Népszabadság, 1996. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

1996. január 22., hétfő. HAZAI KÖRKÉP Elkerülhetetlenek a reformok • Meghosszabbították az állam és a MÁV közötti szerződést Csaknem 29 milliárd forinttal támogatja az idén az állam a vasúti személyszállítást - jelentették be szombaton azon a záhonyi saj­tótájékoztatón, amely után a kormány nevében Bokros Lajos pénzügyminiszter és Lotz Károly közlekedési miniszter, a vasút képviseletében pedig Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke és Rigó Zoltán vezérigazgató aláírta az állami szervek és a vasút újabb három évre szóló szerződését. Záhonyi vállalkozói és kis­­várdai lakossági fórumán Bokros Lajos kijelentette: az idei leg­fontosabb feladat az államháztartási reform elindítása. DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A MÁV és az állam közötti szer­ződés szerint az idén a vasúti személyszállításhoz 28,8 milli­árd forinttal járul hozzá az ál­lam. A költségvetés az idén a vasúti pályák fejlesztésére 7,4 milliárd forintot, a Buda­­pest-Hegyeshalom közötti pá­lya felújítására pedig további 4,2 milliárd forintot biztosít. Lotz Károly hangsúlyozta: az 1998. december végéig szóló szerződés megteremti a nyugodt feltételeket a MÁV korszerűsí­téséhez, átalakításához. A kormány gazdaságpo­litikája nem növekedésel­lenes, csupán a deficitet okozó, indo­kolatlan fo­gyasztásnö­vekedésnek akar gátat vetni - hangoztatta záhonyi és kisvárdai fórumán Bokros La­jos. Kitért arra, hogy 1995-ben biztató fejlődés indult el. A pénzügyminiszter hangsúlyoz­ta: 1996 legfontosabb feladata az államháztartási reform elin­dítása lesz. Megkezdődik a költségvetési gazdálkodás kor­szerűsítése, a jóléti és szociális rendszerek átalakítása, az ön­­kormányzati finanszírozás meg­újítása. Politikai elszántság és tudati fordulat kell ahhoz, hogy leszokjunk a paternalista ál­lamról - hangsúlyozta. - Bele­pusztulunk abba, ha az általá­nos és középiskolai tanulólét­szám több mint húszszázalékos csökkenése mellett egyre újabb egyetemi és főiskolai karokat alapítunk. Nem lehet egyszerre élőláncot húzni kiüresedő isko­lák közé, és a költségvetésben is elindulni a kapitalizmus beve­zetésének útján. Új típusú álla­mi szerepvállalásra van szük­ség, egyúttal csökkenteni kell a központi újraelosztás arányát. Bokros Lajos hangsúlyozta: nem rövid távú, restriktív intéz­kedések meghozatalára van szükség, hanem hosszú időszak­ra szóló reformlépésekre. Mint mondotta, egyre többen értik meg, hogy a reformok elkerül­hetetlenek, a felemelkedés ezek nélkül elképzelhetetlen. Bizta­tónak tartotta, hogy az érdek­­egyeztetési tárgyalásokon az érintettek elfogadták az átlag­béremelés korlátozásának szükségességét. Debreceni tudósítónk Záhony­ban az M3-as autópálya díjai­nak bevezetéséről kérdezte a közlekedési minisztert. Lotz Károly elmondta, hogy erre csak az út régi szakaszának felújítása után kerülhet sor. A díj szedésé­nek kezdete így legkorábban 1997 eleje. A tarifa a tavaly megszületett előterjesztés sze­rint kilométerenként legfeljebb négy forint lesz, vagyis­­ a tér­ség érdekeit figyelembe véve­­ezen az autópályán mérsékel­tebb lesz a díj, mint az M1-esen. Szlovák dokumentumok a Kordax-ügyben A védő szerint a VPOP csak ürügyet keres­ A vámjogi jogsegélyegyezmény alapján a szlovák vámigazgatás átadta a vám- és pénzügyőrség­nek azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, a Kordax nem passzív bérmunkában fel­dolgozott kőolajat szállított vissza Magyarországra, hanem importált, illetve árucsere kere­tében beszerzett üzemanyagfé­léket - mondta vasárnap la­punknak Arnold Mihály altá­bornagy. A VPOP vezetőjének helyet­tese elmondta: a bérfeldolgo­zásra szánt árut kiszállításkor a magyar vámőrség kiviteli vám­­előjegyzésbe veszi, s a fogadó ország „behozatali vámelőjegy­zés” keretében vámkezeli. Po­zsonyból a vám- és pénz­ügyőrség olyan dokumentumo­kat kapott, amelyek szerint a Kordax Szlovákiában az áru­csere, illetve az import szabá­lyai szerint jelentette be a ki- és a beszállított termékeket. (A Kordax vezetője és két munka­társa ellen folyó büntetőeljárás­ban ugyanazokat a dokumentu­mokat kell bizonyítékként be­szerezni a bűnügyi jogsegély keretében, amelyek a vám­együttműködés során már elju­tottak a vámőrséghez.) Csikós Csaba ügyvéd, a Kor­dax jogi képviselője szerint a vámőrség határozatában „nulla forint” fogyasztási adót vetett ki a Kordax Rt. olajbehozatala után, s miután ráébredt, hogy tévedett, ürügyet keres, hogy új határozatokat hozhasson, ezért indított eljárást a cég képviselői ellen. Arnold ezzel az álláspont­tal vitatkozva leszögezte: a ha­tóság esetleges tévedése sem mentesítené a céget adófizetési kötelezettsége alól. A vámőrség azonban szerinte a konkrét eset­ben nem tévedett. A nulla forint a fogyasztási adó miatt nem adókivetés, csupán a számítógé­pes nyilvántartás miatt írta a nullát a szóban forgó rovatba, mint a bírság és a költségtérítés elnevezésűekbe is. A vámkeze­lést a cég ügyintézőinek kérése alapján végezte a vámőrség. Fekete Gy. Attila Az Expressz júniusig árul Realbank-papírt Az Expressz Utazási és Szállo­da Rt. június 1-jétől nem érté­kesíti a Reálbank Rt. értékpa­pírjait - jelentette az MTI. Az utazási iroda felmondta a bankkal kötött együttműködé­si szerződést. Helyreigazítás Az 1996. január 4-i számunk­ban az 5. oldalon „veszprémi tudósítónktól” jelzéssel közzé­tett cikk valótlan tényt tartal­maz a Fejér Megyei Főügyész­ség tevékenységével kapcsolat­ban. A Fejér Megyei Főügyész­ség nem találta alaposnak a gyanút arra, hogy bűncselek­ményt követtek el a Nehézfém­öntöde Kft. sérelmére, és ezért nem kötelezte a Székesfehérvá­ri Városi Ügyészséget nyomozás folytatására. A Fejér Megyei Főügyészség úgy határozott, hogy további adatok, iratok be­szerzése szükséges az ügyben, ezért a Székesfehérvári Városi Ügyészséget feljelentéskiegé­szítés elrendelésére utasította. A nyomozás elrendeléséről vagy megtagadásáról az újonnan be­szerzett adatok birtokában tör­ténik majd döntés. Vádolnak a hajdúsági Munkástanácsok DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Munkástanácsok Országos Szövetsége huzamosabb ideje rendellenesen működik és gaz­dálkodik, és elnöke, Palkovics Izetre nem igazán képviseli a szervezet céljait - mondta teg­nap debreceni tudósítónknak Czuper János, a Munkástaná­csok Hajdú-Bihar megyei veze­tője, aki elnöke a nemrégiben kilenc megyei szövetség és nyolc ágazati tömörülés által megala­kított Munkástanácsok Regio­nális Szövetségének is. Czuper hozzátette: reméli, hogy a pénteki országos tanács­ülésen tisztázhatják majd a problémákat, köztük azt is, hogy kinek az érdeke ellehetet­leníteni a hajdú-bihari szövet­ség munkáját. E szervezetet ugyanis - mint az elnök mondta - kirekesztették irodaházából, ahova már 1994-ben ismeretlen tettesek hatoltak be, és iratokat vittek el. Hasonló eset később több megyében is előfordult. Az elnök elmondta, hogy nemrég ismét behatoltak debre­ceni irodájukba és onnan tech­nikai eszközöket, illetve doku­mentumokat vittek el, s ez - állí­totta - csakis az országos veze­tés tudomásával történhetett. Az ugyanis a budapesti Szirtép Kft. kezelésébe adta a székhá­zat. A cég pedig a négyszintes épület minden szobáját - a Munkástanács irodáit is - bérbe adta. Czuper szerint havonta négy-ötmillió forint lehet az iro­daház bérleti díja, amely a kft.­­hez folyik be, s ennek csak egy része kerül a Munkástanácsok országos központjához, amely viszont nem juttat semmit a he­lyi szervezetnek. Az irodát a debreceni önkormányzat felszó­lítása ellenére sem adták vissza. NÉPSZABADSÁG 5 Vizitdíjból 15 milliárd az egészségügynek Veér András szerint nem halasztható a kórházszámcsökkentés Ha ismét nem kerül sor a szegényesen felsze­relt kórházak megszüntetésére, a rászorultság­hoz kötött lakossági térítési díjak bevezetésére és a biztosító pénzalapjának konszolidálására, csődbe kerül az egészségügy. Veér András, az Országos Pszichiátriai Intézet főigazgatója la­punknak azt is elmondta: tart tőle, hogy ha nem vonnak be új forrásokat az egészségügy­be, az áprilistól tervezett 25-27 százalékos át­lagos béremelés csak ígéret marad. Veér András szerint a döntés­hozókat nem érhette váratlanul, hogy a csúcstechnológiák, a drága patikaszerek alkalmazá­sa, az életkor meghosszabbodá­sa miatt - csakúgy, mint világ­szerte - az egészségügyben új pénzforrásokra van szükség. Már két éve meg kellett volna kezdeni a szegényesen felszerelt és kihasználatlan kórházak szo­ciális intézményekké, ápolási otthonokká alakítását, azzal együtt az ott dolgozók átképzé­sét. A betegek érdeke ugyanis az, hogy a legjobb ellátást nyúj­tó kórházba kerüljenek. A szo­ciális ellátás költségeit az ál­lamnak kellene fedeznie. A csa­ládorvosi hálózat korszerűsíté­se és bővítése a drága kórházi ápolási költségek csökkentésé­vel és az ott felszabadulók szá­mára munkahely teremtésével járt volna együtt. A főigazgató szerint a kórhá­zak 9 milliárdra halmozódott adóssága riasztó. Tart tőle, hogy az egészségügy konszoli­dációjára az adósságcsökkentés által megtakarított kamatból sem jut. Tetézi az intézmények vezetőinek gondját az áprilistól beígért, de nem a központi költ­ségvetésből, hanem az intézetek pénzéből finanszírozandó, átla­gosan 25-27 százalékos béreme­lés, amihez - kormányzati becs­lések szerint - 4,5 milliárd fo­rint hiányzik. Kérdésünkre Veér azt vála­szolta: meg kell határozni a la­kosság igényeinek megfelelő kórházi szerkezetet, és csak azt kell fenntartani. Sürgősen ki kell dolgozni az intézmények akkreditációját (milyen orvosi beavatkozások ellátásához van­nak meg a személyi és tárgyi fel­tételeik), és valamennyi orvosi szakmában ki kell dolgozni a gyógyszerterápiás ajánlásokat. A kapacitáscsökkentéssel éven­te 10-15 milliárd forintot meg­takaríthatnak. Emellett a járó­beteg-szakellátásban be kellene vezetni a vizitenkénti százforin­tos díjat. Az évi 150 millió or­vos-beteg találkozó 15 milliárd­­­dal növelhetné az egészségügy bevételét. Fontosnak tartja az egészségbiztosító önállóságának fenntartását, de úgy, hogy gaz­dálkodása ellenőrizhető és átte­kinthető legyen. N. T. E. * Új törvény a műkincsekért ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A védetté nyilvánításról úgy­nevezett védettségi határozatot kap a tulajdonos, pecsét vagy más egységes jelölés pillanat­nyilag nincs használatban. Az új törvény tervezete már tartal­maz javaslatot erre. A védettség kategóriája csak múzeumi gyűjteményen kívüli műalkotásra vonatkozik (mind­amellett a múzeumi tárgyak is jelentős - a védettségénél sok­kal keményebb előírásokkal kö­rülbástyázott - védelmet élvez­nek). A védett műalkotás tulaj­donosa köteles a birtokában lé­vő tárgyat megfelelő körülmé­nyek között tárolni, állapotát megőrizni, konzerválásáról, esetleg restaurálásáról gondos­kodni. Az utóbbihoz az érintett szakmúzeum anyagi és szakmai segítsége is kérhető, ezt azon­ban - a Szépművészeti Múzeum illetékese szerint - a tulajdono­sok nemigen veszik igénybe. A védett tárgyakról és tulaj­donosaikról az országos múzeu­mok vezetnek titkos, kódolt nyilvántartást, hozzájuk kell bejelentenie a tulajdonosválto­zást az eladónak és a vevőnek egyaránt. Az ilyen műalkotásra exportengedély nem adható, azaz tulajdonosváltás - legáli­san - csak belföldi kereskedel­mi forgalomban lehetséges. Ha a tulajdonos el kívánja adni vé­dett műalkotását, a „gazdamú­zeumnak” elővásárlási joga van. (A tulajdonos elviheti pél­dául az értékes festményt egy aukcióra, és a licit után leütött áron kell felajánlania azt a mú­zeumnak. Ha az intézmény nem vevő a képre, akkor jöhet létre az adásvétel a két fél között.) Az elővásárlási jog hatásai el­lentmondásosak: sok értékes al­kotás kerül így biztos kezekbe, de az is előfordul, hogy egy-egy kép vagy szobor egy neves gyűj­tő szalonja helyett évtizedekre múzeumi raktárba kerül. A tulajdonosnak azt is vállal­nia kell, hogy egy-egy kiállítás­ra térítésmentesen a múzeum rendelkezésére bocsátja a mű­tárgyat. Ez néha kényelmetlen­ségekkel jár, de előnyei is van­nak: előfordult már, hogy egy „ismeretlen” szerző munkáját a kiállításon összegyűlt szakértők azonosították, ami a kép tíz­szeres értéknövekedését ered­ményezte. A szakmai nyilvá­nosság, a kiállítási katalógus­ban történő megjelenés általá­ban kedvez a mű piaci meg­ítélésének. A mai gyakorlat szerint kor­társ mester alkotása nem lehet védett, de ha a szerző eltávozik az élők sorából, műveit hama­rosan védetté nyilváníthatják. A védett alkotások állománya ezenkívül aukciós vásárlások útján, illetve a tulajdonosok ál­tal kezdeményezett értékbecs­lések során is gyarapodhat. Ha valaki meg akarja változtani a védettséget - például azért, mert tulajdonát külföldön akarja eladni -, az érintett mú­zeumnál kezdeményezheti, a végső döntés joga a művelődési miniszteré. H. M. Téli álmát alussza a hazai autópiac Nyolcvanezer gépkocsit adtak el 1995-ben A telített német piacon negyed­­millió, a briteknél és a franciák­nál 270 ezer autó kelt el tavaly havonta, nálunk viszont 80 ezer - tizenkét hónap alatt. Az összeurópai eladások 1995-ben csekély mértékű - 0,6 százalé­kos - növekedést mutattak az előző évihez képest, itthon ugyanebben az időszakban megközelítően negyedével csök­kentek. Dr. Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesü­letének elnöke szerint a legerő­sebb visszaesés a kisautóknál és az alsó középkategóriában ta­pasztalható. A vállalkozásoknál nélkülözhetetlen, 2,5 tonnánál kisebb haszonjárműveknél kö­zel háromszoros a növekedés, a nagyobbaknál ugyanilyen mér­tékű a visszaesés. Az autóforgalmazók fekete vasárnapjaként emlegetett március 12-e után hatalmas vásárlási roham indult a régi - alacsonyabb - árú autókért, ám májusra nemcsak a raktár­­készlet, hanem a vásárlási kedv is elfogyott. Némi élén­külést a budapesti Autószalon hozott, ahol jelentős kedvez­ményekkel árusítottak jó né­hány kifutó modellt és újdon­ságot. Októberben kisebb mérték­ben, novemberben és december­ben jelentősen megnőtt az autó­szalonok forgalma, de az nem pótolta a nyári kiesést. Az év végére jelentősen csökkent a nagy tételű értékesítések szá­ma, a készpénzes vásárlások aránya viszont nőtt. A hazánkban forgalmazott harminchét márka listáját az Opel, a modellekét a Suzuki ve­zeti. Jelentős emelkedést az amerikai Chrysler, a francia Citroen, Peugeot és Renault, az olasz FIAT, a német Audi, a dél­koreai Daewoo, a Kerrando, a Hyundai és a brit Land Rover terepjáró ért el. A legnagyobb növekedést - 260 százalékot - a Citroen mutatta fel. A Rover személyautók negatív rekordját nemcsak a hazai piac beszűkü­lése, hanem az anyacégnél tör­tént tulajdonosváltás és az azt megelőző kényszerszünet okoz­ta. Felére csökkentek a Lada­­eladások. A Honda az egyetlen, mely az elmúlt két év alatt szin­te darabra azonos forgalmat csinált. Egyetlen autót adott el a Bentley, ennek magyarázata, hogy a királyi limuzin „legol­csóbb” változata, a Brooklands is több mint 44 millió forintba kerül. A tavalyihoz hasonlóan az idei január első heteiben is még téli álmát alussza a piac. Szak­emberek szerint az 1996-os el­adások megegyeznek majd az 1995-össel, de jó néhány gene­rálimportőr kisebb emelkedés­ben és valamennyi márka saját piaci részesedésének növekedé­sében reménykedik. Boros Jenő SZEMÉLYAUTÓ-ELADÁS 1995-BEN (DARAB) 1. Suzuki Swift/Sedan 12 969 2. Opel Astra 8 908 3. Lada (kocka) 4 466 4. Daewoo Nexia/Racer 4194 5. Ford Escort 3 669 6. Opel Corsa 3 448 7. Volkswagen Golf/Vento 2 993 8. Lada Samara 2 916 9. Renault 192 730 10. FIAT Punto 2 403 A kormány dönt a Balatoni Nemzeti Parkról TUDÓSÍTÓNKTÓL Márciusban kerül a parlament elé a vadgazdálkodásról és az erdőgazdálkodásról szóló tör­vénytervezettel együtt a termé­szetvédelmi törvény előterjesz­tése - mondotta egyebek között Tardy János, a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Minisz­térium helyettes államtitkára tegnap Szentbékkállán. A Bala­­ton-felvidéki településen két­napos tanácskozást tartottak környezetvédők, agrár- és idegenforgalmi szakemberek, minisztériumi tisztviselők. Tardy János tudósítónknak elmondta: három éve folynak a Balatoni Nemzeti Park előké­szítő munkái, s ha a kormány dönt az ügyben, jövőre hivata­losan is nemzeti parkká válik a Kis-Balaton térségét, a keszthe­lyi hegységet, a Badacsonyi Táj­védelmi Körzetet, a Káli-me­dencét és a Magas-Bakony egy részét magába foglaló észak­balatoni táj. A park egyik látvá­nyos része lesz a Salföldön lét­rejövő géncentrum, ahol az ős­honos magyar állatfajták talál­nak otthonra. A gazdaságról a Köztársaság téren MUNKATÁRSUNKTÓL Csak annyi politikai üzenete van ennek a gazdasági szeminá­riumnak, hogy az MSZP meg­határozó platformjainak és ta­gozatainak közös kezdeménye­zésére kerül rá sor - mondta a szerdán 13 órakor, a szocialis­ták Köztársaság téri székházá­ban tartandó szakmai fórumról érdeklődő munkatársunknak Lázár András, a szeminárium egyik szervezője, az MSZP Bal­oldali Tömörülésének tagja. Hozzátette: a program össze­állításának fontos szempontja volt, hogy ne csak egyetlen tu­dományos iskola vagy párton belüli politikai vonal kapjon le­hetőséget a megszólalásra, bár „a szélsőséges szabadpiaci gaz­daságfilozófia dogmáihoz kötő­dő doktriner közgazdászok” ezúttal nem szerepelnek az elő­adók között. A szervező hang­súlyozta: öröm számukra, hogy olyan neves tudósok, mint Sze­­lényi Iván, Köves András, Csá­ki György, és olyan ismert poli­tikusok, mint Kósáné Kovács Magda, Földes György, Nagy Sándor elfogadták a meghívá­sukat, és előadást tartanak a szemináriumon, amelynek elnö­ke Nyers Rezső lesz. Megje­gyezte: a rendezvénynek - amelyre az MSZP parlamenti frakciójának tagjait, megyei szervezeteinek, platformjainak képviselőit hívták meg - bizo­nyára lesz hatása a szocialisták tavaszi kongresszusára.

Next