Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-02 / 286. szám

1989. december 2., szombat NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ December 8.: hazai „csúcstalálkozó” (Munkatársunktól.) Bajnok Zsolt ideiglenes szó­vivő bejelentette: várhatóan nem lesz szabad szombatjuk a minisztereknek; a sok teendő folytán a korábban egynaposra tervezett minisztertanácsi ülés lehet, hogy háromnapos lesz. Mint megtudtuk, a kormány a tájékoztatásig több gazdasági kérdéssel foglalkozott, kemény vitában alakítva ki álláspont­ját a jövő évi gazdasági prog­ramról és állami költségvetés­ről. Foglalkozott a kormány né­hány időszerű belpolitikai kér­déssel is, megvizsgálta pél­dául, hogy milyen intézkedé­sekkel támogathatja a hajlék­talanok fedélhez juttatását. Ennek jegyében felgyorsul a munkásőrség vagyonának fel­számolása. Már az idén száz személy számára szükségszál­lássá alakítják a VIII. kerületi volt munkásőr-parancsnokság Vajdahunyad utcai székházát, és napirenden van Kőbányán is a volt parancsnoki épület átalakítása is e célra. Napirendre tűzte a Minisz­tertanács a védelmi doktrína kérdését is. (Erről a Honvé­delmi Minisztériumban tartot­tak részletes sajtótájékozta­tót.) Tárgyalt a kormány a rá­dió és televízió felügyelőbi­zottságával kapcsolatos kérdé­sekről. A kormány — konzultációs jelleggel — foglalkozott a nép­szavazással, nyugtázva, hogy az törvényesen zajlott le, de történtek hibák is. Hasonlók kiküszöbölésére felkérte az igazságügyi, illetve a belügy­minisztert: tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. Elhang­zott továbbá: tekintettel a sür­gető politikai, szociális és gaz­dasági feladatokra, várhatóan december 8-án találkoznak a Parlamentben a kormány,­­a pártok és az Országgyűlés ve­zetői. ztM-m pam MOZGÓ VILÁG „NEM ELÉG UTÓLAG OKOSNAK LENNI” A folyóirat legutóbbi száma ezzel a címmel közli Hozzál Rita és Farkas Zoltán interjúját Fe­kete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott első elnök­­helyettesével, a Parlament Re­formbizottságának vezetőjével. Az interjú egy részletét az aláb­biakban ismertetjük. — Mindazon országokban, amelyeket a világgazdasági válság vagy a világgazdasági korszakváltás elért, igyekeztek megnevezni az első számú köz­ellenséget; ez hol az infláció volt, hol a munkanélküliség. A gazdaságpolitikát egy ilyen el­sődleges cél figyelembevételé­vel alakították ki, erre kon­centrálták az intézkedéseket. 1977-től 1988-ig Magyarorszá­gon szerepelt-e első számú köz­ellenségként az eladósodás? Volt-e olyan törekvés, hogy minden eszközt vessenek be ennek megfékezésére? Önálló témaként megvitatta-e a kor­mány, a Politikai Bizottság az eladósodást? — Ez a téma­ volt többször is a kormány előtt, a PB előtt nem is egyszer, ahol a helyze­tet részletesen feltártuk. De nem ez a lényeg. Tulajdonkép­pen az egész eladósodás meg­ítélését illetően más nézőpont­ból is ki lehet indulni. A ma­gyar export fele-fele arányban oszlik meg a Kelet és a Nyu­gat között, a KGST-térség és a KGST-n kívüli világ között. Nekünk a KGST-vel szemben negyvenvalahány év együttmű­ködés után egyetlen rubel adósságunk nincs.. Tehát ex­portunk felére terhelődik az egész adósságállomány. Min­den közgazdaságilag ésszerű elszámolási rendszerben kon­vertibilis valutában mérik a kereskedelmet , az adósság­­állományt pedig az összexport­hoz viszonyítják. Mi a Kelettel és a Nyugattal folytatott kül­kereskedelmünk értékét nem tudjuk úgy összeadni, mint például Ausztria. Pedig Auszt­ria is kereskedik mind a Ke­lettel, mind a Nyugattal. Adós­ságát mégis az összexportra tudja vetíteni. Ezzel szemben a mi adósságunk a fele forga­lomra esik. Ez torzítja a mi helyzetünket. Hiszen még az IMF is elfogadta — igaz, nem vita nélkül — a következőket: a szocialista exportunknak az a része, amelyért mi nyers­anyagot, energiát kapunk, egyenértékű a konvertibilis exporttal. Ez évi 2,5-3 milliárd dollár. Tehát ha a magyar adósságszolgálatot a konverti­bilis exporthoz, plusz ehhez az exporthoz lehet arányosítani, a­kkor korántsem olyan rossz a helyzet. A magyar konvertibi­lis export értéke 5-6 milliárd dollár. Ehhez jön még az ide­genforgalmi bevétel, továbbá ez a 2,5-3 milliárd, a szocia­lista export, amelynek ellen­tétele konvertibilis áru, nyers­anyag, energiahordozó. Az így kialakított 9-11 milliárd dollá­ros értékhez viszonyítva a ma­gyar összadósság nemzetközileg is elfogadható.­­ Ez a számítás csak addig állja meg a helyét, amíg az or­szág nem kerül bele a likvidi­tási válságba. Mert abban a pillanatban kiderül, hogy tör­leszteni mégiscsak a konverti­bilis exportbevételekből le­het ... — Ez igaz. De likviditási válság csak 1982-ben volt. Se előtte, se utána. Ettől még nem szabad megfeledkezni arról, mekkora előny az, hogy az energiáért nem kell dollárt ad­nunk. Meg hogy mekkora előny az, hogy nem kell élel­miszert, gabonát importálni, ellenkezőleg, ebből is többlet van. Mekkora különbség ez azon országokal szemben, ame­lyek importszámláját az ener­gia- és gabonaimport megter­heli! Vagyis, az ország helyze­te messze nem olyan tragikus, mint azt most sokan hirdetik. — ön szerint ez az adósság­­állomány még menedzselhető? — Igen, feltéve, hogy meg­tesszük mindazon lépéseket, amelyek megtételére már szá­mos határozat van. Ha szelek­tíven fejlesztünk, ha csak oda adunk pénzt, ahol az meg is térül, de oda sokat adunk, és így tovább ... Ebben az eset­ben az adósságállományát ez az ország még bőven tudja me­nedzselni az elkövetkező tíz évben. — És vissza is tudja fizetni? — Ezt most nem kéri tőlünk senki. Azt kérik, hogy a ka­matot fizessük, és időben tör­­lesszük. Ha ez megy, akkor a további beruházásokhoz ka­punk új hiteleket. Az új hite­lekből pedig futja a törleszté­sekre. — Tehát rá tudunk állni egy olyan pályára, hogy tartósan 1 milliárd dollár fölötti kereske­delmi aktívumunk legyen? — Nem kell ekkora keres­kedelmi aktívum! — De hát ennyi a kamat... — De bocsánatot kérek: az elmúlt években gyorsan nőtt a idegenforgalmi bevételt az ide­­genforgalmi aktívum részben fedezte a kamatkiadásokat. — De csak 1988-ig. — Mi azt vártuk, hogy 1988- ban és 1989-ben 500-500 millió dollár idegenforgalmi aktívu­munk lesz! Ehhez jön még a külkereskedelem 500 millió dolláros aktívuma. Vagyis: meglesz a kamatfizetések fe­dezete. Eközben a szocialista kereskedelemben is exporttöb­­letünk van, valahogy ezt is le­het értékesíteni. Tehát ez az ország nagyon közel állt az egyensúlyhoz, az adósságállo­mány növekedésének megállí­tásához. És ekkor kormányunk „közérzetjavító intézkedés­ként”, a devizaszakértők írá­sos és szóbeli tiltakozása el­lenére — én m­­agam három illetékes miniszternek írásban hívtam fel a figyelmét, hogy az intézkedésnek nincs meg az anyagi fedezete — hozott egy olyan meggondolatlan ha­tározatot, amely nemcsak fe­l­­emésztette az ideigen­forgalmi aktívumot, hanem deficitessé tette a konvertibilis valutá­ban bonyolódó idegenforgal­mat. Enélkül a politikailag jól csengő, de gazdaságilag megalapozatlan határozat nél­kül j­avuló, külkereskedelmi egyenleg mellett fizetési mér­legünk 1988—1989-ben közel lett volna az egyensúlyhoz, betarthatóvá lettek volna az IMF-fel kötött­­megállapodás devizális feltételei, és meg­kaphattuk volna az ígért há­roméves IMF-készenléti hi­telt. „A megkezdett utat be kell járni” Szűrös Mátyás Nyíregyházán (Megyei tudósítónktól.) Nyíregyházára látogatott teg­nap délután dr. Szűrös Mátyás. A Magyar Köztársaság ideig­lenes államfőjét a városházán Csabai Lászlóné tanácselnök, illetve a különböző intézmé­nyek vezetői és országgyűlési képviselők fogadták. A követ­kező helyszín a Váci Mihály Művelődési Központ volt, itt a különböző pártok, politikai szervezetek és egyházak kép­viselőinek véleményét kérte Szűrös Mátyás a parlamenti választások javasolt időpont­járól. A túlnyomó többség azon a nézeten volt, hogy ezeket mi­hamarabb meg kell tartani. Az ideiglenes köztársasági elnök elmondta, hogy másutt is hasonló állásfoglalásokról szerzett tapasztalatot. Szóba került, hogy az országgyűlési választások után népszavazás döntsön — az előírt három hó­nap elteltével — a köztársa­sági elnök személyéről. Szűrös Mátyás kifejezte, hogy bár­mely tisztségben a magyarsá­gért, az európaiságért, a de­mokráciáért és a baloldalisá­­gért kíván cselekedni. Ugyancsak a művelődési házban, nagy aktivitás köze­pette zajlott le az a fórum, amelynek előadója Szűrös Má­tyás volt. Elöljáróban elmon­dotta, hogy tájékozódni jött, valamint azért, hogy megkö­szönje a Határ-Szél szerkesz­tőségének az elnöki jelölése melletti népi kezdeményezés felkarolását. Az első kérdése­ket a népszavazásról kapta. Válaszában elmondotta, hogy a bonyolult helyzetet ez nem tette egyszerűbbé, utalt rá, hogy nem is ez volt vele a cél. Kiemelte: hazánknak be kell járnia a maga választotta utat. Ebben az Országgyűlés törté­nelmi érvényű tette volt, hogy feladata magaslatára emel­kedve, elfogadta a sarkalatos törvényeket. Ha december 18- án vagy 19-én a parlament fel is oszlatja önmagát, már ed­dig utat nyitott a további cse­lekvés, a működni képes kor­mány, közigazgatás tevékeny­sége előtt. További kérdésekre válaszolva kívánatosnak tar­totta a baloldal jelenleg némi­képp szétzilált állapotának rendezését, mert egész Európa példája mutatja, hogy szocia­lista mozgalom, szervezett bal­oldal nélkül valódi demokrá­cia nem létezhet. Szűrös Mátyás természete­sen külpolitikai kérdéseket is kapott. Rámutatott, hogy az egyoldalú keleti orientáció he­lyett nem volna hasznos most másik irányú egyoldalúság felé haladni, a cél a kiegyensúlyo­zott kapcsolatrendszer megte­remtése. A semlegességi törek­vést nem rövid, hanem közép­távú, a nemzetközi viszonyok alakulásától is függő folyamat­nak ítélte meg. Az ideiglenes államfő a fó­rum végeztével megtekintette a város új butikházát, majd a Határ-Szél szerkesztőségében folytatott kötetlen vélemény­­cserét a lap munkatársaival. B. T. J. Miamiba letelepedési engedély kell Tájékoztató a ki- és bevándorlásról, az útlevéltörvényről A Belügyminisztérium Or­szágos Rendőr-főkapitányságá­nak igazgatásrendészeti főcso­portfőnöksége, valamint útle­vélosztálya tegnap értekezlet­re hívta az országos hatáskörű intézmények és a minisztériu­mok útlevél-ügyintézőit, hogy segítsék eligazodásukat az új törvények teremtette jogi hely­zetben. Lantosné dr. Sárdi Eri­ka, az útlevélosztály alosztály­­vezetője tájékoztatott a ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről. A törvényeket az Országgyűlés szeptember 26-i ülésén fogadták el és 1990. ja­nuár 1-jén lépnek érvénybe. Elhangzott: a kis- és beván­dorlásról szóló törvény leszö­gezi, hogy a ki- és bevándor­lás alapvető állampolgári jog. Jövő évtől csupán bejelenteni kell a kivándorlási szándékot, s ha nincs kizáró ok — letöl­tendő börtönbüntetés, államti­tok birtoklása —, akkor a ki­vándorlónak már csak annyi a dolga, hogy elrendezi itthoni ügyeit, egyebek között kifizeti a tartozásait és mehet. Fontos tudnivaló, hogy aki nem ren­dezi köztartozásait — ezen az adóhátralékot, valamint a tár­sadalombiztosítási­ járulék hát­ralékát kell érteni —, vagy olyan eltartottat — gyermek, mozgássérült stb. — szándéko­zik hátrahagyni, akinek gondo­zása nincs megnyugtatóan megoldva, önmagát zárja ki a kivándorlási joga érvényesíté­séből. S ami a kivándorlókat érinti még: nem elegendő az elhatározás, hogy eztán Mia­miban fog lakni, ahhoz Miami­ban letelepedési engedélyt kell kapnia. A bevándorlóknak könnyebb a dolguk, az e jogból kizáró rendelkezések lényegé­ben csak a külföldi bűnözők magyarországi letelepedésének megakadályozását szolgálják. Az útlevélről szóló törvény mindenkit érintő része, hogy magánútlevél mindenkinek jár, kivéve a letöltendő börtönbün­tetéssel, illetve az államtitok­kal „rendelkezőket”. Bár külö­nösen méltánylást érdemlő esetben — külföldi rokon ha­lála, betegsége — egyszeri ki­utazási engedélyt kaphatnak korlátozott területre és időre. A köztartozás és a tartásköte­lezettség az útlevélhez való jo­got nem korlátozza. A külföldön tartózkodás idő­tartamát január 1-jétől nem korlátozzák, így megszűnik a jogellenesen külföldön tartóz­kodók fogalma, s eddig alkal­mazott büntetése — pénzbírság és az utazásból való kizárás — is. A tiltott határátlépés csak akkor minősül bűncselekmény­nek, ha­ fegyveresen követik el, egyéb esetben szabálysér­tés. Jövő évtől nem adnak ki új szolgálati és úgynevezett kon­zuli útlevelet, a kint levők ér­vényességi idejükig felhasz­nálhatók kiutazásra. A magán­­útlevélen kívül csak — a nem­zetközi egyezményeknek meg­felelően — a külügyi és a ha­jósútlevél marad meg, melyek­kel a Külügyminisztérium fog­lalkozik. A magánútlevelekkel pedig a lakóhely szerinti rend­őr-főkapitányság. Továbbra is létezik a határátlépési igazol­vány, s a jogosultak köre sem változik. R. K. Sikeres kezdeményezés •Új típusú rendőrség Dunaújvárosban ? Önkormányzati rendőrség kísérleti jellegű létrehozását kezdeményezte a Magyar De­mokrata Fórum dunaújvárosi szervezete. A javaslat ügyé­ben — támogatást kérve — levelet intéztek Horváth Ist­ván belügyminiszterhez is. Az MSZP dunaújvárosi szerveze­te a napokban tartott közgyű­lésén támogatásáról biztosí­totta a kezdeményezést és egyetértését fejezte ki a bel­ügyminiszternek írt levél tar­talmával. A két szervezet ugyanis egyaránt azt vallja: a demokratikus Magyarorszá­got lehetetlen megteremteni demo­krati­kus helyi önkor­mányzatok életrehívása nél­kül. (MTI) Létező tanyának létező kedvezmény Adóprés helyett adórés Ma és holnap országos fóru­mot tart Balatonföldváron a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége. A magyar jogrendszer szó­tárából a közelmúltig hiány­zott a „tanya”. Az építésügyi fogalomtárban szerepelt ugyan „külterületi lakott hely”-ként, de ez elégtelen egy pénzügyi határozat megfogalmazásához. Márpedig igencsak fontos passzushoz kellett a precíz meghatározás: a tanyasi, falu­si vendégfogadók adómentes­ségéről szóló rendelkezéshez. Végül is — akadémiai közre­működéssel — megszületett a „tanya” jogi definíciója, és im­máron semmi akadálya, hogy közhírré tegyük: eztán nem kell adót fizetnie annak a vál­lalkozónak, aki egyszerre leg­feljebb tíz vendéget fogad. Ezekben az adópréses idők­ben igencsak magyarázatot kí­ván a pénzügyi kormányzat­nak ez a szokatlan gesztusa: mitől ilyen nagyvonalú, miért mond le erről a bevételi for­rásról? Nos, nem mond le, ugyanis e nélkül a kedvezmény nélkül szóba sem kerülhetett volna további adóbevétel a falusi tu­rizmusból. Az Európa-szerte népszerű pihenési forma ugyanis — érdekeltség hiányá­ban — hiánycikk hazánkban. Az elmaradás pótlását viszont minden korábbinál jobban sür­getik az elnéptelenedő falvak, a veszteséges gazdaságok, a szaporodó munkanélküliség. Nyugat-Európa már évtize­dekkel ezelőtt megtalálta a he­lyes választ az ebből fakadó gondokra: különféle állami tá­mogatásokkal helyben mara­dásra ösztönözték a kis pa­rasztgazdaságokat és kedvez­ményekkel serkentették, hogy portájukat alkalmassá tegyék a vendégfogadásra is. S most nálunk is megnyílt a lehetőség arra, hogy a ven­dégfogadásra berendezkedő fa­lusi családok háromféle állami forrásból is pályázzanak vál­lalkozásuk pénzügyi megtámo­­gatására: a területfejlesztési, a munkahelyteremtő és az Ide­genforgalmi Fejlesztési Alap­ból. A vendéglátáshoz nélkülöz­hetetlen szakismeret elsajátí­tásához pedig az idén már kö­zépiskolai tantárgy Szentlőrin­­cen a háztartástan, s három felsőfokú mezőgazdasági tan­intézetben — egyelőre fakul­tatív tárgyként — „falusi tu­rizmusul” tanulhatnak a jö­vendő vendéglátók. A. A. 5 NÉMETH MIKLÓS A PARANCSNOKI ÉRTEKEZLETEN Politizálni: csak civilben 1991-től 12 hónapos a sorkatonai szolgálat (Folytatás az 1. oldalról.) nem holmi nacionalista han­gulatkeltés vezérli a kor­­mány­t, hanem azoknak a tör­ténelmi példáknak a számba­vétele, amelyek arról tanús­kodnak, hogy a nemzeti jel­leg elhanyagolása milyen sú­lyos következményekkel jár. A megújuló doktrína egyik alapeleme, hogy Magyaror­szág — bár távlataiban egy tömbök nélküli Európa meg­teremtését tartja kívánatos­nak — a honvédelem felada­tait a Varsói Szerződés ke­retein belül kívánja megolda­ni, összehangolni partnereivel mindaddig, amíg fennáll, a két katonai tömb. Mindezen változások nagy­mértékben érintik a védelmi ágazat vezetési struktúráját is. Ennek megfelelően a jö­vőben szétválik a­­kormányza­ti, államigazgatási munka és a közvetlen katonai irányí­tás. A honvédelmi ágazat ál­lamigazgatási feladatait a Honvédelmi Minisztérium lát­ja el, a Magyar Néphadsereg szakmai irányítását pedig a hadsereg parancsnoksága vég­zi. (MTI)­ Délután a sajtótájékoztatón Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter jelentős személycse­réket jelentett be. A Magyar Köztársaság Minisz­tertanácsa nyugállományba vonu­lására tekintettel december 1-jei hatállyal felmentette a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöki be­osztásából és honvédelmi minisz­terhelyettesi tisztségéből Pacsek József vezérezredest. A miniszter december 1-jei ha­tállyal Szórádi Zoltán altáborna­gyot, a Magyar Néphadsereg had­táp főcsoportfőnökét nyugállo­mányba vonulása, valamint Krasz­­nai Lajos vezérőrnagyot, katona­diplomáciai szolgálatra történő felkészülése miatt felmentette be­osztásából. (A Minisztertanács — már egy korábban nyilvánosságra hozott döntéssel — mindkettőjüket felmentette honvédelmi minszter­­helyettesi tisztségéből.) A Honvédelmi Minisztériumnak új szervezeti és vezetési rendre történő áttérésével összhangban december 1-jei hatállyal a Minisz­tertanács kinevezte honvédelmi miniszterhelyettessé Szombathelyi Ferenc vezérőrnagyot, a Magyar Néphadsereg parancsnokává Lő­­rincz Kálmán altábornagyot, ve­zérkari főnökévé Borsits László altábornagyot. A miniszter Lisz­­kay Csaba vezérőrnagyot kinevez­te minisztériumi hivatal vezető­jévé. A minisztérium sajtószóvi­vője Keleti György ezredes lett. — Generációváltásról van szó — mondta a miniszter. Az újrafogalmazott katonai esküt, amelyet az Országgyűlés foga­dott el, a néphadsereg tisztjei­nek és tiszthelyetteseinek több mint 99 százaléka aláírta. A miniszter hangsúlyozta: a hadsereg az egy párt által irá­nyított rendszerről nem tér­het át a több párt által irá­nyított rendszerre. További fontos változások még e témakörben: a hadse­regen belül lehetővé válik, hogy a katonák a laktanyákon, kívül vehessenek részt a tár­sadalmi, politikai szervezetek munkájában, de csak mint állampolgárok s nem mint a hadsereg tagjai. Ez azt jelen­ti, hogy ezeken a rendezvé­nyeken a civil ruha viselése kötelező. Lényeges hír még a fiataloknak: 1991-től 12 hónap lesz a sorkatonai szolgálat. Ennek arányában rövidebb lesz a fegyver nélküli és a pol­gári szolgálat is. Az előbbi 24 hónapról 18-ra, az utóbbi 28- ról 22-re csökkent. A miniszter — lapunk kér­désére válaszolva — elmond­ta, hogy a haderőcsökkentés tervszerű, és már korábban megkezdett folyamat, melyet úgy kell és úgy is akarnak megoldani, hogy az átszerve­zés ne terhelje a költségve­tést. A miniszter végezetül szólt az MHSZ-t és a polgári vé­delmet érintő változásokról. Az MHSZ-nek megőrizve ér­tékeit, nem félkatonai, hanem alulról építkező szervezetként választott tisztviselőkkel kell működnie. A polgári védelem lényegében fegyver nélküli feladatokat lát el, következés­képp célszerű, hogy az állam­­igazgatás irányítsa a tanácso­kon keresztül. B. Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék