Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-17 / 63. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1997. március 17., hétfő 1848-ra emlékezett az ország Ünnepségek és politikai nyilatkozatok a forradalom és szabadságharc évfordulóján MUNKATÁRSAINKTÓL Az 1848-as forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából szombat reggel az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság állami lobogóját. Az ünnepi eseményen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Horn Gyula miniszterelnök, a kormány több tagja, valamint megjelentek a parlamenti pártok és a diplomáciai testület képviselői is. A zászlófelvonást követően a Kossuth-szobornál koszorút helyezett el a köztársasági elnök, a házelnök és a miniszterelnök. Az ünnepség után a közjogi méltóságok és a téren jelen lévő budapesti polgárok elindultak a központi ünnepség színhelyére, a Múzeumkertbe. Gál: Céljaink azonosak Európával A Nemzeti Múzeum előtt sok ezer budapesti polgár előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke rámutatott, nemzeti felemelkedésünk csak úgy valósítható meg, ha céljaink illeszkednek a világ és különösen Európa céljaihoz. A szónok szerint nincs nemzeti felemelkedés szociális haladás nélkül. A szabadságharc tragikus sorsa bizonyítja, hogy a nemzeti függetlenség csak akkor válik tartósan az egész nemzet ügyévé, ha a társadalom döntő többsége valóban lehetőséget kap szociális helyzetének jobbítására. A fővárosi önkormányzat Március 15. téri megemlékezésén Demszky Gábor főpolgármester a szabadság, az emberi méltóság, a rend és a biztonság, valamint a konszolidált viszonyok fontosságát hangsúlyozta. A több száz résztvevő előtt a főpolgármester utalt a 149 éve történtekre, majd rámutatott: iháréius hősei számára a szabadság és a konszolidált ország volt a fontos. Szerinte nem lehet tétlenül nézni, hogy a szabadságban eluralkodjék a szegénység, hogy a szabadság alkalmat teremtsen a közbiztonság szétverésére. Nem lehet alternatíva az a politika, amely a szabadságot visszaélésre, az emberi kiszolgáltatottság fokozására használja. Horn Gyula miniszterelnök az Operaházban rendezett szombati ünnepi megemlékezésen úgy fogalmazott: a nemzet történelme során még soha nem rendelkezett az önállóság, a szabad választás akkora lehetőségével, mint korunkban. A kormányfő beszédében rámutatott, egyszerűbb az elődök múltbeli cselekedeteire hivatkozni a ma feladatainak teljesítése helyett. - Túl sokan kapkodnak a zászló nyele, de kevesebben a feladat után, amit a lobogó jelképez - jegyezte meg a kormányfő. Majd hozzátette: a szélsőségekkel szemben minden jóakaratú embernek küzdenie kell, ez nem csupán kormányzati feladat. Világossá kell tenni, hogy az igazságosság és a jog uralkodik az országban. - Csak úgy könnyíthetünk a nélkülözéstől szenvedők terhein, ha a jog asztalánál mindenki egyaránt foglal helyet. El kell érnünk, hogy Magyarország a fejlett és virágzó államok sorába emelkedjen. Ez teremti meg az új nemzedékek ígéretes jövőjét - emelte ki Horn Gyula. Az MDF hagyományainak megfelelően, a Bem-szobor előtt tartotta meg központi ünnepségét. Az ünnepség szónoka, Gémesi György ügyvezető elnök ismertette azt a 12 pontot, amelyet a Magyar Demokrata Fórum által meghirdetett pályázatra érkezett javaslatok alapján állítottak össze. Az MDF központi ünnepségén az előzetes tervekkel ellentétben nem jelent meg Mizsei Zsuzsanna, a KDNP országos választmányának elnöke. Orbán: Megtagadták a rendszerváltást Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke este a budavári Dísz téren, a budai önkormányzatok által rendezett március 15-i fáklyás megemlékezésen tartott beszédet. A pártelnök kijelentette: az ország kormányrúdjánál állók nyíltan szembefordultak a rendszerváltás kiteljesítésének programjával, és azt meg is tagadták. Orbán szerint a valódi rendszerváltás hívei értetlenül álltak az előtt, hogy a szabadságát visszanyert nemzet hogyan vehette önszántából s látható boldogsággal ismét nyakába korábbi elnyomóit és tönkretevőit, akiktől 1990-ben még oly nagy örömmel megszabadult. Gyulán incidensek nélkül emlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulójáról. Bár előzetesen a fürdőváros ellenzéki politikusai tiltakoztak a szónok személye, Pető Iván, az SZDSZ elnöke ellen, végül szombat délelőtt minden politikai erő képviselője elhelyezte koszorúját a Petőfi-szobornál. Pető Iván, akit mint történészt és országgyűlési képviselőt láttak vendégül Gyulán, történelmünk jeles eseményeinek azonos szimbolikájára hívta fel a hallgatóság figyelmét. 1848 eszmevilága és jelképrendszere megjelent az ’56-os forradalom és szabadságharc, valamint az 1989-es rendszerváltás időszakában is - mondta. A polgári átalakulás történelmi értékei az érdekérvényesítés és a törvényesség. 1848 eszmeisége a mai magyar politikára is hatást gyakorol, hiszen a reformerek, radikálisok, forradalmárok és konzervatívok is innen merítenek. Elődeink azonban közösként vallották a szabadelvű indíttatást, a szabadság tiszteletét és a magyar nemzet iránti elkötelezettséget. Érdekegyesítésük sikeres volt - a nemzet egyként védte szabadságát hiszen a magyar forradalom és szabadságharc nem bukott el, hanem két nagyhatalom egyesített hadserege kellett a leveréséhez. Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője szombaton Hódmezővásárhelyen, a Kossuth-szobor előtt rendezett városi emlékünnepségen hangoztatta: a forradalom és szabadságharc talán legfontosabb üzenete, hogy nemzeti egység, az erők összefogása és nemzeti elkötelezettség nélkül sem forradalom, sem békés rendszerváltás nem hajtható végre. Sarkadon Lezsák Sándor, az MDF elnöke szerint az 1848-as forradalom 150. évfordulójára készülve az a kérdés, hogyan leszünk képesek megteremteni azt a nemzeti összefogást, amely túlmutat a jobb- és baloldali szempontokon, s amely hosszú távon elvezet a nemzeti megegyezéshez. A tűzzel játszik, aki akármelyik oldalról lázit, aki csak kívánságokat fogalmaz meg, de megoldást nem javasol; lázit és darabokra szaggat az, aki művelődési házak dübörgő vastapsában éli ki magát, s amikor cselekedni kell, nem képes rá. De a tűzzel játszik az a kormányzat is, amelyik megoszt, kifáraszt és időt húz - állapította meg. Miskolcon politikai vita hatotta át a március 15-i ünnepséget. A Fidesz, az MDF, az MDNP, az FKGP és a MIÉP miskolci vezetői közös nyilatkozatban ítélték el, hogy Tompa Sándor, az MSZP miskolci szervezetének elnöke mint országgyűlési képviselő a városi ünnepség végén a Petőfi-szobornál beszédet mondhatott. Délután a kisgazdapárt megyei szervezete által rendezett nagygyűlésen Torgyán József mondott beszédet. A párt elnöke ünnepi beszédében sérelmezte, hogy a koszorúzás helyszínén a miskolci ellenzéki politikusok nem mondhattak beszédet. Több tízezren mentek el a MIÉP nagygyűlésére a Hősök terére teknős miklós felvétele A MIÉP nyolcpontos programja A keresztény nemzeti pártok, mozgalmak összefogását sürgették szombati nagygyűlésükön a Magyar Igazság és Élet Pártjának szónokai, köztük a KDNP és az FKGP alelnökei is. A Kálvin térről és a Szent István térről induló, a MIÉP által tüntető meneteknek nevezett felvonulók délután egy órára értek a Hősök terére. Itt Csurka István, a MIÉP elnöke köszöntötte a több tízezresre duzzadt tömeget, mint mondotta: a nemzet legjobbjait. Csurka ezért az ünnepséget nemzetgyűléssé nyilvánította, és közfelkiáltással elfogadtatott a tömeggel egy nyolcpontos programot. E szerint a kormánynak azonnal teljesítenie kell a tüntető gazdák valamennyi követelését, Medgyessy Péter pénzügyminiszternek és Surányi Györgynek, a Nemzeti Bank elnökének azonnal le kell mondania, és nem hagyhatják el az ország területét. A közalkalmazottak, katonák, rendőrök, egészségügyi dolgozók bérét haladéktalanul emelni kell és le kell állítani a privatizációt. G. Nagyné Maczó Ágnes, a Független Kisgazdapárt alelnöke, az Országgyűlés alelnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy felelős magyar politikusként és nem magánemberként szólal fel. Visszautasította, hogy külföldről ismét beavatkoznak a magyar belpolitikába, utalva arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét, Giczy Györgyöt az Európai Kereszténydemokrata Unió képviselői óvták attól, hogy felszólaljon a MIÉP gyűlésén. Helyette Báthori Gábor KDNP-alelnök lépett a mikrofonhoz, aki Maczó Ágneshez hasonlóan arról beszélt, hogy most már nem keletről, hanem nyugatról, az IMF-től és a Világbanktól kapjuk az utasításokat. Szabó Albert, az MNSZ nyilas utódszervezet vezetője a fővárosi rendezvényükön részt vevő mintegy kétszáz, döntően 13-17 év közötti fiatal előtt mondott beszédet. Megzsarolták a szabaddemokratákat MUNKATÁRSUNKTÓL Előzetes letartóztatásban van az a fiatal gyöngyösi férfi, aki az SZDSZ-től ötmillió forintot próbált kizsarolni. Lapunk információi szerint P. A. néhány héttel ezelőtt jelentkezett a szabaddemokraták elnökénél. A párt vezetőjével nem találkozott ugyan, de az egyik közeli munkatársával igen. A gyöngyösi fiatalember előadta, hogy olyan információk birtokában van, amelyek kompromittálhatják az SZDSZ-t. A párt azonnal értesítette a rendőrséget a történtekről. A rendőrség ezután rögzítette a párt illetékesei és P. A. telefonbeszélgetéseit, videóra vették a személyes találkozókat, és megjelölt pénzt kölcsönöztek a pártnak. Miután a megbízott átadta a „hallgatás áraként” megszabott ötmillió forintot, P. A. aláírt egy hallgatási nyilatkozatot. A rendőrség ekkor vette őrizetbe a gyöngyösi férfit. Értesülések szerint a fiatalember eddig ellentmondásos vallomásokat tett, többször hivatkozott pártkapcsolataira, és közölte, hogy cége részt vett az 1994-es választási kampányban is. E cég, a Grafo-Max Kft. szerezte meg állítólag a BKV-buszok és több megyei Volán-vállalat reklámfelületeit, de ezeket továbbadta egy másik cégnek. P. A. egyes információk szerint azzal próbálta megzsarolni az SZDSZ-t, hogy húszmillió forintot meghaladó összegű tételt szabálytalanul könyvelt el a két évvel ezelőtti kampányában. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője lapunknak elmondta: rendkívül aggasztónak tartja, hogy politikai pártok is a zsarolás céltáblájává váltak. Fodor Gábor szerint ez a sajnálatos tény a hazai közállapotok eredménye. Megnyugtatónak tartotta ugyanakkor, hogy a rendőrség gyorsan és hatékonyan intézkedett az ügyben. Vita a végkielégítés alapjáról Az Alkotmánybíróság ma várhatóan dönt arról a kérésről, hogy semmisítse meg az Országgyűlés elnökének munkáltatói jogait az átvilágítóbírók felett. Az átvilágítók a közelmúltban kérték a legfőbb bírói testület jogértelmezését annak az ellentmondásnak a feloldására, hogy a testület munkáltatója, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke maga is parlamenti képviselő, tehát a törvény előírja az ő ellenőrzését is. Az átvilágítók úgy vélik, hogy ha elvégeznék a saját munkáltatójuk ellenőrzését, akkor mulasztásos jogszabálysértést követnének el. Az ügynöktörvény e passzusának hiányosságáról az elmúlt héten már tárgyalt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A testület kezdeményezi a törvény módosítását, a házelnök munkáltatói jogainak törlését. A legfőbb bírói testület megvitatja azt az indítványt is, amely szerint alkotmányellenes, hogy az ügyész azonnal felfüggesztheti a közerkölcsöt vagy mások személyiségi jogát sértő sajtótermék nyilvános közlését. Az Alkotmánybíróság napirendjén szerepel az a beadvány is, amely kifogásolja, hogy a köztisztviselő felmentése esetén a végkielégítést nem az átlagkereset, hanem az illetmény alapján számolják. I. B. Több pénz a rendőrségnek MUNKATÁRSUNKTÓL A német hitelről és a rendőrség pénzügyi helyzetének megerősítéséről tárgyalt pénteki ülésén a gazdasági kabinet. Magyarország gazdasági helyzete jelentősen javult az utóbbi időben, ezért a német fél is úgy ítéli meg, hogy kedvezőbb irányba lehet módosítani a német hitelkeret feltételeit - mondta el az ülés után Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Mint ismeretes, megközelítőleg két éve született megállapodás arról, hogy Magyarország a német szövetségi kormány és a német tartományok által garantált hitelekhez juthat. A hitelkeret összege először egymilliárd márka volt, később ez 1,3 milliárd márkára emelkedett. A pénzügyminiszter kifejtette: a kedvezőbb feltételeket mind a már megkötött, mind pedig a még készülő szerződéseknél érvényesítik a felek. A kabinet tárgyalt a rendőrség finanszírozási gondjairól is. A kabinet támogatta azt az elképzelést, hogy 100-200 millió forintot kapjon a testület a rendőrtiszti főiskolások korábbi szolgálatba állásának támogatására, az alkalmazási feltételeik javítására. A tervek szerint technikai fejlesztésekre a rendőrség ötmilliárd forintot kapna, amit elsősorban a járműpark korszerűsítésére és a nyomozati munka feltételeinek javítására használhat fel. A gazdasági kabinet azt is támogatta, hogy központi segítséggel rendezni kell a testület felhalmozott adósságát. Októberben indulhatnak a kereskedelmi rádiók A tervek szerint októberben már megkezdheti működését a magánkézbe kerülő Danubius és a másik országos kereskedelmi rádióadó. A két műsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó pályázattervezet legkésőbb holnap jelenik meg a Művelődési Közlönyben. Mindkét rádiócsatorna használati jogosultsága hét évre szól, legkevesebb 3 milliárd forintért (25 százalékos áfával). A versenyben előnyt élvez az ennél nagyobb öszeget ajánló pályázó. A szerződés megkötésekor az összeg 30 százalékát és az ezzel arányos áfát kell kifizetni. A pályázat feltételei között szerepel, hogy a két csatornán főműsoridőben tizenöt perc, minden két órában további öt perc hírműsort kell sugározni. Ezenkívül az idő tíz százalékában közszolgálati műsort kell tartalmaznia az adásnak. A napi műsoridő legalább 45 százalékának magyar nyelvűnek, a zenei műsorszámok legalább 25 százalékának magyarországi gyártásúnak kell lennie. A pénteki tájékoztatón Révész T. Mihály, az ORTT elnöke és Doros Béla, a Posta Rt. vezérigazgatója elmondta, elsősorban a közületi tévé-előfizetőknél remélnek eredményesebb díjbeszedést a jövőben. Ennek érdekében a díjbeszedési pályázatot elnyert Posta különböző felhívásokkal, akciókkal keresi meg az előfizetőket. A postás azonban díjbeszedő és nem végrehajtó lesz - jegyezte meg a vezérigazgató. V. Gy. Átadták a Vasvári Pál-díjat MUNKATÁRSUNKTÓL Az újságírói szolidaritás fontosságáról, a mértékletességről beszélt pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőjében a Sajtószakszervezetnek a Magyar Sajtó Napja alkalmából rendezett hagyományos megemlékezésén a budapesti Pilvax kávéházban. Az ünnepségen elhangzott a Sajtószakszervezet Gondolatok a sajtószabadságról című, a sajtó mai állapotát áttekintő kritikus helyzetelemzése. A rendezvényen átadták a szakszervezet 1992-ben alapított Vasvári Pál-díjait. A jelképes ezüst laptekercset minden évben azoknak a sajtóorgánumoknak ítélik, ahol példaértékű a munkaadók és a munkavállalók kapcsolata, érvényes kollektív szerződés rendelkezik a munkatársak jogairól és azt betartják, és ahol garantálva van a szociális biztonság, illetve a munkahelyi demokrácia. Mindezek alapján ebben az évben az Axel Springer Magyarország Kiadói Kft. és a Fank Verlag und Druckereihez (FVD) tartozó Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. vezetői vehették át a díjat. Az ünnepségen kiosztották a Magyar Vöröskereszt Média-díját is, amelyet az idén Légrádi Eszter kapott. Tábornoki kinevezések Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke - a belügyminiszter előterjesztésére - március 15-i hatállyal dandártábornokká nevezte ki Babos Albert határőr ezredest, Prókai Béla határőr ezredest, Lovász József határőr ezredest, Sutka Sándor rendőr ezredest. Az igazságügy-miniszter előterjesztésére dandártábornokká nevezte ki Csóti András büntetés-végrehajtási ezredest. A honvédelmi miniszter előterjesztésére Fodor Lajos vezérőrnagyot altábornaggyá, Cserhalmi Mihály dandártábornokot és Havril András dandártábornokot vezérőrnaggyá, Kovács István nyugállományú altábornagyot és Váradi Gyula nyugállományú altábornagyot nyugállományú vezérezredessé, Kovács Sándor nyugállományú ezredest és Sankó István nyugállományú ezredest nyugállományú dandártábornokká nevezte ki.