Népszabadság, 1997. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

1997. január 29., szerda ■ CIKKÜNK NYOMÁN Nemzeti jelleg és minőség Elgondolkoztató interjút közölt január 18-i számában a Népsza­badság (Az egész világ egy ki­sebbség). Tompa Gábor, a Ko­lozsvári Magyar Színház igazga­tó-főrendezője válaszolt az új­ságíró kérdéseire. Az interjú né­hány kijelentése személyesen érint (az a bizonyos marosvásár­helyi művészeti vezető én va­gyok), kötelességem tehát a vá­laszadás. Vegyük szépen sorjában: 1. Tompa Gábor: „Számomra különösen fájdalmas kimonda­ni, hogy néhai mesterem, Harag György egykor európai hírű ma­rosvásárhelyi színházának szin­te minden előadása a középsze­rűséggel, a nézhetőséggel küzd.” A Maros­vásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának utolsó húsz-egynéhány premier­jéből T. G. legjobb tudomásom szerint kettőt látott. Ugyaneb­ben az időszakban a inkriminált színház a kisvárdai határon túli magyar színházak fesztiválján kétszer nyerte el a fesztivál nagydíját (Mesél a bécsi erdő, Nem félünk a farkastól). A mi művészünk, Ferenczy István nyerte ez időszakban a legjobb férfi alakítás díját (Ugató ma­dár), a Nem félünk a farkastól 1995-ben pedig tulajdonképpen mindent megnyert ugyanott (a legjobb előadás, a legjobb ren­dezés: Mircea Cornisteanu, a legjobb férfi alakítás: Lohinszky Loránd, érdemes művész, a leg­jobb női alakítás: Farkas Ibolya, a legjobb női epizodista: Fodor Piroska. A két fődíjat és renge­teg egyéb díjat osztó zsűrikben Gerold László, Koltai Tamás, Nánai István...) Ugyanez az elő­adás a brassói Modern Dráma Fesztiválján (1995-ben) a leg­jobb román színházakkal ver­senyben a legjobb előadás díját nyerte el. Ebben a zsűriben kizá­rólag román anyanyelvű szak­emberek ültek. 1996-ban a T. G. által is látott Az öreg hölgy láto­gatását több szakmai kitüntetés is érte. Labancz Klára díszlet- és ruhatervező megosztva nyerte 1995 egész román színjátszásá­nak legjobb díszletéért járó dí­jat, az előadást beválogatták az év legjobb tizenkét romániai előadása közé, 1996 novemberé­ben pedig az előadás rendezője a brassói Modern Dráma Feszti­válon nívódíjat kapott­­ Victor Rebenciuc színészóriás mellett. Az 1995-ös zalaegerszegi szem­lére is beválogatták a színház stúdiós előadását (Strindberg: Júlia kisasszony). Az egyszemé­lyes válogató zsűri Jancsó Mik­lós volt. Erről ennyit. 2. T. G.: „Egy alkalommal a marosvásárhelyi Népújságban az ottani színtársulat művészeti vezetőjétől megkérdezték, mit szól ahhoz az interjúhoz, ame­lyet a Románia Liberának ad­tam. Arról a kitételről van szó, amelyben hangoztattam: a ma­gyar színházaknak elsődleges feladatuk, hogy értéket, jó minő­séget teremtsenek, jó színházat csináljanak. Minden egyéb má­sodrendű. Ő erre azt válaszolta, nem hiszi, hogy ezt mondtam volna, mert ezek Funar szavai. Jó lenne persze - ezt már én te­szem hozzá ha Funar a minő­séget kérné számon a magyar színházi kultúrán. Kollégám vá­laszában azonban ki lehet mu­tatni azt a félelmi mechaniz­must, gondolati önállótlanságot, amely nyomban működésbe jön, ha valaki eltér az »elvárásoktól«. Ő azt a formulát ismeri, hogy a színház fő feladata a magyar nyelv védelme, minden egyéb másodrendű. Nem nehéz ebben tetten érni a demagógiát, tudni­illik, hogy ily módon bármely rossz előadás felmenthető a mű­vészi felelősség alól, csupán azért, mert magyar nyelven hangzanak el a dialógusok. Bi­zonygassam, hogy a magyarság­nak a színvonaltalansággal lehet a legtöbbet ártani?” S most lássuk a tényeket: íme egy részlet a Románia Liberóban közölt beszélgetésből: „Sajnos a romániai magyar színtársulatok, akárcsak az egész magyar kultú­ra, nagyon aktívan dolgoznak saját felszámolásukon, mert mindaddig, amíg úgy tartják és hirdetik, hogy szimbolikus (nemzeti, politikai, etnikai) in­tézmények, olyan mocsárba me­rülnek, amelyből nem tudnak kimászni. Nullává kezdenek vál­ni. Semmilyen figyelmet nem szentelnek a művészi és szakmai minőségnek, ez a válság pedig a marosvásárhelyi színiiskola ko­moly hiányosságaival társul (ugyanez a veszély Kolozsváron is fennáll), ahol odajutottak, hogy nagyon sok közepes vagy nagyon gyenge színész ad elő, tanárkodik.” Az inkriminált válaszom ugyanott: „Én ezt a néhány mon­datot emberi tévedésnek tartom, ami még megbocsátható. De poli­tikai tévedésnek is, ami már ke­vésbé bocsánatos, és a többi ro­mániai magyar színházakban dolgozó művészek munkájának a becsmérlését is tartalmazza, amit teljesen irreálisnak és megenged­hetetlennek tartok. Nem is va­gyok benne biztos, hogy ez Tom­pa Gábor nyilatkozata, szerin­tem ezek Funar szavai. Szembe­állítani a nemzetit a minőséggel, divatos, de alattomos, alantas el­járás. Teljesen nyilvánvaló, hogy a nemzeti nem zárja ki az értéket, sőt. Szentül hiszem, hogy egy ki­sebbségi kultúrában kizárólag a nemzeti érték az, amely hosszú távon előremutat. Annak, ami európai kitekintésben is értékes lehet, annak elsősorban nemzeti gyökerei kell hogy legyenek, és ez hatványozottan érvényes egy vészhelyzetben működő kultúrá­ban.” Persze tudom, voltak, vannak és lesznek közepes, esetleg gyen­ge előadásaink is. De vannak és lesznek nagyszerűek is. Mint mindenhol a világon. Lelkünk rajta. Egyébként igaza is lehetne T. G.-nek: ő egy nagyobb kultú­ra része akar lenni. Végső soron egy esős délután Csingiz Ajtma­­tov is elkezdett oroszul írni. De a Versenyló halálát még az anya­nyelvén írta. Kirgizül: Kincses Elemér KULTÚRA MAGYAR TELEVÍZIÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (MTV Rt.) A korszerű részvénytársaság pénzügyi, számviteli rendszerének bevezetéséhez, valamint a szükséges szerkezeti és szervezeti átalakítások véghezviteléhez gazdasági-pénzügyi főigazgatót keres. Szükséges feltételek: • közgazdasági egyetemi végzettség (pénzügy szak) • számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató szervezeti egység vezetésére feljogosító szakképesítés • legalább 3 éves szakmai gyakorlat pénzügyi, gazdasági vezetőként részvénytársaságnál, illetve pénzintézetnél • pénzügyi, számviteli és adójogszabályok átfogó ismerete • pénzügyi menedzseri kvalitások, referenciák • médiaterületek esetleges ismerete • 30-55 év közötti életkor. Jelentkezési feltételek: • iskolai végzettségeket tanúsító dokumentumok másolata • részletes szakmai önéletrajz • 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezési határidő: 1997. február 15. A munkakör 1997. március 1-jétől betölthető. Bérezés megegyezés szerint. A munkaterület rövid, jellemző leírása: • a médiatörvényben foglalt átalakuláshoz kapcsolódó pénzügyi-gazdasági tevékenység irányítása • pénzügyi tervezés, az MTV Rt. foglalkoztatási és jövedelempolitikájával, fejlesztési politikájával kapcsolatos pénzügyi számítás • az MTV Rt. tevékenységével kapcsolatos pénzügyi döntések előkészítése • a gazdálkodással kapcsolatos jövedelmezőségi, likviditási, hatékonysági számítások elvégzése • kockázat elkerülésére, mérséklésére vonatkozó javaslatok kimunkálása • pénzforgalmi elszámolások rendjének kialakítása, karbantartása, ellenőrzése • az adókötelezettségekkel és a társadalombiztosítással kapcsolatos pénzügyi feladatok irányítása. A jelentkezéseket az alábbi címre kérjük: MTV Rt. elnöki titkárság 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. 70915 KJ NÉPSZABADSÁG \\ Béke, szeretet meg ilyesmi A The Broadway Musical Company Hair-előadásáról Aki azt hiszi - én azt hittem -, hogy New York az New York, és ha onnan érkezik egy társulat, hogy musicalt játsszon, akkor itt beindul minden, lesz zene, ének, tánc, színpadkép és profizmus, az kicsit kényelmetlenül érezte magát a The Broadway Musical Company Hair-előadása alatt. A harmadosztály New Yorkban is csak harmadosztály, Budapestre érve is legfeljebb másod. Kicsit becsapós a kompánia neve, a Broadway nem az, ahonnan jöt­tek, hanem ahová vágynak. Egy vagy kettő közülük kisebb szere­pek erejéig el is juthat még oda, ha megfelelő mennyiségű ének­es táncórát vesz, és akkor majd olyan segítőkkel dolgozhat, akiknek nem csak háromnegyed óra elteltével tűnik föl, hogy rosszul keverik a zenét, és az énekesekből alig lehet hallani valamit. Mindazonáltal nem szélhá­mosság az előadás, de nem is minőség. Néhány elfogadható hangú színész megnövesztette a haját, sőt a Bukowskit játszó Joseph Russo olyan tehetséges­nek találtatott, hogy még haj sem kellett neki, adtak rá egy teljesen idétlen szőke Koncz Zsuzsa-frizurát. A tánctudás erős házibulista színvonalú, de ennyivel is át tudtak vergődni az előadáson. Vándorszínészek Európában. Sehol nem marad­nak sokáig, a befektetés sem nagy, nincs díszlet, jelmeznek megteszi a saját szakadt gatya is, így aztán a bukás elmarad. Egyébként pedig a darab még félholt állapotában is érdekes. Nem azért, mert hiteles tudó­sítás volna a nyugtalan 1968- ról. A Hairnek annyi köze van a hippimozgalomhoz, amennyi a tévéreklámnak a boldog élet­hez. A zene leplezetlenül, néha már szemtelenül színpadi slá­gerparádé. Csodálatos azonban az érzék, ahogyan a szerzők rá­jöttek, hogy a hippiromantika voltaképpen mennyire teátrális, hogy a színes ruhák mennyire jelmezszerűek, hogy elég ez a történet nélküli történet - hi­szen a musical cselekménye nem is emlékeztet a filmre -, és a kész dalok vérizzadásos szín­házi eseménnyé formálása meg­érett a színpadra. Akad néhány szerencsétlen, aki komolyan veszi az egészet, ők aztán a békejelvényes póló­jukban, trapézgatyájukban majdnem annyira feltűnőek, mintha lovagi páncélban jöttek volna el a kongresszusi központ­ba. A többiek előadás után visszakapcsolják mobiltelefon­jukat, kocsiba szállnak, és elkül­dik az előttük totojázó marhát az anyjába. Peace és love. Fáy Miklós Nem szélhámosság, de nem is minőség MTI-FOTÓ Tankönyvrendelés, avagy kiadók versenyben Hivatalosan már csak néhány nap van hátra, hogy az általános és a középiskolák megrendelhessék a jövő tanévre szóló tankönyveket, noha a megrendelőlapokat, illetve az országos tankönyjegyzéket csak a múlt hét végén, illetve a mostani elején kapták meg az intéz­mények. A csúszás miatt a kiadók természetesen a február első fe­lében postázott igényléseket is elfogadják - jelezte a Népszabadság­nak Durst Győző, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tan­könyv- és taneszközirodájának vezetője. A jövő évi országos tan­könyvlistán 128 kiadó mintegy háromezer kötete szerepel, közöttük több mint 250 új tankönyv és tanulást, tanítást segítő kiadvány. Míg hajdan a kiadók jórészt az állami megrendelések végre­hajtói voltak, most a kivitelezés mellett a könyvekkel kapcsola­tos tartalmi munka is rájuk há­rul, s ez igen éles versenyt te­remtett - mondta Ábrahám Ist­ván, a Nemzeti Tankönyvkiadó vezérigazgatója. Az alig fél év­tizede még monopolhelyzetben lévő kiadó jelenleg a tankönyv­­piac 50-55 százalékát öleli fel - ez 1400-féle kiadványt jelent. A legtöbb, 104 új kötettel az NTK vezet az országos tankönyvlis­tán. Új tankönyveik legna­gyobb vonzereje: magtanköny­veket adnak ki szatellitkiadvá­nyokkal. Azaz a magtankönyv tartalmazza az adott tantárgy alaptudnivalóit, míg a szatellit­kiadványok az ehhez kapcsoló­dó témaköröket különböző mélységben fejtik ki. Legfris­sebb újításuk a modulrendszerű tankönyv, amelyet az informa­tika után biológiából is szeret­nének elkészíteni. A tananyagot kis témakörökre bontották fel. Az öt év alatt négyszáz tan­könyvet megjelentető Dinasztia Kiadó komplex taneszközcsalá­dokkal hívta föl magára a figyel­met. Ezeknek egyaránt része a NAT szellemében készült tartós tankönyv, a munkafüzet, a taná­ri kézikönyv és a kivehető óra­vázlatokkal készülő tanmenetja­vaslat. Számos tankönyvükhöz szemléltető készletet is mellé­kelnek - tudtuk meg Farkas Jó­zsef­né ügyvezető igazgatótól. A tartalom mellett az ár is versenytét lett, ezért a kiadók jelentős része jóval a megenge­dett 18 százalékos emelés alatt marad, s akadnak igen nagy kedvezményt nyújtó kiadók is, mint például az Apáczai vagy a Calibra Kiadó. Az iskolákban tájékozódva megtudtuk: a legnagyobb gond, hogy a pedagógusoknak nincs elég idejük megismerni az aján­lott tankönyveket. A legna­gyobb reményt a naprakész in­formációval szolgáló számító­­gépes rendszerektől várják, amelyek részben már működ­nek: a szakmai tankönyvekről a Nemzeti Szakképzési Intézet­ben, a közismeretiekről pedig az Országos Közoktatási Inté­zetben lehet többet megtudni. Gy. Sz. É. Az Ady-kutatás gyásza Kolozsvárott meghalt Bustya Endre, az Ady­­kutatás egyik legszorgalmasabb és legkiválóbb művelője, akitől mindannyian, akik ezt a ne­héz mesterséget műveljük, sokat tanultunk. Nehéz élet után, hetvenéves korában érte a halál. A negyvenes évek végén, alighogy tanul­mányait befejezte, bebörtönözték, mert sokszo­rosította Végvári-Reményik Eredj, ha tudsz című versét. Szabadulása után a régi magyar irodalommal foglalkozott és a marosvásárhelyi Teleki Tékában dolgozott, ahol szorgalma és kutatási eredményei miatt gyanússá vált, tehát elbocsátották. Egy darabig fizikai munkával kereste kenyerét, majd fölkerült Kolozsvárra, ahol egyetemi tanulmányait is végezte. Itt a Korunk szerkesztőségének tagja lett. Ettől kezdve főként Ady munkásságát kutatta. Nincs még egy Ady-kutató, aki olyan példás rendben őrizte kutatási eredményeit, és aki annyi új fölfedezést tett volna hőséről, mint Bustya. Végig fény­képezte Erdély összes Ady­­emlékhelyét. Egyszer együtt voltunk Csúcsán, és amíg én Gogánét szóval tartottam franciául (pedig tudott magyarul), ő megörökítette a csúcsai park összes fáját, minden padot, ahol Ady valaha ült és halálra voltán nézte a vasúti síneket, amelyeken a katonavonatok északnak vágtatnak. Sajtó alá rendezte Ady novelláit. A nyolcva­nas évekig tanulmányokat is publikált Adyról. Utána azonban elhallgatott. Családi konfliktu­sokból eredő ideggyöngeség bénította, ha nem is kutatómunkáját, de publikálási készségét. Hívtuk Magyarországra. Itt megtalálta volna nyugalmát, és tovább dolgozhatott volna. Meg­élhetési körülményei is jobbak lettek volna. De ő ragaszkodott szülőföldjéhez, haláláig kitar­tott a Végvári-vers jelszava mellett: „Én itthon maradok”. Vezér Erzsébet

Next