Népszabadság, 1995. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

4 Ezen a héten az ötöslottó főnyereménye 1­00 MILLIÓ forint! II 2 NÉPSZABADSÁG Szergej Adamovics Kovaljov mindinkább kezdi be­tölteni azt a roppant űrt, amelyet halálakor a Nobel­­békedíjas Andrej Szaharov akadémikus hagyott ma­ga után. A háború kezdete óta hol Groznijban, hol Moszkvában tárgyal, igyekszik elérni a lehetetlent: az emberi jogok garantálását, a harcok felfüggesztését. A Lomonoszov Egyetem biológiai karán végzett kan­didátus 1967-ben lett jogvédelmi aktivista, s mint ilyen, Szaharov legközelebbi társa. 1969-ben alapító tagja az „emberjogi kezdeményezőcsoportnak”, amely az első ilyen jellegű szervezet a Szovjetunióban. Az „orosz Be­szélő”, a szamizdat hőskorában született Folyó Esemé­nyek Krónikája rendszeres szerzője, majd szerkesztője. 1970-ben eltávolítják az egyetem kutatólaboratóriumá­ból, majd 1974-ben „szovjetellenes agitáció és propa­ganda” vádjával hét év börtönre, valamint további há­romévi száműzetésre ítélik. Büntetése letöltése után ki­tiltják Moszkvából, ezért Kalinyinban él. A fővárosba csupán Gorbacsov alatt, 1987-ben térhet vissza. Mérnökként a tudományos akadémia egyik inté­zetében kap állást, s azonnal bekapcsolódik az egyre te­rebélyesedő jogvédő mozgalomba. 1990-ben az Orosz­­országi Föderáció törvényhozásának tagja, az emberi jogi bizottság elnöke, 1991-ben a témáról folytatott moszkvai EBEÉ-konferencián a szovjet delegáció társ­elnöke, 1990-től tavalyig az ENSZ genfi emberi jogi bi­zottságához kiküldött orosz küldöttséget vezeti. 1993 októbere óta az államfő mellett működő emberi jogi bi­zottság elnöke. A múlt héten sikerült személyes találko­zót kieszközölnie Jelcinnel, ám az elnök, miután végig­hallgatta Kovaljov „monológját”, csak annyit mondott, hogy álláspontját „figyelembe fogják venni”. „Technikai okokból” többször megszakadt telefon­­beszélgetésben végül ígéretet kap Csernomirgyin kor­mányfőtől egy 48 órás humanitárius tűzszünetre, ám a végeredmény csak egy újabb ultimátum lett. Ettől Kovaljov elhatárolja magát, a kedd reggeli fegyver­nyugvás összesen csupán két óráig tart. A második világháborús filmekhez hasonló pózban, a térképasztal fölé görnyedve, egyenruhában, vállára vetett katonaköpenyben nyilatkozó Nyikolaj Jegorov szerint arról van szó, hogy a sajtó és Kovaljov hadat üzent az orosz államiságnak, a kormánynak és Jelcin elnöknek. A hadműveletek szervezésével elfoglalt mi­niszterelnök-helyettes nem restellte kijelenteni, hogy a hatvanöt esztendős, vékony, szemüveges tudós „sem­mit sem kockáztat” és „politikai tőkét gyűjt”. Kovaljov jelenleg Groznij és Mozdok között ingázik, naponta többször is átkel a frontvonalon. Utolsó moszkvai in­terjúját vasárnap este sugározta az NTV nevű függet­len televízió. Arra a kérdésre, hogy miért megy vissza az életveszélyt is vállalva, csak annyit mondott: „Meg­ígértem, hogy a konfliktus végéig a helyszínen mara­dok. A rendes emberek gondolkodnak, mielőtt kimon­danak valamit, s utána betartják a szavukat”. Koval­jov autójára Groznijban orosz katonák rálőttek, s az egyik szerda reggeli újság tudni véli: ő lehet a demok­ratikus erők elnökjelöltje az 1996-os választásokon. KÜLPOLITIKA 1995. január 12., csütörtök Dudajev már tárgyalna a tűzszünetről MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mint Horváth Gábor jelenti, a Groznij központjától néhány ki­lométerre megrendezett sajtóér­tekezletén Dudajev megerősítet­te tárgyalási készségét - beleért­ve a szakadár köztársaság jogi státusáról folytatandó megbe­szélést is. Mint mondta, Csecsen­­föld már csak méreteinél fogva sem állhat ellen egy nagyhata­lomnak, de az ilyen háborúnak nem lehetnek győztesei. A tábor­nok szerint eddig 18 ezer civil halt, illetve sebesült meg, az ele­sett fegyveresek számát nem tudta megnevezni, de az arány szerinte 1:50 a védők javára. Maga a hadihelyzet az elmúlt nap nem sokat változott: Duda­jev hívei ellenállnak, és tovább­ra is ellenőrzik Groznij több ke­rületét; az oroszok házról házra igyekszenek megtisztítani a vá­rost. Vidéken áttekinthetetlen a helyzet, az orosz hadvezetés ki­tiltotta az újságírókat a meg­szállt körzetekből. Moszkvában Jelcin államfő Csernomirgyin miniszterelnök­kel és a törvényhozás két házá­nak elnökével tekintette át a helyzetet. Több kulcskérdésben született megegyezés, így abban, hogy a Csecsen Köztársaság kormányát a Dudajev által erő­szakkal feloszlatott csecsen-in­­gus legfelsőbb tanácsnak kell megalakítania. A háború költsé­gei miatt újraírják az 1995-ös orosz költségvetést, a hadsereget pedig átalakítják, s első lépés­ként különválasztják a védelmi minisztériumot a vezérkartól. Ez utóbbit a fegyveres erők főparancsnokának, azaz Jelcin elnöknek rendelik alá. Ez egyes kommentárok szerint azt is je­lentheti, hogy a hadműveleteket irányító Gracsov védelmi mi­nisztert félreállítják. Továbbá bizottságot hoznak létre a Du­dajev kezén lévő fegyverek szár­mazásának kivizsgálására, s nemcsak Csecsenföldön, de or­szágszerte is felszámolják az il­legális fegyveres szervezeteket. A szövetségi kémelhárítás je­lentése szerint a szolgálat kom­mandója szerdára virradó éjjel Groznijban kiszabadított tizen­három, a csecsenek fogságába esett katonát. Korábban két má­sik hadifoglyot is sikerült ki­menteni, arról azonban nem szólnak a hírek, hogy összesen hány orosz katona van a csecse­nek kezén. A harcok színteréről visszatért Ajvarsz Lezdinyi képviselő szerint a halottak szá­máról közzétett hivatalos ada­tok erősen kozmetikázottak. Ő maga 160 temetetlen orosz holt­testet számolt össze Groznij há­rom kerületében, s az elesettek számát mintegy ezerötszázra te­szi. A védelmi és a belügymi­nisztérium eddig összesen mint­egy 250 orosz halottat ismert el. A nacionalista tévériporter­honatya, Alekszandr Nyevzo­­rov tíznapos csecsenföldi forga­tásról visszatérve arra panasz­kodott, hogy az orosz hadsereg „illetlenül kicsiny” és nincs benne három feltöltött, harcké­pes hadosztály. Szergej Kovaljov, Borisz Jelcin orosz elnök emberi jogi megbízottja szerdán felszólítot­ta az orosz anyákat, tegyenek meg mindent a háború ellen. Kovaljov az ostromlott Groz­­nijból a támadó hadsereg főha­diszállására, Mozdokba uta­zott. Csecsenföldön életét vesztette a német Stern magazin riportere Groznij ostromlott városa szer­dán sem volt mentes a fegyverro­pogástól, de az elmúlt napokkal összehasonlítva sokkal csende­sebbek az utcák. A viszonylagos csendtől megtévesztve a CNN forgatócsoportja a még mindig csecsen kézen lévő elnöki palotá­hoz akart hajtani, de három go­lyó is fúródott a volán felett a szélvédőjükbe, a bent ülők csak a vakvéletlennek köszönhették életüket. A Kaszanyurtban bázisukat felállító újságírókat mind meg­rázta­­ a német Stern magazin munkatársának halála. Groz­­nijtól északra, egy vasútvonal mellett az orosz oldalon tartóz­kodott két helybeli fotóriporter társaságában, amikor a csecsen oldalról a helyszínt csak érintő síneken egy szerelvény gurult át, rajta fegyveresekkel, akik az oroszokat meglátva mindenkire lőni kezdtek. Ő a második újság­író, aki a konfliktus kitörése óta Csecsenföldön munkája közben életét vesztette. A városban maradt lakosság igyekszik a tűzszünet alatti csendet kihasználni, van aki maradék ingóságait összeszed­ve távozásra szánja el magát. Sokan éhesen járják az utcákat, hogy az itt-ott megálló, kenyér­rel megrakott teherautók közül beálljanak a tülekedők közé. Egy öreg néni megtörten mond­ja a riporternek, hogy már har­madszor fordul vízért, és min­dig három óra hosszáig áll sor­ba, hogy odajusson a rozsdás csővezeték csöpögő csapjához. Az óvóhelyen, ahol most „la­kik”, harminc család zsúfoló­dott össze, hogy megpróbálja túlélni az ostromot. A nyolcéves Igor itt ünnepelte születésnap­ját, borzasztó körülmények kö­zött­­ víz, ennivaló, fűtés és vil­lany nélkül. Mindeközben a harcoló felek erőt gyűjtenek. Arsan­kajev, a csecsen erők ezredese a Reuters riporterének kijelentette: „mindhalálig harcolni fognak”. Eközben a Groznij felé vivő utakon az orosz hadsereg oszlo­pai vonulnak, katonákkal és lő­szerekkel megrakodva. Bár nem szívesen látnak újságírókat, a BBC egy csoportjának sikerült a Groznijtól északnyugatra fekvő Znamenszkoje melletti bázisuk­ra bejutni. A megszálló katonák nem voltak túl lelkesek, egyikük szerint a háború értelmetlen, „a csecsenek oldják meg a problé­máikat saját maguk”. Parancs­nokuk, nevének megadása nél­kül nem is próbálta tagadni a dezertálások tényét, de vélemé­nye szerint katonái készen álltak a parancsok végrehajtására. A bázison egyébként láthatóan hosszabb időre rendezkedtek be, körülötte a sáros földbe árkokat és fedezékeket ástak. A csecsen oldalon lévő kórházakban ke­zelt, sebesülten fogságba esett társaik persze másként látták a helyzetet, a körülöttük lévő civil sérülteket látva közölték: ez a háború nem csecsen banditák, hanem az egész csecsen nép el­len folyik. Bakonyi György Washington új rakétaelhárító rendszere MTI-JELENTÉS Az amerikai kormányzat értesí­tette Moszkvát, hogy február­ban hozzákezd egy új harcásza­ti rakétaelhárító rendszer (THAAD) kipróbálásához. A d­öntés annak ellenére született meg, hogy még nem fejeződtek be a két ország közötti tárgya­lások arra vonatkozóan, vajon a THAAD nem sérti-e meg az 1972-ben kötött szerződést a rakétaelhárító rendszerek kor­látozásáról (ABM). A The Wa­shington Post szerdai jelentése szerint a kormányzat a kong­resszust is tájékoztatta a tervbe vett kísérletekről. A nyolc és fél milliárd dolláros új harcászati rakétaelhárító rendszert a Lockheed társaság fejlesztette ki. Telepítése az amerikai kormányzat egyik leg­fontosabb katonai célkitűzése és kulcsfontosságú fejlesztési programja. A védelmi miniszté­rium illetékesei a rendszer kez­deményezésekor abból indultak ki, hogy az Egyesült Államokat többé már nem az interkonti­nentális szovjet atomrakéták fe­nyegetik, hanem a Washington­nal szemben ellenségesen visel­kedő országok - például Irak - birtokában lévő rövid hatótá­volságú rakéták. A THAAD az utóbbiak ellen nyújtana védel­met, a szakértők szerint sokkal hatékonyabbat, mint a Patrio­­tok: az új rendszer akár hetven­nyolcvan kilométeres magasság­ban is képes befogni és megsem­misíteni a támadó eszközöket. A legutóbbi washingtoni csúcstalálkozón, szeptember­ben Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök meg­állapodott abban, hogy szakér­tőik tárgyalásokat kezdenek ar­ról, milyen paraméterű rakéta­elhárító rendszerek telepítése illeszthető be az ABM-szerző­­désbe. Washington azonban a jelek szerint a próbák elvégzé­sével nem várja meg a tárgyalá­sok befejezését. Ami a kongresszust illeti, a The Washington Post tudomása szerint a THAAD-nak mindkét pártban vannak ellenzői. A de­mokraták attól tartanak, hogy az új rendszer telepítése megsértené a fegyverzetcsökkentési és lesze­relési erőfeszítések egyik sarok­kövét jelentő ABM-szerződést. A republikánusok viszont ponto­san az ellenkezőjétől félnek­­ at­tól, hogy az oroszokkal folyta­tandó egyeztető tárgyalások kor­látozásokhoz vezethetnek a jö­vőbeli korszerű rendszerek kifej­lesztését és telepítését illetően is. Éppen ezért arra kérték Clinton elnököt: függessze fel a megbe­széléseket az oroszokkal mind­addig, amíg nem tekintették át alaposabban a rakétavédelmi rendszerek egész témakörét. Valójában abban reményked­nek, hogy feleleveníthetik Rea­gan évek óta eltemetett, mé­regdrága csillagháborús elkép­zeléseit. Hivatalos források közlése szerint a kormányzat a kísérle­tek megkezdésétől függetlenül márciusban folytatni kívánja a tárgyalásokat az oroszokkal, és bízik benne, hogy a megbeszé­lések eredményesek lesznek.­ ­ Az orosz válság egyik fejlemé­nyeként az Egyesült Államokban felerősödött a NATO bővítésé­nek ellenzése - jelentette wa­shingtoni tudósítónk. Sokak sze­rint meg kell őrizni az észak-at­lanti szövetség eredeti rendelte­tését, ezt pedig a magyar, cseh és lengyel tagság csak nehezítené. A nyilvánosság előtt először me­rül fel olyan érvelés is, amely szerint a volt kommunisták ha­talomba való visszatérésével nemcsak az oroszokban, hanem a NATO-tagságra aspiráló kelet­­közép-európai államokban sem szabad „megbízni”. Újabb vádpont Carlos ellen MTI-JELENTÉS A francia hatóságok újabb vád­pontban is vizsgálatot indítot­tak Carlos, a nemzetközi hírű terrorista ellen. A Libération cí­mű párizsi napilap szerdán nyilvánosságra hozta: Carlost azzal is vádolják, hogy szerepet játszott egy párizsi üzlet előtt elkövetett, 1974-es kézigráná­tos merényletben, amely két ember halálát és 35 ember sebe­sülését okozta. Az ügyben a tények elég egyértelműek (Carlos egy arab újságnak adott 1979-es interjú­jában maga is eldicsekedett „hőstettével”), a vádemelés azonban mégis meglepetést kel­tett: ebben az ügyben ugyanis az eljárást már 1983-ban lezár­ták, így a 10 éves elévülési idő már letelt. A hatóságok a mos­tani lépést azzal indokolják, hogy a kézigránátos akció összefüggésbe hozható a terro­rista után nyomozó két francia kémelhárító tiszt 1975-ös meggyilkolásával, illetve az 1982-es Marbeuf utcai pokolgé­pes merénylettel. Márpedig ez utóbbi ügy az egyik legfőbb vádpont a tavaly augusztus óta francia börtönben lévő Carlos ellen. Belgrád nem számíthat az embargó további enyhítésére A nemzetközi közvetítők újabb körutat kezdtek a délszláv vál­ságövezetben. Az összekötő csoport küldöttsége bemutatja az érdekelteknek a módosított Bosznia-tervet, amely - a Tan­­jug értesülése szerint - megtart­ja az 51:49 arányú felosztást, de lehetővé teszi a területcserét és a boszniai szerbek konföderáció­ját az anyaországgal. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A belgrádi vezetésnek vélhető­leg nincs kifogása az eredeti szándékaiba beilleszkedő el­képzelés ellen. A Nagy-Szerbia létrehozására törekvő Szlobo­­dan Milosevicsnek átmenetileg megfelelnek a laza kapcsolatok Bosznia szerb részével - vélik helyi megfigyelők. Célja érde­kében az államfő kész szembe­helyezkedni az egész világgal, miután meggyőződött annak erélytelenségéről. Milosevics kedden mereven visszautasította az EBESZ együttműködési próbálkozását, s tudatta a hozzá látogató kül­döttséggel: csak akkor hajlandó befogadni az európai megfigye­lőket Koszovóba, a Vajdaságba és a Szandzsákba, ha Kis-Jugo­szláviát előbb visszaveszik a szervezet tagságába. Belgrád a folytonos ellenszegülés miatt nem számíthat az embargó to­vábbi enyhítésére. Mint hírlik, az ENSZ Biztonsági Tanácsa legfeljebb a mostani állapotot kész meghosszabbítani további száz napra, azzal a megszigorí­tással, hogy szarajevói és zágrá­bi engedély nélkül nem szállít­hat árut a boszniai és a krajinai szerbeknek. Szarajevóban Rose tábornok újabb tanácskozásra hívta a szerb és a bosnyák vezérkari fő­nököt, elhárítandó a tűzszüneti egyezmény végrehajtása előtt ál­ló akadályokat. Ezek között a bihaci körzetben folyó harc lát­szik a legnagyobbnak, ám azzal a brit főtiszt nem tud mit kezde­ni, miután Kninben elutasítot­ták a tárgyalást a krajinai szer­­bek boszniai beavatkozásáról. Zágrábban horvát-krajinai megbeszélések kezdődtek a de­cember elején megkötött gazda­sági egyezmény alkalmazásá­ról. A horvát Hrvoje Carinic és a szerb Boriszlav Mikelics zárt ajtók mögötti találkozójának külön súlyt adott lord Owen és Thorvald Stoltenberg jelenléte. A Jugoszlávia-értekezlet társel­nökei előző nap Milosevics el­nökkel értekeztek Belgrádban. Mladics szerb tábornok szarajevói kiszálláson reuters-fotó A pápa távol-keleti körútja Orvosai ellenjavallatát figyel­men kívül hagyva tíznapos tá­vol-keleti körútra indult tegnap délután II. János Pál pápa - je­lentette Nagy Csaba RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A katolikus egyházfő 63. külföl­di utazása során A Fülöp-szige­­teket, Pápua Új-Guineát, Auszt­ráliát és Sri Lankát keresi fel. A pápa vasárnap Manilában, több százezer hívő előtt celebrál mi­sét a katolikus fiatalok világ­napján. II. János Pálnak a szexuális erkölcsről vallott nézetei dekla­ráltan szemben állnak Ramos Fülöp-szigeteki elnök állás­pontjával, aki országa túlnépe­sedésének megelőzése érdeké­ben kampányt hirdetett a fo­gamzásgátló szerek használatá­nak elterjesztésére. A pápa Ázsiának szánt üzene­te azonban nem elsősorban a szexuális erkölccsel, hanem a harmadik világ gazdasági és szociális távlataival lesz kapcso­latos. Karol Wojtyla várhatóan ezúttal is kiáll a vallási és nem­zetiségi köntösbe bújtatott önzés és erőszak ellen A Fülöp-szige­teki látogatás a földrajzi közel­ség miatt közvetve Kína és a Va­tikán kapcsolatait is érinti. Ma­nila a székhelye a Rádió Veritas­­nak, a csendes-óceáni térség leg­nagyobb hatású rádióállomásá­nak, mely a kapocs szerepét lát­ja el a Szentszék és a több millió kínai katolikus között. A Rómába is eljutott hírek szerint a Fülöp-szigetek rend­őrsége letartóztatott két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy merényletre készültek a pápa ellen. A helyi lapok nem hivatalos forrásra hivatkozva azt írták, hogy a hatóságok pokolgépeket és papi öltözékeket találtak egy pakisztáni férfi lakásán.

Next