Népszabadság, 1998. május (56. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-15 / 113. szám
Formális tőkeemelés Az Első Magyar Koncessziós Autópálya (Elmka) Rt. illetékesei cáfolták azokat a lapértesüléseket, melyek szerint külső befektetők tőkeemelést hajtottak volna végre a társaságban. A félreértésekre az adhatott okot, hogy a felgyülemlett, eddig tartalékként jegyzett egymilliárd forintot alaptőkésítették, mely formálisan valóban tőkeemelésnek minősül, az Elmka likviditási problémáira azonban nem jelent megoldást. Az Elmka közel egymilliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. Boross Katalintól, a társaság titkárságvezetőjétől megtudtuk: bár formálisan valóban tőkeemelésről van szó, nem igazak azok a hírek, melyek külső befektetőkről szólnak. A valóságban annyi történt, hogy a felgyülemlett tartalékokat alaptőkésítették, tehát pusztán számviteli „manőverről” van szó. Egyelőre tehát nincs szó a várt, a társaság hosszú távú működését biztosító alaptőke-emelésről, mely lehetővé tenné a hitelek törlesztését, a stabilitás kialakítását - tette hozzá Boross. Az Elmka cáfolta azokat a híreket is, melyek szerint a közelmúltban megállapodás született volna az M1-es autópálya állammal közös üzemeltetéséről. Szakértők egyetértenek abban is, hogy a jelenlegi politikai helyzet nem kedvez a társaságnak, a választások előtt nem volt vállalható döntés a tőkeemelés. A közgyűléssel kapcsolatban megtudtuk: a tavalyi évük veszteséges volt, bár a társaság pontos számadatokat nem közöl. A díjbevételek elmaradnak a befektetők által előzetesen becsülttől, annak ellenére, hogy az idei év első négy hónapjában a forgalom 8 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. K. Z. A. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 1998. MÁJUS 15., PÉNTEK Kijutottak a veszteségzónából Az energiahivatal nem ígért áremelést a szolgáltató cégeknek További kétszázalékos áremelést tartana kívánatosnak a privatizáció idején remélt 8 százalékos eszközarányos nyereség eléréséhez a négy magyar áramszolgáltató társaságban érdekelt német Bayernwerk Hungária Rt. elnöke, Konrad Kreuzer. A 8 százalékos eszközarányos nyereséget nem örökre ígérték az energiaszolgáltató cégeknek- hangsúlyozta Hatvani György, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatója, aki elmondta: nyár végére lezárják az árak felülvizsgálatát. A Bayernwerkhez tartozó valamennyi hazai energiaszolgáltató kikerült a veszteséges zónából. A Kögáz Rt. 302,5 millió forintos adózás előtti nyereséget ért el, 492,5 millióval javult a teljesítményük 1996-hoz képest. A Titász 351,5 milliós nyereségét 2,85 milliárd forintos javulással érte el. A Dédász 1,193 milliárd forintos nyeresége 1,571 milliárddal több a tavalyi szintnél, az Édász pedig 4,331 milliárdos eredményt ért el, 5,499 milliárdos javulással. E két utóbbi társaság az idén először osztalékot is fizet. Konrad Kreuzer, a Bayernwerk Hungária Rt. elnöke elmondta, hogy a 6,178 milliárd forintos adózás előtti eredményből 5,75 milliárd a cégcsoport tiszta nyeresége. Ám ahhoz, hogy a korábban remélt 8 százalékos eszközarányos nyereségük meglegyen, 10,3 milliárd forintos nyereséget kellett volna elérniük. Hogy ez nem teljesült, annak okát elsősorban az energiaárakban, illetve a nem egészen költségarányos tarifákban látja. Az áprilisi áremelés elmaradását politikailag érthetőnek és gazdaságilag tűrhetőnek minősítette. Számításaik szerint viszont még kétszázalékos villamosenergiaáremelésre lenne szükségük változatlan beszerzési árak mellett ahhoz, hogy elérjék a kívánt nyereségszintet. A társaság a nyereséget visszaforgatja a vállalatokba, és ezenfelül plusztőkét is bevonnak a fejlesztésekhez. Terveik között szerepel 17 milliárd forintos befektetéssel a Debreceni Erőmű megépítése, amely a Titász áramellátása mellett 31 ezer lakás és 1100 közintézmény fűtését látja majd el. Konrad Kreuzer lapunknak elmondta, hogy a társaságokról leválasztották az alaptevékenységhez nem szorosan tartozó feladatokat, és ezeket menedzserkivásárlással privatizálták. A vállalatok létszáma lényegében annyival csökkent csak, mint amennyien ezekhez a kisebb vállalatokhoz kerültek át. Tavaly a négy társaság együttesen 15 milliárd forintot fordított fejlesztésre, az idén 25 milliárd várható. Tárgyalásokat folytatnak a Nitrokémiával egy erőmű beruházásáról, és együttműködés van kialakulóban a barcsi brikettgyárral is. A Pécsi Erőművel korábban tervezett közös beruházástól azonban elálltak, mert nem tudtak többségi tulajdont szerezni a cégben. Az áremelési igényekről megkérdeztük Hatvani György, a MEH főigazgatójának véleményét is, aki kifejtette: a nyolcszázalékos eszközarányos nyereséget nem örökre ígérték a cégeknek. Ez az 1997-es induló áraknál volt kalkulációs tényező az indokolt költségek mellett. Az akkori árakkal szemben a társaságok ár-felülvizsgálati kérelmet adtak be, amelynek egy részét jogosnak találták, de más részüket elutasították. A társaságok megfellebbezték a döntést az ipari miniszternél, aki nemrégiben alaki és jogi hibákra hivatkozva új eljárást írt elő a MEH számára. Most jogi szakértők vizsgálják a kifogásolt hibákat, s előreláthatólag a nyár végére zárják le az új felülvizsgálatot. Ettől függetlenül július 1-jétől ismét esedékes lesz az árak megállapítása. A gázáraknál június 30-án zárul le az árszabályozási év, ezért mindenképpen rögzíteni kell az árképletnek megfelelő új árakat. Ekkorra készül el az új gázárszabályozási rendszer is, amelyet már korábban bejelentettek. Lényegében a Mal gázárveszteségeit akarják megszüntetni azzal, hogy jobban figyelembe veszik az importárakat. A részletekről azonban még nem kívánt nyilatkozni a főigazgató. Az áramárak július 1-jei változásának mértékéről sincs még döntés. Annyi azonban valószínű, hogy figyelembe kell venni a nukleáris alap feltöltésének költségeit, ami néhány filléres áremelést jelent majd, és az első fél év csúszó leértékelését. Peredi Ágnes Ajánlat a JászTel megvásárlására A Matáv ajánlatot tett a hazai piac egy százalékát birtokló JászTel Rt. koncessziós telefontársaság többségi tulajdonrészének megvásárlására. Az eladók és a tender jövőbeli győztese között létrejövő adásvételt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnak, valamint a Gazdasági Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia. A JászTel tulajdonosai, a holland PTT Telekom és a svájci Swisscom PTT stratégiai megfontolásokra hivatkozva döntött az eladásról. A 95 százalékos részvénycsomag megvásárlására kiírt pályázaton a Matáv Rt. mellett indult a négy helyi koncessziós társaságot irányító HTCC, a két társaságban érdekelt CGSat, valamint a MonorTel. A legkedvezőbb ajánlatot a Matáv tette. A hírek szerint a pályázat során alulmaradt társaságok most azzal érvelnek: ha a közlekedési tárca vezetése hozzájárul, hogy a JászTel a Matáv tulajdonába kerüljön, egyúttal a magyar távközlési piac visszarendeződésének megkezdésére is áldását adja. A KHVM az elmúlt napokban kérte a Gazdasági Versenyhivatal nem hivatalos állásfoglalását a JászTel részvényeinek eladásával kapcsolatban - tájékoztatta lapunkat Bölcskei Imre, az infrastrukturális tárca helyettes államtitkára. A társaság tulajdonosának megváltozása nem erősíti számottevően a Matávot, és nem gyengíti a helyi koncessziós társaságokat sem. A hírek szerint a Matáv Rt. 29 millió dollárt ajánlott a JászTel részvényeiért, hárommillió dollárral többet, mint a CGSat. Fellegi L. Tamás, a Matáv Rt. ágazati igazgatója az üzlet részleteiről nem nyilatkozott. Elmondta azonban: a JászTel előfizetőinek száma a Matáv csaknem 2,4 millió bekapcsolt vonalának alig egy százaléka, a helyi konceszsziós társaságok 741 ezer vonalának pedig három százaléka, így megszerzése nem változtatja meg a távközlési piac szerkezetét. Megítélése szerint a piaci versenyre is kedvező hatással lesz, ha a JászTel a Matáv tulajdonába kerül. K. Sz. A. Nem enyhül az ázsiai válság PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ázsiai gazdasági válság Indonézia révén újabb dimenzióval gyarapodott, a megnövekedett politikai kockázattal. Amihez persze hozzájárult a válságból ugyan nagyrészt kimaradt, de a régió dolgaira erősen ható Dé-Ázsia, az indiai szubkontines új keletű feszültsége, az indai-pakisztáni viszályba belesodródható Kína, a földrajzilag a szomszédban lévő Délkelet-Ázsia sokrétű problémacsomagja. A nemzetközi beruházók dilemmája nem enyhül: mitévők legyenek, hogyan lépjenek a pénzükkel, a kedvező megtérülést kereső dollárszázmilliárdjaikkal? Tegyenek-e a nyolcvanas-kilencvenes évek favoritjára, a sokak által „ázsiai csodának” minősített régióra, a kis és nagyobb tigrisekre. A kérdésekre nem könnyű a válasz. Ázsia kulcsországa, Japán helyzete bizonytalan. Ugyan példátlan, több mint 130 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagtervet hirdettek meg, ám annak részleteit még mindig türelmetlenül várja a nemzetközi pénzvilág, amely a szigetország belső piacainak a megnyitását, a nagyobb japán külföldi vásárlásokat szorgalmazza a tokiói kabinettől, egyelőre változó sikerrel. Japán maga is súlyos szerkezeti-egyensúlyi, gazdasági identitási válságban szenved, kiviteli többlete van (akárcsak Dél-Koreának), de ennél nagyságrendekkel nagyobb rossz hitelterhet cipelnek a kormánnyal hosszú ideje füllesztő közelségben együtt élő japán nagybankok, az ország ingatlanpiaca a nyolc évvel ezelőtti összeomlást mindeddig nem tudta kiheverni, az ipar jelentős része „kitelepült” a nagyvilágba, nem kis részben a délkelet-ázsiai válságországokba. A Nyugat a világtörténelem legnagyobb hitelezőakciójával sietett a régió megsegítésére. Nagy kérdőjel Kína helyzete is. A pekingi vezetés optimista nyilatkozatdömpingje ellenére a válság igenis „begyűrűzött” az országba, súlyosbítva a belső gondokat. GKI-konjunktúraindex: szezonális visszaesés Áprilisban megszakadt a lakosság optimizmusának erősödése: a GKI Rt. által havonta számított lakossági bizalmi index értéke 2 ponttal csökkent. Ez feltehetőleg a vélemények természetes hullámzásának velejárója, hiszen legutóbbi értéke így is alig marad el az eddigi maximumtól. Hasonlóan szezonális hatásokkal magyarázható az üzleti bizalmi index 4 pontos visszaesése. A lakossági és üzleti szféra gyengülő optimizmusa a GKI koijunktúraindexére is hatott. Nem változott az ország jelenlegi gazdasági helyzetének megítélése, de a gazdaság következő egy évét illetően kissé pesszimistább lett a lakosság. Bár a háztartások által érzékelt infláció mértéke gyakorlatilag nem változott, a következő 12 hónapban már többen számítanak emelkedésre, mint egy hónappal ezelőtt. A háztartások továbbra is a munkanélküliek számának stagnálását tartják valószínűnek. Ebben a hónapban jelentősen javult viszont a lakosságnak a saját anyagi helyzetéről alkotott képe, ezzel párhuzamosan növekedett a háztartások vásárlási kedve, de megtakarítási hajlandóságuk nem változott. A vállalkozások optimizmusa áprilisban ugyancsak gyengült. Az üzleti bizalmi index 4 pontos visszaesése azonban jórészt szezonális hatásra következett be, tavaly és tavalyelőtt tavasszal hasonló mérséklődés következett be, amelyet fellendülés követett. Az ipari vállalkozások az elmúlt három hónap termelési színvonalát kedvezőbben ítélték meg, mint márciusban, azonban a következő három hónapban kevesebben számítanak termelésük növekedésére. A cégek belföldi rendelésállománya kissé bővült, míg exportmegrendeléseik valamelyest csökkentek. A saját termelésű készletállomány szintje egy kissé csökkent, így érthető, hogy a termelők egyre lassúbb áremelést terveznek. A magyar gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások nem változtak áprilisban, így továbbra is igen optimisták. A kereskedelmi vállalkozások eladási pozíciói enyhén javultak, a cégek készletszintje azonban már nem bővült tovább. A kereskedők a termelők és a nagykereskedők felé adott megrendeléseik visszafogását tervezik a következő három hónap alatt, ami nem meglepő, hiszen a következő fél évben várható üzleti lehetőségeiket illetően is kissé elbizonytalanodtak a kereskedelmi vállalkozások. A cégek értékesítési áraikat a következő három hónapban a jelenleginél valamelyest dinamikusabban tervezik emelni. A magyar gazdaság helyzetére vonatkozó várakozások azonban tovább javultak áprilisban. A lakosság és az üzleti szféra gyengülő optimizmusa következtében kisebb értéket mutat a GKI-konjunktúraindex is. A GKI KONJUNKTÚRAINDEXE ÉS ÖSSZETEVŐI Brrás: GKI fit. felmérései NÉPSZABADSÁG-grafika Röviden Matáv: növekvő nyereség A Matáv nyeresége 50 százalékkal, árbevétele 28 százalékkal haladta meg 1998 első negyedévében az előző év első három hónapjának az eredményét — olvasható a távközlési társaság csütörtökön közzétett gyorsjelentésében. A Matáv konszolidált árbevétele 73,6 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, nettó nyeresége pedig meghaladta a 13,1 milliárd forintot. A működési eredmény több mint 22,3 milliárd forint volt, ami 30 százalékos növekedés. A cég első negyedévi adózatlan nyeresége 15,28 milliárd, az adózott nyereség pedig 15,18 milliárd forintot tett ki. (F. B.) Sikeres első negyedév az iparban Az ipari termelés volumene 1998 első negyedévében 14,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentéséből. Az első három hónap AZ IPARI TERMELÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS TRENDJE alatt az exportértékesítés 37,2 százalékkal, míg a belföldi értékesítés 3,3 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának eredményeit. Az ipari termelés volumene márciusban 20,7 százalékkal volt magasabb 1997 első három hónapjához viszonyítva, februárhoz képest viszont 1,3 százalékkal csökkent. Az ipar márciusi értékesítése 22,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A növekedés továbbra is a feldolgozóipari exporton alapult. (MTI) Kockázati tőke Magyarországon Még az idén több magyar kockázatitőke-társaság kezdi meg működését azt követően, hogy márciusban az Országgyűlés elfogadta a kockázatitőkealapokról szóló törvényt - mondta el kérdésünkre Székács Anna, a Pénzügyminisztérium miniszteri biztosa, aki előadást tartott a kockázati tőkéről szervezett budapesti konferencián. A külföldi kockázatitőke-alapokból eddig 100 milliárd forint áramlott Magyarországra, amelynek kétharmadát fektették be cégekbe. (Munkatársunktól) (1992. év havi átlaga-100,0) ** Válogatott vendégek ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az elmúlt két békeév folyamán a horvát turizmus legfontosabb feladatának tartotta a nyaralóvendégek visszahódítását. A küszöbönálló idényre általában 20-30 százalékos növekedést remélnek, főleg Németországból, Ausztriából és Nagy- Britanniából. A magyar, cseh és szlovák vendégekről nem szól a krónika. Számuk esését várják, ezzel kapcsolatban jellegzetes a Vjesnik kormánylap tegnapi heves támadása az idegenforgalom szervezői ellen. A lap úgy véli, hogy „az új Európa” vendégeit tudatosan, úgyszólván szervezetten kívánják távol tartani az Adriától. Részükre megnehezítették a szállodai elhelyezés lehetőségét, felemelték az árakat, és általában a magyar, cseh és szlovák vendégeknek elriasztó, kultúrálatlan módon hozzák tudomásukra, hogy bukszáik laposak, s elfoglalják a jobban fizető turisták helyét. Igaz - állapítja meg a lap -, hogy voltak csehországi, szlovákiai és magyarországi turisták, akik „otthon felejtették pénztárcáikat”, és autóikat megrakva élelmiszerekkel és itallal érkeztek, de ez nem jogosítja fel a horvát vendéglátókat, hogy a leírt módon kukkantsanak be a turisták zsebeibe. Korrektebb volna, ha választ keresnének a kérdésre, mit kínálnak nekik. A horvát kínálat - különösen a panzión kívüli árak - ugyanis felháborították még a különben pazarlóknak ismert olaszokat is. A lap még megjegyzi, hogy mindezt ügyesen használták ki a földközi-tengeri konkurensek, elsősorban Görögország.