Népszabadság, 1992. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-30 / 256. szám
NÉPSZABADSÁG Ma: tévé-magazin 24 oldal ára: 19,50 Ft 1992. október 30., péntek SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 256. szám * Mi sérti a bírói függetlenséget? Beszélgetés a Legfelsőbb Bíróság elnökével (Megyei tudósítónktól) Háromnapos látogatásra tegnap hazánkba érkezett dr. Walter Meliizky, az Osztrák Legfelsőbb Bíróság elnöke. Magyar vendéglátója, dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a határon fogadta, majd a Győr- Moson-Sopron Megyei Bíróságon - annak vezetőinek részvételével - megkezdődtek a szakmai tárgyalások. Dr. Solt Pál lapunknak adott interjújában nemcsak a két ország bírósági kapcsolatairól, hanem a magyar bírósági rendszer tervezett változásairól és a napjainkban előtérbe kerül jogi kérdésekről is beszélt. - Milyen szakmai hasznot hozhat ez a kétoldalú megbeszélés? - A találkozó nemcsak a tapasztalatok átadására, átvételére nyújt lehetőséget, hanem a világ bíráit összekötő, formálódó, de lényegileg azonos erkölcsiség, valamint a hivatásbeli szolidaritás kifejezésére is. - A változás előtt álló magyar bírósági struktúra számára példa lehet-e az osztrák modell? - Közismert, hogy Magyarországon jelenleg háromszintű - helyi, megyei és legfelsőbb bírósági - az igazságszolgáltatás. Ausztriában viszont négyszintű rendszer működik. Szomszédainknál a magyar megyei bíróságoknak megfelelő szervezet, valamint a legfelsőbb bíróság közé ékeltek négy regionális felső bíróságot. Mivel a magyar bírósági struktúra átalakítása is ebben az irányban halad, sokat tanulhatunk az osztrák példából. - Ila jól értem, az egykori ítélőtáblák visszaállítását tervezik? - Lényegében igen. Az első világháború után megcsonkított Magyarországon öt ítélőtábla működött. A ma uralkodó elképzelések szerint elegendő volna három táblabíróság felállítása. (Folytatás a 4. oldalon) Bodrácska János ismét célpont Boross Péter belügyminiszter szerda délelőtt a parlamentben az október 23-ai eseményekkel kapcsolatban közölte: az ünnep előtt érkeztek ugyan jelzések, de a rendőrség tett intézkedéseket is, ám olyan lépéseket ne várjanak a testülettől - folytatta -, amelyeket egy demokráciában nem tehet meg. Mint mondotta: a sajnálatos eseményt mindenféle hátsó politikai szándékoktól indíttatva felnagyították. Hogy azért nem teljesen kék az ég a rendőrség fölött azt a Magyar Hírlap azon tegnapi értesülése is jelezte, miszerint hivatalosan meg nem erősített információk szerint az Országos Rendőr-főkapitányságon mégiscsak értékelik a Kossuth téri eseményeket, ezen belül a biztosításban résztvevő rendőri erők és parancsnokaik tevékenységét, illetve vizsgálják az esetleges felelősség kérdését. Az ügyben az újabb fejleményt a Magyar Távirati Iroda csütörtök délben kiadott híre jelentette. Az MTI rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságnál belső vizsgálatot rendeltek el annak megállapítására: volt-e elegendő számú egyenruhás rendőr október 23-án, a Kossuth téri ’56-os megemlékezésen. „A biztosítás parancsnoka, Bodrácska János vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya volt, aki megfelelő információkat kapott arról, hogy skinhead kinézetű fiatalok érkeznek vidékről a Kossuth téri rendezvényre. A bőrfejűeket a Keleti pályaudvaron rendőrök várták, s figyelemmel kísérték mozgásukat a Pofosz-székházban tartott nagygyűlésükre haladva is. Arról viszont megoszlik a szakértők véleménye, hogy a Parlament épülete előtt volt-e megfelelő számú egyenruhás rendőr.” A hírügynökségi jelentés szerint, amennyiben a vizsgálat mulasztást állapít meg Bodrácska Jánosnál, annak komoly következményei lehetnek, hiszen a budapesti rendőrfőkapitány a Zemplényi-ügyben tett elhamarkodott nyilatkozata miatt nemrég a legsúlyosabb fegyelmi büntetésben részesült.” Utóbb az ORFK hivatalos közleményben kategorikusan cáfolta a belső vizsgálat tényét. Suha György rendőrségi szóvivő a Népszabadság kérdésére elmondta: nem kapott utasítást arra, hogy megállapítsa az állítólagos „rendőrségi forrás” kilétét. (Folytatás a 4. oldalon) SOKKOL A GALLUP Bush utolérte Clintont (Washingtoni tudósítónktól) Célfotósnak ígérkezik a Fehér Házért folyó versenyfutás. Hat nappal a választások előtt a CNN számára készült Gallup-közvéleménykutatás felborította az addig kényelmes Clinton-győzelmet jósoló általános papírformát, immár mindössze a statisztikai hibahatáron belüli két százalékpontos különbséget jelezvén a demokrata párti jelölt és Bush elnök valószínű szavazataránya között. Az azonos időhatáron belül készült többi nyilvános közvélemény-kutatás ennél nagyobb, hét-tíz pontnyi Clinton előnyt mutat ki, de az irányzatot illetően azonos a következtetés: Bush egyre jobban ledolgozza a hátrányát. Mindenesetre a Clinton-tábor is elismeri, hogy Bush a Perot texasi milliárdostól visszapártoló volt republikánusok jóvoltából javított az eredményén. Ha Perot támogatása tovább olvad, sor kerülhet arra a rétegre is, amely felében-harmadában őhozzájuk áll át. Mind a közvélemény-kutatók, mind a politikai szakértők megegyeznek abban, hogy a szűkülő rés a Bush-kampány intenzív hitelrontási korteshadjáratának eredménye. Clinton erre máris azzal válaszolt, hogy ellenoffenzívába ment át, és immár maga is keményen megkérdőjelezte Bush szavahihetőségét. Politikai elemzők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy az elektori rendszer miatt a választások kimenetele csak részben függ a szavazataránytól. Az elektori szavazatok számát tekintve Clinton a felmérések szerint továbbra is nagy arányban lekörözi Busht. Az elnökké választáshoz szükséges 270 elektori szavazatból Clinton pillanatnyilag 247-re, Bush 150-nél kevesebbre számíthat. Serény Péter Mégis Bush a győztes? Arnold Schwarzenegger szerint igen At MÉDIATÖRVÉNY Még mindig van remény a megállapodásra (Munkatársunktól) Tegnap a médiatörvény vitájával folytatta ülését az Országgyűlés kulturális bizottsága. Bevezetőben a bizottság elnöke, Kulin Ferenc (MDF) szólt a törvénnyel kapcsolatos hatpárti tárgyalásokról. Véleménye szerint a sikertelenség okát a felek - a dolog természeténél fogva - másban és másban látják. Ő maga úgy ítéli meg, hogy a kéthetes vitában azért nem volt lehetséges a megállapodás, mert a koalíció és az ellenzék álláspontja eleve túlságosan távol állt egymástól. Ennek ellenére lát biztató jeleket és hiszi, hogy lehetséges a megegyezés, ezt azonban a frakcióvezetők, illetve a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti tárgyalások eredményezhetik. Kulin Ferenc bevezetőjére Haraszti Miklós (SZDSZ) reagált, aki kifejtette, hogy a kulturális bizottság továbbra sem háríthatja el magától a médiatörvénnyel kapcsolatos felelősséget egy másik tárgyaláson bekövetkezett kudarc miatt. Kérte a testületet, hogy minél intenzívebben munkálkodjon azon, hogy a törvényjavaslat a jelenleginél tökéletesebb formát öltsön. Kulin Ferenc Harasztinak válaszolva azt mondta: nem valószínű, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt a kulturális bizottság eredményre juthat olyan kérdésekben, amelyekben sok-sok hónapon át sem sikerült. Egyszersmind kifejezte reményét, hogy a parlamenti tárgyalások segítik a bizottság munkáját. Ezután a bizottság egyik új tagja, G. Nagyné dr. Maczó Ágnes független képviselő kért szót. Annak az óhajának adott hangot, hogy az eddig csak a pártok között folyó tárgyalásokba vonják be a független képviselők immáron húsz főt számláló csoportját is. Azt is kifogásolta, hogy a szóban forgó tárgyalásokról még a kulturális bizottságot sem tájékoztatják. Ezért kérte a lehetőséget, hogy a bizottság tagjai megismerhessék a tárgyalások jegyzőkönyveit. Haraszti Miklós Maczó Ágnessel egyetértve ajánlatosnak tartotta, hogy a jegyzőkönyveket a sajtó számára is tegyék hozzáférhetővé. Kulin Ferenc a napirend előtti vita zárszavában dr. Maczó Ágnesnek igazat adva azt válaszolta, Haraszti Miklósnak hogy a hatpárti megállapodásban nem szerepel a tárgyalások jegyzőkönyvének a sajtó számára történő átadása. Bős: a megoldás a variáns lehet A londoni jegyzőkönyv-aláírás után a magyar kormánynak továbbra is ki kell tartania az álláspontja mellett, nehogy olyan kompromisszumba sodródjunk, amely nem felel meg az ökológiai érdekeknek - hangzott el az Akcióbizottság a Duna Védelmében tegnapi sajtótájékoztatóján. Hajósy Adrienné - aki kormányszakértőként is foglalkozik a vízlépcső ügyével - hangsúlyozta: a csehszlovák fél először hajlik arra, hogy felfüggessze a C variáns munkálatait. Ez mindenképpen előrelépés - mondotta, de figyelmeztetett arra is, hogy a szövetségi kormány még nem ratifikálta a jegyzőkönyvet, valamint az is kérdéses, hogy a szlovák kormány elfogadja-e a Prága által aláírt dokumentumot. Emlékeztetett: a szövetségi kormány egyszer már megígérte, hogy november 3-ig nem terelik el a Dunát, de a vízépítők mégis befejezték az elrekesztést. A Duna-elterelés helyszínéről azonban sokkal rosszabb híreket hozott Hajósy Adrienné. Szlovák oldalon, állítólag műszaki hiba miatt szerdán teljesen leengedték a terelőgát melletti műtárgy tábláit, így szinte alig jut víz a régi Dunamederbe. Rajkán mínusz 240 centiméterre süllyedt a vízállás, ami csaknem ötven centiméterrel alacsonyabb, mint az elterelés után egy nappal mért. Az akcióbizottság képviselői kifejtették: a kormánynak mielőbb ki kell dolgoznia az úgynevezett H variánst, mint lehetséges kompromisszumot. Az ökológiai érdekeket előtérbe helyező megoldást át kell nyújtani a szlovák közgazdászoknak, mert kiderülne, hogy az ivóvízkincs, a környezet megóvása ésszerűbb a kevés áramot termelő korona- és forintmilliárdokat elnyelő vízlépcsőnél. Bírálták továbbá azokat - itt megemlítették Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert is - , akik a magyar álláspontot gyengítik azzal, hogy műszaki kompromisszumot emlegetnek, s ilyen nyilatkozatokkal bátorítják a szlovák vízépítőket. Le kell szögezni: nem lehet egyszerre duzzasztani és áramot termelni, valamint az élőviágot, az ivóvízkincset védeni ezen a Duna-szakaszon - mondták. (Munkatársunktól) Jávor Károly (MDF), a környezetvédelmi bizottság tagja munkatársunknak nyilatkozva felhívta a figyelmet: a vízlépcső Dunakiliti térségében törésvonalak húzódnak a földkéregben. Amikor a magyar környezetvédelmi bizottság 1990 augusztusában a helyszínen járt, azokban a napokban műszerek által érzékelhető földrengés volt Dunakilitinél. Azt is tudni kell - mondta Jávor -, hogy a krónikák szerint az 1700-as évek közepén abban a térségben pusztító erejű, a szakértők által becsült 9-es erősségű földrengés tombolt. Ilyen körülmények között pedig kötelező lett volna a vízlépcső műszaki berendezéseit legalább ilyen nagyságrendű földrengés ellen méretezve építeni. Ezzel szemben a szakértők szerint a vízlépcsőt jó, ha 6-os nagyságrendű földrengésre méretezték. Egy katasztrófa esetén pedig belegondolni is rossz, mi történik, ha az üzemrészcsatorna 12 méter magas vízoszlopa kitör a megsérült töltésen. Akkor az üzemvízcsatornából körülbelül 6 méter magas, óránként 50-60 kilométer sebességgel rohanó vízhenger tör ki, amely letarol mindent. A helyszíntől 25-30 kilométerre van Mosonmagyaróvár, a várost a víztömeg fél óra alatt elérné. A többit mindenkinek a fantáziájára bízom - mondta a képviselő. Prága és Pozsony visszakozik a szabadkereskedelmi egyezménytől? (Varsói tudósítónktól) Klaus cseh és Meciar szlovák kormányfő is nemmel válaszolt a Gazeta Wyborczának arra, hogy vajon aláírják-e novemberben a visegrádi csoport országainak szabadkereskedelmi szerződését. A két politikus londoni válaszát csütörtöki számában ismertette a legnagyobb lengyel napilap. Klaus kijelentette: az ügyet még át kell gondolni. Meciar pedig úgy vélte: Csehszlovákia még nincs készen az aláírásra, előbb belső problémáit kell tisztázni. Amennyiben nem történt félreértés, a dolog meglepetést okozhat Varsóban és Budapesten is. Ugyanis a három ország szakértői éppen az elmúlt héten egyeztették a szabadkereskedelmi megállapodás szövegét, jogi és pénzügyi vonatkozásait, valamint az ipari és mezőgazdasági koncessziós listákat. Akkor úgy tűnt, hogy Prága és Pozsony eldöntötte: a megállapodást még a szövetségi kormány fogja aláírni. A csehszlovák vámunió kilátásba helyezésével az egyezmény kitételei egyformán érvényesek lennének mindkét országra. Technikai akadálya tehát nemigen lehet az aláírásnak. Elképzelhető, hogy a politika szólt közbe. Ez esetben csak magyar-lengyel szabadkereskedelmi egyezményt írnak alá majd november végén Krakkóban? Ritecz Miklós (Munkatársunktól) A szabadkereskedelmi megállapodás aláírását érintő, állítólagos csehszlovák nyilatkozattal megkerestük Major Istvánt. Az NGKM helyettes államtitkára hivatalosan eddig nem kapott ilyen jellegű tájékoztatást, az állítólagos hírről is lapunktól értesült. Major István hangsúlyozta, hogy nem kíván a sajtón keresztül üzengetni cseh-szlovák és lengyel partnereinek. Mindazonáltal elismerte: ha a hír igaz, akkor az új helyzetet teremt. Jövő hétfőn egyébként Budapestre érkezik a csehszlovák és a lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes, hogy tisztázzák a szabadkereskedelmi egyezmény utolsó részletkérdéseit. Amennyiben a csehszlovák félnek kifogásai lennének, akkor azt hétfőn, hivatalosan is közölheti magyar ég lengyel partnereivel. Külügyi források lapunkat úgy tájékoztatták: a Külügyminisztérium nem kapott semmilyen hivatalos, a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásának elhalasztására vonatkozó csehszlovák értesítést. * *14 Az éhezés 8. napja a Csók utcában Ételről beszélni tilos Bicskén, a Csók utcában, ahol nyolcadik napja hatan éhségsztrájkolnak. De az álmainak nem parancsolhat az ember. Ilkei Csaba például a hetedik nap éjszakáján főzelékről álmodott, és krumpliról. Ezt akár eredménynek is tekinthetjük, mert azt jelzi: aludni már tud. Az éhezés első öt napjában ugyanis négy órákat aludt, de így voltak ezzel a többiek is. Deák Lajosék lakása a Létminimum Alatt Élők Társaságának történetében - ha egyszer megírja valaki - alighanem megérdemel majd egy külön bekezdést. Október 22-én itt kezdett éhségsztrájkot hat ember a kétkulcsos áfa tervezett bevezetése, és az állampolgárok gyors elszegényedése ellen tiltakozva. Csak folyadékot - ásványvizet, cukor nélküli kávét és teát - vesznek magukhoz, s ezen kívül vitaminokat. (Folytatás az 5. oldalon)