Népszabadság, 1992. december (50. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
NÉPSZABADSÁGA 1992. december 1., kedd SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 283. szám Funar „átírja” Mátyás királyt (Kolozsvári tudósításunk) Rendkívül feszült a hangulat Kolozsvár főterén, miután Gheorghe Funar elrendelte a Mátyás király-szobor feliratának leverését. A szobrot román és német értelmiségiek is védték. Hétfő estétől rendőrök vigyázzák a teret, élesre töltött fegyverrel. Miután Ion Iliescu elnök több beszédében is elmarasztalta a romániai magyarságot, a kolozsvári helyi hatóságok eldöntötték: december elsejét, Románia nemzeti ünnepét, Erdély Romániával való egyesülésének évfordulóját a magyarellenes akciók újabb sorozatával kötik egybe. A december elsejei ünnepség alkalmával a kolozsvári Mátyás-szobron a MATTHIAS REX betűket leverve új feliratot kívánnak elhelyezni. Hétfőn reggel megjelent néhány munkás, csákánnyal és kalapáccsal. (Folytatás a 3. oldalon) A szobor, még épségben SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Bukarest nem kezdeményez (Munkatársunktól) Az új román kormány hivatalosan még nem kezdeményezett külügyminiszteri találkozót, jóllehet magas rangú román politikusok több alkalommal is „komoly magyar-román tárgyalásokat” szorgalmaztak sajtónyilatkozataikban. Erről Hermán János külügyi szóvivő tájékoztatta tegnap a Népszabadságot annak kapcsán, hogy Melescanu román külügyminiszter múlt hét végi rádiónyilatkozatában a kétoldalú viszony több fontos kérdésében foglalt állást. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú kapcsolatrendszerbe beletartoznak a magas szintű látogatások is. Azonban a szóvivő nem tud arról, hogy jelen pillanatban konkrét előkészületek lennének egy külügyminiszteri találkozóra. Bukarest részéről vannak ugyan pozitív jelzések, de ezek a kinyilatkozás szintjén maradnak, miközben a gyakorlatban a legfontosabb kérdésekben vajmi kevés haladást sikerült elérni. Ami Melescanunak azt a felvetését illeti, hogy Budapestnek jószándéka jeleként támogatnia kellene Bukarest Európa tanácsi tagságát, a szóvivő hangoztatta: Magyarország mindenkinek támogatja ET- tagságát, aki teljesíti a tagfelvételi feltételeket. Magyarország abban érdekelt, hogy minden szomszédja, amely e kívánalmaknak megfelel, bekerülhessen az európai intézményekbe. K. T. A RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS AZ AKADÉMIÁN A magyar tudomány segélykiáltása Meglepőnek tűnhet, de még mindig működik a Magyar Tudományos Akadémia kutatási szervezete - közölte némi malíciával a ma kezdődő rendkívüli közgyűlés előtti, hétfői sajtótájékoztatón Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke. A néhány éve immár hagyománnyá vált téli közgyűlés akár segélykiáltásnak is tekinthető, hiszen amennyiben a pénzügyi kormányzat által javasolt jövő évi költségvetést elfogadják a parlamentben, az a magyar tudományos kutatás megbénításával lesz egyenlő. A pénzügyi támogatás következő három évre tervezett folyamatos csökkentését - különösen ha a kormányban a jövő évet már gazdasági fellendülésnek képzelik - nem ésszerű takarékoskodásnak, hanem szándékos támadásnak lehet értelmezni. Jelenleg még hazánkat tudományos kapacitása inkább a fejlett világhoz, gazdasági helyzete viszont a fejlődő országokhoz teszi hasonlatossá. Az ellentmondást Kosáry professzor szerint nem a szellemi kapacitás lebontásával, hanem a gazdaság felemelésével kellene feloldani. A tudományos kutatást éppen ezért nem az ország jelenlegi, hanem jövőbeni állapotához kell szabni - hívta fel a figyelmet az Akadémia elnöke, aki azt reméli, hogy a jövő év első hónapjaiban a parlament elé kerülhet végre az MTA-ról szóló törvény. A közgyűlés másik témájával, az Akadémia kutatóintézeteivel kapcsolatban azok további megőrzését és egy kutatási minisztérium szükségtelenségét hangsúlyozta. Az önálló intézetek egyetemekbe való beolvasztása nem segítene a felsőfokú oktatási intézmények anyagi gondjain. Az akadémikusok várhatóan felkérik a kormányt, engedélyezze az Athenaeum Alapítvány felállítását, továbbá határozzanak a kiemelkedő eredményeket elért tudományok doktorai számára alapítandó Eötvös József koszorúról is. P. I. / Érdekegyeztetés: a megállapodás ára (Munkatársunktól) Milyen következményei lesznek az Érdekegyeztető Tanács megállapodásának a költségvetésre? A válasz körvonalai még csak most rajzolódnak ki. A legutóbbi ÉT-megállapodás a jövő évi költségvetés szempontjából azt jelenti, hogy 34 milliárd forinttal csökken a büdzsé bevétele. A megállapodást a kormány elfogadta, bár volt olyan miniszter is, aki azt élesen bírálta. Szabó Iván szerint a gazdagodó rétegek érdekérvényesítésének engedtek, s noha a társadalmi béke megőrzésének szándékából indultak ki, az ügynek meglesz a böjtje. A pótlólagos forrásnak az előteremtésére a Pénzügyminisztériumnak a híradások szerint már megvan a javaslata. Eszerint 14-15 milliárd forint származna az egyes költségvetési fejezetek és néhány állami pénzalap támogatásának csökkentéséből - a hiányzó mintegy 20 milliárdot pedig a privatizációs bevételekből szereznék meg. A Honvédelmi Minisztériumtól kétmilliárdot vennének el (ebből a Honvéd Kórház rekonstrukciója egymilliárd), a Belügyminisztériumtól pedig 5,5 milliárdot. Egyes információk szerint azonban e látszólag tetemes összegből csupán félmilliárdos elvonás érintené a BM-et, a maradék ötmilliárd viszont az önkormányzatokat sújtaná, amelyeknek lehetőségei a szociális támogatást is beleértve ezzel nagyon beszűkülnének. Egyébként a témához tartozik, hogy vasárnap késő este, a költségvetési bizottság vitáján derült ki, hogy a költségvetési szakembereknek még több százmillió forintra sikerült „rátalálniuk” az ÉT-megállapodástól függetlenül. E pénzekkel egyebek között az alábbi célokat, intézményeket támogatja majd a kincstár: Magyarok Világszövetsége (200 millió Ft); határon túli magyar sajtó (120 millió Ft); Illyés Alapítvány (plusz 300 millió, összesen 378 millió Ft); valamint 45 millió forint a Benda Kálmán-féle Magyar Hagyományokat Kutató Intézet támogatására. Miközben tehát 14-15 milliárd forint körüli lefaragásokra kerül sor az ÉT-n kötött megállapodás értelmében - olykor létfontosságú területeken -, körvonalazódik egy újabb politikai paktum. E megállapodás - vélhetően a népszerűtlen intézkedések „kompenzálása” gyanánt - további kiadásokat csoportosít át a kormánypártok szája íze szerint. Némely vélemény szerint ez bizonyos voksok ára. Parlament: ki lesz a médiagazda? (Munkatársainktól) Hosszas ügyrendi vita után az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, hogy újra megnyitja a költségvetés részletes vitáját. Ezt Kónya Imre MDF-es frakcióvezető azért indítványozta, hogy a parlament megtárgyalhassa a Magyar Televízió és a Magyar Rádió önálló költségvetési fejezet felszámolására tett koalíciós javaslatot. Kuncze Gábor (SZDSZ) alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot, és felszólította a kormánypárti képviselőket, hogy azt ne támogassák, amennyiben az előterjesztők nem vonnák vissza. Kilátásba helyezte, hogy pártja az Alkotmánybírósághoz fordul, és annak sürgős állásfoglalását kéri a koalíciós javaslattal kapcsolatban. Mint mondotta, a javaslat eltávolítja egymástól a politikai erőket, bemerevíti a jelenlegi politikai helyzetet. Hozzátette: jó lenne, ha a kormány eldöntené, hogy Csurka Istvánnal és körével vagy az országban mértékadó politikai erőkkel kívánja a megegyezést keresni. Leszögezte, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége továbbra is a médiatörvény megalkotásában látja a kibontakozás lehetőségét. (Folytatás a 4. oldalon) Kupa: Akár hozzám is tartozhatna a médiák költségvetése SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Fegyelmi Hankiss Elemér ellen A Miniszterelnöki Sajtóiroda hétfőn este MTI-hez eljuttatott közleménye szerint: „A kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIl. törvény 45. paragrafusa (1) bekezdése, illetőleg a 46. paragrafus (1) bekezdése alapján gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt fegyelmi eljárást indított dr. Hankiss Elemérrel, a Magyar Televízió elnökével szemben. A fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosának a kormány dr. Balsai István igazságügy-minisztert jelölte ki.” * - Mi az ön első reakciója a kormány által elrendelt vizsgálatra? - kérdezte munkatársunk hétfőn este Hankiss Elemért, a Magyar Televízió elnökét. - A kormány mostani lépésének az a háttere - mondotta Hankiss Elemér -, hogy több mint másfél éve szisztematikusan próbálja az MTV autonómiáját rombolni, és a televíziót ellenőrzése alá vonni. Ilyen lépés volt várható, miután az elfogadható, az alkotmányos eszközökből kifogytak. Éppen tegnap tettek kísérletet a már ismert módon arra, hogy a Miniszterelnökség ellenőrzése alá vonják a televíziót - a mai parlamenti vita megmutatta, hogy milyen ennek a visszhangja. Megmutatta, hogy ez a dolog nem fog működni. Ez tehát az ezutáni utolsó csodafegyver. - Vannak-e olyan szabálytalanságok, amelyekre a vizsgálat fényt deríthet? - Én nem tudok szabálytalanságokról. Ha a miniszterelnök úrnak joga van ezt a vizsgálatot lefolytattatni, ami majd a jogi konzultáció során kiderül, akkor nyugodtan nézek a vizsgálat elébe. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményéről megkérdeztük Balsai Istvánt is, aki elmondta, az ügyben a sajtóiroda közleményét kell mérvadónak tekinteni. Arra a kérdésünkre, hogy az Antall-kabinet egyidejűleg felfüggesztette-e Hankiss Elemér munkaviszonyát, az igazságügyi tárca vezetője közölte: A kormány csak a fegyelmi eljárás megindításáról és a vizsgálóbiztos személyéről döntött. Új pénzérméket vernek ( Munkatársunktól) Fokozatosan új pénzérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank a jövő év tavaszától. Az érmék előlapját Kósa István, számlapját pedig Bartos István tervezte. Az érmesor legkisebb címlete az egyforintos, legnagyobbja pedig a 100 forintos lesz. (A fotónkon 200 forintos ezüstötvözetű emlékpénz látható, melyet ma bocsátanak ki.) A pénzek „magyar jellegét” a köztársasági címer használata, illetve sajátos magyar virágok (magyar kikerics, magyar nőszirom) és magyar madarak (nagykócsag, kerecsensólyom) ábrázolata jelzik. Továbbra is forgalomban maradnak az eddig használatos filléres érmék, ám ezekből már nem vernek újabbakat. Használhatóak az eddig megszokott egy-, két-, öt-, tíz-, húszforintos érmék is, ezeket a jegybank csak fokozatosan vonja be. (További információink az 5. oldalon.) Januárban vasúti tarifaemelés (Megyei tudósítónktól) A kétkulcsos áfa bevezetésének következtében mintegy 20 százalékos tarifaemelésre kell januártól számítani a vasúti személyforgalomban - egyebek között ez hangzott el a tegnapi keszthelyi közlekedési konferencián. Az elégtelen közlekedési infrastruktúra miatt 70-80 milliárd forint kár keletkezik az országban, közúthálózat-fejlesztésre 250 milliárd kellene - mondotta Siklós Csaba a konferencia nyitóelőadásában. A miniszter beszámolt arról, hogy 1990-ben optimizmussal tekintett előre, mert úgy gondolta, a fejlett Nyugat kedvező hitelekkel fogja támogatni az elmaradott térségeket. Ezzel szemben az történt, hogy rendkívül nehezen lehetett hozzájutni az elmúlt két évben hitelekhez, s a szerződések sok különleges megkötést tartalmaztak. (Folytatás a 4. oldalon) * „Németország úrrá lesz a szélsőjobbon” (Munkatársunktól) Németország a tervezett hadialkatrész-szállításokkal Magyarország védelmi erejének jelenlegi szinten tartásához kíván hozzájárulni. Ez viszont nem jelentheti olyan fegyverek exportját, amelyek megsértik a fegyverzetkorlátozási egyezményeket, illetve növelik Magyarország haderejét - mondta tegnap lapunknak Hans Stercken, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. A német politikusnak - aki Szabad György házelnök meghívására érkezett hazánkba - Göncz Árpád államfő hétfőn átnyújtotta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést a magyar-német kapcsolatokért végzett tevékenysége elismeréseképpen. Hans Sterckent fogadta Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter is. A németországi szélsőjobboldali mozgalmakról Stercken kijelentette: ezek a csoportok az eddigi határtalanul liberális menekültpolitikával szembeni társadalmi elégedetlenséget használják ki. A Bundestag külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor nem hisz a szélsőjobboldali zavargások véletlenszerűségében. (Folytatás a 3. oldalon)