Népszabadság, 1996. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

1996. május 15., szerda I SZERDA B-közép online Enyhe hányinger, idegi alapon. Nem a tegnapi Bandanas-Leu­­kémia-koncert, aztán a hajnali acid party, áh, az nyugtat: haza­tapogatni fél hét tájban, tök vi­lágos, madár, minden, futni másfél kilométert a Lágymányo­si híd budai kivezetőj­én a MAFC-pálya mellett valami be­tépett gyerekkel, a friss levegőn, igen, ép testben ép lélek; találni egy rádiótelefont az avarban, előtte meg nem sokkal egy gaz­dátlan Zsukot, anyám!, ha me­gázik, kidobjuk; aztán reggel még belenézni az eredményekbe, kikaptunk; és hallgatni valami sötét orosz rockzenét, etnót, to­rokénekessel, a borító szerint russian, de nyilván valami finnugor rokonról van szó, eset­leg sumer, de még ő a legjobb a román Red Hot Chilik, a cseh Bon Jovik, a lengyel Biohazar­­dok között. Vissza. Azaz előre. Ez a hány­inger most igazi ideg. Pillanat­nyi hányinger: hétfő nulla óra ötvenhét, feszkó. Hű, az anyját, megyünk egy ponttal a félidő­ben. 51-50. Chicago Bulls-New York Knicks. Kemény lesz ne­kem ez a rájátszás: éjjel rágyó­gyulok a monitorra, modern be­­kapcs, Internet: hogy állunk? Kétpercenként eredményfrissí­tés, részletes statisztikák, többet mond, mintha nézném a meccset. Jordan: tizenöt pont a félidőben. Utána Harper nyolc­cal. De hol van Pippen? Jól van, három perc ment le a harmadik negyedből, már négy ponttal megyünk. Ez a csapat nem szokott kikapni, ha vezet a harmadik negyedben. Úristen, megint égünk kettő­vel. Mi van? Infarktust kapok, komolyan. A kezem tiszta hideg, a fülem meg forró, kicsit zúg, vérnyomásprobléma. Ha mostan én meglátnék egy New York­­szurkolót, nem tudom, mit csi­nálnék. Szájba vágnám, mini­mum. De inkább agyonverném egy Wartburg-féltengellyel. Az­tán följelenteném magam. Ba­jom nem lehet belőle, csak egy New York-drukker volt. Vagy ha szembe jönne velem a Bartók Bélán a Ewing a kettőtíz maga­san hordott ronda arcával, biz­tos a nyakának ugranék. Mint a nyúl a Gyalog-galoppban. Jordán, Pippen, Rodman. Állí­tólag a kosárlabda-történelem legsúlyosabb hármasa, legcoo­­labb, úgy értem. Jordan 34 éves, Pippen 31, Rodman pont most töltötte be a 34-et. Nyolcvanhét meccsen vannak túl eddig, no­vember óta. Eszembe jut Fischer Pali, aki megfiatalodott, és haj­lott kora ellenére gólokat szerez. Huszonkilenc éves. És a Döme? James Edwards a Chicago padján 41. Ebedli Zoli 43 évesen osztrák interligában nyomja külsővel a keresztlabdákat. Már megint a New York vezet. A szemét verekedős állatok. Biz­tos nekik fújnak, vagy valami. Jó, most egy pont ide és 36 másodperc van hátra. Most ki támadhat? Csak nézem a számo­kat a monitoron, kétpercenként hozzáadódik valamennyi vala­melyikhez. És megvan! Három ponttal le­gyaláztuk a nyomorultakat. Starks ellépte az utolsó három­pontosát. Mindig bíztam benne. Várok egy kicsit, amíg elmúlik a kézremegés. Kemény nyár lesz itten. Jó estét, jó­ szurkolást! Uj Péter A Magyar Nemzet sorozata a „Fenyő-birodalomról” A Magyar Nemzet május 11-én, 13-án és 14-én háromrészes ri­portsorozatot közölt (Egészen) eredeti tőkefelhalmozás címmel. Fenyő Jánosnak, a Vico tulajdo­nosának és vállalkozásainak a történetét kíséri nyomon Kor­mos Valéria. Az első cikk a Sváb-hegyen épült ingatlanról szól, amelynek a Földgömb Kft. a tulajdonosa. E cég ügyvezető igazgatója Fe­­nyőné Kristyán Judit. A több­szintes rezidenciát, egy kisebb épületet és a sportlétesítménye­ket betonkerítés védi. „A ku­tyák, őrszemek, kerítésen lévő videokamerák csak kisegítő esz­közök ebben, amint az éjszakába hasító és a hegy másik oldalát is megvilágító reflektorok.” A ri­port szerint nem volt engedély az erdőirtásra, a talaj megboly­­gatására és feltöltésére, a külső és belső támfalak emelésére, az uszodára. Fenyőék összesen 12 millió forint építésrendészeti bírsággal tartoznak a köznek. A sorozat részletesen beszámol a Stáb Rt.­­ tulajdonosa Kristyán Judit­­ és a Nap-kelte című mű­sor készítőinek kapcsolatáról is. E szerint az MTV a tavalyi 31 milliárd forintos költségvetésé­ből nyolcmilliárdot juttatott a magánszektorba, úgynevezett külső megrendelések, illetve gyártások céljaira. A Nap-kelte is egy ilyen külső műsor, amelyet a Nap Tv Kft. állít elő. Időköz­ben a Földgömb Kft. egyszemé­lyes alapítóként bejegyeztette a cégbíróságon a Stáb Rt.-t, amely hamarosan átkerül a Vicopress Rt.-hez. A riport szerint a Nap­kelte kizárólagosan az MTV tu­lajdona, a műsort előállító Nap Tv Kft. és az MTV viszonyát 1996. december 31-ig szóló szer­ződés rögzíti. „Ám egyszerre azt látjuk, hogy Gyárfás produceri neve eltűnik a stáblistáról, he­lyette megjelenik a Fenyő név, főszerkesztőként pedig ott virít Born Ádámé. (Megjegyzendő, Born Ádám egyben a magáncég, a Vico alkalmazottja is.) Amely döntést kész tényként tálalják, Gyárfás egyetértési jogának mel­lőzésével.” Horváth Ádám, az MTV akkori elnöke erről el­mondta: az ominózus szerződést a tudta nélkül, külföldi tartózko­dása alatt kötötték meg. Abban egyeztek meg, a Nap Tv gyártja a műsort továbbra is, a Stáb Rt. lesz a kifizetőhelye azoknak a munkatársaknak, akik nem az MTV alkalmazottai. A Stáb mint „kifizetőhely” 1995 novemberé­től 1996. január 12-ig hetven em­bernek mintegy 28 millió forint honoráriumot nem fizetett ki. A cikk szerint ez Fenyő „büntető­akciója” volt, mert a nap­ tévések nyilatkozatot írtak alá, hogy az Ángol utcában kívánnak marad­ni, miközben megkezdődött a felvételek „kiszervezése” külső helyszínre, a Parlament Caféba. A Fenyő-Gyárfás rivalizá­lásról a riporter az eset egyik kárvallottját szólaltatta meg: „...A tét sokkal nagyobb, mint egy műsor. Fenyő feltehetően ily módon kívánt meghatározó sze­rephez jutni az állami televízión belül, mielőtt annak lebontása és privatizálása megtörténne. ” A Fenyő-birodalom - az írás szerint - nem ismer határokat; különböző cégiratokban Turks- és Capis-szigetekkel, Monroviá­­val, Saint Vincent és Grenadin helyszínekkel lehet találkozni. „Egyrészt a kedvezőbb adózás miatt előnyös (no nem a magyar államnak), de hasznos akkor is, ha a hitelezők, perek és tulaj­donlási viták miatt már nagyon zörögnek az ajtón." Mint példá­ul az amerikai Filmexportőrök Szövetsége, jogászaik és techni­kai szakemberei állítják, hogy üzleti szempontból különösen védett hét filmhez a Vico jogdíj és forgalmazási engedély nélkül jutott. A cikksorozat szerint Fe­nyő vállalkozásainak felügyelő­bizottságaiban több politikus, illetve közeli hozzátartozóik is szerepet vállaltak. A Népszava többségi tulajdonának megszer­zéséről pedig ezt írja: a 340 mil­lió forintos vételárban szereplő 87 milliós adósságot Fenyő - a szerződés ellenére - máig nem egyenlítette ki. Nem fizették ki az elvégzett munkát a Szikra Lapnyomdának sem. A szerző felajánlotta a válasz­adás jogát Fenyő Jánosnak, de csak az ügyvédjétől kapott egy levelet, amely pert helyez kilátásba. A. S. MAGYAR TÜKÖR. NÉPSZABADSÁG 9 Az elnökség nem lehet árnyékkormány - állítja Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Természetesen jelentősen változott az elnökség tartalmi munkája - folytatta Kósáné Kovács Magda. - A változás legfontosabb vonását abban lá­tom: a pártközvélemény elvárta az elnökségtől, hogy koordiná­tori szerepet vállaljon a párt, a kormány és a frakció között. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az elnökség a legfontosabb kérdé­sekben még a frakció és a kor­mány döntései előtt alakítsa ki álláspontját. - Ez változást jelent a korábbiak­hoz képest? - Ez nagyon fontos változás a múlthoz képest, amikor az el­nökség leginkább csak utólagos tájékoztatást kapott a kormány döntéseiről, és nem volt orien­­tálási lehetősége. Beszámoló félidőben - Miért kellett ahhoz kong­resszus, hogy felismerjék ennek a helyzetnek a tarthatatlanságát? Mi volt ennek az oka: a pártelnök-kor­mányfő nem érzett késztetést arra, hogy előzetesen egyeztessen a párt­elnökséggel, vagy az elnökség nem tartott rá igényt?­­ Ebben az ügyben nem a kongresszus volt a kezdeménye­ző, hanem a pártközvélemény­ben fogalmazódott meg ez az igény. Én egyébként erre konk­rétan azért nem tudok válaszol­ni, mert nem voltam tagja az előző elnökségnek.­­ De tagja volt a kormánynak.­­ Ezért a másik oldalról ta­pasztaltam: ha a kormány vala­melyik tagjának politikai konf­liktusa volt, keresnie kellett, ki­re számíthat. Nekem munka­ügyi miniszterként voltak ilyen konfliktusaim, elsősorban a munka törvénykönyve és a költségvetés kérdéseiben; bi­zony erőszakoskodnom kellett, hogy miniszterként elmondhas­sam saját pártom elnökségének a problémámat. Azt, hogy mi­ben kérem a véleményüket, esetleges támogatásukat vagy tiltásukat. - És mit kapott? - Támogatást, ami nagyon fontos volt akkor, amikor a­­ szakszervezetek hozzájárulása nélkül kellett a munka törvény­­könyvének módosításáról szóló törvényjavaslatot a parlament elé terjesztenem. A politikai tá­mogatás ahhoz is hozzásegített, hogy újra lehetett kezdeni a tár­gyalásokat a szakszervezetek­kel, és a munka törvénykönyvé­vel kapcsolatban létrejött a mi­nimális konszenzus.­­ Említette, hogy az elnökségben kormányzati döntés-előkészítő munka is folyik. Megosztana velünk néhány részletet, például a május 9-i kormányülésen tárgyalt és eldön­tött, a nyugdíjreformmal kapcsola­tos elnökségi vitáról?­­ Az elnökség azt javasolta a kormánynak, fontolja meg, hogy a női nyugdíjkorhatárt szükséges-e már most 62 évre emelni, vagy célszerű-e érvény­ben tartani azt a korábbi or­szággyűlési határozatot, amely szerint a férfiak és nők egységes nyugdíjkorhatára 62 év lesz, de a nőknél az első döntés csak 60 éves korig emeli a korhatárt. Az ezredforduló tájékán kell dön­teni arról, hogy a további eme­lés milyen lépcsőkben történ­jék. Az elnökség azt az állás­pontot támogatta, hogy ne mondjuk most ki: 2009-ig vagy 2010-ig kell a nőknél elérni a 62 éves nyugdíjkorhatárt. Abból indultunk ki, hogy négy-öt év múlva még mindig időben fel lehet mérni, hogyan alakulnak a trendek, így az aktívak és az inaktívak aránya.­­ A kormány mégis másként dön­tött.­­ Az elnökségben ez volt a többségi álláspont, de ez nem korlátozta a kormányt, a végső döntés úgyis a parlamentben születik meg. Azt is javasoltuk, a nőknél vegyék figyelembe az egészségi állapotot is, amikor a korhatár előtti nyugdíjba vonu­lás feltételeit meghatározzák. Alapértékek - Önt is és Horn Gyulát is erős egyéniségnek tartják. Ez is indokol­ja a kérdést: az elmúlt időszakban hogyan alakult kapcsolata a pártel­nökkel? Milyenek voltak a mézeshe­tek? - A házassági szakértők azt mondják, hogy a mézeshetek sincsenek tányércsörgés nélkül. Ha a politikában vannak egyál­talán mézeshetek, itt különösen előfordul, hogy összecsördülnek a tányérok. Munkaszervezési kérdésekben volt közöttünk olyan vita, amelyben elég nehe­zen jött létre a mindkettőnk számára elfogadható konszen­zus. Eddig az elnökség olyan ügyeket tárgyalt, amelyeknél a­ pártelnök álláspontja nagyon közel állt az enyémhez. A nyug­díjügyben sem volt érdemi vita közöttünk. - Mi a véleménye a választmány vezetőségében történt változásról? - Magam is elhomályosult te­kintettel hallgattam a tisztségé­ről leköszönő Vitányi Ivánt. Ugyanakkor a választmány első ülése arról győzött meg, hogy alakulóban vannak a higgadt és jól szervezett munka feltételei. Vitányi pedig az alapérték­­kidolgozó műhelyt vezeti majd. - Mi lesz a feladata az alapérték­­kidolgozó műhelynek? - Semmiképp sem jelent ana­lógiát az európai szociáldemok­rácia történetének bármelyik mozzanatával. Az MSZP csak múltja tisztázásával juthat el odáig, hogy világossá tegye mai helyzetét, és felépítse a követ­kező időszak programját. Ezt jelenti az alapértékprogram. A szocialisták nem hallgathatnak, szembe kell nézniük a tegnap­pal; ki kell bontaniuk azt az ér­tékrendet, amelynek alapján egységes párt ma is az MSZP. Ebből nő majd ki az 1998-as vá­lasztási program.­­ Folyamatos szembenézést em­lít, nem tart-e attól, hogy az MSZP egyes képviselői is érintettek lehet­nek az annyit emlegetett a fekete­­gazdaság és a politika összefonódá­sában?­­ Egy párt sohasem kevered­het ilyen gyanúba, mindenféle szempontból feddhetetlenül kell működnie. Természetesen azt is tudom, hogy a jelenlegi, sokszor ellentmondásosan mű­ködő gazdaság tálcán kínálja azokat a kísértéseket, amelyek­nek vannak, akik nehezen tud­nak ellenállni. Két dolgot tar­tok veszélyesnek: ha egy hiszté­rikus, gyanakvás táplálta belső ellenőrzés indulna meg az MSZP-ben, és ha erőszakoltan keresnénk a bűnösöket. Ugyan­akkor megbocsáthatatlannak tartanám, ha a párton belül vannak bizonyítottan bűnösök, akkor az MSZP nem tenne meg mindent a felelősségre vonásuk érdekében. - Mostani ismeretei szerint az MSZP elég körültekintő volt or­szággyűlési képviselőjelöltjei kivá­lasztásakor? - Másfél év telt el a választá­sok óta. Ha volnának olyan képviselőink, akik bármilyen tisztázatlan helyzetből beleme­nekültek a mentelmi jog adta státusba, másfél év alatt sok­szorosan kiderült volna. Ha ezek után szocialista képviselő­ről bizonyítást nyer valami, ami bűnnek mondható, akkor ez már nem a kiválasztás könnyel­műségével indokolható. Egyéb­ként a világon mindenütt óriási a kísértés arra, hogy a politiku­sok információikat megpróbál­ják valamilyen módon anyagi előnnyé változtatni. Én elfo­gadhatatlannak és megbocsát­­hatatlannak tartom, de senkivel kapcsolatban sem vagyok haj­landó a találgatásra. A koalíció stabilitása - Megkísértették már valaha önt is? Jelent-e kísértést az új pozíciója? - Soha nem „kísértettek meg”, úgy látszik, az arcomra van írva, hogy engem nem érde­mes. Életkörülményeim az új pozícióban is változatlanok, nem érdekelnek a státusszim­bólumok; ugyanabban a Ferenc körúti gangos házban lakom, ahol születtem, és ahol minden­kit jól ismerek. Szolgálati au­tóm pedig egy ezernégyszáz köbcentis szürke Opel Astra. A székházban a tanácsteremnyi iroda helyett egy szabványmé­retű szobát kértem, mert az kö­zelebb van közvetlen munka­társaiméhoz. - Ha már a politika és a fekete­­gazdaság lehetséges összefonódását említette, szakmai vagy politikai kérdésnek tekinti a kormányzati nyomozóhivatal felállítását? - Egyértelműen szakmai kér­désnek, és nagyon örülök an­nak, hogy ugyanez a vélemé­nyük a szabaddemokratáknak is. Mindkét párt azt mondja, hogy kötelességünk mindent megtenni a korrupció, a gazda­sági bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében. Ha pedig megoldásbeli vagy módszerbeli vita van, akkor majd kialakul a megoldás is. Házastársak nem szoktak amiatt elválni, hogy hová menjenek nyaralni, mert ők nyaralni akarnak. Szívből remélem, hogy létrejön a min­denki számára elfogadható megoldás. - Ebben a kérdésben mi a szemé­lyes véleménye? - Nem szégyellem bevallani, hogy változott. Korábban sok­kal több volt bennem a kétely, a kétség, a fenntartás az intéz­ményrendszer javításának szükségességével kapcsolatban. - És mi győzte meg? - A közvélemény meglepő helyeslése. Annak ellenére ez a véleményem, hogy láttam az erről készült, többségében el­utasító közvélemény-kutatást. Szerintem ebben a kérdésfel­vetés módja is szerepet ját­szott, ha másként teszik fel, el­söprő helyeslést érzékeltek volna a közvélemény-kutatók. Tudniillik, a nyomozóhivatal eredeti formája már lekerült a napirendről. A kormány leg­utóbbi javaslatában már nem szerepel az a szuper nyomozó­­hivatal, amelyről a lakosság véleményét kérték. Ha azt kér­dezték volna: akarnak-e szer­vezett fellépési lehetőséget a jelenleg működő szervezeteken kívül vagy azok munkájának koordinálására, meggyőződé­sem, hogy sokkal nagyobb arányban válaszoltak volna igennel. Az országot járva is azt tapasztaltam, hogy a szer­vezeti forma nemigen érdekli a lakosságot, de a korrupció, a gazdasági bűnözés elleni küz­delmet nagyon keményen tá­mogatják. Sőt szinte nyomják a kormányt ebbe az irányba.­­ Mint az MSZP új ügyvezető alelnökének, milyen a kapcsolata az SZDSZ vezetőivel? - Az elmúlt években a szemé­lyemmel kapcsolatban nagyon erős fenntartások voltak az SZDSZ vezetőiben. Rokon­­szenvlistájukon kezdetben az utolsó helyek egyikén álltam. Emiatt is nagyon fontosnak tar­tom, hogy ma jó kommunikatív kapcsolatom alakult ki a vezető szabaddemokrata politikusok­kal. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy némely kérdés­ben ne legyen ugyanolyan távol egymástól az álláspontunk, mint jó néhány évvel ezelőtt. De az fontos, hogy koalíciós kor­mányzás esetén oldódjanak az előítéletek. Én érzem ezt az ol­dódást. - Mennyire tartja stabilnak a koa­líciót? - Ha a lehetőség adott, a köl­csönös szándékon múlik, hogy ebből a koalícióból 1998 után is valóság legyen. Esélyesnek tar­tom az MSZP-t arra, hogy a kö­vetkező ciklusban is kormány­zati erő legyen. Kéri J. Tibor-Vajda Péter Nem érdekelnek a státusszim­bólumok TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE VÁLASSZA A NÉPSZABADSÁGOT, ÉS MI AZ ÖN HIRDETÉSÉBŐL IS KIHOZZUK A LEGTÖBBET!

Next