Népszabadság, 1998. december (56. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-30 / 304. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. DECEMBER 30., SZERDA Irak nem hátrál a tiltott zónákból Az amerikai légierő folytatja az ellenőrző repüléseket Az amerikai és a brit harci repülők folytatják járőrözésüket Irak felett. Az elemzők szerint a hétfői incidens megismétlődhet, mert Bagdad vissza akarja szerezni teljes szuverenitását területe felett. Szaddám Huszein pa­rancsot adott légierejének, hogy tá­madják meg a behatoló harci gépeket. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az amerikai és brit légierő felkészült a megfelelő válaszra, ha újabb rakétatá­madás éri az északi és déli tilalmi zónák­ban járőröző harci gépeket. „A pilóták még magasabb készültségben lesznek. Az izgalom nagyobb lesz, de a megfele­lő válaszmechanizmusok már készen állnak” - nyilatkozta Richard Bridges ezredes, a védelmi minisztérium egyik szóvivője. Már a hétfői összecsapás előtt a bag­dadi vezetés több ízben is bejelentette: nem tartják többé tiszteletben a két tilal­mi zónát. A hétfői incidens után egy ira­ki szóvivő azt közölte, hogy rakétáik „nagy valószínűséggel” lelőttek egy amerikai gépet. Szerinte az amerikaiak csak azért titkolják el ezt, hogy köny­­nyebben ki tudják menteni a lelőtt piló­tát vagy holttestét. A törökországi Incir­­likben lévő támaszpont szóvivője vála­szul ismét megerősítette, valamennyi gép épségben visszatért a bázisra. Amerikai szakértők szerint Szaddám Huszein szándékosan provokálja az összecsapásokat. Vissza akarja szerezni teljes szuverenitását területe felett, s eh­hez mindenekelőtt arab és nemzetközi támogatást akar szerezni. Arra hivatkoz­nak, hogy a repülési tilalmat semmiféle ENSZ-határozat nem írta elő. Nizar Hamdun Irak ENSZ-nagykövete egy rá­diónyilatkozatban azt mondta, hogy az amerikai gépek egy független állam lég­terét sorozatosan megsértik - az ország népének akarata ellenére. Iraknak joga van az önvédelemre - közölte. Bagdad kedden támogatóra talált Kínában. A pe­kingi külügyminisztérium szóvivője a ti­lalmi zónákat az ENSZ-alapokmány és a nemzetközi jogi normák megsértésének nevezte. Az északi zónát 1991 áprilisá­ban jelölték ki az iraki Kurdisztán ellen­állóinak védelmében, a déli zónát pedig 1992 augusztusában, hogy a síita lakos­ság elleni tömeges megtorlást megaka­dályozzák. Miklós Gábor Romeltakarító munkások Bagdad főutcáján reuters-fotó Távirati Stílusban A KNESSZET (az izraeli parlament) alkotmányügyi bizottsága tegnap jóvá­hagyta a javaslatot, hogy május 17-én tartsák meg az előre hozott választáso­kat, a miniszterelnöki választások eset­leges második fordulójára pedig június 1-jén kerüljön sor. A javaslatot a parla­ment a jövő hét elején fogja véglegesíte­ni. (Tel-avivi tudósítónktól) POKOLGÉPES MERÉNYLETET követtek el keddre virradóra Pireuszban, Athén kikötővárosában a Barclays Bank brit pénzintézet és az American Express helyi kirendeltségei ellen. Kevéssel a robbanások előtt egy ismeretlen telefo­náló tájékoztatta a a rendőrséget a ké­szülő merényletekről. Azt állította, hogy a Forradalmi Mag nevű eddig ismeretlen szervezet nevében beszél. (Reuter) FEGYVERLETÉTELRE szólította fel a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) rendkívüli külügyminiszteri értekezlete a Sierra Leonéban harcoló lá­zadókat, és elítélte Libériát a felkelők tá­mogatása miatt. A Nigéria javaslatára összehívott, egynapos abidjani tanácsko­záson sem sikerült azonban új javaslatot kidolgozni a polgárháború befejezéséről. (dpa) LETARTÓZTATTÁK Argentínában Ruben Franco tengernagyot, a haditenge­részet volt parancsnokát, mert bizonyíték merült fel ellene abban a nyomozásban, amely az 1976 és 1983 közötti katonai diktatúra idején elkövetett gyermekrab­lások hátterének feltárására irányul. Egy emberjogi szervezet mára 200 gyermek­­rablási eset bizonyítékait gyűjtötte össze. (Reuter) Jemeni túszmentés áldozatokkal Folytatás az 1. oldalról A jemeni Iszlám Dzsihádot volt afga­nisztáni frontharcosok hozták létre 1992-ben, s a csoport feltehetőleg kap­csolatban áll egyiptomi mozlim radikáli­sokkal is. Az inkognitójukhoz ragaszko­dó tisztségviselők szerint a csoport mindössze kétszáz tagot számlál, de ki­képzőbázissal is rendelkezik Jemen déli részén. A Jemenben élő törzsek gyakran ra­bolnak el külföldi turistákat azért, hogy utak, kórházak építését, a vízellátás ja­vítását kényszerítsék ki a kormánytól. Miután kérésüket teljesítik, foglyaikat rendre sértetlenül szabadon bocsátják - emlékeztetett az AP amerikai hírügy­nökség. Északnyugat-Jemenben jelen­leg is fogva tartanak négy németet, akiknek szabadsága fejében elrablóik iskolákat, kórházakat és új telefonvo­nalakat követelnek a térségbe. Merre bujkál Karadzsics? ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Még tart a törékeny tűzszünet Podujevo körzetében, bár a szerb és az albán harci egységek nem mozdultak el állásaikból a múlt heti összecsapás helyszínén. Az egyedüli változás, hogy a jugoszláv had­sereg mintegy száz tankját visszavonták az észak-koszovói várostól 30 kilomé­terre levő Pristinába. A NATO eközben felszólította a szem­benállókat, ne fenyegessék akcióikkal az ingatag helyzetet. Javier Solana főtitkár emlékeztette az érintetteket, elsősorban a szerb államvezetést, hogy az észak-atlanti katonai szövetséget légicsapásokra feljo­gosító parancs továbbra is érvényes, s a NATO kész cselekedni, ha a helyzet meg­követeli. A belgrádi kormány ellenlépés­ként az ENSZ-hez fordult, s arra kérte Kofi Annan főtitkárt, nyilvánítsa a Bizton­sági Tanács terrorszervezetté a Koszovói Felszabadítási Hadsereget. Szarajevói lapértesülés szerint Rado­­van Karadzsics rejtekhelyet változtatott azután, hogy az amerikai kormányzat dollármilliókat ígért kézre kerítőinek. A Dnevni Avaz bizalmas forrása úgy tudja, hogy a háborús bűnei miatt körözött boszniai szerb politikus Visegrádból a biztonságosabbnak vélt Drina-parti Focába költözött. Elkerülhetik a vádemelést a Vörös Khmer-vezetők Folytatás az 1. oldalról A kambodzsai népirtásért elsősorban felelős Pol Pot tavaszi halála, illetve a mostani két vezető önfeladása után egyedül Ta Mok tartja meg magát; a „mészárosként” ismert tábornok állító­lag néhány száz hívével a thai határ kö­zeli dzsungeles területen még folytatja a fegyveres ellenállást. 1979-ben Vietnam katonai beavatko­zása vetett véget Pol Pot rendszerének. A kilencvenes évek elején az ENSZ se­gédletével tartottak választásokat Kam­bodzsában. Nemzetközi ellenőrök adták áldásukat az idei nyári választásokra is, amelyen Hun Sen pártja kapott többsé­get. Tegnap az ENSZ emberjogi főkép­viselője „nagyon sajnálatosnak” nevez­te, hogy a két politikuson nem kérik szá­mon az emberiség ellen elkövetett bűnö­ket. O. L. Gy. Új nyom a Palme-ügyben A svéd rendőrség - 13 évvel Olof Palme miniszterelnök meggyilkolása után - állítólag új nyomra bukkant. Az Aftonbladet című lap beszámolója sze­rint a hatóságok értesüléseket szereztek egy olyan gengszterről, aki megszóla­lásig hasonlít az eddigi fő gyanúsított­ra, Christer Pettersonra, ráadásul birto­kában volt egy 357-es Magnum is. Ilyen revolverrel lőtték le a szociálde­mokrata kormányfőt, amikor 1986. feb­ruár 28-án Stockholm belvárosában fe­leségével egy mozielőadás után hazafe­lé indult. Alvilági források szerint a szökevény gengszter annak idején éktelenül hara­gudott a Palme-kormányra egy bírósági ügyből kifolyólag. Emellett szoros szá­lak fűzték Knut Willand norvég milliár­doshoz, akin keresztül a nyolcvanas években benne volt zsíros iraki és iráni fegyvercsempész tranzakciókban. Ha­lála előtt Palme közvetíteni igyekezett a Perzsa-(Arab)-öböllel kapcsolatban, meggyilkolására tehát okot adhatott ez a szerepvállalás is. A Christer Petterson elleni vád főleg Palme özvegye, Lisbeth asszony val­lomásán alapult, aki felismerni vélte a gyilkost az emberölés miatt korábban büntetett férfiban. Kellő bizonyíték hiányában azonban - az eredetileg életfogytiglanra ítélt - Pettersont föl­mentették, helyt adva fellebbezésének. Sőt a svéd legfelső bíróság idén május­ban elutasította az államügyészség hi­vatalos előterjesztését, hogy az időköz­ben összegyűjtött információkra tá­maszkodva engedélyezze a perújrafel­vételt. A svéd közvélemény meglehetősen szkeptikus a friss nyommal kapcsolat­ban. Ez nem is csoda, hiszen az elmúlt bő évtizedben számtalan verzió röppent már fel; szó esett kurd terroristák bele­keveredésétől kezdve a CIA vagy a dél­afrikai titkosszolgálat bűnrészességéig, a svéd rendőrség neofasiszta elemeinek akciójától egy dúsgazdag helybeli gyá­ros által felbérelt bérgyilkosig megany­­nyi összeesküvési elméletről. Döntő bi­zonyítékra azonban egyszer sem sike­rült szert tenni — s igencsak kétséges, hogy a mostani gengszterteória áttörés­hez vezethet-e... Sz. G. ________Fókuszban________ Orosz rakétaadó a nagyhatalmi játszmában Oroszország folytatja hadseregének kor­szerűsítését és megtartja azt a képessé­gét, hogy szükség esetén atomcsapást mérjen ellenségeire - jelentette ki Igor Szergejev orosz védelmi miniszter a Sze­gedni­a című lap tegnapi számában kö­zölt nyilatkozatában. Oroszország ma állítja hadrendbe az el­ső tíz darab Topol-M típusú hadászati ra­kétát, amelyeket múlt vasárnap mutattak be. A rakéta orosz kódjele RSZ-12M, NATO-kódjele pedig SS-27. Borisz Jel­cin elnök a haderőreformról szólva hétfőn kijelentette: Oroszország jövő századi ha­dászati védelmének gerincét látja az új ballisztikusrakéta-nemzedékben. Világos az üzenete annak, hogy az orosz stratégiai csapásmérő eszközök to­vábbfejlesztésére a gazdasági válság kö­zepette is akad pénz. A világpolitikai dön­tésekben magát egyre inkább mellőzött­­nek érző Moszkva így próbálja ismét kö­zölni a nyugati hatalmakkal, hogy katonai értelemben nem hagyható figyelem kívül. A diplomáciában a haditechnikai sike­rekről szóló beszámolók időzítése külön súlyt ad az érveknek. A Topol (Nyárfa) ra­kéták legújabb változatával végrehajtott kísérlet sikerét decemberben jelentették be. Épp akkor, amikor Igor Ivanov orosz külügyminiszter Brüsszelben tárgyaló­­asztalhoz ült NATO-beli kollégáival. Washington és London azonban nem hatódott meg az orosz erődemonstráció­tól és Moszkva minden tiltakozása elle­nére „élesben” tartott bemutatót saját ké­pességeiből: rakétafegyverek bevetésé­vel csapást mért Irakra. Válaszul az orosz parlament alsóháza, a duma elhalasztotta az 1993-ban meg­kötött orosz—amerikai START-2 haderő­csökkentési egyezmény decemberre ter­vezett ratifikálását. (A washingtoni sze­nátus már régen jóváhagyta a szerző­dést). Ez 3000-3500-ra csökkentené le a két fél számára a START-1 által engedé­lyezett nukleáris robbanófejek számát. Pedig a csökkentés elsősorban a vál­sággal küszködő Oroszország számára lenne fontos. A Washington Post által közölt (talán túlzó) számítás szerint ha az orosz nukleáris csapásmérő eszközök amortizációja a jelenlegi ütemben folyta­tódik, hét év múlva Moszkvának elméle­tileg már „csak” mintegy ezer robbanó­feje marad, szemben azzal a hatezerrel amit a START-1 az Egyesült Államok­nak megenged. Ez a nagyarányú romlás arra kellene, hogy ösztönözze az orosz vezetést, mie­lőbb megkezdje a tárgyalásokat a nukle­áris szembenállás szintjét tovább csök­kentő START-3 szerződésről. Ez opti­mista vélemények szerint akár már Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter januárra tervezett moszkvai láto­gatásakor megtörténhet. A Topol-M az 1985 óta hadrendben lévő eredeti Topol (a nyugati terminoló­giában SS-25-ösnek nevezett) interkon­tinentális rakéta továbbfejlesztett válto­zata, amelynek legfőbb erénye, hogy ál­lítólag jó eséllyel képes áthatolni az el­lenséges védelmi rendszereken. Ebben - a kiszivárogtatások szerint - fontos sze­repet játszanak a radarrendszereket zava­ró ál-robbanófejei. A Topol-M-osztályú rakéták valódi robbanófejekből azonban csak egyet­­egyet hordoznak. Ezzel Moszkva eleget tesz az orosz(szovjet)­-amerikai leszere­lési megállapodások azon bizalomerősí­tő elvének, hogy a felek az ellenőrizhető­ség kedvéért arzenáljukból eltávolítják a több, egyénileg irányítható robbanófejjel felszerelt eszközöket. Márpedig a Topol-M-ek éppen az ebbe a kategóriába tartozó - a NATO-ban Sátán kódnéven ismert - SS-18-asokat váltják fel. Vagyis: az oroszok az új SS—27-esek hadrendbe állításával - a régiek meg­semmisítése esetén — nem több, hanem éppenséggel kevesebb nukleáris robba­nótöltettel rendelkeznek majd. Ezek „csak” hatékonyabbak lesznek. Pogár Demeter 155531 Pályán vagyunk! I­kTi ■L'wl 1999 januárjától az M3 autópálya díjas autópályaként üzemel! A havi és éves matricák megvásárlására három nap türelmi időt biztosítunk. A díjasítás kezdete: 1999. január 4. hétfő 0.00 óra. További információért keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat! Hívja ingyenesen zöld számunkat: 06-80-303-303 CUMim AUTÓPÁLYA llilj 111 m.\ ^ fii 1 mm RT. 0

Next