Népszabadság, 1994. november (52. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-26 / 278. szám
NÉPSZABADSÁG HÉTVÉGE A 4 ffs Alapítvány az ufók tiszta tekintetéhez Budapest utazik hazafelé. Szakad az eső, ködsapkát húznak a fejükre a forgatagot őrző hegyek. Egy régi lány emléke kezd bennem lebegni, s amikor leszállok Aquincumban, iszonyúan magányosnak érzem magam. Pedig tömeg araszol felfelé a dombon a permetező esőben. Pár lépés, és megvan a ház. Langyos melegre érkezem, s hamar belecsöppenek egy másik dimenzióba. - Beszélt rólunk Laci? - kérdi Judit, a házigazda. Mondom, hogy nem. Hú, az nagy baj, így az asszony, s lerogyaszt a vendégszékbe. Egy irodában ülök, az Új Babilon Alapítvány székhelyén, kutyák kaffognak bezárt földszinti sufniban. A falon titokzatos jel, Judit férjének ábrája, amelyet az égiektől kapott. Kérdem, hogy mivel foglalkoznak. Első sejtésem beigazolódik: a cég profilja a világmegváltás. - Nincs mit tennünk, meg kell változtatnunk az emberek gondolkodását - mondja Judit. Ezt már célul tűzték páran, morgom magam elé, nehezen jön össze. De nem vitázom, nem azért vagyok itt. Egy szombathelyi ismerősöm ajánlotta a találka helyszínéül Juditék lakását, ahol aztán egy furcsa nyári kaland rejtelmeibe is bevezetnek. Megjelent már máskor is az arca. A felhőkbe volt írva az üzenet: JÉZUS. Felhívtam az ismerőseimet, ők is látták. Ezután kezdődtek az utazásaim. Judit utazásai az égbe vezettek. Ott találkozott Jézussal és a párjával, Annával, illetve az űrbázis teljes személyzetével. Az égi bázis neve: Oliféria. Itt székel a Jézus Krisztus. A fény bázisa, amelyen Judit éjszakánként meg szokott jelenni, aranyból készült, körbe-körbe forog, s fények csillognak rajta mindenfelé. Az egyes számú fényjárművel jár a királyi pár, Jézus és Anna. Az aranyló közlekedési eszköz alul kerek, felül hosszúkás. Benn egy hatalmas tárgyalóterem található, ott ülnek Jézusék szkafanderben. A ruhájuk ezüstfehér hímzésű - egy kislány rajzolta le az objektumokat 1994. október 11-én. A kislány kilétét Judit egyelőre titkolja. Judit az ő közreműködésével kommunikál az övéivel. Egy rajz fekszik előttem az asztalon, teli megmagyarázhatatlan jelekkel és motívumokkal, a Fényember (Jézus) és Anna reinkarnációit ábrázolja. Eszerint a tulajdonképpeni Jézust kell tisztelnünk II. Rákóczi fejedelemben, II. Zrínyi Miklósban, II. Mátyás királyban, II. István királyban, II. Attilában és II. Julius Caesarban. A női ágon ugyanez a helyzet II. Erzsébet királynővel és II. Boldog Margittal - itt megszakad a szál. Ülök a befüstölt szobában, s hagyom, hogy ellenőrizetlenül átfollyanak rajtam a sejtelmes információk. Megjön László és András, aztán még többen leszünk, s megyünk fel a tágas konyhába, ahol különleges megbeszélésre kerül sor. □ Az Új Babilon Alapítvány azt hirdeti, hogy válogatás nélkül mindenkinek szeretetet ad, önzetlenül segíti a rászorulókat, ezenkívül támogat minden olyan megmozdulást, amely az emberiség és a Föld érdekében történik. A szeretet által jobbá kell tenni a Földet. Saját példával, a krisztusi utat járva, nemcsak szavakkal és nem erőszakosan kell megváltoztatni az embereket, hogy a Föld megmeneküljön a végső pusztulástól. Azok csatlakozhatnak, akik úgy érzik, hogy a Föld jelenlegi állapota nem megfelelő az élethez, illetve akik tudják, hogy sok a gond, a nélkülözés és az önzés. Aki úgy gondolja, hogy az emberek nem törődnek egymással, mert az anyagi világ rabjaivá váltak, az - biztat Judit - nyugodtan keressen fel bennünket. Az alapítványi cikkek már eljutottak a budapesti postaládákba. A „Drága Magyar Édesanyákhoz” például ezt írták a babilonosok: „Nagyon nehéz a mai világban a fiatalok világnézetét formálni... Ezen a világon már annyira eluralkodott a gonosz, hogy nem nézhetjük tétlenül tovább! Először a fiatalságot kell megmozgatni, hiszen az ő vállukon nyugszik a jövő... Nagyon nagy szükség van rátok, mert meg kell értetnetek gyermekeitekkel, hogy nincs más út, csak visszatérni Istenhez.” Mindeközben zavarba ejtően egyszerű ügyekről értesülök. Judit néhány éve kereskedő volt, de egy ukrajnai útján kirabolták, s elveszítette mindenét. Ezután lettek a látomásai, ezután kezdődtek a dimenzionált utazások, ezután lett az alapítvány, amely a megszövegezés szerint „nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy vallási gyülekezethez, egyszerűen olyan emberek alapították, akik nem bírják már elviselni, hogy a világot a pénz, az erkölcstelenség és az önzés irányítja, és csak kevesen hallják meg az igazi hangot, ami azt mondja, hogy szeretetben kell élni”. Teát, kávét kapunk, mielőtt elkezdődik Betti attrakciója. Jómagam nem utasítom vissza a rántott húst sem, az evilági sült krumplival is fölöttébb elégedett vagyok. □ Az asztalfőn ül Betti, a pufók kislány, akinek mókás szeme van, s furcsán-sután fogja a bal kezében a tollat, amellyel egy nagy spirálfüzetbe írja Mária válaszait a jelenlévők kérdéseire. Ő a médium, őrajta keresztül lehet kérdezni. Válaszaiban teljesen azonosul Máriával. Ha például azt feleli, „mi hárman”, ez egyértelműen azt jelenti, „én, azaz Mária, Jézus és Anna”. Mindent meg lehet kérdezni, kezdve onnan, hogy mit, miért csinálok, egészen odáig, hogy mi a helyzet az óindiai bölcseleti fronton. Betti igen demokratikusan válaszol mindenkinek. A válaszokat közben nagy gömböc betűkkel bevési a spirálfüzetbe - ez valami dokumentumféle lehet. András kezdi a kérdezést, aki nemrég írt egy könyvet az ufókról és a megmagyarázhatatlan anyag-energiajelenségekről. Andrásnak különös érzéke van a villámsújtotta házakon maradó fényrajzolatokhoz. A hátrahagyott alakzatokból üzeneteket olvas ki, méghozzá úgy, hogy a rajzolatokat számítógéppel analizálja. Részletes magyarázatot ad ezenfelül arról, hogy Mózes és testvére, Áron, a főpap-polihisztor különleges eszközökkel bírt. Ilyen például a homlokpánt, ami nem más, mint holografikus adóvevő. Vagy az öv, ami meg egyéni védőrendszer, energiapajzs zavarójellel és elhárítóval. A mitikus „döntés zacskója” egy jövőbelátó rendszert takar, míg a tolmácskő tulajdonképpen fordítógép, az Isten kardja pedig szabadenergiakicsatoló. Ezen eszközök kizárólagos tulajdonosa maga a pápa - állítja könyvében András s a kultikus tárgyakat a Szentatya a Szent Péter-bazilikában őrzi. A pápának van egy kronovízora is (térhatású, hangos lézerképet produkáló időmérő eszköze), mely jelenleg is működik. Vallási motívumok és fantasztikum úgy elegyül András gondolkodásában, akárcsak Lucas filmjeiben. A világvégéről is úgy beszél, mintha az ember éppen megenne egy zacskó pattogatott kukoricát. Az ujjal látással, a testmágnesességgel, a levitációval, de legfőképpen az ufókkal foglalkozó András ezzel együtt igen megnyerő, kedves ember, számomra élmény a vele való találkozás, mert lenyűgözően érvel és olyan barátságosan tiszta szeme van, mint egy... nem is tudom, talán csak az ufók tudnak ilyen szépen nézni. A lényeg, hogy András lételeme a kozmikus és a biblikus kíváncsiság. - Azt kérdezem Máriától, hogy miért van a Teremtés könyvében ellentmondás? - Mire gondolsz? - kérdez vissza médium-Betti. - Arra, hogy Ádámnak és Évának miért csak fiai voltak? Hogyan lehetett így elszaporodni a Földön? Betti Mária azt felelte, nincs ellentmondás a Teremtésben, erre András lenyugodott, mint a kora esti, őszi Nap. □ László, a profi világmegváltó és üzleti befektető következett. Egyszerű dolgokra volt kíváncsi: bejönnek-e az elgondolásai. Bejönnek, felelte a médium. László ekkor rágyújtott és kényelmesen hátradőlt a székében. Régóta ismerem. Többen bolondnak, mások őrültnek, megint mások szélhámosnak tartják. Én csavaros eszű, okos embernek ismerem. Olyannak, aki sohasem elégszik meg mások megoldásaival. A logikája szikrázó, s legtöbb konfliktusa abból fakad, hogy amíg mások három összefüggést találnak a dolgok között, ő ezalatt harminchármat felfedez. A mi országunk olyan, hogy dolgoztatja azt, aki egy összefüggésig jut, hagyja élni azt, aki kettőt tud, zseninek kiáltja ki azt, aki hármat lát. László összefüggéseire ritkán tart igényt a praktikus hétköznapi gyakorlat - ellenben az ő elgondolásai is megtalálhatók egy a világkatasztrófáról szóló könyvben. A kötetben egy időfizikus azt állítja, hogy a Bibliának volt valaha egy kozmogóniai bevezetője, amelyet később az egyházatyák kihagytak a kánonból, s ezáltal a Bibliában rejlő információk tovább zsugorodtak - ezért nem érthetjük meg a ma oly divatos nulladik típusú titkokat. Az ősrobbanás pillanatában keletkezett például a gondolat, ami nem más, mint kiterjesztett erő a káoszba. De maga a gondolat is energia, azaz maga az Isten, az univerzum centruma. A hagyományosan érvelő fizikusok szerint a tér háromdimenziós. De hát ez sem igaz, mondja László könyvében a jó nevű tudós, hanem hat, s mindegyik dimenziónak van egy külön atyja. „Te csak az egyik dimenziórendszert érzékeled, az összes többit nem, mert azok nem egyidejűek veled. Te azt mondod. Mi atyánk, ki vagy a mennyekben. Ezt ma már nem érti senki, de régebben tudták a pontos jelentését. A mi atyánk nem más, mint a mi univerzumunk atyja, de rajta kívül van még öt másik." A fizikus szerint tűzözön várható, amelynek során az Isten megengedi, hogy az emberiség jó irányú tudását átmenthesse egy másik, újjáteremtett Földre, ez lesz a feltámadás, amelyet Jézus is megjövendölt. Az újrateremtésben az ufóknak meghatározó szerepük lesz. Most folyik a lelkek kiképzése. Az ufók el-elviszik magukkal az emberek lelkét, tanítani, ám amikor valakit visszahoznak, törlik az agyából az információkat, s csak akkor hívják majd le a frissen szerzett ismereteket a másik dimenziókról, amikor eljön a világvége. A katasztrófa azért közeleg, mert az emberi tudás bedugult a Földön, s az emberiség mai formájában fejlődésképtelennek bizonyult. A természeti katasztrófára 2030 és 2040 között lehet számítani, ekkorra az összes erdő elpusztul, a vizeket nem lehet meginni, a levegő megtelik szén-dioxiddal. 2012-ben elfogy az utolsó csepp szárazföldi olaj is. A tengert már nem lehet hasznosítani, mert addigra azt is elszennyezzük. A végső harc a nyersanyagokért és az utolsó falat élelmiszerekért folyik majd, s az emberiség nem tudja magát megmenteni. Ehhez jön még egy finom kis bolygókatasztrófa is. Az utánpótlás bázisa az Algol nevű bolygó lesz. Már most is visznek oda az ufók lelkeket, de csak azokét, akik megütik a morális (!) mércét a Földre való újratelepítéshez. Nem ám, hogy a kutyaütőket viszik, mert azok visszajönnének, s kezdenék elölről a Földön a balhézást. A tűzkor után nem lesz víz a Földön, azt a Holdról kell majd áttölteni. Beköszönt a Vízöntő-kor. A lelkek a kozmikus szivattyúzás idején az Algolon tanyáznak befagyasztva. Elalszanak és nem emlékeznek semmire. A tizennyolc éven aluliak remélhetik a sikeres „áttelelést” az Algolon, a többinek fakereszt. Az a 440 ezer ember, aki megússza, s újrakezdheti, ezer-ezer évig él, s kezdetben kétneműként találkozhatik az Istennel. A Tudás őrei fognak csupán emlékezni a régi nyomorára. De a rossz atombomba, környezetpusztítás, spenót, anyós, tökfőzelék stb. - iránti vonzalmat nem fogják használni. Ez lesz az Aranykor. Minden addig lesz rendben, amíg utódaink el nem kezdik a húsevést. A fizikus szerint mindig ezzel kezdődik a genetikai lerongyolódás. A magyar állattenyésztők és a létminimum alatt élő húsfogyasztók a jövőnek dolgoznak. □ A fizikus rendszeresen kommunikál, szintén egy médium segítségével, Jézussal, aki 1993. október 4-én megszületett, s Annának hívják. Azért született újjá nő képében, mert az anyáknak nagy szerepük lesz a tűzkorszak nehéz napjaiban. Jézus egy ízben azt mesélte, hogy hajdani feltámadása után még 44 évig barangolt a Földön az Atyával együtt, kettesben. Jártak Japánban, Indiában, Nepálban, Burmában és Ceylon szigetén. Természetesen az Atya is élt a Földön, nem kevés ideig, ötezer esztendőn át egyfolytában őbenne tisztelhettük az egykori Gauda királyát. Tibetben még tudnak erről az országról. Tibet azért fontos a magyarok számára, mert itt, egy kolostorban írják a mi Arvisuránkat. Az Arvisura olyan történelemkönyv, amely nem csupán a múltat, de a jövőt is tartalmazza. Akik ezeket írják, igazi adeptusok, s lélekben utaznak egyik helyről a másikra a titkokat kifürkészni. Arvisurákat a földönkívüliek elhelyeztek egyszer Erdélyben is. Az aranylemezeken található ékírásos jelek arról tudósítanak, hogy mi a dolga a magyarságnak a világban. Bolíviában is találtak ugyanilyen aranylemezeket, de az indiánok nem tudták őket elolvasni. □ Vajon miből táplálkoznak az efféle - újabban egyre szokatlanabb és a politikának hátat fordító nézetek? Nem hinném, hogy csupán arról van szó, a zárt társadalom kinyílt, s a tudománytalan elvek a vasfüggöny leomlásával elárasztottak bennünket. A kétpólusú, sokáig oly masszívnak látszó, átpolitizált világ egypólusúvá vált, s meglehet, valóban korszakváltás előtt állunk. Ma már egyre többen akadnak olyanok, akik nem úgy teszik föl a kérdést keleten és nyugaton, hogy vannak-e ufók vagy nincsenek, hanem így: ha vannak, mi a céljuk, s mire valók. Maga a tudomány is megenyhült a nulladik típusú ügyekkel szemben, mert a megismerésre és tudományos tapasztalatra épített világ megfellebbezhetetlensége és a katasztrófaérzés terjedése ordító ellentmondásba torkollik. A Los Angeles-i nagy földrengés idején azt írta tudósítónk, hogy kívülről, telefonon és tévén tudták meg az emberek, mi történt a helyszínen - hát ez valóban nincsen így rendben, mondja László, s arról a Svájcban kimunkált térenergia-lecsatolóról beszél, amely másfél millió forintért újabban itthon is megvásárolható. A klasszikus értelemben vett természettudományok is átitatódtak a megmagyarázhatatlansággal szembeni fokozottabb óvatossággal, s a merev álláspontokat oldhatja az az állítólagos őszi, amerikai javaslat is, hogy hozzák nyilvánosságra az összes ufójelenséggel kapcsolatos, eddig titkosan kezelt katonai információt. Ebbe az oroszok is beleegyeztek, ám én annak örülök igazán, hogy a sok lelkes amatőr ufológus igazi kuriózumok között mazsolázhat a közeljövőben. Juditék szeretet-űrbázisa egyébként nem egyedülálló találmány. Egy amerikai professzor állítja, van egy bolygó, s ezen óvatos ufonauták találhatók, akik szellemi síkon üzennek a Földre. Céljuk, hogy segítsék a pozitív gondolkodású embert abban, hogy összhangot teremthessen az univerzummal. Ezek nem is ufók igazából, hanem szellemi energiák a szeretet és az együttműködés forrásai; a Biblia a testvériség mítoszával itatja át a rongy világban az új, a jobb élet iránti ősi vágyakozást. Egy másik nézet szerint az ősvilág, Atlantisz lakói közül nem pusztult el mindenki. A megmenekülő ember a fénysebesség segítségével az űrbe távozott - ők ma a múltunk, génjeink birtokosai, s Atlantisz népe ufóként bolyongva az időben vissza-visszajár mihozzánk. A harmadik típusú ufó a szimpla idegent szimbolizálja. Az idegen bolygóról érkező technikai ufonauta egyben az emberiség lelkiismerete is: a racionalizált világ megöli az érzelmeket és a szeretetet. Leginkább ez utóbbira építik a történeteket a filmiparban - ez a legegyszerűbb, lám, a másság kasszasikerhez is vezethet. Az ufók és a megmagyarázhatatlan jelenségek iránti hallatlan vonzódásból az is leszűrhető, hogy szűkké vált a tér, amelyben élünk, s nagy és jelentős változásokra vágyik az emberiség. Az is benne van a levegőben, hogy az örök tudományos tételek is megdőlhetnek. Olvasom, hogy a csimpánzt és a gorillát a legfrissebb génkutatások megállapításai szerint ugyanúgy emberszámba kell venni - már ami a DNS- molekulákat illeti -, mint saját becses önmagunkat. Fel kell készülnünk a legváratlanabb fordulatokra is. □ Tamás Budapestről jött, művész-, kutató-, entellektüel alkat. Elsősorban önmagára volt felettébb kíváncsi. Amikor emiatt többször megróttuk, kedvesen mentegetőzött - majd tovább kérdezősködött a saját életéről, ki őrzi őt, mi a színe, mire vigyázzon, mire ne. - Megőrizzem-e mindhárom állampolgárságomat? - kérdezte, mire Betti-Médi azt tanácsolta, miért ne. Tamás ettől megnyugodott. - Mi a Mahábhárata? - váltott egy ízben a negyvenéves, gyermektelen férfi, ezzel mintegy Betti óindiai műveltségét szándékozta ellenőrizni, de a lány ügyesen kivágta magát. Azt felelte, nagyon helyes, hogy Tamás ilyen okos dolgokkal foglalja el magát. Tamás nem tagadta, hogy a kíváncsiság hozta ide; szerette volna látni, hogyan működik a médium. Vallomásai közül az volt a legérdekesebb, amikor a Nagy Kékség fölötti siklását elmesélte. Úgy érezte, szeretne behatolni az átláthatatlan, sötétkék tömegbe, de nem tud. Ekkor derült ki, hogy a színe éppen a kék. Ennek Tamás a természetgyógyászattal, az asztrálutazásokkal és az avantgárd színházzal foglalkozó férfi nem örült túlságosan, de hát mit lehet tenni, a kék az kék. - Szeretnék még valamit megtudni - mondta a kissé woodyallenesen csetlő-botló-mentegetőző ember. - Tervezem, hogy ellátogatok bizonyos helyekre. - Hová szeretnél elmenni? - kérdezte Betti. - Például egy skinheadgyűlésre... - Miért pont oda? - szegeztük többen is Tamásnak a kérdést. - Miért, miért? Nem látjátok? Hát zsidó vagyok. Egy pillanatra megfagyott körülöttünk a levegő. Az összes forgó, fénylő, anyagenergiás szerkentyű megállott, nem íródtak felhőkbe az üzenetek. Egy pillanatra kikandikáltunk első emeleti konyhakozmoszunkból, és Tamás jóvoltából nagyon is földi problémáinkkal szembesülhettünk. Betti- Médi törte meg a csendet, mert érezte, hogy megnyikordult ufószekerünk kereke. - Nem kell oda ihenni, ahová nem muszáj, ezt üzeni Mária - mondta Betti, s a nagyra nőtt betűket bevéste a szellemi közlekedés naplójába. Tina esett még be, egy hurrikán természetű lány, aki teológiát végzett, s most egy Isten háta mögötti helyet keres magának, mégpedig azért, hogy szeretetre tanítsa az elvadult fiatalokat. - Mária nem válaszol minden kérdésre - vágta el a további kérdezősködés fonalát Judit, a háziasszony, s kínálta a társaságot, vegyünk még húst és édes süteményt. Éltem az alkalommal, s megkérdeztem, ugye, az égben is van rántott hús meg aranyló sárga színű, omlós pite. De Judit lelombozott, ott másfajta ételek járják. Ekkor jöttem rá, hogy ódivatú vagyok - ezért maradnék még keveset, itt, ezen a parányi Földecskén. Aztán, ha jönnek értem, útra kelek én is. Rab László Az égi bázis: Oliféria 1994. november 26., szombat