Népszabadság, 1996. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 3. szám

1996. január 4., csütörtök ITTHON - CSALÁD Az élettársak és a gyermek Az élettársi kapcsolatban szüle­tő gyermek családi jogállásának rendezése - különösen, ha az anya férjnél van - sok bonyo­dalmat okozhat. Az ilyen hely­zetekkel járó teendők legfonto­sabb szabályairól szólunk ezút­tal. Az élettársi kapcsolatból születő gyermek apai jogállása úgy rendezhető, ha az élettárs férfi - közjegyző előtt - teljes hatályú apai elismerő nyilatko­zattal magáénak ismeri el a gyermeket, vagy úgy, hogy az élettársak a gyermek megszüle­tése után házasságot kötnek. (A méhmagzat apasága is elismer­hető, feltéve, ha a gyermek ké­sőbb élve megszületik.) Ha az apai elismerő nyilatkozat ren­delkezésre áll, tehát az élettárs - a jelenlegi férj - a gyermek apja, akkor is, ha az apa kiléte sem az anya korábbi házassága, sem apai elismerő nyilatkozat vagy jogerős bírói ítélet alapján nem állapítható meg. (Továbbá, ha a férj a házasságkötést meg­előzően a gyermeket az anya­könyvvezető előtt sajátjának ismeri el.) Fontos, hogy a férj és a gyermek kora között legalább 16 év különbség legyen, mert e feltétel hiánya kizáró körül­ményt jelent az apaság megál­lapítása iránti per esetén. Az elismerés így is csak akkor lesz hatályos, ha ahhoz az anya - mint a kiskorú törvényes kép­viselője - is hozzájárult. Utóla­gos házasságkötés esetén, ha a gyermek apjának kilétéről vita keletkezik, akkor a bíróság dönt. Az előzőeknél még bonyolul­tabb helyzet, amikor a férjétől évek óta külön élő, de még há­zas, élettársi kapcsolatot foly­tató anyának gyermeke szüle­tik, ugyanis a házasság alapján a jog vélelmezi a férj apaságát. Sőt ha a házasságuk m­egszűné­­sétől számított 300. napon belül születik a gyermek, akkor is a házasság alapján keletkezik az apaság vélelme. Ha az anya élettársát akarja hivatalosan is apának tudni, akkor vagy még a gyermek megszületése előtt há­zasságot kötnek, vagy az anya férjével (illetve volt férjével) szemben fennálló apasági vélel­met a bíróság előtt „meg kell dönteni”. Ezt a pert a gyermek, illetőleg az a férfi indíthatja, akivel szemben fennáll az apa­ság vélelme. Lényeges, hogy az élettárs férfi nem indíthat ilyen pert azon a címen, hogy ő a gyermek valódi apja. Gyakori eset az is, hogy az élettárs férfi élettársának előző házasságából származó gyer­mekével él együtt. Ilyenkor az élettárs a gyermek nevelőszülő­je, akit azonban nem terhel tar­tási kötelezettség, viszont a szü­lői jogok sem illetik meg (ezért nem lehet a gyermek törvényes képviselője sem). Igaz ez fordít­va is, azaz a megöregedett neve­lőszülőt nem köteles a gyermek eltartani. Azonban, ha az élet­társ mint nevelőszülő, önzetle­nül hosszú ideig gondoskodik élettársa gyermekéről, akkor öregkorában szülőtartásra igényt tarthat. Ha vér szerinti gyermekei is vannak, akkor mindnyájan együttesen kötele­sek gondoskodni róla. T. A. Éltető „Forrás” Debrecenben 1989 tavaszán, amikor alig egytucatnyian Debrecenben elkezdtek beszélgetni arról, hogy miként lehetne koncent­ráltan enyhíteni a családok gondjain, nem hitték volna, hogy öt év múltán ennyi főhi­vatású segítő dolgozik majd az egyesületnél. A „Forrás” Lelki Segítők Egyesületének létrehozói úgy látják, hogy az óvodában, is­kolában jelentkező bajok jó ré­sze a család belső gondjaira, a harmónia, az egyensúly meg­bomlására vezethető vissza. Berényi András családsegítő pszichológusból, az úttörők egyikéből mára az egyesület vezetője lett. Krízishelyzetben lévő családokról beszélt, amelyeken a különböző szak­emberek összefogva, együtt­működve kívánnak segíteni. Olyan új típusú egyesületről van szó, ahol a segítők - a ta­gok - kevesen vannak, és töb­ben, akik rászorulnak. Hiva­tásszerűen végzik munkáju­kat. Az elmúlt évben pedig már ellátási szerződést kötöt­tek Debrecen Város Önkor­mányzatának szociális irodá­jával. Ami annak elismerése, hogy egy civil szervezet képes magas színvonalon önkor­mányzati feladatokat ellátni. Debrecen egyik legnagyobb lakótelepe, Tócóskert szinte önálló város a negyvenezer la­kójával. Ezen a lakótelepen a szervezett szociális ellátás ko­rábban szinte teljesen hiány­zott. A családok kezdeményezése nyomán egyik önsegítő csoport a másik után jött létre a lakó­telepen. Nincs abban semmi ellentmondás, hogy a segítő szervezet a konkrét feladato­kat a rászorulók csoportjaira bízza. A Forrás mindegyike más­más okból, más-más időszak­ban kerülhet krízishelyzetbe. A megoldás, a túlélés esélyeit növeli, ha az emberek szembe mernek nézni ezekkel a prob­lémákkal. Ehhez biztosítanak keretet az évről évre szaporodó közösségek, a Kék keresztes csoport­­ az iszákosok, alko­holbetegek segítésére, az idő­sek klubja, a Tócoskertért Tenni Akarók Köre, a Neve­nincs Gyerek Klub. Egy példával világítja meg munkamódszereiket Berényi András. Az önkormányzattal együttműködve önálló progra­mot indítottak el a több éve tartósan munkanélkülieknek. Ennek keretében hetenként kétszer álláskereső technikák­kal ismertetik meg őket. Igazá­ból nem a munkahelyhiány a nagy gond, hanem az önérté­kelés hiánya. A találkozások végén mindenki más módon és eredményesebben tudott vá­lasztani az állásajánlatok kö­zül, másképpen tárgyalt a fel­tételekről, esetleg kezdemé­nyezőként is fel tudott lépni, ahol új lehetőségeket látott. Az egyesület fő feladata azonban továbbra is a szenve­délybetegekkel való foglalko­zás. Régóta nem beszélünk ró­la, de a lakótelepek elzártabb közegében sokkal nagyobb arányban fordulnak elő ezek a betegségek, hatásuk is rombo­lóbb a családokra és a szűkebb környezetre. Éppen ezért nem csupán a betegségről, hanem a betegségben való érintettség­ről szoktak beszélni. A lakótelepeken általában több a neurotikus, a pszichiát­riai beteg, akiknek a szociális ellátása általában megoldott, de az otthoni ápolást elhanya­golják, a hozzátartozók sem tudják, miként segítsék a bete­geket a mindennapokban. Mert ilyen céllal is tanfolya­mot szerveztek az egyesület­ben. Nem lehet olyan hátrányos helyzetben lévő csoport, ame­lyikkel ne foglalkoznának a Tócóskertben. Az alapelv, hogy lehetőleg mindenkit ott­hon, megszokott környezeté­ben tudjanak ápolni, gondoz­ni, napi egészségügyi vagy szo­ciális ellátásban részesíteni. Minden probléma egy újabb köre a lakótelep lakóinak, és egy újabb közösség, amit a ki­csi egyesületi helyiségbe alig tudnak befogadni. A felméré­sek szerint a lakótelepi csalá­dok 30-40 százaléka érintett, tartós betegség, fogyatékos­ság, nevelési probléma vagy más családi krízishelyzet mi­att. Minden igyekezet ellenére csak kisebb részüket lehet be­vonni a közösségek munkájá­ba. Ezért csináltak külön lakó­telepi újságot Tócói Forrás címmel, amelyen keresztül a legszükségesebb információk, tanácsok mindenkihez eljut­hatnak. Az egyesületben a szakem­berek mellett egyre több laikus segítő is tevékenykedik. Akit a közösség átsegített a krízisen, szívesen segít másokon, így le­het bővíteni a tevékenységet, és a megsegítettek körét. Ta­nulságos bemutatni a „Forrás” rendszeres programjait. Kirschner Péter Speciális szolgáltatások Debrecen, Kishegyi út 36. Szenvedélybetegségekkel kapcsolatban Tanácsadás szenvedélybetegek hozzátartozóinak: minden hétfőn 13.00-15.00 óráig Tanácsadás szenvedélybetegeknek és érdeklődőknek: minden kedden 13.00-15.00 óráig Egyéb problémákkal kapcsolatban: Pszichoszomatikus betegségekkel küszködőknek tanácsadás: minden kedden 9.00- 12.00 óráig Dyslexia-tanácsadás: minden szerdán 16.00-18.00 óráig Konduktív-tanácsadás fogyatékosok és mozgássérültek részére: minden pénteken 9.00-12.00 óráig Társadalombiztosítással kapcsolatos tanácsadás: minden pénteken 16.00-17.00 óráig Jogi tanácsadás: minden pénteken 16.00-18.00 óráig Csoportok Debrecen, Angyalföld tér 11. - Kék kereszt csoport (alkoholbetegek utógondozó csoportja): minden kedden 15.00-17.00 óráig­­ Idős csoport: minden szerdán 9.00-12.00 óráig - Gordon-klub (azok számára, akik elvégeztek valamilyen Gordon-tréninget, és fejleszteni sze­retnék az ott szerzett készségeket), minden hónap első keddjén 17.30-20.00 óráig - Vakok és gyengén látók klubja: havi rendszerességgel - Játszóház: kéthetenként vasárnap 14.00-17.00 óráig * * * A „Forrás” Tócóskerti Segítő Szolgálat címe: 4030 Debrecen, Kishegyesi út 36. Telefon: (52) 348-867 NÉPSZABADSÁG­­. Az ebédlő családi fórum Goór Nagy Mária, akit színész­nőként és híressé vált színitano­dája révén jól ismerünk, hama­rosan a székesfehérvári színház Hair című musicaljének produ­cereként mutatkozik be. Tágas, várbeli lakásában el­sőként Balu, a pöttyös hátú dal­mata üdvözöl, „aki” már a ka­puban kiereszti öblös hangját, és előretolakodva kíváncsisko­dik az érkező felől. Kényelmes fotelokba süppedve a régi, gye­rekkori otthon-emlékek mor­zsáit szedegeti össze a ház asszonya. - Cegléden születtem, szép nagy kertes házban laktunk négy testvéremmel. Voltak ga­lambjaink, nyulak, malacok, kecske is a kertben, s persze maga a kert az abszolút szabad­ságot jelentette. Mindebből itt, Pesten már semmit nem lehet megteremteni, itt a budai kör­nyezet jelenti a zöldet, az álla­tokat pedig Balu képviseli. Mindig is erős nosztalgiám ma­radt a falusi környezet iránt, és távoli álmaimban az szerepel, hogy egyszer majd elköltözöm a fővárosból. Egyelőre a mun­kánk ezt nem teszi lehetővé, hi­szen mindnyájunkat idekötnek a teendőink. Férjem Gulyás Bu­da operatőr, a kisebbik fiam még gimnazista, a nagyobbik meg most éppen színész, az Éretlenek című sorozat egyik főszerepét játssza, amelynek már készül a további folytatása. Igaz, én sokat utazom vidékre, mert az ország különböző szín­házaiban már egyre több nö­vendékemet megyek megnézni, de életformánk egyelőre városi. Ez a várbeli lakás is régi álmom volt, amely öt éve teljesült. - Milyen tárgyak tükrözik legin­kább az ízlését? - A képek a falon, a fiúk szobájában a galéria meg ez a nagy könyvesfal itt, a hátunk mögött. De érdekes, hogy a leg­többet mégsem itt tartózko­dom, hanem az ebédlőben, ami a lakás központi helye. Ott, az ebédlőasztalnál, miközben ebédet főzök, telefonálok, írok, szóval az egy praktikus hely. Túl sok üldögélésre nincs is időm, nálam egyszerre zajlik sok minden. - Az ebédlő a legkedvesebb hely a lakásban? - Mondjuk. De az ágyamat is nagyon szeretem, ahol estén­ként szívesen olvasgatok elhí­vás előtt. - A tárgyakat milyen szempon­tok alapján válogatta össze? - Mindig az a szempont, hogy az új holmik hogyan il­leszkednek a meglévők közé, és persze a másik fontos követel­mény, hogy lehetőleg kényelme­sek legyenek. Amúgy nem va­gyok különösebben tárgy­gyűjtő, a színházi képeimet is ömlesztve tárolom, félretéve nyugodtabb évekre. Amikor majd kevesebb lesz a dolgom, akkor rendezem őket. Itt, a két ablak közti faragott gyertyatar­tókat és a tükröt azonban na­gyon szeretem. Egy idős zsám­­béki faszobrász bácsi faragta nekem. - Mi tehetné még meghittebbé az otthont? - Fel kellene újítanunk a für­dőszobát, de ahhoz el kellene költöznünk itthonról a munká­latok idejére, s ezt eddig még nem sikerült megszerveznünk. Amikor eljöttünk a régi, lakóte­lepi lakásunkból, ahol minden kicsi és szűk volt, ide, ahol tá­gasak a szobák, azt reméltem, lesz majd egy saját kis sarkom egy szép szecessziós íróasztal­lal. Közben a lakás berendező­dött, íróasztalt nem vettünk, mert nem tudnám hová tenni. - Mikor érzi legjobban itthon magát, ha egyedül van, vagy ha so­kan körülveszik? - Természetesen, ha minden­ki itthon van. Előfordul, hogy ez csak éjszakára jön össze, hi­szen mindnyájan későig dolgo­zunk, de ez senkit nem zavar abban, hogy családi életet él­jünk. A hajnalig tartó beszélge­tések hangulata az otthon igazi hangulata. M. I. Kényelem és tágas tér hauer lajos felvétele Ha ezt el tudja olvasni -nem az M1-esen halad. A gyorsaságra utazik? Vegye igénybe az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti új szakaszát! Elkészült a hiányzó láncszem, amely bekapcsolja Magyar­­országot az európai autópálya-hálózatba. Nyugodtan, jó tempóban haladhat, ha az M1-es új szakaszán utazik. Messze a leggyorsabb! Térjen át! Nyitás: 1996. január

Next