Népszabadság, 1997. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-07 / 260. szám
1997. november 7., péntek MAGYAR TÜKÖR A lábodi tragédia Egy somogyi faluban, Lábodon két megvadult kutya kedden éjjel halálra marcangolt egy idős asszonyt. Ezután valóságos hajtóvadászat kezdődött a két megszökött kaukázusi juhászkutya után. Csak több mint egy óra múlva tudták elfogni őket gazdáik. A 65 éves Dergecz Ferencné kedd este 9 óra után néhány perccel kutyaugatást hallott a szomszéd kertből. Arra gondolva, hogy tolvajok járnak arra - korábban már kétszer meglopták őt - egy bottal kiment az udvarra súlyos beteg férje mellől, hogy a hátsó, külön kerítéssel elzárt gazdasági udvarban megnézze a tyúkjait. Két jól megtermett kaukázusi juhászkutyát talált ott, amelyek a második szomszéd kertjéből szöktek meg. A két, jól megtermett kutya nekitámadt az idős asszonynak - tetőtől talpig összemarták. A később az asszony segítségére sietők még ma is a látottak hatása alatt elevenítik fel a történteket. Magyarországon 1,65 millió kutya kap veszettség elleni oltást. Ez az összes állat 93 százaléka, a kóbor ebek aránya 5 százalék lehet - tudtuk meg Kerekes Bálinttól, az agrártárca állategészségügyi főosztályának tanácsosától. Minden, az évi rendszerességgel kötelező veszettségi oltáson áteső ebről, illetve annak gazdájáról tudnak az állatorvosok, és az ő jelentésük alapján az önkormányzatok. Elméletileg minden három hónaposnál idősebb kutyát be kellene jelenteni az önkormányzat jegyzőjénél. Ezt ritkán teszik meg, pedig akár büntetés is kiszabható, ha a bejelentés elmarad. Hogy a kutyatartók mégsem fizetnek, annak az az oka, hogy a jegyzők csaknem minden kutyáról tudnak mindent. A kutyákat ugyanis négy hónapos korukig be kell oltani veszettség ellen. Az első oltás során az állatorvos oltási könyvet állít ki, amely tartalmazza az eb fajtáját, születési idejét, színét, ivarát, tetoválási és mikrochipszámát (ha ilyen van a kutyának), speciális ismertetőjegyeit és a tulajdonos adatait. Mindezen adatok az illetékes önkormányzat jegyzőjénél is megtalálhatók, így elméletileg akár minden kutyáról kideríthető, ki a gazdája, valóban a keresett ebről van-e szó. Ha egy kutyát elad a gazdája, vagy tartósan máshová költözteti az állatot, azt is be kell jelenteni az önkormányzatoknál. Mégpedig a réginél ki kell jelentkezni, az újnál pedig be. Ezt a kutyatulajdonosok szintén nem tartják be, de itt is segít az évenkénti kötelező veszettségi oltás, és annak regisztrálása. Néhány perc múlva a hátsó szomszéd portáján kutyamozgásra-hörgésre figyeltek fel, közben pedig mintha segélykiáltásokat is hallotak volna. A szomszéd azonnal indult, de az ajtóból még visszaszólt a feleségének, hogy értesítse Dergeczék közelben lakó rokonait. Mire megkerülte az utcasarkot, már ott volt az unokaöccs is a kapukulccsal. □ Varjas József, az áldozat unokaöccse, aki sokszor segített a két idős embernek a ház körüli munkákban, akadozva meséli a történteket: - A házban és az első kertben nem találtuk Margit nénit. A hátsó udvarba pedig nem tudtunk bemenni a két kutyától, mint két oroszlán, úgy támadtak ránk. Szerencse, hogy közben volt a kerítés. Elemlámpákkal világítottunk be, hátha meglátjuk a nénit. Végül azt mondta a szomszéd: „Te, nem az a rongycsomó ő ott, balra?” Mondtam neki, rohanjon az orvosért, meg a rendőrért, mert valahogy be kell mennünk. Én meg átszaladtam a szomszédba, hogy hívjam a nagyatádi mentőket. Szerencsére gyorsan ideért a körzeti megbízott. Kértem, hogy lője agyon a két kutyát, mert különben nem férünk hozzá a nagynénémhez. A rendőr be is lőtt kettőt, de a kutyák csak hátrahúzódtak a kert végébe. Akkor már itt volt az orvos is, négyen egy pokrócban gyorsan kihoztuk a nénit. Az orvos azt mondta, hogy itt már nincs segítség. Közben megérkeztek a mentők is, akik mégis elindultak a nénivel az atádi kórházba. De oda már nem érkezett meg élve. Varjas József a könnyeivel küszködve mutat körbe a kis udvaron. Itt támadt rá a két kutya, itt döntöttek földre, aztán elvonszolták vagy három métert, közbe össze-vissza marták, rátekerték a ruháját is, a vonszolás közben letépték a fejbőrét. Egy tenyérnyi ép hely nem maradt rajta. □ A szuka gazdája, Sz. Csaba kaukázusi juhászokat akart tenyészteni, ezért megkérte egy barátját, B. Gyulát, hogy hozza el ötéves, Banda névre hallgató kanját fedeztetésre. Az aktus után gazdáik sem tudták befogni a két kutyát, ezért békén hagyták őket, arra gondolva, hogy hamarosan megnyugodnak. Fél óra múlva bekövetkezett a tragédia. Sz. Csaba egy bozótvágó késsel felfegyverkezve, a másik kutyatulajdonossal együtt valóságos kis különítmény élén kereste éjszaka az eltűnt kutyákat. Több mint egy óra múlva sikerült megtalálni és láncrakötni a két megvadult ebet. Sz. Csaba azonnal elhívta egyik vadász ismerősét, és agyonlövette Barlát, a négyéves kaukázusi szukát. A másik kutyát másnap délelőtt altatta el injekcióval a falu állatorvosa. Az állatorvos véleménye szerint a kutyák nem voltak veszettek, a párzási időszak felfokozott indulatai okozhatták megvadulásukat. A kaukázusi juhászkutyák több mint másfél méter magas kerítést ugrottak át, amikor megszöktek- valószínűleg egy másik eb közelsége miatt. A történtek általános megdöbbenést okoztak Lábodon. A falu jegyzője 90 napos ebzárlatot rendelt el az eset miatt, ez idő alatt még a vadászkutyákat is csak külön, írásbeli engedély birtokában lehet kivinni az utcára. Lassú István, Lábod polgármestere bízik abban: ez a zárlat - a falubeliek megdöbbenésével együtt - elegendő lesz arra, hogy a falu körülbelül 200 kutyájának gazdái ezentúl komolyan vegyék az ebtartási rendelet előírásait. Tehát csak zárt udvarben, a veszélyes kutyákat pedig megkötve tartják. A kaukázusi juhászkutyák a törvény szerint nem tartoznak a veszélyes kutyafajták közé. A tragédiát okozó két állat tetemét elszállították, hogy laboratóriumban vizsgálják meg: veszettek voltak-e? A vizsgálat eredménye két hét múlva várható. A Somogy megyei Rendőr-főkapitányság gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított eljárást Sz. Csaba ellen. B. Gyuláék egy nappal a tragédia után vettek egy új kaukázusi juhászkutyát. Pekarek János Támadó kutyák Szigetszentmiklóson A Pest megyei Szigetszentmiklóson is megtámadtak a kutyák egy asszonyt, a 26 éves Kelemen Pálnét. Egy staffordshire terrier és egy brazil fajtájú eb K. Tibor házának nyitott kapuján rontott ki és támadt a fiatalasszonyra, súlyos sérüléseket ejtve annak lábán és fején. Az egyik szomszéd gázperzselővel próbálta elriasztani az állatokat, de nem sok sikerrel. A kutyák gazdája is megpróbálta védelmezni a fiatalasszonyt, ám az ebek nem engedelmeskedtek parancsainak. A komolyabb tragédiát a telefonhívásra a helyszínre érkező Gyurácz Lőrinc rendőr őrmester akadályozta meg azzal, hogy a levegőbe lőtt. A kutyák viselkedése erre megváltozott, abbahagyták az áldozat marcangolását, és szót fogadtak gazdájuknak. Kelemen Pálnét a budapesti Merényi kórház sebészeti osztályán kezelik, sérülései nyolc napon túl gyógyulók. Tudósítónknak azt mondta: perre viszi az ügyet. K. Tibor szerint házának kapuját valaki kinyitotta, amíg ő távol volt. Mire visszatért, a kutyái az utcán voltak, és támadták a biciklijével védekezni próbáló Kelemen Pálnét. A szigetszentmiklósi rendőrkapitányság gondatlanságból okozott testi sértés miatt vizsgálatot indított K. Tibor ellen. Dr. Bojtos Ferenc körzeti állatorvos tájékoztatása szerint a kutyák helyi zárlat alatt vannak. Holtág magántulajdonban A magyar állam kézzel-lábbal kapálózik az ellen, hogy visszaszerezze a saját tulajdonát. Csongrád város önkormányzata viszont folyton beadványokkal ostromolja az állam különféle szervezeteit, hogy ugyan szerezzék már vissza a szerintük jogellenesen magántulajdonba került serházzugi holtágat. A város ugyanis szeretné a belterületéhez nagyon közel eső holtágat és az általa körülvett Aranyszigetet idegenforgalmi célra hasznosítani. A sziget a városé, a holtág fölött azonban három másik szervezetnek van tulajdonjoga. A legnagyobb közülük az Agrocsongrád Részvénytársaság, amely az egykori Csongrádi Állami Gazdaság átalakított és privatizált utódja. Ma már magántulajdonosok kezén van. Az Agrocsongrád a holtágból 760 ezer négyzetmétert birtokol - a csongrádi önkormányzat szerint a tulajdonjogát jogellenesen jegyezte be a földhivatal. A helyi gazdaszövetkezet területe 23 ezer négyzetméter. A Hortobágyi Állami Gazdaságból alakított Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Közhasznú Társaság pedig 464 ezer négyzetméteren szerzett tulajdonjogot az önkormányzat szerint ugyancsak jogellenesen. Csongrádon nagyon népszerű a vízisport, és ezernél többen vannak a horgászok is. A kisváros 1972-ben dolgozott ki először tervet a holtág hasznosítására, de eddig sohasem volt esély a megvalósítására. Mostanában azonban felbukkant egy amerikai szakmai befektető, akinek kész koncepciója van a holtág vizének megtisztítására. Azt ajánlotta, hogy a holtág rehabilitációjával összekapcsolva megoldja a város szennyvizének tisztítását is. Ez óriási lehetőség lenne Csongrád városának, de nem tud vele élni, mert még kezelői joga sincs a vízzel borított terület fölött. A serházzugi holtág ügyében az első levelet még az előző ciklusban Losoncziné Piroska Réka csongrádi polgármester asszony írta Csépi Lajosnak, az Állami Vagyonügynökség akkori ügyvezető igazgatójának. Bejelentette: szeretné, ha a holtág Csongrád város tulajdonába kerülhetne. Az ÁVÜ-től sorban három levél érkezett, hogy az ügyet „több szempontból is kivizsgálják”. Végül is azonban az ÁVÜ nem intézett semmit. Körülbelül abban az időben zajlott a Csongrádi Állami Gazdaság részvénytársasággá alakulása, majd privatizációja is. Az állami cégnek a holtágra vonatkozó kezelői jogát az átalakulás során tulajdoni joggá változtatták, majd amikor - már Agrocsongrád néven - privatizálták a céget, a földhivatal be is jegyezte a holtágra vonatkozó tulajdonjogát a telekkönyvbe. A csongrádi önkormányzat szerint ez törvénytelen volt. - A Ptk.-nak a tulajdonjogra vonatkozó részei a rendszerváltozás óta erősen átalakultak - mondja dr. Juhász László, a csongrádi önkormányzat jogtanácsosa. - A kizárólagos állami tulajdont szabályozó paragrafusok azonban ma is olyanok, mint 15-20 évvel ezelőtt. Ezt a kérdést az 1995-ös vízügyi törvény ugyanúgy szabályozza, mint annak idején az 1964-es, és mindkét vízügyi törvénynek az erre vonatkozó része összhangban van a Ptk. rendelkezéseivel. Vagyis: a holtág nem válhat magántulajdonná. De azzá vált, mert bejegyezte a földhivatal. Már a jelenlegi csongrádi polgármester, Molnár József írt levelet Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek a másik holtágszakasz, a Génmegőrző Kht. tulajdonába került rész miatt. A Génmegőrző a KTM közhasznú társasága. A holtágban nem nagyon serény, még a nádat sem vágatja le. Szilvásy György közigazgatási államtitkár először azt válaszolta: nem kerülhetett a holtág szóban forgó része a Génmegőrző Kht.-hez, hanem állami tulajdonban maradt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében. A polgármester erre elküldte a tulajdoni lap másolatát, hogy dehogynem kerülhetett, hiszen be is jegyezték a Génmegőrző Kht. tulajdonjogát. Az államtitkár úgy reagált, hogy a bejegyzés ténye nem változtathat azon, amit korábbi levelében írt, mert „megfelelő jogcím nélkül a bejegyzés ténye tulajdonjogot nem keletkeztet”. Szilvásy javasolta: polgári jogi úton érvényesítse érdekeit az önkormányzat. Erre a csongrádiak is gondoltak. A földhivatalhoz fordultak. Zsótér János, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője azonban rövid úton elutasította őket. Az elutasítás legfőbb érve az volt, hogy a csongrádi önkormányzat nem fellebbezhet a földhivatali bejegyzés ellen, mert jogi értelemben nem tekinthető ügyfélnek. Ügyfél csak az lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Minthogy azonban Csongrád városának sem tulajdoni, sem kezelői joga nincsen, így semmi köze ahhoz, hogy kinek a tulajdonjogát jegyzik be a városi kertek alján húzódó holtágra. A földhivatal vezetője még hozzátette: ha egyszer a cégbíróság elismerte a cégbejegyzés alapjául szolgáló okiratok hitelességét, egyebek közt a vagyonleltárt, amiben benne volt a holtág is, akkor azt a földhivatalnak nincs joga felülbírálni. Mindazonáltal megkérdezték a Kincstári Vagyoni Igazgatóság területi szervezetét (amelyre Szilvásy államtitkár is hivatkozott), hogy nem az övék-e mégis a holtág. A KVI azonban nem is válaszolt a megkeresésükre. Molnár József levelet írt Simóka Kálmánnénak, a KVI vezérigazgatójának is. Arra kérte az állami intézményt, hogy szerezze vissza a Génmegőrző, illetve az Agrocsongrád tulajdonába jogellenesen került állami vagyont. Técsi János főosztályvezető és Krúdy Geyza István osztályvezető válaszolt. Azt írták, elviekben egyetértenek a polgármesternek a tulajdonjogi anomáliákra vonatkozó megállapításaival. Hogy mit tehetnek, arról majd később tájékoztatják. A csongrádi polgármester levéllel fordult Szabó Pálhoz, az ÁPV Rt. vezérigazgatójához. Hivatkozott a polgári törvénykönyvre meg a vízügyi törvényre, hogy a holtág jogszerűen nem kerülhetett ki az állami tulajdonból. Koleszár István ügyvezető igazgató azt válaszolta: az ügyben az ÁPV Rt. nem érdekelt. Ha akar valamit az önkormányzat, forduljon az Agrocsongrád Rt.-hez ( amelynek a csongrádi képviselő-testület szerint jogtalanul került a tulajdonába a 670 ezer négyzetméter holtág). Molnár József most már Csiha Judit privatizációs miniszternek címezte újabb levelét. A miniszter asszony válaszában megerősítette, hogy a magyar állam tulajdonosi érdekeit ebben az ügyben nem az ő szervezete, hanem a Pénzügyminisztériumhoz tartozó Kincstári Vagyoni Igazgatóság hivatott képviselni. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hivatalából még furcsább levél érkezett Csongrádba. Dr. Orosz Katalin főosztályvezetőhelyettes - miután idézte a Ptk.ból azt a részt, amely szerint kizárólag az állam tulajdonában vannak a folyóvizek, csatornák és természetes tavak, valamint ezek medre, továbbá a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget -, kifejtette: a holtág nem természetes módon keletkezett, mert mesterségesen kapcsolták le a folyóról a Tisza-szabályozásnál. Ezért ennek a természetellenes képződménynek nem kötelező állami tulajdonban maradnia. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság általános vezérigazgató-helyettesének, Csányi Sándornak a levele az utolsó a dossziéban. Kelt 1997. szeptember 17-én, s egyebek között az áll benne: „Megfelelőnek tartjuk azonban a T. Cím által a Legfőbb Ügyészségnél kezdeményezett eljárást, mely során minden kérdésre nyilvánvalóan fény derül.” A csongrádi önkormányzat tehetetlen. Pert nem indíthat, mert „jog szerint nem minősül ügyfélnek”. A Legfőbb Ügyészség nem hajlandó beavatkozni az ügybe, mert jogi szakvéleménye szerint a holtág nem természetes víz. Az önkormányzat még a KTM holtág-rehabilitációs pályázatán is hiába indult. Nem kapott egy vasat sem, mert jogilag semmi köze ahhoz a vízhez, amit rehabilitálni akar. Az amerikaiak, akik megoldanák Csongrádon a szennyvíztisztítást és a holtág rehabilitációját, nem értik, hogyan lehetséges az, hogy mindenkinek van köze a holtághoz, csak a városnak nincs. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem merik fenntartani az ajánlatukat. Az államot képviselő hatóságok hol egymásra mutogatnak, hol meg arra biztatják Csongrád városát, hogy fizessen sok millió forintot az új tulajdonosoknak, akiknek a képviselőtestület szerint törvényellenesen, éppen a mutogató hatóságok trehánysága miatt hullott ölébe a vagyon. Senki nem akarja elismerni, hogy történt egy apró hiba, inkább magyarázgatják a jogellenes állapotot - tárja szét a kezét Molnár József. Persze meg lehet érteni a hatóságokat is, hiszen mi lenne, ha minden privatizációs ügyletet végigbogarásznának utólag, hogy törvényes volt-e minden lépés. A Tisza folyása mentén egyébként száznál több holtág van - a serházzugihoz hasonló tulajdonjogi és környezeti problémákkal. Tanács István Idegenforgalmi célokra szeretnék hasznosítani Kánhalmi János felvétele ■valódi álhírek A megengedettnél nagyobb sebességgel fogadta el a megvesztegetésre szánt borítékokat a Városháza közbeszerzési előadója: hoppon maradt kollégája cserbenhagyás miatt feljelentette. Hongkongi brókerek szerint a világ tőzsdéin végre fölfelé mehetnek a részvényárak, miután elterjedt a hír, hogy Budapesten a kárpótlási jegyeket immár 997 forinton jegyezték. Csank János a háborús bűnök nemzetközi bíróságához fordult, mert október 29-én jugoszláv zsoldosok figyelmen kívül hagyva a genfi konvenciót, megalázva az emberi méltóságot, a teljesen ártalmatlan magyarok kapujára lövöldöztek. A XIV. kerület Fogarasi úti postán egy ismeretlen férfi kezében fegyvernek látszó tárggyal arra kényszerítette a hivatalnokokat, hogy átadja a kasszában lévő pénznek látszó forintbankjegyeket. Selmeczi Tibor NÉPSZABADSÁG 7 £ .■ DÍJDILJIÁJ JUT Í1 A A/'/J^UdAjA £J NE VÁGJON NEKI W I ! FELKÉSZÜLETLENÜL A TÉLNEK! Márkaszervizeink a FORTISSIMO idején V * ÉÉ 1 díjmentesen ellenőrzik minden FIAT gépkocsi Tv ,■ ¡ HŰTŐRENDSZERÉT ! » FÉKBERENDEZÉSÉT J. ML # » FUTÓMŰVEIT , jlT | i ELEKTROMOS BERENDEZÉSEIT. # Ráadásul az akció ideje alatt M 20% ENGEDMÉNYT FIAT TARTOZÉK árából. f flmTlNYAR 1Pgjf f Használja ki a FORTISSIMÓT! #* IP1** f Hója a legközelebbi FIAT szenszt! Az egyeztetett IPK I időpontban készséggel állunk rendelkezésért. Angyalföld-F Kft., 11.VJ IlliJapcsi. hív u. 45.. ed.: 120 6262. tav 544 554 Autóház Boldizsár Kft., 1112 ludtpest. Iloldizsir u. 15 . cd. 510 moso. tav 510 2076 Autóház Boldizsár Érd. :'150 Érd. Ilmási út 15.. td.: (25) 561 550. 1.lv (25) 561 560 Koncz Kft. I., 2151 Kút. Móric Zs. u. 70.. cd. (27) 562 271. tav271 562 272 Koncz II., 1161 budapest. Ilatthyány u. 65.. td.: 405 4000. táv 405 42 MO Autócentrum, Mo Korfuim. (2514 Ikilisztelek. Ilikitezi ta cs.) td. élv (24) 155 455 MO Autócentrum Bemutatóterem, 154 HikLipest. Szent I. krt. 16.. td élv 520 4411 Néró M5 Kft., 1007 ISiubpcM Civili út 40.. tel: 2-sti 75'*). Jav 2 SO 75*0 NIKKO Kft., 1175 IliuLipcs. Keresztúri út—l’esti út sírok. tel. jav 257 155' Óbuda Szövetkezet, 1057 llmhpot. lipjt.iti. 56 . td IGS 0217. élviss 0745 Preisz-Autó Kft., 2614 l'iuisszentitán. Ifdinki 1. u. 2.. tel.: (20) 544 110. táv (26) 567 026 S.P.Q.R., 1005 lludipot. UnuLir u. 22 . tel. táv 215 4466 S.P.Q.R., Bemutatóterem 1005 lludipest. .József krt. 55.. tel. tav 117 6056 in.M..mBusa__________anno