Népszabadság, 1991. december (49. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

1991. december 10., kedd NEPSZABADSAG - HAZAI KORKEP Zwack nyert . Hajszalpontosan az, elore­­ megiyert idoben, hetfon del­­utan 17 órakor Csepi Lajos, az Allami Vagyonügynokseg ü­gy­­vezeto igazgatoja kihirdette a Budapesti Likoripari Vallalat (Buh­v) privatizacios palyaza­­tának eredmenyét. E szerint az United Distillers, a londoni szekhelyu szeszforgalmazo vi­­lagceg es Zwack Peter kon­­zorciuma az arat, a fizetesi garanciakat, a fejlesztesi szan­­dekokat tekintve szinte azo­­nos ajanlatot tett. A Vagyon­ügynokseg igazgatotanacsa azert dontött mégis Zwack Pe­ter mellett, mert ü­zleti terve igeretesebb. Zwack Peter ha­­zatelepiti olaszorszagi gyárat, es fokozott hangsulyt helyez a Bulir termekszerkezetenek bo­­vitesere, jelenlegi, elenyeszo exportjanak fokozasara. A tajekoztaton jelen voltak a Budapesti Likoripari Valla­lat vezetoi, akik szinten itt es ekkor, az ujsagírókkal egyide­­juleg szereztek tudomast a szandekaikkal ellentetes don­­tesrol. G. Zs. Elnokkent Bazelben Bod Peter Akos korabbi ipa­­ri es kereskedelmi miniszter hetfotol a koztar­sasagi elnok kinevezese alapjan mar a Ma­gyar Nemzeti Bank elnoki funkciojat tolti be. Varhatoan azonban a volt miniszter csak a jovo heten all munkaba. Het­fon egyebkent jegybankelnbki minosegeben — Horshegyi Fri­­gyes, a szinten ujonnan kine­­vezett jegybanki alelnok tar­­sasagaban — Bazelbe utazott, ahol reszt vesz a Nemzetkozi Fizetesek Bankja mimdeni ho­­napban, sorra kerulo ulesen. lEgyelore nem lehet tudni, hogy mikor es ki veszi at Bod Peter Akos ipari es kereske­delmi miniszter helyet a tarca elen — tudta meg az MTI. A miniszter tarcahelyettesitoje Siklos Csaba kozlekedesi, hir­kozlesi es vizugyi miniszter. A tarcan belul Pohankovics Ist­­van politikai allamtitkar he­­lyettesiti Bod Peter Akost mindaddig, amig ki nem neve­­zik az uj ipari es kereskedel­mi minisztert, aki — értesü­le­­sünk szerint — minden bizony­­nyal Szabo Ivan lesz. Lestoppolt kamionok Csak inappal, reggel 7 es del­­utan 17 ora kozött kelhetnek at az arut szallito kamionok a magyar—ukrain hatar zahony— esapi allomasan, mert a tulol­­dalon este, illetve ejjel­­nem fogadjak a teherautakat. A so­­tetedes beallta utan ugyanis a esapi atkelohelyen csak igen gyer a ikozvilagitas, emia­tt a kamionok vamkezeleset, az uti okmanyok ellenorzeset nem tudjak elvégezni. " /„­ ' ' ,v~ Politikusok es apolitikusok Olyan meg nem volt, hogy elmaradjon valamely te­­levizio vagy radio hirado musora, ne jelenjek meg egy ujsag — csak azert, mert nem tortent semmi figyelemre melto a vilagban, nincsenek hirek, nincs mit bemondani, megirni. Az emberiseg: hirtermelo, nyuzsges, sorsgomoly­­gas. Legfennebb mindennap mas hierarchiaba epulnek az esemenyek. A hirek tolonganak, tulekednek: ha eppen katasztrofak vilagcsucs-talalkozoja van, hatrebb szo­­rulnak az enyhebb balesetek — maskor meg elso oldalra keru­l, ami egyebkent eldugott, cimtelen szovegbe szorul. Minusz tiz fok Celsius sosem hir Moszkvaban — ha­­esak nem juliusban mernek ennyit. A hullaroszeg ember sem hir sehol — haesak nem magas meltosag rugott be valamely elokelo orszag sok szaz eves parlamentjeben. Avagy nem az Airbus elso pilotajarol derul ki, hogy al­­koholmámorban vezette gepet Fru­scobol Romaba. Lassan már a kerekded kisgazdaelnok sem tud meglepetest sze­­rezni, nehezen kapaszkodik immar az elso oldalra, ehhez meg tole is szokatlant kell produkalnia. A tortenesz a megmondhatoja azonban, hogy gyakran korszakos tortenesek elso hirei jelentkeztek bujtatottan, eszrevetlenul, eldugottan. Hitler elso tenykedeserol soka­­dik oldali, jellegtelen, kis tudositasok szamoltak be — kefegyari reklamok es kerekparbalesetek kozott. Zsenialis szerkeszto az, aki a hirt a megfelelo me­­retben, terjedelemben, betűtipussal, cimmel kozli — meg­­erzi, mit sug az esemeny, milyen aranyokat sugalmaz, mekkora jovo rejlik benne. A Demokratikus Charta mozgalom hirei igazan ak­kor erdemesek az elso oldalra, ha jo szandeku kormany­­partiak es ellenzekiek, politikusok es apolitikusok egy­­arant csatlakoznak hozza, ha valoban platformja lesz minden magyar jo szandeknak, johiszemusegnek, az uj osszefogas erelyenek. Ha nem lesz azza, akkor csak fon­­tos jelzes, figyelmeztetes, amelyre nem figyelt fel min­­denki, akit illet: akinek szivü­gye, eszi­gye az ország sorsa. MALEV Elcsitultak a nezetelteresek a Malev privatizacioja koru­l: a vallalat vezetosege, a Va­­gyonü­gynlkseg, a Kozlekedesi, Hirkozlesi es Vizu­gyi Miniszte­­rium kepviseloibol letrehozott operativ bizottsag egyetertes­­ben mukodik. Tegnap kozösen jelentették be, hogy 60 legifor­­galmi vallalatnak, mint a le­­hetseges befektetoknek, el­­kuldtek a Malevrol szólo 70 ol­­dalas tajekoztatast. A hirt egy­­idejuleg Londonban is kozze­­tettek. Szo sincs rola, hogy a Male­­vet eladjnamk, a Malév nemzeti légifuvarozo marad, hiszen reszvenyeinek 51 szazalekat az alb­am megtartja — szogezte le Karasz Peter, a vallalat szovi­­voje. A tovabbi lepeseket ille­­toen elmondta, hogy 1992 elso negyedeben a vallalat resz­­venytarsasagga alaku­l, majd a megemelendo alaptoke 30 sza­­zalekanak erejeig külfoldi tu­la­jdonos(oka)it vonnak be, 10 százalek erejeig sajat dolgozó­­ik vasarolhatnak reszvenyeket. A maradek reszvenykoteget valoszinuleg a tozsden kisbe­­fektetoknek aj­anilják fel. A külföldi befek­tetok kiva­­lasztasa — mint Hollo Gyorgy es Ember Laszlo az AV­J ne­­veben elmondta — tobb me­­netben tortenik. A 60 most megkeresett legitarsasag kozu­l azoknak, amelyek komoly er­deklodest tanusiitanak, titok­­tartas mellett reszletesebb ta­­jekoztatot is küldenek a Ma­levrol. Ezutan varjuk a befek­tetok ajanlatait, melyek alap­­jain — meg nem tud­ni, mikor — kivalasztják a legjobbakat. Tekintve, hogy a Madevnek nemcsak penzre, hanem leg­­alabb annyira strategiai part­­nerre is szü­ksege van, az vol­­na az idealiis, ha egy távol-ke­­leti, egy amerikai es egy euro­­pai legitarsasag alakitana kon­zorciumot az eladasra felkina­­lando reszvenyikoteg megva­­sarlasara. Ha ez n­em sikerül, akkor egy vagy ket kulfoldi le­gitarsasag nyeri el a reszleges privatizacio lehetoseget. Az Ugyletben a penzugyi ta­­nacsado szerepet va­ltozatlanul a Credit Suisse First Boston tolti be, az lepett kapcsolatba a kivalasztott 60 legitarsasag­­gal, amelyek m­evet üzleti ti­­tokkent kezelik. G. Zs. Nemzeti legitarsasag marad Hurra, maradunk! BOROS JENO FELVETELE Szegeny ipartestu­letek Az orszagban mu­kodo 267 ipartestulet kozul nehany nem tudja fenntartani magat a kis­­vallalkozok fizette tagdijak­­bol, sot meg 150 millio forint­­tal tartoznak is a kozpontnak, az Ipartestu­letek Orszagos Szovetsegenek. Az Iposz rendkivuli kozgyulesen ezt el­­torleltek es elhataroztak, az 1,2 milliard forint erteku ko­­zosen mukodtetett vagyon nyeresegebol kisegitik a bajba jutottakat. Szucs Gyorgy, az Iposz el­­noke szerint jo megoldas, hogy a kozos tulajdonban levo in­­gatlanokat, az uduloket, a szo­­cialis otthont, a vendeghazat es a gazdasagi befekteteseket a kovetkezo egy-ket evben piaci alapon mukodtetik. Ezek hasz­­nabol husz szazalekot palya­­zat utjan osztanak el a bizony­­talan helyzetu ipartestuletek es masik husz szazalekot a szakmai szervezodesek kozott. A kulfoldi tapasztalatok alap­jan azokat a feladatokat, ame­­lyeket az Iposz es az ipartes­tuletek elvegeznek, mar min­­denhol kamarai torvenyben rogzítettek, es a kozjogi funk­­cio rangjára emeltek. Mivel ezek a funkciok, szolgaltatasok fontosak az allam es a gazda­sag szamara, az ottani testule­­tek koltsegvetesi tamogatás­­ban reszesulnek. Az Iposz szeretne, ha ez a kerdes a jo­vo esztendoben az europai szo­­kasoknak megfeleloen rende­­zodne Magyarorszagon is, es 1993-ban már jobb anyagi fel­­tetelek mellett mukodhetne az Iposz. A szovetseg 3,4 milliárd fo­­rintos vagyonának fel nem oszthato, 1,2 milliardos reszet a rendkívuli kozgyules jóvol­­tábol nem kell ertekesíteni, az megorizheto lesz a jobb na­­pokra, amikor a kisvallalkozok majd a jelenleginel tobb tag­­díjat tudnak fizetni az ipar­­testuleteknek. Ekkor majd szo­­lidaritasi alapon mukodtetik a szoban forgo ingatlanokat. Az Iposz elnöke fontosnak tartotta közelni azt is, hogy a szovetseg koltsegvetese nem tobb hetvenmillio forintnál. Ugyhogy a pillanatnyi anyagi valsag oka egyaltalan nem az, hogy a kozpont rosszul, vagy pazarloan mukodik. Csak ab­­bol tud gazdalkodni, ami a tagdíjakbol es a szovetsegi hozzajarulasbol befolyik. A kozpontnak tehat nincs sajat vagyona, amivel el kellene szamolnia. Regos Zsuzsa Uzleti kulturaert (Megyei tudositonktol.) Borsod-Abauj-Zemplen me­­gyeben 4500 ceg mukodik. Nagy tobbseguknek meg iro­­dajuk sincs, gondot okoz sza­­mukra a kapcsolattartas az uz­leti vilaggal. Ezeknek a val­­lalkozoknak kulonosen nagy segitseget jelenthet a Biliard Manager Club — hangzott el tegnap Miskolcon azon a saj­­totajekoztaton, amelyet abbol az alkalombol tartottak, hogy alapitvanyt es ennek a beve­­teleibol fenntartott klubot hoz­­tak letre. A terseg es a kulfold gazda­sagi kapcsolatainak elenkiteset elosegito, az Ozleti Kulturaert Alapitvanyt az Eszak-magyar­­orszagi Gazdasagi Kamara, a Miskolci Egyetem es a Filia Kft. hívta eletre, mert szakmai forumot es megfelelo kornye­­zetet kivantak teremteni a vallalkozoknak az üzleti tar­­gyalasok lebonyolitasara, es — mint az alapito okiratban megfogalmazzak — az emberi kapcsolatok kiepitesere. Dr. Tolnay Lajos, a kurato­­rium elnoke elmondta, hogy nemcsak a targyalasi hely­­szint, telexet, telefont es sza­­mitogepek igenybevetelenek lehetoseget kinaltak leendo klubtagjaiknak, hanem segíte­­ni kivantak azon is, hogy a külfoldi üzletfelben felepített bizalom ne renduljon meg a városban uralkodo közallapo­­tok, a vendeglatasi szinvonal lattan. Katasztrofalis a tb-hiany? (Munkatarsunktól.) Kupa Mihály penzugymi­­niszter tegnap az 1992-es koltsegvetesi tervezetrol taje­­koztatta a kormányparti kep­­viseloket. Az esemeny elott lapunk erdeklodesere a penz­­ugyminiszter elmondta, az ál­­lamkassza idei hianya jelen­­leg csaknem 102 milliard fo­rint. Mint megtudtuk, a kor­­many elegendo forrassal ren­­delkezik a tervezetthez kepest mintegy 25 milliárddal na­­gyobb deficit fedezesehez. Ku­pa Mi­haly szerint gondot in­kabb a társadalombiztosítas egyre novekvo hianya okoz. Mint i­smeretes, a tb. deficitje, elsosorban a be nem fizetett jarulekok miatt, 1991 vegen varhatoan meghaladja az öt­­venmilliard forintot. S igy hiaba tervezteik kozel null­­szalddsra a tb. jovo ev. bu­­dzsejet, ha ekkor­a hiannyal kelll majd folytatni a mukode­­set januarban, konnyen ka­­tasztrofalis helyzetbe kerülhet a társadalombiztosítás. Cs. K. K. NEPJOLET:Apado forrasok jovore csak a legszu­ksege­­sebb teendok elvegzesere es a legegetobb problemak megol­­dasara lesz penze a nepjoleti tarcanak — valaszolta az 1992-es koltsegvetes tervezete­­nek ismereteben Pulay Gyula helyettes allamtitkar az MTI erdeklodesere. A tarcanak leginkabb az egeszsegü­gyre fordithato penz­­forrasok csökkenesevel­­ kell szamolnia. Elsosorban a sza­k­­mai programokra jut majd ke­­vesebb penz, de a legfontosabb terü­letekre — mint peldaul az AIDS-megelozesre vagy a ko­­raszullott-ellatas javitasara — a koltsegvetes programonként 50—100 millió forintot tervez. Kiemelt helyen szerepel a költsegvetési tervezetben a há­­ziorvosi rendszer kiépítése is; az eloterjesztés szerint erre a célra jovore 2,6 milliárd forin­­tot fordíthat a népjoleti tárca. Szin­ten jelentosebb összeg á­ll­­na a miniszterium rendel­keze­­sere szocialis — elsosorban valsagelharíto — programok megvalositasara, a forrasok e terü­leten 1,5-2 milliarddal nö­­vekedtek, ennyivel többet le­het majd forditani a legege­tobb szocialis gondok megolda­­sara. A koltsegvetes szinten lehe­­tove teszi — mutatott rá Pu­lay Gyula —, hogy jovo év ele­­jetol átlagosan 300 forinttal, az esztendo masodik feleben pe­dig ujabb összeggel emel­ked­­jen a csaladi potlek. A nepjo­­leti tárca modosito javasla­ta szerinti a potlekemelenel dif­­ferencialnak, vagyis figyelem­­be vennek a csaladban elo gyermekek szaimat. A tarsadalombiztositas kolt­­segveteserol szolva Pulay Gyu­la elmondta: a TB új rendszere velemenye szerintt csak az evi 25 napos betegszabadsag beve­­zetese eseten finanszírozhato. Erre az idotartamra nem a tar­­sadalombiztositas, hanem a mun­kaltato fizettie a mun­ka­­vallaló átlagkeresetet, vagy an­­nak a kollektív szerzodesben meghatarozott százalékát. (MTI) Félreértelmezett internacionalizmus Szoros es Berecz a dollarátutalasokrol Lapunk tegnapi számában beszamoltunk rola, hogy a Pa­norama informaciói szerint az MSZMP — egykori szocialis­­ta testverpartjaival karoltve — évente tobb szazezer dol­­larral tamogatta a kü­lönfele, reszben a nyugati kommunis­­ta pártokat az állampárti idokben. A penzt a Szovjet­­unio állami bankjának 1-es számu letetjere, titkos csator­­náikon keresztü­l fizettek be. A tv-adásban az is elhangzott, hogy 1986-ban Szuros Matyas allíttatta le a kifizeteseket. Kerdesü­nkre Berecz Janos — Horn Gyula hetfoi allitasait megerositve — elmondta, hogy az ilyen tipusu támogatasokrol osztályvezetoi szinten nem tudott. Szuros Matyás viszont az ü­gylet, bizonyos általa is­­mert, reszleteirol tajekoztatta lapunkat. Az Orszaggyules alelnöke ezt mondta: a Panorama riportja „valosagos dolgokat feszeget”. Az effele modszer — szerinte — a felreértelmezett interna­­cionalizmusbol es az SZKP deklaralt vezeto szerepebol adodott. Szuros Matyas hang­­sulyozta, amikor szinte velet­­lenü­l tudomast szerzett a pénzátutalasokrol, a modszer­­rel szembeni fenntartásait hangoztatta, mivel nem pénz­­ü­gyi, hanem politikai kérdés­­ként kezelte. Jellemzo — folytatta —, hogy mint a Koz­­ponti Bizottság kü­lügyi titká­­ra, arrol viszont ő sem tu­dott, milyen szinten, ki, mi­kor dontött a „testvéri támo­­gatásrol”, egyaltalán kik vol­tak a beavatottak. 1986-ban valami kapcsán ujra napi­­rendre kerü­lt a titkos penzát­­utalas kerdese, s akkor állít­­tatta le a kifizeteseket. Ab­­ban az évben mintegy 600— 650 ezer dollarról lett volna szo. Arra a kerdesre, hogy az egyoldalu lepesre mikent rea­­galtak a Szovjetunióban, nem tudott valaszolni az Orszag­gyules alelnöke, mivel vissza­­jelzeseket nem kapott, de biz­­tosan nem árultak neki — mondta Szuros Matyas. Berecz Janos, aki a párt­­apparatus kü­lü­gyi vonalán az osztályvezetoi posztig jutott, elmondta: ebben az ü­gyben Chrudinák Alajos is felhiv­­ta, de neki sem mondhatott mast, minthogy az ilyen ti­pusu tamogattasokrol osztaly­­vezetoi szinten nem tudtak. Kovetkezeskeppen errol nem is kivant nyilatkozni. Arrol tudomasa volt, hogy az MSZMP 2—3—5 ezer dollaros, gyakran nem penzbeli jutta­­tasokkal tamogatta a más or­­szágok nem hatalmon levo ki­­sebb testvérpártjait. Zs. A. u­gyeszek kerestetnek! Az Orszaggyules altal ko­­zelmultban elfogadott torveny vegrehajtasara a legfobb ü­gyesz palyazatot hirdetett a legfobb ü­gyesz ket helyettesi, valamint 19 megyei fougyesz­­seg es a Fovarosi Fu­gyeszseg foü­gyeszi munkakoreinek be­­­ töltesere. Gyorgyi Kalman, a Leg­fobb Ügyeszseg vezetoje teg­napi sajtotajekoztatojan hang­­sulyozta, hogy a palyazati rendszer bevezetese az ü­gyesz­­segi vezetok jobb es demok­­ratikusabb kiválasztasat teszi lehetove, tovabba azt, hogy legitimaciojukat a rendszer­­valtast kovetoen nyerjek el.­­ Az elodok bunei a most mukodo igazsagszolgaltatasi rendszerre is rossz fenyt vet­­nek — allapitotta meg a leg­fobb u­gyesz. — Vagyis a tisztusites, noha a jelenlegi ugyeszi kar mar nem azonos a korabbi szervezettel, fon­­tos es elkeru­lhetetlen eljaras, hozzajarulhat a mukodokepes­­seg fenntartasahoz. A Legfobb Ügyeszseg veze­toje szolt arrol is, hogy a pa­­lyazatokat harom lepcsoben hirdetik meg: elsokent (1992. januar 31-ig) a ket legfobb­­u­gyesz-helyettesi es a husz foü­gyeszi munkaikdrre varnak jelentkezoket. Mint Gyorgyi Kalman elmondta, osszesen 179 alias esik palyazati kote­­lezettseg aid, de a jovoben ar­ra kellene torekedni, hogy az ugyeszi allasok betoltesenek a pailyazat legyen az altalanos modja. A Nepszabadsag ker­desere valaszolva a legfobb u­gyesz kozdlte, hogy az utobbi hetek­­ben egy megyei foü­gyesz mon­­dott le alilasarol, egy masik fo­­ü­gyesz pedig eppen a napok­­ban kezdlte vele: nem palyaz­­za meg mun­kaköret, sot el ki­­vanja hagyni az ugyeszi pa­­lyat. Lapunk erdeklodesere, miszerint a legfobb ü­gyesz je­lenlegi ket helyettese be­­nyujtja-e palyazatát, elmond­ta, nem tud arrol, hogy meg­­pályázzák-e vagy sem az al­­last. A. S. 5 Kadar: Jovore fordulat (Megyei tudositonktol.) A megyei onkormanyzattal valo egyuttmukodes eredme­­nyekent Gyorott tegnap meg­­nyitottak a VOSZ Nemzetko­­zi Vallalkozasi es Kereskedel­mi Kozpontjanak elso videki irodajat. A befektetesi es munka­­helyteremto szandekkal letre­hozott kirendeltseget Kadar Bela, a nemzetkozi gazdasa­­gi kapcsolatok minisztere avatta fel. A miniszter sze­rint jovore kulgazdasagi for­dulat lesz Magyarorszagon, barmit jósolnak is „egyes ku­­vikok”. 1992 a termelesben meg nem hoz elenkulest, no a munkanelkuliseg, fennmarad az inflacio es nem javul az eletszinvonal — allapitotta meg Kadar Bela —, viszont „meglodul a magyar osszkivi­­tel”. Magyarorszag egy het mul­­va alairja a megallapodast az Europai Kozosseggel. Ennek koszonhetoen a jovo ev elso feleben a kozosseg orszagaiba exportalt ipari termekek 55 szazalekát nem terhelik az eddigi vámok es megszunik a mennyisegi korlatozas is. Mi viszont tiz ev turelmi idot ka­­punk arra, hogy lebontsuk a hazankba iranyulo áruk ke­reskedelmi korlatait. Ha az export beindul,­­ az hozza magával a termelest is — bizonygatta a miniszter, aki 1993-at az eléinkules, 1994-et pedig a fellendules evenek prognosztizalta.

Next