Népszabadság, 1992. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

1992. október 24., szombat NÉPSZABADSÁG - ITTHONI Eladni tudni kell - magunkat is! Az önéletrajz Elkészítése sok időt, gon­dosságot, átírást követel, de nagyon fontos irat, mert ezen múlhat esetleg a vállalat to­vábbi érdeklődése. Az életrajzzal szembeni kí­vánalmak megváltoztak. A munkáltatónak nem illik ér­deklődni a vallási, világnézeti meggyőződésről, sem politikai hovatartozásról. Tehát ezek­nek nem kell szerepelnie. Nem kell szerepelnie a szülők, test­vérek foglalkozásának, mun­kahelyének sem. Saját családi állapotunkról legfeljebb rövi­den, a végén. Az önéletrajzban szerepelnie kell, hogy milyen célból ké­szült, ehhez a pályázó személyi adatait tüntesse fel, valamint azt, hogy milyen képzettséggel rendelkezik. Elegendő mindig a legmagasabb fokú végzettség megjelölése. Az is fontos, hogy a vállalat megtudja, milyen szakmai tanfolyamokon vett részt, hol és milyen ered­ménnyel; továbbá ismerje a nyelvvizsgák szintjét és azt is, hogy például van-e gépkocsi­­vezetői jogosítványa. Ne maradjon ki az életrajz­ból, ha a pályázó valamilyen szakmai vagy tudományos társaság tagja, tárja fel, hogy melyiknek és mióta. A publikációkról is essék szó; ezek jegyzéke, esetleg ki­vonata a mellékletbe is tehe­tők. Ha vannak különleges is­meretei, ismerje meg ezeket is a vállalat, mint ahogy tájé­koztassuk eddigi munkahelye­inkről és beosztásainkról is. Az önéletrajz legyen világos, áttekinthető és csakis a lé­nyegre szorítkozó. Ne feled­kezzünk el az aláírásról, a pontos cím és telefonszám fel­tüntetéséről sem. Az ún. amerikai önéletrajz. Ez szinte ige nélkül felsorolja azokat a tényezőket, amelyek az állás betöltéséhez adottak. Ebben a formában az első ol­dalra, felül írjuk nevünket, cí­münket az irányítószámmal, telefonszámunkat a körzet­számmal. Szerepelnie kell, hogy melyiket pályázzuk meg, ha több állást is hirdettek. Következő bekezdésben ír­tunk arról, hogy milyen ké­pességünk, tudásunk van a meghirdetett állásnak a betöl­téséhez. Az elvégzett iskolá­kat, tanfolyamokat, nyelv­vizsgákat stb. soroljuk fel, eredménnyel, időponttal. A publikációkat is, ugyanígy az eddigi munkahelyeket, évszá­mokat, beosztásokat. Az önéletrajz külső formá­ja: hibátlan helyesírással, rö­vid, a lényeget tartalmazó mondatokkal géppel írott le­gyen. Külalakja legyen szép, tiszta, sok új bekezdéssel, szé­les margóval, levegősen elhe­lyezett. Terjedelme egy-három oldal lehet, minden új oldal számozva és felső sarkában a nevünket is mindig feltüntet­ve. Nem illik fénymásolt öné­letrajzot küldeni, cégjelzéses papírt, borítékot, postai bér­­mentesítést sem; nem helyes hivatali kézbesítőt igénybe venni. Pályázatunkat kísérőlevéllel küldjük, lehetőleg névre szó­lóan, megjelölve itt is, hogy milyen állás betöltésére pályá­zunk. Feltüntetjük, hogy hol vagyunk elérhetőek. Üdvözlés, dátum, aláírás s a mellékletek felsorolása szerepeljen még ezen a levélen. R. Sz. I. FRANCIA ÉS ANGOL PARFÜMÚJDONSÁGOK Királyi árak, történelmi illatok Királyi illattal, királynői il­latszerekkel hódíthatunk diszkréten, titokzatosan vagy kihívóan, rámenősen a Do­­ve-Fruct Kft., jóvoltából, ha a Luxus Áruház nemrég nyílt francia és angol illatszereket árusító kis shopjában vásáro­lunk - valljuk be­­ királyi ára­kon. Az ókorban sokféle illatos olajat dörzsöltek testükbe a szerelemre éhes asszonyok. Gondoljunk csak Kleopátrára vagy a kis Szulamitra, aki egyetlen ékszerét, ezüst fülbe­valóját adta el, hogy mirhát ve­hessen, testében, illatában egyaránt örömöt leljen Sala­mon király. Nem sejtette, hogy élete sem lesz sokkal hosszabb, mint az elillanó olaj illata. Sze­relmének hetedik éjszakáján testével védte a királyt az or­gyilkos tőrétől. A középkorban megvetették az illatszert használókat. Az újkori feltámadás óta most élik mindennapos reneszánszukat a sokféle egyéniséghez alkalmaz­kodó illatkreációk. A francia hölgyek kilencven százaléka használ parfümöt. Az angol Yardley márka már 1660 óta szolgálja a tisztaságot, jól ápoltságot. Kezdetben szap­pant, hintőport gyártottak, ma már mintegy 500 különböző kozmetikai terméket állítanak elő. A főleg angol levendulával és francia rózsaolajjal illatosí­tott kozmetikumok két királyi oklevéllel is dicsekednek. 1955- ben II. Erzsébet, 1960-ban pe­dig az anyakirálynő adomá­nyozta ezeket. A Chique kölni stílusos, egyéni, elegáns höl­gyeknek való, a White Latin az élet fényűzéseinek egyike­­ ro­mantikusoknak, nőieseknek. A férfikozmetikumok közül a Classic Gold a jól ápolt, spor­tos, biztosan nyerő urak ked­vence. Domináns az erőt sugal­ló fenyőillat és melegséget su­gárzó vanília-, méz- és gyü­mölcsesszencia. A luxusszabászatáról híres Carven cég az illatszereiben is luxusra törekszik. A hölgyek körében hódítani fog az új kreációjú Intrique (Intrika) parfüm, amely kivételes, kalan­dos, fantáziadús hódításokat sejtet. A modern férfit pedig a Vétiver­eau de toilette teszi el­lenállhatatlanná. Köszönhető­en többek közt a mandarin, a bazsalikom, a fekete ribizli aromájának és ne feledkezzünk meg a pézsmaillatról sem, ami nem a pézsmapocoktól ered, hanem a pézsmaszarvas hímjé­nek nemzőszerve táján levő pézsmazacskóban összegyűlő váladék kivonatából készül. A legismertebb cég a francia Rochas, előkelő helyet foglal el az illatok birodalmában. Neve összekapcsolódik az eleganciá­val és a kifinomultsággal. A vi­lág legkelendőbb parfümje az 1945-ben piacra került Fémmé, majd az 1960-as születésű Ma­dame Rochas. A férfiak között a Moustache, a Monsieur Ro­chas s a legújabb Macassar kozmetikai család hódít. S. J. egy doboz tejet. Vagy ahogy a plakát mondja: egy dobozost. Ez újdonság. Nem tévesztendő össze a már korábban is kapha­tó tartós tejjel, melyet szintén dobozban árulnak. (Rajta kék­piros hullám). Ez az új, a dobozos tej ugyanis a zacskós tej helyett - egyelőre még mellett - került TÁRGYKULTÚRA forgalomba. Vagyis pasztőrö­zött, de nem tartós. Alighanem ezért is közli nagy betűkkel: „Fontos! Csak hűtve tárolha­tó! ” A zacskós tej hosszú időn át volt viccek célpontja. Kicsit tu­­dóskodva: a megvalósult szo­cializmus jóindulatú igyekeze­tének és tökéletlenségének amolyan önleleplező szimbólu­ma. Szándéka szerint a techni­kai fejlődést szuggerálta volna, hiszen - úgy hittük és fennen hirdettük - az olcsó, praktikus és végtelen lehetőségeket nyúj­tó műanyag kiszorítja, felesle­gessé teszi az üveget, amellyel annyi baj van. (Törik, mosni kell, visszaváltani stb.) Csakhogy ez a zacskó - tejjel töltve - pocséknak bizonyult. Könnyen - olykor már a bevá­sárlókosárban - megreped. S akkor megállíthatatlanul fo­lyik. Egyébként is csúszós és hideg, alig lehet kézbe venni. Otthon pedig tejtartóba kell tenni, hogy megálljon, hogy ön­teni lehessen belőle. Ilyenkor, ha rossz oldalon vágok rá lyu­kat, egyensúlyát vesztve feldől és a tej kiömlik a megterített asztalra. Már megint Woody Allen-eskedsz - vihorásznak velem és rajtam a gyerekeim. De vége az ingyen cirkusz­nak! Ez a gusztusos doboz biz­tosan áll a lábán. Nem játszik keljfeljancsit. Könnyen nyílik, s ezért-e vagy másért, a tej is mintha jobb volna benne, mint a zacskóban. Lehet, hogy más - ízre kellemesebb - anyagokkal pasztőrözik? A doboz felébresztette a kon­kurenciát. Szinte egy időben több gyár terméke jelent meg a boltokban. A dobozok mérete, formája azonos azonban rajtuk a grafika más és más. De sajnos hiába. A versenyből nem a szépség került ki győztesen. Kék és piros vonalaival, ti­pográfiájával a dabasi gyár terméke olyan, mintha egy hú­szas évek végi - harmincas évek eleji konstruktivista reklámgrafika paródiája vol­na. A szolnoki üzem dobozán piros nadrágba öltöztetett te­hén illegeti magát elölről és hátulról - rajzfilmek modorá­ban, azok bája nélkül. Hármó­juk közül a kelenföldi a legele­gánsabb; mértéktartó mind a rajz, mind a betű. Csak azt nem értem, hogy miért kellett a búzavirágot holmi dekorati­­vitás vagy rosszul értelmezett attraktivitás kedvéért művivé stilizálni? A legvonzóbb reklámok (nézzük csak meg a televízió képeit!) túllicitálják a valósá­got. Jobbnak, szebbnek, gusz­tusosabbnak mutatják azt, amiről szólnak. Nem ez a hely­zet a dobozossal. A fehér tej, az áttetsző üvegpohárban, üdí­tőbb látvány bármelyik doboz­nál. Vadas József Fantasztikus, hogy vadkapita­lista korszakunk a silánysá­gok milyen kavalkádját ké­pes az ember előtt kibontani. Most nem szólnék az agyoncin­­cált témákról, mondjuk arról, hogy a kistigriskölyke országból származó sztereó rádió mono­ban is alig szól, a japáninak hir­detett portékának már akkor örülhetünk, ha a formatervezése valóban a felkelő nap országá­ban történt. Szóval a lerágott csontokat, a gumicsontokat hagyjuk másra, mert még ezek­ről is kiderülhet, hogy alkalmat­lanok a mindennapi rágcsálásra. Beszéljünk inkább a pocsék áruk mai tipikus toplistájáról, a vacakul végzett munka irtózta­­tós, gusztustalan végeredmé­nyeiről. Sajnos példáim zömmel a magyar ipart pellengérezik ki, amely nem jelenti azt, hogy tá- HOPPÁ Errefelejt vel állna tőlem a Kossuth-i jel­szó, „Védd a magyar ipart!” - ha jó. Az alábbi leírások némely - sok! - elemükben sértik a jó ízlés határát, egyetlen mentsé­gem van: nem én sértettem meg, hanem azok, akik elkövették. Ősz elején is pompás étel a lángos. Ezt a sütött tésztapacs­­nit ma már rendkívül változato­san ízesítik, töltögetik. Tesznek tésztájába sóskát, spenótot, megpakolják kapros juhtúróval, káposztával, sonkával. A ma­gyar iparos, aki Balatonfenyve­­sen e remeket készítette, felte­hetően a tésztáját ítélte másna­posságra, így sikerült olyan sa­vanyúra, hogy még a savhiányo­sok is azonnal eldobták. Ne fe­ledjem, egy ilyen töltött lángos 49 forintot kóstált, s csak meg­kóstolni lehetett, enni nem. Más. Glóbusz babfőzelékkon­­zerv. Az íze olyan, amilyen, a kanalazó csak azt nehezmé­nyezte, hogy miként kerülhet­tek tányérjába apró gyöngyka­vicsok, a babbal döbbenetesen hasonlatos kövecskék?! Megesz más. Delma sózott, vitaminozott margarint vásá­roltam. Amikor a család kinyi­totta a dobozt, meglepődve ta­lálta a tégelyben a mélysárga, mézgás mázat, ízlelte a savany­­kás ízt a kenyérre kenendő margarin helyén. Az egész Del­ma a szemeteszsákban landolt. S no meg egy igazi gusztusta­­lanságról: magyar iparos gyár­totta azokat a túrós pitéket, amelyekben­­ nem fogják elhin­ni - amikor otthon megkóstol­ták, nem hajszálakat találtak, hanem egész hajtincseket. Ami­kor a vevő visszavitte a boltba a tálca süteményt, kérdezte is az eladót: fodrászműhelyben ké­szült a pite, avagy elodázhatat­lanná vált a hajvágás a cuk­rászstúdióban?! A fogyasztóvédelmünk mély­ponton van. A különböző minő­ségvizsgáló intézetek vagy meg­kapják a forgalomba hozandó árut kipróbálásra, vagy nem. Az éttermek, konyhák ellenőr­zése is megritkult. A fogyasz­tóknak saját érdekvédelmi lap­juk sincs. (Talán rövidesen lesz.) Kiadandó hát e honban az a jelszó is, hogy „Védd a ma­gyar fogyasztókat! ” (ó-é) Olvastam és lőttem Töltött semmi „A kavicshegyek és kietlen töltések mutatják, hogy itt va­lami történik és azóta sem tör­ténik semmi.” (Vasi Hírek - 1992. IX. 13.) Lenni vagy lent lenni „A metró annak bevallása, hogy odafent már nem megy.” (Népszabadság - 1992. IX. 12.) Gyanúsíthatatlan nyomorgók „Az egyik munkanélküli nem foglalkoztatja svarcban a mási­kat.” (Mérték - 1992. IX. 13.) Lezüllők leckéje „Egyébként... ha jatt-Ma­­gyarországból baksis-Magyar­­országgá züllünk, hagyjuk örö­kül fiúnknak, hogy a szó hosszú ívet (baksis) ejtendő.” (ÉS - 1992. VIII. 7.) Hosszú ész „Én azért még emlékszem olyan esztendőkre, mikor leg­alább a klasszikusok életműve nem számított hiánycikknek.” (M. Hírlap - 1992. IX. 19.) Önkiszolgáló medicina „A hölgyet már a kezelés ele­jén megriasztotta a 310 márká­ért rásózott gyógyszer: a saját székletéből készített, steril ki­vonat.” (M. Nők Lapja - 1992. IX. 18.) Éti cicák „Csak a teljesen kedvencük­be habarodottak etetik kígyó­jukat macskákkal és galam­bokkal hazánkban.” (Mai Nap - 1992. IX. 12.) Halpatt „Az amur nem hajlandó a hí­nárt zabálni, a magyar nép nem hajlandó az amurt zabál­ni.” (ÉS - 1992. VII. 31.) Hidegvérű nyilvánosság „Ne zavartasd magad, min­ket úgy se tudsz - szól ki a fiú a lány szájából két smár között.” (Pesti Hírlap - 1992. IX. 21.) (iszlai) |IÉ| | CSALÁD | itthon 15 9­ovemberi és decemberi prog­ranmok^ a 9­emzetközi ^Menedzser­központban Munkakörelemzők kiképzése Angol előadókészség-tréning november 2-3.­­ november 26-28. Vállalati pénzügyi beszámolók Interjú, mint a személyzeti értelmezése és elemzése kommunikáció kiemelt eszköze november 9-11. a kiválasztás, teljesítményértékelés Project Menedzsment és az alkalmazotti november 10., 17., 24. tanácsadás területén Kiugró teljesítmény november 26-27. a team-munkában Marketing kommunikáció november 10-12. december 7-9. A túlélés technikái A hatékony vezetés módszerei Működő vállalkozások, irányítás - Felsőbb szintű menedzsereknek november 12.-január 28. december 7-11. Érdekegyeztetési készségek fejlesztése Hogyan készítsünk Tárgyalástechnika, üzleti tervet sikeres vállalkozáshoz? konfliktuskezelés december 7-9. személyügyi vezetőknek Sikeres versenystratégiák november 23-24. december 14-16. Várjuk mielőbbi jelentkezésüket! Kérjük, hogy további információért forduljon a Nemzetközi Menedzser Központ tanfolyamszervező­­ titkárságához. Cím: 1221 Budapest, Anna utca 1-3. Telefon: 226-5128, 226-0755. Fax: 226-5340. | Az Igrisztoje Pezsgőgyártó Részvénytársaság Igazgatósága értesíti a társaság részvényeseit, hogy az Érsekhalma-Hild székhelyén közgyűlést hív össze. A közgyűlés napirendjén szerepel: /. Az alapító okirat módosítása: - határozathozatal az alapító tagok változásáról - egyes részvényfajták megváltoztatása - az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakítása Az alaptőke-emelés 1 360 000 dollárnak megfelelő, nem pénzbeni hozzájárulás teljesítésével történik. A hozzájárulás teljesítésével a társaság új részvényese 1 360 000 dollárnak megfelelő, egyenként 100 000 Ft névértékű, névre szóló részvény tulajdonosa lesz. Az alaptőke-emelés a külön mérleg elfogadása után történik, új részvények kiállítása útján. II. Határozathozatal részvények adásvételéről. III. A társaság tisztségviselőinek megválasztása. Kérjük, hogy a közgyűlésen a részvénytulajdonosok a döntéshozatalhoz szükséges képviselői jogosultságot megfelelő dokumentum bemutatásával igazolják. 25164NP

Next