Népszabadság, 1999. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-03 / 78. szám

Elhúzódó bértárgyalások az Ikarusnál VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Ikarustól elbocsátott vasasszakmával rendelkező dolgozók valószínűleg rosz­­szabb feltételeket vállalva tudnak majd elhelyezkedni Székesfehérváron, mint amilyen körülmények között évtizede­kig dolgoztak — mondta Zimmermann József, a megyei munkaügyi központ igazgatója. Hozzátette: az Ikarusból el­bocsátott csaknem félezer ember való­színűleg talál majd munkát magának, hi­szen a megyében nyilvántartott 3400 ál­láshely kétharmada a megyeszékhely térségében van. A nemrégiben utcára került emberek többsége jól képzett szakember. Fizetésük általában maga­sabb volt, mint amennyit az iparban dol­gozók kapnak Székesfehérváron. Az Ikarusnál egyébként még nem zá­rultak le a bértárgyalások, a munkaadók és az érdekvédelmi szervezetek közötti egyeztetések idejét április 14-éig meg­hosszabbították. Árverseny a mirelitpiacon A mirelitpiac egyre szélesedő kínálatát jelenleg mintegy 30-40 kisebb-nagyobb forgalmazó hozza forgalomba. A skála a családi vállalkozásoktól egészen a nagy nemzetközi érdekeltségű cégekig terjed. A fokozódó versenyben az árharc kapott jelentős szerepet. Az idei piacon a gyár­tók egyre élesebb versenye több termék esetében az árak csökkenéséhez vezet. Nemcsak a termelést, de a fogyasztást is nagyban befolyásolják a ma már minden­napinak tekinthető akciók. A kialakult fogyasztási igények alap­ján egy év alatt az országban mintegy 200 ezer tonna mélyhűtött árut termelnek. La­punk értesülése szerint a hazai mirelitfo­gyasztás nem mutat egységes képet. Az átlagos hazai fogyasztás ebből a termék­körből fejenként 7-8 kilogramm évente. Ezt meghaladja a fővárosi lakosság 8-9 kilogrammos fogyasztása. A városiak több fagyasztott élelmiszert fogyasz­tanak, mint a vidékiek, és ezen belül is ki­emelkedő jelentőségű az ország nyugati régióinak piaci szerepe. A vásárlók körében egyre közkedvel­tebbek a gyorsan elkészíthető fagyasztott ételek és a mélyhűtött zöldségfélék. Ezek a termékek - főételek, köretek és desszer­tek - nyers, félkész és kész formában egy­aránt kaphatók. A hazai háztartásokban használatos, háromcsillagos fagyasztók­ban (ezek tartós tárolási hőmérséklete mí­nusz 18 fok) akár egy évig is eltarthatóak. A dobozon minden esetben feltüntetik a tennék összetételét, a főzési, illetve pá­­rolási időt, az optimális elkészítési tech­nikát és a tápanyagtartalmat. Figyelmez­tetnek továbbá a gyártók, hogy a termé­kek felengedés utáni tárolása, újramelegí­­tése és visszafagyasztása nem ajánlott. V. Zs. Postabank-haladék a HTTC-nek A Hungarian Telephone & Cable Corpo­ration (HTTC) 45 nap fizetési haladékot kapott a Postabanktól egy 170 millió dol­láros hitelcsomag március végén esedé­kes törlesztési részletére - tájékoztatta la­punkat Németh Krisztina, a bank sajtófő­nöke. A HTTC-csoport, amely Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megyében nyújt telefonszolgáltatást, 210 millió dolláros kölcsönt vett fel korábban a Princz Gábor vezetése alatt álló Postabanktól. A hitel­csomag egyik 41 millió dolláros részének kamat- és tőketörlesztését megkezdte a HTTC, a fennmaradó 170 millió dolláros csomag visszafizetésének első részletére 45 napos haladékot adott a bank. Mint ismeretes, a HTTC-hitelt, noha kétesnek minősítette a Postabank új ve­zetése, nem adták át a Reorg-Apport Rt.­­nek, feltehetően azért, mert bíznak a hitel visszafizetésében. A HTTC egyébként a napokban tette közzé tavalyi eredmé­nyét. A Világgazdaságban olvasható adatok szerint a társaság bevétele 43 szá­zalékkal nőtt, 23 millió dollárról 33 mil­lióra, miközben a nettó veszteség is emelkedett: az 1997. évi 36 millió dollár­ról 50 millióra. E. P. P. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 1­9­9­9. ÁPRILIS 3., SZOMBAT Drasztikus lengyel vámemelés Ismét bajba kerülhetnek a magyar agrárexportőrök Lengyelország ismét drasztikusan megemelte a gabonára, a sertéshúsra, valamint a tejtermékekre kirótt vá­mot. A varsói jobbközép kabinet a döntést a nehéz helyzetben lévő agrár­­szektor megsegítésének szükségessé­gével indokolta. A lengyel kormány április 1-jei ha­tállyal visszamenőleg 20 százalékról 70 százalékra emelte az eurobúza vámját. A sertéshús esetében a vámterhek 25 szá­zalékról 83,3 százalékra, a tejtermékek­nél 28 százalékról 60 százalékra emel­kedtek. Varsói illetékesek ugyan elisme­rik, hogy a döntést a februári gazdatünte-Az eddigi legalacsonyabb, 6 száza­lékos áfa-kulcs 10 százalékra eme­lését javasolták Szlovákiában az ország gazdasági tárcájának veze­tői, enyhítendő a költségvetésre ne­hezedő nyomást, ám ezt a kor­mánytagokból álló koalíciós tanács nem hagyta jóvá. A kormány egyik tanácsadója szerint most az áfa­emelés helyett inkább az importil­leték növelésével lehet számolni. Cések kényszerítették ki, de szerintük a vámemelés, illetve - bizonyos termékek esetében - az importkvóták bevezetése teljes mértékben összhangban áll a Vi­lágkereskedelmi Szervezet (WTO) elő­írásaival. - Nem akarjuk elszigetelni ma­gunkat, egyszerűen kihasználjuk a létező szabályokat, hogy megvédjük termelőin­ket - nyilatkozta Jerzy Plewa mezőgaz­dasági miniszterhelyettes a Reutersnak. Plewa közölte, hogy a CEFTA-országok­­ból - Magyarországról is - a durumbúza továbbra is vámmentesen importálható. A lengyel miniszterhelyettes hangsú­lyozta, hogy Varsó az Európai Unió nor­máihoz igazodva a jövőben szeretne a gazdákat közvetlen módon támogató ag­rárfinanszírozási rendszert kiépíteni. Ez a minisztérium reményei szerint akár augusztus-szeptember környékére meg­valósítható lenne, és így csökkenteni le­hetne a vámokat. A hét elején Varsóban tárgyaló Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára még a döntés előtt fi­gyelmeztette a lengyel felet: a vámeme­lés magyar válaszlépéseket válthat ki. A lengyel döntés megsérti a CEFTA elő­írásait, a bevezetett vámtarifák követ­keztében pedig gyakorlatilag leáll a Lengyelországba irányuló magyar ag­rárexport - közölte Balás. Tavaly Ma­gyarország 230 ezer tonna búzát és né­hány ezer tonna sertéshúst szállított a Visztula mentére. Szalai Zoltán ÉLELMISZER EXPORT-IMPORT MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG A kisvállalkozók új finanszírozása A mikrohitel a legdrágább támogatási forma A mikrohitelek központosítását nem tartja elhibázott lépésnek Kállay Lász­ló, a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet igazgatója, de sürgeti, hogy készüljön el az ilyenfajta finanszírozás célrend­szere. Olcsó pénzek szétosztogatása he­lyett piaci kamatokat javasol a szerinte jelentősen megnövekvő keretekhez. A helyi kisvállalkozás-fejlesztő alapít­ványok (HVK) - miként a múlt héten megírtuk - nem lelkesednek azért a kor­mányzati elképzelésért, hogy a jelenleg mintegy 3,4 milliárd forint újra meg újra kiosztható mikrohitel-állományt tőlük el­veszik, s azt egyetlen közhasznú társaság kapja meg. Ez azonban első lépés lehet a kisvállalkozásokat gazdálkodni tanító hi­telezési gyakorlat felé — véli Kállay László, aki szerint a támogatás kétféle út­ja létezik. Az egyik a vállalkozóknak a piacinál jóval alacsonyabb kamattal ad hitelt, míg a másik - még a bankok által megkívánt garancia nélkül ugyan - a pia­ci kamatokat érvényesíti. A piaci kama­tokkal adott kölcsön azonnal a valós vi­szonyokkal szembesíti a felvevőt, és egyúttal biztosítja a majdan újraosztható keretek fenntarthatóságát. Az eddigi gya­korlat azt eredményezte, hogy az ala­csony kamat miatt az állomány az inflá­ció miatt veszített értékéből. Sokak számára meglepő lehet, hogy a jelenlegi mikrohitelprogram a legdrágább támogatás, még ha a PHARE-pénzek lát­szólag ingyenes forrást is jelentenek. Kál­lay László szerint, ha a HVK-k költségeit, a kihelyező bank jutalékát, a beragadt hi­telek kompenzálását és a felvevő költsé­geit összeadjuk, akkor a hitel nem lenne versenyképes egy nyitott piacon. Az igaz­gató szerint a források odaítélését meg le­hetne pályáztatni más nonprofit szerveze­tek között is, például a kamaráknál. De az sem szentírás, hogy a HVK-k ne verse­nyezzenek a kisvállalkozók kegyeiért a megyehatárokon túl. Mindez egy olyan finanszírozási formát hozna, amelyben nem az ingyenpénzekért versenyeznének a jelöltek, hanem a tanácsokért. Azért, hogy - mint Amerikában - a hitelt bizto­sító szervezet segítsen az üzleti terv elké­szítésében, az infláció hatásainak kiszá­mításában, a cash flow tervezésében és a készletgazdálkodásban. Jelenleg a HVK-k ebben a leggyengébbek. Kállay László úgy véli, ideje összeszá­molni az eddigi hitelezés veszteségeit - erre elmehet akár az idei teljes állami tá­mogatás is. Ha viszont az Európai Unió Bizottsága jóváhagyja a megkért átüte­mezést, a kisvállalkozási hitelezésre for­dítható keret elérheti a hétmilliárd forin­tot is. Az igazgató szerint ezzel az ösz­­szeggel át lehet térni a fenntartó hitele­zésre még akkor is, ha a létező 700 ezer kisvállalkozás hiteligénye meghaladhatja az ötvenmilliárd forintot. Nonn V. György A márka és a dollár vezet Magyarországon a lakosság leggyakrab­ban német márkát és amerikai dollárt vá­sárol a hazai pénzváltó intézményeknél. Az OTP Bank Rt.-nél az elmúlt év má­justól októberig terjedő időszakában az esetek ötven százalékában német márkát vásároltak a cégek, illetve a magánszemé­lyek - tudtuk meg Forrai Pétertől, a la­kossági bank- és betétszámlaosztály veze­tőjétől. A valutavásárlások 25-30 százalé­kát tette ki az amerikai dollár, 10 százalé­kát pedig az osztrák schilling fogyása. A svájci frank, az angol font, az olasz líra forgalma egyaránt mintegy 2-3 százalékát alkotta a valutaforgalom összességének, a francia franké pedig 1-2 százalékát. A Postabanknál az elmúlt év második felében a legnagyobb mértékben az ame­rikai dollár és a német márka fogyott - mindkét valutanem fogyása az összforga­lom mintegy 30-30 százalékát tette ki. Ezt követte az osztrák schilling, valamint az olasz líra, egyaránt nagyjából 9-9 szá­zalékos részesedéssel. Ennél lényegesen kisebb nagyságrendben (0,6-5 százalék között) vásároltak az ügyfelek angol fon­tot, francia frankot, görög drachmát, spa­nyol pesetát, kanadai dollárt, svájci fran­kot, holland forintot, ausztrál dollárt, bel­ga frankot, valamint svéd koronát. Az egyéb valutanemek - cseh korona, dán korona, finn márka, japán jen, norvég ko­rona, portugál escudo, szlovák korona - együttes forgalma 0,07-0,5 százalékát tette ki a valutaváltások összességének a vizsgált időszakban. Bereczné Péter Zsuzsa, a Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. érték- és befektető­főosztályának vezetője ellenben azt ta­pasztalja: a hozzájuk forduló ügyfelek nem részesítik különösebb előnyben az amerikai dollárt és a német márkát. - A magyar ügyfelek valuta iránti kereslete szezonális jellegű, erősen kötődik a turis­taforgalomhoz - mondja a szakember. - Jelenleg a szlovák korona fogy a legin­kább, míg a nyári időszakban megnő a spanyol peseta, valamint a görög drach­ma felvásárlása. Általában jellemző, hogy a külföldre utazó turisták a célország valutáját vásárolják. Sz. E. Megállapodás DCS 1800-ról _____________MUNKATÁRSUNKTÓL____________ A Magyar Posta Rt. tíz százalék, az An­tenna Hungária Rt. 15 százalék plusz egy szavazati jognak megfelelő részesedést szerez induláskor a közlekedési tárca pá­lyázatának lezárása után megalakuló új, DCS 1800-as mobil rádiótelefon társa­ságban. A két cég együttműködéséről tegnap írt alá megállapodást dr. Krupan­­ics Sándor, a Magyar Posta vezérigazga­tója és dr. László Géza, az Antenna Hun­gária elnök-vezérigazgatója. Mint arról beszámoltunk, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) ten­derkiírása szerint a megalakuló új mobil­­szolgáltatóban a két magyar cég minimá­lis részesedésének induláskor el kell ér­nie 25 százalék plusz egy szavazatnyi arányt. Emellett a magyar tulajdonosok kezében lesz az új szolgáltató szavazatel­sőbbségi részvénye is. Röviden Bárányexport Olaszországba Ezekben a hetekben mintegy 200 ezer bárányt exportálnak a magyar juhte­­nyésztők, elsősorban Olaszországba — jelentette be Békési Gyula, a Juh Ter­méktanács ügyvezetője Budapesten. A szakember elmondta: a magyar bárá­nyok versenyképesek a nyugat-európai piacon, de mennyiségük nem meghatá­rozó, mivel annak csak mintegy 2-3 szá­zalékát adják. A nyugati vevők elsősor­ban a kis súlyú, azaz a 25 kilogrammot nem meghaladó bárányokat keresik. Ez teszi ki a magyar bárányexport mintegy 60 százalékát. (MTI) Elkelt a román postabank Az amerikai General Electric Capital Corporation és a Banco Portugues de Investimento (BPI) pénzintézetek vásá­rolták meg pénteken a román BancPost, az ottani postabank részvényeinek 31,5 százalékát. A román postabank a máso­dik román kereskedelmi bank, amely privatizálásra került. (MTI) Veszteglő magyar vagonok Az orosz vámosok a brjanszki vasúti vámkezelésnél tételesen átvizsgálják a Magyarországról érkezett árut, elsősor­ban a konzervipari termékeket, ami hatal­mas torlódást okoz. Többtucatnyi vagon vesztegel már hetek óta. Magyar külke­reskedők az orosz vámosok eljárását nem hozzák összefüggésbe a Jugoszlávia elle­ni NATO-csapásokkal, megítélésük sze­rint az áru feltartóztatása a brjanszki és moszkvai vámosok közötti belső nézetel­térésekre vezethető vissza. (MTI) Jövőre indul a cseh növekedés A második fél évben megáll a cseh gazda­ság visszaesése, s jövőre megindul a nö­vekedés az erősödő hazai kereslet, a nö­vekvő beruházások és a csökkenő keres­kedelmi hiány hatására - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal. A termelés, a külke­reskedelem és a belső fogyasztás az első hat hónapban még zsugorodik, s ezért az egész éves bruttó hazai termék is csökken az idén, várhatóan 0,6 százalékkal. (MTI) Kevesebb munkanélküli Szolnokban A regisztrált munkanélküliek száma Jász- Nagykun-Szolnok megyében tavaly havi átlagban 23 500 fő volt, amely 1900-al alacsonyabb az előző évinél - nyilatkozta Miskó Istvánné, a megyei munkaügyi központ igazgatója. A Szolnok megyei munkanélküliségi ráta 1998-ban átlago­san 13,5 százalék volt, ez 1,3 százalékkal csökkent egy év alatt. (MTI) Bankkártya - nulla limittel A lakosság közel húsz százaléka használ már bankkártyát, de van, aki többet is - ez derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. A kibocsátott bankkártyák száma jelenleg 2 millió 900 ezer, ebből az OTP Bank által kibocsá­tott plasztiklapok száma 2,3 millió. Az OTP háromféle üzleti kártyát, két­féle deviza alapút és hatféle forint alapút kínál, ugyanakkor a bank vezetése úgy látja, hogy lakosság jelentős része ma még idegenkedik a kártyáktól. Ezért új megoldást kínál az OTP: az ügyfelek nulla limittel, kizárólag ügyfél-azonosí­tásra is használhatják a folyószámlát ve­zetők számára ingyen biztosított Cirrus Maestro kártyát. Így a bankügyleteknél a kártyával és négyjegyű PIN-kóddal igazolható a személyazonosság. E. P. P. Talpon maradni 1949-ben néhány maszek félt az államosí­tástól, s ijedtükben szövetkezetet alakítot­tak Pesten, a Pannónia utca környékén. Az összes helybéli maszek összefogott, ke­rékpárjavítók, vasaló- és lámpajavító mesterek. A Fémfeldolgozó Szövetkezet életképesnek bizonyult, és alig telt el pár év, a KGST-országokban monopolhelyzet­re tett szert fém iratszekrények gyártásá­val. Az archívumok, hivatalok, levéltárak szerették a jól zárható, biztos szekrénye­ket. Mire eljött a nagy fordulat, 1989-ben már 17 millió rubel értékben szállítottak mindenfelé, 1990-ben viszont egyetlen megrendelést sem kaptak A történelem mindig belebeszél a rendelésállományba. A tipikus história akár folyatódhatott volna úgy is, ahogy számtalan hazai vál­lalattal, szövetkezettel megesett: jöhetett volna a csőd és a felszámolás. Nem jött. A szövetkezet 1991-ben részvénytársasággá alakult, létrejött a Fémfeldolgozó Ipari és Kereskedelmi Rt., amelyben valamennyi szövetkezeti tag tulajdonos lett, s az ma is. Akkor voltak 350-en, most 250 körüli a létszáma a 310 millió forint jegyzett tőké­jű vállalkozásnak amely ma tipikus tö­zépvállalkozásnak mondható - mondja Erdész András elnök-vezérigazgató. Ke­letről átváltottak nyugatra, és szorosabb­ra fűzték korábbi kapcsolatukat brit és né­met cégekkel. Átvették az EU szabályait, és már nemcsak iratszekrényeket készíte­nek hanem például rozsdamentes vendéglátóipari berendezéseket német megrendelésre mintegy ötmillió márka értékben. 1994 óta folyamatosan nyeresé­gesek A cég fő bázisa Mezőtúron van, ahová az ipartelepítés korszakában az ot­tani katonafeleségeknek akartak munka­helyet teremteni. Akkoriban ez volt a vá­ros első ipari létesítménye. Az új idők igényeihez igazodva ez a cég is szeretne a nagyok beszállítójává válni, hiszen a multiknak és a bankoknak is kel­lenek a jól zárható, biztonságos iratszek­rények De az önkormányzatoknak is hasznos lehetne, ha lenne rá pénzük Ezért ha egy újsághír arról szól, hogy az önkormányzatok költségvetését megnyir­bálják, akkor egy vállalkozás vezetőjének rögtön az jut eszébe: megint új piacot kell keresni. P. Á. G.

Next