Népszabadság, 1998. július (56. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-29 / 176. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1­9­9­8. JÚLIUS 29., SZERDA Orbán Viktor havonta tájékoztat Négy évre szóló megállapodást írtak alá a koalíciós pártok frakciói Orbán Viktor miniszterelnök havi rendszerességgel közvetlen tájékozta­tást ad a három kormánypárti frakció számára a legfontosabb kormányzati kérdésekről - többek közt ez szerepel a koalíciós képviselőcsoportok vezetői által kedden aláírt együttműködési megállapodásban. A parlamenti ciklus végéig szóló megállapodást Szájer József, a Fidesz, Bánk Attila, az FKGP és Balsai István, az MDF parlamenti képviselőcsoport­jának vezetője látta el kézjegyével. A dokumentum bevezetőjében kiemel­ték, hogy a három képviselőcsoport együttműködése az egyenjogúságon alapszik. A megállapodás kiterjed a frakciók és a kormány, valamint a képviselőcsopor­tok egymás közötti együttműködésére. A kormányfő által havonta adott tájé­koztatás mellett Stumpf István, a Mi­niszterelnöki Hivatal minisztere a kor­mányülések előtt tájékoztatja a frakció­­vezetőket a napirenden szereplő kérdé­sekről. Az első ilyen találkozó augusz­tus 26-án lesz. A nagy jelentőségű ügyekről - a költségvetés előkészítése, átfogó törvénycsomagok tárgyalása - a frakciók témafelelősei és a miniszterek fognak előzetesen konzultálni. A három frakcióvezető a tervek sze­rint heti rendszerességgel konzultál a parlamenti feladatokról. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a napirend előtti felszólalásokról, azonnali kérdésekről, interpellációkról és képviselői indítvá­nyokról. A frakcióvezetők az Ország­­gyűlés hatáskörébe tartozó személyi döntésekben előzetesen egyeztetnek, és konszenzussal döntenek. Kötelezettsé­get vállaltak arra is, hogy kormánypárti frakcióhoz tartozó képviselőt csak akkor vesznek fel tagjaik sorába, ha ahhoz az átülni készülő képviselő eredeti frakció­ja is hozzájárul. (Mint ismeretes, eddig egy képviselő, az MDF színeiben man­dátumot szerzett Hörcsik Richárd ült át a Fidesz frakciójába. A képviselő a vá­lasztásokon az MDF és a Fidesz közös jelöltje volt.) A megállapodás rögzíti azt is, hogy a koalíciós frakciók közös erő­vel biztosítják a kormánypárti többséget mind a parlamenti plenáris üléseken, mind a bizottságokban. Bednárik Imre Torgyán a kormánykabinetben Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter, kisgazda párt­elnök is tagja lesz a kormány legszű­kebb döntés-előkészítő testületének, a kormánykabinetnek. A minisztertanács várhatóan csütörtöki ülésén módosítja a kormány kabinetjeiről szóló rendeletet. Értesülésünk szerint az Orbán-kormány nem kíván változtatni elődjei gyakorla­tán, és megtartja a kormány stratégiai je­lentőségű kérdésekben állást foglaló há­rom testületét: a kormány-, a gazdasági és a nemzetbiztonsági kabineteket. A kormánykabinetet a miniszterel­nök vezeti, ez a legfontosabb döntés­előkészítő testület. Eddig tagja volt a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisz­ter, állandó meghívottja pedig a Mi­niszterelnöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára és a kormányfő kabinetfőnö­ke. Lapunk információi szerint a kor­mánykabinet a jövőben kibővül Tor­gyán Józseffel, Stumpf Istvánnal, a Mi­niszterelnöki Hivatal miniszterével és Kövér Lászlóval, a polgári titkosszol­gálatokat irányító miniszterrel, Orbán Viktor kormányfő állandó helyettesé­vel. A testület titkári feladatait Nagy Andor, a miniszterelnök kabinetfőnöke látja majd el, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára pedig nem lesz a kabinet tagja. I. B. MSZP: törvénytelen a vagyonadó Kovács László frakcióvezető szerint je­lenleg nem időszerű árnyékkormányt létrehozni. Az MSZP-ben most a párt megújulásának személyi feltételeit kell megteremteni. A szocialisták sajtóérte­kezletükön keményen bírálták az Or­bán-kormány több intézkedését. A kormány a nyugdíjemelések rend­szerének tervezett megváltoztatásával újabb bizonyítékát adja, hogy nem törek­szik a szociális partnerekkel folytatott párbeszédre és konszenzusra - hangoz­tatta Kovács László frakcióvezető az MSZP keddi sajtótájékoztatóján. Kovács szerint az úgynevezett vegyes indexálás 7-9 százalékkal alacsonyabb nyugdíj­­emelést jelentene annál, mint amekkora a jelenlegi szabályozás alapján várható. Az MSZP szerint a kormány indoko­latlan mértékű személycseréket hajt vég­re a közigazgatásban, ráadásul egykori politikai szereplőket helyez közigazgatá­si tisztségekbe. A frakcióvezető példa­ként említette Simicska Lajost, az egyko­ri MDF-Fidesz-székházügyben elhíre­­sült fiatal demokrata pártpénztárnokot, akit a kormány az APEH elnökének kí­ván kinevezni. A szocialisták szerint megmagyarázhatatlan, hogy miért hozták előre október elsejéről augusztus elsejére a villamos energia árának emelését. Ko­vács felhívta rá a figyelmet: a távozó kor­mány azért nem hajtott végre árkorrekci­ót, mert a forintleértékelés mértéke ne­gyedéves szinten nem érte el a 3 százalé­kot. Azt is hozzátette, az áremelés kom­penzációjának biztosítása a kormány és az energiatermelők feladata. A szocialisták átgondolatlannak tartják a búzafelvásárlási akciót, azt, hogy a vi­lágpiaci árak kétszereséért veszik át a ter­melőtől a gabonát. Ezek a kiadások veszé­lyeztethetik a költségvetést, és az MSZP rossz precedensnek tartja, hogy Torgyán József az FKGP érdekeit a minisztériumé elé helyezi. A szocialisták visszautasítják az új adónemek, így a vagyon- és a ka­matadó tervezett bevezetését. Kovács sze­rint az adózott jövedelmekből szerzett va­gyon újraadóztatása törvényellenes. A volt külügyminiszter reagált Orbán Vik­tor miniszterelnök minapi romániai láto­gatására is. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: egy kormányfőnek nagyon kell vigyáznia arra, hogy bukaresti és tusnád-Az MSZP szeptemberben ugyan tisztújító kongresszust tart, a sze­mélyi kérdéseknél azonban fonto­sabb, hogyan értékeli az elmúlt időszakot, és milyen elvek szerint, milyen programot kíván kidolgozni az elkövetkező időkre - nyilatkozta Vitányi Iván, az MSZP szociálde­mokrata társulásának vezetője kedden az MTI-nek. A politikus sze­rint nem helyes, ha a párt különbö­ző irányzatainak személyi javasla­tai először a sajtóban jelennek meg. Személyi ügyekben nem sza­bad dogmáknak érvényesülniük - mondta -, és egyensúlyt kell találni a kormányzati időszak szereplői és az új jelöltek között, fürdői beszéde között árnyalatnyi különb­ség se legyen. Kérdésre válaszolva Ko­vács közölte: most nem időszerű az MSZP-ben bármilyen árnyékkormányt alakítani, a párt megújításának személyi feltételeit kell megteremteni. K. J. T. Megújul az Illyés Közalapítvány kuratóriuma MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 140 millió forintot ítélt oda a határon túl élő magyarság támogatására keddi ülésén az Illyés Közalapítvány ku­ratóriuma. A pénzből 29 millió forintot tudományos, kulturális, közművelődési intézmények és szervezetek működési feltételeinek javítására fordítanak majd, 23 millió forinttal határon túli egyházi szervezeteket, kilencmillió forinttal pe­dig oktatási intézményeket segítenek. Bátai Tibor, a közalapítvány irodaigaz­gatója lapunknak elmondta: a romániai magyar pályázók közül 228-at támogat­nak, mintegy 104 millió forinttal, 16,5 millió forintos segítséget ítéltek meg a szlovákiai magyarságnak, és további ki­lencmillió forintot kap 51 ukrajnai pá­lyázó, elsősorban kárpátaljai magyar ok­tatási intézmények tanszerek, irodai be­rendezések vásárlására, valamint az anyanyelvi oktatás fejlesztésére. Első al­kalommal támogat az alapítvány litvá­niai magyar pályázót: a Báthory István Kulturális Szövetség háromszázezer fo­rint értékben vásárolhat számítógépet, nyomtatót. Az alapítvány jelenlegi többpárti kura­tóriuma várhatóan szeptember második felében tartja utolsó ülését, mivel a testü­let tagjainak négy évre szóló megbízatása annak a hónapnak a végén jár le. Az új kuratóriumba jelölteket még a korábbi kabinet választotta ki, de kinevezésük már a mostani kormány tiszte. Szigorúbb jogszabályok a szervezett bűnözés visszaszorítására A kormány szeptember 30-ig adott határidőt az illetékes minisztériu­moknak és a polgári nemzetbiztonsá­gi szolgálatokat irányító tárca nélkü­li miniszternek egyes, a szervezett bűnözés megakadályozásával össze­függő jogszabályok felülvizsgálatára, szigorítására - tartalmazza a július 24-én megjelent Magyar Közlöny. MTI-JELENTÉS Az igazságügy-miniszternek - többek között - felül kell vizsgálnia, hogy mi­lyen kiemelten súlyos bűncselekmé­nyek esetében indokolt az életfogy­tiglan tartó szabadságvesztés büntetés lehetőségét szélesíteni, illetve milyen esetekben megalapozott az elítéltnek a feltételes szabadlábra helyezésből tör­ténő kizárása. A tárca feladata az is, hogy megvizsgálják a bűnszervezet fo­galma, illetve létrehozása tényállása pontosításának lehetőségét is. A minisztériumnak ki kell dolgozni azt is, hogy milyen jogi megoldások le­hetségesek a szervezett bűnözés vagyo­ni alapjainak gyengítésére, a bűncse­lekményből származó haszon elvonásá­ra, valamint a jogi személyek büntető­jogi felelősségre vonására. Az igazság­ügyi tárca vezetője és a belügyminisz­ter közösen felelős azért, hogy elké­szüljön a tanúk személyi védelméről szóló kormányrendelet tervezete. A ka­binet szükségesnek tartja törvényjavas­lat kidolgozását az ügyészség kormány alá rendeléséről is. Továbbá elengedhetetlennek tekinti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsola­tos büntetőügyekben a hatóságok eljáró tagjaira is terjedjen ki a C típusú nem­zetbiztonsági ellenőrzés. A kormányhatározat kitér az idegen­­rendészeti jogszabályok felülvizsgála­tára annak érdekében, hogy a hatálya alá tartozó személy, aki ellen büntető­­eljárás van folyamatban, a közösségi szállás elhagyásában milyen módon korlátozható. A belügyminiszternek felül kell vizs­gálnia a nyomozó hatóságok hatásköré­ről és illetékességéről rendelkező jog­szabályokat, hogy a szervezett bűnö­zéssel összefüggésbe hozható ügyek nyomozása során biztosítható legyen ezek soron kívüli elintézése. Az ismer­tetett július 24-i kormányhatározat sze­rint módosítani kell a vonatkozó jog­szabályokat, hogy a hatóságok azon tagjainak, akik a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben tevékenykednek, szükség esetén a rendőrség személyi védelmet nyújthasson. A kormány szükségesnek tartja az adott jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy bezárathassák az olyan szórakozóhelyeket, ahol kábító­szerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit érték tetten. Jogvédők is egyetértenek a Bács megyei kapitánnyal Civil szervezetek a Belügyminisztériumban Sem törvényességi, sem emberi jogi szempontból nem aggályos, hogy Bács-Kiskun megyében legfeljebb 30 napra érvényes ideiglenes tartózkodá­si engedélyt adnak ki a külföldieknek. Ezt III Márton, a Magyar Emberi Jog­védő Központ (Mejok) vezetője jelen­tette ki, miután kedd délelőtt civil szervezetek képviselői Felkai László­val, a BM államtitkárával és Dobó Ist­vánnal, a menekültügyi hivatal meg­bízott főigazgatójával találkoztak. A megbeszélésen a Mejokon kívül a Raoul Wallenberg Egyesület és a Ma­gyar Helsinki Bizottság képviselte a ci­vil szférát. A találkozót követően Felkai László, a Belügyminisztérium köz­­igazgatási államtitkára (képünkön, fent) hangsú­lyozta, hogy a tárca együttműködésre törek­szik a jogvédő szerveze­tekkel, a jövőben ezért rendszeressé teszik a teg­napihoz hasonló konzul­tációkat. Dobó István, a Mene­kültügyi és Migrációs Hivatal megbízott fő­igazgatója lapunknak el­mondta, hogy az idén több mint kétezer külföl­di kért s mintegy 240 ka­pott menedékstátust Ma­gyarországon. Becsülhe­tően 800-900 külföldi menedékkérelmének el­bírálása még tart, a többi­eket kiutasították az or­szágból vagy közösségi szálláson helyezték el őket. Mások „ismeretlen helyre távoztak”. A me­nekültek túlnyomó több­sége illegálisan, jelentős részük Európán kívülről érkezik ha­zánkba. Az utóbbi időben feltűnően nagy az afgánok aránya. Ausztriában a közelmúltban olyan vé­lemények láttak napvilágot, hogy mene­dékjogi szempontból hazánk „nem biz­tonságos ország”, vagyis nem tartjuk be maradéktalanul a menekültügyi jogsza­bályokat. Dobó István visszautasította az állítást, s arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága bécsi regionális hivatalának sajtó­­közleménye elismeréssel szólt a ma­gyarországi menedékjogi rendszerről. Ezzel szemben III Márton, a Mejok ve­zetője elmondta: az emberi jogi szerve­zetek megítélése szerint mégsem meg­alapozatlan a vélemény, hogy hazánk nem biztonságos ország. Megoldatlan például a Koszovóból érkező albán me­nekültek helyzete. Ill Márton szerint ideiglenes menedéket kellene adni szá­mukra, ehhez viszont kor­mányrendeletre lenne szükség. Mint ismeretes, Ger­­gényi Péter, Bács-Kiskun megye rendőrfőkapitánya (képünkön, lent) nemré­giben úgy rendelkezett, hogy a különleges mél­tánylást érdemlő esetek kivételével legfeljebb 30 napra szóló ideiglenes tartózkodási engedély ad­ható ki a megyében. A külföldi maffiózók elleni harc jegyében hozott dön­tést korábban Kőszeg Fe­renc, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője alkot­mánysértőnek minősítet­te. Ill Márton viszont teg­nap úgy nyilatkozott, hogy a döntés sem törvé­nyességi, sem emberi jogi szempontból nem aggá­lyos. Az intézkedési cso­magot áttanulmányozva a jogvédő központ igazga­tója arra a következtetés­re jutott, hogy - bár a közvéleményt nem a leg­szerencsésebb módon tájékoztatták a döntés hátteréről - Gergényi Péter szak­mailag is megfelelő módon szeretné megoldani az idegenrendészeti problé­mákat a megyében. Cz. G. Folytatódnak a rendőrségi személycserék Tovább folytatódnak a rendőrségen a személycserék. Értesülések szerint a korábbi - Pintér Sándor mostani belügyminiszter féle - rendőri veze­tésből többen visszatérnek az orszá­gos vagy a budapesti főkapitányság vezető pozícióiba. Több kerület élén is elképzelhető a váltás. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A tervek szerint Lázár János dandártá­bornokot, a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság (BRFK) jelenlegi bűnügyi fő­igazgatóját augusztus elsejétől az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság bűnügyi fő­igazgató-helyettesévé nevezik ki. A dan­dártábornok feladata valószínűleg a me­gyék és a területi szervek szakirányítása lesz. A bűnügyi főigazgató üresen maradt posztját pedig Jakab Géza, a BRFK ezre­dese tölti majd be. További meg nem erő­sített információk szerint Simon Tamás ezredest, az ORFK jelenlegi bűnügyi fő­igazgató-helyettesét áthelyezik a III. ke­rületi kapitányság élére. Óbuda-Békás­­megyer mostani rendőrkapitánya, Bökönyi István ezredes pedig a BRFK eddigi közbiztonsági igazgatójának, Tóth Lászlónak a helyét foglalja el. Augusztus elsejétől Garamvölgyi László, a Nemzet­­biztonsági Hivatal volt szóvivője vezeti a sajtóosztályt, akinek nem ismeretlen ez a munkakör, hiszen már dolgozott e területen. Egyes kerületi kapitányságok élén is változás várható a következő hetekben. Orbán Péter országos rendőrfőkapi­tány és Demszky Gábor főpolgármes­ter minapi találkozóján Orbán elmond­ta, hogy vizsgálja a személycsere lehe­tőségét a fővárosi rendőrség élén. Mint elhangzott, valószínűleg még ezen a héten megnevezi jelöltjét a budapesti rendőr-főkapitányi tisztségre. Informá­cióink szerint több személyt is alkal­masnak találtak, de csaknem biztosra vehető, hogy közülük Kökényesi Antal jelenlegi VIII. kerületi kapitány kerül e posztra. A találkozón Orbán Péter beszámolt a főváros közbiztonságával kapcsola­tos terveiről. Ennek része a közterületi rendőrök létszámának növelése és a belső korrupció elleni fellépés. Emiatt változások várhatók egyes rossz hatás­fokkal működő, avagy korrupcióval fertőzöttnek bizonyuló kerületi kapi­tányságok élén is. A Fővárosi Közgyűlésnek csak véle­ményezési joga van az új főkapitány ki­nevezésénél. Demszky Gábor azonban utalt arra, hogy elfogadják az új jelöltet, ha teljesítik a város feltételeit. Elsődle­­ges szempontjuk, hogy ne szakadjon meg az eddigi jó együttműködés, továb­bá emelkedjen a közterületen dolgozó rendőrök száma és aránya. 1996 végén Budapesten még 1364, ma 237 betöltet­len állást tart nyilván a rendőrség. A fő­város szolgálati rendőrlakásokkal segí­tené a BRFK-t. A főpolgármester veszé­lyességi fokhoz mért bérpótlék beveze­tését is javasolta. Lázár János Bökönyi István Garamvölgyi László

Next