Népszabadság, 1996. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06 / 157. szám

lg NÉPSZABADSÁG HÉTVÉGÉ Koch mester pálcikái A tbc magyarországi „sikergörbéje” szerint a század ele­jén százezer lakosból négyszázan, a második világhábo­rú utáni években százan haltak meg e betegségben, míg ma százezrünkből egynél kevesebb honfitársunkat viszi el a gümős halál. A hatvanas évek vége óta nálunk sem népbetegség a tuberkulózis - balesetben, rákban, szív­­betegségben sokszorta többen halnak meg. A szakma pá­nikkeltéssel vádolta azt a professzort, aki hat évvel ez­előtt figyelmeztetett: egyre több az elhanyagolt, gyógyít­hatatlan állapotban kórházba kerülő tüdőbeteg. Ma már köztudott, hogy a világ korán temette a tbc-t. Nem újkori ez a nyavalya: „gümő­­kórosak” a múmiák, és valószínű, hogy Brueghel meg Bosch nyomorék­jait is csont- vagy bőr-tbc miatt cson­kolták. Hippokratész (i. e. 400 körül) az egyik legnehezebben gyógyítható betegségként írta le a tüdővészt. Bár az angol királyi ház számos tagja halt meg gümőkórban, s ez lett a vége Horthy Paulette-nek is, a tbc a töme­gek betegsége. Az újkori városé, az iparosodásé, a tömegszállásoké. Fer­tőző szegénység.- A tbc és a nyomor apokaliptikus társak - mondja róluk Hutás Imre, a Semmelweis Orvostudományi Egye­tem professzora, aki könyvet is szen­telt a mai tuberkulózisnak. A tbc elválaszthatatlan a múlt szá­zadi Európától is, ahol a sápadt arc, az aszott test a divat. Kafka tüdejében a seb csak szimbólum; „a törékeny test még szárnyalóbbá teheti a szellemet”. A kaméliás hölgy (Traviata), de még a Varázshegy is e szellem szülöttei. Ám a diszkréten a zsebkendőbe szivárgó vér színpadi tünet. (Tbc-ben „szár­nyalt” többek között Chopin, Csehov, Dosztojevszkij, Gorkij, Maupassánt, Petőfi, Jókai, Kosztolányi, Derkovits.) Rejtélyes kocsmasarok 1882-ben a német Róbert Koch be­jelenti: a gümőkórosok tüdejében léte­zik egy (az ő festési eljárásával) barna színű pálcika, és . ugyanez okozza a szarvasmarhák úgynevezett gyöngy­kórját is. A hír bejárta a világsajtót. Ettől kezdve fertőző gümőkóros az, akinek a köpetében a Koch-baktérium kimutatható (a XV. században: akinek a köpete meleg vízben lesüllyedt). Ma úgy tartják, a betegség kizárólag a fertőző váladékcseppek belégzése út­ján terjed, közös használati tárgy vagy kézfogás útján nem. De akadnak rejtélyes esetek. Dél- Ázsiából három átszállással Ameriká­ba repült egy tbc-s asszony. Amikor kiderült a betegsége, megvizsgálták a három gép utasait és személyzetét, több száz embert, s a közvetlen kör­nyezetében ülők - a második-harma­dik sorig - tuberkulin pozitívvá (fertő­­zötté/védetté) váltak. Egy tennessee-i kocsma sarkában sokat üldögélt egy hajléktalan. Kitudódva, hogy gümő­kóros, megvizsgálták a törzsvendége­ket: közöttük 15 aktív tbc-st találtak, s mindannyian a „sarokból” fertőződ­tek. Templomi gyülekezetből, matró­zok kajütjéből is ismert hasonló eset. Az orvosok véleménye megoszlik afe­lől, szabad-e ilyesmivel rémisztgetni az olvasókat. És még egy „rejtély”: a századfor­dulón Bécsben, Berlinben, Frankfurt­ban a zsidók gümős halálozása egy­­harmada volt a nem zsidókénak. A legvadabb tbc-járvány pedig a rezer­vátumok indiánjainak 14 százalékát pusztította el. A legmagasabb hazai adat: 4 százalék. Inkább indián és nem magyar betegség tehát a tbc. (Az elne­vezés amúgy is tévedés: az országon áthaladó keresztes hadak lázas járvá­nyát hívták morbus hungaricusnak.)- Diszkriminálnak Koch mester hajdan barna, ma vörös pálcikái? ­­kérdem Hutás professzortól.- A zsidóság évszázados gettóélet­ben szerzett védettséget; az életben maradottaknak fokozott az ellenállá­sa. De a haláltáborok embertelen kö­rülményei ezt a Védettséget is feltép­ték: sok súlyos tbc-s került haza. Az USA-ban kimutatták, hogy azonos szociális, higiénés feltételek mellett a színes bőrűek megbetegedési aránya kétszerese a fehér bőrűekének. Vagyis a tbc iránti fogékonyság genetikailag is meghatározott. Európában a tbc a városiasodással együtt tart Nyugatról Keletre. Ma­gyarországon a századfordulón tető­zött a halálozási görbe, 25 évvel ké­sőbb, mint Nyugat-Európában, és ez a különbség máig megmaradt. A ha­lálokok között a tbc 1910-ben még az első helyen állt, 1930-ban a harmadik, 1960-ban a hatodik volt. Ma nem tar­tozik a „nagyok” közé. A gümőkór szociális betegség. A ha­lálozási görbe például az 1905-ös aszály és ínség, majd a világháborúk hatására megugrik. Régen főként cse­csemők, gyermekek, 20-30 év körüli fiatalok pusztultak el, ma az idősebb férfiak (kétszer-négyszer annyian, mint a nők). Száz éve jelent meg Korányi Frigyes cikke a Budapesti Hírlapban a tüdő­vész elleni küzdelemről. 1901-ben Bu­dakeszin megnyílt az első tbc-szana­­tórium. 1940-ban megszületett a lex tuberkulózis, de a háború miatt csak 1953-ban kezdődött a betegség felszá­molása. Díjtalan BCG-oltás, ernyő­­kép- és vándorröntgen-szolgálat, gon­dozóintézeti hálózat, hét háromszáz ágyas szanatórium - szinte erőn fölül. Ám a fordulat elsősorban a hatásos tbc-gyógyszereknek köszönhető. E gyógyszerek bevezetése előtt a kaver­­nás betegek háromnegyede öt éven be­lül meghalt. Megszületett a legendás Streptomycin, s főképp az Isonicid (INH). A hírhedt PÁS napi dózisa 30 abnormálisán nagy tabletta volt (ma infúzióban használják). Később a Streptomycinről kiderült, hogy káro­síthatja az egyensúly és a hallás köz­pontját, ezért zenészeknek és pilóták­nak nem javallt. A sztár az olcsó és ke­vés mellékhatású Isonicid. 1963-ban már Magyarországon is több volt a gyógyult, mint az új beteg. Sikertörté­net. Általánossá vált az a vélemény, hogy a járványos betegségek már nem jelen­tenek fenyegetést. Az elmúlt 15-20 év­ben nem is született új, hatékony tüdő­­gyógyszer. A tbe-elleni Nemzetközi Unió már 1982-ben a betegség felszá­molásáról beszélt. De még korai az öröm: újabban egyre több a friss tbc-s. A század búcsúzó évtizedében Bulgá­riában majdnem kétszeresére nőtt az új betegek száma, Svájcban ötödével, Dániában - és nálunk is - hatodával több az új gümős beteg. Több a beteg Írországban, Olaszországban, Hollan­diában, Norvégiában, Spanyolország­ban, Svájcban. Nagyjából ugyanannyi maradt Ausztriában, Angliában, Svédországban. A betegség járvány­­szerűen pusztít a fejlődő országokban, de például Szerbiában is. A malária mellett ma ez a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) márciusi jelentése szerint az új, gyógyszerellenálló törzsekkel tá­madó tbc több ember életét fenyegeti, mint az AIDS. (Londoni bejelentés: „Senki, még a királynő sincs bizton­ságban.”) Hutás: Apokaliptikus társak Samu: Legyen új Tajgetosz? A századforduló körüli mélyponton 2,1 millió ember halt meg gümőkór­ban, 1995-ben 3 millió. Napjainkban évi 8-9 millió megbetegedéssel lehet számolni. Az új betegek és az elhuny­tak 95 százaléka fejlődő országokba való, közülük minden második délke­let-ázsiai. Afrika kétharmadáról nin­csenek is adatok (az éhen haltak kö­zött vajon mennyi a tüdőbeteg?). Ke­let-Európábán az új megbetegedések száma százezer lakosonként közel 50 (nálunk 43), Nyugat-Európában 23 (Portugália 49). Egy angol szaklap egyenesen új tuberkulózisról írt. Az „új”tuberkulózis Új vagy régi? Nem kellenek a hiszté­rikus címlaptörténetek, de a közöny is bántó. Egy hazai orvos szerint nálunk négyszer annyian halnak meg bron­­chitisben és tizenegyszer annyian hör­gő- és tüdőrákban, mint tbc-ben - a WHO mégis félreveri a harangot... mert a tbc fertőző. Halmozódhat. Az utóbbi években több, a klasszikus tbc­­gyógyszerekkel szemben rezisztens (ellenállóképes) törzs tűnt fel, mert a félbehagyott hat hónapos kezelést a KISERTETJARAS EURÓPÁBAN Az új tbc-s betegek száma 100 ezer lakosra 1993-ban*, illetőleg 1994-ben Málta 1 Görögország 2* Csehország 18* Spanyolország 24* Monaco 4 Örményország 5* Szlovénia 25 Észtország 30 Izland 6* Izrael 6 Szlovákia 33 Fehéroroszország 37* Albánia 7 Norvégia 8 Bulgária 38* Ukrajna 38* Svédország 8* Olaszország 9 Magyarország 41 Horvátország 43 Dánia 10 Finnország 11 * Lettország 44 Lengyelország 44* Anglia 11 Luxemburg 11 Törökország 44* Portugália 49* Hollandia 12 Svájc 13 Moldávia 51 Litvánia 54 Bosznia-Hercegovina 13*Oroszország 14 Kazahsztán 58 Kirgízia 60 Azerbajdzsán 14* Ausztria 15 Románia 89* Franciaország 16* Németország 17* Forrás: WHO Health fór All 2000 AZ UJ TBC-S BETEGEK ARANYA SZÁZEZER LAKOSRA, 1994-BEN Salamon: Nehezen vezethetők Iványi: A tüdőosztályig tizenöt nap bacilus gyógyszerellenálló formában éli túl. Egy WHO-szakértő ezt állítja: „Ha a több gyógyszernek ellenálló baktériumtörzsek kerülnek túlsúlyba, pikkor csak imádkozhatunk, és szana­tóriumba küldhetjük a betegeket, mint a múlt században. Tízből nyol­cán a tüdögümőkórt kapják el, de ez bárhol támadhat: a gerincben és az agyban is, ami őrültté tesz.” A WHO hivatalnokai azért fogalmaznak szél­sőségesen, mert félnek, hogy a világ lekési a cselekvést. A következő évti­zedben a fejlődő országokban várha­tóan 300 millióan kapják el a tbc-t, és a gyógyíthatatlan beteg akár tíz-ti­zenöt embert is megfertőzhet. Egybeémek a bajok. A leromlott immunrendszer miatt az AIDS-bete­­gek fertőzési kockázata százszorosa­­kétszázszorosa az egészségesekének. Az AIDS és a tbc: halálos kettős, ördö­gi duó. (Egy New York-i adat: 39 AIDS-es tbc-s beteg közül egy év múl­va egyetlenegy sem élt.) A kettős fer­tőzöttek között gyakori a gyógysze­reknek ellenálló, gyógyíthatatlan tu­berkulózis. Afrikában az AIDS-esek­­nek a fele gümőkórral is fertőzött, Eu­rópában és Észak-Amerikában a tize­dük. A HIV-pozitív gyermekek BCG- oltása gyászos eredményű. A korábbi siker bosszulná meg ma­gát? A nyolcvanas években már csak néhány megszállott orvos cikkezett a tbc-ről. Az elöregedett, el is kényel­mesedéit szakorvosok is meglepődtek, amikor a „lefutott” betegség újra ref­lektorfénybe került. Nálunk városnyi ember szenved tü­dőbajban. Ma 20 ezer nyilvántartott, 12 ezer aktív, 3* ezer fertőző tbc-s be­teg él közöttünk (1970-ben még 12 ezer fertőző). Az „új” tbc Magyaror­szágon azt jelenti, hogy a kilencvenes években megállt az új betegek számá­nak 45 éve tartó csökkenése: az idő­számítás elindult visszafelé. És vajon miért emelkedett a gümőkórosok kö­zött 80-ról 94 százaléknyira a jár­­ványtani szempontból veszélyesebb tüdőgümőkórosok aránya? (Utána a vese-tbc a leggyakoribb.) A városi munkásság (és a művészvi­lág?) hajdani betegsége ma inkább olyan elkülönülő csoportokat (szub­kultúrákat) érint, mint az alkoholis­ták, a hajléktalanok, a kábítószeresek és a munkanélküliek. Az USA-ban a hajléktalanok között a tbc-gyakoriság tízszerese-ötvenszerese az átlagnak, New Yorkban a hajléktalanok egyötö­de ellenálló baktériumtörzzsel fertő­zött. S az „új” tbc gyorsabb is.- Vezérigazgató betegem vagy ró­zsadombi betegem még nem volt ­­mondja az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetből nyugdíjba vonult dr. Tamás Ágnes. A tbc-térkép szerint a fertőzés a leg­magasabb Borsod, Hajdú, Szabolcs, Pest megyében és Budapesten. A pesti ■MM 1996. július 6., szombat Tbc-ábécé A tuberkulózis leggyakrabban a tüdőt támadja meg. Sokkal rit­kább a húgy-ivarszervi, a nyi­rokcsomó-, a csontízületi vagy agyhártya-tbc. Bakterológiailag igazolt a gü­mőkór, ha sikerül kimutatni a köpetben mikroszkóppal, te­nyésztéssel vagy a nálunk most bevezetendő genetikai vizsgálat­tal a fertőzést okozó Nicobakté­­riumot. Ha a tuberkulózis-fertőzésen átesettek (a BCG-oltottak) bőré­be speciálisan kezelt baktérium­kivonatot fecskendeznek, akkor ott többnyire bőrpír keletkezik, az illető tuberkulin pozitív. BCG-oltás: a legyengített élő baktériummal mesterségesen lét­rehozott fertőzés bizonyos vé­dettséget ad a tbc-vel szemben. Nem minden tbc-s fertőző. Az aktív, azaz a kezelésre szoruló betegek gyógyítás esetén nem ve­szélyeztetik a környezetet. Kozma: Más szabályozás kellene oldalon kétszer annyi az új megbete­gedés, mint Budán. A Koch-bacilus a sík VII., VIII. és IX. kerületet kedveli, és nem az I., II., XII. kerületet. A Ferencváros tbc-fertőzöttsége ha­sonló a szabolcsihoz. Szakemberek szerint azóta tudjuk, hogy ilyen rossz a szabolcsi helyzet, mióta egy agilis főorvos került oda. Vajon miért nem kutatják, hogy mitől hasonló a két el­térő terület? (Véletlenül derült ki, hogy a Déli pályaudvaron vagy bárhol összeszedett hajléktalant automatiku­san a VIII. kér. Vajdahunyad utca 3. alatti szállásra „könyvelik”, mert va­lamilyen címet kell írni a nyilvántar­tásba. A számukról azonban nincs adat.) Egy szociális betegséggel elég betegségként foglalkozni?- Túlságosan „tudományosak” va­gyunk! - mondja keserű mosollyal Sa­lamon Éva dr., a Korányi főorvosa. És hozzáteszi: - A szakmát nem érdeklik a szociális kérdések. A betegség terjedésének okai között előkelő helyen említik az idegenfor­galmat, a bevándorlást, azt a veszélyt, amit a tranzitország lét jelent, hogy keleti és déli szomszédainknál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. Lehet eb­ben némi túlzás, hiszen általában nem az említett szubkultúrák veszik a nya­kukba a világot. Nálunk a Menekült­­ügyi Hivatal 30-60 tbc-st jelent évente (a határállomásokon szűrik a megfi­­gyelteket). Ha még kétszer-háromszor ennyi gümős beteg érkezik netán ví­zummal is - mint az a csecsen, aki a Korányiban kötött ki -, arányuk az új betegek között még mindig csak leg­feljebb 2-3 százalék. Sokkal fontosabb ok ennél, hogy a társadalom „elfelejtette” a gümőkórt. Nem tart tőle, nem jár szűrésre. (Ta­valy 4,2 millióan vettek részt a kötele­ző szűrővizsgálaton, húsz éve 3 millió­val többen.) Elfelejtették a tbc-t az or­vosok is. Az egyik nagy kórházban egy orvos került az elmeosztályra, s dep­ressziója miatt csont és bőr lett, meg­halt. Akkor derült ki, hogy tbc-je volt. Amiatt fogyott. Manapság több beteg­ről csak a boncoláskor tudódik ki, hogy tbc-je volt. Nemegyszer súlyos állapotban ismerik fel, mi a baja. Né­melyik kavema akkora, amilyet ötven éve nem lehetett látni. A fiatal orvosok nem is igen talál­kozhattak tbc-sel. Pedig a gyors felis­merés fél gyógyulás, a kései fél halál. A tbc-be olyan országokban is bele­halhatnak néhány nap alatt, ahol min­den feltétel adva van a betegség felis­merésére és gyógyítására. Az elhunytak többsége 60 éven felü­li, de az arányuk csökken. Egy évtize­de még csak minden nyolcadik gümős halott tartozott a fiatalabb, a 35-49 éves korosztályba, most minden ötö­dik. Valószínűleg nem csupán azért, mert a munkanélküliség őket sújtja legvigasztalanabbul.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék