Népszabadság, 1998. május (56. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-15 / 113. szám

Formális tőkeemelés Az Első Magyar Koncessziós Autópá­lya (Elmka) Rt. illetékesei cáfolták azokat a lapértesüléseket, melyek sze­rint külső befektetők tőkeemelést haj­tottak volna végre a társaságban. A félreértésekre az adhatott okot, hogy a felgyülemlett, eddig tartalékként jegyzett egymilliárd forintot alaptő­késítették, mely formálisan valóban tőkeemelésnek minősül, az Elmka lik­viditási problémáira azonban nem je­lent megoldást. Az Elmka közel egymilliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. Boross Kata­lintól, a társaság titkárságvezetőjétől megtudtuk: bár formálisan valóban tő­keemelésről van szó, nem igazak azok a hírek, melyek külső befektetőkről szólnak. A valóságban annyi történt, hogy a felgyülemlett tartalékokat alap­tőkésítették, tehát pusztán számviteli „manőverről” van szó. Egyelőre tehát nincs szó a várt, a társaság hosszú távú működését biztosító alaptőke-emelés­ről, mely lehetővé tenné a hitelek tör­lesztését, a stabilitás kialakítását - tette hozzá Boross. Az Elmka cáfolta azokat a híreket is, melyek szerint a közelmúltban megálla­podás született volna az M1-es autópá­lya állammal közös üzemeltetéséről. Szakértők egyetértenek abban is, hogy a jelenlegi politikai helyzet nem kedvez a társaságnak, a választások előtt nem volt vállalható döntés a tőkeemelés. A közgyűléssel kapcsolatban megtud­tuk: a tavalyi évük veszteséges volt, bár a társaság pontos számadatokat nem kö­zöl. A díjbevételek elmaradnak a befek­tetők által előzetesen becsülttől, annak ellenére, hogy az idei év első négy hó­napjában a forgalom 8 százalékkal ma­gasabb volt az egy évvel korábbinál. K. Z. A. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 1998. MÁJUS 15., PÉNTEK Kijutottak a veszteségzónából Az energiahivatal nem ígért áremelést a szolgáltató cégeknek További kétszázalékos áremelést tar­tana kívánatosnak a privatizáció ide­jén remélt 8 százalékos eszközarányos nyereség eléréséhez a négy magyar áramszolgáltató társaságban érdekelt német Bayernwerk Hungária Rt. el­nöke, Konrad Kreuzer. A 8 százalékos eszközarányos nyereséget nem örökre ígérték az energiaszolgáltató cégek­nek- hangsúlyozta Hatvani György, a Magyar Energia Hivatal (MEH) fő­igazgatója, aki elmondta: nyár végére lezárják az árak felülvizsgálatát. A Bayernwerkhez tartozó valamennyi hazai energiaszolgáltató kikerült a vesz­teséges zónából. A Kögáz Rt. 302,5 mil­lió forintos adózás előtti nyereséget ért el, 492,5 millióval javult a teljesítmé­nyük 1996-hoz képest. A Titász 351,5 milliós nyereségét 2,85 milliárd forintos javulás­sal érte el. A Dédász 1,193 milliárd forintos nyeresé­ge 1,571 milliárddal több a tavalyi szintnél, az Édász pedig 4,331 milliár­dos eredményt ért el, 5,499 milliárdos javulás­sal. E két utóbbi társaság az idén először osztalékot is fizet. Konrad Kreuzer, a Bayernwerk Hungária Rt. elnöke elmondta, hogy a 6,178 milliárd forintos adózás előtti eredményből 5,75 milliárd a cégcsoport tiszta nyere­sége. Ám ahhoz, hogy a korábban re­mélt 8 százalékos eszközarányos nyere­ségük meglegyen, 10,3 milliárd forintos nyereséget kellett volna elérniük. Hogy ez nem teljesült, annak okát elsősorban az energiaárakban, illetve a nem egészen költségarányos tarifákban látja. Az ápri­lisi áremelés elmaradását politikailag érthetőnek és gazdaságilag tűrhetőnek minősítette. Számításaik szerint viszont még kétszá­zalékos villamosenergiaár­­emelésre lenne szükségük változatlan beszerzési árak mellett ahhoz, hogy elérjék a kívánt nyereségszintet. A társaság a nyereséget visszaforgatja a vállala­tokba, és ezenfelül plusz­tőkét is bevonnak a fej­lesztésekhez. Terveik kö­zött szerepel 17 milliárd forintos befek­tetéssel a Debreceni Erőmű megépíté­se, amely a Titász áramellátása mellett 31 ezer lakás és 1100 közintézmény fű­tését látja majd el. Konrad Kreuzer la­punknak elmondta, hogy a társaságokról leválasz­tották az alaptevékeny­séghez nem szorosan tar­tozó feladatokat, és eze­ket menedzserkivásárlás­sal privatizálták. A válla­latok létszáma lényegé­ben annyival csökkent csak, mint amennyien ezekhez a kisebb vállala­tokhoz kerültek át. Tavaly a négy társaság együtte­sen 15 milliárd forintot fordított fejlesztésre, az idén 25 milliárd várható. Tárgyalásokat folytatnak a Nitrokémiával egy erőmű beruházásáról, és együttműködés van kialakulóban a barcsi brikettgyárral is. A Pécsi Erőművel korábban tervezett kö­zös beruházástól azonban elálltak, mert nem tudtak többségi tulajdont szerezni a cégben. Az áremelési igények­ről megkérdeztük Hatva­ni György, a MEH fő­igazgatójának vélemé­nyét is, aki kifejtette: a nyolcszázalékos eszköz­­arányos nyereséget nem örökre ígérték a cégek­nek. Ez az 1997-es indu­ló áraknál volt kalkuláci­ós tényező az indokolt költségek mellett. Az ak­kori árakkal szemben a társaságok ár-felülvizs­gálati kérelmet adtak be, amelynek egy részét jogosnak találták, de más részüket elutasították. A társasá­gok megfellebbezték a döntést az ipari miniszternél, aki nemrégiben alaki és jo­gi hibákra hivatkozva új eljárást írt elő a MEH számára. Most jogi szakértők vizsgálják a kifogásolt hibákat, s előre­láthatólag a nyár végére zárják le az új felülvizsgálatot. Ettől függetlenül július 1-jétől ismét esedékes lesz az árak megállapítása. A gázáraknál június 30-án zárul le az ár­szabályozási év, ezért mindenképpen rögzíteni kell az árképletnek megfelelő új árakat. Ekkorra készül el az új gázár­szabályozási rendszer is, amelyet már korábban bejelentettek. Lényegében a Mal gázárveszteségeit akarják meg­szüntetni azzal, hogy jobban figyelembe veszik az importárakat. A részletekről azonban még nem kívánt nyilatkozni a főigazgató. Az áramárak július 1-jei vál­tozásának mértékéről sincs még döntés. Annyi azonban valószínű, hogy figye­lembe kell venni a nukleáris alap feltöl­tésének költségeit, ami néhány filléres áremelést jelent majd, és az első fél év csúszó leértékelését. Peredi Ágnes Ajánlat a JászTel megvásárlására A Matáv ajánlatot tett a hazai piac egy százalékát birtokló JászTel Rt. koncessziós telefontársaság többségi tulajdonrészének megvásárlására. Az eladók és a tender jövőbeli győztese között létrejövő adásvételt a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­riumnak, valamint a Gazdasági Ver­senyhivatalnak is jóvá kell hagynia. A JászTel tulajdonosai, a holland PTT Telekom és a svájci Swisscom PTT stra­tégiai megfontolásokra hivatkozva dön­tött az eladásról. A 95 százalékos rész­vénycsomag megvásárlására kiírt pályá­zaton a Matáv Rt. mellett indult a négy helyi koncessziós társaságot irányító HTCC, a két társaságban érdekelt CGSat, valamint a MonorTel. A legkedvezőbb ajánlatot a Matáv tette. A hírek szerint a pályázat során alulmaradt társaságok most azzal érvelnek: ha a közlekedési tár­ca vezetése hozzájárul, hogy a JászTel a Matáv tulajdonába kerüljön, egyúttal a magyar távközlési piac visszarendeződé­sének megkezdésére is áldását adja. A KHVM az elmúlt napokban kérte a Gazdasági Versenyhivatal nem hivatalos állásfoglalását a JászTel részvényeinek eladásával kapcsolatban - tájékoztatta lapunkat Bölcskei Imre, az infrastruktu­rális tárca helyettes államtitkára. A tár­saság tulajdonosának megváltozása nem erősíti számottevően a Matávot, és nem gyengíti a helyi koncessziós társaságo­kat sem. A hírek szerint a Matáv Rt. 29 millió dollárt ajánlott a JászTel részvényeiért, hárommillió dollárral többet, mint a CGSat. Fellegi L. Tamás, a Matáv Rt. ágazati igazgatója az üzlet részleteiről nem nyilatkozott. Elmondta azonban: a JászTel előfizetőinek száma a Matáv csaknem 2,4 millió bekapcsolt vonalá­nak alig egy százaléka, a helyi koncesz­­sziós társaságok 741 ezer vonalának pe­dig három százaléka, így megszerzése nem változtatja meg a távközlési piac szerkezetét. Megítélése szerint a piaci versenyre is kedvező hatással lesz, ha a JászTel a Matáv tulajdonába kerül. K. Sz. A. Nem enyhül az ázsiai válság PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ázsiai gazdasági válság Indonézia ré­vén újabb dimenzióval gyarapodott, a megnövekedett politikai kockázattal. Amihez persze hozzájárult a válságból ugyan nagyrészt kimaradt, de a régió dolgaira erősen ható Dé-Ázsia, az indiai szubkontines új keletű feszültsége, az indai-pakisztáni viszályba belesodród­ható Kína, a földrajzilag a szomszédban lévő Délkelet-Ázsia sokrétű probléma­­csomagja. A nemzetközi beruházók dilemmája nem enyhül: mitévők legyenek, hogyan lépjenek a pénzükkel, a kedvező megté­rülést kereső dollárszázmilliárdjaikkal? Tegyenek-e a nyolcvanas-kilencvenes évek favoritjára, a sokak által „ázsiai csodának” minősített régióra, a kis és nagyobb tigrisekre. A kérdésekre nem könnyű a válasz. Ázsia kulcsországa, Japán helyzete bi­zonytalan. Ugyan példátlan, több mint 130 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagtervet hirdettek meg, ám annak részleteit még mindig türelmetlenül várja a nemzetközi pénzvilág, amely a szigetország belső piacainak a megnyi­tását, a nagyobb japán külföldi vásárlá­sokat szorgalmazza a tokiói kabinettől, egyelőre változó sikerrel. Japán maga is súlyos szerkezeti-egyensúlyi, gazda­sági identitási válságban szenved, kivi­teli többlete van (akárcsak Dél-Koreá­­nak), de ennél nagyságrendekkel na­gyobb rossz hitelterhet cipelnek a kor­mánnyal hosszú ideje füllesztő közel­ségben együtt élő japán nagybankok, az ország ingatlanpiaca a nyolc évvel ez­előtti összeomlást mindeddig nem tudta kiheverni, az ipar jelentős része „kitele­pült” a nagyvilágba, nem kis részben a délkelet-ázsiai válságországokba. A Nyugat a világtörténelem legnagyobb hitelezőakciójával sietett a régió meg­segítésére. Nagy kérdőjel Kína helyzete is. A pe­kingi vezetés optimista nyilatkozatdöm­­pingje ellenére a válság igenis „begyű­rűzött” az országba, súlyosbítva a belső gondokat. GKI-konjunktúraindex: szezonális visszaesés Áprilisban megszakadt a lakosság optimizmusának erősödése: a GKI Rt. által havonta számított lakossági bizalmi index értéke 2 ponttal csök­kent. Ez feltehetőleg a vélemények természetes hullámzásának velejáró­ja, hiszen legutóbbi értéke így is alig marad el az eddigi maximumtól. Ha­sonlóan szezonális hatásokkal ma­gyarázható az üzleti bizalmi index 4 pontos visszaesése. A lakossági és üz­leti szféra gyengülő optimizmusa a GKI koi­junktúraindexére is hatott. Nem változott az ország jelenlegi gazdasági helyzetének megítélése, de a gazdaság következő egy évét illetően kissé pesszimistább lett a lakosság. Bár a háztartások által érzékelt infláció mér­téke gyakorlatilag nem változott, a kö­vetkező 12 hónapban már többen szá­mítanak emelkedésre, mint egy hónap­pal ezelőtt. A háztartások továbbra is a munkanélküliek számának stagnálását tartják valószínűnek. Ebben a hónapban jelentősen javult viszont a lakosságnak a saját anyagi helyzetéről alkotott képe, ezzel párhuzamosan növekedett a ház­tartások vásárlási kedve, de megtakarí­tási hajlandóságuk nem változott. A vállalkozások optimizmusa április­ban ugyancsak gyengült. Az üzleti bi­zalmi index 4 pontos visszaesése azon­ban jórészt szezonális hatásra követke­zett be, tavaly és tavalyelőtt tavasszal hasonló mérséklődés következett be, amelyet fellendülés követett. Az ipari vállalkozások az elmúlt há­rom hónap termelési színvonalát kedve­zőbben ítélték meg, mint márciusban, azonban a következő három hónapban kevesebben számítanak termelésük nö­vekedésére. A cégek belföldi rendelés­­állománya kissé bővült, míg export­­megrendeléseik valamelyest csökken­tek. A saját termelésű készletállomány szintje egy kissé csökkent, így érthető, hogy a termelők egyre lassúbb áreme­lést terveznek. A magyar gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások nem változtak áprilisban, így továbbra is igen optimisták. A kereskedelmi vállalkozások eladási pozíciói enyhén javultak, a cégek kész­letszintje azonban már nem bővült to­vább. A kereskedők a termelők és a nagykereskedők felé adott megrendelé­seik visszafogását tervezik a következő három hónap alatt, ami nem meglepő, hiszen a következő fél évben várható üzleti lehetőségeiket illetően is kissé el­bizonytalanodtak a kereskedelmi vállal­kozások. A cégek értékesítési áraikat a következő három hónapban a jelenlegi­nél valamelyest dinamikusabban terve­zik emelni. A magyar gazdaság helyze­tére vonatkozó várakozások azonban tovább javultak áprilisban. A lakosság és az üzleti szféra gyen­gülő optimizmusa következtében ki­sebb értéket mutat a GKI-konjunk­­túraindex is. A GKI KONJUNKTÚRAINDEXE ÉS ÖSSZETEVŐI Brrás: GKI fit. felmérései NÉPSZABADSÁG-grafika Röviden Matáv: növekvő nyereség A Matáv nyeresége 50 százalékkal, ár­bevétele 28 százalékkal haladta meg 1998 első negyedévében az előző év el­ső három hónapjának az eredményét — olvasható a távközlési társaság csütörtö­kön közzétett gyorsjelentésében. A Matáv konszolidált árbevétele 73,6 mil­liárd forintot tett ki az első negyedév­ben, nettó nyeresége pedig meghaladta a 13,1 milliárd forintot. A működési ered­mény több mint 22,3 milliárd forint volt, ami 30 százalékos növekedés. A cég el­ső negyedévi adózatlan nyeresége 15,28 milliárd, az adózott nyereség pedig 15,18 milliárd forintot tett ki. (F. B.) Sikeres első negyedév az iparban Az ipari termelés volumene 1998 első negyedévében 14,1 százalékkal emelke­dett az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből. Az első három hónap AZ IPARI TERMELÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS TRENDJE alatt az exportértékesítés 37,2 százalék­kal, míg a belföldi értékesítés 3,3 száza­lékkal haladta meg a múlt év azonos idő­szakának eredményeit. Az ipari termelés volumene márciusban 20,7 százalékkal volt magasabb 1997 első három hónap­jához viszonyítva, februárhoz képest vi­szont 1,3 százalékkal csökkent. Az ipar márciusi értékesítése 22,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A nö­vekedés továbbra is a feldolgozóipari exporton alapult. (MTI) Kockázati tőke Magyarországon Még az idén több magyar kockáza­­titőke-társaság kezdi meg működését azt követően, hogy márciusban az Ország­­gyűlés elfogadta a kockázatitőke­alapokról szóló törvényt - mondta el kérdésünkre Székács Anna, a Pénzügy­minisztérium miniszteri biztosa, aki elő­adást tartott a kockázati tőkéről szerve­zett budapesti konferencián. A külföldi kockázatitőke-alapokból eddig 100 mil­liárd forint áramlott Magyarországra, amelynek kétharmadát fektették be cé­gekbe. (Munkatársunktól) (1992. év havi átlaga-100,0) *­­* Válogatott vendégek ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az elmúlt két békeév folyamán a horvát turizmus legfontosabb feladatának tar­totta a nyaralóvendégek visszahódítását. A küszöbönálló idényre általában 20-30 százalékos növekedést remélnek, főleg Németországból, Ausztriából és Nagy- Britanniából. A magyar, cseh és szlovák vendégekről nem szól a krónika. Szá­muk esését várják, ezzel kapcsolatban jellegzetes a Vjesnik kormánylap tegna­pi heves támadása az idegenforgalom szervezői ellen. A lap úgy véli, hogy „az új Európa” vendégeit tudatosan, úgy­szólván szervezetten kívánják távol tar­tani az Adriától. Részükre megnehezí­tették a szállodai elhelyezés lehetőségét, felemelték az árakat, és általában a ma­gyar, cseh és szlovák vendégeknek elri­asztó, kultúrálatlan módon hozzák tudo­másukra, hogy bukszáik laposak, s el­foglalják a jobban fizető turisták helyét. Igaz - állapítja meg a lap -, hogy vol­tak csehországi, szlovákiai és magyaror­szági turisták, akik „otthon felejtették pénztárcáikat”, és autóikat megrakva élelmiszerekkel és itallal érkeztek, de ez nem jogosítja fel a horvát vendéglátókat, hogy a leírt módon kukkantsanak be a turisták zsebeibe. Korrektebb volna, ha választ keresnének a kérdésre, mit kínál­nak nekik. A horvát kínálat - különösen a panzión kívüli árak - ugyanis felhábo­rították még a különben pazarlóknak is­mert olaszokat is. A lap még megjegyzi, hogy mindezt ügyesen használták ki a földközi-tengeri konkurensek, elsősor­ban Görögország.

Next