Népszabadság, 1998. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-21 / 68. szám
34 OLDAL MELLÉKLET: Hétvégem ára: 49 forint 1998. MÁRCIUS 21., SZOMBAT ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 68. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Árháború a tankönyvpiacon Miért nem áfa-mentes a tankönyv? Ez a kérdés volt talán a leghangsúlyosabb azon a vitán, amelyet a Magyar Szülők Országos Egyesülete a vezető kiadók és terjesztők részvételével szervezett. Voltak, akik úgy vélték, hogy a sokszínűség már-már inkább káosz, s a jogi rendezetlenség olyan műveket is piacra enged, amelyek nemcsak oktatásra, de még olvasásra is alkalmatlanok. 5. oldal Katonák - bibliaórán Ismerik a bakák titkait, és jól tudják, hogy sokszor azzal segítenek, ha meghallgatják a katonát. A tábori lelkészeket kezdetben idegenkedve fogadták a keményebb hanghoz szokott kaszárnyákban - mára megszerették őket a hivatásos tisztek és a kiskatonák. 9. oldal Lámfalussy a pénzügyi unióról A 68 éves belga visszafogott modora éles ellentétben áll azzal a hírnévvel, melyet szókimondásával és nagyhatású pénzügyi szakértelmével vívott ki - írta a magyar származású közgazdászról a Reuters. A Financial Times így jellemzi: ő tette a legtöbbet a közös valuta eszméjének népszerűségéért. 15. oldal Csaták és békülések zajos háza A most leköszönt Országgyűlésnek adatott négy évet a konfliktusok, a koalíciós harcok, a képviselőcsoportokon belüli csaták, a kormánypártok és az ellenzék közötti szenvedélyes öszszecsapások, a kivonulások és elképesztő közbeszólások jellemezték. 23-24. oldal A vonallopásokat nehéz bizonyítani Évente kevesebb mint száz illetéktelen vonalhasználatot, azaz vonallopást regisztrál a Matáv Rt. szolgáltatási területén a cégbiztonság felügyelete. A távközlési társasághoz havonta beérkező hozzávetőleg ezer számlapanasz jelentős hányadánál ugyanakkor műszaki vizsgálatokkal sem lehet bizonyítani, hogy az előfizető vonalát illetéktelenek használták. TUDÓSÍTÓNKTÓL A Matáv statisztikái szerint a telefonvonalak számának növekedése ellenére a társaság ügyfélszolgálati irodái évről évre kevesebb számlapanaszt regisztrálnak. A tavaly már több mint kétmillió előfizetőt regisztráló társaság által kiküldött számláknak csupán fél ezrelékével szemben emeltek kifogást az ügyfelek. Az esetek jelentős részét már a bejelentést követően, a részletes híváslista alapján sikerült tisztázni a reklamálókkal. Emellett a panaszokat követő műszaki ellenőrzések során évente 80-100 esetben bebizonyosodik, hogy az előfizető vonalát illetéktelenek használták - tájékoztatta lapunkat Bertalan Sándor, a Matáv Rt. biztonságfelügyeletének igazgatója. Mint elmondta: a vonallopások közel felét, az egyéni előfizetők kárára követik el. Ezekben az esetekben az illetéktelen vonalhasználók a telefonközpont és az előfizető lakása között csatlakoznak rá a Matáv kábeleire. Erre az elmúlt időszakban elsősorban a légvezetékek, a falakon futó kábelek, kábelszekrények biztosítottak lehetőséget. Az ilyen vezetékek mechanikai védelmének javítása érdekében a társaság három éve mintegy százmillió forintos programot indított. A vonallopásokat... folytatás a 20. oldalon Élen az MSZP, sarkában a Fidesz A Szonda Ipsos közvélemény-kutatása - Szekeres Imre nem hisz a „nagy ugrásoknak A Szonda Ipsos legfrissebb vizsgálata szerint március első felében stabilizálódtak a februárban kialakult politikai erőviszonyok. Az MSZP megtartotta előnyét a Fidesszel szemben. A szocialistáknak az összes megkérdezett körében öt százalékkal, a részvételüket biztosra ígérő, pártpreferenciával rendelkezők körében 13 százalékkal nagyobb a támogatottságuk, mint az utánuk következő fiatal demokratáknak. Állandósult a Kisgazdapárt harmadik helye, és szemben az elmúlt hónapok tendenciájával ezúttal nem csökkent a támogatottsága. Az SZDSZ nem került közelebb az FKGP-hez, de távol maradt a bizonytalan helyzetben lévő MDF-től és KDNP-től is - ezek tekinthetők a Szonda Ipsos március első felében végzett országos politikai közvélemény-kutatása legérdekesebb eredményeinek. Ugyanakkor szorosabb versenyt regisztrált a Fidesz és az MSZP között mind a Tárki, mind pedig a Marketing Centrum közvélemény-kutatása. Részletek a 4. oldalon Szolgálati lakás piaci áron Az Alkotmánybíróságon kerülik a luxust A közjogi méltóságok közül elsőként Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke kérte, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően utaljanak ki neki megfelelő színvonalú lakást hivatali idejének lejárta után. Erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forintot ad a kormány tartalékalapjából az Alkotmánybíróság számára. A testület gazdasági főosztálya már meg is vett egy XII. kerületi, százhúsz négyzetméteres lakást. Kilényi Géza alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság gazdasági bizottságának soros elnöke nem tudott az ügyletről, de azt mondta: a testület belső szabályzatával nem ellentétes ez az eljárás, mert nem az Alkotmánybíróság költségvetéséből vették az ingatlant. Mégis, szerencsésebb lett volna, ha Sólyom László döntéséről tájékoztatja az AB tagjait. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára leszögezte: a kormánynak nincs beleszólása az Alkotmánybíróság költségvetésének meghatározásába, arra kizárólag a testület tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság elnökét ugyanaz a havi bruttó 410 ezer forint illeti meg, mint a miniszterelnököt. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény zárórendelkezései között szerepel az is, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a miniszterelnökkel (...) azonos illetményben, illetőleg juttatásokban részesül. Szolgálati... folytatás az 4. oldalon Tizenkétmillió határátlépés Ősztől törvény szabályozza a külföldre utazást Két év után ismét emelkedett a külföldre utazók száma. Tavaly hatvanezerrel több magyar lépte át az országhatárt, mint 1996-ban. Évente egyébként hárommillió honfitársunk utazik külföldre, 12 millió alkalommal. A szeptember elején életbe lépő új törvény általános érvénnyel szögezi le, hogy az ország területének elhagyása minden magyar állampolgár alkotmányos alapjoga. A felmérések szerint honfitársaink leggyakoribb úti célja Görögország. Hellász népszerűségét Románia, Olaszország, Ausztria és Horvátország követi. A magyar utasok a legtöbbször az osztrák és a szlovák határszakaszt lépik át. A külföldre utazás jogát - noha ezt az alkotmány is rögzíti - eddig nem szabályozta törvény. A parlament tehát régi adósságát törlesztette február végén, amikor hosszas vita után elfogadta a külföldre utazásról szóló törvényt. A szeptember 1-jén életbe lépő jogszabály általános érvénnyel szögezi le, hogy az ország területének elhagyása - beleértve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is - minden magyar állampolgár alkotmányos alapjoga. A külföldre utazáshoz érvényes úti okmányra van szükség. A kétharmados törvény magán- és a hivatalos útlevelet különböztet meg. A magánútlevél érvényességének időtartama életkortól függő: a négy éven aluliak okmányának érvényessége két évre, a 4-18 év közöttieké öt évre, míg a 18 esztendősnél idősebbekké tíz évre szól majd. A jogszabály alapján a polgárok egyidejűleg általában csak egy érvényes útlevéllel rendelkezhetnek. Annak viszont, aki hivatalos útlevélre nem jogosult és foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - igazolás alapján - második útlevél is kiadható. A törvény előkészítői szerint ugyanis vannak olyan országok, amelyek hosszú hónapok alatt állítják ki a beutazáshoz szükséges vízumot. A második úti okmány segítségével viszont háborítatlanul utazhat továbbra is az érintett. A szakemberek egy része azért tartja aggályosnak ezt a megoldást, mert visszaélésre ad lehetőséget, ha valaki a személyazonosságát külföldön két útlevéllel is igazolni tudja. Nem beszélve arról, hogy így a hatósági bejegyzések hol egyik, hol másik okmányba kerülhetnek. Ősztől nem utazhatnak külföldre azok a polgárok, akiknél jogerős hatósági határozat tízmillió forintnál nagyobb összegű adó-, vám- vagy tb-tartozást állapít meg. A szakértők ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a legtöbb esetben nem a természetes személyeknek, hanem cégeknek, vállalkozásoknak van több tízmilliós köztartozásaik. Márpedig egy rt.nek, kft.-nek vagy bt.-nek nem lehet bevonni az útlevelét. Sereg András A KÜLFÖLDRE UTAZÓ MAGYAROK HATÁRSZAKASZONKÉNT (EZER FŐ) Határszakasz 1990 1994 1995 1996 1997 Osztrák 5 729 5 631 5 087 4 802 4 786 Szlovén 375 416 608 750 Horvát 575 283 340 495 Jugoszláv 3 169 2 156 929 1061 Román 1125 700 848 1082 821 Ukrán 140 417 379 463 244 Szlovák 5 052 2 803 3 155 3 084 3 184 Budapest légi és vízi 343 701 757 753 818 Ideiglenes kisrepülőterek 2 2 2 2 Összesen: 13 596 14 374 13 083 12 064 12 161 a) A horvát és a szlovén határszakasszal együtt FORRÁS: HATÁRŐRSÉG Magyarország NATO-közelben Clinton amerikai elnök újabb nyilatkozatban sürgette a szenátust, hogy ratifikálja a magyar-cseh-lengyel hármas NATO-tagságát. Washingtoni megfigyelők szerint a száz szenátorból nyolcvanan igennel fognak szavazni. A vita arról folyik, hogy az észak-atlanti szövetség iktasson-e be szünetet az újabb bővítés előtt. Eközben Budapesten tárgyalt a portugál kormányfő, aki hazája támogatásáról biztosította Magyarország euro-atlanti törekvéseit. Részletek a 3. oldalon Védett német atomszemét REUTERS-FOTÓ Németország ismét atomlázban ég: tiltakozások, a rendőrség és a militáns környezetvédők közötti összetűzések kísérik azt a szállítmányt, amely a déli tartományokban lévő atomerőművek nukleáris hulladékát viszi az ahausi ideiglenes tárolóba. Harmincezer rendőr biztosítja az „atomszerelvény” útját. Egy rendőr életét vesztette, a fiatalembert egy vasúti szerelvény gázolta halálra. Részletek a 2. oldalon