Népszabadság, 1992. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
NÉPSZABADSÁG 1992. szeptember 1., kedd SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 206. szám ________________!___ 16 oldal ára: 12,50 Ft 1 JÖVŐRE NÖVEKSZIK AZ INFLÁCIÓ? Újabb befagyott IMF-hitel Miután Magyarország ismét nem tudta teljesíteni az IMF- fel kötött hároméves hitelszerződésben foglalt feltételeket, így augusztus 30-án - ebben az évben már másodszor - nem jutott hozzá az esedékes 79,6 millió SDR-nyi, mintegy 100 millió dolláros hitelrészlethez. Mint arról már többször írtunk, a költségvetés egyre növekvő hiánya miatt júniusban nem tudott megállapodni a Valutaalap és a magyar kormány, így nem hívhatta le a májusban esedékes, szintén 79,6 millió SDR-nyi hitelrészletet. A múlt héten szintén nem sikerült egyezségre jutni, s az ország gazdasági teljesítményét és jövő évi kilátásait felmérő IMF- delegáció távozott. Magyarország pedig nem teljesíthette a most már kettős feltételt, nem csökkent a költségvetési hiány, másrészt nem sikerült megállapodnia a jövő évi gazdaságpolitikáról a nemzetközi pénzintézettel. A kormány várhatóan csütörtökön tárgyal ismét a jövő évi költségvetésről. A szakértők egyre élesebb vitát várnak nemcsak a hiány számairól, hanem a követendő gazdaságpolitikáról. Egyes vélemények szerint, ha nem sikerül lefaragni a szociális rendszerek kiadásain keresztül a büdzsé deficitjét, akkor jövőre nem csökken tovább az infláció. (A költségvetési hiányról szóló írásunk a 9. oldalon) L. M. PÉLDÁUL AZ ÚJ ALKOTMÁNY... Nemcsak Bős terheli a magyar-szlovák viszonyt „A mostani magyar-szlovák viszonyban számos probléma van, de csak egyetlen komoly: ez a rossz örökség, a bős-nagymarosi kérdés. Az összes többi kérdés olyan, ami tárgyalásokkal, fáradságos konzultációkkal megoldható” - jelentette ki Bába Iván, helyettes külügyi államtitkár a Magyar Hírlap hétfői számában megjelent interjújában. Tagadta egyúttal, hogy a szlovákok által felépített vízierőmű konfliktushelyzetet okozna a két ország viszonyában. Lapunk szerette volna pontosítani e fenti, legalábbis sajátos megközelítést, de Bába Iván elzárkózott a válaszadás elől. A leginkább érintettek, a szlovákiai magyarok véleményét prágai tudósítónk kérdezte meg. A magyar-szlovák kapcsolatokban nem kizárólag a bősi problémakör okozhat még további gondokat - hangoztatta a Népszabadság érdeklődésére reagálva Tóth Károly, a szlovákiai Magyar Polgári Párt alelnöke. Ilyen lehet a kisebbségek ügye, amely az elmúlt időszakban nyitott kérdés maradt, s nem sok jóval kecsegteti az itteni magyarságot a pozsonyi parlamentben most kezdődő vita az új alkotmány tervezetéről. Nem tudni, mikor születik döntés a számos módosító javaslattal kiegészített tervezetről (Meciar kormányfő a minap azt mondta, hogy öt perc alatt el lehet intézni az egészet) de az már most egyértelmű: a kisebbségek elképzeléseit, politikai akaratát a kormánypárti erők lesöpörték az asztalról. A jövőben ez is komoly feszültségek forrása lehet, hiszen nem teremtődik meg az önálló Szlovákia alaptörvénye körül olyan konszenzus, ami megbízható kiindulópont lehetne a jövőben. További gondokat okozhat a kétoldalú kapcsolatokban az országaink közötti szerződés ügye is, amelyet eddig Budapest a csehszlovák szövetségi állammal készített elő, s amelyet immár az új helyzethez kell illeszteni mind cseh, mind szlovák vonatkozásban, így a már esetleg lezárt kérdések is újra nyitottá válhatnak, ami ugyancsak nem könnyíti meg a kapcsolatok építését. Végül gondok merülhetnek fel a regionális gazdasági kapcsolatok ügyében, amelyeket a kettős adózás és más nem kívánatos körülmények miatt ugyancsak a magyar-szlovák együttműködés zavaró tényezői közé sorolhatunk - mondta az MPP alelnöke. Farkas József György Megjött a kiadatási kérelem Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre hétfőn az a román kiadatási kérelem, amelyben Románia főügyésze - a jogsegélyegyezmény alapján - kéri Alexandru Draghici, volt belügyminiszter kiadását - közölte dr. Hlavathy Attila, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. Romániában a „kommunizmus pere” elnevezésű tényfeltárás napvilágra hozta az 1949-1954 közötti időszak néhány konkrét gyilkossági ügyét. Ennek alapján indult büntetőeljárás Draghicival szemben. A Legfőbb Ügyészség a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel - a kérelmet soron kívül továbbította az Igazságügyi Minisztériumnak. * Dr. Bárd Károly, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta: az igazságügy-miniszter a kiadatási megállapodás alapján foglal majd állást a kérelem ügyében, így - egyebek mellett - meg kell vizsgálni: kiadatási bűncselekményről van-e szó. Tisztázzák majd a minisztériumban, hogy a cselekmény a magyar-román szerződés hatálybalépése előtt vagy után történt-e meg. E kérdések előzetes vizsgálata után bírálja el a miniszter a kiadatási kérelmet. A végrehajtás feltételi, hogy a kiadni kért személy ténylegesen Magyarországon tartózkodjon. A román megkeresés csak annyit tartalmaz, hogy Draghici és felesége állítólag Budapesten tartózkodik. Az Igazságügyi Minisztérium a román állítás ellenőrzésére az Országos Rendőr-főkapitányságot kéri fel. A további intézkedéseket ennek függvényében teszik majd meg. A. S. Kórházbajok Egy magyar állampolgár, az egészségügyi ráfordításokat és az átlagos 70 éves élettartamot tekintve, 16 millió forintot ér. Ez csak egynegyede, egyötöde a nyugat-európai átlagnak. Nyugaton az orvosi jövedelem az átlagkereset két és fél, háromszorosa, nálunk ez az arány az ezredfordulóra érhető el. Egyebek között a fenti megállapítások és adatok is elhangzottak a kórházigazgatók tegnap tartott országos értekezletén. (Tudósításunk az 5. oldalon) Bosznia: London túl messze van A háború arcai: gyász és fogság - REUTERS (A délszláv válság hírei a 2. oldalon) Antall elhatárolódott Csurkától Napirenden a napirend előttiek Antall József miniszterelnök tegnap a parlament őszi ülésszakának első szónokaként elhatárolta magát a kormány és pártja nevében is a nagy rharika-:,rí Csurka - fan Hiánytól, több felszólaló azonban ernnél is határozottabb fellépést sürgetett a Magyar Demokrata Fórum képviselőjével szemben. A kormányfő bevezetőjében leszögezte, hogy a Csurka-dolgozat önálló munka, a szerző azt a megjelenés előtt senkivel nem egyeztette. Több felvetett kérdésre a tanulmány „károsan és tévesen” válaszol, ezért sem a kormány, sem az MDF nem azonsulhat e nézetekkel. A kezdeti elhatárolódás után Antall József kifejtette: a koalíció kormányra kerülése óta ellenséges légkörben tevékenykedik. Példaként pontatlan sajtótudósításokat idézett, felemlítette a köztársasági elnök - szerinte - alkotmánysértő magatartását a médiaelnökök felmentése ügyében. A miniszterelnök szerint mindez törvényszerűen vezetett a politikai közélet romlásához. A szabaddemokrata frakció nevében Tardos Márton üdvözölte ugyan a miniszterelnöki elhatárolódást, de nem értett egyet vele a történtek indoklásában. Ennél is keményebben fogalmazta meg a Fidesz véleményét Kövér László, aki egyértelművé tette, hogy a Csurka-tanulmányt náci szelleműnek, antiszemitának tartják, s a miniszterelnök által elmondottakat „nagyon kevésnek.” A szocialista frakció nevében Gál Zoltán kijelentette: az MSZP minden törvényes eszközzel fellép az antidemokratikus törekvésekkel szemben. Király Zoltán független képviselő határozati javaslatokat tett az ügy kapcsán; az egyikben azt indítványozza, hogy az Országgyűlés elnöke kezdeményezzen legfőbb ügyészi vizsgálatot annak kiderítésére: megsérti-e a Csurkadolgozat a köztársasági elnök személyét? (Részletes beszámolónk a 4. oldalon) Parlament: Eljő a jeges... BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE A kormányfő mondandóját kezdve előrebocsátotta, hogy az MDF alelnöke tanulmányát magánvéleményként közölte, mivel azt egyetlen pártbeli testülettel sem egyeztette. Utalt arra, hogy az MDF elnöksége és választmánya foglalkozott az írással, majd leszögezte: a koalíció pártjainak - beleértve az MDF-et is - éppen úgy kell tudni Csurka István képviselő úrral együttműködni, ahogy a párt a különböző politikai testületeinek igazodniuk kell a fő irányelvekhez. Különféle irányvonalak, programok vannak, ám a kormány önállóan, felelősséggel dönt, s ezt a felelősséget senki nem veheti át - hangsúlyozta Antall József, majd így folytatta: A kormányt kritikák bőven érik, belülről és kívülről. A mai nehéz gazdasági, politikai, szociális helyzetben azonban a magyar kormány a leghatározottabban ragaszkodik a magyar nemzeti elkötelezettségekhez, a demokrácia, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság értékeihez. Addig állok az MDF élén, megválasztóim bizalmából és saját elhatározásomból, továbbá a kormány élén az Országgyűlés megbízása alapján, ameddig a magyarság iránti töretlen elkötelezettségnek a parlamentáris demokrácia és a jogállamiság alapelveinek eleget tehetek. De nemcsak az a kötelességem önmagammal szemben, hogy felállok, ha a követelményeknek nem felelhetek meg, hanem olyan felszólításoknak és célzásoknak sem fogok ijedtemben vagy rossz megítélés következtében eleget tenni, ami a hatalom átadását jelentette a történelem során Kun Bélának, Hitlernek vagy másoknak. Remélem, hogy a kényszer nem teremthet hazánkban még egyszer ilyen helyzetet, ehhez nem engedhetünk utat nyitni a parlamentáris rendszerben. A Csurka-tanulmányban foglaltakra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjében olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszerpályákat. Megítélésem szerint számos kérdésben, hibás interpretációban, politikailag több részben károsan és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosíthatom magam, és nem azonosíthatja magát a MDF elnöksége és választmánya sem. Konkrét gondolatokat idézve az írásból, a miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra vonatkozó megállapításait. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül folytatják le, illetve ha a kormánypártok tagjai véleményüket a koalícióval élesen szemben álló sajtótermékekben teszik közzé. - A mi pártunkban - folytatta Antall József - egyformán helye van a nemzeti liberalizmusnak, a magyar népinemzeti gondolat hagyományának, s az európai kereszténydemokrácia eszmekörének. Az MDF-nek az lehet, és legyen a tagja, aki a magyarság, a jogállamiság és a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettséget egyaránt vállalja. Ezen a ponton a kormányfő részletesen szólt a kormány munkáját kísérő kritikus sajtóvisszhangról, illetve arról is, hogy egyes orgánumok alapvető etikaiormákat megszegve nem tesznek eleget a tárgyilagos hírközlés kritériumának. A kormányfő úgy ítélte meg, mindez hozzájárul ahhoz, hogy feszültség, rossz légkör keletkezzék. Ezzel kapcsolatosan érintette a médiavitával kapcsolatos vitás kérdéseket is. Káros hatása van a magyar alkotmány gyakorlására, ha a köztársasági elnök nem teszi meg a felmentést a miniszterelnök előterjesztése alapján a hatályos törvény szerint, az illetékes országgyűlési bizottság állásfoglalása ellenére. Végezetül a miniszterelnök a rendszerváltozás következetes végigvitelére, a demokratikus erők közös együttmunkálkodására szólított fel. (MTI)