Népszabadság, 1998. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21 / 68. szám

34 OLDAL MELLÉKLET: Hétvége­m ára: 49 forint 1998. MÁRCIUS 21., SZOMBAT ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 68. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Árháború a tankönyvpiacon Miért nem áfa-mentes a tankönyv? Ez a kérdés volt talán a leghangsúlyosabb azon a vitán, amelyet a Magyar Szülők Orszá­gos Egyesülete a vezető kiadók és terjesz­tők részvételével szervezett. Voltak, akik úgy vélték, hogy a sokszínűség már-már inkább káosz, s a jogi rendezetlenség olyan műveket is piacra enged, amelyek nemcsak oktatásra, de még olvasásra is al­kalmatlanok. 5. oldal Katonák - bibliaórán Ismerik a bakák titkait, és jól tudják, hogy sokszor azzal segítenek, ha meghallgatják a katonát. A tábori lelkészeket kezdetben idegenkedve fogadták a keményebb hang­hoz szokott kaszárnyákban - mára meg­szerették őket a hivatásos tisztek és a kis­­katonák. 9. oldal Lámfalussy a pénzügyi unióról A 68 éves belga visszafogott modora éles ellentétben áll azzal a hírnévvel, melyet szókimondásával és nagyhatású pénzügyi szakértelmével vívott ki - írta a magyar származású közgazdászról a Reuters. A Financial Times így jellemzi: ő tette a leg­többet a közös valuta eszméjének népsze­rűségéért. 15. oldal Csaták és békülések zajos háza A most leköszönt Országgyűlésnek ada­tott négy évet a konfliktusok, a koalíciós harcok, a képviselőcsoportokon belüli csa­ták, a kormánypártok és az ellenzék közöt­ti szenvedélyes öszszecsapások, a kivonu­lások és elképesztő közbeszólások jelle­mezték. 23-24. oldal A vonallopásokat nehéz bizonyítani Évente kevesebb mint száz illetéktelen vonalhasználatot, azaz vonallopást re­gisztrál a Matáv Rt. szolgáltatási terüle­tén a cég­biztonság felügyelete. A táv­közlési társasághoz havonta beérkező hozzávetőleg ezer számlapanasz jelen­tős hányadánál ugyanakkor műszaki vizsgálatokkal sem lehet bizonyítani, hogy az előfizető vonalát illetéktelenek használták. TUDÓSÍTÓNKTÓL A Matáv statisztikái szerint a telefonvona­lak számának növekedése ellenére a társa­ság ügyfélszolgálati irodái évről évre ke­vesebb számlapanaszt regisztrálnak. A ta­valy már több mint kétmillió előfizetőt re­gisztráló társaság által kiküldött számlák­nak csupán fél ezrelékével szemben emel­tek kifogást az ügyfelek. Az esetek jelen­tős részét már a bejelentést követően, a részletes híváslista alapján sikerült tisztáz­ni a reklamálókkal. Emellett a panaszokat követő műszaki ellenőrzések során évente 80-100 esetben bebizonyosodik, hogy az előfizető vonalát illetéktelenek használták - tájékoztatta lapunkat Bertalan Sándor, a Matáv Rt. biztonságfelügyeletének igaz­gatója. Mint elmondta: a vonallopások közel felét, az egyéni előfizetők kárára követik el. Ezekben az esetekben az illetéktelen vonalhasználók a telefonközpont és az előfizető lakása között csatlakoznak rá a Matáv kábeleire. Erre az elmúlt időszak­ban elsősorban a légvezetékek, a falakon futó kábelek, kábelszekrények biztosítot­tak lehetőséget. Az ilyen vezetékek me­chanikai védelmének javítása érdekében a társaság három éve mintegy százmillió fo­rintos programot indított. A vonallopásokat... folytatás a 20. oldalon Élen az MSZP, sarkában a Fidesz A Szonda Ipsos közvélemény-kutatása - Szekeres Imre nem hisz a „nagy ugrásoknak A Szonda Ipsos legfrissebb vizsgálata sze­rint március első felében stabilizálódtak a februárban kialakult politikai erővi­szonyok. Az MSZP megtartotta előnyét a Fidesszel szemben. A szocialistáknak az összes megkérdezett körében öt százalék­kal, a részvételüket biztosra ígérő, pártpre­ferenciával rendelkezők körében 13 száza­lékkal nagyobb a támogatottságuk, mint az utánuk következő fiatal demokratáknak. Állandósult a Kisgazdapárt harmadik he­lye, és szemben az elmúlt hónapok tenden­ciájával ezúttal nem csökkent a támoga­tottsága. Az SZDSZ nem került közelebb az FKGP-hez, de távol maradt a bizonyta­lan helyzetben lévő MDF-től és KDNP-től is - ezek tekinthetők a Szonda Ipsos márci­us első felében végzett országos politikai közvélemény-kutatása legérdekesebb eredményeinek. Ugyanakkor szorosabb versenyt regisztrált a Fidesz és az MSZP között mind a Tárki, mind pedig a Marke­ting Centrum közvélemény-kutatása. Részletek a 4. oldalon Szolgálati lakás piaci áron Az Alkotmánybíróságon kerülik a luxust A közjogi méltóságok közül elsőként Só­lyom László, az Alkotmánybíróság elnöke kérte, hogy a törvényi előírásoknak meg­felelően utaljanak ki neki megfelelő szín­vonalú lakást hivatali idejének lejárta után. Erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forintot ad a kormány tartalékalap­jából az Alkotmánybíróság számára. A testület gazdasági főosztálya már meg is vett egy XII. kerületi, százhúsz négyzet­­méteres lakást. Kilényi Géza alkotmánybí­ró, az Alkotmánybíróság gazdasági bizott­ságának soros elnöke nem tudott az ügy­letről, de azt mondta: a testület belső sza­bályzatával nem ellentétes ez az eljárás, mert nem az Alkotmánybíróság költségve­téséből vették az ingatlant. Mégis, szeren­csésebb lett volna, ha Sólyom László dön­téséről tájékoztatja az AB tagjait. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal állam­titkára leszögezte: a kormánynak nincs be­leszólása az Alkotmánybíróság költségve­tésének meghatározásába, arra kizárólag a testület tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság elnökét ugyanaz a havi bruttó 410 ezer forint illeti meg, mint a miniszterelnököt. A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény zárórendelkezései között sze­repel az is, hogy az Alkotmánybíróság el­nöke a miniszterelnökkel (...) azonos illet­ményben, illetőleg juttatásokban részesül. Szolgálati... folytatás az 4. oldalon Tizenkétmillió határátlépés Ősztől törvény szabályozza a külföldre utazást Két év után ismét emelkedett a külföld­re utazók száma. Tavaly hatvanezerrel több magyar lépte át az országhatárt, mint 1996-ban. Évente egyébként há­rommillió honfitársunk utazik külföld­re, 12 millió alkalommal. A szeptember elején életbe lépő új törvény általános érvénnyel szögezi le, hogy az ország te­rületének elhagyása minden magyar ál­lampolgár alkotmányos alapjoga. A felmérések szerint honfitársaink leg­gyakoribb úti célja Görögország. Hellász népszerűségét Románia, Olaszország, Ausztria és Horvátország követi. A ma­gyar utasok a legtöbbször az osztrák és a szlovák határszakaszt lépik át. A külföldre utazás jogát - noha ezt az alkotmány is rögzíti - eddig nem szabályozta törvény. A parlament tehát régi adósságát törlesz­tette február végén, amikor hosszas vita után elfogadta a külföldre utazásról szóló törvényt. A szeptember 1-jén életbe lépő jogszabály általános érvénnyel szögezi le, hogy az ország területének elhagyása - be­leértve a külföldi letelepedés szándékával történő kiutazást is - minden magyar ál­lampolgár alkotmányos alapjoga. A külföldre utazáshoz érvényes úti ok­mányra van szükség. A kétharmados tör­vény magán- és a hivatalos útlevelet kü­lönböztet meg. A magánútlevél érvényes­ségének időtartama életkortól függő: a négy éven aluliak okmányának érvényes­sége két évre, a 4-18 év közöttieké öt év­re, míg a 18 esztendősnél idősebbekké tíz évre szól majd. A jogszabály alapján a polgárok egyidejűleg általában csak egy érvényes útlevéllel rendelkezhetnek. An­nak viszont, aki hivatalos útlevélre nem jogosult és foglalkozása rendszeres kül­földre utazással jár - igazolás alapján - második útlevél is kiadható. A törvény előkészítői szerint ugyanis vannak olyan országok, amelyek hosszú hónapok alatt állítják ki a beutazáshoz szükséges vízu­mot. A második úti okmány segítségével viszont háborítatlanul utazhat továbbra is az érintett. A szakemberek egy része azért tartja aggályosnak ezt a megoldást, mert vissza­élésre ad lehetőséget, ha valaki a személy­­azonosságát külföldön két útlevéllel is iga­zolni tudja. Nem beszélve arról, hogy így a hatósági bejegyzések hol egyik, hol má­sik okmányba kerülhetnek. Ősztől nem utazhatnak külföldre azok a polgárok, akiknél jogerős hatósági határo­zat tízmillió forintnál nagyobb összegű adó-, vám- vagy tb-tartozást állapít meg. A szakértők ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a legtöbb esetben nem a természetes személyeknek, hanem cégeknek, vállalkozásoknak van több tíz­milliós köztartozásaik. Márpedig egy rt.­­nek, kft.-nek vagy bt.-nek nem lehet be­vonni az útlevelét. Sereg András A KÜLFÖLDRE UTAZÓ MAGYAROK HATÁRSZAKASZONKÉNT (EZER FŐ) Határszakasz 1990 1994 1995 1996 1997 Osztrák 5 729 5 631 5 087 4 802 4 786 Szlovén­ 375 416 608 750 Horvát­ 575 283 340 495 Jugoszláv 3 169 2 156 929 1061 Román 1125 700 848 1082 821 Ukrán 140 417 379 463 244 Szlovák 5 052 2 803 3 155 3 084 3 184 Budapest légi és vízi 343 701 757 753 818 Ideiglenes kisrepülőterek­ 2 2 2 2 Összesen: 13 596 14 374 13 083 12 064 12 161 a) A horvát és a szlovén határszakasszal együtt FORRÁS: HATÁRŐRSÉG Magyarország NATO-közelben Clinton amerikai elnök újabb nyilatkozat­ban sürgette a szenátust, hogy ratifikálja a magyar-cseh-lengyel hármas NATO-tag­­ságát. Washingtoni megfigyelők szerint a száz szenátorból nyolcvanan igennel fog­nak szavazni. A vita arról folyik, hogy az észak-atlanti szövetség iktasson-e be szü­netet az újabb bővítés előtt. Eközben Buda­pesten tárgyalt a portugál kormányfő, aki hazája támogatásáról biztosította Magyar­­ország euro-atlanti törekvéseit. Részletek a 3. oldalon Védett német atomszemét REUTERS-FOTÓ Németország ismét atomlázban ég: tiltakozások, a rendőrség és a militáns környezet­­védők közötti összetűzések kísérik azt a szállítmányt, amely a déli tartományokban lévő atomerőművek nukleáris hulladékát viszi az ahausi ideiglenes tárolóba. Har­mincezer rendőr biztosítja az „atomszerelvény” útját. Egy rendőr életét vesztette, a fiatalembert egy vasúti szerelvény gázolta halálra. Részletek a 2. oldalon

Next