Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
6 A Hungária Biztosító részvénytársasággá alakult. Erről a Pénzügyminisztériumban hétfőin dr. Békesi László pénzügyminiszter és Wolfgang Schieren, a nyugatnémet Allianz Biztosító Társaság elnöke adományt írt alá. Az új részvénytársaságiban a magyar állam hárommilliárd forinttal 51 százalékos részvényhányadot kapott, a müncheni székhelyű Allianz Biztosító pedig 49 százalékos hányadhoz jutott. Ez a több mint 80 millió nyugatnémet márkás készpénztőke eddig az egyik legnagyobb külföldi befektetés Magyarországon. ■ Izrael baloldali munkáspártjához, a MAPAM-hoz tartozó kollektív farmok, az úgynevezett ikibucoik tevékenységéről, lehetséges magyarországi gazdasági kapcsolatairól tájékoztatta az újságírókat hétfőn a Magyar Sajtó Házában Ezra Rabin, a farmok szervezetének, a Kibuc Ardnak a főtitkára. ■ Részvénytársasággá alakult a Hungarhotects Szálloda és Étterem Vállalat — jelentettebe hétfőn tartott sajtótájékoztatóján Gyökössy Gyula, a cég vezérigazgatója. A Hungária Szálloda Részvénytársaság 18,6 milliárd forintos alaptőkéjéből 51,6 százalékkal részesedik a svéd Quimtus nevű konzorcium, 21,2 százalékkal a magyar állami vagyonkezelő Investor,, 9,7 százalékkal a tanácsok, s egyelőre 17,5 százalékarányt képviselnek a még szabad, eladatlan részvények. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. december 19., kedd MSZP-tanácskozás több megyében (Megyei tudósítóinktól.) Negyvennégy Békés megyei település MSZP-szervezeteinek választott vezetői tartottak tegnap este — 2100 párttag és 92 alapszervezet képviseletében — koordinációs tanácskozást Békéscsabán. Az aktívaértekezlet részvevői úgy döntöttek, hogy a párt megyei ügyeit ezután mindig ez a fórum vitatja meg. A tanácskozás mimikájába bekapcsolódhatnak majd annak a 18 településnek a képviselői is, amelyeken most még nincs, de feltehetőleg lesz majd önálló MSZP-szervezet. Határoztak arról is, hogy az operatív teendők ellátására megyei koordinációs tanácsot alakítanak az országgyűlési egyéni választókerületekben működő MSZP-szervezetek delegáltjaiból. Az ugyancsak ez alkalommal megválasztott megyei ügyvezető titkárral együtt nyolc tagja van a tanácsnak, amely szövetségi jelleggel működik. Az értekezlet levezető elnöke bejelentette, hogy az MSZMP egykori megyei bizottsága — amely október közepén nem oszlatta fel önmagát, mert szükségesnek látta, hogy a megváltozott feltételekhez igazodva az MSZP megyei szintű testületének megalakulásáig folytassa munkáját — az új megyei szervezet létrejöttével most „de jure” is megszűnt. Tegnap az esti órákban ülést tartott a Magyar Szocialista Párt Csongrád megyei koordinációs tanácsa, amelyen megalakult a párt megyei vezetőtestülete. Amikor e tudósítás készült, a vita még tartott, a választásra a késő esti órákban került sor. A testület állást foglalt amellett, hogy a megyei pártarchívum anyagát adják a Csongrád Megyei Levéltár kezelésébe. Döntöttek arról is, hogy a megyei lapkiadó vállalat maradjon az MSZP tulajdonában, igazgatóját a párt megyei vezetőtestülete nevezze ki, a főszerkesztőket és helyetteseiket pedig az igazgató, de előbb kérje ki a párttestület, illetve a szerkesztőségi kollektíva véleményét. Javasolták, hogy mivel az MSZMP-nek nincs politikai programja, az 1990. évi választásokig az MSZP ne kezdeményezzen konkrét politikai együttműködést az MSZMP-vel. A Magyar Szocialista Párt szervezésének tapasztalatairól és a párt előtt álló feladatokról tárgyaltak tegnap este megyei értekezletükön a zalai szocialisták. Dr. Vári László, a koordinációs tanács elnöke az első pártszervezési periódust a „nagy értetlenség korának” nevezte, megállapítva, hogy a helyzet nagyon ellentmondásos volt. Az új párttal rokonszenvezőket riasztotta, hogy korrupt volt pártvezetőik is beléptek az MSZP-be. A „protokollemberek” és a hajdani „egzecíroztatók” miatt sokan maradtak távol az MSZP- től. Az új MSZMP felbukkanásával az „add ide a kulcsot — nem adom” típusú idegőrlő osztozkodás fárasztotta az új párt helyi megteremtőit. — Mivel kemény harc folyik a régi párt becsületes tagjaiért — mondta a koordinációs tanács elnöke —, nem tűrhetjük a Magyar Szocialista Pártra zúduló gyalázkodást, azt, hogy a párt vezetőinek állandó lejárató akciókkal szemben kelljen védekezniük. A baloldal ma közel sem az MSZP—MSZMP nyomvonala mentén szerveződik — hangsúlyozta, visszautasította azt a vádat, hogy az MSZP szervezői szétverték a régi pártot. Az MSZMP minap befejeződött kongresszusára utalva felvetették, hogy a jelek szerint a párt Marosán György látványos rehabilitálásával elintézettnek tekinti a múltat. Jelzések szerint többen félnek a megyében attól, hogy a volt MSZMP talpra áll és visszajönnek a régi káderek. Zala megyében egyébként a szocialista pártnak 1043 tagja, 68 alapszervezete és 8 helyi pártszerve van. Az értekezlet megalakította a 11 főből álló megyei koordinációs tanácsot. A függetlenített pártalkalmazottak létszáma 5 fő. Kinevezésükről a koordinációs tanács december 31-ig dönt. A pártvagyonnal való elszámolásra és a párthelyiségek visszaadására a napokban kerül sor. Átadják a megyei és a zalaegerszegi városi pártszékházat is. A megyében 172 épület, illetve épületrész közül 20 önálló házat és 130 épületrészt ad viszsza az MSZP a tanácsoknak. Az apparátus maradó tagjai a gazdasági ügyek lezárásával és az iratok összegyűjtésével foglalkoznak. A december 1-jei felmondások nem érintették a technikai személyzetet, őket a megállapodás értelmében az illetékes tanácsok alkalmazni fogják a jövőben. A megyei értekezlet közleményben ítélte el a temesvári jogtiprást. Ebben kinyilvánították, hogy Ceausescu diktatúrája, dühöngő terrorja felháborítja a zalai szocialistákat. Tőkés Lászlót szolidaritásukról biztosították, s kifejezték együttérzésüket a román néppel. Hatvannégyből hat marad Csongrád megyében Az év végére befejeződik a pártingatlanok átadása (Megyei tudósítónktól.) Hatvannégy pártingatlanból mindössze hat marad meg az MSZP kezeléseiben Csongrád megyében. Erről tájékoztatta tegnap a sajtó munkatársait dr. Fraknóy Gábor, az MSZP megbízott megyei titkára, dr. Huber Bertalan, a Csongrád megyeitanács osztályvezetője és dr. Révész Mihály, az MSZP szegedi szervezetének elnöke. Szegeden csak a Komócsin téri székház és a Csongor téri pártház marad az MSZP kezelésében, a megyeszékhelyen kívüli nagyobb városokban egy-egy ingatlant 'kezel tovább az MSZP, két városban pedig helyiséget bérel. December 31-ig, az előírt időpontig ez a folyamat lezárul. Erre külön felhívták a figyelmet, mert a szegedi ellenzéki kerekasztal nevében cikk jelent meg a Dél-Magyarország című lapban, amely szerint szándékosan lassítják ezt a folyamatot. Az EKA arra szólította fel az MSZP-t, hogy valamennyi ingatlanának kezelői jogáról mondjon le, és kérjen új helyiségeket a tanácstól, ugyanúgy, mint a többi párt. Lapuink megyeitudósítója megkérdezte Fraknóy Gábortól :elképzelhetőnek tartja-e, hogy a választások után az új parlament és kormány esetleg a mostani ellenzéki javaslatot teszi kötelező érvényűvé. A válasz szerint Csongrádmegyében mindenhol csak azokat a helyiségekettartották meg, amelyek a párt működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Véleménye szerint Budapesten központi székházakat, a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban pedig helyi irodákat kellene biztosítani a mai ellenzéki pártoknak is, mégpedig legalább kezelői joggal, a későbbiekben pedig lehetővé terzi mindegyik párt számára a tulajdonjog megszerzését is. Akkor ugyanis sokkal egyszerűbbé válna az épületekkel valógazdálkodás: a saját tulajdonával mindenki azt tehetné, amit akar. Nem ártana, ha még az átmeneti időszakban egyenlő esélyeket kapna a többi párt is, a pártvagyon ügye pedig megszűnne állandó konfliktusforrás és a baloldal lejáratásának ürügyelenni. Fogyasztóvédelmi törvényre várva (Munkatársunktól.) Az év utolsó ülését tartotta a Fogyasztók Országos Tanácsa a Gundel étteremben hétfőn. A megbeszélés után kérdeztük Rév Lajos elnöktől, miképpen értékelik a FOT idei tevékenységét. " Eredményeink jelentős része nem látványos, s azokat a közvélemény sem igen ismeri. A kormányrendelet felhatalmazott arra, hogy a készülő törvénytervezetekről véleményt mondjunk. Több készülő jogszabály esetében sikerült érvényesíteni a vásárlók érdekeit. Sajnos néhány esetben nem fogadták el javaslatainkat. Pedig mostanában a politikai harcok világában mintha megfeledkeznének a fogyasztók védelméről. — Jó lett volna, ha a most ülésező Országgyűlés megtárgyalja az önkormányzati törvényt, a kereskedelmi törvényt és az állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatokat, mert mindezek függvényében javasolhattuk volna egy önálló fogyasztóvédelmi törvény megalkotását. ÚJ MÁRCIUSI FRONT Klubest a civil társadalomról A választásokban nem vesznek részt (Munktársunktól.) A totalitárius társadalomból a demokratikus társadalomba való átmenetként írhatókle napjaink történései. Így jellemezte a hazai eseményeket Andorka Rudolf szociológus tegnap az Új Márciusi Front klubestjén. A Budai Vigadóban megrendezett vitaülés megnyitójában Vitányi Iván, az UMF titkára, az MSZP országos elnökségének tagja elöljáróban elmondta, hogy az UMF választmányának döntése értelmében a szervezet a napi, politikában, a pártok küzdelmében, a választási harcban nem kíván részt venni, de mindenképpen részese akar tenni az átalakulási folyamatnak a benne tömörült tudósok, politikusok, közéleti személyiségeik alkotó gondolataival, a nyilvánosság előtt zajló vitáival. Éppen ezért rendeznek a jövőben több nyitott klubestet. És mert napjaink egyik legégetőbb kérdése a rendszerváltás mikéntje, ezért most elsőként a civil társadalom problematikájáról, a polgárosodás lehetőségeiről, a tényleges demokrácia megvalósulásának mai esélyeiről esett szó. Kolosi Tamás szociológus szerint két alapvető probléma korlátozza jelenleg hazánkban a civil társadalom kialakulását, amelyet egyébként, leegyszerűsítve, az állammal szembeni önszabályozó mechanizmusokra épülő társadalomként definiállt. Az egyik, hogy az elmúlt egy-két évben ugyan megjelent a politikai küzdőtéren egy igen aktív értelmiségi réteg, amely a társadalmi átalakulási folyamat élére állt, azonban e réteg jelentős hányada elsősorban az állami szférában képzeli el a rendszerváltást, mert foglalkoztatási érdekei ezt kívánják. Ez a politikailag egyébként igen aktív értelmiség viszont csak verbálisan vállalkozás-, magángazdálkodás- és piacpárti, mert amikor ez az igény a napi politika döntési szintjein ténylegesen megjelenik, akkor már tiltakozik ellene. Hiszen valós érdeke nem ez, hanem a hatalom újrafelosztása, így objektíve rendkívül messze áll a valódi rendszerváltástól. A másik paradoxon, hogy a hatvanas évek közepétől, noha nem társadalmi méretekben, de kialakult — nem intézményesen, mert az tiltva volt, hanem individuálisan — valamiféle civil társadalom, a magánvállalkozó, a másodgazdaságban dolgozó emberek egyfajta közössége, kultúrája. Az alapvetető ellentmondás ma tehát ott fedezhető fel, hogy a jelenlegi politikai helyzetben e két réteg, az aktívan politizáló értelmiségiek és a vállalkozók értékválasztásában jelentős különbség van. Az eszébe nyúló vitában a jelenlevők közül többen hozzászóltak. Egyebek közöttgazdasági fejlődésünk múltját, jelenlegi korlátait, törekvéseit magyarázták, míg mások az önmozgató, önigazgató csoportok, egyesületek, mozgalmak társadalomformáló lehetőségeit mérlegelték. A kisgazdák felmentették tisztéből pártügyészüket Választási irodákat állítanak Felfüggesztették dr. Boross Imre pártfőügyészi megbízatását a Független Kisgazdapártban — tájékoztatták az MTI munkatársát a párt vezetői, a politikai bizottság, az országos intézőbizottság, valamint a megyei és a fővárosi szervezetek elnökeinek hétfői együttes ülése után. Nagy Ferenc, a párt országos alelnöke szerint helyreállt a Független Kisgazdapárton belüli egység, ugyanis a jelenlevők a tagság képviseletében szinte egyöntetűen határolták el magukat azoktól — Faludi Sándortól, Lányi Zsolttól, Ravasz Károlytól és Pálos Györgytől —, akiket még a múlt hónapban zártak ki, mert támadták a legitim pártvezetést. Vörös Vince, a párt elnöke elmondta: az ülésen a meghívottak túlnyomó többsége bizalmáról biztosította a nyáron megválasztott nagyválasztmányi tagokat, s elkötelezte magát amellett, hogy a Független Kisgazdapárt folytassa azt a politikai irányvonalat, melyet eddig is képviselt. A párt helyzetét úgy értékelték az ülésen, hogy az igen kedvezően alakult, és befolyásuk egyre inkább érvényesül a falvakban. Elhatározták: választási irodákat állítanak fel mind a fővárosban, mind pedig vidéken, s ezek élén választási menedzserek dolgoznak majd. (MTI) Még nincs programjuk Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke a kongresszusról, a testvérharcról Hétfő hajnali fél négy. Majd 18 órás tanácskozás után véget ért az MSZMP XIV. kongresszusának első fordulója. A szervezet frissen megválasztott elnöke: Thürmer Gyula. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerzett diplomát. Dolgozott a Külügyminisztériumban, a régi MSZMP apparátusában, legutóbb pedig külügyi tanácsadóként mindvégig kitartott Grósz Károly mellett. 36 éves, és az MSZMP első embereként most ad először interjút újságnak. A kongresszuson az MSZMP visszatérését a magyar politikai életbe történelmi pillanatnak minősítették. Ön is így érezte? — Igen. A tét nem volt kisebb, mint az, hogy az MSZMP képes-e talpra állni, és korszerű marxista párttá szerveződni. Ezt a feladatot sikeresen végrehajtottuk. — Volt-e válságos helyzet a kongresszuson? Néhányan például tudni vélték: majdnem biztos, hogy a Ribánszki képviselte csoport kiválik a megújulni szándékozó MSZMP-ből. Hozzászólásában viszont, e jósok legnagyobb ámulatára, szokatlanul nagy önmérsékletet és kompromisszumkészséget mutatott.. . — Azok a pillanatok, melyeket ön válságosnak nevez, még a kongresszus előtt voltak. Részben a politikai nézetkülönbségek, de főként a személyes ambíciók miatt. Ezek a különbségek azonban sok-sok egyeztetés és csiszolás után, a demokrácia szabályainak megfelelően, „megszelídültek”. Így sikerült a szervezeti szabályzat alapvető kérdéseiben egységre jutni. A kongresszuson pedig szembesültek az egyéni elképzelések a tagság azon törekvésével, vágyával, hogy létrehozzunk egy egységes, korszerű MSZMP-t. — Hol fog „lakni” a párt, s miként fog működni, hiszen úgy tudom, hogy az MSZMP lényegében teljesen vagyontalan. Ezt igazolni látszik az is, hogy a küldöttek egyszeri étkezésre mindössze virslit kaptak ... — A szervezeti egység megteremtése után fontos tennivaló a működéshez szükséges anyagi feltételek megteremtése. Ezen már dolgozunk. Elvi állásfoglalásunk van arra, hogy vállalkozásokba kezdünk, és természetesen számítunk a tagság támogatására is. Mindemellett tárgyalni kívánunk a kormánnyal és az MSZP-vel is, de az eredményekről korai lenne még beszélni. — Az előkészítő bizottság egy tagjától tudom: ez a nagyfokú fiatalítás az MSZMP vezetésében a választások utáni időszakra terveztetett. Talán azért, hogy megkíméltessenek a kudarctól. Csak hát a hangulat a kongresszuson másként alakult. .. — Kétségtelen, jobb lett volna egy konszolidáltabb időszakban a párt élére kerülni. Az események azonban felgyorsultak, és a párt érdekei úgy diktálták, hogy már most nekünk, fiataloknak kell vállalnunk a vezetői funkciókat. Úgy vélem, ez még jól is jöhet, hiszem a fiatalok tiszta lappal indulnak, még nem kompromittálódtak. Ami a személyemet illeti: nem a jelölőbizottság, hanem a küldöttek javaslatára választott meg a kongresszus elnöknek. — E pillanatban a pártnak nincs programja. A választás pedig hoszszú távra vízválasztónak, meghatározónak ígérkezik. Fel tudnak-e készülni ilyen rövid idő alatt? — Fel kell tudnunk készülni! Már hozzá is fogtunk a párt álláspontjának kidolgozásához. Nyíltan vállaljuk, hogy a munkások, a szövetkezeti parasztok és a szellemi dolgozók politikai érdekeit képviseljük. Valljuk, hogy a válságból kivezető út nem a tőkés viszonyok helyreállítása, hanem a szocializmus megújítása, a közösségi tulajdon hatékonyabb, sokrétűbb működtetése. — El tud-e képzelni az MSZP- vel akcióegységet, netán koalíciót? — Az MSZP-hez való viszonyunk teljesen egyértelmű: partnert és potenciális szövetségest látunk benne. Marosán György mondta kongresszusi megnyitóbeszédében: a legnagyobb kárt a baloldalnak, de tulajdonképpen az egész magyar társadalomnak is a testvérharc okozza. Éppen ezért most, amikor súlyos gazdasági válságban van az ország, és jobbratolódás tapasztalható, a baloldal különböző csoportjainak nem egymás ellen kell harcolniuk, hanem egymásért összefogniuk. Bartha Szabó József * Hétfőn Budapesten, a Mező Imre úti temetőben az MSZMP XIV. kongresszusa küldötteinek megbízásából koszorút helyezett el Kádár János sírján Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke, Nyirő Sándor alelnök, Udvarhelyi László, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Virág Ferenc, az ügyvezető titkárság tagja, főszerkesztő. (MTI)* Az MSZMP vezetősége: Elnök: Thürmer Gyula. Alelnök: Nyirő Sándor, Pozsonyi Attila, Kős Tibor. A titkárság tagjai: Orosz József, Udvarhelyi László, Dóczé Kálmán, Maróti Imre, Sántha János, Kislaki Béla, Kovács Pál, Vasas Joachim, Benkeiné Kiss Marianna. A pártlap főszerkesztője: Virág Ferenc. Pénztáros: Mórává esik Attila. A Központi Bizottság tagjai: Berecz János, Grósz Károly, Herpai Zoltán, Kárpáti Sándor, Kollár Pál, Nagymihály János, Pál Géza, Puja Frigyes, Rausch Lajos, Ribánszki Róbert, Szikra László, Tóth Lajos. Tanácsadó testület: Elnök: Wirth Ádám. Tagjai: Aggod József, Bakonyi László, Farkas Péter, Ferenczi Miklós, Fóris János, K. Balogh János, Karácsonyi János, Kiss Arthur, Mocsári László, Rác Tamás, Slamovics Zoltán, Szabó Károly, Szulics Imre, Tőzsér Tibor, Morva Tamás, Szűcs Ervin. Etikai bizottság: Elnök: Beke József. Tagjai: Bakos László, Dongó Mihály, Kun Ferenc, Murányi Zsigmond, Sonkolyné Kiss Erzsébet, Szentpéteri Sándorné. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság: Elnök: Iklódi Gábor. Tagjai: Bankits István, Kovács Sándor, Pozderka Jánosné, Farkas Gyula, Horváth István, Lukács István, Sátor János, Zsura Tibor. Röviden : Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke hétfő délben az Országház Nándorfehérvár termében fogadta, Alain Juppe-ot, a francia Tömörülés a Köztársaságért (RPR) neogaule-ista párt főtitkárát, aki az MDF meghívására küldöttség élén tartózkodik hazánkban. # Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke hétfőn a katolikus egyház több vezetőjével találkozott a Parlamentben. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Cserháti József nyugalomba vonult pécsi megyés püspök, Minyer Mihály pécsi megyés püspök és Katona István váci püspök. • Felesküdtek a Magyar Köztársaság alkotmányára hétfőn a Belügyminisztériumban a megyei tanácsok és a Fővárosi Tanács elnökei, a minisztériumi főosztályvezetők, csoportfőnökök, országos parancsnokok, rendőrfőkapitányok, valamint az intézmények igazgatói. Az eskütételen jelen volt Horváth István belügyminiszter, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, mint a fegyveres erők főparancsnoka, Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert, vezérezredest — kérése alapján — katonai tartalékállományba helyezte. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Néphadsereg parancsnoksága szétválasztása folytán a további munka elősegítése és fejlesztése jegyében került sor a határozat meghozatalára, amely a kormányban betöltött miniszteri tisztséget nem érinti. Szociáldemokraták nyilatkozata A Magyarországi szociáldemokrata Párt szerkesztőségünkhöz küldött nyilatkozatában leszögezi: nem lát lehetőséget koalícióra sem az MSZMP-vel, sem az MSZP- vel. Az MSZMP-vel azért nem, mert úgy látják, nem szakított a diktatórikus kommunista módszerekkel és ideológiával. A Magyar Szocialista Pártban pedig még megtalálhatók olyan kompromittálódott személyek, akik hatalmuk megőrzését, átmentését tűzték célul. Az SZDP, az MSZP kommunista gyökerei és személyi összetétele miatt nem lát lehetőséget a két párt közötti szorosabb együttműködésre.