Népszabadság, 1992. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-04 / 209. szám
t . UAILK H-1124 Budapest, Meredek u. 27. I M VISI*lll.K. Tel: 185-3755 * Fax: 166-7641 | 2 Abházia csitul, Karabah feszültebb Valamelyest csitultak a harcok a volt Szovjetunió harcterein - legalábbis a tárgyalások idejére. Csütörtökön megkezdődött az abház válság békés megoldását célzó Jelcin Sevardnadze megbeszélés. Az orosz és a grúz elnök tárgyalásáról annyit tudni, hogy Sevardnadze kompromisszumos csomagtervvel érkezett Moszkvába. Később csatlakozik hozzájuk Vlagyiszlav Ardzinba, az abház parlament elnöke, valamint az Oroszországhoz tartozó, észak-kaukázusi kis népek több képviselője is. A grúz és az abház fegyveres alakulatok szeptember negyedikéig beszüntetik a harci cselekményeket. Erről állapodtak meg a két fél katonai vezetői még az elnöki találkozó előtt. Abház fegyveresek ennek ellenére túszokat szedtek egy grúz falu lakosai közül. A tádzsik kormány és a köztársasági parlament elnöksége szerdán megfosztotta hatalmától Rahman Nabijev eddigi államfőt. Mindeközben a kollektív biztonságról, az atomstratégiáról, a hadászati erők összetételéről és az egyesített fegyveres erők főparancsnokságáról kezdtek tanácskozást csütörtökön Moszkvában a Független Államok Közösségéhez tartozó országok védelmi miniszterei. Az értekezleten minden tagállam képviselője jelen van, Grúzia megfigyelőként vesz részt. Nem tervezik megvitatni a FÁK területén kialakult katonai konfliktusokkal kapcsolatos kérdéseket. Ugyanakkor Abháziában, Karabahban és Tádzsikisztánban is felvetették a közös békefenntartó alakulatok bevonásának gondolatát. Szóváltás támadhat az atomstratégia ügyében, mivel a nukleáris fegyverrel rendelkező Kazahsztán és Ukrajna nem hajlandó elfogadni az orosz álláspontot, miszerint közös irányítás alá kell helyezni a hadászati atomfegyvereket. Belarusz viszont már korábban jelezte: kész átadni Oroszországnak a hadászati rakétaerők feletti fennhatóságot. Jevgenyij Saposnyikov, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka nem tartotta időszerűnek a békefenntartó erők bevetését. Azerbajdzsán csütörtökön burkoltan elutasította, hogy külföldi államok, mindenekelőtt Kazahsztán és Oroszország közvetítsen a karabahi válságban. Abulfaz Elcsibej elnök nemzetközi szervezetek bevonását sürgette. Ez azért figyelemre méltó, mert éppen azon a napon jelent meg, amikor Örményország és Azerbajdzsán képviselője ünnepélyes keretek között (Kazahsztán közvetítésével) aláírta a hatvan napra szóló tűzszüneti egyezményt. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök csütörtökön a háromoldalú, örmény-azeri-kazah szakértői bizottság munkába állását sürgette. (MTI) Aratás Azerbajdzsánban MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT A szerdán Ukrajnában kezdődött közlekedési és bányászsztrájk súlyos károkat okoz Oroszországnak is. Az onnan érkező és oda irányuló összes orosz repülő- és vonatjárat csak Belaruszon (Fehéroroszország) keresztül érheti el úticélját, tehervonatok százai vesztegelnek az ukrán-orosz határon. Ukrajna légtere csütörtök reggel is zárva volt, időközben azonban a sztrájkoló polgári repülésirányítók helyére katonákat vezényeltek. A Malév moszkvai irodája arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a moszkvai járat csütörtökön is a Lengyelország és Litvánia felett vezető kerülő utat választja (akárcsak szerdán) amennyiben az indulásig nem fejeződik be a sztrájk. A kijevi járat szerdán kénytelen volt visszafordulni, mert a boriszpoli repülőtér nem fogadott. Az ukrán főváros nemzetközi repülőterén csütörtök hajnaltól katonai repülésirányítók teljesítenek szolgálatot, így a tervek szerint minden járatot fogadnak és elindítanak. Életbe lép a szlovák alkotmány Jeszenszky látogatásának sajtóvisszhangja (Prágai tudósítónktól) Pozsonyban csütörtökön este ünnepélyesen aláírták és életbe léptették a szlovák köztársaság alkotmányát. A kedd éjszaka nagy parlamenti többséggel (ám a magyar pártkoalíció képviselőinek kivonulása után elfogadott szlovák alkotmányt csütörtökön este nyolc óra után írták hivatalosan alá. Az alaptörvényt Iván Gasparovic, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Vladimír Meciar kormányfő látta el kézjegyével a négytornyú vár lovagtermében, amelyet ezentúl Alkotmány-teremnek neveznek. Az ünnepi esemény fényét pazar tűzijáték adta meg, jelezve, hogy a szlovák honatyák megtették a döntő lépést a január elsejével életbe lépő állami önállóság útján. Az addig még érvényes csehszlovák alkotmánnyal esetleg ütköző paragrafusok vonatkozásában azonban a szövetségi alaptörvény élvez elsőbbséget. A csütörtöki pozsonyi Národná Obroda az eseményt kommentálva rámutat, hogy a magyar képviselők kivonulása a szavazásról és esetleges távolmaradása a várbeli ceremóniáról a szlovák-magyar kapcsolatokban fellelhető feszültségek fokozódását jelezhetik. A Meciarhoz közel álló Koridor szerint viszont az alkotmány elfogadtatásával a kormányfőnek sikerült alapot teremteni a magyar nemzeti kisebbség problémáinak optimális megoldásához. A magyar pártok véleményét - amellyel egyetért a parlamenten kívül maradt magyar polgári párt is - mindenesetre a kivonulás ténye tükrözte. Ugyanakkor - mint Duray Miklós, az Együttélés elnöke a Népszabadságnak elmondta - képviselőcsoportjuk nem hozott olyan határozatot, amelynek értelmében az esti aláírásról is kollektív távolmaradással fejeznék ki elégedetlenségüket. Minden képviselő maga dönti el, hogy részt kíván-e venni az aktuson vagy sem. Farkas József György * A pozsonyi Národná Obroda szerint még nem volt példa arra, hogy egy olyan magas rangú magyar államférfi, mint Jeszenszky Géza, valaha is nyilvánosan kritikát gyakorolt volna Budapest korábbi, szlovákellenes politikája miatt. A lap úgy ítéli meg, hogy a mindkét oldalon kívánatos kiegyezés érdekében az „előítéletek és a rögeszmék több rétegét kell majd megforgatni, köztük azt a nemhivatalos eszmét is, mely Nagy-Magyarország határait a Tátráig álmodja”. A pozsonyi Pravda azt hiányolja, hogy a magyar külügyminiszter pozsonyi előadása nem foglalkozott a két világháború közti időszakkal és „tudománytalannak” találja a miniszter előadásának azt az adatát, miszerint 1945-ben Szlovákia lakosságának egynegyede magyar nemzetiségű volt. „Azzal a gondolattal pedig nem lehet nem egyetérteni, melyet a magyar államfélj jelentett ki, amikor azt mondta: a civilizálatlan nemzetek kipusztítják a nemzeti kisebbségeket, míg a civilizáltak a nemzetiségek elégedettségére törekednek”. A Smena viszont azt állapítja meg, hogy Pozsonyban „nem talált megértésre a kisebbségekről szóló egyezmény megkötését célzó magyar indítvány”. (MTI) NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1992. szeptember 4., péntek Milosevics meghátrál? (Folytatás az 1. oldalról) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa maradéktalanul támogatja, sürgeti a londoni egyezmények végrehajtását, Genfben lassanként beindul a válságkezelő testületek ténykedése. Milosevics szerb szocialistái, miután kemény falba ütköztek itthon is, külföldön is, valamelyest módosítottak a „vonalon”, mondván, hogy tulajdonképpen nem is akartak kormányt buktatni, csupán annak hibáit szerették volna némi kritikának alávetni. A buktatás hétfőn bizonyosnak látszott, csütörtökön már egyáltalán nem az: a „Panics-üldözők” többségre aligha számíthatnak. A Londonban megalkotott genfi válságkezelő gépezetnek az eredeti öt helyett hat bizottsága lesz. A hatodik Koszovó kérdésével foglalkozik, egyelőre belgrádi ellenvetés nélkül. Sem a muzulmánok, sem a horvátok nem hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni a szerb háborús bűnösökkel. A muzulmán küldöttség közölte: semmiféle tárgyalás nem lesz, amíg a szerbek fel nem hagynak a boszniai városok bombázásával, s a köztársaság kantonokra osztása sem lehet téma. Hasonlóan nyilatkozott a bosnyák elnökség horvát tagja, aki szerint a végsőkig folytatni kell a harcot, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a rosszal. Szarajevóba érkezett Marrack Goulding, az ENSZ altitkára. Izetbegovic bosnyák elnökkel és Karadzsics szerb vezérrel a nehézfegyverzet nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről tárgyalt. Pilcz Nándor (Varsói tudósítónktól) A lengyel rendőrség nem zárja ki, hogy Piotr Jaroszewicz és felesége meggyilkolása haszonszerzés céljából történt, de azt sem, hogy a tettesek politikai okból ölték meg a házaspárt. Felmerült egy harmadik lehetőség is: egy pszichopata őrültsége a brutális gyilkosság. A szomszédok és ismerősök vallomásaiból kiderül, hogy a személyes bosszú kizárt. A 83 esztendős Jaroszewicznek nem voltak ellenségei. Az utcabeliek ugyan rossz emlékeket őriznek a hetvenes évekből, amikor az akkori miniszterelnök Jaroszewicz munkába indulása és hazaérkezése okán a kormányőrség mindig lezárta az utcát. Mára azonban az exkormányfő csak egy fáradt öregember lett, aki elzárkózott a külvilágtól. Csak fiaival, valamint Amerikában élő lányával tartotta a kapcsolatot. Az utcára csak esténként ment ki sétálni kutyája kíséretében, napközben a kertben dolgozott. Jaroszewicz Varsó alatti villája előzőleg Julián Tuwim költőé volt. Az épületet magas fal veszi körül, minden ablakot rácsok védenek, a riasztóberendezést pedig még a kormányőrség szerelte be. Nem egykönnyű bejutni - állapította meg a rendőrség. Márpedig betörésnek nincs nyoma. Vagyis a gyilkosok ketten maguk nyitották ki az ajtót - a nyomozók szerint legalább ketten voltak -, vagy pedig az exkormányfő engedte be őket. A Gazeta Wyborcza variációja szerint Jaroszevicz pizsamában, pisztollyal a kezében ment a bejárati ajtóhoz. Ám nem volt ideje lőni, mert egy kemény tárggyal leütötték. A bűnözők a hálószobába vonszolták, vérző fejét bekötötték. Azt akarták, hogy az áldozat minél hamarabb nyerje vissza az eszméletét. Nem teljesen kizárt a rablógyilkosság, de ennek ellentmondani látszik, hogy a lakás falain maradtak értékes képek, köztük egy Picasso-grafika is. A nyomozók aranyékszereket találtak a padlón elszórva. A tettesek nem nyúltak az ezüst étkészlethez, és más értékes tárgyakhoz sem. Viszont nyitva és üresen találták a széfet. Az egyik Jaroszewicz-fiú kijelentette: lehet, hogy a gyilkosok célja valamilyen dokumentumok megszerzése volt. Az ügy élénken foglalkoztatja a lengyel közvéleményt. A belügyminiszter jelentést adott a gyilkosságról Walesa államfőnek, aki megdöbbenését fejezte ki. A szociáldemokraták lapja, a Trybuna kommentárban emlékezteti Suchocka miniszterrelnök asszonyt, hogy igazságos és biztonságos államot ígért. A gyilkosság - függetlenül attól, ki a tettes - kihívás az új kabinetnek. Elősegítheti a destabilizációt, s rossz színben tünteti fel Lengyelországot a külföld szemében, megnehezíti a közeledést Európához. A politikusok óvatosan nyilatkoznak az esetről, hiszen a rendőrségi kiszivárogtatásokból meglehetősen keveset lehet kideríteni. Megszólalt Edward Gierek, a LEMP egykori első titkára, Jaroszewicz barátja. A hetvenes évek első embere nem érti, kinek állhatott érdekében Jaroszewicz halála. - Meg vagyok győződve becsületességéről. Akkor is, ha mások másképpen értékelik Jaroszewiczet - hangoztatta Gierek, aki Sziléziában él visszavonultságban, s ugyancsak nincs testőrsége. Ritecz Miklós | A Jaroszewicz-gyilkosság rejtélye A NATO tagállamai szerdán megállapodtak, hogy csapatokat és szállítási, illetve távközlési segítséget ajánlanak fel az ENSZ-nek a boszniai segélyszállítmányok megvédésére. Úgy tudni, hatezer fős erőt adnak a világszervezetnek. Miután az ENSZ békefenntartó erői átvették az ellenőrzést a Szarajevó körüli szerb nehézfegyverzet felett, a bosnyák fővárosban csupán szórványos lövöldözések voltak. Bihac környékén voltak a legsúlyosabb harcok. Jajcéban légiriadó volt, a szerb légierő gépeinek támadása miatt. Horvátországban, Slavonski Brodban is voltak összecsapások. A szerb alakulatok Boszniából lőtték a várost. (MTI) KIRÁLY BÉLA LEVELE TÓM LANTOSHOZ • Csurka-ügy maradjon itthon Király Béla országgyűlési képviselő levélben kérte Tóm Lantost, az USA képviselőháza tagját: ne vigye a Csurka-ügyet a washingtoni Ház elé. - Amikor júniusban a Magyar Országgyűlés kilenctagú küldöttségét - benne magamat is fogadtad a Kongresszusban, a képviselők között a legidősebb lévén, nekem jutott a szerep, hogy üdvözöljelek. Azt hangsúlyoztam, hogy fényes példát mutatsz arra, hogyan lehet valaki a világ leghatalmasabb nemzete tekintélyt élvező törvényhozója is, és egyidejűleg olyan polgár is, aki szülőhazájában egy emberi társadalom kialakításán fáradozik, azaz nem tagadja meg, hanem elkötelezettje marad szülőhazájának. Itthon a magyar demokraták mellé állsz - mint tetted a Népszabadság szeptember 2-i számában -, járod a világot, benne a minket környező országokat, és síkra szállsz a magyar kisebbségek emberi és kulturális jogaiért. Ahogy júniusban, benned, az amerikai tekintélyes törvényhozóban magyar hazafit is tisztelhetünk. Mellénk, demokraták és liberálisok mellé állsz, amikor a tapasztalt nyugati törvényhozók tekintélyét állítod szembe a demokráciánk ellenségeivel. Kimutatod, hogy „Nem nehéz a politikai dolgozatban (Csurka cikkéről van természetesen szó) felfedezni a fasiszta, náci filozófia ismerős elemeit”. Ezzel a megállapításoddal - amivel minden írástudó egyet kell, hogy értsen - kiemeled a vitát a helyi pártpolitika környezetéből és globális érvényű ítéletet mondasz felette. Hónapokkal ezelőtt kimutattam már, hogy az a posvány, ahonnan Csurka nézi a politikát, lehetetlenné teszi számára, hogy megértse a világot és a liberalizmust. Köszönet illet, hogy ezt a tézist is most a nyugati törvényhozó tapasztalatára alapozva megerősíted azzal a kijelentéseddel, hogy Csurka „... vagy nem fogadja el a demokráciát, vagy nem érti azt...” Köszönjük készségedet arra, hogy „kész lennél a harcot vezetni, ha alapvető változás következne be a magyar kormány demokratikus orientációjában”. Végül abban is egyetértek Veled, hogy a fasiszta irányzat ilyen hídjára hazánkban csak időlegesen élhet, mi magunk semmisítjük meg azt - nem rendőri hatalommal, amivel Csurka kíván politizálni -, hanem az igazság erejével és a magyar nép bölcsességével. Más szóval az ilyen demokráciaellenes mozgalmakat magunknak itthon kell leverni, mert ha megengedjük, hogy eluralkodjanak felettünk, akkor meg is érdemeljük a sorsunkat. Kérünk, folytasd demokráciánk, nemzetünk támogatását azzal az elkötelezettséggel és olyan lelkesen, ahogy eddig is tetted, de egyre kérlek, ne vidd ezt az ügyet az Egyesült Államok kongresszusának egy, az erre a célra összehívott rendkívüli ülése elé. Attól félek, hogy az itteni helyzettel nem ismerős törvényhozók és a sajtó a problémának a szenzációs oldalát szellőztetné. Újra felmerülhetnének velünk kapcsolatban a „Hitler utolsó csatlósa” és ehhez hasonló rágalmak. Ellenségeink kapva kapnának a dolgon és újjal mutatnának ránk, mint a neofasizmus egy veszélyes melegágyára. Az a jó hírnév, amit a magyar demokraták a Csurkaféle rendőri gumibottal dacolva harcoltak ki nemzetünknek, elhalványodna a vissztaszító fasisztoid kép mögött, amit egy ilyen kongreszusi tárgyalás - céloddal ellentétben - létrehozhatna. Nemes törekvésed céloddal ellentétes eredményt hozhatna. A kongresszus tárgyalása a Nyugattól még élvezett szimpátiát antipátiává változtathatná, a nemzetet, nem pedig egy kis csoportot tekinthetnének fasisztoidnak. A nemtörődömség, vagy antipátia vasüggönye zárulhatna le nyugati határunkon, pontosan az, amit Csurka belülről építget azért, mert tudja, hogy az általa elképzelt rendszer csakis a szabad világtól vasfüggönnyel elválasztott környezetben létesülhetne meg. Igen, kérünk, folytasd demokráciánk önzetlen támogatását. Igen, kérünk, folytasd erőfeszítésedet a magyar kisebbségekért. Igen, kérünk, leplezd le a demokrácia ellenségeit hazánkban. De kérlek, légy meggyőződve és tekintélyeddel alátámasztva hirdesd, hogy a demokrácia ellenségei törpe kisebbséget képviselnek hazánkban. Az őket vezető demagógokat a magyar nép szórja majd a történelem szemétdombjára, oda, ahova valók. Mondom, ha segítségeddel és a hozzád hasonló nyugati barátainkkal nem tudjuk a fasisztákat megfékezni, akkor megérdemeljük a sorsunkat. Én azonban hiszek a magyar nép bölcsességében, abban is, hogy nemzetünk a szabadság mellett dönt, és még a mi életünkben demokrácia lesz az uralkodó társadalmi és kormányrendszer hazánkban - írja Király Béla. Antall nem engedett Bősnek Antall József miniszterelnök cáfolja, hogy ajánlatot tett volna a szlovák kormánynak, miszerint „Nagymaros építésének leállítása fejében üzembe helyezzék a bősi vízlépcsőt” - közölte a Miniszterelnöki Hivatal. Magyar sajtóhírek szerint Meciar szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ezt a „valamikori magyar álláspontot ők esetleg elfogadnák”. A magyar kormányfő kijelentette: ilyen ajánlat, eleve ellentétben állt volna az Országgyűlés és a kormány vonatkozó határozataival, amely még májusban megszüntette a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer létesítéséről és üzembe helyezéséről kötött államközi szerződést.