Népszabadság, 1996. március (54. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-11 / 60. szám

A NÉPSZABADSÁG 1996. március 11., hétfő , Észak-Magyarország REGIONÁLIS MELLÉKLET______________________________________________________________________(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád) Idegenforgalom: kellene egy gazda Az értékesítés előtt álló Hungar­­hotels Rt. egri szállodája másod­magával képviseli a patinás szál­lodaláncot a Dunától keletre. Egyedülálló viszont abban, hogy a vendégek közt náluk legna­gyobb a magyarok aránya. Üzleti szempontból nem biztos, hogy ez a legelőnyösebb, ám a régió ide­genforgalmának szervezésében nemcsak ezt az egyetlen gondot látja Bíró József, a szálloda igaz­gatója. Ő egyébként a hevesi me­gyeszékhely képviselő-testületé­ben tanácsnokként az idegenfor­galmi bizottságot is irányítja.­­ Amikor a testületi feladatot elvállaltam, úgy éreztem, a vá­rosban és környékén az előbbre­­jutás érdekében ebben a szak­mában lehet tenni a legtöbbet. Az elmúlt években sikerült is né­mi eredményt elérnünk, hiszen létrehoztunk egy tájékoztató irodát, hagyományt teremtet­tünk néhány, nagy tömegeket vonzó rendezvényünkkel. Ezek főleg az elő- és utószezonban fontosak, hiszen az idegenforga­lom, a vendéglátás vállalkozásai­ra jellemző a csupán néhány hó­napig tartó kihasználtság. - Hogyan lehet főszezonon kívül külföldieket idecsábítani? - Ezekben az időszakokban kevés külföldi tartózkodik Ma­gyarországon, jobbára üzletem­berek. Őket pedig semmi nem csábítja erre a vidékre, hiszen a nemzetközi propagandánk ezt a térséget kifelejti a reklámjaiból. Ráadásul az autópálya Gyön­gyösnél véget ér, attól keletre, a Bükk, a Zemplén vidékére utaz­ni jókora megpróbáltatás. A jobb infrastruktúra megépítése tehát létkérdés. Nagy szüksé­günk van mielőbb egy szervezet­re is, amely ország-világ előtt a mi régiónkat képviseli. - Több megye összefogásáról len­ne szó? - Egy gazda kellene az ide­genforgalmunk szervezéséhez a marketingmunka, a rendezvé­nyek összehangolása érdeké­ben. Olyan regionális turiszti­kai centrum, amely meghatáro­zója lenne a Mátra-Bükk vidék és a hozzá szervesen kapcsolódó észak-magyarországi idegen­­forgalmi értékek egységes pro­pagálásának. Kezdeményezők akarunk ebben lenni, és Nóg­­ráddal, Borsoddal egyeztetve a régió idegenforgalmi központ­jaként képzeljük el Heves me­gyét. Mindehhez már egy előze­tes tanulmányt is készítettünk, amit letettünk az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium turiz­mus főosztályának asztalára. Természetesen saját házunk tá­ján is akad tennivaló, például a megye és a város jobb együtt­működése szükséges ehhez. - Átalakulnának az üdülőöveze­tek intézőbizottságai? - A most megalakult Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács olyan szervezeteket képvisel, amelyek talán előremozdíthat­ják az ügyet. Az intézőbizottsá­gok nem találják a helyüket - ezt maguk is elismerik. Korábban a központi pénzek helyi elosztásá­ban működtek közre, de ma köz­ponti pénzek már nincsenek, az a szerepük megszűnt. Minden­képpen át kell alakulniuk. A parlamentben május 10-én lesz a turizmus napja, ilyen alkalom nem akadt még, hogy a szakmá­ra a figyelmet ráirányítsuk. Ha végre sikerül elfogadtatni, hogy az idegenforgalom valóban hú­zóágazat a magyar gazdaság­ban, akkor ezt központi intézke­désekkel éreztetni is kell. Az adókon keresztül kedvezménye­ket kell adni, az ágazatnak a költségvetésbe befizetett nyere­ségéből a fejlesztésekbe vissza kell forgatni a pénzt, és ezzel mozgósítani helyi erőket is. - Visszatérve az észak-magyaror­szági régióhoz: honnan várnak ide több vendéget? - Bármelyik környékbeli or­szágot nézzük, fontos tapaszta­lat, hogy a turizmus alapja a ha­zai vendég. Míg ezekben az or­szágokban általában 40 százalé­kot tesz ki a hazai turisták ará­nya, addig nálunk mindössze tíz százalékot. A mi vállalatunknál is ez a helyzet, és kitűnik a mi egri szállodánk a hazai turisták nagyobb arányával. - Egy időben igen sokan jöttek er­refelé a környékbeli szocialista or­szágokból... - Ma már erről nincs szó, és nem csupán amiatt, hogy nincs pénzük az utazásra. Oroszor­szágból, Ukrajnából, akik ide rándulnak, kifejezetten sok pénzzel jönnek. Voltak olyan vendégeink, akik például este Egerből taxival Budapestre utaztak, hogy a kaszinókban költsék a pénzüket, aztán reggel ugyancsak taxival jöttek vissza. Aztán itt a másik csoport, a nyugati vendég. Ők igen keve­set tudnak rólunk, a keleti régi­óról. Ráadásul nekik már na­gyon számít, hogy milyen híre­ket hallanak az ország közbiz­tonságáról, az infrastruktúra állapotáról. Eger nagy gondja például az is, hogy úgynevezett célvárosnak szánják az utazási irodák, vagyis egy-két napnál nem töltenek itt több időt a vendégek. A gyógyturizmussal, a több napra szóló kulturális vagy sporteseményekkel lehet­ne itt tartani hosszabb időre a turistákat. Ezért kellene ide egy jól propagált, külföldiek szá­mára is élvezhető zenés nyári színház vagy például a hegyvi­dék falvaiban a megélhetést is segítené a pihentető falusi tu­rizmus. Csak éppen meg kell ta­nulnunk mindezt jól eladni... H. S. Az egri főszékesegyházban hangversenyek várják a turistákat GÁL GÁBOR FELVÉTELE A Mátra Egylet garantálja a programokat Több szálloda, utazási iroda és borászati cég, túrakerékpáros klub, sőt még egy kallómalom is csatlakozott a két évvel ez­előtt megalakult Mátra Egylet­hez. Hajdan már létezett egy hasonló nevű szervezet, amely­nek hagyományát örökségként átvették a mai alapítók: szán­dékuk szerint megőrzik a Mát­ra természeti kincseit, ide­­vonzzák a turistákat, s hatéko­nyan képviselik az idegenfor­galomból megélni szándékozók érdekeit. Füleki Eszter, az egylet janu­ár végén megválasztott titkára lapunknak elmondta: jelenleg azon munkálkodnak, hogy az Utazás ’96 kiállításon egy önálló standon megjelenjenek, és huszonöt, eddig az egylethez csatlakozott tagjuk tevékeny­ségét népszerűsítsék. A pavilon felállításának költségeihez a gyöngyösi önkormányzat is hozzájárul. A Mátra Egylet titkárától megtudtuk azt is: szeretnék elérni, hogy nevük garanciát jelentsen mindazok számára, akik ebben a térségben szeret­nének aktívan kikapcsolódni. Garantált programcsomagokat kínálnak majd, amelyekben a szálláson és az étkezési lehető­ségeken túl kerékpártúra, gya­loglás, lovaglás, borkóstolás és sok más ajánlat szerepel. A mátrafüredi Zsófi Kalló­malom pedig - amelyet egy he­lyi vállalkozó, Molnár Gusztáv saját kezűleg épített fel korhű­en - kulturális rendezvények színhelye lesz tavasztól késő őszig. A Mátra Egylet mindezen szolgáltatásaival arra számít, hogy a vendégek egy-két nap elteltével nem mennek tovább Egerbe vagy Budapestre, ha­nem tovább maradnak a Mát­rában. A szervezet - amelynek elnö­ke Balázs Attila, a mátraházi Ózon Hotel vezetője - január végi gyűlésén arról is döntött, hogy csökkenti tagdíjait. Eddig a cégek húszezer, míg a magán­­személyek ötezer forintot fizet­tek egy évre. Az egylet vezetői szerint ez sokakat visszatartott a csatlakozástól, ezért úgy ha­tároztak, hogy ebben az évben a cégek minimum 3000 forin­tot, míg a magánszemélyek mi­nimum 500 forintot fizessenek tagdíjként. D. J. Lesz-e valaha ipari park Miskolcon? Egy Miskolc környéki ipari park létesítésének gondolata négy évre nyúlik vissza. Ekkor fogalmazta ugyanis meg az An­­tall-kormány azt a határoza­tot, melyben elfogadta Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves me­gye fejlesztési programját, és deklaráltatok, hogy „a külföl­di befektetések ösztönzése szükségessé teszi Miskolc vá­rosban ipari park létesítését”. Ezután már nem maradt más kérdés hátra, csak a miként és a hogyan. Sashalmi Lászlóval, a SeM Befektetési és Vagyon­kezelő Rt. elnök-vezérigazga­tójával arról beszélgettünk, el­kezdődik-e belátható időn be­lül a tervek megvalósítása vagy továbbra is csak a papírhegyek szaporodnak. - Az 1992. évi kormányhatá­rozat után a Miskolci Egyetem szervezésében elkészült egy ta­nulmány, amely elemzi a mis­kolci ipari park létesítésének lehetőségeit - mondja Sashal­mi László. - Ez a tanulmány volt az alapja annak a pályá­zatnak, melyet a város önkor­mányzata írt ki az ipari park létrehozási feltételeinek kide­rítésére. - Miért kellett újabb pályázat, hiszen az egyetemi anyagban szinte minden lényeges kérdés benne van az ipari parkról.­­ A tanulmány valóban rész­letesen elemezte a politikai, gazdasági és a környezeti hátte­ret. Még a park lehetséges hely­színeire is próbált megoldásokat javasolni. Azonban a pénzügyi, gazdasági feltételekről, a lehet­séges befektetők felkutatásának mikéntjéről nem készültek ko­rábban konkrét írásos anyagok. - Az önkormányzat által kiírt pályázatot tehát önök nyerték. Mit vár önöktől a pályáztató? - Vállaltuk, hogy a munka első fázisában elkészítjük a be­mutatkozáshoz és a befektetők kereséséhez szükséges prezen­tációs anyagokat. Ehhez PHARE-támogatást is kap­tunk, 14 millió forintot. A vá­rosnak még négymilliót kellett hozzátennie. A 18 millió forint felét használtuk fel erre. - Nem volt ez kicsit költséges reklámanyag-készítés? - Angolul, németül és fran­ciául is készítettünk színes, de­koratív prospektusokat. Video­kazettán, szintén több nyelven, elkészítettük a MIP terveinek filmjét. Ilyen anyagok nélkül nem mehettünk volna befekte­tőket keresni. A Külügyminisz­térium és az IKM szervezésé­ben és más csatornákon ke­resztül eljuttattuk a prospek­tusokat és a kazettákat a témá­ban érdekelt nagykövetségek­re, kereskedelmi kirendeltsé­gekre. - Mi történt ezután? - Konkretizáltuk az ipari park tevékenységi körét, a ren­dező elvet. Szerintünk a fém­ből és műanyagból készült al­katrész- és részegységgyártást kell a megyében előtérbe he­lyezni. Ehhez van ugyanis „munkaerőmerítési” lehetőség és beszállítói háttér is. Az egyetem által javasolt hely­színt meg kellett változtat­nunk. Zöldmezős beruházást javasoltak az egyetemi tanul­mányban, amely miatt több tá­madás ért bennünket. Azt kér­dezték, miért nem a Miskolcon nagy számban található reor­ganizációs ipari ingatlanra szervezzük az ipari parkot, így lett tervezett és most már vég­legesített helyszín a felszámo­lás alatt álló Borsodi Ércelőkészítő Mű területe.­­ De ott még munka folyik. Rá­adásul az ércelőkészítő működésére addig szükség lesz, amíg a diósgyő­ri nagykohó működik.­­ A nagykohó bezárását egy kormányhatározat 1996. októ­ber 31-re írja elő. Ha ez csúszik meg - mondjuk - hat hónapot, akkor sem zavarja az ipari park építését, bár annak meg­kezdését ekkor már szeretnénk elkezdeni. Annál is inkább, mert a kormány megtárgyalta és elfogadta a megyei integrált szerkezetátalakítási és válság­­kezelési programot. Ebben a programban az egyik fő elem a Miskolci Ipari Park, ezt hatá­rozatban is rögzítették. Ugyan­ez a határozat kimondja azt is, hogy ki kell dolgozni a MIP és az Ózdi Ipari Park pénzügyi preferenciarendszerét is. - Mit kell még önöknek elvégez­niük az építkezés megkezdéséig? - Most csináljuk a megvaló­síthatósági tanulmányt, amely már olyan konkrétumokat tar­talmaz, ami alapján el lehet kezdeni a beruházásokat. Elő­reláthatólag március végére a MIP Rt. alapító okiratát és a szervezeti felépítését tervező anyagot is elkészítjük. - És az önök által elkészített ter­veket minden szinten támogatják? Nem számítanak arra, hogy lesznek ellenzők, aggályoskodók is, akik nem akarnak majd önöknek segíte­­ni? - Úgy véljük, sikerül kivéde­nünk, hogy bürokratikus okok­ból ne legyenek csúszásaink. Februárban ugyanis olyan „elvi nyilatkozatot” fogadtak el mintegy negyven, hatósági jog­körrel rendelkező szerv, szak­hatóság és intézmény vezetői, amelyben az aláírók vállalták, hogy a MIP ügyében hozzájuk fordulókat kiemelten kezelik, és a beadványokra gyorsított ügyintézéssel reagálnak. - Ha minden optimálisan alakul, mikor lesz Miskolcon ipari park? - Szerintem 1999-ben már arról beszélgethetünk, hogy milyen irányban bővíthető a MIP területe. K. I. Itt épül majd a park varga bea felvétele Labirintusváros a város alatt A honfoglalás 1100. évforduló­jának tiszteletére várhatóan elkészül Egerben a Város a vá­ros alatt elnevezésű létesít­mény egy része. Tavaly hárommillió forintot költöttek a tervdokumentumok kidolgozására, a pince víztele­nítésére, egyéb előkészületekre. Az idén ennél több pénz áll ren­delkezésükre, hisz hatmillió fo­rintot különítettek el erre a cél­ra a saját költségvetésükből, to­vábbi hatmilliót pedig az Ide­genforgalmi Alapból kaptak. A több ezer négyzetméteres labirintusban egy föld alatti várost rendeznek be, viaszfigu­rákkal, az épületek kicsinyített másolatával. Az elképzelések szerint a 3000 négyzetméteres kiterjedésű, labirintusszerű pincében a középkori Eger bi­zonyos épületeit formálnák meg, s közéjük viaszbábukból, makettekből több mint 40 élet­képet alakítanának ki. Ezek között szerepelnének honfoglalás kori, a tatárjárás­sal, a katolikus egyház kiala­kulásával kapcsolatos témák. A pincének két főbejárata lesz, az egyik az Eszterházy téren, a másik pedig a Pori sétánynál fogadja a látogatókat. Ha szükség lesz rá, kialakítható bejárat a volt Tavernánál, il­letve az Érseki palotánál is. A város már az elmúlt években sokat költött arra, hogy stati­kailag rendbe hozza ezt az építményt, így legalább erre nem kell külön pénzt áldozni - tudtuk meg a főmérnöki iroda vezetőjétől. Ebben az évben a millecente­­nárium tiszteletére elkészítik a bejáratot és egy viaszfigurás életképet. Az egész labirintust bevilágítják, így a vállalkozó szelleműek már az idén is sza­badon kószálhatnak a miszti­kus, föld alatti Egerben. Doros Judit

Next