Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

8 Messze meg a hatar? Felhok mogott bujkal a Hold, valahol a szlovak-cseh hatarvi­­deken. Veszelyekkel dacolo csempeszek igyekeznek tomott batyujukkal atjutni a szomszed orszagba. Az erdos-hegyes taj felott hirtelen vilagi toraketa fenye oldja fel a sotetseget, es hiaba probalnak bokrok alatt elrejtozni a ketes szallitmany tovabbitol, elkapjak oket, s ha­­marosan mar az orson jegyzo­­konyvezik az adataikat. A zord hataror csak akkor enyhi­l meg (de akkor azutan nagyon), mi­­don elokeru­l a hatizsakok, sportszatyrok tartalma. X mar­­kaju etolaj, ami az egyenruhas ferfiunak is a kedvence. Nem­­sokára vidaman falatozzak a sebteben elkeszitett süilt krumplit, s annak illataval egyi­tt beke lengi be a cseh (vagy szlovak?) hatarorseget. A bajos-butuska filmreklam meg tavaly lsszel tu­nt fel a csehszlovak kepernyokon, s a nezok hitetlenul mosolyogva toprengtek: tenyleg ilyenfor­­man nez majd ki, ha hatar va­­laszt el bennü­nket egymastol?! Nos, a mesebol valosag lett, s ez a valosag egyre szigorubb. A „barsonyos valas” soran ugyan a felek igyekeztek elore meg­­szabni, amit lehetett, igy fontos megallapodasok szü­lettek a vam- és penzü­gyi egyuttmuko­­desrol is), am az ido maris ra­cafolt egyik-masik elkepzeles­­re. Jollehet, egyelore mindket fel, de ku­lonosen a szlovakok foggal-korommel igyekeznek fenntartani a ketfajta felu­lbe­­lyegzesti korona 1:1 arfolya­­mat, a cseh penzintezetekben - legalabbis elvileg - ez mar a multe. A prágai kereskedelmi bank peldaul 83,30 cseh koro­­naert venne es 86,70-ert adna 100 szlovak koronat - de erede­­ti keszlet­ei elfogytak, s mivel egyelore meg senki nem kinal nekik ilyen árfolyamon szlovak penzt, ők sem tudnak eladni. A fogyasztasi cikkek, ü­zem­­anyagok arai meg nagyjabol azonosak. Ha azonban a korab­­ban megszokott, a masik orszag­­reszbol szarmazo termekek el­­maradasa jobban erezteti majd hatasat, varhato a csempeszet megjelenese is, s nem olyan idilli formaban, mint a bevezetoben említett tevereklamban. A hata­­ron a teherautokat maris alapo­­sabban ellenorzik, de a szemely­­forgalom sem kivetel, ha a vam indokoltnak latja a vizsgalodast. (E sorok k­oja tamija volt, ho­­gyan „vilagitottak at” aproleko­­san a Brno-Pozsony autopalyan a csehek egy vietnamiak vezette furgont.) Amíg az orszag gazdasági egyseget alkotott, nem okozott problemát, ha egy szlovak cseh terü­leten vallalt munkát. A szlovakiai Csacabol (Cacica) peldaul sokan jártak busszal az Ostrava korzeteben levo gyá­­rakba, vallalatokhoz; most se nekik, se a buszoknak nincs dolguk. Az ily modon hoppon maradottak koreben termesze­­tesen az atlagosnal is nagyobb az ellenszenv, a szetvalas es an­nak vegrehajtoi irant. Ezt Po­­zsony ugy igyekszik a maga ja­­vara forditani, hogy fennen hirdeti: a valasnak nem kellene korlatozo hatassal lennie a ket orszag, allampolgaraira, sza­­mukra a hatar legyen jelkepes. A jol csengo­ javaslatok azon­ban leperegnek a pragai veze­­tesrol, amely tulajdonkeppen a szetvalasra torteno felkeszu­les kezdete ota kovetkezetesen hir­deti: ha mar ralepü­nk erre az utra, nem azert tesszu­k, hogy legyen honnan visszatáncolni. Klaus és csapata a legutobbi rendkivü­li cseh kormanyü­lésen, amely kizarolag a közos hatar­­ral foglalkozott, addig volt haj­­lando az engedmenyek teren el­­menni, hogy egyetertene egy kishatarforgalmi rend bevezete­­sevel. Ez mindkét oldalon 15-20 kilometer szeles sávra vonat­­kozna, melynek lakoi szemelyi igazolvanyukkal a kijelolt atke­­lokon kivu­l is „szomszedolhat­­nanak”. A harmadik orszagbol erkezok viszont csak a januar 2-ával megnyitott tizenharom kozuti es het vasuti hatarallo­­mason lephetnek át. Ami miatt Csehorszag sü­rge­­ti, hogy a Szlovakiaval meglevo hatara „igazi”, tehat a nemzet­­kozi eloirasoknak minden vo­­natkozasban megfelelo orszag­­hatar legyen, az a már emlitett okokon tulmenoen, egyre ero­­sebben összefü­ggoen a migra­­cios problemaval is. Koztudott, hogy a menedekjog-keroktől leginkább szorongatott - s emi­­att komoly belpolitikai proble­­makkal szembenezni kenytelen - Németország radikális szigo­­ritásokat határozott el, s az ugynevezett „ gazdasági mene­­kü­lteket” kitoloncolja, mégpe­­dig abba az államba, ahonnan az NSZK-ba beleptek. Csehor­­szágot, amelynek talán a neme­­tekkel van a leghosszabb ha­tara, érzekenyen érinti a terv, minthogy már most is 50-100 ezer menekü­ltet sejtenek saját terü­letükön. A csehek attól is tartanak, hogy a gazdasagi helyzet romlásával, az allasta­­lanok szamanak növekedesevel szlovakok tomegei is megindul­­hatnak a gazdagabb nyugati szomszed fele - mint ahogy azt a munka nelkü­li kelet-szlova­­kiai ciganysag az utobbi egy­­masfel esztendoben mar meg­­tette sulyos feszultseget kelt­­ve Csehorszag egyes korzetei­­ben. Ezert Praga máris felmilli­­ard koronat csoportositott at a szlovak-cseh hatar erositesere, az ezzel osszefu­ggo kiadasokra. A szlovak-cseh hataron var­hato szigoritasok valoszinu­leg rovidesen vegkepp a nosztalgia vilagaba helyezik a jelenlegi, hellyel-kozzel meg kedelyes al­­lapotokat. Ezekre talan jellem­­zo, ami a Nepszabadsag tudosi­­tojaval esett meg a Morava ket oldalan. A szlovak hataror a kulfoldi rendszam lattan csak intett, hogy tovabb, am ket ki­­lometerrel odebb cseh kollegaja „bekemenyitett” es intezkedes­­re szanta el magat. Ez a kocsi lehuzott ablakan at a kovetke­­zo parbeszedben oltott formát: - Papirjai vannak?! - Vannak. - Akkor mehet... Praga, 1993. március Farkas Jozsef Gyorgy NEPSZABADSAG - VILAGTUKOR 1993. március 18., csütörtök ■MlxAj'Jith'jgy | Nuklearis remalom Nehany hir Indiabol Egyszer, bo evtizede mar, Mrinal Sen bengali filmrende­­zovel beszelgettem a taskenti fesztivalon, egyebek kozt India sokfelesegevol. Hany nyelve le­­het Indianak? - kerdeztem. - Mire a trefas valasz az volt: - Nem tudom, de mire hazaerek, biztosan eggyel tobb lesz, mint amikor eljottem hazulrol. Az ezredfordulora az orszag lelekszama tulszarnyalja a milliardot. Idorol idore „szok­­tak” ehezni ebben az orszag­­ban. Indiaban a vezerlo politi­­kai gondolathoz tartozik, hogy iparositasi erofeszites nelku­l nemigen lehetnek arra a nagy nyomoron. Az iparhoz energia tartozik. A modern iparhoz sok energia. India elso atomeromuvet (teljes egeszeben az USA-bol vasaroltak) 1970-ben avattak fel Terapurban. Ma nyolc in­­diai atomeromu­ ü­zemel, hat epü­l, s az elkovetkezo tiz év­­ben meg tizennegynek az epi­­teset tervezik. 1983-ban kez­­dett muskodni az elso olyan, amelyet egeszen sajat erobol hoztak letre. Pusztan az a kerdes: minek? Nem konnyu­ e kerdesnek uta­­najarni. 1962-ben eletbe lep­­tettek egy torvenyt, speciali­­san az atomü­gyekre, amelyik titkosit minden informaciot. Ezek utan ertheto erdeklo­­dessel nezi az ember a Yorks­hire Television dokumentum­­filmjet - India, nuklearis re­­malom a cime -, amelyet ama­­tor turistafilmnek alcazva ke­­szitettek, amilyen kozelbol csak lehetseges volt becser­­keszni a titkos objektumokat, s amilyen modon csak lehetse­ges volt megszolaltatni a ti­­toktartasra kotelezetteket. Kitalalhatjak, mifele dol­­gokrol van szo: elkepeszto me­­retu­ hetkoznapi sugarfertoze­­sekrol, rak, torzszu­les, mon­golidiotizmus rettento terjede­­serol, s mellettuk a mindig op­­timista kormanypropaganda­­rol. De nem csupan szo: bizo­­nyito kep is van mindezekhez. S a tervezett energianak keve­­sebb mint otven Szazalekat termelik az indiai eromuvek. Es borzaszto dragan. Nem se­­git az allamkasszan az sem, hogy a vilag esaknem minden mas­tal­an kotelezo - es megva­­losithato - vedoberendezeseket s ovintezkedeseket rendre megsporoltak es megsporoltak az atomeromu­vekben es kor­­nyeku­ken. Fantasztikus a kor­­nyezetszennyezes - csakugyan, szinte nem is hisz az ember a szemenek es a fü­lenek, olyan mervu. Azt kerdezi egy indiai tudos, bele a vilagba, a kameraba: „Ennyi penzt beleolni­­ mi­nek? Miert nem inkabb a na­­penergia felhasznalasanak ki­­kiserletezesere forditotta a kormany? Hiszen napstltesbol igazan jol el vagyunk latva!” Ha nem volna tudos, leg­­alabb egy pillanatra nem, ott a kamera elott, tudna­m a va­­laszt... India es Pakisztan ha­­rom haborut vivott eddig. A negyediknek eselye van rá, hogy a vilagtortenelem elso olyan haboruja legyen, ame­­lyikben mindket fel atomfegy­­vert vet be. Meglehet, hogy a mostani hindu-moszlim varosi haboru, mecsetrombolas es a nem tet­­szo nepek elu­ldozese honuk­­bol, maris ennek az elojateka. Errol is lattam persze a minap friss riportfilmet egi csator­­nan. Nem mondom, hogy ke­­vesbe folzaklato volt, mint az indiai atom historiaja. De ez az utobbi valahogy tobbet mondott jelenrol is, multrol is, es sajnos a jovorol is. ‘Csala Karoly Ford Mondeo. Amikor a szensen es az ero talalkozik. Meg sosem erezte magat enn­yire biztonsagban. A Mondeo az elso auto Europaban, amelynel a kor­­manykerekbe epitett legzsak alapfelszereltseg minden modellen. Barmily fontos is, ez csak a biztonsagi cso­­mag egy resze. A Ford tervezoi jol tudjak, hogy a bal­­eset mindig varatlanul er. Ezert az utasfü­lket l­gy ter­­veztek, hogy utasainak hatasos vedelmet nyujtson bar­­milyen iranybol erkezo irtkozes eseten. Ezert a Ford ol­­dalso vedoelemeket fejlesztett ki, hogy vezetes kozben Onnek teljes biztonsagban es vedelemben legyen resze. Mivel a baleset egy szempillantas alatt tortenik, az auto ku­lonbozo pontjain elhelye­­zett erzekelok mukodesbe hozzak a teljes hatasmerseklo rendszert, es megvedik Ont. A biztonsagi ovesatok feszitoi a meglazult ovet visszahuzzak es hatarozottan nyomjak az utast az i­lesbe. A kor­­manykerekbe epitett legzsak felfujodik, es kiparnazza a kormanykereket, nehogy a vezeto feje beleiltodjon Kozben automatikusan megszunik az ü­zemanyag-utan­­potlas is, majd az ajtok kettos biztonsagi zara nyit a gyorsabb kiszallas erdekeben. Nincs meg egy auto, amely ennyire vedelmebe venne Ont. Meg sosem erezte magat nagyobb kenyelemben. Udvozolju­k tehat a Mondeo fedelzeten! Csend ho­­nol a Mondeo-ban. Meg a tü­krok is csendesek. Egyedu­l­­alloan csekely legellenallasuk miatt a tervezok „csen­­des tü­kroknek" nevezik oket. Ha megunta az allando sebessegval­­tast, az elektronikus vezerlesu au­tomata sebessegvaltot is megren­­delheti. Az extrakent valaszthato automata sebessegtarto egyetlen gombnyomassal lehe­­tove teszi egy tetszoleges sebesseg beallitasat es fenn­­tartasat. A kenyelem meg fokozhato a legkondicionalas­­sal es a Micron j6gszu­ro rendszerrel. A Mondeo-ban a levego nemcsak frissebb, de tisztabb is. Es ez az ev bar­­mely szakaszaban jol jon. Ha mindez meg mindig nem nyujt eleg kenyelmet, akkor extrakent On is megrendel­­heti a Ford ku­lonleges 2008 audiorendszeret, automata CD lejatszoval. Fs maris korbefog a zene. Ford Mondeo. Biztonsag es kenyelem, amikor szu­k­­seg van ra. On is gyozodjon meg rola hivatalos Ford markakereskedojenel. Bennü­nket On vezet.

Next