Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
1993. június 14., hétfő PIAC - GAZDASÁG PRIVÁT__________________________________________________________ A biztosok bizonytalansága Míg kezdetben jobbára csak a régi vállalati vezetőket menesztette az új gazda, az Állami Vagyonügynökség, mostanában sorozatosan válik meg az általa kinevezettektől is. Nem tudni, hogy pontosan hány, a vezérigazgató helyére állított vállalati biztost váltottak már le, de az egyenként nyilvánosságra hozott esetek száma sem kevés. Pedig a biztosokat azzal az ígérettel nevezik ki, hogy a vállalat átalakítása után ők lesznek, illetve maradnak az állami cégek első számú vezetői. (Ez a konstrukció meglehetősen ellentmondásos, hiszen a biztos feladata a céget minél gyorsabban elvezetni a privatizációhoz, ugyanakkor személy szerint ő abban érdekelt, hogy a folyamat minél hosszadalmasabb legyen, hiszen a végén a magántulajdonos nyilván azt mondja az állam emberének: fel is út, le is út.) De nemcsak a vállalati biztosok pozíciója bizonytalan, egyre gyakrabban kötnek útilaput igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok talpára is. Persze, ha egy állami társaság gazdálkodásával baj van - s melyikével nincs, akkor nagyon is helyénvaló nem egyedül a vállalati biztos felelősségét vizsgálni, hanem az igazgatóságét, a felügyelőbizottságét is. Mindenesetre mostanában, amikor a részvénytársaságoknál - így az állami tulajdonúaknál is - az éves közgyűléseket tartják, azok ritkán zajlanak le egyvégtében. A személyi kérdések ugyanis az ÁVÜ igazgatótanácsának a hatáskörébe tartoznak, azokkal meg kell várni e testület döntését. A közgyűléseket ilyenkor félbeszakítják. Miért lett a különféle rendű és rangú vezetők számára átjáróház az állami vállalat? A régi vállalati vezetők menesztését általában azzal indokolják, hogy az illető akadályozta vagy rossz útra terelte a privatizációt. Utódaik, a vállalati biztosok fejei pedig azért hullanak, mert sokukról utóbb derül ki, hogy bizonytalan erkölcsi talajon állnak, vagy pedig hozzáértésük, netán vezetői rátermettségük hibádzik. Bár a vagyonügynökség deklarálta, hogy hivatásos fejvadász cégek segítségével, professzionális módszerekkel választja ki az új vezetőket - ilyen cégek számára pályázatot is kiírtak, eredményt is hirdettek tudható, hogy nem ez történik. Hanem a protekcionizmus éli virágkorát, a biztosok kinevezésénél csakúgy, mint az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok kiválasztásánál. Egyébiránt a legtisztább szándékkal sem lehetne valóban megfelelő emberekkel hirtelenjében annyi posztot betölteni, amennyi gazdára vár akkor, amikor a régi vezetők nem kis részének a fejét veszik és az állami részvénytársaságok élére 3-11 tagú igazgatóságokat és felügyelőbizottságokat is állítanak. Ez viszont arra is figyelmeztet, hogy a privatizáció gyorsításának sok más mellett személyi akadályai is adódnak. Fél Európa szakembergárdája sem volna elegendő annyi vállalat azonnali és hozzáértő vagyonértékelésére, átalakítására, karcsúsítására, feljavítására, pénzügyi helyzetének rendbetételére, privatizációs stratégiájának kidolgozására, lehetséges privatizációs partnereinek pályáztatására, megtalálására, majd - immár magántulajdonban - menedzselésére, mint amennyi eladásra vár. Gál Zsuzsa A Privinfo jelenti A második privatizációs menetre készül az idén a Pannonplast, a hazai műanyagipar erős középvállalata. Ritkán fordul elő, hogy a privatizáció első és második periódusa közötti időszak hasznára váljon egy cégnek, erősítse pozícióit. Márpedig a Pannonplast esetében ez történt. A céget eredetileg az első privatizációs programban kívánták piacra dobni. Az optimista prognózisok ellenére a műanyaggyár tőzsdei bevezetése nem sikerült. Hiába vitte egyszerre hat külföldi tőzsdén is piacra a Pannonplast-részvényeket tanácsadója a CSFB, az akció érdektelenségbe fulladt. A kereskedőházak privatizálásánál egy esztendővel ezelőtt szokatlan hevességgel lángolt fel a vita, hogy külföldi befektetőkkel vagy hazai magántőkével érdemes-e végrehajtani a tulajdonosváltást. Mivel a klasszikus külkereskedelmi vállalatok hazai ipari ágazatokra épültek és egy-egy szakmakultúra menedzselésére szakosodtak, a tét sokkal nagyobb volt annál, hogy egyszerűen minél több állami bevételt szerezzenek a cégek eladásából. A kereskedőházak esetében sokszorosan igaz lehetett, hogy ha a privatizáció első lépése sikerül, akkor az jótékony láncreakciót indíthat el a gazdaságban. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) nyilvánosságra hozta azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyeknek részvényeiből a kárpótlásijegy-tulajdonosok jegyezhetnek, illetve jegyeiket erre cserélhetik az év folyamán. Arról egyelőre nem született döntés, hogy ezek a részvények mikor és pontosan milyen feltételekkel kerülnek piacra. Ehhez ugyanis még több technikai feltétel is hiányzik, így például el kell készíteni a nyilvános forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatókat. Erre pályázatot írt ki az ÁV Rt. a brókercégek számára, de eredmény még nem született. (A Privinfo havonta kétszer, magyarul és angolul megjelenő privatizációs szakfolyóirat.) NÉPSZABADSÁG A vállalati átalakulás különös szabályai Az 1993. június 30-ig átalakulásukat meg nem kezdett vállalatoknak az 1992. évi LIV. törvény 61-65. paragrafusai alapján külön szabályok szerint kell átalakulniuk. E külön szabályok célja, hogy az állami vállalatok átalakítása legkésőbb 1993. december 31-ig megtörténjen. Ennek érdekében alkalmazni kell az államigazgatási felügyelet alá vonást, az átalakulás előkészítési folyamatának lerövidítését (átalakulási terv és ehhez kapcsolódó, valamint más egyeztetési eljárások elhagyása, vagyonértékelés helyett vagyonleltár stb.). Az átalakulás különös szabályai egyrészt azokra a vállalatokra vonatkoznak, amelyek átalakulásáról a vagyonügynökség 1993. június 30-ig nem dönt, másrészt azokra az önprivatizációs programba sorolt vállalatokra, amelyek nem szerződnek valamelyik önprivatizációs szakértő céggel. Az a vállalat, amelynek átalakulásáról az ÁVÜ illetékes döntéshozója (tranzakciós igazgató vagy igazgatótanács) már döntést hozott - illetve az önprivatizációs programban valamelyik szakértővel szerződést kötött -, az eddigi szabályok szerint köteles az átalakulást végrehajtani, így államigazgatási felügyelet alá sem kerül. Becslés szerint az ÁVÜ-nél lévő vállalatok közül 150-200 esetben kell számolni azzal, hogy a megjelölt időpontig nem kezdődik meg az átalakulásuk. Ezen belül 50-60 vállalat automatikusan elveszti az önprivatizációban való részvétel lehetőségét. A tárgyalt vállalatok esetében nemcsak a privatizáció technikája módosul, hanem az irányítási formát is meg kell változtatni. A törvény vonatkozó előírásai szerint az előzőekben tárgyalt vállalati kört 1993. július 1-jétől gazdasági társasággá történő átalakulásukig az 1977. évi VI. (vállalati) törvényben megfogalmazottak szerinti államigazgatási felügyelet alá tartozónak kell tekinteni, és az ezekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ÁVÜ-nek mint az alapítói jogokat gyakorló szervezetnek lesz joga és kötelezettsége ezen vállalatok igazgatói felett a munkáltatói jogokat gyakorolni, vagy - az igazgató egyidejű felmentése mellett - privatizációs biztost állítani a cégek élére. A vállalatok belső szervezeti és működési szabályzatában a szükséges változtatásokat végre kell hajtani, nevezetesen: e vállalatok vezetésére továbbiakban a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése helyett a vállalat igazgatója egy személyben lesz jogosult. Az Állami Vagyonügynökségnek egyenként kell felmérnie és értékelnie az érintett vállalatok helyzetét, a privatizáció elhúzódásának okait, és feladattervet kell előírnia a privatizáció felgyorsítására. Jól zárt a Pillér Az 1993. február 25-én zártkörűen létrehozott Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeit 1993. március 16. és május 30. között lehetett nyilvános forgalomba hozatal keretében, kárpótlási jegy ellenében jegyezni. A kárpótoltak, azok hozzátartozói, valamint egyéb magán- és jogi személybefektetők jelentős érdeklődése mellett a jegyzési időszak 11 hete alatt - a Budapest Értékpapír Rt. jelentése alapján - összesen 1 845 986 000 forint névértékű befektetési jegy fogyott el. A „három kárpótlási jegyért négy befektetési jegyet” átváltási arány következtében 1 384 490 000 forint címletértékű kárpótlási jegyet vont be az Állami Vagyonügynökség, ami az eddig összesen bevont mennyiségnek körülbelül a 20 százaléka. A jegyzési időszak elején, illetve végén jegyeztek az átlagosnál többet a befektetők. Közülük 1 739 646 000 forint névértékben magánbefektetők és 99 968 000 forint névértékben pedig jogiszemély-befektetők. A magánbefektetők döntő többsége kárpótolt, illetve annak hozzátartozója volt, míg a jogiszemély-befektetők között főleg szövetkezeteket és önkormányzatokat találunk. Devizakülföldiek mindössze 6 372 000 forint értékben jegyeztek. Pénzintézetek, brókerek, illetve más befektetési alapok nem jegyeztek. Az OTP, a Budapest Bank, illetve a brókerek megközelítően bevont fiókjaikkal arányosan részesedtek a jegyzésből. ASTUNIQUE GROUPNÁL ■ ■ Ön is megteheti! Geo Metró Bruttó ár: 491 500 Ft (A garantált becserélési értéket leszámítva) Chrysler Voyager Bruttó ár: 1 424 000 Ft (A garantált becserélési értéket leszámítva) Részletes információk: USA-AUTÓK MÁR 267 900 Ft befizetésével (Geo Metró) + KAMATMENTES RÉSZLETFIZETÉSRE KAPHATÓK! + UNIQUE -GARANCIÁK: 5-7 ÉV TÍPUSGARANCIA 30% GARANTÁLT VISSZAVÁSÁRLÁSI ÉRTÉK 45% GARANTÁLT BECSERÉLÉSI ÉRTÉK Ford Taurus Bruttó ár: 1 454 750 Ft (A garantált becserélési értéket leszámítva) Jeep Cherokee Bruttó ár: 1 449 500 Ft (A garantált becserélési értéket leszámítva) Plymouth Laser / Talon Bruttó ár: 1 414 500 Ft (A garantált becserélési értéket leszámítva) 44530 JP CUNIQUE - Budaco Autóház, Bp. V., Károlyi M. u. 19. Tel.: 117-9747, tel./fax: 117-4103 • HUNIQUE Dél-magyarországi Kirendeltsége, Pécs, Rákóczi F. u. 34. Tel.: (72) 332-060 A jövőben szeretettel várjuk az alábbi címen is: UNIQUE Autóház, Budapest XIII., Váci út 168. Tel.: 129-0366