Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-02 / 286. szám
1989. december 2., szombat NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ December 8.: hazai „csúcstalálkozó” (Munkatársunktól.) Bajnok Zsolt ideiglenes szóvivő bejelentette: várhatóan nem lesz szabad szombatjuk a minisztereknek; a sok teendő folytán a korábban egynaposra tervezett minisztertanácsi ülés lehet, hogy háromnapos lesz. Mint megtudtuk, a kormány a tájékoztatásig több gazdasági kérdéssel foglalkozott, kemény vitában alakítva ki álláspontját a jövő évi gazdasági programról és állami költségvetésről. Foglalkozott a kormány néhány időszerű belpolitikai kérdéssel is, megvizsgálta például, hogy milyen intézkedésekkel támogathatja a hajléktalanok fedélhez juttatását. Ennek jegyében felgyorsul a munkásőrség vagyonának felszámolása. Már az idén száz személy számára szükségszállássá alakítják a VIII. kerületi volt munkásőr-parancsnokság Vajdahunyad utcai székházát, és napirenden van Kőbányán is a volt parancsnoki épület átalakítása is e célra. Napirendre tűzte a Minisztertanács a védelmi doktrína kérdését is. (Erről a Honvédelmi Minisztériumban tartottak részletes sajtótájékoztatót.) Tárgyalt a kormány a rádió és televízió felügyelőbizottságával kapcsolatos kérdésekről. A kormány — konzultációs jelleggel — foglalkozott a népszavazással, nyugtázva, hogy az törvényesen zajlott le, de történtek hibák is. Hasonlók kiküszöbölésére felkérte az igazságügyi, illetve a belügyminisztert: tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Elhangzott továbbá: tekintettel a sürgető politikai, szociális és gazdasági feladatokra, várhatóan december 8-án találkoznak a Parlamentben a kormány,a pártok és az Országgyűlés vezetői. ztM-m pam MOZGÓ VILÁG „NEM ELÉG UTÓLAG OKOSNAK LENNI” A folyóirat legutóbbi száma ezzel a címmel közli Hozzál Rita és Farkas Zoltán interjúját Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott első elnökhelyettesével, a Parlament Reformbizottságának vezetőjével. Az interjú egy részletét az alábbiakban ismertetjük. — Mindazon országokban, amelyeket a világgazdasági válság vagy a világgazdasági korszakváltás elért, igyekeztek megnevezni az első számú közellenséget; ez hol az infláció volt, hol a munkanélküliség. A gazdaságpolitikát egy ilyen elsődleges cél figyelembevételével alakították ki, erre koncentrálták az intézkedéseket. 1977-től 1988-ig Magyarországon szerepelt-e első számú közellenségként az eladósodás? Volt-e olyan törekvés, hogy minden eszközt vessenek be ennek megfékezésére? Önálló témaként megvitatta-e a kormány, a Politikai Bizottság az eladósodást? — Ez a téma volt többször is a kormány előtt, a PB előtt nem is egyszer, ahol a helyzetet részletesen feltártuk. De nem ez a lényeg. Tulajdonképpen az egész eladósodás megítélését illetően más nézőpontból is ki lehet indulni. A magyar export fele-fele arányban oszlik meg a Kelet és a Nyugat között, a KGST-térség és a KGST-n kívüli világ között. Nekünk a KGST-vel szemben negyvenvalahány év együttműködés után egyetlen rubel adósságunk nincs.. Tehát exportunk felére terhelődik az egész adósságállomány. Minden közgazdaságilag ésszerű elszámolási rendszerben konvertibilis valutában mérik a kereskedelmet , az adósságállományt pedig az összexporthoz viszonyítják. Mi a Kelettel és a Nyugattal folytatott külkereskedelmünk értékét nem tudjuk úgy összeadni, mint például Ausztria. Pedig Ausztria is kereskedik mind a Kelettel, mind a Nyugattal. Adósságát mégis az összexportra tudja vetíteni. Ezzel szemben a mi adósságunk a fele forgalomra esik. Ez torzítja a mi helyzetünket. Hiszen még az IMF is elfogadta — igaz, nem vita nélkül — a következőket: a szocialista exportunknak az a része, amelyért mi nyersanyagot, energiát kapunk, egyenértékű a konvertibilis exporttal. Ez évi 2,5-3 milliárd dollár. Tehát ha a magyar adósságszolgálatot a konvertibilis exporthoz, plusz ehhez az exporthoz lehet arányosítani, akkor korántsem olyan rossz a helyzet. A magyar konvertibilis export értéke 5-6 milliárd dollár. Ehhez jön még az idegenforgalmi bevétel, továbbá ez a 2,5-3 milliárd, a szocialista export, amelynek ellentétele konvertibilis áru, nyersanyag, energiahordozó. Az így kialakított 9-11 milliárd dolláros értékhez viszonyítva a magyar összadósság nemzetközileg is elfogadható. Ez a számítás csak addig állja meg a helyét, amíg az ország nem kerül bele a likviditási válságba. Mert abban a pillanatban kiderül, hogy törleszteni mégiscsak a konvertibilis exportbevételekből lehet ... — Ez igaz. De likviditási válság csak 1982-ben volt. Se előtte, se utána. Ettől még nem szabad megfeledkezni arról, mekkora előny az, hogy az energiáért nem kell dollárt adnunk. Meg hogy mekkora előny az, hogy nem kell élelmiszert, gabonát importálni, ellenkezőleg, ebből is többlet van. Mekkora különbség ez azon országokal szemben, amelyek importszámláját az energia- és gabonaimport megterheli! Vagyis, az ország helyzete messze nem olyan tragikus, mint azt most sokan hirdetik. — ön szerint ez az adósságállomány még menedzselhető? — Igen, feltéve, hogy megtesszük mindazon lépéseket, amelyek megtételére már számos határozat van. Ha szelektíven fejlesztünk, ha csak oda adunk pénzt, ahol az meg is térül, de oda sokat adunk, és így tovább ... Ebben az esetben az adósságállományát ez az ország még bőven tudja menedzselni az elkövetkező tíz évben. — És vissza is tudja fizetni? — Ezt most nem kéri tőlünk senki. Azt kérik, hogy a kamatot fizessük, és időben törlesszük. Ha ez megy, akkor a további beruházásokhoz kapunk új hiteleket. Az új hitelekből pedig futja a törlesztésekre. — Tehát rá tudunk állni egy olyan pályára, hogy tartósan 1 milliárd dollár fölötti kereskedelmi aktívumunk legyen? — Nem kell ekkora kereskedelmi aktívum! — De hát ennyi a kamat... — De bocsánatot kérek: az elmúlt években gyorsan nőtt a idegenforgalmi bevételt az idegenforgalmi aktívum részben fedezte a kamatkiadásokat. — De csak 1988-ig. — Mi azt vártuk, hogy 1988- ban és 1989-ben 500-500 millió dollár idegenforgalmi aktívumunk lesz! Ehhez jön még a külkereskedelem 500 millió dolláros aktívuma. Vagyis: meglesz a kamatfizetések fedezete. Eközben a szocialista kereskedelemben is exporttöbletünk van, valahogy ezt is lehet értékesíteni. Tehát ez az ország nagyon közel állt az egyensúlyhoz, az adósságállomány növekedésének megállításához. És ekkor kormányunk „közérzetjavító intézkedésként”, a devizaszakértők írásos és szóbeli tiltakozása ellenére — én magam három illetékes miniszternek írásban hívtam fel a figyelmét, hogy az intézkedésnek nincs meg az anyagi fedezete — hozott egy olyan meggondolatlan határozatot, amely nemcsak felemésztette az ideigenforgalmi aktívumot, hanem deficitessé tette a konvertibilis valutában bonyolódó idegenforgalmat. Enélkül a politikailag jól csengő, de gazdaságilag megalapozatlan határozat nélkül javuló, külkereskedelmi egyenleg mellett fizetési mérlegünk 1988—1989-ben közel lett volna az egyensúlyhoz, betarthatóvá lettek volna az IMF-fel kötöttmegállapodás devizális feltételei, és megkaphattuk volna az ígért hároméves IMF-készenléti hitelt. „A megkezdett utat be kell járni” Szűrös Mátyás Nyíregyházán (Megyei tudósítónktól.) Nyíregyházára látogatott tegnap délután dr. Szűrös Mátyás. A Magyar Köztársaság ideiglenes államfőjét a városházán Csabai Lászlóné tanácselnök, illetve a különböző intézmények vezetői és országgyűlési képviselők fogadták. A következő helyszín a Váci Mihály Művelődési Központ volt, itt a különböző pártok, politikai szervezetek és egyházak képviselőinek véleményét kérte Szűrös Mátyás a parlamenti választások javasolt időpontjáról. A túlnyomó többség azon a nézeten volt, hogy ezeket mihamarabb meg kell tartani. Az ideiglenes köztársasági elnök elmondta, hogy másutt is hasonló állásfoglalásokról szerzett tapasztalatot. Szóba került, hogy az országgyűlési választások után népszavazás döntsön — az előírt három hónap elteltével — a köztársasági elnök személyéről. Szűrös Mátyás kifejezte, hogy bármely tisztségben a magyarságért, az európaiságért, a demokráciáért és a baloldaliságért kíván cselekedni. Ugyancsak a művelődési házban, nagy aktivitás közepette zajlott le az a fórum, amelynek előadója Szűrös Mátyás volt. Elöljáróban elmondotta, hogy tájékozódni jött, valamint azért, hogy megköszönje a Határ-Szél szerkesztőségének az elnöki jelölése melletti népi kezdeményezés felkarolását. Az első kérdéseket a népszavazásról kapta. Válaszában elmondotta, hogy a bonyolult helyzetet ez nem tette egyszerűbbé, utalt rá, hogy nem is ez volt vele a cél. Kiemelte: hazánknak be kell járnia a maga választotta utat. Ebben az Országgyűlés történelmi érvényű tette volt, hogy feladata magaslatára emelkedve, elfogadta a sarkalatos törvényeket. Ha december 18- án vagy 19-én a parlament fel is oszlatja önmagát, már eddig utat nyitott a további cselekvés, a működni képes kormány, közigazgatás tevékenysége előtt. További kérdésekre válaszolva kívánatosnak tartotta a baloldal jelenleg némiképp szétzilált állapotának rendezését, mert egész Európa példája mutatja, hogy szocialista mozgalom, szervezett baloldal nélkül valódi demokrácia nem létezhet. Szűrös Mátyás természetesen külpolitikai kérdéseket is kapott. Rámutatott, hogy az egyoldalú keleti orientáció helyett nem volna hasznos most másik irányú egyoldalúság felé haladni, a cél a kiegyensúlyozott kapcsolatrendszer megteremtése. A semlegességi törekvést nem rövid, hanem középtávú, a nemzetközi viszonyok alakulásától is függő folyamatnak ítélte meg. Az ideiglenes államfő a fórum végeztével megtekintette a város új butikházát, majd a Határ-Szél szerkesztőségében folytatott kötetlen véleménycserét a lap munkatársaival. B. T. J. Miamiba letelepedési engedély kell Tájékoztató a ki- és bevándorlásról, az útlevéltörvényről A Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányságának igazgatásrendészeti főcsoportfőnöksége, valamint útlevélosztálya tegnap értekezletre hívta az országos hatáskörű intézmények és a minisztériumok útlevél-ügyintézőit, hogy segítsék eligazodásukat az új törvények teremtette jogi helyzetben. Lantosné dr. Sárdi Erika, az útlevélosztály alosztályvezetője tájékoztatott a ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről. A törvényeket az Országgyűlés szeptember 26-i ülésén fogadták el és 1990. január 1-jén lépnek érvénybe. Elhangzott: a kis- és bevándorlásról szóló törvény leszögezi, hogy a ki- és bevándorlás alapvető állampolgári jog. Jövő évtől csupán bejelenteni kell a kivándorlási szándékot, s ha nincs kizáró ok — letöltendő börtönbüntetés, államtitok birtoklása —, akkor a kivándorlónak már csak annyi a dolga, hogy elrendezi itthoni ügyeit, egyebek között kifizeti a tartozásait és mehet. Fontos tudnivaló, hogy aki nem rendezi köztartozásait — ezen az adóhátralékot, valamint a társadalombiztosítási járulék hátralékát kell érteni —, vagy olyan eltartottat — gyermek, mozgássérült stb. — szándékozik hátrahagyni, akinek gondozása nincs megnyugtatóan megoldva, önmagát zárja ki a kivándorlási joga érvényesítéséből. S ami a kivándorlókat érinti még: nem elegendő az elhatározás, hogy eztán Miamiban fog lakni, ahhoz Miamiban letelepedési engedélyt kell kapnia. A bevándorlóknak könnyebb a dolguk, az e jogból kizáró rendelkezések lényegében csak a külföldi bűnözők magyarországi letelepedésének megakadályozását szolgálják. Az útlevélről szóló törvény mindenkit érintő része, hogy magánútlevél mindenkinek jár, kivéve a letöltendő börtönbüntetéssel, illetve az államtitokkal „rendelkezőket”. Bár különösen méltánylást érdemlő esetben — külföldi rokon halála, betegsége — egyszeri kiutazási engedélyt kaphatnak korlátozott területre és időre. A köztartozás és a tartáskötelezettség az útlevélhez való jogot nem korlátozza. A külföldön tartózkodás időtartamát január 1-jétől nem korlátozzák, így megszűnik a jogellenesen külföldön tartózkodók fogalma, s eddig alkalmazott büntetése — pénzbírság és az utazásból való kizárás — is. A tiltott határátlépés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha fegyveresen követik el, egyéb esetben szabálysértés. Jövő évtől nem adnak ki új szolgálati és úgynevezett konzuli útlevelet, a kint levők érvényességi idejükig felhasználhatók kiutazásra. A magánútlevélen kívül csak — a nemzetközi egyezményeknek megfelelően — a külügyi és a hajósútlevél marad meg, melyekkel a Külügyminisztérium foglalkozik. A magánútlevelekkel pedig a lakóhely szerinti rendőr-főkapitányság. Továbbra is létezik a határátlépési igazolvány, s a jogosultak köre sem változik. R. K. Sikeres kezdeményezés •Új típusú rendőrség Dunaújvárosban ? Önkormányzati rendőrség kísérleti jellegű létrehozását kezdeményezte a Magyar Demokrata Fórum dunaújvárosi szervezete. A javaslat ügyében — támogatást kérve — levelet intéztek Horváth István belügyminiszterhez is. Az MSZP dunaújvárosi szervezete a napokban tartott közgyűlésén támogatásáról biztosította a kezdeményezést és egyetértését fejezte ki a belügyminiszternek írt levél tartalmával. A két szervezet ugyanis egyaránt azt vallja: a demokratikus Magyarországot lehetetlen megteremteni demokratikus helyi önkormányzatok életrehívása nélkül. (MTI) Létező tanyának létező kedvezmény Adóprés helyett adórés Ma és holnap országos fórumot tart Balatonföldváron a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége. A magyar jogrendszer szótárából a közelmúltig hiányzott a „tanya”. Az építésügyi fogalomtárban szerepelt ugyan „külterületi lakott hely”-ként, de ez elégtelen egy pénzügyi határozat megfogalmazásához. Márpedig igencsak fontos passzushoz kellett a precíz meghatározás: a tanyasi, falusi vendégfogadók adómentességéről szóló rendelkezéshez. Végül is — akadémiai közreműködéssel — megszületett a „tanya” jogi definíciója, és immáron semmi akadálya, hogy közhírré tegyük: eztán nem kell adót fizetnie annak a vállalkozónak, aki egyszerre legfeljebb tíz vendéget fogad. Ezekben az adópréses időkben igencsak magyarázatot kíván a pénzügyi kormányzatnak ez a szokatlan gesztusa: mitől ilyen nagyvonalú, miért mond le erről a bevételi forrásról? Nos, nem mond le, ugyanis e nélkül a kedvezmény nélkül szóba sem kerülhetett volna további adóbevétel a falusi turizmusból. Az Európa-szerte népszerű pihenési forma ugyanis — érdekeltség hiányában — hiánycikk hazánkban. Az elmaradás pótlását viszont minden korábbinál jobban sürgetik az elnéptelenedő falvak, a veszteséges gazdaságok, a szaporodó munkanélküliség. Nyugat-Európa már évtizedekkel ezelőtt megtalálta a helyes választ az ebből fakadó gondokra: különféle állami támogatásokkal helyben maradásra ösztönözték a kis parasztgazdaságokat és kedvezményekkel serkentették, hogy portájukat alkalmassá tegyék a vendégfogadásra is. S most nálunk is megnyílt a lehetőség arra, hogy a vendégfogadásra berendezkedő falusi családok háromféle állami forrásból is pályázzanak vállalkozásuk pénzügyi megtámogatására: a területfejlesztési, a munkahelyteremtő és az Idegenforgalmi Fejlesztési Alapból. A vendéglátáshoz nélkülözhetetlen szakismeret elsajátításához pedig az idén már középiskolai tantárgy Szentlőrincen a háztartástan, s három felsőfokú mezőgazdasági tanintézetben — egyelőre fakultatív tárgyként — „falusi turizmusul” tanulhatnak a jövendő vendéglátók. A. A. 5 NÉMETH MIKLÓS A PARANCSNOKI ÉRTEKEZLETEN Politizálni: csak civilben 1991-től 12 hónapos a sorkatonai szolgálat (Folytatás az 1. oldalról.) nem holmi nacionalista hangulatkeltés vezérli a kormányt, hanem azoknak a történelmi példáknak a számbavétele, amelyek arról tanúskodnak, hogy a nemzeti jelleg elhanyagolása milyen súlyos következményekkel jár. A megújuló doktrína egyik alapeleme, hogy Magyarország — bár távlataiban egy tömbök nélküli Európa megteremtését tartja kívánatosnak — a honvédelem feladatait a Varsói Szerződés keretein belül kívánja megoldani, összehangolni partnereivel mindaddig, amíg fennáll, a két katonai tömb. Mindezen változások nagymértékben érintik a védelmi ágazat vezetési struktúráját is. Ennek megfelelően a jövőben szétválik akormányzati, államigazgatási munka és a közvetlen katonai irányítás. A honvédelmi ágazat államigazgatási feladatait a Honvédelmi Minisztérium látja el, a Magyar Néphadsereg szakmai irányítását pedig a hadsereg parancsnoksága végzi. (MTI) Délután a sajtótájékoztatón Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter jelentős személycseréket jelentett be. A Magyar Köztársaság Minisztertanácsa nyugállományba vonulására tekintettel december 1-jei hatállyal felmentette a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöki beosztásából és honvédelmi miniszterhelyettesi tisztségéből Pacsek József vezérezredest. A miniszter december 1-jei hatállyal Szórádi Zoltán altábornagyot, a Magyar Néphadsereg hadtáp főcsoportfőnökét nyugállományba vonulása, valamint Krasznai Lajos vezérőrnagyot, katonadiplomáciai szolgálatra történő felkészülése miatt felmentette beosztásából. (A Minisztertanács — már egy korábban nyilvánosságra hozott döntéssel — mindkettőjüket felmentette honvédelmi minszterhelyettesi tisztségéből.) A Honvédelmi Minisztériumnak új szervezeti és vezetési rendre történő áttérésével összhangban december 1-jei hatállyal a Minisztertanács kinevezte honvédelmi miniszterhelyettessé Szombathelyi Ferenc vezérőrnagyot, a Magyar Néphadsereg parancsnokává Lőrincz Kálmán altábornagyot, vezérkari főnökévé Borsits László altábornagyot. A miniszter Liszkay Csaba vezérőrnagyot kinevezte minisztériumi hivatal vezetőjévé. A minisztérium sajtószóvivője Keleti György ezredes lett. — Generációváltásról van szó — mondta a miniszter. Az újrafogalmazott katonai esküt, amelyet az Országgyűlés fogadott el, a néphadsereg tisztjeinek és tiszthelyetteseinek több mint 99 százaléka aláírta. A miniszter hangsúlyozta: a hadsereg az egy párt által irányított rendszerről nem térhet át a több párt által irányított rendszerre. További fontos változások még e témakörben: a hadseregen belül lehetővé válik, hogy a katonák a laktanyákon, kívül vehessenek részt a társadalmi, politikai szervezetek munkájában, de csak mint állampolgárok s nem mint a hadsereg tagjai. Ez azt jelenti, hogy ezeken a rendezvényeken a civil ruha viselése kötelező. Lényeges hír még a fiataloknak: 1991-től 12 hónap lesz a sorkatonai szolgálat. Ennek arányában rövidebb lesz a fegyver nélküli és a polgári szolgálat is. Az előbbi 24 hónapról 18-ra, az utóbbi 28- ról 22-re csökkent. A miniszter — lapunk kérdésére válaszolva — elmondta, hogy a haderőcsökkentés tervszerű, és már korábban megkezdett folyamat, melyet úgy kell és úgy is akarnak megoldani, hogy az átszervezés ne terhelje a költségvetést. A miniszter végezetül szólt az MHSZ-t és a polgári védelmet érintő változásokról. Az MHSZ-nek megőrizve értékeit, nem félkatonai, hanem alulról építkező szervezetként választott tisztviselőkkel kell működnie. A polgári védelem lényegében fegyver nélküli feladatokat lát el, következésképp célszerű, hogy az államigazgatás irányítsa a tanácsokon keresztül. B. Sz. J.