kelet-európai reformországok milyen nemzetközi támogatásra számíthatnak. A japán Export—Import Bank képviselője elmondotta: a pénzintézet elsőként Magyarországnak folyósított Kelet-Európában kölcsönt a reformok támogatására. A japán pénzügyi szakemberek szerint Kelet- Európában a háborút követő japán gazdasági újraélesztési modellt kellene alkalmazni. Ennek megfelelően általános takarékosságot ajánlanak Magyarországnak is. Az IMF képviselője hangoztatta: a nemzetközi pénzügyi szervezet komolyan támogatja a régió gazdasági reformjait. Ám az érintett országok csakis akkor juthatnak hozzá a kívánt hitelhez, ha megfelelő stratégiát dolgoznak ki a visszafizetésre. A konferenciát követő sajtótájékoztatón szintén szóba került az IMF-fel folytatott együttműködés. Robert Muldoon, a Global Economic Action Institute elnöke szerint amennyiben az IMF túl szigorú követelményeket támaszt, annak teljesítése politikai instabilitáshoz vezethet. Rendkívül szerencsétlen lenne, ha a nemzetközi pénzintézet olyan gazdaságpolitikát kényszerítene az országra, amely jelentősen megnövelné a társadalmi feszültségeket, s veszélyeztetné a békés átmenetet. Muldoon — aki korábban Új-Zéland miniszterelnöke volt — azt is elmondotta, hogy hazája adósságállománya majdnem kétszer annyi, mint Magyarországé, s ugyanakkor Új-Zélandon négymilliónál kevesebben élnek. Mégis minden különösebb nehézség nélkül hozzájut az ország a szükséges hitelekhez. Amennyiben Magyarországon is sikerül hasonló gazdasági teljesítményt elérni és stabil gazdaságot kialakítani, a jelentős mértékű eladósodás nem fog problémákat okozni. (MTI) Kis zöld emberkék a vadászgép alatt Talányos ufótörténet a Dél-Keletben (Megyei tudósítónktól.) Kecskeméten mostanában furcsa dolgok történtek — számol be a Dél-Kelet című Békéscsabán péntekenként megjelenő független közéleti hetilap. Egy magát megnevezni nem akaró, a néphadsereghez közel álló személyre hivatkozik a lap, aki többek között elmondta, hogy október végén a pilóták próbarepülés közben egy gömb formájú narancssárga repülő tárgyra lettek figyelmesek, amely hosszú ideig követte a gépeket. A pilóták tájékoztatták a földi irányítást, ám a radarok nem észlelték a szabad szemmel is jól látható ufót. Két nap múlva a repülőteret őrző katona a vadászgépek felől, zajt hallott. Társával együtt elindult a hang irányába, s a gép alatt egy matató alakot pillantottak meg. Szívverésük is elállt, amikor egy 120—130 centiméter magas, zöldesen fluoreszkáló emberszerű lény bújt elő. A repülőgépet megkerülve egyik karját a magasba emelte, és a kezében lévő szerkezettel előbb egy kúp alakúfénycsóvát bocsátott a feje fölé, majd pillanatok alatt hang nélkül eltűnt egy magasba törő fényhenger belsejében. Az informátor elmondta, hogy a repülőgép mellett a betonon egy ugyanolyan színű vöröses követ találtak, mint amilyenről a voronyezsi ufótörténet híradásaiban is beszámoltak. A lap értesülése szerint az ügyben hírzárlatot rendeltek el , hogy pontosan kik, arról a cikk nem szól. Megemlíti, hogy az eseményhez kötődik egy májusi gyomaendrődi jelenség: a város egyik lakója egy késő délután moslékos vödörrel a kezében a porta végi disznóól felé igyekezve két, egyenként kb. 130 centiméter magas nagy fülű, zöld színű emberkével találta szemben magát. Ijedtében moslékkeverő lapátjával a zöld lények felé — Magam is hallgattam a szombati Déli Krónikában ezt az ufóhistóriát — mondta vasárnap este kérdésünkre Stock János altábornagy légvédelmi és repülő-főcsoportfőnök, a honvédelmi miniszter helyettese —, utána is nézettem, hogy mi történt. Szeretném megnyugtatni ,az olvasóikat: pilótáink az elmúlt napokban semmiféle szokatlan jelenségről nem számoltak be: sem a földön, sem a levegőben nem láttak ufókat. — Azt mondja, a közelmúltban nem láttak semmi szokatlant. Ez azt jelenti, hogy korábban láttak? — Előfordult már, hogy a pilótáik repülés közben felfigyeltek egy-egy gömbvillámjelenségre vagy például elektromos töltésű felhőre, sőt az is, hogy vízióik voltak. Az ilyen eseteket — már csak repülésbiztonsági okokból is — rendre kivizsgáljuk. De most nem ilyesmiről volt szó ... — Hanem? — Még a nyáron, augusztus 10-én történt, hogy két katona — egyikük sem pilóta! — furcsa fényjelenségeket látott. Az egyikükről később kiderült, hogy akkor volt életében először őrségben. Annak sújtott. A lapát az elbeszélés szerint megállt a levegőben, mert a kis zöld emberkék valamilyen ismeretlen erővel megbénították a megrémült gazdát, s mire az magához tért, a különös lények eltűntek, rendje-módjaszerint jelentette is, amit az éjszaka tapasztalt. Másnap, a vizsgálódások során, találtak egy piros „követ” — erről is írt az újság. Igaz, a kőről hamarosan kiderült, nem is kő, hanem műgyanta,amit a beton javítására használnak. A másik katona pedig elaludt a zöld fűben, és amikor hirtelen felébredt, mindenféle látomásai voltak. Persze amikor a katonák továbbadják ezeket a történeteket, hozzá-hozzá tesznek egy kicsit, így lesz — így lett — műgyantából ufók után maradt „piros kő”, a felriasztott katona vízióiból a repülőgépek közt matató földöntúli lény. — Tehát valódi „ufóbajtársak”-kal még nem találkoztak? — Még nem volt szerencsénk hozzájuk. — És igaz-e az, hogy leszerelik azokat a pilótákat, akiknek repülés közben vízióik támadnak, illetve akik furcsa jelenségeket, mondjuk ufót látnak? — Ugyan ... Miért szerelnénk le őket, tudományosan megmagyarázott, ismert légköri-természeti jelenségek észleléséért, jelentéséért?... F. Gy. A. A légvédelmi főcsoportfőnök szerint: kis zöld bajtársak pedig nincsenek MAGYAR ÚTLEVÉL KÜLFÖLDIEKNEK IS Ezzel a címmel közöl interjút a lap legutóbbi számában dr. Alföldy Tádéval, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjével. Ebből közlünk az alábbiakban egy részletet. Dr. Alföldy Tádé úgy véli, ha valaki vállalni akarja magyarságát, szülőhazáját, akkor az vállalhatja annak útlevelétis. Ami a külföldön élő magyar állampolgárok választójogát illeti, már korántsem ilyen könnyű egyértelmű választ adni. Dr. Alföldy Tádé szerint ennek elvileg nem lenne semmi akadálya, gyakorlatilag viszont annál több. Mert való igaz, hogy a parlament által most elfogadott választójogi törvény kimondja, hogy minden nagykorú magyar állampolgár választhat. De írva vagyon a jogszabályban az is: „A szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, továbbá akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon.” Itt nem valamiféle diszkriminációról van szó, hanem olyan praktikus okról, hogy akinek nincs lakása, azt nem lehet választói névjegyzékbe fölvenni. A pillanatnyi külföldön tartózkodás pedig a diplomatákat, a munkavállalókat éppen úgy kizárja a szavazásból, mint a tartósan távol élőket. Elvileg ezek az akadályok is áthidalhatóak lesznek, hiszen az új útlevél, valamint a ki- és bevándorlásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyar emberek szabadon döntsenek arról, hogy hol akarnak élni. / Vmstrumpf Mire* Pénz nincs, különben egyetértünk! (Folytatás az 1. oldalról.) tak ugyan a koncepcióról „véleményt”, ám azokban egyetlen mondat sem szerepelt mindabból, amit a miniszter a fiatalok előtt elmondott. Nem sikerült egyetértésre jutni az egyik legsürgetőbb kérdésben sem, nevezetesen abban, hogyan lehetne megmenteni az ifjúság számára azt a vagyont, amely egykoron „ifjúsági célokra” halmozódott fel. A fiatalok azt szeretnék, ha a kormány zárolná a szóban forgó értékeket, megakadályozva ezzel az ilyen ingatlanok értékesítését vagy más célú hasznosítását. Nem fogadták el a kormány azon érvelését, miszerint az állami tulajdonú vagyon azon részét, amelyik a tanácsok, illetve gazdálkodók kezelésében van, nem lehet zárolni, mert vagyonbizonytalanságot teremtenének. A két fél végül megállapodott abban, hogy azokra a kérdéseikre, amelyekben nem tudtak megállapodni, az Országgyűlés novemberi és decemberi ülése között megtartandó újabb találkozón viszszatérnek. F. Gy. A. MSZMP: részt kérünk a vagyonból Védelmezik és számon kérik a mindenkori kormánytól a szocializmus eddigi pozitív vívmányait — hangoztatták szombaton Szegeden az MSZMP aktívaértekezletén. A mintegy 200 főnyi hallgatóság egyetértett abban is, hogy tiltakoznak az állami tulajdon reprivatizálása, a bel- és külföldi tőke kezére játszása ellen. Vitájukban egységre jutottak: szerintük az MSZMP nem szűnt meg, mert például Szegeden több munkahelyen igénylik sorai újjászervezését. Többen szorgalmazták, hogy mielőbb tartsák meg az MSZMP XIV. kongresszusát. Megkérdőjelezik, hogy az MSZP a kizárólagos jogutód, álláspontjuk szerinta pártvagyonra az MSZMP is jogot formálhat. (MTI) Visszakövetelik a földet a kisgazdák Az 1947-as jogi állapot szerint kell a földet tulajdonosaiknak visszaadni vagy elvégezni a kártalanítást —mondta Vörös Vince, ,a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke vasárnap Kuniszentmiklóson, a párt tagtoborzó politikai nagygyűlésén. A nagygyűlésein elhangzott, hogy a Kisgazdapárt visszaköveteli egykori több mint száz helyiségét, amelyeket berendezéseikkel együtt ellenszolgáltatás nélkül vettek el tőlük. Elmondta, hogy egyes híresztelésekkel ellentétben kártalanításiként elfogadják a megüresedett volt MSZMP- székházaikat. A Magyar Szocialista Párt Budapesten már három kerületi pártbiizottsági székházat fel is ajánlott az ellenzéki pártok elhelyezésére. (MTI) — Kié a drót Erzsébetvárosban? — Amikor november első napjaiban egyetlen műsor sem jött be a tévénken, kétségbeesve hívtam a Gelka gyorsszolgálatát — csattan fel a budapesti Wesselényi utca 24. számú ház egyik lakója. — Hatszáz forintomba került, de megtudtam: valaki kikapcsolta az antennát. — Kérdezem én, uram — fűzi tovább a szót egy 84 éves néni —, kinek van joga kikapcsolni az egyest és a kettest, amikor mi mind rendesen fizetjük a ttv-előfizetési díjat? Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Azóta már az említett ház lakóinak végképp elegük van az „örömmel értesítjük, hogy ...” kezdetű röplapokból. Hiszen, amíg azok fel nem bukkantak, semmi baj nem volt. Ám az utóbbi hónapokban majdhogynem zsákszám küldték a környéken tevékenykedő különféle kábeltévés társaságok az önreklámozó, győzködő szórólapokat. Mind ugyanazt ígérte: 22 tv- és rádiócsatornát, csak éppen mindegyikük más és más előfizetési díj fejében. Arra már pontosan senki sem emlékszik a házban, hogy melyik cégtől kapták az elsőt: a Nyitott Világ Alapítványtól-e, amely ötezer forintos egyszeri hozzájárulás és havi 80 forintos előfizetési díjért kínálta a Magyarországon fogható összes nyugati adó műsorát; vagy a VII. kerületi Kábeltelevíziózást Pártoló Egyesülettől, amely ugyancsak ötezer forint „kivitelezési költség” és havi 10 forint tagdíj fejében ígérte ugyanezt. És akkor itt van még az Első Erzsébetvárosi Lakóegyesület felhívása (háromezer forint, plusz 90 havonta), valamint az Alkotók Stúdiójáé, (négyezer forint szerelési díj és havi 100 a műsorért). Akkor most melyiket vehetik komolyan? A lakók többségét azonban, lévén nyugdíjasok, egy cseppet sem érdekelte a nagyszerű lehetőség, no meg sokallták is az árát. „Beérjük mi a magyar adókkal is”, mondogatták az olykor-olykor megjelenő ügynököknek. Az meg sem fordult a fejükben, hogy a vállalkozókat ez egyáltalán nem zavarja. — Az egyik este, amikor át akartam kapcsolni a kettes csatornára, rossz gombot nyomtam meg véletlenül. Legnagyobb meglepetésemre bejött a SKY — emlékszik vissza egy középkorú asszony. — Akkor derült csak ki, hogy nálunk is fogható a műholdas adás. — ... De néhány nappal később már egy újabb szórólapot is kaptunk, hogy csak 90 napig nézhetjük, utána dönteni kell, s aki nem fizeti be a kért öszszeget, annál lekapcsolják a nyugati adókat — vetette közbe a jöttömre összehívott lakógyűlés házigazdája, akit nyomban ki is igazítottak a többiek azzal, hogy ez a figyelmeztetés a Tv5-ön is olvasható volt néhány napig. A legtöbben minderről semmit sem tudnak. Abban viszont az első adásmentes napon egyetértésre jutott a műholdas adásokból nem kérők tábora, hogy elegük van a kiszolgáltatottságból: telefonáltak az Ingatlankezelő Vállalatnak, megkeresték a tévéseket és a szerkesztőségünket is. Mint megtudtuk, a VII. kerületi IKV, megelégelvén a területén marakodó kábeltévés társulások nemegyszer inkorrekt „versengését”, kizárólagos jogokat adó szerződéseket kötött a Bázis-CA Kft.-vel és a BM Kft.-vel, s e kettő között felosztotta a kerületet. Ez persze cseppet sem zavarta a már említett másik négy céget: továbbra is terjesztették felhívásaikat, ígérgettek, s akit sikerült megnyerniük, attól a pénzt is beszedték. Sőt, az egyik cég odáig ment, hogy a sajátjaként akarta befejezni a mások által megkezdett kábelrendszer kiépítését. Ebből rendőrségi ügy is kerekedett, s azóta mindenkinek igazolnia kell magát, aki a kerületben akár csak egy szál drótot is a kezébe vesz ... A Wesselényi utca 24. lakói csak most tudták meg, hogy nekik kizárólag a Bázis-CA Kft.-vel célszerű megállapodást kötniük. Ez a társaság a jelentkezők számától függően 2000 és 3500 forint közötti bekötési költséget számol fel, továbbá havi 160 forintot kér az előfizetőktől. S ez az a cég, amelyik néhány napra lekapcsolta azokat az antennákat, amelyek „tulajdonosai” nem fizették be a kért összeget. — Sajnos csak néhány napos üzemszünet mellett tudtuk „lekötni” a nyugati adókat — tárja szét a karjait Kovács Gyula, a Bázis Kft. ügyvezetője. — De erről mi jó előre értesítettük a lakókat... A lakók többsége azonban erre az értesítésre nem emlékszik. Végighallgatva az érintetteket, e sorok írója korántsincs meggyőződve arról, hogy a Wesselényi utca 24-ben lakók kálváriája véget ért azzal, hogy a hét végére újra minden lakásban foghatók voltak legalább a magyar adások. Sok minden nem világos még ebben az ügyben. Például, hogy vajon ki szerelte fel a műholdas adások vételéhez nélkülözhetetlen parabolaantennát a tetőre? A Bázis nem, az bizonyos. És vajon még hányan keresik meg a lakókat, hogy néhány ezer forint fejében, bevezetik otthonaikba a műholdas tv-műsorokat? Vajon meddig tart még ez a magyaros versengés a társaságok között a lakók pénzéért, de azok akarata ellenében ? ... Fekete Gy. Attila A Mentődolgozók önálló Szakszervezete szombaton az Országos Mentőszolgálat székházában tartotta első kongresszusát. A májusban megalakult és immár ötezer tagot tömörítő szervezet programja leszögezi: minden eszközzel biztosítani kell az egészségügyi és köztük a sokszor erőn felüli áldozatokat vállaló mentődolgozók megbecsülését. Követelik, hogy az egészségügyi kormányzat garantálja valamennyi mentődolgozó népgazdasági átlagot elérő keresetét. A szakszervezet tagsága a munka jellegéből adódóan megengedhetetlennek tartja a sztrájk alkalmazását. Ha azonban az egyeztető tárgyalások nem járnak eredménnyel, a szakszervezeti tagság a demonstráció különböző formáit fogja alkalmazni a sztrájkkal egyenértékű és súlyú figyelmeztetésként. Budapesten tárgyalt november 9. és 11. között Frans A. Ilie Engering, a holland Gazdasági Minisztérium főigazgatója a Kereskedelmi Minisztérium illetékeseivel, közöttük Melega Tibor miniszterhelyettessel. A megbeszéléseken foglalkoztak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésével és a holland tőkeberuházások magyarországi kiterjesztésének lehetőségeivel. Megtárgyalták annak a hárommillió guldenes alapnak a felhasználását, amelyet Hollandia — a huszonnégyek által nyújtandó támogatás részeként — 1989-ben nyújt hazánknak, elsősorban a szakember- és menedzserképzés elősegítésére. Sajtótájékoztatót tartott Edmund Stoiber bajor belügy- éminiszter a hét végén a Hilton Szállóban. Közölte, hogy itt-tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterrel, valamint Horváth István belügyminiszterrel. A tárgyalásokon szó esett a vasúti és közúti hálózat, továbbá a távközlés fejlesztésére nyújtandó esetleges bajor támogatásról. Felmerült a világkiállításon való bajor részvétel lehetősége is. A magyar belügyminiszterrel folytatott tárgyalásainak fő témája a szervezett bűnözés és a kábítószer-csempészet elleni összefogás fejlesztése volt. A bajor belügyminiszter találkozott Antall Józseffel, az MDF elnökével is. A Bőripari Dolgozók Szakszervezete XXII. kongresszusának hét végi vitájában felszólalt Nagy Sándor, a SZOT Országos Koordinációs Tanácsának elnöke, aki beszámolt a kormány és a szakszervezetek közötti megbeszélésekről. Elmondta: egyetértés van abban, hogy szerkezetváltás nélkül az ország olyan mélyre süllyedhet, ahonnan nincsen visszaút. Szólt arról is, hogy a választásokon a szakszervezetek vagy független képviselőt indítanak, vagy a pártok listáján fognak szerepelni. Esetleg választási szövetség keretében támogatásukat ajánlják föl valamelyik pártnak. A vita után elfogadták az alapszabályt. A szakszervezet főtitkára újólag Tréber Tibor lett. Für Lajos: Három stáció még hátravan Szülőhelyén, Vas megyében folytatta országjáró körútját a hét végén Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja. Szombat este a szombathelyi püspöki hivatalban találkozott a római katolikus, az evangélikus, a református és az izraelita egyház vezetőivel. Für Lajos vasárnap reggel részt vett a szombathelyi székesegyházban tartott istentiszteleten. Ezután felszólalt az MDF nagygyűlésén, amelyet a megyei művelődési és ifjúsági központban tartottak. A 400 személyes színháztermet zsúfolásig megtöltő közönség előtt egyebek között, arról szólt, hogy a diktatúrából a demokráciába vezető átmenet három nagy stációja, a köztársasági elnök, az új parlament, majd pedig a helyhatóságok megválasztása még hátra van. Az MDF azon munkálkodik, hogy a hosszú ideig különböző okok miatt politikailag passzív társadalmi rétegeket a demokratikus átalakulás mellé sorakoztassák fel.