Népszabadság, 1999. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Orosz felderítőhajó az Adrián Jevgenyij Primakov nem adja fel a közvetítést Moszkva egy felderítő hadihajót küld a Földközi tengerre, Jugoszlávia közelébe - közölte tegnap Igor Szergejev védelmi miniszter. Jevgenyj Primakov pedig bejelentette, hogy Oroszország folytatja a Belgrád elleni harci cselekmények beszüntetését célzó diplomáciai erőfeszítéseket. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az orosz fekete-tengeri flotta egy felderítőhajója pénteken elindul az Adriára, hogy közvetlenül a hadműveletek körzetében gyűjtsön információkat, elemezze a helyzetet - jelentette ki tegnap Igor Szergejev védelmi miniszter. Az orosz marsall nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva indokolta a felderítőhajó kiküldését, és jelezte, hogy további hat orosz hajó képezi majd az orosz hajórajt a térségben (a hat hajó jelenleg felkészül, még nem született parancs kifutásukról). Szergejev hangsúlyozta, hogy a balkáni helyzet rohamos ütemben változik, a NATO katonai akciói kibővítését tervezi, s ezért van szüksége Oroszországnak a bővebb és pontosabb információkra a térségben. A NATO tegnap emlékeztette Oroszországot, hogy Borisz Jelcin elnök néhány napja kinyilatkoztatta: Moszkva nem kíván közvetlenül beavatkozni a koszovói válságba. - A NATO reméli, hogy Oroszország tartja magát ehhez a nyilatkozathoz - fűzte hozzá Jamie Shea szóvivő. Primakov kormányfő belgrádi és bonni látogatása eredményének tartja, hogy az „felnyitotta a közvélemény szemét” és egyértelművé vált a Jugoszlávia körüli helyzet. Szerinte a tárgyalásokat követően Belgrád olyan jelzést adott, amelyet a bombázások beszüntetése követhetett volna. Bonnban azonban Primakov „meggyőződött róla, hogy a NATO-nak egyeztetett irányvonala a légitámadások folytatása”. Ez szerinte nem a konfliktus megoldásához, hanem globális méretű bonyodalmakhoz vezethet. Jelcin elnök szóvivője útján időszerűnek minősítette Primakov misszióját, és kedvezően értékelte annak eredményeit. Igor Ivanov külügyminiszter - Szergejevvel közösen tartott sajtóértekezletén - közölte: a NATO teljes diktátumát akarja elérni a Balkánon. Washington pedig Koszovó leválasztását, illetve feldarabolását tervezi, s így a szövetség megkezdte a szárazföldi hadműveletek előkészítését is - mondta. Tegnap este Belgrádba indult az orosz parlament alsóházának küldöttsége Szergej Baburin elnökhelyettes, az Anti- NATO bizottság elnöke vezetésével. Előtte Baburin sajtóértekezletén a Primakov által megkezdett munka folytatását ígérte, és szorgalmazta, hogy Oroszország lépjen ki az ENSZ Belgrád elleni szankcióinak rendszeréből. A fegyverszállítási embargót célszerűnek tartja felmondani a felsőház tagjainak többsége is. Ugyanakkor Alekszandr Avgyejev, a külügyminiszter első helyettese a Föderációs Tanács ülésén veszélyesnek tartott minden olyan törekvést, amelynek célja bevonni Oroszországot a konfliktusba. M. Lengyel László Primakov orosz kormányfő hazaérkezik a sikertelen belgrádi tárgyalásairól REUTERS-FOTÓ ________Jegyzet________ Belgrád: illúziók és bizonyosságok A béke távolinak tűnik, a koszovói válság rendezése, amelynek érdekében a NATO már nyolcadik napja bombázza Jugoszláviát, még messzebb van, annak ellenére, hogy Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök kedden közvetíteni próbált a Nyugat és Belgrád között. Keddig még két dologban lehetett reménykedni. A Nyugat, amely a válság kirobbanása óta túlbecsüli Oroszország befolyását Jugoszláviára és a sajátjáét Moszkvára, arra számított, hogy Primakov rá tudja venni Szlobodan Milosevicset: teljesítse a hozzá intézett ultimátumokat, állítsa le „a koszovói szerb offenzívát” és csak utána foglalkozzon a párbeszéd felújításának gondolatával. A jugoszlávok ugyanakkor arra számítottak: talán Primakov meg tudja győzni a Nyugatot, hogy „le kell állítani a NATO agresszióját még a párbeszéd újrakezdése előtt, mert bombaesőben nem lehet tárgyalni”, ahogyan Vuk Draskovics fogalmazott. Miután Bill Clinton és Gerhard Schröder visszautasította mindazt, amit Primakov küldetése „eredményének” nevezett, a két fél reményei hiábavalóknak bizonyultak. Belgrádban mindenestre köszönetet mondtak Oroszországnak. Csakhogy a hétköznapi emberek is tisztában vannak azzal, hogy az oroszok nem harcolnak a szerbekért. Az is nyilvánvaló, hogy Primakov útja a szerbekkel rokonszenvező orosz lakosság nyomására jött létre, miközben Moszkvát az ország nyomasztó gazdasági helyzete miatt sakkban tartják a nyugati hitelezők. A jugoszláv közvéleményt most elsősorban az érdekli, szállít-e Moszkva fegyvereket, ugyanis most már egyértelmű, hogy a háború elhúzódik. A jugoszlávok szinte nevetségesnek tartják azt a javaslatot, hogy a Nyugat szárazföldi csapatokat küldjön Koszovóba. Általánosan elterjedt nézet szerint az amerikaiaknak eszébe sem jutott, hogy egy esetleges szárazföldi beavatkozás után a területet átengedjék az albánoknak. Az emberek úgy vélik, hogy egy széles körű sikeres intervenció esetén az amerikaiak Koszovót megtartanák maguknak, amelyet utána saját támaszpontként és kiképzőbázisként működtetnének. Belgrád emiatt tartja értelmetlennek a csapatai kivonását sürgető felszólításokat. A nyugati ultimátummal szembeni ellenállás pedig egyre nagyobb. Koszovóból a bombázások ideje alatt nem szándékoznak kivonni a katonákat, és erre addig nem is kerülhet sor - amint azt Zsivadin Jovanovics külügyminiszter hangsúlyozta -, amíg a NATO „nem hagy fel a koszovói terroristák támogatásával”. Belgrád, 1999. március 31. Dragoszlav Rancsics Benzin hét márkáért Újvidéken ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az újvidékieket többszöri, hosszú órákig tartó légiriadó emlékeztette tegnap arra, hogy a második hetébe lépett a szövetséges légierő Jugoszlávia elleni akciója. Az emberekben lassan halványodni látszik a legutóbbi március 24-i bombázás emléke, esténként egyre többen választják az ágyat az óvóhelyi virrasztás helyett. A televíziós csatornák reggeltől estig ontják azokat a felvételről közvetített mérkőzéseket, amelyeken a jugoszláv csapatok nyugati ellenfeleiket leckéztették meg. Az angolul tudók még értesülhetnek a másik fél álláspontjáról, a helyi kábeltévés társaság továbbra is sugározza a Sky és a CNN hírműsorait, a magyarok viszont tegnaptól nem nézhetik a Duna televíziót és a műholdas magyar második műsort. Miután a kenyérellátás úgy-ahogy normalizálódott, napközben „különlegességekre” vadásznak az emberek: élesztőre, cukorra, étolajra, benzinre. A feladat nem könnyű, mert bár a hatóságok nem jeleskednek a közellátás megszervezésében, mégis ádáz harcot vívnak a háborús nyerészkedők ellen. Következményképpen 6-7 márkát kell már fizetni a román csempészbenzin literjéért. Mibe kerül a NATO-akció? Több ezermilliárdos költség -járulékos haszon Durva becsléssel több ezermilliárd forintot, azaz hazánk éves költségvetését meghaladó összeget is kitehetnek a Jugoszlávia elleni légicsapások költségei - állítják katonai szakértők. Ezt azonban több tényező is csökkenti: egyes fegyverek garanciaideje amúgy is lejárna, más veszteségeket „kutatás és fejlesztés” címén lehet elszámolni. Az egymásnak ellentmondó, sokszor szándékosan téves információk híján rendkívül nehéz megbecsülni, hogy mennyi veszteséggel járt eddig a NATO katonai akciója — mondták egybehangzóan a megkérdezett szakemberek, akik a durva tévedés lehetősége miatt nevük elhallgatását kérték. A leírhatónak tekinthető fegyverzet értéke több százmillió dollár (ezermilliárd forint) lehet akkor is, ha csak a biztosan megsemmisült F-117A „Lopakodót”, illetve a több száz indított rakétát, lézerirányítású bombát, manőverező robotrepülőgépet vesszük figyelembe. A Lockheed hadiipari cég teljes F-117-es programja (59 gép + rendszer) hatmilliárd dollárba került, így egy gépre átlag százmilliós költség jut. A Pentagon azonban nem feltétlenül a teljes árat fizeti. Mivel éles bevetésben a „Lopakodó” először mondott csődöt, a veszteség kiváló tesztnek, így pedig K+F (kutatási és fejlesztési) költségnek tekinthető. Egyelőre nem ismert, hogyan mérhette be a radarrendszer a gépet. Azt többen is kizártnak tartják, hogy a harmincéves, az amerikai fejlesztők által jól ismert „Kub” légvédelmi rakétarendszer tette ártalmatlanná. Az akció veszteségeit csökkenti, hogy a repülési költségek egy része a kiképzési keret terhére írható. Azzal is számolni kell, hogy a fegyverzet egy részének garanciaideje lejár, tehát — amint az egyik megkérdezett fogalmazott - „van egy keret, amit el kell lőni”. A fegyverzet bevetése és próbája nyilvánvalóan kedvez a hadiipari lobbynak, azonban ez csak a légicsapások járulékos haszna, nem pedig az akciók mozgatórugója. Sz. L. L. ________Háttér________ Brüsszeli kérdések és válaszok Miért áll öt szakaszból a NATO-akció? A légicsapások jelenleg a második szakasznál tartanak. A „nulladik” szakasz a vadászgépek térségbe irányítása, illetve a pilóták felkészítése volt. Az első fázis célja a jugoszláv légvédelem megbénítása, míg a második, intenzívebb szakaszban már a szerb hadsereg szárazföldi állásait (tankok, nehéztüzérség, kaszárnyák) bombázzák a 44. szélességi foktól délre, vagyis Jugoszlávia déli felén. A harmadik fázisban ugyanezt az akciót kiterjesztik az ország északi felére is. Az utolsó, negyedik szakasz az akció befejeződését jelenti. Mire kapott felhatalmazást Javier Solana főtitkár? A tizenkilenc tagállam az első és a második szakasz elrendelésére hatalmazta fel Javier Solanát. A harmadik fázis meghellapodás megkötése után hajlandó békefenntartókat küldeni Koszovóba - ez lesz a 26 ezresre tervezett KFOR-akció. Meddig tartanak a légicsapások? A légicsapások célja kettős: katonai és politikai. A NATO azt akarja elérni, hogy Milosevics valamennyi jugoszláv csapatot kivonja Koszovóból, és emellett aláírja a békemegállapodást. A szövetség felkészült arra, hogy ennek érdekében akár hetekig folytatni kell a bombázásokat, hiszen a jugoszláv elnök éppen a NATO-tagok kitartását teszteli. Más kérdés, hogy meddig sikerült megőrizni a tizenkilenc tagállam egységét, illetve a közvélemény támogatását. Mi lesz Miloseviccsel? A NATO-tagországok folyamatosan gyűjtik a bizonyítékokat a Koszovóban elkövetett háborús bűnökről, és azokat déséhez azonban újabb, egyhangú határozatot kell hozni, és a légicsapások leállításához szintén konszenzust kellene elérni. Lesz-e szárazföldi beavatkozás? A NATO egyelőre bízik a légicsapások hatékonyságában, és elzárkózik a szárazföldi beavatkozástól. 100-150 ezer katonára lenne szükség a szárazföldi akcióhoz, amely ráadásul jóval több emberáldozattal járna. Brüsszeli szakértők emlékeztetnek arra, hogy az öbölháborúban az amerikai katonák bevonulását hathetes bombázás előzte meg. Az atlanti szövetség ezúttal csak a békemegáltovábbítják a hágai Nemzetközi Bíróságnak. Háborús bűnösként kezelik nemcsak az etnikai tisztogatás elkövetőit, hanem annak felbujtóit és megszervezőit is. Brüsszelben kitérnek a kérdés elől, hogy háborús bűnösnek tekintik-e magát Milosevics jugoszláv elnököt is, és csak annyit mondanak, hogy a vádemelésről a hágai főügyésznek kell döntenie. Hozzáteszik azonban, hogy Jugoszlávia törvényes elnöke egyelőre Milosevics, ezért a békemegállapodást is neki kell aláírnia. Brüsszel, 1999. március Pócs Balázs Belgrád áttekintő térképe A LEHETSÉGES CÉLPONTOK BELGRÁDBAN - 0 250 500 mp T) Jugoszláv szövetségi kormány székháza Jugoszláv parlament (3) Szerb parlament (4) Nemzeti Bank (5) Posta (6) Főpályaudvar (7) Repülőtér NŐSZABADSÁG-grafika Q AZ E HETI FŐNYEREMÉNYEK |§| [,|# 660 MILLIÓ FT 25 MILLIÓ FT Joker 35 MILLIÓ FT ORSZÁGSZERTE PÉNZELŐ! PÉNZELŐ TÉVÉSHOW VASÁRNAP 12.05 ÓRAKOR AZ MTV1-EN A SZERENCSEPERCEKBEN! § 1