Népszabadság, 1994. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

2 NÉPSZABADSÁG Karadzsics totális háborúra készül A boszniai szerbek totális hábo­rúra készülnek, mert szerintük a világ csak a harc eredményeit ismeri el. Karadzsicsék hadi­­gazdálkodásra állnak át, női­­ alakulatokat is szerveznek. A szerb földeket járó Zsirinovsz­kij világháborút helyezett kilá­tásba, ha NATO-intervencióra kerül sor Boszniában - jelentet­te Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mivel a nemzetközi közösség a bosnyák háborús elképzelést támogatja, és kész elismerni a muzulmánok harcának eredmé­nyét, a boszniai „szerb köztár­saság” vezérkara arra a követ­keztetésre jutott, hogy a világ szentesíteni fogja a többi hada­kozó fél sikereit. Ezért úgy ha­tározott, hogy a „köztársaság” minden rendelkezésre álló ere­jét a háború kedvező kimenete­lének biztosítására fordítja. A hétfőn nyilvánosságra ho­zott vezérkari közlemény szerint mozgósítják vagy munkaszolgá­latra hívják a boszniai szerb ál­lam minden arra alkalmas lako­sát, női alakulatokat is szervez­nek. Erélyesen leszámolnak a függelemsértőkkel, a zavaros­ban halászokkal és főleg azok­kal, akik az ellenséggel keres­kednek, az állami szervek pedig a közvetlen háborús veszély kö­rülményeinek megfelelően köte­lesek eljárni. Mozgékonyabbá és ütőképesebbé teszik a hadsere­get, feljavítják utánpótlását. A közlemény nyilvánvalóan összefügg a szerb állások elleni légicsapások egyre konkrétabb formákat öltő lehetőségével. Annál is inkább, mert Kara­dzsics boszniai szerb vezető fel­tételekhez köti a Srebrenicában szolgáló kanadai zászlóalj fel­váltását, a tuzlai repülőtér meg­nyitásáról hallani sem akar. Egyik tábornoka úgy nyilatko­zott, fia a tuzlai repülőtéren erővel leszállna akár egy repü­lőgép is, az többé nem emelked­ne levegőbe. Átterjedne-e a harc légicsa­pások esetén a délszláv térség más területeire (például Koszo­vóra), esetleg a balkáni orszá­gokra, megjósolhatatlan. Vla­gyimir Zsirinovszkij minden­esetre azt állította, egyenesen világháború lesz belőle, ha a nyugati szövetségesek egyetlen bombát dobnak a szerbekre. A szélsőséges orosz politikus, aki Szlovéniából érkezett Kis- Jugoszláviába, s rendkívül nagy publicitást élvez a szerb sajtó­ban - jóllehet hivatalos körök igyekeznek nem venni tudomá­sul érkezését vasárnap esti belgrádi sajtóértekezletén el­mondta: a szerbek pártján áll. Úgy vélekedett, hogy a szerb földeknek egyesülniük kell Szerbiával. Az tenné igazán bol­doggá, hangoztatta, ha Oroszor­szág határos volna Szerbiával. Zsirinovszkij Bosznia kérdé­sére három megoldást lát: a kül­földi csapatok kivonulnak és a helyi szlávok maguk rendezik nézeteltéréseiket, marad a sta­tus quo, vagy orosz csapatok tesznek rendet. Oroszország so­ha nem fenyegetett senkit és nem lépett fel erőszakosan, de nem is utasítja el, ha hívják - mondta. Hétfőn az orosz Liberális De­mokrata Párt vezetője a bosz­niai „szerb köztársasághoz” tartozó Bijeljinában találkozott Radovan Karadzsiccsal, majd a tiszteletére rendezett nagygyű­lésen irányváltozást jelentett be az orosz külpolitikában. Kozi­­rev külügyminiszter vagy meg­mondja a világban, hogy Moszkva a szerbek pártján áll, vagy lemondhat. Zsirinovszkij pártja nem engedi meg, hogy a nyugati katolikusok, a keleti mohamedánok és bizonyos északi ellenségek bármekkora darabkát is kitépjenek Nagy- Szerbia testéből. Az orosz politikus később Vu­­kovárra látogatott, kedden Crna Gorába utazik. Zsirinovszkij és Karadzsics mindenben egyetért REUTERS FOTO A határőrség nem várta Zsirinovszkijt A határőrség nem tudott arról, hogy vasárnap átutazik hazán­kon Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt elnöke. Ezt Krisán Attila, a ha­tárőrség szóvivője mondta el hétfőn az MTI érdeklődésére. Zsirinovszkij átutazóként, mint egyszerű orosz állampol­gár érkezett vasárnap Ferihegy­re, az útlevélkezelő feltehetően nem is tudta, hogy kivel áll szemben - mondta a szóvivő. Mint mondta, az orosz politikus megfelelt a beléptetési feltéte­leknek. Érkezéséről, illetve át­utazásáról Krisán is csak a saj­tóból értesült. Ha Zsirinovszkijon múlna, Közép- és Kelet-Európa térké­pe átrajzolódna, derül ki abból az interjúból, amelyet az orosz politikus a Limes című olasz fo­lyóiratnak adott. Zsirinovszkij szerint Romá­nia mesterséges állam, „a ma­gyarok szeretnék megvédeni la­kosságukat Romániában”. Az orosz pártvezető Románia déli részét Bulgáriának adná, de gö­rög területek is kerülnének Bul­gáriához. Úgy véli, Szlovákia egy napon Oroszországhoz fog tartozni, Csehország Németor­szághoz, Ausztria és Szlovénia egybeolvadna. Meskov a Krím ú) elnöke A krími elnökválasztás vasár­nap tartott második fordulóján Jurij Meskovot, a félsziget Oroszországgal való újraegye­sülését szorgalmazó politikust választották meg a jelenleg Uk­rajnához tartozó autonóm köz­társaság első elnökévé. _____________MTI-JELENTÉS____________ Nem hivatalos adatok szerint a politikus a szavazatok 75,1 szá­zalékát, míg fő ellenfele, Nyiko­­laj Bagrov, a parlament elnöke 23,3 százalékát szerezte meg. A Krími Köztársaság elnökét vár­hatóan már a héten beiktatják hivatalába. A félszigeten ki­sebbségben lévő ukránok és az őslakos tatárok arra számíta­nak, hogy Meskov hatalomra jutásával erősödni fog az orosz sovinizmus, és ennek nyomán akár fegyveres konfliktus is ki­alakulhat a Krímben. A hétfőn közölt hivatalos eredmények szerint a második fordulóban a jogosultak 75 szá­zaléka vett részt. A krími rádió kommentárjában azt sürgette, hogy mielőbb kezdődjenek tár­gyalások az új elnök, illetve a kijevi kormányzat között, és tisztázzák Meskov pontos ha­táskörét. Ezen a konzultáción múlik, hogy Meskovnak végül mekkora hatalmat sikerül össz­pontosítania kezében. A Szabadság Rádió arra hívta fel a figyelmet, hogy döntő sze­repe lehet Moszkvának, illetve személy szerint Borisz Jelcin el­nöknek. Az ukrán kormány sze­mében ugyanis Jelcin az egyet­len biztos moszkvai politikai té­nyező, aki garantálja Ukrajna területi sérthetetlenségét, noha természetesen egyetért a Krím önállósodási törekvéseivel Kohl a WEU-t bővítve adna biztonságot BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Bill Clinton amerikai elnök és Helmut Kohl német kancellár hétfői washingtoni megbeszélé­sének napirendjén elsősorban Oroszország, az „egyre veszé­lyesebb irányt vevő” Ukrajna, a „visszarendeződött” Belorusz­­szia, illetve a visegrádi négyek és a balti államok biztonságpo­litikai törekvései vagy éppen fé­lelmei szerepelnek. Német diplomáciai források szerint a kancellár - az USA hallgatólagos bátorításával - egyre inkább hajlik egy olyan megoldás felé, amely a kelet­­közép-európai államok bizton­sági igényeit a Nyugat-európai Unióban (WEU) biztosított tár­sult tagságuk révén igyekezne kielégíteni. Kohl elképzelése szerint az Európai Unióval tár­sulási szerződést kötött kelet­európai országok a jövőben nemcsak tanácskozási, hanem esetlegesen szavazati joggal is bírnának a közös­­nyugat-­­európai külpolitikát meghatá­rozó külügyminisztériumi kon­zultációkon. A kérdés az, hogy a kelet-európaiak esetleges WEU-társult tagsága - amely­nek középtávú perspektíváit egy tavalyi közös franc­ia-né­­met-lengyel javaslat vetette fel­­ maga után vonna-e, s ha igen, akkor milyen tartalmú bizton­sági garanciákat. A kancellár azt is tisztázni kí­vánja, hogy a Clinton által kez­deményezett Partnerség a béké­­ért-ajánlat mögött milyen való­di elképzelések állnak. A német és az amerikai fél feltehetőleg olyan formulákat keres, ame­lyek a NATO és az egyes kelet­európai államok között megkö­tendő kétoldalú szerződéseket, illetve az azokba foglalt politi­kai konzultációt esetleg kiegé­szítenék. Clinton és külügymi­nisztere, Warren Christopher ilyen irányú kijelentéseinek va­lódi tartalma - vélik német dip­lomáciai körökben - azonban jóval kevesebb, mint amit a kül­ső szemlélő a szövegkörnyezet­ből levon. Oroszország, Bosznia és a NATO békepartnerségi terve a jó napi­rendi pont Helmut Kohl német kancellár washingtoni tárgyalá­sain. Clinton elnök a jövendő­beli európai biztonsági rendszer kulcsszerepét szánja Németor­szágnak, és gazdasági szempontból is az Egyesült Államok legfonto­sabb partnerének tartja az Óvi­­­lágban. A hétfőn késő este kezdő­dött tárgyalásokról részleteket egyelőre nem tudni, de az bizo­nyos, hogy­ szóba került Németor­szág esetleges aktívabb szerepe a boszniai válság rendezésében. Át­tekintik a kelet-közép-európai tér­ség biztonságpolitikai kérdéseit is. Korábban voltak olyan amerikai elképzelések, amelyek szerint egy „Bonn-Moszkva tengely” garan­tálná a két nagy ország közötti tér­ség stabilitását. A későbbiekben ez az elképzelés elhalványult, részben a francia és a brit aggályok, rész­ben a moszkvai fejlemények kiszá­míthatatlansága miatt - jelentette washingtoni tudósítónk. Csak érdekességként: a legfris­sebb statisztikai adatok szerint az Egyesült Államok lakosságának viszonylag legnagyobb „kisebbsé­ge” a német származásúak nép­csoportja. Természetesen vala­mennyien amerikainak tartják magukat, de sok szempontból őr­zik a német kulturális örökséget. Az ő 16-17 százalékuk után az írek, majd a Nagy-Britanniából származók következnek. KÜLPOLITIKA. Amerikai vízum a Sinn Fein elnökének­­ !•~• i I Vl|t|$.\éOZt Az Egyesült Királyságban ve­gyes érzelmekkel fogadták, hogy amerikai vízumot kapott Gerry Adams, az ERA politikai szárnya, a Sinn Fein vezetője. Az amerikai elnök döntése alapján Adams mindössze 48 órát tartózkodhat az Egyesült Államokban, egy Észak-Íror­­szággal foglalkozó konferenci­án. A Downing Street diploma­tikusan amerikai belügynek ne­vezte a beutazási engedély megadását. Albert Reynolds ír kormányfő óvatos optimizmus­sal üdvözölte az Egyesült Álla­mok döntését, és reményét fejez­te ki, hogy a lépés közelebb hoz­za a békét a tartományban. Elutasítóan fogadták viszont a washingtoni döntést az egye­sült Írország gondolatát elvető ulsteri unionisták. Egyik radi­kális vezetőjük, Ian Paisley sze­rint Clinton engedett az ameri­kai-ír római katolikus lobby nyomásának és „megadta magát a terrorizmusnak”. Gerry Adams megígérte: az utazást a béke ügyének erősítésére fogja felhasználni. R. H. W. 1994. február 1., kedd Nincs megállapodás Davosban Még a davosi Varázshegy sem bizonyult elég mágikusnak ah­hoz, hogy Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végle­ges megállapodásra jusson a kö­zel-keleti békéről. Hétfőn haj­nalban Jasszer Arafat és Simon Peresz arról tájékoztatta a saj­tót, hogy egyes biztonsági kérdé­sek még megoldásra várnak. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL A hét végén a davosi Világgaz­dasági Fórum adott alkalmat ar­ra, hogy az izraeli külügyminisz­ter és a PFSZ elnöke folytassák a békeszerződés feltételeiről szóló vitát. Hétfőre virradó éjjel meg is született a békeszerződés vázlatos szövege, de a végleges formula aláírására a jövő hétnél előbb aligha kerülhet sor. Jeru­­zsálemi hivatalos források sze­rint a davosi tárgyalások fő té­mája a Gázai övezet és Egyip­tom, valamint a Jordánia és Jeri­kó között húzódó övezet ügyei voltak, különös tekintettel a Gá­zai övezetben maradó zsidó tele­pesek biztonságára. Göncz Árpád, aki vasárnap kora délután érkezett Davosba, kétoldalú megbeszéléseket foly­tatott többek között Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével is. Erről a találkozóról a köztár­sasági elnök a Népszabadság­nak elmondta: - A közel-keleti békefolyamatról faggattam. Arafatnak volt egy érdekes megállapítása, miszerint minél tovább tart a békefolyamat, an­nál többet veszít a hiteléből. A PFSZ vezetője regisztrálta - ahogy mi is megemlítettük -, hogy a palesztin-magyar kap­csolatok folyamatosak, hiszen Budapesten nem szűnt meg a palesztin képviselet a rendszer­­váltás után sem. Hangoztatta, hogy mi következetesen kiáll­tunk a palesztin kérdés megol­dása, mint a békefolyamat szer­ves része mellett. A PFSZ vezetőjének egyéb­ként meghívása van Magyaror­szágra. Kértük, gazdasági ta­nácsadóival jöjjön, hogy az együttműködés konkrét terüle­teit meg tudjuk határozni. Göncz Árpád vasárnap dél­után Kádár Béla társaságában találkozott az EBRD alelnöké­­vel és az OECD főtitkárával, to­vábbá Birkavs lett miniszterel­nökkel és Demirel török elnök­kel. Mint elmondta, a török el­nökkel megállapodtak abban, hogy az érvényes meghívásnak a Nagy Szulejmánról szóló kiállí­tás megnyitója alkalmából még idén eleget tesz. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra voná­sán túl a találkozón szóba került még az is, hogy Törökország nyújtson támogatást hazánk OECD-be történő felvételének. A török elnökkel Göncz Árpád véleményt cserélt a NATO Part­nerség a békéért programjáról és a jugoszláv helyzetről.­­ Demirel elnök kifejtette, hogy országa a békefolyamat érdekében bármire kész, és a maguk részéről össze kívánják kötni a Vajdaság, a Szandzsák, Koszovó, valamint Macedónia kérdésének megoldását - mond­ta az államfő. A magyar köztár­sasági elnök kedden este beszé­det mond, s ezzel zárul a Világ­­gazdasági Fórum és a Világ Mű­vészeti Tanács közös konferen­ciája. Merényi Miklós Megtorpant az olasz baloldal A decemberi részleges helyha­tósági választásokon elért lát­ványos sikerek után csökkenő­ben van az olaszországi balol­dal népszerűsége. Erre utalnak a hét végi, cataniai tartományi választások és a legfrissebb kö­zvélemény-kutatások ered­ményei -jelentette Nagy Csaba. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A szicíliai tartományi tanács vezetéséért folyó vetélkedésben a két baloldali jelölt nem jutott a második fordulóba. A legtöbb szavazatot az újfasiszta MSI je­löltje, Nello Musumeci, illetve a kereszténydemokraták által tá­mogatott „centrista” Stelio Mangiameli kapta, így köztük dől majd el a tartományi tanács elnöki székéért folyó versengés. Az eredmény jelzés értékű a két hónap múlva esedékes álta­lános politikai választások szempontjából, ám messzemenő következtetéseket nem lehet le­vonni belőle. A tartományi ta­nácstól eltérően ugyanis a ca­­labriai településeken a balolda­li polgármesterjelöltek gyakor­latilag mindenütt bekerültek a második fordulóba. A lakosság érdektelenségére jellemző, hogy az egymillió sza­vazásra jogosultnak csupán 60 százaléka járult az urnákhoz, 20 százalékkal kevesebb, mint legutóbb. A calabriai választási eredmé­nyeknél sokatmondóbb az a most közzétett közvélemény-ku­tatás, amely a három nagy poli­tikai csoportosulás fej fej mel­letti küzdelmét jelzi. A baloldali blokk öt százalékot veszített az egy hónappal korábbi támoga­tottsági mutatóból, s ha most lennének a választások, a szava­zatok 35 százalékára számíthat­na. Csupán egy százalékkal ki­sebb az együttes népszerűsége a három jobboldali pártnak, a Bossi­ vezette föderalista Északi Ligának, a médiakirály Berlus­­coni Forza Italia mozgalmának és a Fini-féle - újfasisztából nemzetivé átkeresztelkedett - MSI-nek. S végül a szavazatok 30 százalékát kapnák az önma­gukat centristaként definiáló pártok: Martinazzoli Néppárttá átvedlett kereszténydemokratái és a politikai megújulás egyik apostolaként számontartott Ma­no Segni Patto per l’Italiaja. A hét végén egyébként Carlo Azeglio Ciampi jelenlegi mi­niszterelnök - a baloldal által kiszemelt kormányfőjelölt - be­jelentette: nem indul a március 27-28-án esedékes választáso­kon. A parlamenti tagság azon­ban nem feltétele egy esetleges kormányalakítási felkérésnek. Figyelmeztetés Washingtonnak és Szöulnak MTI-JELENTÉS Észak-Korea figyelmeztette az Egyesült Államokat és Dél-Ko­­reát, választaniuk kell: párbe­szédhez vagy háborúhoz vezet az ázsiai ország nukleáris léte­sítményeinek nemzetközi ellen­őrzése körüli vita. Phenjanban ingerültséget keltettek a Koreai-félszigeten folyó hírszerző tevékenység élénkítésére tett amerikai lépé­sek, nemkülönben Washington­nak azok a tervei, hogy Patriot típusú rakétavédelmi rendszert telepít Dél-Koreába. Phenjan cáfolja, hogy atom­fegyver kifejlesztésén dolgozna, de határozottan szembeszegül a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökséggel (NAÜ), amely azt ké­ri tőle: tegye lehetővé, hogy er­ről a szakértők maguk győződ­hessenek meg. A Rodong Sinmun című kor­mánylap azzal vádolta az Egye­sült Államokat, hogy a „képze­letbeli nukleáris fenyegetés” ürügyével akarja növelni kato­nai erejét Délen, háborús ké­szülődés részeként. Kim Jung Szam dél-koreai államfő hétfői beszédében hangsúlyozta, amint megoldó­dik az atomkérdés, a szöuli kor­mány széles körű kapcsolatokat épít ki Phenjannal, és előkészíti a két ország újraegyesítését. Oroszország és Kína úgy véli, Észak-Korea nem tud nukleáris fegyvert előállítani. A japán védelmi minisztéri­um hétfőn határozottan tagad­ta, hogy az ázsiai szigetország rendelkezne nukleáris fegyver előállításához szükséges anya­gokkal, és atombomba kifej­lesztésén dolgozna. A Sunday Times lap szerint egy titkos je­lentés arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy az észak-koreai nukleáris létesítmények körül kialakult vita arra kényszerít­heti Japánt, változtasson eddigi politikáján. /•Ka Ezen a héten a lottó öttalálatos nyereményalapját L 4jPP* 140 MILLIÓ forintra kiegészítjük! \\ I ft

Next