Népszabadság, 1992. június (50. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
2 NÉPSZABADSÁG - JUGOSZLÁVIA-EMBARGÓ 1992. június 1., hétfő MOSZKVA IS SÍKRASZÁLL A KISEBBSÉGI JOGOKÉRT Nemzetközi embargó Belgrád ellen (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai-angol-francia-belga kezdeményezésű határozatba végül nem került be az a pont, amely - washingtoni javaslatra - elutasította volna Belgrád igényét Jugoszlávia ENSZ-beli jogutódlására. Ugyanakkor a határozat maga is nyugtázza, hogy ezt a belgrádi igényt az ENSZ-tagállamok általában nem fogadják el. A BT-határozat végleges szövege - Oroszország javaslatára - két lényeges ponton keméryebben fogalmaz a tervezetnél: 1. kimondja, hogy nem fogad el erőszakos területváltozásokat és sérthetetlennek minősíti Bosznia-Hercegovina határait, 2. az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásának beszüntetését követelve határozott védelmet sürget a kisebbségek emberi és alapvető jogainak. A BT a szankciócsomagot az ENSZ-alapokmány hetedik fejezetére hivatkozva léptette életbe. Ez lehetővé teszi, hogy a világszervezet - mint a Kuvait elleni iraki agresszió esetében is történt - végső eszközként fegyveres erőt is igénybe vegyen. Ez ugyan közvetlenül nincs napirenden, de a BT két héten belül jelentést kér az ENSZ-főtitkártól, teljesíti-e Belgrád a világszervezet határozataiban foglalt követeléseket, a tagállamoknak pedig három héten belül jelenteniük kell, mit tettek az embargó érvényesítése végett. Amerikai források szerint a BT-tagok egy része máris foglalkozik a gondolattal, hogy esetleg légi és tengeri blokáddal szerez érvényt a mostani határozat szankcióinak. Noha az Egyesült Államok kizárta, hogy egyoldalú katonai lépéseket tegyen, Baker külügyminiszter ez ügyben elhangzott nyilatkozatát általában úgy értelmezik, hogy ilyen jellegű nemzetközi akcióban Amerika - amely a békefenntartó erőkben sincs jelen - hajlandó lehetne részt venni. Washington Balkán-politikája az utóbbi napokban keményedett, amit a The New York Times annak tulajdonított, hogy az események Kosovo közbejöttével átcsaphatnak Albániára is, ami beláthatatlan folyamatokat indíthat el a térségben. A BT-beli szavazás előtti felszólalásban Perkins amerikai ENSZ-fődelegátus azt mondta: Az Egyesült Államok eltökélt szándéka, hogy a szankcióknak érvényt szerezzen, és ha kell további intézkedéseket sürgessen, mindaddig, amíg a szerb rezsim nem változtat az irányvonalon. Hanay brit fődelegátus a sajtónak nyilatkozva kijelentette: nagy tévedésben van az, aki azt hiszi, ez a BT utolsó szava. A 757. számú határozat egyébként szövegszerűen is kimondja, hogy a szankciók feloldása csak külön döntéssel lehetséges, és szükség esetén a testület „haladéktalanul megvizsgálja, milyen további lépéseket tegyen” határozatainak végrehajtása és a békés rendezés érdekében. Magyar részről Budai Iván, helyettes ENSZ-fődelegátus a BT-ülésen a testület határozat üdvözölve emlékeztetett arra, hogy Budapest már régóta erélyes intézkedéseket követelt Belgráddal szemben, amelynek cselekedetei a második világháború óta példátlanul súlyos és tragikus események sorozatához vezettek Magyarország déli szomszédságában. Hangsúlyozva: megengedhetetlen, hogy területi hódításokkal és erőszakkal etnikailag egynemű úgynevezett nemzetállamot hozzanak létre. A BT intézkedéscsomagját fontos lépésnek minősítette az agresszió megfékezésének és a stabilitás helyreállításának útján egy olyan térségben, ahol még mindig nem kiszámítható, milyen veszedelmeket tartogatnak a rohamosan változó fejlemények. Serény Péter Az orosz, az angol és az amerikai küldött megszavazza a határozatot Milosevics az egész világot hibáztatja A szerb ellenzék bojkottálta a választásokat (Újvidéki tudósítónktól) „Noha Milosevics szerb elnök és az új Jugoszlávia elnöksége újabb békeindítványt tett, a Biztonsági Tanács a konfrontációt és az erőpolitikát választotta” - így jelentette be szombat éjszaka a belgrádi televízió az embargó hírét. A szankciókat az előre „megdolgozott” szerb közvélemény nagy része tudomásul veszi, sőt, a „világot” hibáztatja. „Segíteni” próbált Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezére. Ismételten Belgrád ártatlanságát bizonygatva, egyszersmind saját nehéztüzérségének azonnali elhallgattatását ígérte. Belgrádban józanabb hangokat egyelőre nemigen hallani. A rezsim propagandája pillanatnyilag azt tartja sikernek, hogy Jugoszláviát nem zárták ki az Egyesült Nemzetek szervezetéből, s hogy a katonai intervenció egyelőre a homályos jövőben esedékes. Milosevics elnök vasárnap reggel kijelentette: „Azért sújtanak bennünket, mert nem hagytuk sorsára a határainkon túl élő szerbséget.” A szankciók hatásáról még korai beszélni, de a „beavatottakat” továbbra is feszíti az optimizmus, úgy gondolják, senki nem fog lemondani egy jó üzletről”. Például a gyorsvasút távlatait és a tegnap engedélyezett nisi vámszabad övezet leendő üzletkötéseit ecsetelik. Miközben Újvidéken hosszú sorok vesztegelnek a benzinkutak előtt, másutt versenyautók bőgése „bizonyítja”, hogy üzemanyagban nincs hiány. Egy közgazdász szerint „a szankciók hatását be kell építeni az antiinflációs programba”. A választásokról annyit tudni, hogy „minden bizonnyal sikeresek”. Legalábbis a „szövetségi” szintűek, mégpedig azért, mert a választótestület bármilyen kis hányada járul is az urnák elé, az eredményt hitelesítik. Erre nélkülözhetetlen szükség mutatkozik, hangoztatták a szerb szocialisták, mert az új államszövetség alapjainak lehelyezése nem tűr halasztást. Az sem számít, hogy az EBEÉ küldöttsége előre szabálytalannak ítélte a választást,, hogy annak eredménye nemzetközi síkon kudarcra van ítélve. Minthogy az erősebb ellenzéki pártok bojkottot hirdettek, az új állam parlamentjébe csak szocialisták és Seseljféle radikálisok, esetleg egykét, úgyszintén a szocialisták vonzkörébe tartozó kisebb „párt” képviselői várhatók. Mit remél a választásoktól? - kérdezte a tévériporter egy szerbiai parasztembertől. A válasz így hangzott: A legjobbakat. Minden eddigi választás után jobb lett, de most a legjobbakat várom. Pilcz Nándor Sok ezer belgrádi tartott vasárnap háborúellenes megmozdulást a városközpontban. A tiltakozó menet teljesen betöltötte a Terazije utat. A menet élén a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Szerb Demokrata Párt és a háborúellenes központ vezetői haladtak. A tömeg némán követte őket, csak az elnöki palotánál hallatszottak Milosevics elnök elleni jelszavak. A megmozdulással a tömeg a boszniai háború ellen tiltakozott, s a harcok sok ezer áldozatára emlékezett. A menetet hangszórókon néha figyelmeztették, hogy teljes csendben vonuljon. Az ellenzék nagyobb pártjai - mint ismeretes - nem vesznek részt a választáson, s helyette szervezték meg a tiltakozó gyűlést. A hírügynökségek jelentései szerint a világ legtöbb országa szinte azonnal megkezdte a szankciók gyakorlati életbe léptetését. (MTI) Bár a belgrádi vezetés megpróbálja jelentéktelennek beállítani a gazdasági embargót, Szerbia és Montenegró új jugoszláv szövetsége kétségtelenül megsínyli, ha a szankciók valóra válnak. A belgrádi kereskedelmi kamara elnöke azzal is érvel, hogy a Nyugat 1991 őszén elrendelt részleges gazdasági embargója még használt is a jugoszláv gazdaságnak. Merthogy új piacokat sikerült találnia: Romániát, Bulgáriát és Görögországot. Vajon akad-e valaki, akivel sikerül elhitetni, hogy az új Jugoszláviát a román és a bolgár piac húzza ki a csávából? Ki ne tudná Belgrádban, hogy az idei esztendő első negyedévében a szerb és a montenegrói export több mint fele az EK-tagállamokba irányult? Brüsszeli adatok szerint a 914 milliós exportból csaknem 500 millió érinti az említett országokat. Válasz helyett idézzük inkább az egyik párizsi lapot, amely szerint a szerdai szarajevói piactéri bombázást követően Szerbia végképp a nemzetek „várólistájára” került. S ezen az sem változtat, hogy az embargó nem jelent azonnali agóniát a Nemzetek Közösségéből kitaszított Belgrád számára. Valameddig nyilván kihúzza, hiszen Szerbia viszonylag gazdag ásványkincsekben, főleg szénben. Duna-parti erőművei, a vajdasági olajkincs révén energiával is győzi egy ideig, élelmiszerből pedig önellátó. Tavaly nagyon jó volt a gabona- és a kukoricatermés, éhínség jó darabig nem fenyeget. Ami a „szövetségeseket” illeti, helyzetük nem irigylésre méltó. Kína ugyan többször kifejezte rosszallását a Belgráddal szembeni embargó miatt, ám egy esetleges ENSZ-vétóval Peking önmagát is kizárná a világ demokratikus közösségéből. Most, amikor a külföld lassan kezdi feledni a Tienanmen téri mészárlást. Kína, amely áprilisban havi 150-200 ezer tonna olajszállításra kötött egyezményt Belgráddal, tartózkodott a szavazástól. Moszkva, ha lehet még kényelmetlenebb helyzetben van. Évi kétmillió tonna mennyiségben szállít olajat Szerbiának, s politikai, stratégiai, vallási okoknál fogva is Belgrádhoz húz. Ugyanakkor illik demokratikusnak és meggondoltnak lenni, nem beszélve arról, hogy pillanatnyilag ez az egyetlen terület, ahol Moszkva még - esetleg - önálló világpolitikai tényezőként léphet fel. Ezért is kísérelt meg közvetítő szerepet játszani az orosz külügyminiszter. Bukarestnek, miközben görcsösen kapaszkodik a világ demokratikus felének köpenyébe, más sem hiányzik, mint hogy szembe kerüljön a nyugati hatalmakkal. Milosevics szerb elnöknek nem marad más más támasza, „csak” saját népe. Intenzív propagandakampánnyal arról próbálja meggyőzni a szerbeket, hogy a gazdasági embargó „szörnyű igazságtalanság”, a muzulmánok ( meg a Vatikán, meg a magyarok, a németek, az osztrákok, az albánok) mesterkedésének gyümölcse, s hogy a szankciók láttán a népnek még nagyobb egységbe kell tömörülnie. Mi tagadás: az embargónak rövid távon lehet is ilyen hatása Szerbiában. Párizs, 1992. május 31. Seres Attila Szerbia a nemzetek várólistáján Nem lehetünk túszok A vajdasági magyarok álláspontja (Újvidéki tudósítónktól) A Biztonsági Tanács Szerbia és Montenegró elleni szankciói kapcsán Vékás Jánost, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnökét kérdeztük: a magyar kormány esetleges csatlakozása befolyásolja-e a vajdasági magyarság helyzetét? - Mi többször mondtuk, hogy a kisebbségi jogokat az alapvető emberi jogok közé soroljuk. Ezek esetében nem alkalmazható semmiféle reciprocitás. Akárcsak a többi jogot, ezeket is az állami szuverenitás hordozója köteles biztosítani. Az olyan politika, amely egy másik ország magatartását veszi alapul, óhatatlanul a Seseljféle megtorlás eszközéhez nyúl. Az egyetemes magyarság szempontjából nekünk az az érdekünk, hogy Magyarország minél előbb bekerüljön Európába. Mi ilyen összefüggésben elutasítjuk, hogy bennünket bárki is túszként használjon fel. Ha bennünket bármilyen retorzió ér, azért Szerbia felelős, nem egy másik ország kormányának a döntése. Magyarországnak a saját érdekeit kell szem előtt tartania. - Mit vár a VMDK a választástól? - Mi nem bocsátkoztunk jóslatokba a köztársasági választások előtt sem. Annyit mondhatunk, hogy demokratikus feltételek nincsenek. Egyrészt 25 ezer magyar választópolgár van külföldön, másrészt tovább folyik a törvénytelen mozgósítás. S nem utolsósorban nyíltan fenyegetik a magyarokat: aki a VMDK-ra szavaz, annak - Seselj megfogalmazása szerint - nincs helye Szerbiában. A választási kampány része az is, hogy a választás előtti napon Veprődön rálőttek helyi szervezetünk elnökének házára (két golyó a szobában csapódott be, nyolcat a falban találtak), így folynak a választások. Ettől függetlenül nincs más eszközünk a politikai megjelenésre. P. N. Lövik Dubrovnikot és Szarajevót Az ENSZ békefenntartóinak közbenjárásával tűzszünet jött létre Dubrovnik védői és a szövetségi alakulatok között. Ezt megelőzően öt órán át lőtték a tengerparti várost, nem kímélve a világkincsnek számító központot sem. A tűzszünet életbe lépése után sem került sor azonban fegyvernyugvásra, mert egyes szerb szabadcsapatok nem tartják magukat a megállapodáshoz. Slavonski Brodot kétszer is támadták nehéztüzérséggel. Zárában (Zadar) már második napja viszonylagos nyugalom van, amit azzal magyaráznak, hogy a körzetben tartózkodik Nambiár tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek indiai parancsnoka. Szarajevóban is folytatódtak a harcok, pedig újabb tűzszüneti megállapodást kötöttek a felek. A megállapodás hétfőn reggel hat órakor lép életbe. A vasárnap reggeli brutális szerb támadásnak több halálos áldozata van. Modricát visszafoglalták a közös muzulmán-horvát erők. (MTI) horvát határ nyugodt (Megyei tudósítónktól) Néhány napja még arról volt szó, hogy a magyar-horvát határon az elmúlt héten megnyílik az ősz eleje óta lezárt udvari átkelő. A Baranya megyei faluval szemközt horvát területek vannak, ám ezeket a jugoszláv hadsereg tartotta felügyelete alatt. Az átszivárgó információk szerint a hadsereg kivonult ugyan, a szerb szabadcsapatok jelenléte miatt azonban az átkelő mégsem nyílhatott meg. Mint ahogy továbbra is zárva van a magyarbólyi vasúti átkelő, aminek persze az is lehet az oka, hogy a túloldalon még a múlt évben robbanások tették tönkre a vasúti pályát. A legkeletibb - vagyis a frontvonalhozlegközelebbi - Horvátországba vezető átkelőnél, Drávaszabolcsnál a forgalom hetek óta zavartalan. Naponta átlagosan háromezren lépnek itt át a határon. Főként horvátok veszik igénybe Drávaszabolcsot, illetve hét végén a Németországban dolgozó boszniai vendégmunkások buszai, személyautói haladnak át a baranyai határállomáson. Ezt az átkelőhelyet nem érintené egy esetleges embargó. Drávaszabolcsnál, ha lassan is, de folyik a menekültek visszatelepülése Horvátországba. Naponta tizenöt-húsz menekült tér haza. A szankciók és a magyar gazdaság (Munkatársunktól) Magyarország és Kis-Jugoszlávia gazdasági kapcsolatai jó másfél éve - a széthullási folyamat felerősödése óta - csökkennek. Emiatt, noha egyes vállalatok számára érzékeny veszteség lesz az embargó bevezetése, hazánk azt a vártnál kevésbé fogja megérezni. Az Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumából származó értesüléseink szerint a tárca már kidolgozott egy, az embargó életbe lépése esetén alkalmazandó szükségtervet. Ennek beindításához, a részletes intézkedések meghozatalához azonban szükség van a kormány elvi, az embargót elrendelő határozatára. Az utóbbi hónapokban megfigyelhető volt, hogy a szilárduló helyzetű két önálló utódállammal, Szlovéniával és Horvátországgal intenzívebbekké váltak a magyar gazdasági kapcsolatok. Szerbia - amely korábban a jugoszláv tagköztársaságok közül a legnagyobb súllyal szerepelt a magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatokban - visszaszorult. Sajátos átrendeződés indult meg Horvátországban és Szlovéniában - az utódállamok közül Magyarország két legígéretesebb jövőbeni partnerországában - ahol a vállalatok korábbi szerb partnereiket magyarokra váltják fel. A háborús cselekmények miatt erősen megnehezült a jugoszláv cukorgyárak magyarországi cukorrépa-termeltetése. Nemcsak a magyar-szerb, hanem az egész jugoszláv kereskedelem gondja a kemény valuta hiánya. A vállalatok vennének árukat, de csak áruval tudnak fizetni. Ez a kezdetleges árucsere lassítja a kapcsolatokat, bonyolítja az elszámolást. Javulásra e tekintetben csak Horvátoszággal és Szlovéniával lehet számítani, amelyek az idén bíznak a gazdasági konszolidációban, az ismét megjelenő külföldi turistákban. Jugoszlávia gazdasági súlya az elmúlt másfél esztendőben Magyarország összes külkereskedelmi partnerét tekintve talán a legnagyobb mértékben csökkent. Míg 1990-ben hazánk külkereskedelmi partnerországai sorában a negyedik helyet foglalta el, jelenleg a tizedik-tizenkettedik helyen áll. A Magyarország szempontjából kiemelkedően fontos Adriakőolajvezeték továbbra sem üzemel. Az alapvető ok a szerbhorvát fegyveres szemben állás. A vezeték vitatott területeken halad át. Magyar információk szerint a vezeték egyelőre sértetlen, amennyiben meg tudnának egyezni a megnyitásban, egy-két hét alatt üzemképessé válhatna. Az adriai Krk szigetén lévő Omisalj olajkikötő horvát terület, ám a nagyrészt szovjet és kínai gyártmányú rombolókkal felszerelt, Belgrád által ellenőrzött hadiflotta, vagy a Szerbia kezén lévő légierő meg tudja bénítani. Míg Horvátország és Szlovénia túljutott a nehezén, addig Szerbia gazdasági összeomlása meggyorsult, az infláció évi mértéke májusban elérte az 1500 százalékot. Az ipari termelés az első negyedévben 25 százalékkal esett vissza. Szerbia belföldi olajtermelése a szükségletek ötödét fedezi. Nem ismert, hogy mekkora készleteket halmoztak fel az embargóra hosszabb ideje készülő belgrádi vezetők. Kis-Jugoszláviának nincs komolyabb kapacitású olajkikötője. A magyar szállítások leállítása, mivel hazánk nem ad el stratégiailag fontos cikkeket Belgrádnak, érinti Szerbiát, mint a német, olasz, francia, amerikai áruk kiesése. Kis-Jugoszlávia gazdasági stabilizálódására úgyszólván semmi esély sincs. Az embargó egy szétzilált gazdaságot sújt. Milosevics elnöknek nincs kidolgozott gazdaságpolitikája, hogy az embargó súlyos, a lakosság széles rétegeit sújtó hatását kivédje. Dunai Péter