Népszabadság, 1992. december (50. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-15 / 295. szám
1992. december 15., kedd NÉPSZABADSÁG - HAZAI KÖRKÉP Szabó Iván: Bízom a megállapodásban Pénteken tárgyalnak ismét a bányavállalatokról (Tudósítónktól) December 15-éig már semmiképpen sem születhet megállapodás a bányászszakszervezettel, mert csak pénteken ülünk ismét tárgyalóasztalhoz - nyilatkozta tudósítónknak tegnap Tatán Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter. Szabó Iván Tatán - Hugo Callebant belga nagykövettel közösen - megnyitotta azt az öthetes menedzserképző kurzust, amelyet az Európai Közösség Phare-programjának támogatásával a Magyar Vállalkozói Kamara regionális szervezete és a Flamand Keresztény Gyáriparosok Szövetsége szervezett. A hazai bányavállalatok sorsáról folytatott egyeztető tárgyalások megkezdésekor a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetői azt ígérték, ha december 15-éig nem kötik meg a mindkét fél számára megnyugtató eredményt hozó megállapodást, akkor a bányászok tiltakozó akciót indítanak. Ezzel kapcsolatban Szabó Iván a következőket mondta: - Bár a helyzet rendkívül bonyolult, mégis reménykedem abban, hogy sikerül egyezségre jutnunk a szakszervezetekkel. Annak ellenére bízom a megállapodás létrejöttében, hogy az Érdekegyeztető Tanács elmulasztotta napirendre tűzni a költségvetési alku során ezt a kérdést. Mi szükséges a megállapodáshoz? - A lakossági szén árához egyelőre nem nyúlhatunk, mert már így is alig veszik meg. Ezért azt tartom a legvalószínűbbnek, hogy a Magyar Villamos Művek Rt.-re „terheljük rá” a tárgyalások lezárásához igényelt másfél milliárd forintot. Persze, ez is csak átmeneti megoldás lesz, és sajnálom, hogy a BDSZSZ nem ment bele abba, hogy a hat százalékos áfával a szenet is megterheljük, hiszen azt visszaigényelhették volna. Fontos törekvésünk, hogy 1995-ig világpiaci árviszonyokat kell kialakítanunk a az elektromosenergia-szolgáltatásban. Kovács Béla Tessék hangulatot váltani! A jegybank kivonul a gazdaságból A magyar vállalkozók közel egymilliárd dollárnyi hitelt vettek fel az idén külföldi cégektől és pénzintézetektől. E tény is mutatja annak jogosságát, hogy a Magyar Nemzeti Bank lassacskán kivonul a gazdaság finanszírozásából - derült ki Bod Péter Ákos bankelnök felszólalásából a Magyar Gazdasági Kamara Szövetségi Tanácsának tegnapi ülésén. A GKI Gazdaságkutató Rt. több mint ezer vállalat és vállalkozó közérzetét, rövid távú várakozásait felmérő munkáját a bankelnök nagyra értékelte, de mint egykori kutató megjegyezte: a tanulmányban túl sokszor szerepel a válság és a pangás szó. Bod Péter Ákos ezeket a fogalmakat elcsépeltnek, idejét múltnak tartja. Szerinte ugyanis már lezárult a termeléscsökkenés és a piacvesztés korszaka. Új, inflációs veszélynek tartja viszont a költségeket növelő béremeléseket és a foglalkoztatás jelenlegi helyzetét. A bankelnök úgy véli, a munkanélküliséggel párhuzamosan nő a betöltetlen állások száma, s ez az ellentmondásos állapot nem tartható sokáig. A privatizációs kérdések kapcsán bejelentette: a kormány kezdeményezésére három százalékra csökkentik az E-hitel refinanszírozási kamatát. Thuma József, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára hangulatváltásra kérte a jelenlévőket. A Kupa-program három fő célja szerinte megvalósult, s nincs ok az elégedetlenségre. Adott a külső egyensúly, fékeződött az infláció és megállt az ipari termelés visszaesése. A Szövetségi Tanács állásfoglalása azonban mégsem tükrözi ezt az optimizmust. A tervezett intézkedésekkel kapcsolatban a tanács óva inti a kormányt attól, hogy a választási előkészületek jegyében megalapozatlan, közérzetjavító lépéseket tegyen. A pillanatnyi előnyökért ugyanis túlságosan nagy árat kellene fizetniük a vállalkozóknak! B. Zs. Kétmilliárdos Ikarus-kötvény A pénzpiacon kíván friss tőkéhez jutni az Ikarus. Kétmilliárd forint értékben kötvények kibocsátását határozta el a részvénytársaság október végi közgyűlése. A kötvények megvásárlására megkapta az engedélyt az Állami Fejlesztési Intézet. Nincs sok rizikó az olyan kötvénykibocsátásban, ahol előre tudni lehet a vevő kilétét. Bécsy Lászlótól az Ikarus pénzügyi igazgatójától kérdeztük meg fedezi e a kétmilliárd a cég idei veszteségeit? Mint megtudtuk a tranzakcióval egy korábbi hitelt tud csak kiváltani az Ikarus. Speciális ügyletről van szó, ami azért kedvező, mert a kölcsönt menet közben nem kell törleszteni, csak a futamidő végén kell egy összegben kiegyenlíteni. Az ÁFI négyéves futamidőre ad kölcsönt a kötvények ellenében, a kamat üzleti titok. Decemberi rémület Ilyenkor decemberben épeszű ember már rég májusban bóklász. Gondolatban. Más Mallorcára utazik, én csak a majdani, a tavaszi kertbe képzelem magam. Január rideg közeledtét ki sem lehetne bírni, ha nem lenne oly orrcsiklandóan biztos a föld áprilisi párolgása, kutyám boldog nyargalászása a fölörvénylő szagokban. Neki persze nincs politikai szimata. Az ő orrának egyetlen ideológia sem szexepiles. Nincs az a párt, ha mégoly állatbarát is, amelyet ő farkcsóválással üdvözölne. Természete szerint egyébként a zöldekhez húzna. Műfűre ugyanis (ez az ő rettenetes beceneve) nemcsak környezetvédő: ő maga a környezet. Beleolvad. Meghitt viszonya más kutyákhoz (és kutyákkal, azaz hímekkel, lévén, hogy Műfűre nőstény), továbbá fűhöz, fához, talajhoz, vízhez, bűzhöz cselekvő. Mindent szeret, ami jó, s megugat, ami rossz. A legrosszabb: a póráz. Még rosszabb: a lánc. A pártokhoz azért sem tud hozzászagolni, mert az eszmének nincs szaga. És azért sem, mert érzelmeiben Mafűre individualista. Nem általánosít. Szereti Krisztát, nem szereti Lacit. S fél Zolikától - nyilván megvan a tapasztalati oka rá. Képtelen egy nevezőre hozni öt embert. Különösen nem politikailag. Hiába az én kutyám, szagról sem tudja megkülönböztetni a kisgazdát a liberálistól, s a jobboldalit a baloldalitól. Restellem, de így van. Neki mostanság még csak eszébe sem jut a május. Ha vannak is távlat-ösztönei, neki decemberben még az a fontos, hogy téli bundát nevelt. A lelkem azonban nem képes téli bundát növeszteni. Fázik. S máris úgy töprengek a holnapi esztendőn, mintha egy szál tűzifám sem lenne. Mintha az lenne a kötelességem, hogy rákiáltsak mindenkire: emberek, gondoltatok arra, hogy mi lesz, ha soha többé nem tavaszodik ki? Ha megáll a naptár februárban? Ha egy évszázadig tél lesz? (Meghallgattam egy érzelmeiben-gondolataiban egyaránt ostoba, goromba frátert - s ma már tudom: nagyok az esélyei. Lehet, hogy övé lesz az új esztendő?) PÉLDA A NORVÉG MINTA Veszély fenyegeti az erdőket (Munkatársunktól) A jogi, szervezeti és tulajdoni bizonytalanságok miatt megtorpant az erdőművelés a termelőszövetkezetekben - állapították meg tegnap a MOSZ erdészeti, faipari és vadászati választmányának ülésén. Ezzel az erdőterület harmada került bizonytalan helyzetbe. Magyarországon másfél millió hektár erdőt kezelnek, ebből a szövetkezeteké 450 ezer. A második világháborút követő évtizedekben 600 ezer hektárnyi erdőt telepítettek az országban, ennek nagyobb hányadát a szövetkezetek végezték. A munka eredménye, hogy a birtokukban lévő erdők 75 százaléka 40 évesnél fiatalabb. A szövetkezeti erdők emiatt is kerültek a szakmai közvélemény figyelmének középpontjába. A kárpótlás elhúzódása, az erdőtörvény hiánya miatt azonban egységes koncepció kidolgozásáról sem lehet beszélni. Ehelyett a szövetkezeti erdők feldarabolódása folyik. Az erdők aranykorona-értéke alacsony, így a kárpótlás során jelentős területek kerülnek magánkézbe. Művelésükre a norvég példát ajánlják a szakemberek. Ott is elaprózott birtokok vannak, de a gazdálkodást már közösen, az erdőbirtokosok szövetségének keretében végzik. Az egységes koncepcióra amiatt is múlhatatlanul szükség lenne, mert várhatóan tovább emelkedik az erdők területe. A szakemberek szerint a gyenge minőségű földeken megszűnik a veszteséges gazdálkodás, így e területek parlagon maradnak, vagy erdőként hasznosíthatók. Ezen túl, a fejlődő agrártechnológiák révén az ezredfordulón mintegy 1,2 millió hektárral kisebb szántón is elő lehet állítani a jelenlegi mezőgazdasági termékmennyiséget. A világszerte tapasztalható agrártúltermelés miatt várhatóan e területeken is az erdősítés lehet a művelés módja. WESTEL-ÚJDONSÁGOK Három év - 82 millió dollár A Gallup és a Medián piackutató cégeket bízta meg a két éve működő Westel, hogy készítsenek felmérést a magyar - amerikai vegyes vállalat megítéléséről. Az előfizetők körében végzett reprezentatív adatgyűjés alapján egyértelművé vált, hogy a Westel a vállalkozók telefonja. A cég egyébként 1993 - ban tovább bővíti hálózatát, s ezzel három év alatt 82 millió dollárt ruház be a telefonüzletbe. A két kutatóintézet szerint a rádiótelefon-szolgáltatás még messze van az ideálistól, a postai telefonnál viszont minden tekintetben jobb. A válaszolók a legmagasabbra az ügyfélszolgálatot és a szervizt értékelik. Érzékelhető különbség van a budapesti és a vidéki értékelés között, a vidék javára. A Westel két év alatt 107 rádióállomást épített ki, ebből 47-et Budapesten helyezett üzembe. Budapesten, Szolnokon és Székesfehérváron digitális központot létesítettek, amelyekkel a Matáv bármelyik digitális centrumához kapcsolódhat. Sugár András vezérigazgató a tegnapi sajtótájékoztatón elmondotta, hogy a 20 ezer előfizetős országos hálózatba jövőre újabb régiókat vonnak be. Új szolgáltatásuk, a lízingelés, amely lehetővé teszi, hogy az első részlet kifizetése nélkül, azonnal használják készülékeiket. A Westel az egyik nagy esélyes a 900-as megaherzes tartományban a mobiltelefonok üzemeltetésére kiírt tenderen. Valószínűleg január végén kerül sor arra a konzultációra, ahol a tenderrel kapcsolatos problémákat megvitatják. Ettől számított 60 napon belül kell beadni a pályázatot, s három hónapon belül várható az értékelés. Legkorábban nyár közepére. B. Zs. BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAK Önkéntesség és szolidaritás (Munkatársunktól) Az Érdekegyeztető Tanács szociális bizottsága tegnapi ülésének napirendjén az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényjavaslat szerepelt. Ez az egykor Magyarországon is létezett, a szociális biztonságot speciális módszerekkel szolgáló kezdeményezés most van újra éledőben. A törvényjavaslat arra tesz kísérletet, hogy ezt az intézményrendszert meghonosítsa Magyarországon és biztonságos működtetéséhez szabályozást adjon. A munkavállalók önkéntes segítő pénztárai három formában működhetnének. Az egyik ilyen pénztártípus a kiegészítő nyugdíj, a második a kiegészítő önsegélyező, a harmadik pedig a kiegészítő egészségpénztár lenne. Lényegük szerint ezek a pénztárak a kölcsönösség és a szolidaritás alapján a dolgozók befizetéseiből működnének. Feltétel, hogy a pénztár tagja mindenki csak önkéntes alapon lehet, s legalább tíz évig bent kell tartani a pénzét. Ez alól csak az mentesül, aki a nyugdíjkorhatárt eléri. Az állam annyiban támogatja ezt az előtakarékossági formát, hogy az adóban az évi jövedelem 25 százalékáig, de maximum 500 ezer forintig az adóalapból való levonását engedélyezi a pénztári befizetéseknek. A szociális bizottság tagjai lényegében most vitatták meg először a törvényjavaslat szövegét. Leginkább azt firtatták a pénzügyminisztériumi szakemberektől, hogy a befizetett pénzekért ki vállal garanciát, s hogyan lehetne elérni, hogy a pénzforgatás üzleti kockázata a lehető legkisebb legyen. A válasz úgy hangzott, hogy a pénztárak tagjai egyszerre lesznek tulajdonosi, menedzseri és fogyasztói szerepben, és nekik maguknak kell majd számolniuk a vállalkozás minden kockázatával. Ám a pénztárak felügyeletébe, a működéshez szükséges okiratokba igyekszenek olyan garanciaelemeket beépíteni, amik a minimálisra csökkentik a csőd veszélyét. A törvényjavaslat vitája még jó ideig eltart majd, ebben az évben már nem valószínű, hogy a parlament elé kerülhetne. Kötelező a biztosítás: adós, fizess! Szabálysértési eljárásokat indít a Hungária Biztosító Mintegy 130 ezer ügyfélnek postázta a napokban a Hungária Biztosító azt a levelet, amelyben közli: miután a kötelező biztosítás első két negyedévi díját elmulasztották befizetni, a biztosítótársaság szabálysértési eljárást kezdeményez ellenük az illetékes ható ságoknál. Mint azt a cég tegnapi sajtótájékoztatóján Dr. Kálózdi Tamás főosztályvezető elmondta: a kötelező biztosításról szóló törvény kimondja, hogy a gépjármű a forgalomban csak érvényes - tehát befizetett - biztosítással vehet részt. A Hungária Biztosító 1,7 millió ügyfele közül 130 ezerre tehető azok száma, akik többszöri felszólítás ellenére sem fizették be az esedékes biztosítási díjat. Megtudtuk: a biztosítónak félmilliárd forint körül van az ebből fakadó díjkintlevőséget. A nemfizetők ellen a továbbiakban - a nyilvántartások egyeztetése után - a területileg illetékes rendőrhatóság fog fellépni, aminek a következménye pénzbírság, rosszabb esetben a gépjármű forgalomból való kivonása lehet. A HB illetékese leszögezete: előfordulhat, hogy a nyilvántartás hibájából olyanok is kapnak felszólító levelet, akik a díjhátralékukat már befizették. Ebben az esetben az ügyfelek a levél kézhez vételétől számított nyolc napon belül a biztosító területi kirendeltségeinél tisztázhatják a félreértést. D. Sz. A. Jó a pedagógusok megítélése Ellentétben az eddigi véleményekkel, a magyar pedagógusok társadalmi megítélése kedvező - tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetének tegnapi satótájékoztatóján, amelyen a MODUS Kft. közelmúltban lezárult kutatásának eredményeit ismertették. A kutatást megrendelő szakszervezetet is meglepetésként érte a felmérés eredménye, hiszen azt az évtizedek óta hangoztatott „társadalmi álláspontot” döntötte meg, mely szerint a pedagógusmunka igencsak a szakmák presztizslajstromának a végén helyezkedik el. A mostani felmérés alapján a tanítók, tanárok közvetlenül az orvosok után következnek. Legalábbis az ország negyven városában, negyven községében, valamint a fővárosban megkérdezett ezer szülő véleménye szerint. Az összegzésből kiderül: a szülők sokkal jobb véleménnyel vannak a pedagógusokról, mint azok önmagukról. A kérdésekre adott válaszok szerint a nevelők többsége szakmailag felkészült, ezmellett gyerekszerető és kielégítő a kapcsolata a szülőkkel. Munkájuk társadalmi értékét azonban nem tükrözi anyagi megbecsülésük, bérük ennek mélyen alatta van. Elhangzott: a vizsgálat eredménye minden bizonnyal balzsamként hat majd a „megtépázott önérzetű” pedagógusokra, s feltehetőleg a törvényalkotókra is, akikkel a PSZ ugyancsak megismerteti a kutatási összegzést. Gy. Sz. É. 5 Ismét lesz Bolyai-díj (Munkatársunktól) Bolyai János tevékenysége forradalmasította a matematikát. Minden, ami ebben a tudományágban azóta történt, az abszolút geometriát leíró, 1832-ben napvilágot látott Appendix című dolgozatának felismeréseire vezethető vissza. Egyebek között ezt hangsúlyozta Szentágothai János akadémikus azon a tudományos emlékülésen, amelyet Bolyai János születésének 190. évfordulója alkalmából tartottak a nevét viselő alapítvány és az Akadémia közös szervezésében hétfőn, az MTA székházában. Berényi Dénes, a tudományos testület alelnöke bejelentette, hogy ismét kiadják a Bolyai-díjat. Az 1902-ben létrehozott kitüntetést annak idején bárhol és bármely nyelven napvilágot látott legkiválóbb matematikai mű jutalmazására alapították. Mindössze két alkalommal - 1905-ben és 1910-ben - adták át. Az „új”, Bolyai-díjat első alkalommal várhatóan 1995-ben osztják ki. Az ülésen szó volt a veszprémi Bolyai Kollégium szándékairól is. Rózsa György címzetes egyetemi tanár a teljes körű Bolyai-gyűjtemény és kritikai összkiadás szükségességéről szólt. Gazda István tudománytörténész az elkészült, és hamarosan megjelenő eddigi legteljesebb Bolyai-bibliográfiát mutatta be a hallgatóságnak. Az idei szabadság jár jövőre Több munkahelyen már ezen a héten „megszűnik” az élet. Elterjedt ugyanis, hogy a Munka Törvénykönyvének értelmében az idei szabadságokat jövőre nem lehet kiadni. Mi lesz azokkal akik nem tudták kivenni a szabadságukat? - kérdeztük Pál Lajostól a MüM jogi főosztályának vezetőjétől. „A hír igaz, csak nem úgy és nem az ami elterjedt” - szögezi le a főosztályvezető. Az MT ugyan valóban kimondja, hogy a szabadságot az esedékesség évében és természetben kell kiadni. Ám emellett érvényben vannak a munkaviszonyból származó jogok érvényesítésének szabályai. Eszerint a dolgozó három évig igényt tarthat arra, hogy megkapja az elmaradt szabadságát. Ezzel együtt a vázolt helyzet jogellenes, de a munkáltató hibájából, ugyanis neki kell ütemeznie az adott munkahely kívánalmainak és az ott dolgozók érdkeinek megfelelően szabadságolás rendjét. Ez alól csak akkor van kivétel ha a munkavállaló valamilyen, ok - például betegség miatt - nem tudott szabadságra menni, így a munkáltató csak az esedékesség évében döntheti el, hogy mikor engedi szabadságra az alkalmazottját. Az elmaradt szabadsággal a dolgozó, elvben már maga gazdálkodhat. Természetesen jó, ha saját érdekében is egyeztet a munkaadójával. A szabadság viszont pénzzel ebben az esetben sem váltható meg. Erre csak a MT-ben leírt esetekben - mint a munkaviszony megszűnte vagy a sorkatonai szolgálat kezdete - adott a lehetőség. H. Sz.