Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

6 AZ MSZP BUDAPESTI ÉRTEKEZLETÉNEK JAVASLATA Függesszék fel a pártkapcsolatokat az RKP-val Nyers Rezső éjszakai felszólalása, az elnökség megválasztása, folytatás a jövő héten A hajnalig tartó budapesti MSZP-küldöttértekezlet poli­tikai vitájában több sarka­latos vitapont megfogalmazó­dott. Többek között szóba ke­rült, hogy a Magyar Szocia­lista Párt sajátos köztes pozí­cióban van, se nem kormány­párt, se nem valóságos ellen­zéki párt. Ez azonban senkit nem hatalmaz fel arra — emelték ki a hozzászólók —, hogy útszéli módon szidja a kormányt. Éjjel negyed tizenkettőkor emelkedett szólásra Nyers Re­zső, a párt elnöke. Rövid, ám lényegretörő hozzászólásában több, a tagságot élénken fog­lalkoztató vitakérdést érintett. Megelégedéssel nyugtázta, hogy létrejött a párt szervezete. A párt belső életéről szólva ki­emelte: a reformokért folyó harc nem egyszeri aktus, ha­nem hosszabb folyamat. Kifej­tette, hogy szükségtelen ra­gaszkodni a hatalomhoz, sőt, tiszta pártszempontból jó len­ne néhány évig ellenzékben te­vékenykedni. Nemzeti­­érdek­ből azonban rákényszerülhe­tünk, hogy baloldali és szocia­lista jellegünket érvényesítsük a kormányzásban — mondotta. Jóllehet a jelenlegi már nem egészen a mi kormányunk, meghatározó emberei azonban a mieink. Bizonyos témákban elkülönülhet a párt és a kor­mány véleménye. Nyers Rezső példaként említette a jövő évi költségvetést, amit az MSZP elfogadott, a lakáskoncepción azonban „összeakasztották a bajuszukat”. E témában vél­hetően olyan módosítást sike­rült azonban kicsikarni, ame­lyik a lakosság terheit kevés­bé növeli, s egyúttal kiegye­zési lehetőséget kínál. A nem­zetközi pénzügyi szervezetek címére elhangzott bírálatokra reagálva rámutatott, hogy azok ajánlásainak szakszerűsége nem vonható kétségbe, viszont programjukat nem lehet vál­toztatás nélkül elfogadni. A nemzeti adottságokhoz igazodó módosítás nélkül ez olyan ki­hatással lenne, amibe a társa­dalom belerokkanna. Nélkü­lözhetetlen tehát, hogy ezeket a pénzügyi ajánlásokat a kor­mány és a mögötte álló poli­tikai erő korrigálja. A küldöttértekezleten több hozzászólásban is érintett vi­szonyt az MSZMP-hez úgy ér­tékelte, hogy kísért az illúzió, miszerint nagy tömegpártban kell gondolkodni, holott egy ilyen párt kis szavazótáborral járhat. Ez utóbbi lehet a sor­sa az MSZ­MP-nek. A szocia­lista párt új arcok felvonulta­tásával, pozícióba emelésükkel is erősítheti hitelét. A jól mű­ködő, élénkítő, koncepció­teremtő áramlatok erőforrást jelentenek, a pozícióharc meg­jelenése azonban veszélyezteti a pártépítés folyamatát, s ab­ból csak a konkurencia pro­fitálhat. A párt ma még sem­miképpen sincs a szövetségkö­tés állapotában — szögezte le a párt elnöke. Egyelőre a szö­vetkezetekkel, a szakszerveze­tekkel és a munkástanácsokkal kereshetik a közvetlen kapcso­latot. Az MSZP szocialista mi­voltát először és elsősorban sa­ját magának, a magyar társa­dalomnak, majd a külföldnek kell bizonyítania. A politikai élet rostálja a különböző szer­vezeteket, s az események megmutatják, hogy kik foly­tatnak baloldali politikát. Ne az MSZMP-hez viszonyítsuk magunkat, hívott fel Nyers Re­zső, viszont az is felesleges, hogy össztüzet zúdítsunk rá­juk, s ezzel fontosságukat nö­veljük. Jóllehet, az MSZMP kongresszusa még tanulmá­nyozásra vár, kétségtelen, hogy e szervezetben is van balol­dali szín, s elsősorban a re­formkommunista áramlat áll­hat közelebb az MSZP-hez. Ennek ellenére bármiféle szö­vetséges­ elképzelést korainak ítélt. Mindenképpen elhatáro­lódásra ad okot az októberi kongresszus döntéseinek, de­mokratizmusának ismételt kétségbevonása. A nemzetközi helyzetre ki­térve a reformgondolat térhó­dítását emelte ki Közép-Euró­­pában. Nyers Rezső támogatá­sáról biztosította a pártérte­kezlet azon kívánságát, hogy Tőkés László üldöztetésére és a temesvári fegyveres beavat­kozásra is figyelemmel, az MSZP szakítsa meg kapcsola­tát a Román Kommunista Párttal. Az együttműködés szüneteltetése, felfüggesztése mellett állt ki. Hozzászólását követően a küldöttértekezlet e témában nyilatkozatot foga­dott el. Eszerint: az MSZP bu­dapesti pártértekezlete — a XV. kerületi küldöttcsoport javaslatára — mélységes fel­háborodását fejezi ki és tilta­kozik a Tőkés László temes­vári lelkész elleni intézkedé­sek miatt. Az alapvető embe­ri jogaikért fellépő állampol­gárok elleni é­s a Román Szo­cialista Köztársaság alkotmá­nyával is ellentétes brutális rendőri önkényt elítéli. Egy­úttal támogatásukról biztosít­ják a román népet, a romániai magyar és más kisebbségeket, a Román Szocialista Köztár­saság diktatúraellenes erőit a demokráciáért, a társadalmi haladásért folytatott harcuk­ban. A Romániában kialakult helyzetre tekintettel a buda­pesti pártértekezlet javasolja, hogy az országos elnökség füg­gessze fel pártközi kapcsola­tainkat a Román Kommunista Párttal. A késői időpontra tekintettel a küldöttek nem zárták le a politikai helyzetértékelésről, il­letve a főváros választási prog­ramjáról folyó vitát, hanem megállapodtak, hogy tanácsko­zásukat a jövő héten folytat­ják. Hajnalra megválasztották a fővárosi pártélet vezetőit. A budapesti pártszervezet elnöke Katona Béla lett, elnökhelyet­tesek: Gönci János és Szabó Lajos Mátyás. Az elnökség tagjai: Böjte József, P. Szűcs Julianna, Tőkei Ferenc, Zen­­tai Gábor, Ágh Attila, dr. Szik­lai László, Zahumenszki Judit, továbbá a Fővárosi Tanács majdani szocialista frakciójá­nak delegáltja. Az egyeztető­bizottság elnökévé Kádas End­rét választották. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke dr. Kiss Péter lett, tagjai pedig Balla Éva, dr. Hőrich Ferenc, dr. Mester László és Nagy András, K. K. Fütty Megpróbálom beleélni magam azoknak a szocia­lista párttagoknak a helyé­be, akik hallgattak az MSZP budapesti szerveze­tének felhívására, és hét­fő este elmentek a Hősök terére. Elmentek, mert fon­tosnak érezték, hogy ebben a szívet szorító pillanatban kifejezzék szolidaritásukat mindazokkal, aki a sötétség birodalmában szenvednek.. Nem a szocialisták kez­deményezték a békés felvo­nulást, de hogy nem állt tőlük messze a gondolat, azt az is bizonyítja: a rá­dió már déli híradásában sugározta a részvételre felszólító állásfoglalást. Azt, hogy a tömegben melyik pártot hányan képviselték, nem lehet tudni. De aki azt állítja, hogy ebben az eset­ben az a fontos, milyen ideológiai vagy politikai meggyőződésű emberek je­lentek meg, az nem csu­pán téved, hanem súlyo­san hibázik is. Megpróbálom magam be­leképzelni azoknak a bal­oldali érzelmű felvonulók­nak a helyébe, akiknek egyesek szerint inkább ott­hon kellett volna marad­niuk. Akiknek pártját, a Magyar Szocialista Pártot egyesek kifütyülték, amikor neve a részvevők között el­hangzott. Vajon mit érez­tem volna ott, a helyszínen, ha még a hír olvastán is — nem tagadom — összezo­­rult a gyomrom? Szégyent semmi esetre sem. Mert azok, akik egy minden demokratikus em­ber számára felemelő pilla­natban így viselkednek, azok önmagukat szégyení­­tik meg. Bármilyen jelsza­vakat hangoztassanak is, bármilyen komolyan ve­gyék is önmagukat, nem ér­tik, nem tudják, mi a de­mokrácia. Lehetnek fiata­lok, lehetnek szabadok, le­hetnek magyarok, lehetnek függetlenek, de nem de­mokraták. Vannak infantilis meg­nyilvánulások, amelyekre mi, a demokrácia igazi hí­vei nem fütyülhetünk. Horváth Gábor Egy hitelrontási ügy hullámai Előzetes vizsgálat a debreceni Kádár-ügyben (Megyei tudósítónktól.) Lapunk október 31-i szá­mában tudósítottunk arról a sajtótájékoztatóról, amelyet dr. Papp Imre ezredes, Haj­­dú-Bihar megye új rendőrfő­kapitánya tartott. Ezen szóba került dr. Kádár György, ko­rábbi debreceni kapitányság­vezető-helyettes ügye is, aki­nek a megyei menekültügyi alosztályvezetői beosztást kí­náltak fel, ám azt ő nem kí­vánta elfogadni, hanem in­kább leszerelt. Utána — amint azt november 30-án hírül ad­tuk — a volt rendőrtiszt be­jelentette, hogy a tájékoztatón elhangzottak miatt — a Nép­­szabadságban megjelentek és a debreceni városi tévében közreadottak alapján — a bel­ügyminiszternél és a legfőbb ügyésznél feljelentette d­r. Papp Imrét. A főkapitányi nyilatkozatot ugyanis az idő­közben kft.-t alapított Kádár György hitelrontásként érté­kelte. Az utóbb említett tu­dósításban arra is utaltunk, hogy a feljelentés olyasmit „idéz” lapunkból, amit mi le sem írtunk. Az ügy legújabb fejleménye, hogy tegnap Debrecenben járt dr. Imolya Imre, a Szegedi Ka­tonai Ügyészség helyettes ve­zetője, aki elmondta: Kádár György említett feljelentése alapján egy hete kezdte el az előzetes vizsgálatot, amelyről körülbelül három hét múlva tud majd részletes információt adni. Ennek témája úgyneve­­­­zett feljelentéskiegészítés, il­letve különböző okiratok, pél­dául újságcikkek beszerzése. A feljelentőt érdemben nem tudta meghallgatni, mivel az­­kijelentette, hogy a legfőbb ügyészhez intézett beadványá­nak elbírálásáig semmiféle hi­vatalos nyilatkozatot nem tesz. E beadvány azt kifogásolja, hogy az ügyben nem polgári, hanem katonai nyomozóható­ság jár el. A vizsgálat egyéb­ként a katonai főügyészség döntése alapján került Sze­gedre, tekintettel arra, hogy Kádár György Debrecenben korábban katonai ügyész volt. R. T. J. NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP 1989. december 20., szerda Legyen sajtónk! (Munkatársunktól.) Ez volt a legfőbb kíván­sága annak a mintegy 40 új­ságírónak és szerkesztőnek, aki kedd délután megjelent az MSZP sajtótagozatának so­ros összejövetelén, amelyen a budapesti pártszervezet elnöke. Annak az aggodal­muknak adtak hangot, hogy szűkül a baloldal publiká­ciós bázisa, jószerével a Népszabadság tekinthető az egyetlen elérhető baloldali saj­tóorgánumnak. Lapunk terje­delme azonban korlátozza be­fogadóképességünket. Sorra szűnnek meg a baloldali szel­lemiségű sajtótermékek. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha a magyar szellemi baloldalt felvállalva, újabb lapok in­dulnak, melyek teret adnak a szocialista szellemiség, az eu­rópai baloldali publicisztiká­nak. A választásokkal kapcso­latos konkrét teendőkre rátér­ve, a jelenlevők elsősorban azokat az akciókat hiányol­ták, amelyek publicitása ré­vén a párt híveket szerezhet magának. Nem egyszerűen pártpolitikai agitációra hívtak fel, hanem annak bemutatá­sára, hogy miért, mely célo­kat követve érdemes élni. Felvetődött egy sajtóiroda ala­kításának gondolata is. Töb­ben szorgalmazták választási lapok indítását, melyek rövid terjedelemben közvetlenül szólnának egy-egy település, kerület lakosságához. Végül felhívták a figyelmet arra is, hogy a politikai élet szerep­lőinek jelentős része a balol­dali erők ellen lép fel, ilyen helyzetben pedig nem szabad félni a konfrontálódástól. Védettek, mert kiszolgáltatottak Tegnap délelőtt a budapesti Kefe- és Seprűgyártó Válla­lat központjában — ahol el­sősorban világtalan és csök­kentlátó emberek dolgoznak — tartotta meg első sajtótá­jékoztatóját a Védett Szerve­zetek Szövetsége. Köves Gábor, a vállalat igazgatója bevezetőjében az új közös célokért küzdő szövet­ségről elmondta, hogy egység­be kívánja fogni mindazon gazdálkodó szervezeteket és szociális foglalkoztatókat, me­lyek valamilyen formában — adókedvezmény, bérhozzájá­rulás — állami támogatást kapnak, és a jövőben is rá­szorulnak a költségvetésből nekik kiszakítható segítségre. Jelenleg hazánkban 58 ilyen gazdálkodóegység van, ezek­ből 23 célszövetkezet, 35 pe­dig szociális foglalkoztató. A Pénzügyminisztérium je­len levő képviselője elmond­ta, hogy manapság hárommil­­liárd forint az állami támo­gatás, ebből 700 milliót kap­nak a szövetségbe tömörült szervezetek, 2,3 milliárdot pe­dig azok a vállalatok, ame­lyek rehabilitációs műhelye­ket tartanak fenn, vagy csök­kent munkaképességűeket al­kalmaznak. Hozzátette azt is, hogy ez az összeg az ország nehéz gazdasági helyzete el­lenére jövőre sem csökken, esetleg kismértékben emelke­dik. A kormányzat tervei sze­rint 1991. január 1-jétől e cé­gek úgynevezett „nonprofit”­­vállalatokká alakulnak, ami azt jelenti, hogy vagy egyál­talán nem, vagy csak igen ke­vés adót fizetnek, nem adóz­tatják meg beruházásaikat, és a termékeikre nem teszik rá az áfát. A jelen levő gazdasági ve­zetők már a jövőre gondolva kérték a hatóságok képvise­lőit, hogy amennyiben lehet­séges, bizonyos termékekre vagy azok egy részére adja­nak a védett szervezeteknek gyártási monopóliumot, és hassanak oda, hogy a több­szörösen jelen levő közvetítő kereskedelmet e vállalatok ki­iktathassák. Felvetődött az is, hogy bizonyos minőségi, kéz­zel gyártott termékekből ex­portkontingenst is kaphatná­nak ezek a cégek. H. Z. Welcome A bécsi premier után Auszt­ria nagykövete, Franz Schmid és Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke kedden Buda­pesten is bemutatta az 1995-ös világkiállítás hírvivője, a­­Wel­come című­­kiadvány első szá­mát a Fővárosi Tanács székhá­­zában. Mint Erdős Ákos, a Bu­dapest—Bécs Világkiállítás Lap- és Könyvkiadó Kft. igaz­gatója elmondta: a Welcome Magazin információival, il­lusztrációival és olvasmányos írásaival hozzájárulhat ahhoz, hogy a­­közvélemény színvona­las híradásokban értesüljön azokról az erőfeszítésekről, amelyet a két ország tesz a kö­zös rendezvény sikeréért. ­ A Magyar Köztársaság és a Dán Királyság kormányá­nak felhatalmazása alapján a két külügyminisztérium képviselői a napokban, tárgyalásokat folytattak Budapesten. A jó légkörű, sikeres megbeszélések eredményeként megállapo­dást kötöttek, amelynek alapján 1990. január 1-jétől a két ország között megszűnik a vízumkényszer a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők számára. ■ Tudományos konferenciát rendeztek kedden a Politikai Főiskolán, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának 45. évfordulója alkalmá­ból. Utolsó ülését tartotta kedden a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság, amely — mint ismeretes — 1989. decem­ber 31-ével megszűnik. A záróülésen részt vett Németh Miklós miniszterelnök. Ballai László, a KNEB elnöke elmondta, hogy a szervezet 32 éves fennállása alatt 20 ezer vizsgálatot végez­tek, ezekben 660 ezer ellenőr vett részt, mintegy 220 ezer köz­érdekű bejelentést vizsgáltak ki. A népi ellenőrök közül ezen­túl csak azok fognak tevékenykedni hasonló területen, akik­nek a leendő számvevőszék biztosít munkát. A miniszterel­nök köszönetet mondott a KN­EB munkatársainak eddigi te­vékenységükért, ezután kitüntetéseket adott át. Szűrös Má­tyás ideiglenes köztársasági elnök a kiemelkedő munkát vég­zetteknek a Magyar Köztársaság csillagrendjét adományozta. Ma: mozdonyvezetősztrájk (Folytatás az 1. oldalról.) Persze, hogy­­valójában a sztrájknak milyen a hatása az országra, azt majd csak az idő döntheti el. Koszorús Fe­renc, a vasutas-szakszervezet főtitkára az országgyűlési kép­viselőknek írt levelében min­denesetre felhívta a honatyák figyelmét arra, hogy a vasút összeomlásának megakadályo­zása, a vasutasok bérelmara­dásának pótlása is elsőrendű fontosságú. A pedagógusoké­hoz hasonló méltányos segít­séget kért tehát a képvise­lőktől.­ Szerkesztőségünk megkeres­te a Volán Busz illetékesét, hogy felmérjük, vajon felké­szültek-e a megnövekedő utas­­forgalomra. Mint megtudtuk, a Volán nem lát(hat)ja előre, hol, mekkora lesz a buszok iránti igény. Operatív intéz­kedéseikkel azonban mindent megtesznek azért, hogy a munkába igyekvők mielőbb eljussanak céljukhoz. F. Gy. A. Jogszerű a munkabeszüntetés Vajon törvényesnek tekinthető-e a mozdonyvezetőknek a bérköve­telésüket erősítő figyelmeztető sztrájkja? Mit mond erről a jog­szabály? „A dolgozókat a gazdasági és­­szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga” — mond­ja ki az idén márciusban elfoga­dott sztrájktörvény első paragra­fusa. A törvény azonban nemcsak a jogot deklarálja, de kijelöli a törvényes joggyakorlás kereteit is. Eszerint pedig a sztrájk akkor kezdeményezhető, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredmény­re. Igaz, egy alkalommal az egyez­tető eljárás ideje alatt is meghir­dethető a figyelmeztető sztrájk. Ennek időtartama a törvény sze­rint nem haladhatja meg a két órát. Bár szűk körben, a jogszabály azt is rögzíti, hogy mely esetekben tekinthető a sztrájk jogellenesnek. Kifejezetten tilos például a sztrájk a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és rendészeti szer­veknél, valamint az igazságszolgál­tatásban. A vasút persze nem tar­tozik ebbe a körbe. Bizonyos kor­látok azonban a vasutasokra is vonatkoznak. A törvény szerint ugyanis csak meghatározott „já­tékszabályok” betartása esetén gyakorolható a sztrájkjog azoknál a szerveknél, amelyek a lakossá­got alapvetően érintő tevékenysé­get folytatnak, így különösen — emeli ki a törvény — „a közfor­galmú tömegközlekedés és a táv­közlés terén”. E közszolgáltató üzemeknél csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az „a még elégséges szolgáltatást ne gátolja”. Hogy mi tekinthető ennek? Erre nézve nem ad bővebb eligazítást az idézett gumiparagrafus. Sőt leszögezi: ez a kérdés a jogszabályban nem is határozható meg . .. Márpedig ha nincs rá tilalom, netán bírósági precedens, a moz­donyvezetők figyelmeztető sztrájk­ja aligha tekinthető jogellenesnek. A sztrájkhoz való jog gyakorlása — a jogszabályban előírt feltételek betartása esetén­ — a dolgozókat megillető olyan jogosítvány, ami hazai pályán még kissé szokatlan, jogi értelemben azonban mégsem minősíthető a munkaviszonyból eredő kötelesség megszegésének. BODNÁR LAJOS SOPRONI LEVÉL NYERS REZSŐNEK A pártház még az ŐSZI kezében van (Megyei tudósítónktól.) Sopronban az ŐSZI életére törnek. Ebben a nem elsősor­ban politikai színezetű akció­ban hallgatólagos közmeg­egyezésre jutott a város leg­több politikai ereje. Történt, hogy az MSZMP létrehozta Sopronban az OSZI becenévre hallgató Oktatás­­szervező Szolgáltató Irodát. Ez az iroda kapta meg egyebek között a város központjában található pártszékház kezelési jogát. Már a korábbi városi pártértekezlet után dr. Fülöp József, az akkori új első tit­kár nem a leghízelgőbb han­gon beszélt az OSZI-ról, s ahol csak lehetett, hangoztat­ta: nem az ő kezdeményezé­sükre született meg az iroda. Az MSZMP városi bizottsága még úgy gondolta, hogy az épület földszinti részét meg­tartja magának. Az MSZP vi­szont már úgy döntött, hogy kiköltözik a Magyar utcai pártházba, az egykori pártbi­zottság épületét pedig oktatási és egészségügyi hasznosításra ajánlja föl. Igen ám, de az épülettel egyelőre az ŐSZI rendelkezik. A városi tanács a napokban levelet írt Nyers Rezsőnek, az MSZP elnöké­nek, javasolva az ŐSZI fel­számolását. Dr. Fülöp József, az MSZP soproni területi iro­dájának elnöke lapunknak el­mondta: egyetért a levélben foglaltakkal. * Röviden : Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke és Medgyes­­sy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese búcs­úlátoga­­táson fogadta Antonio Casas Salvit, a Venezuelai Köztár­saság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, a diplomáciai testület doyen­jét, aki a közeljövőben végleg elutazik­­hazánkból. • Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke kedd délelőtt három egyház személyiségeivel találkozott az Országház Nándorfehérvár ter­mében. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Czine Mihály, a Magyarországi Re­formátus Egyház Dumamelléki Egyházkerületének főgondno­­ka, Frenkl Róbert, a Magyar­országi Evangélikus Egyház or­szágos felügyelője, Nagy Gyu­la, a Magyarországi Evangéli­kus Egyház püspök-elnöke, Jaksity Iván, a Budai Görög­keleti Szerb Egyházmegye vi­káriusa és Vujicsics Dusán, a Budai Görögkeleti Szerb Egy­házmegye nyugalmazott viká­riusa. A­­találkozón részt vett Glatz Ferenc művelődési mi­niszter és Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője.­­ Szűrös Mátyás, a köztár­saság ideiglenes elnöke előtt dr. Kámán József, dr. Nyíri Sándor és dr. Szabó István, a köztársaság legfőbb ügyészé­nek helyettesei esküt tettek a köztársaság alkotmányára. Az eskütételen jelen volt dr. Szí­jártó Károly legfőbb ügyész is. • A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnök­sége a Jugoszláv Zászlórend vállszalaggal magas kitünte­tést adományozta Györke Sándor belgrádi magyar nagy­követnek, aki a közeli napok­ban véglegesen hazatér állo­máshelyéről. A kitüntetést Ja­­nez Drnovsek jugoszláv ál­lamelnök kedden ünnepélyes keretek között nyújtotta át.

Next