Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

1989. december 19., kedd NÉPSZABADSÁG - ORSZÁGGYŰLÉS - HAZAI KÖRKÉP (Folytatás a 4. oldalról.) halombiztosítás­­kisegítheti a nehéz helyzetben levő álllamii költségvetést. Kopp Lászlóné hangsúlyozta, hogy a nyugdíjemelés mérté­két a nyugdíjak összege alap­ján kellett volna megszabni. Különösképp kifogásolta a 20 ezer feletti nyugdíjak 200 fo­rintos megtámogatását. A vi­tában több felszólaló figyel­regionális berendezkedésű. Pá­lyázati rendszerben töltik be az állásokat, s a munkatársak zöme egyetemet végzett, de legalább főiskolai képzettsége mindenkinek van. Az Állami Számvevőszéknek végleges fel­állása után körülbelül két­száz munkatársa lesz, de a státusok 15—20 százaléka még betöltetlen. Költségvetése az eredeti tervek szerint 60 mil­lió forint körül alakul. Levél az ENSZ-nek Az Országgyűlés Király Zoltán képviselő kezdemé­nyezésére állást foglalt Tőkés László ügyében. A külügyi bizottság elnöke által jegyzett állásfoglalásnak az adott sürgető aktualitást, hogy a román hatóságok az alapvető emberi jogokat durván megsértve, az ország vállalt szer­ződéses kötelezettségeit semmibe véve az elmúlt hétvégén a törvényesség látszatát keltő bírósági döntéssel ki akar­ták lakoltatni hivatalából és otthonából Tőkés Lászlót. Az állásfoglalás hangsúlyozta: „Az emberi, a nemzeti­ségi és a vallási jogok szabad gyakorlásának érvényesíté­séért tántoríthatatlanul, következetességgel fellépő lelkész ellen indított törvénytelen eljárás, több hónapja tartó ha­tósági üldöztetés, zaklatás méltán váltott ki felháborodást nem csak a magyar közvéleményben, de Románia közéle­tének széles köreiben is. A vele szemben alkalmazott ha­tósági önkény megszüntetése érdekében számos társadalmi, politikai és egyházi szervezet, intézmény és közéleti sze­mélyiség emelte fel szavát, fejezte ki tiltakozását.” Különösen szomorú aktualitást adott az állásfoglalás­nak az a tény, amit akkor az ülésteremben jelenlevők még nem is tudhattak: a Securitate szinte elrabolta otthonából Tőkés Lászlót, és ismeretlen helyre hurcolta. Az állásfoglalás leszögezi: „A Magyar Köztársaság Or­szággyűlése megállapítja, hogy a román kormány nem tett lépéseket a Tőkés Lászlót és gyülekezetét ért jogsértések felszámolására, sőt újabb intézkedésével tovább súlyosbí­totta a helyzetet. A Magyar Köztársaság Országgyűlése fel­hívja az államokat, hogy a nemzetközi kapcsolatok álta­lános elfogadott elveivel és normáival összhangban tegye­nek konkrét lépéseket Tőkés László és gyülekezete jogai védelmében, továbbá arra vonatkozóan, hogy a Román Szocialista Köztársaság betartsa ez irányú nemzetközi szer­ződéses kötelezettségeit. A Magyar Köztársaság Ország­­gyűlése felkéri a magyar kormányt, hogy jelen nyilatko­zatot juttassa el az ENSZ főtitkárához, az illetékes nem­zetközi fórumokhoz és szervezetekhez.” Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága állást foglalt to­vábbá Doina Corneának és Tőkés Lászlónak a Nobel-béke­­díjra vonatkozó felterjesztésére. A külügyi bizottság mind­két állásfoglalását az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. meztetett, hogy a fokozódó szo­ciális feszültségek veszélyezte­tik a társadalom stabilitását. Mások választóik véleményét tolmácsolva kifejtették, hogy szükség volna a gyermekgon­dozási díj hároméves időszak­ra történő kiterjesztésére. A soron kívül felszólaló Benjá­min Judit azt sérelmezte, hogy a­­társadalombiztosítási bizott­ság múlt heti üléséről — az ügyrendre hivatkozva — eltá­volították az általa meghívott szakértőket, holott ilyen tiltást az ügyrend nem tartalmaz. A vitát követően Csehák Judit reagált az észrevételekre, majd a képviselők hosszú szavazási procedúrával döntöttek a mó­dosító javaslatokról, végül a kiegészítésekkel együtt elfo­gadták a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslatot, va­lamint a társadalombiztosítási bizottságnak az alapot érintő egyes kérdésekről szóló indít­ványát. A téli ülésszak első napjá­nak utolsó napirendi pontja minden bizonnyal felélénkí­tette azokat is, akikre bá­­gyasztó hatással volt a hosz­­szú tanácskozás és a meleg­front. A levezető elnök váltása után Horváth Lajos, az Or­szággyűlés alellnöke­­megadta a szót dr. Hagelmayer István­nak, az Állami Számvevőszék elnökének, aki rendkívül tö­mör szóbeli kiegészítéssel tol­dotta meg azt az előterjesz­tést, amelyet a képviselők már megkaptak, s amely a számvevőszék szerkezeti fel­építésével, létszámigényével és költségvetésével foglalkozott. Dr. Hagelmayer István el­mondta, hogy az intézmény Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság tagja, Heves megye képviselője fel­­szólalásában kiegészítette, il­letve indokolta az ÁSZ elnö­ke által elmondottakat. Egye­bek között utalt arra is, hogy azért választották a regioná­lis berendezkedést a megyei rendszer helyett, nehogy a ré­gi reflexek szerint a megyei apparátus nyomást gyakorol­jon rájuk. Dr. Balla Éva felszólalásá­ban szinte sorról sorra -ízekre szedte az ÁSZ és dr. Hagel­mayer István előterjesztését. Indokolatlannak találta a költ­ségvetés nagyságát, gazdasági anakronizmusnak a tervezett beruházásokat és a létszámot. Csodálkozásának adott hangot Kovács András érve hallatán, mondván: ha a számvevőszék­re megyei (vagy bármilyen más) apparátus nyomást gya­korolhat, aligha várható tőle sok jó. Végezetül kérte az Or­szággyűlést, hogy az előter­jesztést ne fogadja el, gyako­roljon szoros ellenőrzést a számvevőszék felett, és ren­deljen ki mellé olyan szakér­tőbizottságot, amely képes el­végezni azt a munkát, amit valójában a számvevőszéknek kellene. A teremben a polémiát vita követte, a vitát a szavazásról való szavazás, majd megszü­letett a döntés, az előterjesz­tésről ez alkalommal nem szü­letik döntés. Végleges határo­zatot a parlament következő ülésszaka hoz majd. Az első nap munkája ezzel véget ért. Az elfogadott napi­rend szerint ma reggel 9 óra­kor Kemenes Ernőnek, a Terv­hivatal elnökének előterjesz­tésével folytatódik az ülésszak. A szakszervezetek és a pártok Az MSZMP hét végén meg­tartott kongresszusán a szak­­szervezeteket az egyik lehetsé­ges szövetséges politikai erő­ként emlegették. A Parlament folyosóján megkérdeztük Nagy Sándort, a SZOT főtitkárát, ho­gyan vélekedik erről a lehető­ségről. — Ezt nem tartom termé­szetellenesnek, hiszen minden baloldali párt szövetségest ke­res a szakszervezetekben. Ami a konkrét együttműködés lehe­tőségeit illeti, az attól függ, hogy az MSZMP milyen prog­ramot fogad el. Ha ez a mun­kavállalók nagy részének ér­dekeivel találkozik, akkor bi­zonyos, hogy kialakul az együttműködés a szakszerveze­tek és az MSZMP között. En­nek ez a legalapvetőbb feltéte­le. A másik feltétel meg az, ami nyilván minden más párt­ra is vonatkozik: az alkotmá­nyos többpártrendszer tisztelet­ben tartása.­­ A közelgő választásokra figyelemmel, hogyan kívánja érdekeit a parlamentben ér­vényre juttatni a szakszerve­zet? — December 21-én foglalunk állást az Országos Koordiná­ciós Tanács ülésén abban a kérdésben, hogy a szakszerve­zetek milyen magatartást kí­vánnak tanúsítani a választá­sokon. Ennek fontos részkér­dése, hogy akarunk-e szakszer­vezeti képviselőket juttatni a parlamentbe. A tagság előzetes véleménye alapján az a vála­szom: akarunk képviselőket juttatni a parlamentbe. A leg­markánsabb vélemény ma az, hogy lehetőleg független jelölt­ként. Esetleg a szakszervezet saját erejéből, nem kizárva egy választási párt létrehozását sem. Tehát jellemzően nem pártok listáján, konkrét eset­ben azonban ezt a lehetőséget sem lehet ma kizárni. A nemzetiségeknek részt kell venniük a törvényhozásban Tabajdi Csaba előadása Pécsett (Megyei tudósítónktól.)­­ A nemzetiségeket még a gazdag demokráciákban is fe­nyegeti az asszimiláció. A de­mokrácia csak a lehetőséget biztosítja ahhoz, hogy a nem­zetiségek gyakoro­lhassák jo­gaikat. A többség spontán­­ma­gába szívó, felmorzsoló hatá­sával szemben segítség nél­kül a kisebbség nem tud véde­kezni — mondta Tabajdi Csa­ba miniszterhelyettes. A Minisztertanács Nemzeti, Etnikai Kisebbségi Kollé­giuma titkárságvezetője hétfőn Pécsett a Baranyában élő nem­zetiségek képviselői előtt tar­tott előadást. Tabajdi Csaba cáfolta, hogy Magyarországon eddig valamiféle erőszakos és szándékos elmagyarosítás folyt volna. Ennek ellene szól — mondotta —, hogy az utóbbi évtizedek kormányai a magyar nemzettudat kialakítása iránt is közönyösek voltak. A mi­niszterhelyettes kitért arra is, hogy a pártok most keresik a nemzetiségek kegyét, ám még nem tudni, mi válik valóság­gá ebből az ígéretlicitből a vá­lasztások után. Tabajdi Csaba egyebek között hangsúlyozta: " Nemzetiségi, etnikai ki­sebbségi törvén­y kell. Ez lehet az alapja annak, hogy a pasz­­szív kisebbségvédelmet fel­váltsa az aktív védelem. A nemzetiségeknek részt kell venniük a törvényhozásban, és képviselőiket maguknak kell megválasztaniuk. Az Ország­­gyűlésnek egy külön bizottsá­ga kell hogy foglalkozzon a nemzetiségek dolgaival, és kü­lön bizottságnak kell törődnie a határon túli magyarság ügyeivel. Az előadás után kérdésekre válaszolt a miniszterhelyettes. A temesvári eseményekről eze­ket mondotta: — Októberben Csehszlová­kiában jártam, s ott akkor mindenki elképzelhetetlennek tartotta, hogy bármi átalakul­jon. S aztán mégis elkezdőd­tek a nagy változások. Ugyan­ez elmondható az NDK-ról is. Románia azonban alapvetően más ország. Ott a demokrácia előzményei kevésbé kitapint­­hatóak, mint Csehszlovákiá­ban vagy az NDK-ban. Az, hogy egy népnél mikor éri el az őt ért sérelmek sorozata a robbanás határát, szinte kiszá­míthatatlan. Csehszlovákiában és az NDK-ban a hatósági­­bru­­talitás váltotta ki a nép meg­mozdulását. Borzalmas lenne, ha Romániában is ilyen bruta­litás történne, bár nem tartom elképzelhetetlennek. Ám azt, hogy ennek hasonló következ­ményei lehetnének, mint Cseh­szlovákiában vagy az NDK- ban, kétlem. Ne feledjük el: a brassói felkelés is elszigete­lődött. AZ INGÁZÁSBÓL EDDIG MEGÉLT Vámilleték fékezi az expresszt (Tudósítónktól.) Nyugodtan tanácsolhatjuk a Polonia expressz utasainak: ne vegyék komolyan a vasúti me­netrendet. Az egy hete újból alkalmazott vámilletékrend­­szernek ugyanis itt érzékelhe­tő az egyik legfékezőbb követ­kezménye. A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága a pénz-­ügyőriskola 120 hallgatóját ve­zényelte ki erősítésül, elsősor­ban a vasúti határállomások­ra. Ám ha háromszor többen lennének, akkor sem tudná­nak gyorsabban dolgozni. Er­ről vasárnap hajnalban ma­gam is meggyőződhettem So­moskőújfaluban. A vonat 716 lengyel és 109 más nemzetiségű utasával pon­tosan érkezett Filakovo cseh­szlovák határállomásról, ami­re több mint egy hete nem volt példa. Csikós Attila pénz­ügyőr főhadnagy, a Somoskő­újfalui vámhivatal parancs­­nokhelyettese 18 munkatársá­val még szlovák területen munkához látott, hogy ne le­gye­n késés. — A vám­illetékkel megpró­báljuk rászorítani a külföldie­ket, hogy ha tranzitutasoknak tartják magukat, akkor ne va­lamelyik kis KGST-piacon kössenek ki — mondta a fő­hadnagy. — Ellenkező esetben elvesztik az áru bevallott ér­tékének 45 százalékát kitevő vámilletéket — tájékoztatott, s felkísért az egyik vagonba. Már az első fülkében dolguk akadt: egy lengyel férfi két­ezer, odakint feketén vásárolt forintot hozott magával. Cso­magjaiból gyerekcsizmák, bé­lelt anorákok, új munkaruhák kerültek elő, bár állította, ő nem eladni, hanem egy ma­szek ismerőséhez dolgozni jött Magyarországra. A vámőrök egymásra néz­tek. Nem a szabály­sértésen le­pődtek meg, hanem a „feke­te” munkavállaláson. Úgy lát­szik, nemcsak NSZK-márká­­ért érdemes ... — Mennyi most Lengyelor­­szágban a forint feketeárfo­lyama? — kérdeztem a leszál­lított férfi utastársát. — Egy a százhoz — hang­zott a felelet. — Az útlevele szerint az idén másodszor jött. Az első útján a befektetéséhez képest mennyit keresett? — A dupláját! Egy huszonéves sziléziai fia­talembernek ez idén a tizen­hatodik útja. — 180 ezer zlotyért vettem odahaza olcsó árukat, és eb­ből 10 ezer forintra számítok. M­SZK-márkát szeretnék rajta venni. Három hete még 42 fo­rintért kínálták, de közben is­mét leértékelték a forintot, így most nem tudom, mekko­ra lesz majd a hasznom. Az ingázásból eddig meg tudtam élni. — És ha fennmarad a vám­­illetékrendszer? — Akkor talán „nullszaldós” leszek. Időközben a pénzügyőrök — a határőrök személyi védel­mével — befejezik az ellen­őrzést, s hajnali ötkor elindul­hat a Polónia Budapestre. — Egy szabálysértés, nyolc letét volt, vagyis nyolcan be­vallották a náluk lévő fekete­­valutát és a hazautazásukig befizették, 90 személytől pe­dig összesen 178 600 forintnyi vám jött össze — tájékozta­tott Csikós főhadnagy. Az országos helyzetkép? Az IBUSZ — bár kétszázaléknyi kezelési költséget számít fel — nem mindig tudja az orszá­­­got elhagyott­­turistáknak azonnal és a befizetett valu­tában visszafizetni a belépés­kor lerótt illetéket. Szomba­ton Röszkénél egy Törökor­szágból hazafelé tartó autó­busz 30 lengyel utasánál 6,9 millió forint értékű árut talál­tak. A vámiilletékre az utasok­nak már nem maradt 5900 dol­lárjuk, ezért a pénzügyőrség közbenjárásával a Volán te­herautón szállította el holmi­­jukat Parassapusztára. Ott is még órákig vesztegeltek, mert a csehszlovák vámszervek is kauciót kértek tőlük ... Milyen legyen a tőzsdetörvény? Az Értékpapír Kereskedel­mi Megállapodás — melyben 25 bank és pénzintézet, vala­mint 3 értékpapír-ügynökség vesz részt — a gazdasági élet egyre gyorsuló változásai, a növekvő számú értékpapír-ki­bocsátás, a leendő tőzsde jog­állásának tisztázása és a be­fektetők biztonságának növe­lése miatt szükségesnek tart­ja a készülő értékpapír- és tőzsdetörvényt. A megállapo­dásban részt vevő bankok és pénzintézetek vitatják a tör­vénytervezetnek azt a részét, amely előírná, hogy az érték­papír-kereskedést csak főtevé­kenységként lehessen folytat­ni. Így a kereskedelmi ban­kok egy hároméves átmeneti idő után kiszorulnának az ér­tékpapírpiacról. Az Értékpapír Kereskedelmi Megállapodás úgy foglalt állást, hogy az ér­tékpapírtörvény ne zárja ki a bankokat a hároméves átme­neti időszak után sem. Azzal indokolták álláspontjukat, hogy a magyar értékpapírpiac intézményi struktúrájának ki­építése a bankok részvétele nélkül nem lehetséges. Végül megállapították, hogy a ma­gyarországi lakossági értékpa­pírpiac kifejlődésének egyik fő gátja a jelenlegi adózási rendszer. (MTI) A Duna sorsa nem politikai ügy Abbahagyták a folyó elterelésének előkészületeit Bár Németh Miklós kor­mányfő a kialakult új hely­zetben sietve megerősítette jogaiban a Minisztertanács bős-nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottsá­gát, annak tagjai tegnapi ülé­sükön több ízben sérelmezték mellőzöttségüket. Hozzátették, hogy ennek a bonyolult kér­désnek a sorsa belefúl a bü­rokráciába, holott a Duna ügye nem függhet politikai széljárásoktól. Sok a párhu­zamos, sőt a teljességgel ér­telmetlen tevékenység, így például a nagymarosi erőmű tervezését mind a mai napig nem állították le, a Víziterv kényszerű szellemi helyben járást végez — hallhattuk. Udvari László kormánybiz­tos arról tájékoztatta a bizott­ságot, hogy ez idő tájt rész­ben jogi aktusok révén, rész­ben diplomáciai úton igyek­szik a kormány rendbe tenni az örökölt problémát. Várha­tóan január 5-én a kormány a különféle pártokkal és kör­nyezetvédő mozgalmakkal át­tekinti a Bős-Nagymarossal kapcsolatos magyar álláspon­tot. Szóba került az is, hogy Nagymarosnál az osztrák ki­vitelezők megkezdték a levo­nulást a munkaterületről. Na­ponta három-négy vagonnyi gépet, berendezést szállítanak el. Távozásuk végső határide­je június vége, de januártól már csak magyar szakembe­rek dolgoznak majd a térség­ben, állagmegóvást végezve. (Erre áfával, kamattal 7,3 milliárd forintot biztosítanak.) Északi szomszédainkkal közös feladat lesz az árvízvédelem. Idekapcsolódó hír, hogy a Du­na túloldalán abbahagyták a folyam elterelésének előké­születeit. Ezt követően Lackó László belügyminiszter-helyettes szó­beli kiegészítést fűzött a Fel­­ső-Duna-szakasz fejlesztési koncepciójának és rendezési tervének előkészítéséhez. A jelen levők számos ponton ki­fogásolták a beterjesztést, hangsúlyozva, hogy erről a térségről csak megfelelő kör­nyezetvédelmi koncepcióval együtt lehet érdemben tár­gyalni. F. Gy. 5 A Neues Fórum a német egységről Sajtótájékoztató a közép-kelet-európai ellenzékiek találkozójáról A szombati „Fórumok fóru­mát” is értékelendő, tegnap közös sajtótájékoztatót tartott a Magyar Demokrata Fórum és az NDK-beli Neues Fórum Budapesten. Kiss Gy. Csaba, az MDF szóvivője mindenek­előtt leszögezte: bár rendkí­vül fontos, hogy mielőbb visz­­szatérjünk Európához, a leg­fontosabb mégis az, hogy a lehető legrövidebb időn belül lebontsuk a közép-kelet-euró­pai országok közé emelt „meg nem értés falát”. Ennek je­gyében rendezték meg az úgy­nevezett Fórumok fórumát, amelyen — mint erről koráb­ban hírt adtunk — részt vet­tek az NDK, Csehszlovákia és Bulgária ellenzéki szerveze­teinek képviselői. — Noha Magyarország és az NDK történelme jelentősen el­tér, s nem is teljesen azonos irányba „masírozunk”, sok kö­zös vonás fedezhető fel az MDF és a Neues Fórum tö­rekvéseiben — jegyezte meg a keletnémet szervezet kép­viselője, majd hozzátette: — Épp ezért igen jól hasznosít­hatók számunkra az MDF ed­digi politikai tapasztalatai. A Népszabadság kérdésére válaszolva, tudniillik, hogy mi a Neues Fórum véleménye a német egység kilátásairól, el­mondták: erre csak „ideigle­nes” választ adhatnak, mivel e kérdésben a szervezeten be­lül is megoszlanak a vélemé­nyek. Egyelőre még arra sincs válasz, mit jelent NDK-beli németnek lenni, s mit NSZK- belinek. Kétségtelen, mondot­ták, hogy minden nemzet sze­retne egyazon államon belül élni. A Neues Fórum jelen­legi álláspontja szerint a két német állam csak szerves fej­lődéssel juthat el odáig, hogy létrejöhessen a két egyenjo­gú fél egysége, s ehhez még hosszú időre van szükség. — De bárhogy is alakuljon a holnap — szögezték le ezt követően —, az NDK keleti határait a Neues Fórum érinthetetlennek tekinti. Arra a kérdésünkre, hogy a Neues Fórum tervez-e lépése­ket tenni a Romániában élő német kisebbség érdekében, határozottan kijelentették: — Mi az egész román nép jo­gaiért szállunk síkra! F. Gy. A. STARTHELYZETBEN AZ OPEL-SZERZŐDÉ­S Horváth Ede nyugdíjba ment (Folytatás az 1. oldalról.) vett, Romvári Ferenc fontos bejelentéseket tett. Elöljáró­ban elmondta, hogy nincs ide­jük tétlenül várni a pályázat útján belépő új vezérigazgató­ra. A vezetők a folyamatosság érdekében az átmeneti sza­kaszban is mindent megtesz­nek a Rába előtt álló nagysza­bású feladatok megvalósításá­ért. Tegnap hallhattunk először részleteket a Rába és az ame­rikai General Motors várható együttműködéséről. Elhangzott, hogy a Rába ajánlatát jelen­leg az amerikai cég detroiti központjában tanulmányozzák. Komoly esély van arra, hogy a szerződést január közepén aláírják. Évente várhatóan százezernél több 1,4 és 1,6 li­teres új Opel személygépkocsi­motort gyárt a Rába, és 15 ezer autót szerel össze. A megbízott vezérigazgató arra is ígéretet tett, hogy még karácsony előtt kifizetik a ju­talmakat. A jövő évben pedig maximálisan kihasználják a gazdálkodás eredményeivel megteremtett bérfejlesztési le­hetőségeket. A vállalati tanács legköze­lebb december 22-én ül össze. Akkor a mosonmagyaróvári gyár önállósulásának részletei­ről tárgyalnak. A profil meg­osztásában már sikerült is egyezségre jutni. Hajba Ferenc SZTRÁJK A HILTONBAN / Áron alul ne! Kétórás figyelmeztető sztráj­kot tartottak hétfőn a Hilton Szálloda dolgozói az önálló Hilton Szakszervezet kezdemé­nyezésére. A munkabeszünte­tés délután 3 és 5 óra között zajlott le, s csaknem megbéní­totta a nemzetközileg is ismert szállodalánc budapesti tagjá­nak megszokott mindennapi életét. Mint Kőrössy András, az önálló Hilton Szakszervezet választmányi ügyvezetője el­mondta: a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat veze­tőinek figyelmét arra szerették volna felhívni az akcióval, hogy ne adja el áron alul a bu­dapesti Hiltont. Legyenek dol­gozói részvények, s bérüket közelítsék a nemzetközi szín­vonalhoz, mivel szolgáltatá­saik már eddig is azok voltak, s ezt a külföldi piac is elis­merte. Amennyiben a továb­biakban sem sikerül közös ne­vezőre jutniuk, akkor szerdán a vállalati tanács ülését meg­előzően — ahol döntenek a Hilton eladásának tervéről — tüntetést szerveznek a Gellért Szálló előtt. (MTI)

Next