Népszabadság, 1989. december (47. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-29 / 307. szám
2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1989. december 29., péntek NEM LEHET KÉTSÉGES HAVEL ÁLLAMFŐVÉ VÁLASZTÁSA Dubcek a csehszlovák parlament elnöke (Folytatás az 1. oldalról.) ítélt személyek vannak, mint például Alexander Dubcek, Venek Silhan, Jaroslav Sabata, Tomás Hradilek. Az újonnan megválasztott képviselők letették az esküt. A legtöbb gratulációt Alexander Dubcek kapta képviselőtársaitól, köztük szinte elsőként Sidó Zoltántól, a Csemadok elnökétől, s Dubcek, amíg csak az emelvényre nem szólították, Sidó mellett foglalt helyet a teremben. Ezután a parlament elnökének Dubceket javasolták. A vitában nagy visszhangot váltott ki Újlaky Géza Tőketerebes környéki agronómus képviselő felszólalása, aki választói nevében egyrészt támogatta Václav Havel államfői jelölését, másrészt Dubcek parlamenti elnökké való megválasztását. Beszédében Újlaky olyan dolgokat tett szóvá, amelyek a csehszlovák parlamentben az elmúlt évtizedekben még soha nem hangozhattak el. Például igen élesen szólt a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek gondjairól, egyebek között művelődési, oktatási nehézségeikről, az anyaországgal való kapcsolattartás problémáiról. Tabut döntött meg azzal, hogy kimondta: át kell értékelni az 1945-ben elfogadott, úgynevezett „kassai kormányprogramot”, mivel az kollektív bűnösnek mondta ki a szlovákiai magyarságot. A képviselő sürgette a nemzetiségi oktatás újjászervezését, és szövetségi nemzetiségi minisztérium létrehozását. A vitát követően Alexander Dubceket egy tartózkodással megválasztották a parlament elnökévé. A székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat, hangoztatta a 68-as tavasz és a mostani események közötti folyamatosságot. Rámutatott, hogy az ország nemzetei és nemzetiségei békés forradalommal döntötték meg az életképtelennek, embertelennek bizonyult politikai struktúrákat. Sajnálattal szólt arról, hogy a 68-as tavasz után üldözésnek kitett sok százezer ember közül jó néhányan nem élhették meg a mostani eseményeket. Meggyőződését fejezte ki, hogy a mostani demokratikus folyamat visszafordíthatatlan Csehszlovákiában. Hangsúlyozta azt is, hogy a szabad választásoknak szilárd alapul kell szolgálniuk az ország demokratikus berendezkedéséhez, felvirágoztatásához. Rámutatott, hogy a prágai tavasz új tettekre ösztönzi a csehszlovák embereket. Végezetül emlékeztetett rá, hogy pénteken ő maga is Václav Havelre fogja adni a szavazatát, amikor a parlament az államelnök személyéről dönt. Az új csehszlovák államfőről a parlament egyébként a prágai várban tartott ülésén fog dönteni. Havel megválasztása nem kétséges. A tervek szerint a déli órákban a Hradzsin egyik erkélyéről fog szólni a tömeghez. Havel nem tervez beiktatása után elnöki fogadást, hanem ennek összegét Románia megsegítésére ajánlja fel.* Vizsgálati fogságban van Miroslav Stepán, a prágai pártbizottság volt vezető titkára. Hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolják. Stepánt az egyik fő felelősnek tartják Prágában a november 17-i véres rendőrattakért. Kis Tibor JÖVŐRE ÚJABB EGYSÉGEK TÁVOZNAK Burlakov vezérezredes a szovjet csapatkivonásról Matvej Burlakov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, aki a szovjet kormány megbízásából a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ügyeivel foglalkozik, a Magyar Távirati Irodának nyilatkozott csütörtökön a csapatkivonás jelenlegi helyzetéről és az 1990-es menetrendről. Elmondotta, hogy a szovjet kormány legújabb, a magyar és a szovjet sajtóban közelmúltban közzétett döntésének megfelelően a Magyar Köztársaság területéről 1990-ben újabb katonai egységeket von ki. Így távozik Magyarországról egy repülőezred, egy lövészezred, két harckocsizó zászlóalj és más egységek. Több mint hatezer katonával, több mint 40 repülőgéppel, 120 harckocsival, s körülbelül 180 páncélozott járművel és több mint 400 gépkocsival csökikén az itt állomásozó haderő állománya. Matvej Burlakov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése a korábbi egyoldalú csapatkivonáson felüli csapatcsökkentést eredményez. A döntés meghozatalakor figyelembe vették a debreceniek kérését is, hogy helyezzék el a környéken állomásozó szovjet repülőegységet, mert az igen közel van a lakott területekhez. Jövőre ezt az egységet is kivonják Magyarországról. A szovjet csapatok további csökkentése része az új szovjet katonai védelmi doktrína megvalósításának, az ésszerű, elégséges védelem elvei valóra váltásának. — A szovjet kormány döntése alapján 1989-ben — a szovjet haderő és fegyverzet egyoldalú csökkentésének részeként — Magyarországról egy teljes harckocsihadosztályt, egy harckocsikiképző ezredet, egy vadászrepülő-ezredet és több más egységet vontak ki, összesentöbb mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, több mint 200 löveg és aknavető, több mint háromezer gépkocsi és más katonai jármű távozott Magyarországról a Szovjetunióba. Ez a döntés már előirányozta 1990-ben további egységek , amelyek létszáma körülbelül kétezerre tehető — kivonását is. Mindezek alapján 1990 végére a Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatok hadereje és állománya összesen több mint 30 egységgel csökken, s körülbelül 18 ezer katona távozik Magyarországról. A meghirdetett csapatkivonás a terveknek megfelelően alakul, ennek eredményeképpen az idén laktanyák, kiképzőbázisok, lakóházak egész sorát adták át a távozó szovjet egységek a magyar félnek. A magyar—osztrák határ övezetéből is kivonták már a szovjet egységeket, és így létrejött az úgynevezett „bizalmi zóna”. Csendesebb lett Budapest környéke is, már nem nyugtalanítja a főváros déli kerületeinek lakosságát a tököli repülőegység, mivel a korábban ott állomásozott vadászrepülő-ezredet kivonták. A szovjet csapatok kivonása korábban és most is a nyíltság és a nyilvánosság jegyében történik. A Varsói Szerződés tagállamainak illetékességi körébe tartozik az, hogy milyen gyorsén csökkenjen a szovjet csapatok állománya, hogyan és mikor történjen ezek kivonása. Mindez azonban szorosan összefügg az összeurópai fegyverzetcsökkentési és leszerelési folyamattal, valamint a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások helyzetével, előrehaladásával. A szovjet csapatok magyarországitartózkodása kizárólag stratégiai okokkal magyarázható. A NATO egyesített haderejének déli szárnya ugyanis lényeges erőfölénnyel rendelkezik. Ezért csak igen megfontoltan kerülhet sor a csapatok további csökkentésére. Az újabb csapatcsökkentés feltétele, hogy az kiegyensúlyozottan és paritásos alapon történjen — mondta Matvej Burlakov. CEAUSESCU ADOTT TŰZPARANCSOT, BOBU „VEZÉNYELT” TEMESVÁROTT Szemtanú a diktátor végnapjairól Mileát meggyilkolták — Menekülés az alagútrendszeren át Hogyan teltek Ceausescu utolsó napjai? Erre keresett választ az MTI és lapunk bukaresti tudósítója. Kapcsolatot létesített egy olyan hiteles szemtanúval, aki a pártközpont épületében dolgozott az „utolsó napig”. Nevét nem közöljük, hiszen a terroristák véres akcióitól, bosszújától még tartani lehet. A szemtanú elmondta: december 17-én vasárnap délután négy órára telebeszélgetésre hívta össze a rendszer országos vezérkarát. Az ilyen telebeszélgetés úgy zajlott le, hogy évekkel ezelőtt minden megyei pártbizottsággal különvonalakat építettek ki. A főközpont az RKP KB székháza volt, Ceausescu külön irányítókabinetjében. Ebbe a „körkapcsolásba” besorolták a Securitatét, a hadsereget, a belügyminisztériumot, a milíciát is, azok szűk vezetőivel. Ceausescu az ilyen telebeszélgetések (telefonon történő odavissza rendszerű kiépített lánc) időpontját mindig önkényesen és saját elgondolása alapján döntötte el. December 17-én azért hívta egybe az ország vezérkarát, hogy közölje mindegyikőjükkel: a hadsereg Milea vezetésével habozott és késlekedett, ezért alakult ki a jelenlegi helyzet. A főtéma a Temesváron kialakult bonyolult állapot volt, ahol már kaszabolták a tüntetőket. Ceausescu ekkor, a fegyveres erők főparancsnokaként közölte az ország illetékes vezérkarával, hogy tüzet rendel el mindenütt, ahol csak a legcsekélyebb megmozdulás történik. Lőni, lőni, lőni kell — mondta, és hozzáfűzte: mindenkit, aki rendszerellenesen viselkedik, tartóztassatok le! A pártközpontban erről a telebeszélgetésről még készült jegyzőkönyv — a szemtanú ezeket olvasta —, s másnap, hétfőn a diktátor elrepült Iránba. Hétfőn és kedden, valamint szerda délelőtt Elena Ceausescu irányította az ország és a párt ügyeit. Mindenben átvette a hatalmat. Emil Bobu, a „második ember” ekkor Temesvárott tartózkodott, és rejtekhelyről „vezérelte” a mészárlásokat, a rettenetes akciókat. Elena és Nicolae Ceausescu között — Bukarest és Teherán között — „forródrótot” kellett kiépíteni, és a feleség állandóan tájékoztatta férjét a fejleményekről. Szerda délután három óra tájban érkezett vissza a Conducator az iráni látogatásról, s azonnal munkába kezdett: kiadta az utasítást „íródeákjainak” — Constantin Mileának, Eugen Florescunak és Gheorghe Sprinteroiunak —, hogy egy órán belül írjanak neki beszédet, amelyet 7 órakor elmond a televízióban. Kiadta az irányelveket, és a stáb hozzákezdett a szózat elkészítéséhez az ismert demagóg szólamokkal. Ezt a beszédet is nagybetűs géppel írták, hogy szemüveg nélkül tudja olvasni a diktátor, mert erre nagyon kényes volt. A tv- és rádióbeszéd elhangzott, s nyomban utána, még az esti órákban, a tv késői híradójában már jöttek is a dolgozók „csatlakozásai”. Ceausescu utasítására az országban röpgyűléseket kellett szervezni, amelyeken beszédeit, irányelveit dicsérték és magasztalták. Ezen az estén Elena asszonnyal együtt tóparti villájába hajtatott, onnan adta ki az utasításokat, hogy csütörtök délelőttre szervezzenek a bukaresti nagyüzemek dolgozóinak részvételével nagygyűlést, ahol majd ország-világ előtt demonstrálja: a nép mellette áll. A nagygyűlést meg is szervezték, csakhogy akkor még senki sem tudta, hogy a felvonulókhoz diákok is csatlakoztak. Arra meg végképp nem gondolt senki, hogy két egyetemi hallgató kis átlátszó szatyorban két petárdát bab között becsempészett a térre, ahol a nagygyűlést tartották. Egyikük a tér jobb, másikuk távolabb, a tér bal oldalán helyezkedett el. Amikor a gyűlés megkezdődött, az előszónoklatot tartó üzemi küldöttek rendben elmondták a dicsérő és vádaskodó szövegeket, majd következett Ceausescu beszéde. Rövid idő múlva a két petárda — amelyet a szemtanú a pártközpont egyik emeleti ablakából észlelt — nagy robajjal megszakította a gyűlés „menetrendjét”. Ekkor nők sikolya hangzott, majd a tömeg egy része eldobta Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu képeit, a transzparenseket. Ekkor megszakadt a televíziós közvetítés, de a biztonsági erők három perc alatt helyreállították a trendet, és folytatódott a gyűlés. Elena odasúgta a diktátornak: „Mondj nekik valamit, ígérj!” Ceausescu nem habozott — meséli a szemtanú. Azonnal fizetés javításokat ígért arra hivatkozva, hogy ezt a határozatot a politikai végrehajtó bizottság hozta. Szó sem volt erről, ilyen napirendje a PVB- üléseknek nem volt , hiszen a szemtanú birtokában van a napirendeknek: az ígérgetés csak úgy vaktából, a dolgozók „megnyugtatására” történt. Alighogy lepergették a nagygyűlést, az utca népe megbolydult, és megkezdődött a tulajdonképpeni forradalmi megmozdulás. Ceausescut állandóan tájékoztatták a helyzetről. Este 6 órára ismét összehívta a belső vezetést, utasításokat adott ki, és élesen támadta Mileát a hadsereg szabotálása miatt. A megyék vezetőit is „készültségbe” helyeztette. Ebbe a „telébeszélgetésbe” Elena mindig beleszólt, noszogatta Ceausescut: legyen határozottabb. A vészjósló hírekre, hogy Bukarest utcáin már nem biztonságos a közlekedés, nem is vállalkozott arra, hogy tóparti lakásába térjen. Közben tankok, páncélos járművek vették körül a pártközpontot. Ezen az estén, nagyon későn feküdt le a pártközpontban kiépített lakosztályában. Mire a szemtanú másnap, péntek reggel bement az épületbe, az egyik Securitate-tiszt a fülébe súgta: „Milea nem él! Lelőtték!” Még nincs véglegesített kép arról, hogy Ceausescu vagy biztonsági emberei végeznek-e vele, de aszemtanúnak a pártközpontból szerzett akkori információi szerint biztosra vehető. Milea honvédelmi miniszter nem lett öngyilkos! A menekülés napján, délelőtt vészterhes volt a helyzet a pártszékház környékén. A szemtanú úgy tudja, Ceausescunak „vészhelyzetre” volt egy hasonmása. Amikor a tömeg betörte a pártház ablakait, és behatolt a pártfőtitkár folyosójára, akkor ez a hasonmás fogadta őket, de amikor megkapta az első kődarabokat, egyszer csak az egyik ajtón át eltűnt. Közben Ceausescut a pártszékház és az államtanács épülete között kiépített föld alatti folyosón menekítették. Bár köröztek helikopterek a székház fölött, a szemtanú állítja: ő többször járt az épület tetején, de ott nem volt helikopter-állomás, tehát nem szöktethették onnan légi úton. A gyakorlat az volt, hogy a pártközpont előtti téren szállt le a főtitkári helikopter, de ilyen alkalmakkor mindig biztosították a teret, a leszállóhelyet. Most a menekülés a rejtett alagútrendszeren át történt, onnan tűnt el Nicolae Ceausescu. Akkor vették üldözőbe, amikor Dacia kocsival Arges megyében feltűnt. A szemtanú ezeket a menekülési részleteket már nem ismeri, mert ő sem voltbeavatva a föld alatti rejtekhelyekbe. Az elmondottak viszont tanúsítják, hogyan töltötte utolsó „munkanapjait” a vérengző diktátor, Scornicesti „Drakulája”. Oltványi Ottó A titkos alagútrendszer egy kijárata. Titkos alakulatot tartott fenn az NSZEP az NSZK-ban? Az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) háromszáz személyből álló, titkos szervezetet tartott fenn az NSZK-ban azzal a céllal, hogy emberei válság esetén merényleteket kövessenek el, és szabotázscselekményeket hajtsanak végre. Ennek a földalatti alakulatnak a tagjait a jelenleg felbomlás állapotábanlevő Német Kommunista Pártból (DKP) toborozták. Minderről a Der Spiegel című hetilap számol be szombaton utcára kerülő legújabb számában. A leleplezés fontosságára való tekintettel azonban a befolyásos hamburgi hírmagazin már csütörtökön nyilvánosságra hozta értesüléseit. A Der Spiegel szerint a harci csoportot, amelyet Kelet- Berlinből az NSZEP tisztségviselői, az NSZK-ban pedig a DKP úgynevezett katonai tanácsa irányított, az NDK-beli Odera-Frankfurtban képezték ki. Herbert Mies, a DKP elnöke a Der Spiegelnek cáfolta, hogy pártjában bármiféle katonai szervezet vagy katonai tanács működnie. — A DKP-nak kizárólag rendezőgárdája van — mondotta. A kiképzés részeként — áll a lapban — az illegális csapat „katonáit” megtanították fegyverrel és robbanóanyaggal bánni, hogy ily módon készítsék fel őket rajtaütésszerű támadásokra, foglyok kiszabadítására, vasúti szerelvények kisiklatására, nemkülönben távközlési berendezések tönkretételére. A hírmagazin állításait olyan személyek nyilatkozataira, illetve — egy esetben — eskü alatt tett vallomására alapozza, akik valamikor a csoportban szolgáltak, de azóta elhatárolták magukat tőle. Ezek most a lapban közzétett nyilatkozatukban felszólították még illegalitásban levő társaikat, hogy ők is hagyjanak fel ezzel az esztelen kalandorsággal. (MTI) Öngyilkos lett Ceausescu fivére (Hírügynökségeik jelentéseiből.) Holtan találták Bécsben csütörtökön Marin Ceausescut, a volt román diktátor hetvenöt éves bátyját, aki 1973 óta a bécsi román nagykövetség kereskedelmi tanácsosa volt. Mint a rendőrség közölte, felakasztott tetemére az általa vezetett kereskedelmi kirendeltség épületének pincéjében bukkantak rá, s az idős ember minden jel szerint öngyilkos lett. A Kurier című bécsi lap csütörtökön előző napi információk alapján Marin Ceausescu személyével és szerepével riportban foglalkozott. Ez az új román kormányzat köreiből származó értesülésekre hivatkozva arról írt, hogy Bukarestben azzal gyanúsítják Ceausescu fivérét: az osztrák fővárosban főnöke volt a román titkosszolgálat, a Securitate nyugat-európai központjának, s ő toborozta azokat az arab zsoldosokat is, akik pár napja bekapcsolódtak a titkosrendőrség romániai vérengzéseibe. A Kurier szerkesztőségével szerdán a bécsi román kereskedelmi képviselet egyik munkatársa még azt közölte: a tanácsos — aki már napokkal előbb eltűnt lakásáról — Bukarestbe utazott ott élő gyermekeiért érzett aggodalmai miatt. Környezetének tagjai úgy nyilatkoztak az újságnak, hogy Marin Ceausescu elhatárolta magát zsarnok öccsétől, s nemrégiben is „őrültnek” nevezte. Az Agerpres román hírügynökség csütörtökön bejelentette, hogy letartóztatták a néhai diktátor három közeli családtagját. Az őrizetbe vett személyek között van: Ceausescu lánytestvére, Elena Barbulescu és annak fia, valamint a volt honvédelmi miniszterhelyettes, Ilie Ceausescu felesége. Ilie Ceausescu felesége a Ceausescu család szülőhelyén, Scornicestiben próbált elrejtőzni.