Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-28 / 306. szám
2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. december 28., csütörtök „LEÁLDOZIK A DIKTÁTOROK NAPJA" Bush: Nyugalmat és szabadságot kívánok Romániának ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Azt kívánja, hogy Romániában nyugalom és szabadság legyen - mondta rögtönzött sajtóértekezletén Bush amerikai elnök szerdán a texasi Corpus Christ-i repülőtéren. Meglepetéssel és tisztelettel fogadta a romániai változást — fűzte hozzá, mellékesnek minősítve, hogy az Egyesült Államok jobban szerette volna, ha Ceausescut nyílt tárgyaláson ítélik el. A fő dolog az — vélekedett az elnök —, hogy a fegyveres erők sikeresen haladnak előre a Ceausescu-féle biztonsági szolgálat tagjai által kifejtett ellenállás felmorzsolásában. Egy kérdező felidézte, hogy Bush a beiktatási beszédében azt mondta: „Leáldozik a diktátorok napja.” Az elnök válaszában hangsúlyozta, hogy a romániai eseményeket természetesen a másokhoz hasonlóan — ő sem látta előre, de örömmel üdvözli. Amiként azt is, hogy a demokrácia és a szabadság ügye világszerte előrehalad, Bush elmondta: rá a legnagyobb benyomást az tette, amikor a romániai jelentésekben azt hallotta, hogy a bukaresti televízió évtizedek óta először karácsonyi énekeket sugárzott. Számára ez szinte a változás sűrített jelképe volt. A szerdai amerikai lapok — romániai helyszíni tudósításaik mellett — immár az új vezetés összetételét és a jövő kilátásait elemzik. A The Washington Post kiemeli, hogy Ion Iliescut még diákéveiből baráti szálak fűzik Mihail Gorbacsovhoz, és az új román elnök olyan politikai és gazdasági reformprogram híve, mint amilyen a többi kelet-európai országban zajlik. A The Wall Street Journal megírja, hogy diákok egy csoportja tüntetett az új kormánynak a kommunista pártból jött (habár Ceausescu ellen már korábban fellépett) tagjai ellen. Külföldi diplomatákat idézve rámutat, hogy „a bátor és idealista fiatal forradalmárok nem képesek az ország vezetésére. Ahol az utóbbi negyvenöt évben csaknem mindenki párttag volt, nyilván szükség van párttagokra a kormányban”. A lap — szintén egy diplomatára hivatkozva — a pártok tömegének megjelenéséről írva megállapítja: „Szokatlan forradalom volt ez. Senkinek sem volt terve. Azt tudták, hogy mi ellen vannak, de senkinek nem volt programja.” A The New York Times Halál és újjászületés Romániában című szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy az újrakezdés feladata „egy rögtönzött, átmeneti rendszerre hárul”. Miközben Keletről és Nyugatról már áramlik az élelmiszer- és gyógyszersegély (az Egyesült Államok a Nemzetközi Vöröskereszten keresztül juttatja el félmillió dolláros, humanitárius segítségét), a legnagyobb teherrel — a lap szerint — a politikai teendők nehezednek majd az új vezetés vállára. Ezek: „felépíteni a hitet a törvényességben, ellenállni a mérgező nemzetiségi vitáknak, és 45 évi egypárti abszolutizmus után kialakítani egy szabadabb politikai rendet”. A The New York Times hozzáfűzi, hogy Románia ebben szolidaritásra talál a hasonló úton járó, korábbi egypárti államokban, külön is kiemelve, hogy a gorbacsovi Szovjetunióban forradalomként üdvözölték (nem pedig ellenforradalomnak minősítették) a romániai felkelést. Végül az új kormány kínai elismerését említve, a lap úgy véli: „Még Peking keményvonalasai is beismerik, hogy az ő (Tienanmen téri) megoldásuk nem vált be Romániában.” Serény Péter A szlovákiai magyarság Románia megsegítéséért ( PRÁGAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Csemadok, a szlovákiai magyar kulturális szervezet szerdán levélben üdvözölte a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének megalakulását, s szolidaritásáról, támogatásáról biztosította az új testületet. Neszméri Sándornak, a Csemadok KB vezető titkárának tájékoztatása szerint a levél emlékeztet rá, hogy a szlovákiai magyar szakszövetség már korábban is kereste a kapcsolatokat a romániai magyarság képviselőivel, ez azonban az akkori viszonyok között kudarcra volt ítélve. Mint ahogy Jakes volt pártfőtitkár sem reagált a Csemadoknak arra a kérésére, hogy lépjen közbe a Romániai falurombolás leállítása érdekében. A nemzeti kisebbségek — hangsúlyozza a levél — hozzá tudnak járulni országaik demokratizálásához, s e folyamat szerves részeként a nemzetiségek jogainak biztosításához, egyéni és kollektív egyenlőségük és egyenjogúságuk kialakításához. A Csemadok vezető titkárának elmondása szerint Szlovákia magyar ajkú lakossága is megmozdult az utóbbi napokban Románia megsegítésére. Barak László, a Független Magyar Kezdeményezés szóvivőjének szerdai közlése szerint az FMK a Nyilvánosság az Erőszak Ellen állampolgári mozgalommal együtt szervezi segélyszállítmányait. Az első szállítmány még péntek este elindult Dunaszerdahelyről. Azóta Temesvárra és Aradra juttattak el élelmiszert, gyógyszert, kötszert. K. T. Prága új szerződést akar a szovjet jelenlétről Új szerződés kidolgozását tartja szükségesnek a szovjet csapatok csehszlovákiai állomásoztatásáról Jiri Dienstbier. A csehszlovák külügyminiszter a francia Le Monde című lapnak adott, és az újság szerdai számában megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy a Varsói Szerződés tagállamai elítélték csapataik 1968-as bevonulását Csehszlovákiába, így a szovjet csapatok ideiglenes állomásoztatásáról szóló megállapodást érvénytelennek kell tekinteni. Az új szerződés kidolgozásakor figyelembe kell venni a kérdés politikai, katonai, gazdasági és pszichológiai vonatkozásait. Az alapvető probléma Közép-Európa stabilitásának megőrzése — mondta Dienstbier. Országának a Varsói Szerződésben játszott szerepéről szólva a külügyminiszter kijelentette, hogy Csehszlovákia a két katonai tömb felszámolását tekinti alapvető céljának. Ezzel megteremtődnének a feltételek a demokratikus és pluralista biztonsági struktúra kialakításához, amelyben részt venne a helsinki záróokmányt aláíró valamennyi állam. A német újraegyesítés kapcsán a csehszlovák diplomácia irányítója úgy nyilatkozott, hogy minden népnek joga van az önrendelkezésre. A német újraegyesítésnek Európa egyesülésével párhuzamosan kell végbemennie. Csehszlovákia minél előbb az Európa Tanács teljes jogú tagja kíván lenni — nyilatkozta a Le Monde-nak a csehszlovák külügyminiszter. (TASZSZ) Nem válaszolt a diktátor A Ceausescu-per részletei Nicolae Ceausescunak is feleségének perében a román televízió által sugárzott videofelvétel-részlet szerint a következő szóváltás hangzott el a vád képviselője és a vádlott között: CEAUSESCU: A Nagy Nemzetgyűlésen kívül semmilyen más bíróságot nem ismerek el. Ez államcsíny. VÁDLÓ: Ön az alkotmány alapján áll bíróság előtt. Ez most nem az az idő, amikor kioktathat minket. Tudjuk, mit kell tennünk és ismerjük a törvényeket. CEAUSESCU: Egyetlen kérdésére sem felelek. VÁDLÓ: A vádlottnak és feleségének drága ruhái voltak, pazar fogadásokat adtak, míg a népnek csak 200 gramm felvágottja volt, amelyhez csak a személyi igazolvány felmutatásával jutott hozzá, Ön kifosztotta a népet és most tagadja ezt. Nem akar beszélni, gyáva. Mindent tudunk. Tisztelt bíróság, Nicolae és Elena Ceausescu bíróság előtt áll, mert olyan bűnöket követtek el, amelyek összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal, a nép ellen léptek fel. Az elkövetett bűnökért és az áldozatokért halálbüntetést követelek. CEAUSESCU: Csak a Nagy Nemzetgyűlés előtt válaszolok. Nem fogadom el a vádakat. Nem írok alá semmit. VÁDLÓ: ön ismeri az ország helyzetét. Nincs orvosság, élelmiszer, villany és fűtés. Ki rendelte el a temesvári népirtást? Ki rendelte el, hogy a bukaresti tömegre lőjenek? Még most is lőnek ártatlan emberekre. Kik azok a fanatikusok, akik lőnek? CEAUSESCU: Nem válaszolok. Nem lőnek a (Köztársaság) téren. Senkit sem öltek meg. VÁDLÓ: Ma már több mint 64 ezer halott van a városokban, ön nyomorba döntötte a népet. A tanult emberek, igazi tudósok elhagyták az országot, hogy elmeneküljenek ön elől. Kik azok a külföldi zsoldosok, akik lőnek? Ki hozta őket ide? ELENA: Ez provokáció. CEAUSESCU: Nem vagyok hajlandó válaszolni erre a kérdésre. VÁDLÓ: Ő (Elena) a beszédesebb. ELENA: Igen. VÁDLÓ: Íme az analfabéta tudós, aki se beszélni, se olvasni nem tud. ELENA: Kíváncsi vagyok, mit szólnának ehhez kollégáim, ennek az országnak az értelmiségei. VÁDLÓ: Melyek azok az okok, amelyek megakadályozzák önt abban, hogy beszéljen? CEAUSESCU: Csak a Nagy Nemzetgyűlés és a munkásosztály előtt beszélek. Csak a munkásosztályt ismerem el. Nem válaszolok ez előtt az államcsíny előtt. Önök hozták a zsoldosokat. Senki sem ismeri el önöket ebben az országban, ezért harcol a nép még mindig. VÁDLÓ: Miért harcol a nép? CEAUSESCU: A nép a függetlenségért és a nemzeti szuverenitásért harcol. VÁDLÓ: Azt mondta, hogy az államcsínyt külföldi ügynökök hajtották végre. CEAUSESCU: Én, mint egyszerű állampolgár, abban a reményben, hogy önök egy nap megmondják az igazságot... VÁDLÓ: Tudatában van annak, hogy önöket mindkettőjüket megfosztották valamenynyi állami és kormánytisztségüktől ? MINDKETTEN: Igen. VÁDLÓ: Tudják, hogy a kormányt feloszlatták ? CEAUSESCU: Önöknek tisztelniük kell a törvényeket. Én Románia elnöke vagyok és a fegyveres erők főparancsnoka. Nem kérek semmit, egyszerű állampolgár vagyok. VÁDLÓ: Egyszerű állampolgár vagy elnök? CEAUSESCU: Románia elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka. Csak a Nagy Nemzetgyűlés előtt beszélek. ELENA: Micsoda puccsista komédia! VÁDLÓ: Miért nyomta el a népet? A parasztoknak a városokba kellett jönniük kenyeret vásárolni. Miért éheztette a népet? CEAUSESCU: Nem válaszolok. De azt megmondom, mint egyszerű állampolgár, hogy minden személy jogosult volt 200 kilogramm búzára, minden személy és nem család. VÁDLÓ: Ez nem igaz, ez hazugság. CEAUSESCU: Kérem? VÁDLÓ: Amit ön leírt papíron, az valóságban teljesen másnak bizonyult. Gondolt valaha is erre? A falurombolási terv, elgondolkozott-e ön ezen is? CEAUSESCU: A román falu sose volt olyan gazdag, mint ma. Kórházakat, iskolákat építettem ... A világon egy országban sincsenek ilyenek. VÁDLÓ: Utolsó kérdés. Láttam lányának villáját. Van egy konyhamérlege aranyból... ELENA: Miféle villa? Egy lakásban él, mint bárki más. Semmije sincs. Úgy élt, mint bárki más. Hihetetlen, micsoda szégyen! VÁDLÓ: Mondjon nekünk Ceausescu valamit a svájci bankszámlákról ! ELENA: Bizonyítékot, bizonyítékot, bizonyítékot! CEAUSESCU: Nincs egyetlen számla sem, ön provokátor. VÁDLÓ: Rendben van, rendben van. Nincs számla, de ha van, egyetért azzal, hogy az a pénz a román államé? CEAUSESCU: Ez provokáció. VÁDLÓ: Aláírja az eljárás jegyzőkönyvét? CEAUSESCU: Nem teszek semmilyen nyilatkozatot. Ez a bíróság törvénytelen. Csak a Nagy Nemzetgyűlést ismerem el. Önök államcsínyt hajtottak végre. Egy nap felelni fognak a nép előtt. VÁDLÓ (Elenához): Talán ön inkább hajlandó együttműködni. Tud valamit a temesvári népirtásról? ELENA: Nem. VÁDLÓ: Ön csak a tudománnyal foglalkozott, a polymerekkel. CEAUSESCU: Munkáit külföldön is kiadták. ELENA: A Román Tudományos Akadémia elnöke, a miniszterelnök első helyettese vagyok. VÁDLÓ: Mit tud Temesvárról? ELENA: Egykérdésre sem válaszolok. VÁDLÓ: Mit tud ön elmondani a Bukarestben megölt fiatalokról? A terroristák a Securitate tagjai, így van? Ők nem felelősek a főparancsnoknak? CEAUSESCU: A temesvári népirtás ... (A vádló félbeszakítja) VÁDLÓ: Önnel végeztem. Hozzá (Elena) beszélek. Hogyan halt meg Milea tábornok? ELENA: Kérdezze az orvosokat és a népet. CEAUSESCU: Ezt ki fogom vizsgálni. VÁDLÓ: Miért vádolta Mileát árulással és miért mondotta, hogy öngyilkosságot követett el, hogy elkerülje a büntetést? CEAUSESCU: Milea áruló volt, és saját elhatározásából lett öngyilkos. A tisztek azt mondták, hogy megtagadta a parancsot a rend helyreállítására. VÁDLÓ: Nosza, együtt tudunk működni, önök ketten értelmiségiek. Milyen pénzen adták ki műveiket? ELENA: Természetesen, hm. CEAUSESCU: Miért árult el minket Milea? VÁDLÓ: Elena Ceausescu, van-e önnek problémája az elméjével ? ELENA: Ez durva provokáció, nem szégyelli magát? VÁDLÓ: Azért kérdezem önt, mivel ha ön nem beszámítható, van esélye. Ez az utolsó kísérlet, további kérdéseket teszek fel. ELENA CEAUSESCU: (férjéhez fordulva): Semmit se mondj ! CEAUSESCU: Nem ismerek el sem vereséget, sem bármi mást. ELENA: Ez nem bíróság. Nem írok alá semmit. 14 éves korom óta a népért harcolok, és ez a nép az én népem. (Egy hang a háttérből bejelenti, hogy a bíróság tanácskozásra visszavonul.) A következők hallatszanak ezután: A vádlottakat bűnösnek találjuk a büntető törvénykönyv 162., 163., 165. és 167. cikkelye alapján, és a hadbíróság ma, december 25-én a következő döntést hozta: halálbüntetés és az összes vagyon elkobzása. A VÉDELEM KÉPVISELŐJE: Mint védőügyvéd, úgy végzem a munkámat, mintha bárki mást védenék. A Nemzeti Megmentés Frontjának Tanácsa intézkedéseket foganatosított a kormány és valamennyi kormányszerv megdöntésére. Jogászként úgy vélem, hogy a törvény értelmében minden feltétel teljesült ahhoz, hogy a két vádlottat bíróság elé állítsák. Elítélhetők, amennyiben bizonyíték van ellenük, akár aláírnak bármit is, akár nem. Amennyiben beszámíthatatlannak nyilvánították volna magukat, lett volna némi esélyük, hogy mentsék magukat. De szellemi képességeik teljes birtokában vannak. A bizonyíték fényében bűnösnek találom őket.. Mégis arra kérem a bíróságot, hogy döntése ne a bosszú legyen. Ez a bíróság ugyanolyan törvényes, amilyen a vádemelés Nicolae Ceausescu és felesége ellen. (További vádak felsorolása után a védőügyvéd nem emel kifogást, csak megismétli, hogy a döntést ne bosszú vezérelje.) VÁDLÓ: Nehéz döntést hozni, amikor a vádlottak még a bíróság előtt is tagadják, hogy népirtást követtek el, nemcsak most Temesvárott és Bukarestben, hanem azt is, hogy erőszakot alkalmaztak országlásuk 25 éve alatt. Erőszakot alkalmaztak a nép éheztetésével, a fűtés és villany megvonásával, és különösen súlyos volt a szellemi erőszak. Harckocsik tapostak el ártatlan gyerekeket. A Securitate tisztjeit ön katonai egyenruhába bújtatta, hogy a népet a hadsereg ellen fordítsa, ön elrendelte, hogy a kórházakban kapcsolják ki a lélegeztető készülékeket, robbanószerkezetet telepítsenek a vérplazmaraktárakba. Ön Iránba utazott, hogy térdre essen az ajatollah előtt, ön azt állítja, hogy a Nemzeti Megmentés Frontja nem törvényes, és 1947-ben, amikor átvettük a hatalmat Mihály király rezsimjétől, ugyanez volt a helyzet. A királyban akkor több méltóság volt, mint önben, önnek alkalma volt politikai menedékjogot kérni Iránban, hogy megmentse bankszámláit. ELENA (ironikusan): Igen, igen. VÁDLÓ: És most gúnyt űznek a bíróságból. (Ceausescu karórájára tekint.) VÁDLÓ: Meddig kellett a román népnek eltűrnie önt és félelemben élni, hogy bármelyik pillanatban letartóztatják, kábítószerezik és pszichiátriai intézetbe hurcolják. ELENA: Mondják meg az elvtársaim, hogy ez igaz-e vagy nem. VÁDLÓ: Az ön legnagyobb tévedése az volt, hogy kirendelte a tömeget a temesvári bűn után. Azt a szégyenletes döntést hozták, hogy összehívják az embereket. ELENA: Azt mondják, gyerekeket öltünk meg. Ez nem igaz. VÁDLÓ: Nicolae Ceausescu vádlott. .. CEAUSECU (közbeszól): Nem vagyok vádlott, Románia elnöke vagyok, a fegyveres erők főparancsnoka és a nemzetgyűlés előtt akarok válaszolni. Önök elárulták a népet, elárulták Románia függetlenségét. VÁDLÓ: Nincs miről vitatkoznom önnel. A bíróság feláll, Elena férjéhez: — Nem, kedves, nem állunk fel, emberi lények vagyunk. Felolvassák a hadbíróság egyhangú döntését, miszerint a vádlottakat halálra és teljes vagyonuk elkobzására ítélték. Ceausescu ismét megkísérli elmondani, hogy nem ismeri el a bíróságot, de a vád képviselője félbeszakítja és kijelenti, hogy fellebbezésnek nincs helye. -SÜL. Dubcek kapta a Szaharov-díjat Alexander Dubceknek ítélte oda az Európai Parlament az idei Andrej Szaharov-díjat. A díjat, amelyet tavaly alapított az Európai Parlament, olyan személyiségeknek adományozzák, akik rendkívüli érdemeket szereznek az emberi jogok védelmében. (MTI) Belgrád és Szöul diplomáciai kapcsolata Jugoszlávia a harmadik kelet-európai ország, amellyel a Koreai Köztársaság diplomáciai kapcsolatot létesített. Az erről szóló dokumentumot New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete székházában cserélte ki a két ország ENSZ-nagykövete. (Dél-Korea csak megfigyelői státussal rendelkezik a világszervezetben.) (Tokiói tudósítónktól.) Legális lett az ukrán katolikus egyház Az ukrán köztársasági egyházügyi tanács engedélyezte az ukrán katolikus egyház (unitusok) legális működését. Az egyházat 1946-ban tiltották be (formálisan feloszlatta önmagát) — jelentette legújabb számában a Moszkovszkije Novosztyi. (MTI) A LEVÁLTÁS KÖRÜLMÉNYEI Honecker összekülönbözött Gorbacsovval Erich Honeckert azután távolították el az NSZEP éléről, hogy összekülönbözött Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár-államfővel annak októberi NDK-beli látogatása alkalmával. Erről és Honecker leváltásának egyéb részleteiről Horst Sindermann volt parlamenti elnök a Junge Welt című ifjúsági lapnak adott nyilatkozatában számolt be. Sindermann elmondta, hogy Gorbacsov a politikai bizottságban folytatott vita során országa és az NDK gondjairól beszélve elmondta: az átalakítás az NDK számára lényegesen könnyebb, mivel gazdaságilag fejlettebb mint a Szovjetunió. Ekkor Honecker előhúzta a vonatkozó ENSZ-statisztikát, amely szerint az NDK-ban magasabb a munka termelékenysége mint a Szovjetunióban. Az NSZEP első embere erre hivatkozva vélte igazoltnak a régi kurzushoz való ragaszkodást, hangsúlyozva, hogy az NDK jól boldogul a saját útját járva — idézte Lindermann Honeckert. A volt parlamenti elnök szerint ez volt a fordulópont. A politikai bizottság tagjai, elhagyva az üléstermet megállapodtak: másnap Wil Ii Stoph kormányfő javasolni fogja Honecker leváltását. Sindermann lerántotta a leplet a régi vezetés munkastílusáról is. Elmondta, hogy a fontos döntéseket Honecker és a gazdaságpolitikáért felelős Günter Mittag hozták, a politikai bizottság csak rábólintott a határozatokra. Sindermann nyilatkozatában megerősítette azokat a korábbi híreszteléseket, amelyek szerint Honecker nyári betegsége alatt szándékosan küldte szabadságra Egon Krenzet, nehogy az kihasználva távollétét, felváltsa az NSZEP élén. (AFP)