Népszabadság, 1992. július (50. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-14 / 165. szám
8 NÉPSZABADSÁG - MAGYAR TÜKÖR 1992. július 14., kedd Két évtized három pártban Beszélgetés dr. Bilecz Endre független képviselővel Dr. Bilecz Endre független képviselő az elmúlt két évtizedben három pártot járt meg: a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Magyar Demokrata Fórumot és a Szabad Demokraták Szövetségét. Belülről élte át az MSZMP szétesését, az MDF megalakulását és az SZDSZ útkeresését. A 44 esztendős honatyát politikai pályafutásának állomásairól kérdeztük. - 1968-ban, húszévesen kerültem a pécsi egyetem jogi karára. Innen 1970 januárjában kellett távoznom egy naiv, demokratikus diákmozgalom szervezési kísérlete miatt. - Ez olyan kísérlet volt, mint a nyolcvanas években a pesti jogi karon a későbbi fideszeseké? - Csak kismértékben hasonlítható össze a két kísérlet. De nem hasonlított a hatvannyolcas nyugat-európai vagy budapesti egyetemisták baloldali törekvéseihez sem. Egyébként nem született fegyelmi határozat, „csak” távoznom kellett. Ekkor vetődött rám először a politikai gyanú árnyéka. - Ennek ellenére 1972-ben belépett az MSZMP-be. Milyen megfontolásból? - Kisebb részben a korábbi gyanú kivédése befolyásolt, másrészt pedig a politikai naivság és tájékozatlanság. Huszonvalahány éves fejjel úgy láttam: politizálni csak az MSZMP-n belül lehet. Miután vidéki, szegényparaszti családból származom, az is vonzott, hogy a párt a szociális esélyegyenlőség elvét hirdette. Csak később jöttem rá, ennek éppen az ellenkezőjét valósítja meg. - Szóval tagja lett a pártnak. - Igen. Elvégeztem Pécsett a magyar-történelem szakot, azt követően pedig az ELTE-n a magyar munkásmozgalom története című stúdiumot hallgattam, amiről egyébként ma is az a véleményem, hogy rendkívül jó képzést adott. Itt találkoztam Bibó István életművével, 1956 valóságos történetével, az európai kommunizmuskritikákkal - Milovan Gyuasz munkáitól a nyíltan antikommunista polgári irányzatokig. Vagyis olyan könyvekhez, szakirodalomhoz juthattunk hozzá, amiről az egyetem falain kívül csak álmodozhattunk. A csoport egy része - hogy így fogalmazzak - szakképzett ellenzékiként fejezte be tanulmányait. - Kikkel járt erre a szakra? - Mint mondottam, a csoport egy része ellenzéki beállítottságú volt, illetve azzá vált. Sokszínű társaság jött össze. Voltak, akik éppúgy szociáldemokraták voltak, mint ma, például Géczi József, az MSZP képviselője, míg mások más nézeteket vallottak. - Bilecz Endre például mit? - Engem a népi mozgalom története érdekelt. 1979-ben Bibó Istvánról írtam meg a szakdolgozatomat, amelyet két évvel később doktori disszertációként is megvédtem. - Melyik pártalapszervezetnek volt a tagja? - Pécsett a tanárképző, valamint a műszaki főiskolán tanítottam tanársegédként. A marxizmus intézetben működött az alapszervezetünk. Volt aki üres formalitásnak tartotta a pártot, rajtuk kívül volt egy dogmatikus csoport és egy fiatal oktatókból álló kisebbség, amely radikális ellenzéke volt a Kádár-rendszernek. Ebben a körben a politikai elkötelezettségemet nemcsak ideológiai alapon tisztáztam magamban, hanem egyértelműen igyekeztem csatlakozni az akkor alakuló magyar ellenzékhez. - Kikhez csatlakozott? - Én az idősebbekkel, elsősorban Donáth Ferenccel tartottam a kapcsolatot. Találkoztam Bibó Istvánnal is. Akkor határoztam el, hogy kilépek az MSZMP-ből, de ezt Donáth a leghatározottabban ellenezte. Azt mondta: ha az ellenzék kilép a pártból, semmit sem tudunk majd csinálni. Akkoriban könyveket, szamizdatokat terjesztettem. Megjegyzem: ezek a kiadványok már a Beszélő előtt léteztek. Például Gyilasz Új osztálya, a Szovjetunió valóságos történetéről szóló írások vagy az ötvenhatos emigránsok munkái. Később aztán a Beszélőt is terjesztettem százszámra. - Miért vállalta a terjesztést? - Sok mindennel nem értettem egyet, amit ezek a kiadványok tartalmaztak, de végül is a Kádár-rendszerrel szembeni fellépésnek nem voltak igazán más eszközei. - Az ön tevékenysége senkinek sem tűnt fel? - Dehogynem. A politikai rendőrség folyamatosan követelte a munkahelyi vezetőimtől, hogy szabaduljanak meg tőlem. Csakhogy az illegalitás nálam kimerült a terjesztésben. Igaz, legálisan számos ellenzéki gondolkodású embert hívtunk meg a Pécsre. - Kiket? - Például Szilágyi Sándort, a Beszélő akkori egyik szerkesztőjét, aztán a Mozgó Világ köré csoportosult ellenzékieket: Czakó Gábort és Kulin Ferencet. Rajtuk kívül jöttek a Fiatal írók József Attila Körétől is. A legnagyobb szálka az volt a hatalom szemében, hogy a szamizdatos műveket nemcsak terjesztettem, hanem tanítottam is az egyetemen, különböző szellemtörténeti kurzusokon. Ekkortájt hoztuk létre a Katalin-kört is. Ez egyfelől humoros kezdeményezés volt, hiszen az egyetemmel szemben lévő egyik kocsmában szerveződött, másfelől viszont komoly politikai viták folytak, gyakorlatilag a nyilvánosság előtt. Ezekben az években sokat foglalkoztam a pártstruktúrák kutatásával, többek között a Független Kisgazdapárt történetével. Ekkor ismerkedtem meg Vörös Vincével és futólag Antall Józseffel is. - Mikor rúgták ki az állásából? - 1984-ben. Nemcsak a pályától tiltottak el, hiszen még azt is elintézték Pécsett, hogy ne tudjam eladni a lakásomat. - A pártból is kizárták? - Nem. 1973-tól 1988-ig gyakorlatilag senkit sem zártak ki a pártból ellenzéki magatartása miatt. Viszont a párt és az én utam 1984-ben formailag is végérvényesen elvált egymástól. Két évig sehol sem tudtam elhelyezkedni, sem Pécsett, sem Budapesten. Végül is kaptam egy háromezer forintos állást a Pedagógiai Intézetben, de megkértek, lehetőleg be se járjak. Mivel civilek kerestek meg, nehéz lenne a dolgot bizonyítani, azt is közölték velem, hogy adnának útlevelet, ha netán kedvem lenne elhagyni az országot. - Miből élt? - Pesten három volt tanítványom gmk-t vezetett, s ők vettek fel magukhoz segédmunkásnak. - Mi volt a munkája? - Tetőszigeteléssel foglalkoztam. - Megtudhatom, hogy milyen épületeken dolgozott? - Mi szigeteltük például a mostanában sokat emlegetett Pestvidéki Gépgyár, továbbá a László Kórház tetejét. - Szigetelés közben kikkel tartotta a kapcsolatot? - Szinte minden ellenzéki irányzattal. Lakásokon, félhivatalos rendezvényeken találkoztam a Mozgó Világ korábbi szerzőivel, Elek Istvánnal, Csengey Dénessel csakúgy, mint a Beszélő-körrel, Kis Jánossal, Szabó Miklóssal és Kőszeg Ferenccel. De ismertem a reformellenzéket is. 1987 szeptemberében Bihari Mihály, Gombár Csaba és Schmidt Péter együttesen sem tudta elintézni Aczélnál, hogy az egyetem alkalmazhasson tudományos segédmunkatársként. - 1987, Lakitelek. - Több helyről is szóltak, hogy menjek. Akkor már öntudatos nemzeti liberális voltam, aki tudta, helye van mindegyik szekértáborban, de csak kisebbségként, így van ez ma is. - Milyen szellemi munícióval ment Lakitelekre? - A leglényegesebbnek azt éreztem, amit egyébként Donáth Ferenc temetésén is felolvastak, hogy tartsatok össze, mert ha meg tudnak osztani benneteket, sehová sem jutunk el. Azt is hirdettem, hogy nem szabad összekötni a szekerünket feltétel nélkül az MSZMP reformszárnyával. Nem az együttműködést elleneztem, csak azt mondtam, hogy szervezetileg teljesen önállóan lépjen fel az MDF. Én 1987-ben és 1988-ban is nagyon rosszul éreztem magam Lakitelken, mert úgy ítéltem meg, hogy ez bizonyos tekintetben még mindig csak egy népfrontos összefogás. - Miként vélekedik ma Pozsgay Imréről? - Pozsgayval - a környezete révén - 1988-89-ben ismerkedtem meg. Mindig is jelentős történelmi személyiségnek tartottam. Azt hittem, a döntő pillanatban majd kilép a pártjából, s az ellenzéki mozgalom élére áll. Ő azonban ezt - őszinte sajnálatomra - csak 1991-ben tette meg. Persze jobb későn mint soha. - Ön az MDF alapító tagja volt. - A Magyar Demokrata Fórum megalakításakor egyik hangadója voltam a párttá alakulásnak. A Fórum belső irányzatai akkoriban kezdtek kialakulni. Mindannyian nemzeti demokratáknak tartottuk magunkat, de a nemzeti liberális és a keresztény irányzatok az idő tájt fogalmazták meg önálló politikai arculatukat. Én a nemzeti liberális, vagy ahogy mi magunkat neveztük, a magyar szabadelvű csoporthoz álltam legközelebb. A mostani politikusok közül idetartozott Elek István, Kulin Ferenc, Bertha Zoltán, Debreczeni József, Furmann Imre és Balázsi Tibor. Az idősebbek közül Antall József és Szabad György politikai felfogásával szimpatizáltam. - És kikkel nem szimpatizált? - Politikai értelemben nem voltunk rokon felfogásúak Bíró Zoltánnal, az MSZMP-hez való viszonya miatt. És időnként vitába keveredtem az idősebb, tekintélyesebb népi írókkal a párt vagy mozgalom kérdésében. Ahogy elnézem az MDF mai politikáját, mindkét előbb említett alapkérdésben nekem lett igazam! Csakhogy én ezt már nem a Fórumban értem meg. - Mikor és miért hagyta ott az MDF-et? - 1990 január elején. Nem tudtam elviselni, hogy a Fórum nem határolódott el az MSZP- vel alakítandó közös kormány lehetőségétől. Ugyanakkor a szélsőséges antiliberális hangok felerősödését is ellenszenvvel figyeltem. - Miért a szabaddemokratákhoz ment át? - Nem személyes szimpátia, hanem politikai megfontolás vezérelt. Az akkori SZDSZ közismerten radikális rendszerváltást hirdetett. Nagyon sok vidéki ellenzéki lépett át ezért az MDF-ből. Köztünk voltam ott is. Eddigi politikai pályafutásomon ez volt a legnagyobb tévedésem. - Két év után otthagyta az SZDSZ-t is, és tavaly december végén átült a függetlenek közé. - Ezt talán nem szükséges bővebben magyaráznom, hiszen a vidéki képviselők népes csapata távozik folyamatosan a szabaddemokraták pártjából. - Úgy hírlik, ön ma is rendszeres vendég a miniszterelnök dolgozószobájában... - Ez óriási túlzás. Azt viszont teljesen természetesnek tartom, hogy egy független - se nem kormánypárti, se nem ellenzéki - képviselő a kormányfővel is konzultál. - A képviselők többsége - beleértve a kormánypártiakat is - még alkalomadtán sem szokott konzultálni a miniszterelnökkel. - Fogalmam sincs róla, hogy ki jár, ki nem jár a miniszterelnök dolgozószobájába. Én régi tisztelője vagyok Antall József történészi és politikusi munkásságának. - Bilecz úr, azt is mesélik, hogy 1989-ben, amikor még az MDF-ben tevékenykedett, az ön neve majdani kormánytagként is szóba került. - Szeretném egyértelműen leszögezni, hogy annak idején, a kilencvenes választások előtt, soha nem kerültem szóba majdani pozíciók betöltésével kapcsolatban. Legjobb tudomásom szerint az MDF-ben nem osztogatták előre a tárcákat. Egy dolog látszott biztosnak: a választások megnyerése után Antall József lehet a miniszterelnök. Én ezzel akkor is egyetértettem, s most is az MDF történelmi szerencséjének tartom, hogy sikerült a legintegrálóképesebb politikusát a legfontosabb székbe juttatnia. - Ön tehát mindenben egyetért Antall Józseffel? - Eddig én egy személyiséggel értettem mindenben egyet: Bibó Istvánnal. Tény az is, hogy Bibó életműve a halálával, 1979-ben lezáródott, s nekem az a meggyőződésem, hogy Bibó életművét a magyar demokráciának a gyakorlatban kell megvalósítania. Szomorúnak tartom, hogy Bibó önkormányzati-közigazgatási koncepciójából 1990 óta a lehetségesnél jóval kevesebb valósult meg. - És most merre tovább? - Az elkövetkező esztendőkben véleményem szerint két nagyobb politikai csoportosulás rivalizál majd egymással: a szocialisták és a nemzeti demokraták. Nekem csakis a nemzeti demokrata oldalon lehet a helyem. Egyébként pedig nincs megírva a csillagokban, hogy politizálnom kell a parlamentben. Az én sorsomat a politika nagyon meghatározta, és nehezebb élethelyzetekben is kitartottam a véleményem mellett. Ezután sem lesz másképp. Sereg András RÉDEI FERENC FELVÉTELE S ív A l A A SPORT ÉS AZ EGÉSZSÉG ÜNNEPE A BUDAPESTI SKÁLÁKBAN! Az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás termékei áruházainkban! Az olimpiai hetek kínálatából: » w. ■ g. .KI Hí V: n i g iBig iHNB , nf: H ; n fi, Bg ¡ £jj j SS w 4sr ajánlata: f j • lányka és bakfis tornadressz 89, illetve 179 Ft-os reklámáron, 1 1 • pingpongütök 109 Ft-tól, 5 1 • teniszütök már 1990 Ft-tól, 3 1 • sporttáskák 1190 Ft-tól 2590 Ft-ig, 3 1 ezenkívül otthoni fitness eszközök teljes választékával várjuk kedves vásárlóinkat! & I SCD ajánlata: • színes strandpapucsok gyermek, női illetve férfi méretben 320 Ft-tól • 720 Ft-ig, • túrázáshoz normál, verseny, BMX, illetve Mount Bike kerékpárok széles választékban 5800 Ft-tól 32.000 Ft-ig kaphatók az akció ideje alatt! ajánlata • Sapka sajt 103 Ft helyett 73 Ft-ért, • Zotti gyümölcsjoghurt 25 Ft helyett 18 Ft-ért, • 250 g-os vajkrém 48 Ft helyett 34 Ft-ért, • 200 g-os Wéber kenyér 83 Ft helyett 63 Ft-ért kapható, amíg a készlet tart! És kérjük, ne feledje, tovább tart a nagysikerű Skála szerencseblokk akció a 3 budapesti Skála élelmiszerosztályán! Tekercsen a szerencse!termékek, alacsony árak a Metalloglobusnál!) Rendkívül kedvező áron kapható: Gipszkarton méret: vastagság: tűzállósági áfás ár: 1200x2700 mm 9,5 mm nem tűzálló 265 Ft/m2 1200x3000 mm 12,5 mm tűzálló 227,50 Ft/m2 Villanyszerelési anyagok • PVC védőcsövek merev és flexibilis kivitelben. • MCSE 1-2-3 csatorna, kábelbilincsek, vezetékek • kapcsolók, dobozok, izzók Horganyzott kötőelemek • csavarok különféle fejjel és hosszúságban M 3-6 mm méretben • anyák, alátétek M 3-12 mm választékban • forgácslap csavar M 3 x 20 mm -Q 5 x 20 mm méretekben. MŰANYAG KERESKEDELMI ÜZLETÁG Budapest X., Jászberényi út 57. Telefon: 147-4160 Fax:127-6475 . Felvilágosítást ad a Vevőszolgálat az 140-1321 -es telefonon. JV 16886 /