Népszabadság, 1998. július (56. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-29 / 176. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚLIUS 29., SZERDA Orbán Viktor havonta tájékoztat Négy évre szóló megállapodást írtak alá a koalíciós pártok frakciói Orbán Viktor miniszterelnök havi rendszerességgel közvetlen tájékoztatást ad a három kormánypárti frakció számára a legfontosabb kormányzati kérdésekről - többek közt ez szerepel a koalíciós képviselőcsoportok vezetői által kedden aláírt együttműködési megállapodásban. A parlamenti ciklus végéig szóló megállapodást Szájer József, a Fidesz, Bánk Attila, az FKGP és Balsai István, az MDF parlamenti képviselőcsoportjának vezetője látta el kézjegyével. A dokumentum bevezetőjében kiemelték, hogy a három képviselőcsoport együttműködése az egyenjogúságon alapszik. A megállapodás kiterjed a frakciók és a kormány, valamint a képviselőcsoportok egymás közötti együttműködésére. A kormányfő által havonta adott tájékoztatás mellett Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal minisztere a kormányülések előtt tájékoztatja a frakcióvezetőket a napirenden szereplő kérdésekről. Az első ilyen találkozó augusztus 26-án lesz. A nagy jelentőségű ügyekről - a költségvetés előkészítése, átfogó törvénycsomagok tárgyalása - a frakciók témafelelősei és a miniszterek fognak előzetesen konzultálni. A három frakcióvezető a tervek szerint heti rendszerességgel konzultál a parlamenti feladatokról. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a napirend előtti felszólalásokról, azonnali kérdésekről, interpellációkról és képviselői indítványokról. A frakcióvezetők az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi döntésekben előzetesen egyeztetnek, és konszenzussal döntenek. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy kormánypárti frakcióhoz tartozó képviselőt csak akkor vesznek fel tagjaik sorába, ha ahhoz az átülni készülő képviselő eredeti frakciója is hozzájárul. (Mint ismeretes, eddig egy képviselő, az MDF színeiben mandátumot szerzett Hörcsik Richárd ült át a Fidesz frakciójába. A képviselő a választásokon az MDF és a Fidesz közös jelöltje volt.) A megállapodás rögzíti azt is, hogy a koalíciós frakciók közös erővel biztosítják a kormánypárti többséget mind a parlamenti plenáris üléseken, mind a bizottságokban. Bednárik Imre Torgyán a kormánykabinetben Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, kisgazda pártelnök is tagja lesz a kormány legszűkebb döntés-előkészítő testületének, a kormánykabinetnek. A minisztertanács várhatóan csütörtöki ülésén módosítja a kormány kabinetjeiről szóló rendeletet. Értesülésünk szerint az Orbán-kormány nem kíván változtatni elődjei gyakorlatán, és megtartja a kormány stratégiai jelentőségű kérdésekben állást foglaló három testületét: a kormány-, a gazdasági és a nemzetbiztonsági kabineteket. A kormánykabinetet a miniszterelnök vezeti, ez a legfontosabb döntéselőkészítő testület. Eddig tagja volt a belügy-, a külügy- és a pénzügyminiszter, állandó meghívottja pedig a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára és a kormányfő kabinetfőnöke. Lapunk információi szerint a kormánykabinet a jövőben kibővül Torgyán Józseffel, Stumpf Istvánnal, a Miniszterelnöki Hivatal miniszterével és Kövér Lászlóval, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszterrel, Orbán Viktor kormányfő állandó helyettesével. A testület titkári feladatait Nagy Andor, a miniszterelnök kabinetfőnöke látja majd el, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára pedig nem lesz a kabinet tagja. I. B. MSZP: törvénytelen a vagyonadó Kovács László frakcióvezető szerint jelenleg nem időszerű árnyékkormányt létrehozni. Az MSZP-ben most a párt megújulásának személyi feltételeit kell megteremteni. A szocialisták sajtóértekezletükön keményen bírálták az Orbán-kormány több intézkedését. A kormány a nyugdíjemelések rendszerének tervezett megváltoztatásával újabb bizonyítékát adja, hogy nem törekszik a szociális partnerekkel folytatott párbeszédre és konszenzusra - hangoztatta Kovács László frakcióvezető az MSZP keddi sajtótájékoztatóján. Kovács szerint az úgynevezett vegyes indexálás 7-9 százalékkal alacsonyabb nyugdíjemelést jelentene annál, mint amekkora a jelenlegi szabályozás alapján várható. Az MSZP szerint a kormány indokolatlan mértékű személycseréket hajt végre a közigazgatásban, ráadásul egykori politikai szereplőket helyez közigazgatási tisztségekbe. A frakcióvezető példaként említette Simicska Lajost, az egykori MDF-Fidesz-székházügyben elhíresült fiatal demokrata pártpénztárnokot, akit a kormány az APEH elnökének kíván kinevezni. A szocialisták szerint megmagyarázhatatlan, hogy miért hozták előre október elsejéről augusztus elsejére a villamos energia árának emelését. Kovács felhívta rá a figyelmet: a távozó kormány azért nem hajtott végre árkorrekciót, mert a forintleértékelés mértéke negyedéves szinten nem érte el a 3 százalékot. Azt is hozzátette, az áremelés kompenzációjának biztosítása a kormány és az energiatermelők feladata. A szocialisták átgondolatlannak tartják a búzafelvásárlási akciót, azt, hogy a világpiaci árak kétszereséért veszik át a termelőtől a gabonát. Ezek a kiadások veszélyeztethetik a költségvetést, és az MSZP rossz precedensnek tartja, hogy Torgyán József az FKGP érdekeit a minisztériumé elé helyezi. A szocialisták visszautasítják az új adónemek, így a vagyon- és a kamatadó tervezett bevezetését. Kovács szerint az adózott jövedelmekből szerzett vagyon újraadóztatása törvényellenes. A volt külügyminiszter reagált Orbán Viktor miniszterelnök minapi romániai látogatására is. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: egy kormányfőnek nagyon kell vigyáznia arra, hogy bukaresti és tusnád-Az MSZP szeptemberben ugyan tisztújító kongresszust tart, a személyi kérdéseknél azonban fontosabb, hogyan értékeli az elmúlt időszakot, és milyen elvek szerint, milyen programot kíván kidolgozni az elkövetkező időkre - nyilatkozta Vitányi Iván, az MSZP szociáldemokrata társulásának vezetője kedden az MTI-nek. A politikus szerint nem helyes, ha a párt különböző irányzatainak személyi javaslatai először a sajtóban jelennek meg. Személyi ügyekben nem szabad dogmáknak érvényesülniük - mondta -, és egyensúlyt kell találni a kormányzati időszak szereplői és az új jelöltek között, fürdői beszéde között árnyalatnyi különbség se legyen. Kérdésre válaszolva Kovács közölte: most nem időszerű az MSZP-ben bármilyen árnyékkormányt alakítani, a párt megújításának személyi feltételeit kell megteremteni. K. J. T. Megújul az Illyés Közalapítvány kuratóriuma MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 140 millió forintot ítélt oda a határon túl élő magyarság támogatására keddi ülésén az Illyés Közalapítvány kuratóriuma. A pénzből 29 millió forintot tudományos, kulturális, közművelődési intézmények és szervezetek működési feltételeinek javítására fordítanak majd, 23 millió forinttal határon túli egyházi szervezeteket, kilencmillió forinttal pedig oktatási intézményeket segítenek. Bátai Tibor, a közalapítvány irodaigazgatója lapunknak elmondta: a romániai magyar pályázók közül 228-at támogatnak, mintegy 104 millió forinttal, 16,5 millió forintos segítséget ítéltek meg a szlovákiai magyarságnak, és további kilencmillió forintot kap 51 ukrajnai pályázó, elsősorban kárpátaljai magyar oktatási intézmények tanszerek, irodai berendezések vásárlására, valamint az anyanyelvi oktatás fejlesztésére. Első alkalommal támogat az alapítvány litvániai magyar pályázót: a Báthory István Kulturális Szövetség háromszázezer forint értékben vásárolhat számítógépet, nyomtatót. Az alapítvány jelenlegi többpárti kuratóriuma várhatóan szeptember második felében tartja utolsó ülését, mivel a testület tagjainak négy évre szóló megbízatása annak a hónapnak a végén jár le. Az új kuratóriumba jelölteket még a korábbi kabinet választotta ki, de kinevezésük már a mostani kormány tiszte. Szigorúbb jogszabályok a szervezett bűnözés visszaszorítására A kormány szeptember 30-ig adott határidőt az illetékes minisztériumoknak és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszternek egyes, a szervezett bűnözés megakadályozásával összefüggő jogszabályok felülvizsgálatára, szigorítására - tartalmazza a július 24-én megjelent Magyar Közlöny. MTI-JELENTÉS Az igazságügy-miniszternek - többek között - felül kell vizsgálnia, hogy milyen kiemelten súlyos bűncselekmények esetében indokolt az életfogytiglan tartó szabadságvesztés büntetés lehetőségét szélesíteni, illetve milyen esetekben megalapozott az elítéltnek a feltételes szabadlábra helyezésből történő kizárása. A tárca feladata az is, hogy megvizsgálják a bűnszervezet fogalma, illetve létrehozása tényállása pontosításának lehetőségét is. A minisztériumnak ki kell dolgozni azt is, hogy milyen jogi megoldások lehetségesek a szervezett bűnözés vagyoni alapjainak gyengítésére, a bűncselekményből származó haszon elvonására, valamint a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonására. Az igazságügyi tárca vezetője és a belügyminiszter közösen felelős azért, hogy elkészüljön a tanúk személyi védelméről szóló kormányrendelet tervezete. A kabinet szükségesnek tartja törvényjavaslat kidolgozását az ügyészség kormány alá rendeléséről is. Továbbá elengedhetetlennek tekinti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos büntetőügyekben a hatóságok eljáró tagjaira is terjedjen ki a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés. A kormányhatározat kitér az idegenrendészeti jogszabályok felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a hatálya alá tartozó személy, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, a közösségi szállás elhagyásában milyen módon korlátozható. A belügyminiszternek felül kell vizsgálnia a nyomozó hatóságok hatásköréről és illetékességéről rendelkező jogszabályokat, hogy a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható ügyek nyomozása során biztosítható legyen ezek soron kívüli elintézése. Az ismertetett július 24-i kormányhatározat szerint módosítani kell a vonatkozó jogszabályokat, hogy a hatóságok azon tagjainak, akik a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben tevékenykednek, szükség esetén a rendőrség személyi védelmet nyújthasson. A kormány szükségesnek tartja az adott jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy bezárathassák az olyan szórakozóhelyeket, ahol kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit érték tetten. Jogvédők is egyetértenek a Bács megyei kapitánnyal Civil szervezetek a Belügyminisztériumban Sem törvényességi, sem emberi jogi szempontból nem aggályos, hogy Bács-Kiskun megyében legfeljebb 30 napra érvényes ideiglenes tartózkodási engedélyt adnak ki a külföldieknek. Ezt III Márton, a Magyar Emberi Jogvédő Központ (Mejok) vezetője jelentette ki, miután kedd délelőtt civil szervezetek képviselői Felkai Lászlóval, a BM államtitkárával és Dobó Istvánnal, a menekültügyi hivatal megbízott főigazgatójával találkoztak. A megbeszélésen a Mejokon kívül a Raoul Wallenberg Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a civil szférát. A találkozót követően Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára (képünkön, fent) hangsúlyozta, hogy a tárca együttműködésre törekszik a jogvédő szervezetekkel, a jövőben ezért rendszeressé teszik a tegnapihoz hasonló konzultációkat. Dobó István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal megbízott főigazgatója lapunknak elmondta, hogy az idén több mint kétezer külföldi kért s mintegy 240 kapott menedékstátust Magyarországon. Becsülhetően 800-900 külföldi menedékkérelmének elbírálása még tart, a többieket kiutasították az országból vagy közösségi szálláson helyezték el őket. Mások „ismeretlen helyre távoztak”. A menekültek túlnyomó többsége illegálisan, jelentős részük Európán kívülről érkezik hazánkba. Az utóbbi időben feltűnően nagy az afgánok aránya. Ausztriában a közelmúltban olyan vélemények láttak napvilágot, hogy menedékjogi szempontból hazánk „nem biztonságos ország”, vagyis nem tartjuk be maradéktalanul a menekültügyi jogszabályokat. Dobó István visszautasította az állítást, s arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága bécsi regionális hivatalának sajtóközleménye elismeréssel szólt a magyarországi menedékjogi rendszerről. Ezzel szemben III Márton, a Mejok vezetője elmondta: az emberi jogi szervezetek megítélése szerint mégsem megalapozatlan a vélemény, hogy hazánk nem biztonságos ország. Megoldatlan például a Koszovóból érkező albán menekültek helyzete. Ill Márton szerint ideiglenes menedéket kellene adni számukra, ehhez viszont kormányrendeletre lenne szükség. Mint ismeretes, Gergényi Péter, Bács-Kiskun megye rendőrfőkapitánya (képünkön, lent) nemrégiben úgy rendelkezett, hogy a különleges méltánylást érdemlő esetek kivételével legfeljebb 30 napra szóló ideiglenes tartózkodási engedély adható ki a megyében. A külföldi maffiózók elleni harc jegyében hozott döntést korábban Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője alkotmánysértőnek minősítette. Ill Márton viszont tegnap úgy nyilatkozott, hogy a döntés sem törvényességi, sem emberi jogi szempontból nem aggályos. Az intézkedési csomagot áttanulmányozva a jogvédő központ igazgatója arra a következtetésre jutott, hogy - bár a közvéleményt nem a legszerencsésebb módon tájékoztatták a döntés hátteréről - Gergényi Péter szakmailag is megfelelő módon szeretné megoldani az idegenrendészeti problémákat a megyében. Cz. G. Folytatódnak a rendőrségi személycserék Tovább folytatódnak a rendőrségen a személycserék. Értesülések szerint a korábbi - Pintér Sándor mostani belügyminiszter féle - rendőri vezetésből többen visszatérnek az országos vagy a budapesti főkapitányság vezető pozícióiba. Több kerület élén is elképzelhető a váltás. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A tervek szerint Lázár János dandártábornokot, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jelenlegi bűnügyi főigazgatóját augusztus elsejétől az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgató-helyettesévé nevezik ki. A dandártábornok feladata valószínűleg a megyék és a területi szervek szakirányítása lesz. A bűnügyi főigazgató üresen maradt posztját pedig Jakab Géza, a BRFK ezredese tölti majd be. További meg nem erősített információk szerint Simon Tamás ezredest, az ORFK jelenlegi bűnügyi főigazgató-helyettesét áthelyezik a III. kerületi kapitányság élére. Óbuda-Békásmegyer mostani rendőrkapitánya, Bökönyi István ezredes pedig a BRFK eddigi közbiztonsági igazgatójának, Tóth Lászlónak a helyét foglalja el. Augusztus elsejétől Garamvölgyi László, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt szóvivője vezeti a sajtóosztályt, akinek nem ismeretlen ez a munkakör, hiszen már dolgozott e területen. Egyes kerületi kapitányságok élén is változás várható a következő hetekben. Orbán Péter országos rendőrfőkapitány és Demszky Gábor főpolgármester minapi találkozóján Orbán elmondta, hogy vizsgálja a személycsere lehetőségét a fővárosi rendőrség élén. Mint elhangzott, valószínűleg még ezen a héten megnevezi jelöltjét a budapesti rendőr-főkapitányi tisztségre. Információink szerint több személyt is alkalmasnak találtak, de csaknem biztosra vehető, hogy közülük Kökényesi Antal jelenlegi VIII. kerületi kapitány kerül e posztra. A találkozón Orbán Péter beszámolt a főváros közbiztonságával kapcsolatos terveiről. Ennek része a közterületi rendőrök létszámának növelése és a belső korrupció elleni fellépés. Emiatt változások várhatók egyes rossz hatásfokkal működő, avagy korrupcióval fertőzöttnek bizonyuló kerületi kapitányságok élén is. A Fővárosi Közgyűlésnek csak véleményezési joga van az új főkapitány kinevezésénél. Demszky Gábor azonban utalt arra, hogy elfogadják az új jelöltet, ha teljesítik a város feltételeit. Elsődleges szempontjuk, hogy ne szakadjon meg az eddigi jó együttműködés, továbbá emelkedjen a közterületen dolgozó rendőrök száma és aránya. 1996 végén Budapesten még 1364, ma 237 betöltetlen állást tart nyilván a rendőrség. A főváros szolgálati rendőrlakásokkal segítené a BRFK-t. A főpolgármester veszélyességi fokhoz mért bérpótlék bevezetését is javasolta. Lázár János Bökönyi István Garamvölgyi László