Népszabadság, 1994. december (52. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-06 / 286. szám
A NÉPSZABADSÁG. I 0 IK I (diplomáik:JM. Rívumop,-¥t'10 toli / I ) EURÓPA-CSÚCS 1994. december 6., kedd Ellentétek és egyezségek az Európa-csúcson Horn Gyula: Közös érdek az EBEÉ hatékonyságának erősítése ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az EBEÉ elmúlt két évének történetét áttekintve Horn megállapította: egyaránt jellemző volt a biztonság és a bizonytalanság, a fejlődés és a megtorpanás, a béke és a háború. Meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy egy időre még ezek az ellentmondások jellemzik Európa helyzetét. A mostani találkozó egyik fontos feladata, hogy az eddigi tapasztalatok alapján továbbfejlesszük az EBEÉ intézményrendszerét. Közös érdekünk -hangsúlyozta Horn Gyula -, hogy ez a rendszer még inkább megfeleljen a hatékony konfliktusmegelőzés és a válságkezelés követelményeinek. Nagy jelentősége van az „EBEÉ legyen az első” elv elfogadásának, mert ezzel erősödik az EBEÉ központi szerepe az európai biztonság és stabilitás fenntartásában, a konfliktuskezelésben és a válságmegelőzésben. A jelenleg létező eszközrendszer azonban önmagában nem elegendő. Hatékony működtetéséhez mindenekelőtt a részt vevő államok politikai akarata szükséges. Célunk, hogy az egész EBEÉ-térségben általánossá váljanak a közös érdekek és értékek, maradéktalanul érvényesüljenek az EBEÉ-elvek és kötelezettségek. Ez lehet az egyedüli biztosítéka annak, hogy többé egy országnak se kelljen szembenéznie az elszigetelődés vagy a fenyegetettség veszélyével. Politikai és gazdasági téren egyaránt együttműködés legyen, közös értékeink ne csak a jelszavak szintjén érvényesüljenek, hanem a gyakorlatban is. Mindez, ötvözve az EBEÉ korai előrejelző és konfliktusmegelőző eszköztárával, mindenekelőtt az emberi és kisebbségi jogok területén, már megfelelő alapot ad számunkra az újabb konfliktusforrások időben történő megszüntetésére - hangoztatta a miniszterelnök. Felszólalását zárva a magyar kormányfő hangsúlyozta: Budapestnek eltökélt szándéka, hogy a most elfogadásra kerülő döntések végrehajtásának előmozdításával segítse a közös cél, az egységes, szabad, demokratikus és virágzó Európa megteremtését. Clinton: A NATO a földrész biztonságának sarokköve Bill Clinton, aki elsőként szólalt fel a nagyhatalmak közül, három fő megállapítást tett. Az Egyesült Államok elkötelezett az egységes, szabad és biztonságos Európa építésében. A NATO marad Európában a biztonság sarokköve, s a kibővítés ügyében egyetlen kívülállónak sem lehet vétójoga. A boszniai szerbeknek be kell szüntetniük az agressziót, el kell fogadniuk a béketervet és a vitás kérdéseket a tárgyalóasztalnál kell rendezni. Az Egyesült Államok elnöke szerint a hidegháború vége lehetőséget teremt a szabadság és a demokrácia ígéretének megvalósítására, amihez fel kell építeni az előttünk álló korszak új biztonsági kereteit. Nem engedhető meg, hogy az új demokráciák „szürke zónába” kerüljenek, ehelyett mindenki számára növelni kell a biztonságot. Szükség van az új kihívásokhoz alkalmazkodó erős NATO-ra és egy erős EBEÉ-re, amely elejét veheti a boszniaihoz hasonló konfliktusok kialakulásának. Borisz Jelcin megállapította, hogy Oroszország, amely magát egy új európai biztonsági rendszer keleti bástyájának tekinti, nyugtalansággal követi a NATO bővítési terveit. A blokkrendszer nem szolgálhatja a biztonság garantálását, Európa a hidegháború elmúltával könnyen a „hidegbéke” veszélyével találhatja szemben magát. Az orosz elnök szerint a találkozó budapesti megrendezése annak elismerését jelenti: Közép-Európa növekvő szerepet játszik az európai politikában. A helsinki elvek kiállták az idő próbáját. A tettek azonban nem ritkán ellentmondanak az elfogadott nyilatkozatoknak. Európa - a hidegháború örökségétől megszabadulva - azt kockáztatja, hogy „hidegbékébe” keveredik. Hogyan kerülhetjük el ezt? Ez az a kérdés, amelyet kötelesek vagyunk önmagunknak feltenni. A történelem azt bizonyítja: veszélyes félreértés lenne azt hinni, hogy bármelyik fővárosból is meg lehetne határozni a kontinensek, a nemzetközi közösség egészének a sorsát. A blokkok és a koalíciók nem adnak megbízható biztonsági garanciákat. Európában létszükségletté vált egy teljes értékű, összeurópai szervezet megalakítása megbízható jogi alapokon. Oroszország úgy véli, hogy ehhez a tevékenység alapjává kell válnia annak a most közösen kidolgozott programnak, amely a Program Európa számára a XXI. század felé vezető úton címmel készült el. Szeretném, ha két év múlva ismét összegyűlnénk, megvitatnánk és megerősítenénk a jövendő Európa biztonsági modelljét. Megteremthető katonai területen a biztonság egységes térségének az alapja, amely három földrész és az óceánok jelentős „Ismét azt mondom a boszniai szerbeknek, egyezzenek bele a tűzszünetbe, újítsák fel a tárgyalásokat az összekötő csoport javaslatai alapján, nézeteltéréseiket pedig a tárgyalóasztal mellett és ne a harcmezőn rendezzék.” Bosznia agóniájából a tanulság: Az etnikai viták, a gyűlölködés erői és az ezeket kihasználó demagógok azzal a veszéllyel fenyegetik a kontinenst, hogy visszafordulhat a szabadság Európán végigsöprő hulláma. Meg kell akadályozni az újabb Boszniákat. Európában a NATO marad a biztonság sarokköve, ugyanakkor szerepe változik, ahogy maga a kontinens is változik. A NATO kinyitotta kapuit az újonnan jelentkezők előtt, és útjára bocsátotta a békepartnerség programját. Az új tagok fokozatosan, nyilvánosan csatlakozhatnak, egyikük a másik után. A NATO senkit sem zár ki automatikusan a csatlakozásból. Ugyanakkor egyetlen NATO-n kívüli országnak sem részét fogja át, majd elfogadható a vezető államok tevékenységének a kódexe a katonai-politikai szférában, amely rögzítené a demokratikus és politikai ellenőrzést a fegyveres erők és azok felhasználása fölött. Felvetődik a kérdés, hogyan illeszkedik az EBEÉ átalakításának a folyamata a biztonság jelenlegi struktúrájának a megváltoztatásához? Mi nyugtalansággal követjük a NATO-ban végbemenő változásokat. Mit fog ez jelenteni Oroszország számára? A NATO, amelyet a hidegháború korszakában hoztak létre, keresi a helyét az új Európában. Fontos, hogy ez az útkeresés ne vezessen új elhatárolódásokhoz, hanem közelítsen az európai egységhez. Véleményünk szerint e logikának ellentmond a NATO kiszélesítését célzó terv. Miért kell elvetni a bizalmatlanság engedik meg, hogy vétót emeljen a bővítést illetően. A NATO kiterjesztésével egyetemben, kiterjed a biztonság minden európai állam számára, így a tagjai közé nem tartozók is nagyobb biztonságban lesznek. Életbevágóan fontos egy erős Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet léte. Az EBEÉ, mint az egyetlen regionális fórum, amely magában foglalja szinte valamennyi európai és észak-amerikai nemzetet, egyedülálló eszközökkel rendelkezik, hogy segítsen egy új integrált kontinens felépítésében. Az EBEÉ javasolt új neve - Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet - szimbóluma annak az új és még jelentősebb missziónak, amelyre vállalkoznia kell. Az EBEÉ-nek az etnikai, regionális konfliktusok elleni első, rugalmas védvonallá kell válnia. Az emberi jogokra, a konfliktusmegelőzésre és -rendezésre összpontosítva figyelmét így a nemzeti kisebbségekkel magját, hiszen mi már nem ellenségek, hanem partnerek vagyunk. Ehhez az lenne a magyarázat, hogy úgymond „a stabilitást terjesztik ki”, ha kedvezőtlen fordulatot vesz az események alakulása Oroszországban. Ha ezért akarják kiterjeszteni a NATO felelősségvállalásának a határait Oroszországig, csak egyet mondhatunk: korai még temetni a demokráciát Oroszországban! Oroszország egységes, demokratikus Európát kíván. Saját magának és a FÁK államainak is van még teendője az emberi jogok érvényesítéséért, az agresszív nacionalizmus tendenciájának megfékezéséért. Az utóbbi időszakban a balti országokban, így különösen Észtországban a pravoszláv egyházzal szembeni elnyomás jelei tapasztalhatók, amely ENSZ-deklarációkkal ellentétes, s egyben teret ad más megfoglalkozó főbiztos intézményének megerősítésével és a haderők feletti civil ellenőrzést biztosító viselkedési kódex összeállításával - az EBEÉ segíthet megelőzni újabb Boszniák kialakulását. A békefenntartás elvei világossá teszik: ilyen jellegű missziónak az érintett felek szabad akaratát tükröző tárgyalásos rendezésen kell alapulnia, nem pedig kívülről rájuk erőszakolt megoldáson. Egyetlen ország sem használhatja ki a regionális konfliktusokat - bármilyen fenyegetőek legyenek is -, hogy mások rovására erősítse biztonságát. Bátorító, hogy Oroszország támogatásával a megállapodás küszöbére jutottak arról: az EBEÉ többnemzetiségű békefenntartó erőket irányítson Karabahba. „Küldetésünk az, hogy új világot építsünk gyermekeink számára; egy demokratikusabb, prosperálóbb, biztonságosabb világot.” Az EBEÉ-re életbevágóan fontos szerep vár - fejezte be felszólalását Bill Clinton, nyilvánulásokkal együtt a rasszizmus, a sovinizmus, idegengyűlölet és az antiszemitizmus terjedésének. Az EBEÉ hatékony békefenntartó potenciáljának szükségességét országunkban jobban érzik, mint bármelyik európai államban. Oroszország békefenntartó kötelességét teljesítve érdekelt abban, hogy megossza ENSZ- és EBEÉ-beli partnereivel a politikai és az anyagi felelősséget a béke fenntartását célzó operációkban, legyen szó akár Karabahról, Tádzsikisztánról, Grúziáról, vagy Moldováról vagy ex-Jugoszláviáról. Nem szabad megfeledkezni a múlt tanulságairól, nem szabad elszalasztani az egységnek a lehetőségét. Valamennyi küldöttségvezetőt meghívok 1995. május 9-re, a fasizmus felett aratott győzelem ötvenedik évfordulójának moszkvai megemlékezésére. Jelcin: Korai temetni az orosz demokráciát SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Boszniáról több szólamban Az EBEÉ soros elnöki tisztéről leköszönő Olaszország nevében Silvio Berlusconi miniszterelnök egyebek között hangsúlyozta, hogy a hidegháború után az erőfeszítéseket az EBEÉ-nek mindenekelőtt a megelőző diplomácia és a válságkezelés területein kell összpontosítania. Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára kiemelte, hogy a világszervezet és az EBEÉ között létfontosságú az erőfeszítések összehangolása. Kohl: Új falak nélkül Helmut Kohl német kancellár, aki egyben az Európai Unió soros elnökeként beszélt, hangsúlyozta: az EU mindig is amellett volt, hogy az EBEÉ saját struktúrákkal rendelkező, cselekvőképes intézménnyé fejlődjék. Az Európai Unió most azt kezdeményezi, hogy az EBEÉ a jövőben „regionális megállapodásként” teljes mértékben kihasználja az ENSZ alapokmánya által adott lehetőségeket. Ezen belül az EU arra törekszik, hogy az EBEÉ és az ENSZ Biztonsági Tanácsa között szorosabb kapcsolat alakuljon ki. A cél az, hogy az EBEÉ a jövőben előjogot élvezzen az európai békefenntartásban. A NATO továbbra is a biztonság és a stabilitás pillére marad nem csupán tagállamai, hanem Európa egésze számára. Az EU az EBEÉ elvei és kötelezettségvállalásai alapján tárgyalásokat kezdeményezett egy európai stabilitási egyezményről. A jószomszédi kapcsolatok elősegítését, a kisebbségek helyzetének javítását és a határok átjárhatóságának növelését szolgáló, sikeresen megkezdett párbeszédet az EBEÉ keretei között kell folytatni. Az EU és a NATO a fiatal kelet-európai demokráciákkal való együttműködéssel és integrációval jelentősen hozzájárul e békéhez. Kohl felhívta a boszniai szerbeket, hogy ne korlátozzák a humanitárius segélyek célba jutását és fogadják el a nemzetközi összekötő csoport béketervét. Izetbegovic: A Nyugat felelőssége Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina államfője feltette a kérdést: - Vajon mi lesz a következménye a Nyugat tehetetlensége, habozása, sőt néha rosszindulata miatt elhúzódó boszniai háborúnak? A következmény egy hiteltelenné vált ENSZ, egy romokban heverő NATO lesz, és a demoralizált európaiak azt érzik majd, hogy képtelenek voltak választ adni a hidegháború óta kirobbant első válságra. Egy ilyen, „megromlott világban,, nem állítható többé helyre az Európa és az Egyesült Államok, a Nyugat és Oroszország, illetve a Nyugat és a muzulmán világ közötti korábbi viszony. Élesen bírálta Moszkvát is. Franjo Tudjman horvát államfő a maga részéről szintén kijelentette: Horvátország számára a helyzet elfogadhatatlan. Major: Sürget az idő John Major, brit miniszterelnök, emlékeztetve arra, hogy országa a Biztonsági Tanácsnak is és a délszláv válság megoldásán fáradozó öthatalmi összekötő csoportnak is tagja, hangsúlyozta, hogy a balkáni háborúban bárki részéről illúzió, ha katonai győzelemben reménykedik. Úgy ítélte meg: a külvilágnak, így az összekötő csoportnak is csak akkor van esélye, hogy eredménnyel járjon humanitárius és közvetítő misszójával, ha általános fegyvernyugvás lesz és az ENSZ-erők akadálytalanul mozoghatnak. Ez esetben lehetséges csak a tárgyalás, amely elvezet az alkotmányos megállapodáshoz. Major közölte, hogy előző nap a brit és a francia külügyminiszter Milosevicsnél járva elérte, hogy a szerb vezető megpróbáljon tűzszünetet kieszközölni a boszniai szerbeknél. Major kiemelte, hogy a délszláv térség vezetőitől senki sem vállalhatja át a felelősséget a kibontakozásért, ugyanakkor Nagy-Britannia szeretné folytatni részvételét az ENSZ helyszíni békefenntartó erőiben. A brit kormányfő egyébként az EBEÉ eddigi tevékenységét és alapelveit méltatva kiemelte, hogy épp a délszláv válság tanúsítja, mennyire fontos a megfelelő krízismegelőzés, amihez egyfajta korai előrejelzés megszervezését sürgette.A Mitterrand: Értsük meg a félelmeket Francois Mitterrand francia elnök emlékeztetett arra, hogy az EBEÉ-nek soha nem voltak igazán eszközei a válságok kezelésére, ezért is időszerű a szervezeti és szerkezeti átalakítás. Mitterrand az EBEÉ-t más európai szervezetek sorába illesztve természetesen a NATO-t is megemlítette, s ennek kapcsán kitért az atlanti szövetség kibővítése körüli vitára. Oroszország - fogalmazott - nem azt érdemli, hogy a NATO-tagok konflitkusba keveredjenek vele a kibővítés miatt, ugyanakkor Franciaország egyformán megérti Moszkva bekerítéstől való félelmét, illetve a pár éve még a Szovjetunió árnyékában létezett kelet-közép-európai országok ugyancsak jogos félelmeit. Óvott a „régi tömbök” visszaállításának veszélyétől, s úgy vélte, valamiféle kölcsönös garanciarendszerrel próbálhatnák meg eloszlatni az említett félelmeket. " Az ismert orosz fenntartások nem okoztak meglepetést, hiszen ezeket az elemeket részben Jelcin, részben Kozirev már elmondták - mondotta Kovács László magyar külügyminiszter az orosz elnök délelőtti felszólalását elemezve. Ez a fenntartás fejeződött ki Kozirev külügyminiszternek abban a minapi lépésében is, hogy nem írta alá a békepartnerségben való orosz részvétel dokumentumát. Jelcin most azt a felfogást húzta alá, miszerint ők a NATO kibővítését Oroszország biztonságára nézve fenyegetésnek érzik - fejtette ki Kovács László. Hozzátette: lényegében sem Clinton, sem Jelcin beszédében nem volt semmi meglepő. A külügyminiszter úgy véli, hogy bármilyen messze is vannak az álláspontok egymástól, azért bízik abban, hogy meg lehet találni majd a közös nevezőt. Amerikai oldalról folytatni kellene a kérdésnek a körültekintő, a lehetséges hatásokkal messzemenően számoló megközelítését. Orosz részről pedig meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a NATO-nak egy ilyesfajta bővítése Moszkva biztonságára nézve nem jelent semmi fenyegetést - hangoztatta Kovács. A csatlakozni kívánó országok szerinte nem képviselnek olyan katonai erőt, hogy ez egy nukleáris nagyhatalom számára valóban problémát okozzon. Oroszországnak mérlegelnie kell azt is, hogy a NATO bővítése a közép-európai államok fokozatos csatlakozása ebben a térségben a stabilitást fogja erősíteni. Végezetül Kovács László magyar újságíróknak, köztük lapunk tudósítójának nyilatkozva kifejtette: Oroszországnak igenis érdeke, hogy közvetlen szomszédságában ne egy válságokkal és bizonytalanságokkal terhelt, hanem egy stabil és kiszámítható térség legyen. A külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy hosszú távon Moszkva számára is érdek a közép-európai országok NATO-csatlakozása.