Népszabadság, 1993. március (51. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

10 NÉPSZABADSAG - MAGYAR TUKOR 1993. március 18., csütörtök A spiclipaktumS­enki ne higgye azt, hogy Nagy Imrerol van szo, ami­­kor arrol csámcsognak itt­­hon es kü­lfoldon, hogy a mi­­niszterelnok Vologya alairassal jelenteseket irt a GPU-nak. Ez ugyanis lenyegtelen teny, nem valtoztat a kesobb tortenteken. trgynokiratokrol, jelentesekrol van szo, es ezeket nehez komo­­lyan venni. A mindenkori poli­­tikai rendorsegek eppen szu­­pertitkossaguk miatt hiteltele­­nek. Vannak persze bizonyossa­­gok is. Nem veletlenü­l emle­­keztetett az egykori belü­gymi­­niszter a Nepszabadsagnak adott interjúban: egyedü­l ő van a hiteles tudasnak birtokaban. Senki mas nem tudhatja, kik voltak a titkos allomanyu poli­­cajok e hazaban a legutobbi evekben. O bocsatotta el azo­­kat, akik meg 1990-ig szolgal­­tak. De vajon mit tud a regeb­­ben leszereltekrol, a meg me­­lyebben eltitkositottakrol vagy azokrol, akik nem hivatalos kapcsolatban álltak ezzel a szervvel? Kik irtak, vagy nem irtak jelenteseket Bezuhov, Raszkolnyikov avagy Anna Ka­renina alairassal? Ki tudja, mi birt rá kulonbozo embereket a legku­lonbozobb korokban a besugasra? Vagy itt van a haj­­dani pelda, a Bach-korszak, amikor jo nehany erdemes nev is odakeru­lt a csaszari, kiralyi ü­gynoklistara. Gyakran felkerodzik egye­­sek, hogy Magyarorszagon alli­­tolag tobb besugoja volt a Ges­­taponak, az NKVD-nek es a hasonlo hazai szerveknek, mint barhol masutt a megszallt Europaban. Talan igaz, talan nem. Az utobbi idoben azert mar szo van arrol, hogy a nagy partizanmítoszok mogott a kol­­laboracio nagy tenyei hevernek szerte Europaban. Ha megis igy lenne, akkor nezzü­k meg, miert tortenhetett igy? Ebben az or­­szagban meg nem volt olyan kor, amikor a magyar állam­­polgar teljes jogbiztonsagban, egyenes derekkal elhetett vol­­na. Amikor ne kellett volna ci­­mek, rangok elott meghajolnia. Amikor ne lett volna kiszolgal­­tatva belso es ku­lso megszal­­loknak, amikor biztos lehetett abban, hogy az o polgarlete elegendo biztonsagot ad. Itt egymasnak adtak a kilincset a hivatasos bosszuallok, s az al­­lam nem vedte, hanem meg­­alazta polgarait. Voltak onken­­tes es kenyszeritett besugoi is. Amikor neha odasugtak, hogy ez vagy az az ismert sze­­melyiseg is szerepel a listak va­­lamelyiken, megborzadok. Mi­ert erdekes ez? Miert nem azon gondolkodnak, miert tortent ez? Mert latnunk kellene a zsa­­rolasok es onkentes lelkes fel­­ajanlkozasok rendszeret. A tul­­teljesito es a lusta hatosagot. A ku­lso es belso kemkedesnek nagy a romantikaja es ugyan­­akkora a bi­ze is. Nagy Imre soha el nem ke­­szu­lt szobrat talan eppen azok akarjak ledonteni az u­gynek­­vaddal, akik keptelenek az em­­bert a maga torteneteben latni. A leegyszerű­sito tudatlansag minositett eseteirol van szo. A korlatolt szellem keptelen fel­­fogni a kort, amelyben az em­­berek esendok vagy hosok vol­tak. Ez a szemlelet az, amely a maga jol vedett kibekkelo sza­­lonellenzekisegerol elhiszi, hogy valodi jelentosege volt. Ez a szemlelet az, amely szerint a valodi ü­ldozott, a valodi ellen­­allo gyanus, mert nagy valoszi­­nu­seggel belekeveredett vala­­milyen ügynokhelyzetbe. Ezert voltak megbizhatobbak a neo­­fitak, a kisnyilasbol kommu­­nistava vedlettek, mint az ille­­galis parttagok. Nem kell josnak lenni ahhoz, hogy valaki kijelentse: A Lex Spiclit nem fogadja el ez a par­­lament. Es nem azert, mert husz vagy harminc tagja „sa­­ros” lenne. A dolog mar regen nem arrol szol, amirol a kez­­detben beszeltek, azaz, hogy egykori titkos ü­gynökök ne le­­hessenek politikusok, mert ki­­szolgaltatottak, zsarolhatok ebben az allapotukban, vegü­l a demokratikus kezeletet hitelte­­lenitik. Itt a cel az, hogy az ü­gyet hozzak-halasszak es ez­zel tegyek zsarolasra alkalmas­­sa a légkort. A dolog ugyanis annyira bi­­zonytalan, hogy csak kerdesek­­ vannak. Peldaul: hogyan fogják elbirálni, hogy a vizsgalt titkos vagy nyilvanos erőszakszerve­­zetek tagjai tenylegesen mit kovettek el? Hiteles-e a levelta­­ri anyag? Tanukihallgatasok lesznek-e? Nyiltak lesznek vagy titkosak? Kik lesznek a vizsga­­lok? Mondjuk, birok. Ketlem, hogy a biroi kar hajlando lenne elmeru­lni ebben a soha veget nem ero proceduraban. Ket honatya allitolag olyan kiege­­szitest kivan beadni, amely sze­rint a vizsgalat alol mentesu­l­­nenek azok, akik jeles szerepet toltottek be a rendszervaltas­­ban. Ki adja ki a mentesito bi­­zonyitvanyban a kedvezo osz­­talyzatokat? Egy masik bizott­­sag? Tan meg az is jobb lenne, ami a volt NDK-ban tortenik, es boruljon a bili! Ez a mostani helyzet es a ra kinalt megoldas csak arra jo, hogy a zsarolhato­­sagi allapotot fenntartsa, mig a jelenlegi felnott nemzedekek aktívak. Utapa a gyerekeiket lehet elovenni. A spicliügy tehat ugy pisz­­kolja a magyar kozeletet, ahogy egyesek eppen egy torte­­nelmi szemelyiseget mocskol­­nak. Nagy Imre celpont, mert egy ilyen tamadas az ember valtozhatosaganak hitele ellen van. Hajdani politikai baratai az elore eldontott kivegzes elott meg vissza akartak sorolni Na­­gyot a hű­segesek, az onkritikat gyakorlok koze, hogy mondjon le a gondolkodas jogarol. A jobboldali szelsoseg es a KGB most ujabb Molotov-Rib­­bentrop-paktumot köt. Miklos Gábor SOPIANAE által szponzorált p­ool biliárd E­UROPA-b­ajnokság Siófok, 1993. március 24 - 28. Ezü­stpart Hotel Ridegszik Valasz Spiro Gyorgynek Lapunk februar 20-i szamanak 27. oldalan jelent meg Spiro Gyorgy Ridegszem cimu­ irasa, amelynek apropoja az Ujpesti Csaladsegito Kozpont vezetojenek, Mezei Gyorgynek a levaltasa volt. Alabb a Spiro-irasra erkezett valaszt kozol­­juk. Azok az esetmegbeszelesek tenyleg nagyon jok voltak, me­­lyeken „megnyult puloveru, nyomorult koru­lmenyek kozott ehberett dolgozo” street wor­­kerkent en is ott ü­ltem, s me­­lyek egyiken-masikan te is reszt vettel. Akkor meg csak nehany honapja dolgoztam a Twist Oli­ver Alapitvanynal, s engem is magával ragadott az az energia, az a szakmai tudas, melynek birtokaban Mezei Gyorgy kepes volt letrehozni az Ujcsakot, majd a Twist Oliver Alapit­­vanyt. Nagyreszt Mezei Gyorgy hatasanak koszonhetoen ugy ereztem, megtalaltam az epp nekem valo munkat. Egy ev el­­teltevel az alapitvany vezetoje lettem, es bar kisse kevesebb­­szer jutottam utcara, hogy a sokszor eletveszelyben levo, de mindenkeppen kiszolgaltatott, remenyvesztett helyzetben ve­­getalo hajlektalanokon megpro­­baljak segiteni, lelkesedesem nem csokkent. A Mezei szakmai hozzaerteserol bennem kiala­­kult ertekizelet tovabbra is tar­­totta magat, am kozvetlen ko­­zelrol latva modszereit es sze­melyiseget, az en szememben Mezei szeme egyre ridegebb szem lett. Hogy mennyire, azt nalam jobban el tudnak mon­­dani azok a hajlektalanok, aki­­ket gondozojukon - a vele esett szemelyes serelmekert - bosszut allva penderitett ki a menhely­­rol Mezei. Azok a volt munka­­tarsak, akiket megalazott a tea­­meken, es azok az ujpesti sze­­genycsaladok, akik azert nem kaphattak segelyt, mert Mezei, fegyelmije utan, az utod Ujcsa­­ko vezetoin valo bosszuallastol hajtva igyekezett megbenitani az kij intezmeny mu­kodeset. Azt irod azokrol a munkatar­­sakrol, akikkel akkor talalkoz­­tatus­...Sokfele ember volt ko­­zhttu­k. vallasos, vallastalan, tanult, tanulatlan, csak a sze­­mu­k volt hasonlo: meleg, embe­­ri szem. Most kinyirjak oket a ridegszemuek.” Nos, a kinyi­­rashoz n­incs szu­kseg ridegsze­­muekre, ezt a munkat elvegzi egyetlen ridegszemu. Ha most latogatnal el egy esetmegbesze­­lesre, nem biztos, hogy talal­­koznal Mezeivel, valoszinuleg eppen uton lenne valahova az alapitvany Ford Sierrajan, me­­lyet szemelyi soforje vezet, aki egyébkent az alapítvány gond­­noka. Meglepodve tapasztal­­hatnád, hogy azok a meleg, em­­beri szemű­ munkatársak, aki­ket megismertel, szinte egytol egyig eltűntek, helyükön, hosszabb-rovidebb ideig, uj, meleg, emberi tekintetű­ gondo­­zok ü­lnek. A latogatasod ota eltelt idoben tobb mint huszan jottek-mentek, mely forgasi se­­besseg nekem kicsit gyorsnak tunik, meg akkor is, ha figye­­lembe vesszü­k, hogy vannak olyanok, akik valoban alkal­­matlanok a szocialis munkara. Szamomra ugy tű­nik, hogy az altalad oly nagyra ertekelt ’68-as eszmek megorzesebol Mezeinel mar csak a „megnyult pulover” es a „szoros kep” ma­­radt. Az apak bunei ellen valo lazadas tiszteletre melto dolog, de ha e lazadas kozben a regi hatalmi elit normai szerint kezd el esni a lazado, szabalyok folott allonak erzi magat, a sze­­melyet ert legkisebb kritikat is kimeletlenu­l megtorolja, a la­zadas hitelet veszti. Igazad van, veszelyes dolog, ha a ridegszemuek kozel keru­l­­nek a hatalomhoz. A hatalom birtokosainak egy resze vedelmebe vette Mezeit. SZDSZ-es orszaggyulesi kepvi­­selok, a Fovarosi Onkormany­­zatban befolyasos pozicioban levok ugy gondoltak, valoszi­nuleg johiszemu­en, hogy kote­­lessegü­k kiallni erte. Nem vet­­tek eszre, hogy az egykori, a szegenyekert harcolo partizan­­bol idokozben a sajat hatalma­­tol megreszegü­lt, gogos akar­­nok valt. „Bukasa” utan kreal­­tak szamara egy szocialpoliti­­kai kozpontot. A sajto vissz­­hangzott a Mezeit oltalmazo cikkektol. Zomeben az SZDSZ elitje igyekezett megvedeni ot a partnak az ugyben erintett es jobban informalt helyi kepvise­­loitol. Alig volt olyan nap, hogy a teveben, radioban, ujsagok­­ban ne nyilatkozott volna Me­zei. Szinte nagyobb sajtoja volt, mint a boszniai valsagnak. A tomegtajekoztatassal pedig lehet manipulalni. Nehany hete csongott a tele­­fon a Twist Oliver Alapitvany menhelyen. A tevetol kereste valaki Mezeit, de ő eppen vide­­ken volt. Kerdezte, nem tud­­nak-e segíteni, arrol van szo, hogy egy riportot szeretnenek kesziteni az alapitvany beteti tarsasagárol, melyben hajlekta­lanok dolgoznak. Sü­rgosen el kellene erni Mezeit, mert a ka­­merakat elore le kell kotni. Csodalkozva mondtam, hogy a beteti tarsasag meg nem is lete­­zik, egyelore csak terv. Ó, az nem baj, valaszolta a holgy, ők mar megbeszeltek „a Gyuri­­val”, hogy majd ugy tesznek, mintha mar mukodne. Letezik az orszagban nehany intezmeny, mely sokat tesz az elesettekert, a nyomorgokert. Ezekben az intezmenyekben is csupa melegszemu, kedves em­ber dolgozik, de ok nem tart­­jak olyan fontosnak a kozsze­­replest, hirveres nelkul teszik a dolgukat, rajuk valahogy nem kivancsi annyira a tomeg­­tajekoztatas. Az Ujcsakoro­ kü­lonben nekem a legendas Babolna jut eszembe, amely szakmai teljesitmenyenel joval nagyobb publicitast kapott. Es nemcsak publicitast, hanem penzt is. Ehhez persze kellett Mezei megszallottsaga, es le­­galabb ennyire kellettek a kapcsolatai is. Es az intez­meny lassan, ugyanugy, mint Babolna, a tarsadalom szent teheneve valt. Mert hiszen miert ne szamol­­tathatna el egy jogállam onkor­­mányzata alkalmazottját a rá­­bizott penzekrol? Mi kivetni­­valo van abban, ha a bizonyi­­tott penzü­gyi szabalytalansa­­gok miatt valakit torvenyesen felelossegre vonnak? Es itt - nyugodj meg, kedves Spiró Gyorgy - nem harom forint negyven filler forog kockan. Van, aki ridegszik, en kesere­­dem. Keseredem, mert azt la­­tom, hogy egy ember, karrierje­­nek epitese kozben a szegenye­­ket es elesetteket urn­gyul, oly­­kor fegyverul hasznalja. A felreertesek elkeru­lese ve­­gett, en nem egy vagyok a Me­zei altal megalazott, kirugott munkatarsak kozu­l, felmonda­­somat magam adtam be egy ho­­nappal ezelott, nem kivanvan reszese lenni a kiabrandito ha­talmi jatszmaknak. Ugy latszik, hogy az ot nyil­­van maskeppen ismero szak­­mabeli baratai es politikai elv­­tarsai helyett Mezei Gyorgy fi­­gyelmet a munkatarsainak kell felhívni arra, hogy, ha a gya­­korlat azt mutatja is, hogy ma­­napság az ember az ő helyzeté­­ben szinte mindent megtehet, azért nem való mindent meg­­tennie. Kocsis B. Mihály Nemet-magyar vegyesvallalat (bp. xiii., hsz­t.) keres kozepfoku vegzettsegu, szamizdgepes feldolgozasban jartas penzu­gyi eloadot. Erdeklodni: dr. Koros Istvinnal a 1201425 telefonon.

Next