Népszabadság, 1992. május (50. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-12 / 111. szám
A OROSZORSZÁG-JAPAN Vízummentes szigetlátogatások Hokkaidón és Habomajón Japán állampolgárok első ízben tehetnek látogatást az úgynevezett északi szigeteken, anélkül, hogy vízumot kellene kérniük az orosz illetékesektől. Negyvenöt japán állampolgárral a fedélzetén tegnap elindult egy hajó Hokkaidóból, hogy egyhetes látogatásra vigye a valamikori szigetlakókat szülőföldjükre. Azoknak a társadalmi csoportoknak a képviselői is átutazhatnak, akik már a háború óta visszakövetelik a vörös hadsereg által elfoglalt japán szigeteket. Egy hónappal ezelőtt orosz szigetlakók egy csoportja ellátogathatott Hokkaidóra - ezzel indultak meg a vízummentes látogatások, amelyeket még Gorbacsov államfő kezdeményezett. (MTI) 2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. május 12., kedd AZ EK VISZAHÍVJA NAGYKÖVETEIT BELGRÁDBÓL Erőszakos toborzás a szerb hadseregbe (Folytatás az 1. oldalról) A belgrádi Borba értesülései szerint az úgynevezett szerb kerületekben épp a szerbek helyzete a legsúlyosabb, mert az itteni szerb „hatóság” erőszakkal mozgósítja és akaratuk ellenére muzulmán szomszédaik ellen fordítja őket. E városrészekben, akárcsak a többiben, a gyerekek már egy hónapja nem láttak napvilágot, mert a pincékből kimerészkedni életveszélyes. Miközben Észak-Bácska népe mind hangosabban, mind kétségbeesettebben tiltakozik az értelmetlen mozgósítás ellen, a katonai hatóság nem tétlenkedik. Az újvidéki rádió jelentette, hogy a szintén háborgó Oromhegyesről erőszakkal elhurcoltak egy autóbuszra való tartalékost. Kanizsa környékén - szemtanúk szerint - a Horvátországból visszahozott tankokat is felvonultatták hétfőn, félreérthetetlen céllal, hogy megfélemlítsék a még mindig tiltakozni merészelő magyarságot. Lenne értelme a vajdasági szociáldemokrata Nenad Csatiak Franciaországban is kifejtett indítványának, hogy a Vajdaságba is küldjenek külföldi megfigyelőket, bár az eddigi tapasztalatok nem sok sikerrel kecsegtetnek. Pilcz Nándor* A békefenntartó ENSZ-erők horvátországi képviselőit aggasztja, hogy a szerbek által elfoglalt horvát területekről a megszálló hatóságok erőszakkal kitelepítik a nem szerb nemzetiségű lakosságot. Az embereket fenyegetésekkel és erőszakkal kényszerítik távozásra. Folytatódik a macedón-görög vita, mivel Athén a volt jugoszláv tagköztársaság nevének megváltoztatását követeli. Gligorov macedón elnök szerint e követelés teljesítése esetén az egész Balkán biztonsága meginogna. (MTI) Puskalövés utáni csend Szarajevóban AP-FOTÓ TELEFONINTERJÚNK SZARAJEVÓVAL Ifjabb válsággócok Boszniában (Munkatársunktól) Telefonon kérdeztük Zlatko Dizdarevicet, a szarajevói Oslobodjenje című napilap munkatársát: - Mire számít a bosnyák főváros? - Hétfőn déltájban néhány órás nyugalom volt, ez sajnos nem jelent semmit. Bármelyik pillanatban újra lőhetik a város minden pontját a szerb szélsőségesek. Folyik a szövetségi laktanyák kiürítésének részleteit taglaló tárgyalás. Egyáltalán nem igaz az a belgrádi híresztelés, hogy a bosnyák területvédelmi erők (TO) el akarják foglalni a jugoszláv laktanyákat. A TO nem akarja megostromolni Szarajevó nemzetközi repülőterét sem. Az igaz, hogy bosnyák részről szeretnék megakadályozni, hogy a jugoszláv hadsereg az itt maradó szerb szabadcsapatoknak adja át a laktanyákat, a nehézfegyvereket és a repülőteret. A megoldás az lehetne, hogy ezek az objektumok nemzetközi felügyelet alá kerüljenek, ahogy ez a szarajevói katonai kórházzal is történt. - Kik tárgyalnak most? - Részünkről a köztársaság elnöksége és a bosnyák TO parancsnoksága. Jugoszláv részről - érdekes módon - Akszentijevics és Kukanjac tábornok tárgyal, pedig papíron mindkettőjüket néhány nappal ezelőtt eltávolították tisztségükből. Érdekes a jugoszláv tárgyalási taktika is: minden módon halasztani próbálják a kivonulást, hogy legyen idő és mód arra, hogy a boszniai szerb fegyveresek kapják meg az objektumokat és a hadfelszerelést. - Valóban éhínség fenyegeti Szarajevót? - Igen, ez most a legnagyobb baj. A város körül van zárva. Több nemzetközi segélyszállító konvoj vesztegel a város határában, sok ilyen teherautót a szerb szabadcsapatok már ki is fosztottak. Még nagyobb szükség lenne gyógyszerre, vérplazmára. - Mi újság a többi válsággócban? - Mostart állandóan és válogatás nélkül lövik a szerbek, ágyúval, bombával, rakétával. A városban már régen nincs egy ép ház sem. Kialakult egy új válsággóc is: Doboj és környéke. - Egyáltalán: van-e remény a tárgyalásos rendezésre? - Nincs, mert bármiben is állapodunk meg Belgráddal, annak itt nincs foganatja. A boszniai többség egyetlen reménye, hogy a külvilág politikai és gazdasági nyomással rábírja Szerbiát és Horvátországot: ne avatkozzanak bele a boszniai konfliktusba. - Mit szólnak a muzulmánok ahhoz a horvát-szerb megállapodáshoz, amely felosztaná Boszniát? - Ezt senki nem veszi komolyan. Kérdés: kinek a nevében „állapodtak meg”, milyen jogon? Nyilvánvaló, hogy ha Bosznia-Hercegovina meg tudja őrizni a szuverenitását, akkor e „megállapodást” rossz viccként fogják emlegetni az emberek. Ha mégis felosztják a köztársaságot, akkor sem a mostani „megállapodók” teszik ezt meg... Kovács Mihály ÖRMÉNYORSZÁG A BT ÖSSZEHÍVÁSÁT KÉRI Harcok a Kaukázusban, egyezség Dusanbéban Örményország vasárnap a Biztonsági Tanácshoz fordult: vitassa meg békefenntartó erők küldését Karabahba. A volt Szovjetunió másik válságkörzetében, Tádzsikisztánban csillapodtak az indulatok. A jereváni közlemény szerint egyes török vezetők többször kijelentették, hogy adott esetben beavatkoznak a Kaukázuson túli konfliktusba, fegyverrel látják el a Nahicsevánban harcoló azerbajdzsán erőket. Az Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól örmény területtel elvágott Nahicsevánban fegyverszünet jött létre a szembenálló felek között a török miniszterelnök, Süleyman Demirel közvetítésével. A fegyvernyugvás tényét Gejdar Alijev, a terület parlamentjének elnöke jelentette be. Demirel szerint Ankara nem hagyja Nahicsevánt elfoglalni. A vasárnapi vérfürdő hatására a szemben álló felek egyezkedni kezdtek a tádzsik fővárosban: Rahman Nabijev elnök és az ellenzék között tárgyalások kezdődtek új kormány megalakításáról. Vasárnap tüntetők csoportja a dusanbei állambiztonsági hivatal elé vonult, ahol a védők először felszólították a tömeget, hogy oszoljon szét, majd tüzet nyitottak. Különböző források szerint hat-nyolc személy életét vesztette. Hétfőn Nabijev államfő az ellenzéki pártok vezetőivel megállapodott egy új kormány összetételéről. A megállapodás szerint a testület 24 tagja közül nyolcan az ellenzéket képviselik majd. A köztársaság védelmi bizottságának elnöke Bahram Rahmanov, Nabijev elnök egykori tanácsadója lesz, aki egy héttel ezelőtt állt át az ellenzékhez. A belügyi tárca élén nincs változás. Az új kormány feladatának tekinti a különböző csoportosulások lefegyverzését. (MTI) Hétfőn újabb tűzharcot vívtak egymással a moldovai biztonsági erők és a szeparatisták a Dnyeszter folyó térségében. Két ember meghalt, tizenegyen megsebesültek. A Dnyeszter bal partján túlnyomó részt ukránok és oroszok élnek, akik ellene vannak Moldova Romániával való egyesülési politikájának és területük függetlenségéért küzdenek. FRANCIAORSZÁG Hét év elnökség? Egy, csak egy arc maradt mára abból a tablóból, amely 1981 júliusában készült a fejlett tőkés országok vezetőinek találkozóján. Reagan elnök, Schmidt kancellár, Thatcher asszony, Spadolini vagy Suzuki már csak emlékezhet a csúcson töltött évekre, Francois Mitterrand viszont ma is ugyanabban a székben ül, mint akkor. Vasárnap volt 11 éve, hogy a francia elnök beköltözött az Elysée-palotába. Bár Mitterrand ezúttal is megakadályozott minden hivatalos ünneplést, ezt mindenki tudja Párizsban. Senki nem akad viszont, aki megmondaná, hogy meddig lakja még az elnöki rezidenciát. Hivatalosan ugyan csak 1995-ben járna le a mandátuma, de egyre gyakrabban merül fel, hogy változtatni kellene az alkotmány szerint hét évre szóló, ám újraválasztható elnök rendszerén. De hogyan? Mérsékeljék öt évre, s legyen továbbra is megújítható, vagy maradjon a hét év, de ne lehessen a hivatalban levő elnököt újra választani? Az eddig eldöntetlen kérdésekre a mostani, jubileumi hétvége sem adott ugyan egyenes választ, de több olyan vélemény hangzott el, amelyből kirajzolódni látszik a megoldás. Maga Mitterrand elnök a Paris Matchnak adott interjújában az öt évet túlságosan kevésnek, a 14-et viszont soknak mondta, s egyetértett azzal, hogy tanácsos lenne közbülső megoldást találni. S a kormány két első embere, mintegy rendelésre, a hét végén szállította a megoldást. Beregovoy miniszterelnök és Jack Lang államminiszter vasárnapi televíziós nyilatkozatukban egyöntetűen a hét évre szóló, de nem megújítható mandátum mellett érveltek. Persze az „új időszámítás” szerintük csak 1995-ben kezdődne, minthogy Mitterrand addig alkotmányosan megválasztott elnök. Ezzel szemben az ellenzék a legutóbbi helyhatósági választások eredményeit úgy tünteti fel, mint a franciák változást követelő szándékának kifejeződését, úgy hogy ők az előre hozott elnökválasztást tartanák tisztességesnek. Az egyelőre döntetlenre álló, s még sok izgalmat tartogató meccs végeredményét év vége előtt aligha tudhatjuk meg. Párizs, 1992. május 11. Seres Attila —“—v ~ \ -“k . “V —-k -- 1 *~i # I . I J l£f] Konyev marsall már nem Krakkó díszpolgára Krakkó város tanácsa megfosztotta díszpolgári címétől Konyev marsallt, a várost felszabadító szovjet egységek parancsnokát, Cyrankiewicz volt lengyel államfőt, Jablonski ex-államfőt, valamint Ludvik Svobodát. A városatyák döntésének indoka: ezen kommunista személyiségek nem férnek össze a város díszpolgárainak sorában Lech Walesával, vagy Erzsébet királynővel. (Varsói tudósítónktól) Gyorsul a kambodzsai menekültek hazatelepítése Mostanáig összesen 6828 kambodzsai menekült tért vissza hazájába. Az illetékes szervek szeretnék elérni, hogy a jövő májusra tervezett kambodzsai választások előtt mindenki térjen vissza az indokínai országba. Ami a tűzszünetet illeti, ennek második szakasza június 13-án lép életbe, amire mind a négy khmer fél garanciát adott az ENSZ-nek. (Hanoi tudósítónktól) Zavargások a Fülöp-szigeteki választások előtt Összesen heten vesztették életüket hétfőre virradóra a Fülöpszigeteken, alig néhány órával a törvényhozási és államfői választások kezdete előtt. A fővárosban az egyik kongresszusi jelölt háza előtt bomba robbant, két ember megsebesült. Guimaras szigetén három ember meghalt, amikor ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak egy kocsira, amely a tartomány korábbi kormányzójának fiát szállította. (Reuter) A monarchiáért tüntettek az etióp fővárosban Tüntetők ezrei követelték a hétvégén az etióp fővárosban, Addisz-Abebában, hogy az ország államformáját változtassák vissza monarchiára. A Moa Anbesza nevű etióp monarchista szervezet hívei követelték Ahma Szelassziénak, a volt császár, Hailé Szelasszié egyik fiának azonnali hazatérését. (MTI) A román és a bolgár társulás az EK külügyminiszterei előtt Az Európai Közösség székhelyén hétfőn megkezdődött a Tizenkettek külügyminisztereinek találkozója. A zsúfolt napirenden többek között a Romániával és Bulgáriával kötendő társulási szerződésre szóló tárgyalási mandátum, a délszláv konfliktus, elsősorban a boszniai helyzet, továbbá a FÁK országainak megsegítésére szolgáló május 23- 24-i lisszaboni értekezlet előkészítése szerepel. Tárgyalnak a miniszterek a GATT uruguayi fordulójáról és a közösség költségvetési forrásainak növelésére vonatkozó úgynevezett második Delorscsomagról is. A közösség a maastrichti uniószerződés szellemének megfelelő és minden újonnan kötendő megállapodásban szereplő garanciát kíván beilleszteni a társulási megállapodásba az emberi jogok tekintetében. Ez még nem szerepelt a három visegrádi országgal Maastricht előtt kötött szerződésekben, amit bolgár és román részről megkülönböztetésnek tekintenek, de Szófia már jelezte, hogy mindenképpen készen áll a társulási tárgyalások megkezdésére. (MTI) A Lombard Liga hadat üzen Rómának (Római tudósítónktól) Holnap délelőtt ül össze az olasz parlament Cossiga utódjának, az új köztársasági elnöknek megválasztására. Egyelőre a vezető pártok kivárnak, nem terjesztették még elő jelöltjeiket. Nincs hír arról sem, hogy a kulisszák mögött érdemi alkudozás folyna. A megfigyelők elhúzódó szavazási eljárásra következtetnek a szokatlan bizonytalanságból, amelyet az április 5-i általános választások eredménye, a négypárti koalíció veresége idézett elő. A háború utáni Itália kilencedik alkalommal választ államfőt. Az alkotmány értelmében az első három szavazási fordulóban kétharmados többségre van szükség, attól kezdve elég az 50 százalék plusz egy szavazat. A 315 fős szenátus és a 630 fős képviselőház tagjain kívül az államfőválasztáson részt vesz a húsz tartomány összesen 58 delegátusa is, valamint a tizenegy örökös szenátor. Ebből adódik össze az 1014 szavazati joggal rendelkező. Mint említettük, az első három fordulóban a quorum 676 voks, attól kezdve már 508 szavazat is elég. A korábbi nyolc köztársasági elnökválasztás közül a leghosszabb időt Giovanni Leone sikere igényelte: 23 szavazási fordulóra volt szükség. Amíg a hagyományos pártok, taktikai megfontolásokból, kivárnak a jelöltállítással, az észak-itáliai Liga-mozgalom hadat üzent a római pártarisztokráciának. A Lombard Liga az áprilisi választásokon egyszerre Itália negyedik pártjává lépett elő, 8,9 százaléknyi szavazatával. (Ugyanakkor Milánóban az első lett, egy hajszállal megelőzve a kereszténydemokráciát.) Umberto Bossi pártvezér vasárnap Pontidában huszonötezer Liga-hívő előtt (kissé demagóg látványosság keretében) feleskette az új mozgalom nyolcvan parlamenti képviselőjét. Beszédében hangsúlyozta, hogy az Alpok-menti és a Pó-síksági lakosság (tehát Észak-Itália) igazi szabadságáért, egy új alkotmányért lépnek harcba. A cél egy föderalista alkotmány, így az Észak önállósodásának erősítése. A tradicionális pártok reformígéretei nem tartalmazzák a valódi változás szándékát - jelentette ki Bossi. Ortutay L. Gyula ott Gorbacsov Atlantában Az egykori Szovjetunió népei egységet akarnak, s biztos vagyok benne, eljön az az idő, amikor ezt végre megértik a politikusok is - jelentette ki vasárnap Atlantában Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő. Gorbacsov - aki jelenleg amerikai körúton tartózkodik - elhárította azt az újságírói kérdést, hogy a jövőben milyen politikai szerepet akar ellátni. Ugyanakkor leszögezte: továbbra is küzd azért, hogy az összes egykori tagköztársaságban folytatódjanak a demokratikus reformok. Útjának konkrét céljáról, az általa létrehozott moszkvai alapítvány és a különböző amerikai kutatóintézmények kapcsolatainak kiépítéséről szólva elmondta: nagyon jó esélyek vannak az együttműködésre. (MTI)