Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1997. március 17., hétfő 1848-ra emlékezett az ország Ünnepségek és politikai nyilatkozatok a forradalom és szabadságharc évfordulóján MUNKATÁRSAINKTÓL Az 1848-as forradalom és sza­badságharc 149. évfordulója al­kalmából szombat reggel az Or­szágház előtt, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mel­lett felvonták a Magyar Köztár­saság állami lobogóját. Az ün­nepi eseményen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és Horn Gyula miniszterelnök, a kormány több tagja, valamint megjelentek a parlamenti pár­tok és a diplomáciai testület képviselői is. A zászlófelvonást követően a Kossuth-szobornál koszorút he­lyezett el a köztársasági elnök, a házelnök és a miniszterelnök. Az ünnepség után a közjogi mél­tóságok és a téren jelen lévő bu­dapesti polgárok elindultak a központi ünnepség színhelyére, a Múzeumkertbe. Gál: Céljaink azonosak Európával A Nemzeti Múzeum előtt sok ezer budapesti polgár előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke rámutatott, nemzeti felemelke­désünk csak úgy valósítható meg, ha céljaink illeszkednek a világ és különösen Európa cél­jaihoz. A szónok szerint nincs nemzeti felemelkedés szociális haladás nélkül. A szabadság­­harc tragikus sorsa bizonyítja, hogy a nemzeti függetlenség csak akkor válik tartósan az egész nemzet ügyévé, ha a társa­dalom döntő többsége valóban lehetőséget kap szociális helyze­tének jobbítására. A fővárosi önkormányzat Március 15. téri megemlékezé­sén Demszky Gábor főpolgár­mester a szabadság, az emberi méltóság, a rend és a biztonság, valamint a konszolidált viszo­nyok fontosságát hangsúlyozta. A több száz résztvevő előtt a fő­polgármester utalt a 149 éve történtekre, majd rámutatott: ihár­éius hősei számára a sza­badság és a konszolidált ország volt a fontos. Szerinte nem lehet tétlenül nézni, hogy a szabad­ságban eluralkodjék a szegény­ség, hogy a szabadság alkalmat teremtsen a közbiztonság szét­verésére. Nem lehet alternatíva az a politika, amely a szabadsá­got visszaélésre, az emberi ki­szolgáltatottság fokozására használja. Horn Gyula miniszterelnök az Operaházban rendezett szom­bati ünnepi megemlékezésen úgy fogalmazott: a nemzet tör­ténelme során még soha nem rendelkezett az önállóság, a sza­bad választás akkora lehetősé­gével, mint korunkban. A kor­mányfő beszédében rámutatott, egyszerűbb az elődök múltbeli cselekedeteire hivatkozni a ma feladatainak teljesítése helyett. - Túl sokan kapkodnak a zászló nyele, de kevesebben a feladat után, amit a lobogó jelképez - jegyezte meg a kormányfő. Majd hozzátette: a szélsőségekkel szemben minden jóakaratú em­bernek küzdenie kell, ez nem csupán kormányzati feladat. Vi­lágossá kell tenni, hogy az igaz­ságosság és a jog uralkodik az országban. - Csak úgy könnyít­­hetünk a nélkülözéstől szenve­dők terhein, ha a jog asztalánál mindenki egyaránt foglal he­lyet. El kell érnünk, hogy Ma­gyarország a fejlett és virágzó államok sorába emelkedjen. Ez teremti meg az új nemzedékek ígéretes jövőjét - emelte ki Horn Gyula. Az MDF hagyományainak megfelelően, a Bem-szobor előtt tartotta meg központi ünnepsé­gét. Az ünnepség szónoka, Gé­mesi György ügyvezető elnök ismertette azt a 12 pontot, ame­lyet a Magyar Demokrata Fó­rum által meghirdetett pályá­zatra érkezett javaslatok alap­ján állítottak össze. Az MDF központi ünnepségén az előzetes tervekkel ellentétben nem jelent meg Mizsei Zsuzsanna, a KDNP országos választmányának el­nöke. Orbán: Megtagadták a rendszerváltást Orbán Viktor, a Fidesz - Ma­gyar Polgári Párt elnöke este a budavári Dísz téren, a budai ön­­kormányzatok által rendezett március 15-i fáklyás meg­emlékezésen tartott beszédet. A pártelnök kijelentette: az ország kormányrúdjánál állók nyíltan szembefordultak a rendszervál­tás kiteljesítésének programjá­val, és azt meg is tagadták. Or­bán szerint a valódi rendszer­­váltás hívei értetlenül álltak az előtt, hogy a szabadságát visszanyert nemzet hogyan ve­hette önszántából s látható bol­dogsággal ismét nyakába ko­rábbi elnyomóit és tönkretevőit, akiktől 1990-ben még oly nagy örömmel megszabadult. Gyulán incidensek nélkül em­lékeztek a magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordu­lójáról. Bár előzetesen a fürdő­város ellenzéki politikusai tilta­koztak a szónok személye, Pető Iván, az SZDSZ elnöke ellen, végül szombat délelőtt minden politikai erő képviselője elhe­lyezte koszorúját a Petőfi-szo­­bornál. Pető Iván, akit mint tör­ténészt és országgyűlési képvi­selőt láttak vendégül Gyulán, történelmünk jeles eseményei­nek azonos szimbolikájára hívta fel a hallgatóság figyelmét. 1848 eszmevilága és jelképrendszere megjelent az ’56-os forradalom és szabadságharc, valamint az 1989-es rendszerváltás idősza­kában is - mondta. A polgári átalakulás történelmi értékei az érdekérvényesítés és a törvé­nyesség. 1848 eszmeisége a mai magyar politikára is hatást gya­korol, hiszen a reformerek, radi­kálisok, forradalmárok és kon­zervatívok is innen merítenek. Elődeink azonban közösként vallották a szabadelvű indítta­tást, a szabadság tiszteletét és a magyar nemzet iránti elkötele­zettséget. Érdekegyesítésük si­keres volt - a nemzet egyként védte szabadságát hiszen a magyar forradalom és szabad­ságharc nem bukott el, hanem két nagyhatalom egyesített had­serege kellett a leveréséhez. Isépy Tamás, a KDNP frak­cióvezetője szombaton Hódme­zővásárhelyen, a Kossuth-szo­­bor előtt rendezett városi emlékünnepségen hangoztatta: a forradalom és szabadságharc talán legfontosabb üzenete, hogy nemzeti egység, az erők összefogása és nemzeti elkötele­zettség nélkül sem forradalom, sem békés rendszerváltás nem hajtható végre. Sarkadon Lezsák Sándor, az MDF elnöke szerint az 1848-as forradalom 150. évfordulójára készülve az a kérdés, hogyan le­szünk képesek megteremteni azt a nemzeti összefogást, amely túl­mutat a jobb- és baloldali szem­pontokon, s amely hosszú távon elvezet a nemzeti megegyezés­hez. A tűzzel játszik, aki akár­melyik oldalról lázit, aki csak kí­vánságokat fogalmaz meg, de megoldást nem javasol; lázit és darabokra szaggat az, aki műve­lődési házak dübörgő vastapsá­ban éli ki magát, s amikor csele­kedni kell, nem képes rá. De a tűzzel játszik az a kormányzat is, amelyik megoszt, kifáraszt és időt húz - állapította meg. Miskolcon politikai vita ha­totta át a március 15-i ünnepsé­get. A Fidesz, az MDF, az MDNP, az FKGP és a MIÉP miskolci vezetői közös nyilatko­zatban ítélték el, hogy Tompa Sándor, az MSZP miskolci szer­vezetének elnöke mint or­szággyűlési képviselő a városi ünnepség végén a Petőfi-szo­­bornál beszédet mondhatott. Délután a kisgazdapárt megyei szervezete által rendezett nagygyűlésen Torgyán József mondott beszédet. A párt elnöke ünnepi beszédében sérelmezte, hogy a koszorúzás helyszínén a miskolci ellenzéki politikusok nem mondhattak beszédet. Több tízezren mentek el a MIÉP nagygyűlésére a Hősök terére teknős miklós felvétele A MIÉP nyolcpontos programja A keresztény nemzeti pártok, mozgalmak összefogását sürget­ték szombati nagygyűlésükön a Magyar Igazság és Élet Pártjá­nak szónokai, köztük a KDNP és az FKGP alelnökei is. A Kálvin térről és a Szent István térről in­duló, a MIÉP által tüntető mene­teknek nevezett felvonulók dél­után egy órára értek a Hősök te­rére. Itt Csurka István, a MIÉP elnöke köszöntötte a több tízez­resre duzzadt tömeget, mint mondotta: a nemzet legjobbjait. Csurka ezért az ünnepséget nemzetgyűléssé nyilvánította, és közfelkiáltással elfogadtatott a tömeggel egy nyolcpontos prog­ramot. E szerint a kormánynak azonnal teljesítenie kell a tünte­tő gazdák valamennyi követelé­sét, Medgyessy Péter pénz­ügyminiszternek és Surányi Györgynek, a Nemzeti Bank el­nökének azonnal le kell monda­nia, és nem hagyhatják el az or­szág területét. A közalkalmazot­tak, katonák, rendőrök, egész­ségügyi dolgozók bérét haladék­talanul emelni kell és le kell állí­tani a privatizációt. G. Nagyné Maczó Ágnes, a Független Kis­gazdapárt alelnöke, az Or­szággyűlés alelnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy felelős magyar politikusként és nem magánemberként szólal fel. Visszautasította, hogy külföld­ről ismét beavatkoznak a ma­gyar belpolitikába, utalva arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt elnökét, Giczy Györ­gyöt az Európai Keresztényde­mokrata Unió képviselői óvták attól, hogy felszólaljon a MIÉP gyűlésén. Helyette Báthori Gá­bor KDNP-alelnök lépett a mik­rofonhoz, aki Maczó Ágneshez hasonlóan arról beszélt, hogy most már nem keletről, hanem nyugatról, az IMF-től és a Világ­banktól kapjuk az utasításokat. Szabó Albert, az MNSZ nyilas utódszervezet vezetője a főváro­si rendezvényükön részt vevő mintegy kétszáz, döntően 13-17 év közötti fiatal előtt mondott beszédet. Megzsarolták a szabaddemokratákat MUNKATÁRSUNKTÓL Előzetes letartóztatásban van az a fiatal gyöngyösi férfi, aki az SZDSZ-től ötmillió forintot próbált kizsarolni. Lapunk információi szerint P. A. néhány héttel ezelőtt jelent­kezett a szabaddemokraták el­nökénél. A párt vezetőjével nem találkozott ugyan, de az egyik közeli munkatársával igen. A gyöngyösi fiatalember előadta, hogy olyan információk birtoká­ban van, amelyek kompromit­tálhatják az SZDSZ-t. A párt azonnal értesítette a rendőrséget a történtekről. A rendőrség ez­után rögzítette a párt illetékesei és P. A. telefonbeszélgetéseit, vi­deóra vették a személyes talál­kozókat, és megjelölt pénzt köl­csönöztek a pártnak. Miután a megbízott átadta a „hallgatás áraként” megszabott ötmillió forintot, P. A. aláírt egy hallga­tási nyilatkozatot. A rendőrség ekkor vette őrizetbe a gyöngyösi férfit. Értesülések szerint a fiatal­ember eddig ellentmondásos vallomásokat tett, többször hi­vatkozott pártkapcsolataira, és közölte, hogy cége részt vett az 1994-es választási kampányban is. E cég, a Grafo-Max Kft. sze­rezte meg állítólag a BKV-bu­­szok és több megyei Volán-vál­lalat reklámfelületeit, de ezeket továbbadta egy másik cégnek. P. A. egyes információk szerint azzal próbálta megzsarolni az SZDSZ-t, hogy húszmillió fo­rintot meghaladó összegű tételt szabálytalanul könyvelt el a két évvel ezelőtti kampányában. Fodor Gábor, az SZDSZ ügy­vivője lapunknak elmondta: rendkívül ag­­gasztónak tartja, hogy politikai pár­tok is a zsaro­lás céltáblá­jává váltak. F­odor Gábor szerint ez a sajnála­tos tény a ha­zai közállapotok eredménye. Megnyugtatónak tartotta ugyanakkor, hogy a rendőrség gyorsan és hatékonyan intéz­kedett az ügyben. Vita a végkielégítés alapjáról Az Alkotmánybíróság ma vár­hatóan dönt arról a kérésről, hogy semmisítse meg az Or­szággyűlés elnökének munkál­tatói jogait az átvilágítóbírók felett. Az átvilágítók a közel­múltban kérték a legfőbb bírói testület jogértelmezését annak az ellentmondásnak a feloldá­sára, hogy a testület munkál­tatója, Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke maga is par­lamenti képviselő, tehát a tör­vény előírja az ő ellenőrzését is. Az átvilágítók úgy vélik, hogy ha elvégeznék a saját munkál­tatójuk ellenőrzését, akkor mu­lasztásos jogszabálysértést kö­vetnének el. Az ügynöktörvény e passzusának hiányosságáról az elmúlt héten már tárgyalt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. A testület kezdemé­nyezi a törvény módosítását, a házelnök munkáltatói jogainak törlését. A legfőbb bírói testület meg­vitatja azt az indítványt is, amely szerint alkotmányelle­nes, hogy az ügyész azonnal fel­függesztheti a közerkölcsöt vagy mások személyiségi jogát sértő sajtótermék nyilvános közlését. Az Alkotmánybíróság napirendjén szerepel az a bead­vány is, amely kifogásolja, hogy a köztisztviselő felmentése ese­tén a végkielégítést nem az át­lagkereset, hanem az illetmény alapján számolják. I. B. Több pénz a rendőrségnek MUNKATÁRSUNKTÓL A német hitelről és a rendőrség pénzügyi helyzetének megerősí­téséről tárgyalt pénteki ülésén a gazdasági kabinet. Magyaror­szág gazdasági helyzete jelentő­sen javult az utóbbi időben, ezért a német fél is úgy ítéli meg, hogy kedvezőbb irányba lehet módosítani a német hitel­keret feltételeit - mondta el az ülés után Medgyessy Péter pénzügyminiszter. Mint ismeretes, megközelítő­leg két éve született megálla­podás arról, hogy Magyaror­szág a német szövetségi kor­mány és a német tartományok által garantált hitelekhez jut­hat. A hitelkeret összege elő­ször egymilliárd márka volt, később ez 1,3 milliárd márkára emelkedett. A pénzügyminisz­ter kifejtette: a kedvezőbb fel­tételeket mind a már megkö­tött, mind pedig a még készülő szerződéseknél érvényesítik a felek. A kabinet tárgyalt a rendőr­ség finanszírozási gondjairól is. A kabinet támogatta azt az el­képzelést, hogy 100-200 millió forintot kapjon a testület a rendőrtiszti főiskolások koráb­bi szolgálatba állásának támo­gatására, az alkalmazási felté­teleik javítására. A tervek sze­rint technikai fejlesztésekre a rendőrség ötmilliárd forintot kapna, amit elsősorban a jár­műpark korszerűsítésére és a nyomozati munka feltételeinek javítására használhat fel. A gazdasági kabinet azt is támo­gatta, hogy központi segítséggel rendezni kell a testület felhal­mozott adósságát. Októberben indulhatnak a kereskedelmi rádiók A tervek szerint októberben már megkezdheti működését a magánkézbe kerülő Danubius és a másik országos kereskedel­mi rádióadó. A két műsorszol­gáltatási jogosultságra vonat­kozó pályázattervezet legké­sőbb holnap jelenik meg a Mű­velődési Közlönyben. Mindkét rádiócsatorna hasz­nálati jogosultsága hét évre szól, legkevesebb 3 milliárd fo­rintért (25 százalékos áfával). A versenyben előnyt élvez az en­nél nagyobb öszeget ajánló pá­lyázó. A szerződés megkötése­kor az összeg 30 százalékát és az ezzel arányos áfát kell kifi­zetni. A pályázat feltételei között szerepel, hogy a két csatornán főműsoridőben tizenöt perc, minden két órában további öt perc hírműsort kell sugározni. Ezenkívül az idő tíz százaléká­ban közszolgálati műsort kell tartalmaznia az adásnak. A na­pi műsoridő legalább 45 száza­lékának magyar nyelvűnek, a zenei műsorszámok legalább 25 százalékának magyarországi gyártásúnak kell lennie. A pénteki tájékoztatón Révész T. Mihály, az ORTT elnöke és Doros Béla, a Posta Rt. vezér­­igazgatója elmondta, elsősorban a közületi tévé-előfizetőknél re­mélnek eredményesebb díjbesze­dést a jövőben. Ennek érdekében a díjbeszedési pályázatot elnyert Posta különböző felhívásokkal, akciókkal keresi meg az előfize­tőket. A postás azonban díjbe­szedő és nem végrehajtó lesz - je­gyezte meg a vezérigazgató. V. Gy. Átadták a Vasvári Pál-díjat MUNKATÁRSUNKTÓL Az újságírói szolidaritás fontos­ságáról, a mértékletességről be­szélt pénteken Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőjé­ben a Sajtószakszervezetnek a Magyar Sajtó Napja alkalmából rendezett hagyományos meg­emlékezésén a budapesti Pilvax kávéházban. Az ünnepségen el­hangzott a Sajtószakszervezet Gondolatok a sajtószabadságról című, a sajtó mai állapotát átte­kintő kritikus helyzetelemzése. A rendezvényen átadták a szakszervezet 1992-ben alapí­tott Vasvári Pál-díjait. A jelké­pes ezüst laptekercset minden évben azoknak a sajtóorgánu­moknak ítélik, ahol példaértékű a munkaadók és a munkaválla­lók kapcsolata, érvényes kollek­tív szerződés rendelkezik a mun­katársak jogairól és azt betart­ják, és ahol garantálva van a szociális biztonság, illetve a munkahelyi demokrácia. Mind­ezek alapján ebben az évben az Axel Springer Magyarország Kiadói Kft. és a Fank Verlag und Druckereihez (FVD) tartozó Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. vezetői vehették át a díjat. Az ünnepségen kiosztották a Magyar Vöröskereszt Média-dí­ját is, amelyet az idén Légrádi Eszter kapott. Tábornoki kinevezések Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke - a belügyminiszter előterjesztésére - március 15-i hatállyal dandártábornokká ne­vezte ki Babos Albert határőr ez­redest, Prókai Béla határőr ezre­dest, Lovász József határőr ezre­dest, Sutka Sándor rendőr ezre­dest. Az igazságügy-miniszter előterjesztésére dandártábor­nokká nevezte ki Csóti András büntetés-végrehajtási ezredest. A honvédelmi miniszter előter­jesztésére Fodor Lajos vezérőr­nagyot altábornaggyá, Cserhal­mi Mihály dandártábornokot és Havril András dandártáborno­kot vezérőrnaggyá, Kovács Ist­ván nyugállományú altáborna­gyot és Váradi Gyula nyugállo­mányú altábornagyot nyugállo­mányú vezérezredessé, Kovács Sándor nyugállományú ezredest és Sankó István nyugállományú ezredest nyugállományú dan­dártábornokká nevezte ki.

Next