Népszabadság, 1991. június (49. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
1991. június 20., csütörtök NÉPSZABADSÁG - KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT KEDVEZŐ PARAGRAFUSOK A NEMZETISÉGEKRŐL Elkészült a román alkotmánytervezet (Folytatás az 1. oldalról.) Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke szerdán Bukarestben tárgyalt Ion Iliescu államfővel. A román rádiónak Snegur elmondotta, hogy Iliescuval egyebek között Moldova és Románia gazdasági integrációjának meggyorsításáról, körülbelül száz közös vállalat létrehozásáról is beszéltek. Mag Péter * Az öt szakszervezeti központot összefogó romániai Országos Konföderatív Unió tervezett általános sztrájkja a jelek szerint meghiúsul. Petre Román miniszterelnök szerdán körutat kezdett az ország legnagyobb ipari központjaiban. Célja a munkások megnyugtatása és a piacgazdaság bevezetését célzó reformok megértetése. Viszont folytatódik a mintegy húszezer orvost, tanárt és ápolónőt átfogó sztrájk. A cernavodai befejezetlen atomerőmű-beruházás dolgozói is sztrájkra készülnek. Romániában a termelés 21 százalékkal csökkent az előző évihez képest, az elmúlt hónapokban 113 ezer ember veszítette el munkahelyét, az áprilisi árreformot követően az árak 160 százalékkal emelkedtek, míg a bérnövekedés csupán 30 százalékos volt. (MTI) Antonescu a bukaresti sajtóban Antonescu kultusza — akinek parancsára negyedmillió zsidót végeztek ki —, szélsőséges újságok jelzik az antiszemitizmus újjáéledését Romániában. Erről számolt be szerdán a The New York Times, rámutatva : a parlamentben csak magyar nemzetiségi képviselők utasították el áprilisban, hogy tisztelettel adózzanak Ion Antonescu marsall, a háború után kivégzett fasiszta diktátor emlékének. Jóllehet Ion Iliescu államfő elítélte Antonescut, és Petre Román miniszterelnök (aki apai ágon zsidó) megbélyegezte az antiszemitizmust, lényegében az egész román sajtó, beleértve a kormány orgánumait is, nagy hazafiként méltatta a marsallt. Románok és külföldi diplomaták szerint Iliescu kivételes politikai bátorságról tett tanúságot, amikor állást foglalt a nacionalizmus szélesedő hulláma ellen. E nacionalizmus, benne az oroszellenes, magyarellenes, zsidóellenes, általában külföldiellenes érzelmekkel az egyetlen ideológia, amelyet egyaránt vallanak a politikai csoportok tucatjai — írta a lap. A The New York Times utalt arra, hogy a szélsőséges nacionalizmus fő szócsöve a félmilliós példányszámú Románia Mare. Szerkesztői, Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Ceausescu-korszak legagresszívebb propagandistái voltak, Mircea Musat pedig fő történelmi cenzor. Egy kisebb hetilap, az Európa csaknem egyoldalúan antiszemita témákkal foglalkozik. Jóllehet a kormány elítélte a lapot, az áprilisban első oldalán közölte a védelmi és a belügyminiszternek a főszerkesztőhöz intézett levelét, amelyben megköszönték, hogy a lap jövedelmének tíz százalékát felajánlotta tárcájuk részére. (MTI) Bundestag-határozatok Európáról és Jugoszláviáról A német kormány az európai partnerekkel együtt az összjugoszláv struktúrák békés megtartása mellett áll ki; a demokrácián és az emberi jogokon alapuló felépítményről a jugoszlávoknak kell dönteniük — jelentette ki szerdán a német Bundestag külpolitikai vitájában — a külügyminiszter távollétében — Helmut Schafer, a bonni külügyi hivatal államminisztere. A Bundestag határozatban is felszólította Jugoszlávia felelős tényezőit, hogy továbbra is a válság békés megoldását keressék, és tartózkodjanak az erőszak bármely formájától. Németország azt szeretné, hogy az együttélés új alapjáról minden fél számára elfogadható megállapodás jöjjön létre, amely az európai államok közösségének érdekeit is szem előtt tartva biztosítja a hat jugoszláv tagköztársaság együttmaradását. Schäfer azt is bejelentette, hogy Észtország, Lettország és Litvánia Bonnban közös tájékoztatási irodát rendezhet be. Az iroda nem kap diplomáciai státust vagy adókedvezményeket. Egy másik határozatban a német törvényhozás sürgette az Európában élő nemzeti kisebbségek védelmét. — Az összenövőben lévő Európának határozott lépést kell tennie annak érdekében, hogy a régi nemzetiségi konfliktusok történelemmé váljanak — áll a Bundestag-dokumentumban. A vitában Reinhard von Schorlemer CDU-képviselő példamutatónak tartotta, hogy a magyar kormányzat törvénytervezetet dolgoz ki a Magyarországon élő kisebbségek jogainak és érdekeinek védelmére. (MTI) PARLAMENTI BIZOTTSÁG ELŐTT A KÜLÜGY SZEMÉLYZETI MUNKÁJA Garanciák híján szükségszerű hibák (Munkatársunktól.) A parlament külügyi bizottsága szerdán a Külügyminisztérium személyzeti politikáját és gazdálkodását tárgyalta meg. Az első napirendi pontot követő szünetben kérdezte meg munkatársunk több párt képviselőjét a zárt ülésen elhangzottakról. Szent-Iványi István (SZDSZ): Az eredeti elképzelés az volt, hogy tekintsük át politikailag a külképviseletek működését, de Jeszenszky Géza távollétében ez inkább a tárgyi és személyi feltételekre korlátozódott. Úgy zajlott le, ahogy azt várni lehetett: az ellenzéki képviselők kifejtették kritikai észrevételeiket. Néhány súlyponti kérdést említenék, amit az ellenzéki képviselők egységesen bíráltak. Az újonnan diplomáciai státusba került személyek többsége — kilencvenkilencből nyolcvanegy — gyakorlatilag azonnal, lényegében jelentősebb felkészítés nélkül került külföldre. Probléma, hogy sok helyen nemcsak a nagykövet, hanem a második emberek, azaz a követtanácsosok is újoncok voltak. Két követség került többször is szóba. Az egyik a washingtoni nagykövetség megoldatlan problémája, illetve a bécsi nagykövetségünk tevékenysége. A washingtoni nagykövetségünkkel kapcsolatban elhangzott, hogy várhatóan ezen a nyáron visszajön az utolsó három olyan diplomata is, aki korábban ott szolgált. Tehát nem biztosított a folyamatosság. Bollobás Enikővel kapcsolatban úgy nyilatkozott Katona Tamás államtitkár, hogy a kiszemelt nagykövet igényt tart a munkájára. Ezt igen nagy ellenérzéssel vettük tudomásul, és Vásárhelyi Miklós képviselő külön megkérte a nagykövetség vezetését, fontolja meg ezt a döntést. Bécsi nagykövetségünkkel kapcsolatban felmerült: összesen 34 főt foglalkoztató képviseletről van szó, ami túlzott számnak tűnik. Ebből összesen csak tizennégy a diplomatastátus. Elhangzott az a bírálat is, hogy a nagykövetség bizonyos pártpreferenciákat érvényesít az osztrák belpolitikai életben. A nagykövetség a szocialista párttal szemben (mely most már szociáldemokrata) gyakorlatilag úgy viselkedik, mintha az valamilyen kis ellenzéki párt lenne, nem pedig a kancellárt is adó kormányzó pártja Ausztriának. Kovács László (MSZP): A sok adatot tartalmazó jelentésből egy dolog egyértelműen kitűnik: a Külügyminisztériumban nem volt boszorkányüldözés, hiszen összesen két embert küldtek el, és nincs okom feltételezni, hogy nem szakmai alkalmatlanság miatt. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest több mint kétszeresére nőtt az új felvettek száma. Ez vonatkozik a diplomatákra és az adminisztratív személyzetre is. Míg korábban évente negyven diplomatát és ötven vagy hatvan adminisztratív dolgozót vettek föl, összlétszámuk idén kétszáz fölé emelkedett. Ennek ellenére a sok korengedményes nyugdíj miatt gyakorlatilag nem nőtt a tárca létszáma. Ami hiányérzetet okozott a bizottságban, hogy a sok új belépő döntő többségében azonnal külszolgálatra került. Fodor András Attila (MDF): Az anyagot ezúttal már másodszor hallottam, mert délelőtt a bizottság kormánypárti tagjai azt már megbeszélték a Külügyminisztérium képviselőivel, ezért nem szóltunk hozzá. Mi is igényeljük, hogy ellenőrizhessük és átvilágíthassuk a minisztérium munkáját. Én kellemes meglepetéssel vettem tudomásul a jelentést, mert a sajtó cikkei alapján is arra számítottam, hogy a helyzet sokkal rosszabb. Azt viszont el kell ismernem, hogy a jelöltek felkészítésében javítani kell a minisztérium szakmai munkáját. Ha túl gyorsan küldenek ki valakit, utólag derül csak ki, hogy felkészítése nem volt eredményes. Ezért örülök, hogy a jövőben pályázat útján töltik be a megüresedett posztokat. Katona Tamás államtitkár: Abból kell kiindulnunk, hogy a hatalomra került ellenzék a korábbi rendszerben nem vehetett részt a működő diplomáciában. Akik közül egyáltalán válogathattunk, kezdők voltak. Nem tudtuk előre megmondani, hogy beválnak-e, hiszen nem volt semmilyen előzetes garanciánk. Ebből szükségképpen sok hiba következett. Voltak esetek, amikor sem a nagykövet, sem az első beosztott nem tudta szakmailag magas szinten ellátni a feladatnélkül, hogy megtanulta volna a szakma alapjait. A statisztikákból nem derül ki, hogy mennyire feleltek meg a szakmai követelményeknek. A bizottság ellenzéki tagjai számára egyértelmű volt, hogy az újonnan felvettek valamennyien „politikai kinevezettek” voltak. Tizenöt új nagykövet nyilvánvalóan ilyen, ami azonban egy rendszerváltás esetében, úgy gondolom, természetes arány. Katona Tamás reagálásából azt érzékeltük: van készség a külügyi vezetésben, hogy legalábbis részben megfontolja az itt elhangzott bírálatokat. Megállapodtunk abban, hogy őszszel Jeszenszky Géza jelenlétében visszatérünk a témára, s ekkor az elmúlt másfél év politikai tanulságaira is ki fogunk térni. A kormánykoalíció tagjai közül egyébként senki sem bírálta a Külügyminisztérium személyzeti munkálat.tát. Nem a jó szándék hiányzott belőlük, hanem a szereposztás volt rossz. Mi azt akarjuk, hogy a minisztérium munkája a parlamenti bizottság számára teljesen áttekinthető legyen, ezért hoztunk egy valamennyi számadatot tartalmazó jelentést. A vita után kölcsönösen sokkal okosabban álltunk fel az asztaltól, mint ahogyan leültünk. Ettől az évtől minden megüresedett diplomatahelyet pályázat útján töltünk be. Már most kiírjuk a jövő évi váltásokat, az illetőnek egy éven keresztül arra kell felkészülnie. Az a tervünk, hogy szintén az idei évtől meghirdetjük a minisztériumban a felvételi rendszert. Ne az történjen, hogy bárki, akit X. vagy Y. ajánl, az utcáról bejöjjön, hanem bárki, aki alkalmasnak tartja magát, próbát tehessen. Több olyan diplomatát is visszahívunk idén egy év után, akik nem váltak be. Személyes tisztességükben nem kételkedünk, de diplomatának alkalmatlanok voltak. Ha elválunk, nekik is, nekünk is jobb. Még két dologban voltunk önkritikusak. A minisztérium rendkívüli hiányt szenved nemzetközi jogászokban. A háború előtt négy ilyen osztály volt, jelenleg összesen egy emberünk foglalkozik ezzel. Az egyetemről akarunk felvenni olyan fiatalokat, akiknek külföldön posztgraduális képzést tudunk biztosítani ebben a szakmában. A másik: a konzuli munka. Korábban a konzul csak vízumkiadó „gép” vagy rendőrtisztviselő volt. Most azonban a gazdasági érdekeinkkel tisztában levő, új szellemiségű konzulokra lesz szükségünk. Nagy Csaba Nem szóltunk, hisz már megbeszéltük Torta Ez is olyan lenne, mint a tiltott gyümölcs: ja, ha szabad, akkor nem is olyan áhított? Netán akkor másra kéne? Elhagyták Magyarországot a szovjet csapatok. Moszkva saját elhatározásából és a saját érdekeit mérlegelve lemondott a második világháborúban szerzett egyik hatalmi pozíciójáról, mellesleg helyreállítva hazánk teljes szuverenitását. Óriási dolog ez nekünk, szerencsére nem olyan nagy nekik, öröm és nyereség nekünk, szerencsére nem bánat és nem veszteség nekik. Talmi dics — és ostobaság — az örömből diadalt kreálni: hála Gorbacsovnak, nem kellett győzni. Ezért is furcsa, ha bármely párt desszertkéssel hadonászva túl nagy politikai szeletet akar levágni magának az ünnepi tortából. Mert lehet, hogy sokan szerették volna ezt megsütni, de hát úgy alakult, hogy magyar részről előbb reformkommunisták, szocialisták, majd kormánytisztviselők voltak a „kukták”. Van minek örülnünk, és enyhén szólva nincs igaza annak, aki fanyalog. Majd’ akkorát téved, mint az, aki legszívesebben diadalívet húzatna Záhonyban, miközben harangok húznák a talpalávalót a vágányok mellett díszőrségben utcabálozóknak. Jogos elégedettségünket rontja minden, ami sunyiság, melldöngetés és csinnadratta. S hiba is. Hiszen hátravan még a megegyezés az elszámolásról, ami nem is annyira a pénz, mint inkább a jövőbeni magyar—szovjet viszony szempontjából fontos. Baj lenne, ha a kártérítés újabb és nagyobb károkat okozna. Mostantól tényleg kettőn áll a vásár: egyenrangúak lettünk. Ám tudni kell: más Moszkva fontossága Budapestnek, mint fordítva. A múlttal számoljanak el a történészek, a pénzzel a szakértők, a politikusoknak a jövővel kell sáfárkodniuk. Hogy a tiltott gyümölcstől ne keseredjen meg a szájíz. Füzes Oszkár _3 Az újvidéki parlament elutasította a magyarok autonómia-javaslatát A vajdasági parlament kedden nagy többséggel elfogadta a tartomány alaptörvényét. Ez az eddigi, 1974-es vajdasági alkotmány helyébe lép. Megszűnnek a Vajdaság állami jogai, de megmarad a tartomány Szerbián belüli területi autonómiája. A parlament vitájában egyúttal elvetették a más jellegű autonómiákra vonatkozó javaslatot, tehát a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége által szorgalmazott személyi elvű autonómiát. Ez a kisebbségi jogokat "nem adott területhez, hanem a nemzetiséghez való tartozáshoz kötötte volna. Elvetették a horvátok kulturális autonómiára vonatkozó kezdeményezését is. Nagy vita volt az ülésen a horvátországi szerbek kérelméről, hogy Szerbiához csatlakoznának. A vitát Radoman Bozsovics tartományi miniszterelnök azzal zárta le, hogy tiszteletben kell tartani a Szerbián kívül élő szerbek törekvéseit, s azt az igényt, hogy minden szerb egy államban kíván élni. A kérdést itt is nyitva hagyták, amint azt a szerb parlament is tette, nem foglaltak egyértelműen állást. (MTI) Bővülnek az FMK pozíciói A szlovák kormánykoalícióban részt vevő magyar Független Magyar Kezdeményezés bővíti részvételét a kabinetben. Az FMK-nak eddig Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes személyében egyetlen képviselője volt. Csütörtökön az FMK javaslatára mezőgazdasági miniszterhelyettesnek nevezték ki Podstransky Vlagyimirt, aki eddig a Kassa környéki szomotori állami gazdaság igazgatójaként dolgozott. (Prágai tudósítónktól.) Az EK elfelejtette a Tienanmen teret Az Európai Közösségek külügyminiszterei keddi luxemburgi tanácskozásukon úgy határoztak, hogy felújítják az állam- és kormányfői szintű kapcsolatokat Kínával — közölte Mark Eyskens belga külügyminiszter. A lépést Anglia, Olaszország és Spanyolország szorgalmazta. Ugyanakkor Eyskens kifejtette: az Európai Közösségeknek továbbra is figyelemmel kell kísérnie az emberi jogok helyzetét Kínában. (MTI) Izrael tőlünk sem vesz atomreaktort Az izraeli tudományos ügyek minisztere alaptalannak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint országa atomreaktort készül vásárolni a Szovjetuniótól, Magyarországtól, Németországtól, vagy máshonnan. Juval Niman azt mondta, hogy hazája maga kívánja felépíteni polgári célú atomreaktorát, úgy, ahogy Finnország tette, különböző technológiákat alkalmazva. — A végső döntéshez még egy év szükséges — tette hozzá. — Izrael nem fog akadályt gördíteni reaktora nemzetközi intézmények általi ellenőrzésének útjába. (MTI) Fővám téri diplomatafiúk önköltségen (Munkatársunktól.) — A nemzetközi kapcsolatok szerepének felértékelődése, a kelet-közép-európai térségben lezajlott változások teszik többek között szükségessé a diplomataképzést Magyarországon — mondta Csáki Csaba, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora az abból az alkalomból rendezett sajtótájékoztatón, hogy 1991 szeptemberétől a Budapesti Nemzetközi Tanulmányok Intézete keretében posztgraduális diplomataképzés indul. A „Közgázon” 1963 óta folyik a nemzetközi kapcsolatok szakembereinek egyetemi szintű képzése, ez azonban képtelen volt kielégíteni a növek vő igényeket. Az új intézet elsődleges célja az oktatás, de egyúttal a nemzetközi tanulmányok kutatóműhelyévé is kíván válni. Az intézetbe olyan, már diplomás, legalább egy idegen nyelvet magas szinten tudó szakemberek jelentkezhetnek, akik a későbbiekben a diplomáciai szolgálatban vagy a nemzetközi szervezetekben hasznosíthatják itt szerzett ismereteiket. Az oktatók között jeles magyar és külföldi egyetemi oktatók, politológusok és gazdasági szakemberek lesznek, a magyar (kül)politikai életet például Jeszenszky Géza, Horn Gyula, Fodor Gábor és más kitűnő szakemberek képviselik — tette hozzá Rostoványi Zsolt kandidátus, tanszékvezető egyetemi docens. Az idén szeptemberben kezdődő kétéves esti oktatás mellett rövid, intenzív szemináriumokat is szerveznek angol és magyar nyelven, olyan aktuális kérdésekről, mint Kelet-Közép-Európa vagy az egységesülő Európa. A tantervben a nemzetközi politikai tanulmányok, a nemzetközi jog és gazdaságtan, valamint a nemzetközi tárgyalások elmélete és gyakorlata is szerepel. A harmadik szemesztertől a diplomácia, a biztonságpolitika és a gazdasági diplomácia mellett — újdonságként — környezetvédelmi diplomáciára is szakosodhatnak a hallgatók. A képzés önköltséges, egy szemeszter 60 ezer forintba kerül, de az intézet tervezi a Nemzetközi Tanulmányok Alapítvány létrehozását, amelyből például ösztöndíjakat finanszírozhatnának. Az intézetet — amely a nyugat-európai és amerikai társintézmények mellett a magyar diplomaták eddigi képzésében jelentős szerepet játszó moszkvai IMO- val is szeretne együttműködni — több magyar minisztérium is támogatja. A Külügyminisztérium, amellett, hogy „beíratja” több munkatársát, valószínűleg egy épületet is az intézet rendelkezésére bocsát. Dési András