Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-25 / 119. szám

NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 1999. MÁJUS 25., KEDD 31 Bányászokról szóló levelek Folytatás a 27. oldalról Ma a putnoki bánya évi 460 ezer, a fe­ketevölgyi pedig 200 ezer tonna szenet termel, ebből 330 ezer, illetve 180 ezer tonnányi energetikai szénport egy meg­állapodás értelmében a Tiszai Erőmű Rt. vett át. Putnok elméletileg jobb helyzet­ben van társainál, hiszen a szakemberek szerint legalább egy évtizedre elegendő szene van. A szaktárcának - szerintük - azt is mérlegre kellene tennie, hogy megpályáztatja a bányák működtetését, hiszen van olyan magántőke, amelyik érdeklődik a szénbányászat iránt. Ede­­lényben például egy magánvállalkozó akar megnyitni egy korábban bezárt üzemet, a közeli Rudolftelepen pedig évek óta magáncég működteti a tárnát. Azt még a szakszervezeti vezetők sem tudják megjósolni, hogy mekkora össze­get tesz ki az elküldendő bányászok végkielégítése. Azt állítják, hogy a feke­tevölgyi és a putnoki bánya továbbmű­ködtetése és későbbi leállítása sem ke­rülne többe évi két-hárommilliárd fo­rintnál az államnak. Ezzel szemben leg­alább ugyanennyi kellene a mostani le­állításhoz, és ebben már benne van a nem csekély végkielégítés és a rekulti­váció elkezdése is. A Borsodi Bányava­­gyon-hasznosító Rt. már dolgozik egy programon, amely a bányászat leépí­tése miatt munkanélküli­vé válók foglalkoztatását tenné lehetővé - igaz, ko­rántsem olyan mennyi­ségben, mint amennyien felszabadulnak. Úgy vé­lik, hogy a kétezer ember egy része valamilyen ked­vezménnyel nyugdíjaztat­­ható lesz, más részük - a fiatalabbak - a munka­ügyi központ révén átkép­zésben vehetnek részt és így kaphatnak újrakezdési lehetőséget, a maradék pedig részese le­het a bánya­ rekultivációs programok­nak. Mindezeken túl a bányavagyon­hasznosító a még tulajdonában lévő ko­rábbi bányaingatlanok felhasználásával igyekszik olyan, ugyancsak környezet­­védelmi programokat - például veszé­lyes vagy annak minősülő ipari hulladé­kok feldolgozása - megvalósítani, ame­lyek nemzetgazdasági szempontból is hasznosak lehetnek, és munkahelyet te­remthetnek volt bányászoknak. Ehhez várják az állami támogatást. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fide­­szes országgyűlési képviselői levélben fordultak Orbán Viktorhoz. Azt közöl­ték a miniszterelnökkel, hogy a térség­ben élők és az érintett bányászok tudo­másul vették ugyan a bánya bezárásáról hozott döntést, de nem mindegy, hogy a bezárás milyen körülmények között megy végbe. Két front még alkalmas a szénkitermelésre, ezek kifuttatásával 2001-ig fokozatosan leépíthető lenne a bánya. A végleges bányabezárás 2002- ben kezdődhetne el. Ennek alapján az idén 350, jövőre 250, 2001-ben közel 500, 2002-ben pedig a maradék 300 bá­nyász leépítésével lehetne számolni. A képviselők szerint a bányászok elhe­lyezkedési problémáit kormányzati, me­gyei és önkormányzati segítséggel lehet­ne megoldani. A huszonnyolc település érdekeit kép­viselő Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesülete is levelet fogalmazott. Ebben az áll, hogy az elmúlt évtizedben végre­hajtott ipartelepítés egyre hátrányosabb helyzetbe hozta az ózdi térséget, s az el­hamarkodott leépítések következtében a munkanélküliség az or­szágos átlag fölé nőtt. A korábbi térségfejlesztési programok nem tudták hatékonyan segíteni ezt a régiót, ahol továbbra sincs olyan húzóágazat, amelyre támaszkodva a kis- és középvállalkozá­sok prosperálhatnának. Putnokon kicsi a vásárló­erő, a fogyasztás nem nő, ez pedig fékezi a vállalko­zásokat. Ráadásul romlik a lakosság egészségi álla­pota, és az iskolázottsági szint sem nő. Mindezek tükrében a bánya gyors bezárása tovább gerjesztené a régióban felhalmozódott feszültségeket. Ráadásul a bányászok a gazdaság más területein csak átképzés után képesek értékalkotó tevékenységre. Ha a bányából kikerülnek, az infrastruk­turális beruházások területén lennének alkalmazhatók: út-, vasútépítéseken, közműhálózatok kialakításánál. Sz. B. A bányászok tudomásul vették ugyan a bánya bezárásáról hozott döntést, de nem mindegy, hogy a bezárás milyen körülmények között megy végbe. Tíz éve tart két település vitája Perre mennek, mert a váláskor nem egyeztek meg külterületeikről Megoldódhat az egykor közös település­ként számon tartott Lőrinci és Pető­fibánya között évek óta tartó külterületi vita. A válást kimondó népszavazást tíz évvel ezelőtt tartották meg az egykori bá­nyásztelepülésen, ám a külterület felosz­tásáról nem sikerült megegyezni. Az ügy­ben évek óta tartó állóháború most ki­mozdulni látszik a holtpontról, mivel a te­rületszervezési eljárásról szóló, április­ban kihirdetett törvény megegyezés hiá­nyában a megyei bíróságra ruházta át a döntést. Mindkét fél úgy nyilatkozott, hajlik a megegyezésre, de az átkerülő földterület nagyságáról még nem alakult ki közöttük egységes álláspont. Petőfibánya egykor Pernyepusztaként Lőrinci külterülete volt. A harmincas évek végén szenet találtak a felszín alatt. 1939-ben a bányaépítők is megjelentek, de a nagyüzemi kitermelés csak a világ­háborút követő években kezdődött meg. A Hatvanhoz közeli település 1948-ban vette fel mai nevét. Néhány év múltán már Európa legnagyobb lignitbányája működött itt. A fejtés a hatvanas években maradt abba, a bányagépeket gyártó, több ezer embert foglalkoztató üzem pedig a kilencvenes évek elején szűnt meg. A bá­nyaipar ezzel végképp kivonult a telepü­lésről. A városi infrastruktúrával rendelkező, zömmel többemeletes lakótömbökből ál­ló helységben 1988 novemberében nép­szavazást tartottak. A tét az akkor még szintén községként nyilvántartott Lőrin­citől történő elszakadás volt. A részvételi arány 81 százalékos volt, és a voksolók 87 százaléka a függetlenedés mellett dön­tött. Az akkori Elnöki Tanács határozatá­ban 1989. május elsejével rendelte el Petőfibánya önálló községgé alakítását, de a külterület kérdésével a magas hivatal döntése nem foglalkozott. Ezt egyeztető tárgyalások során javasolták megoldani. Bár az egyezkedések tíz éve folynak, nem vezettek eredményre. Így jelenleg Petőfibányát Lőrinci földje fogja körbe, a település szélén található hobbikertek tu­lajdonosai is oda fizetik az adót. Az 1992-ben várossá lett Lőrinciben két évvel ezelőtt népszavazást tartottak arról, hogy engedjenek-e át külterületet az elszakadt községnek, és ha igen, akkor mennyit. A részvételi arány 67 százalé­kos volt, és az urnákhoz járulók 96 száza­léka azt mondta, hogy semmit se adjanak át a szomszédos településnek. A petőfibányaiak szerint a kül- és a belterületi arány alapján történő megosz­tás esetén 523, a lakosság arányában ho­zott döntés esetén pedig 1103 hektár illet­né meg őket. Egyezségi javaslatuk most 813 hektár. Fekete László polgármester hangsúlyozza, hogy egy ez év áprilisában kihirdetett törvény szerint megállapodás hiányában a település külterületét a belte­rületi népességgel arányosan kell meg­osztani. A döntés a megyei bíróság dolga. Ha jogi útra terelődne az ügy, akkor a he­lyi képviselő-testület határozata értelmé­ben a petőfibányaiak a lélekszámarányos terület megítéléséhez ragaszkodnak. A lőrinci képviselő-testület a hónap végén készül megvitatni a petőfibányaiak javaslatát. Értesüléseink szerint több kép­viselő is vitatja a követelés mértékének jogosságát, és vita folyik arról is, hogy mely területeket adják át Petőfibányának. A híreszteléseket Varga Antal polgármes­ter nem kívánta kommentálni, csupán annyit mondott: személy szerint ő nem zárkózik el a megegyezéstől. T. Z. M. A völgyben Petőfibánya, távolabb Lőrinci. A föld a városé a szerző felvétele ABL TECHNIC Hungary Kft. 8420 Zirc, Szabadság utca 6. Telefon: 06 (30) 946-6632 Tel./fax: (88) 415-007 MAGYAR CÉG - NÉMET TECHNOLÓGIA PIROLITIKUS LAKKTALANÍTÁS ZIRCEN Százéves szakmai tapasztalattal ren-­ delkező német cég, az ABL TECHNIC Wagenseil GmbH - Magyarországon egyedüli - részeként működik Zircen az ABL TECHNIK Hungary Kft., amely festősorral rendelkező vállalkozások­nak, villamosgép-javítóknak, öntödék­nek, lemez- és vasipari munkát végző üzemeknek ajánlja fel szolgáltatásait. Cégünk 1994 őszén alakult, jelenleg 30 millió forintos jegyzett tőkével ren­delkezik. Telephelyünket és a zárt láncú lakktalanító technológiát 160 millió forintos beruházással hoztuk létre. Rendelkezünk mindazokkal a hi­vatalos környezetvédelmi szakvéle­ményekkel, amelyek elengedhetetle­nek ma Magyarországon egy ilyen tí­pusú üzem működtetéséhez. Rendelkezésére állunk az ország terü­letén mindazoknak, akik a különböző típusú (oldószeres, szinterezéses, elektroforézises stb.) festősorokon használt függesztékek, állványok, láb­rácsok és hibás festési munkadarabok tisztítását, javítását és gyártását kíván­ják nálunk elvégeztetni. Ugyanitt vállal­juk villamos álló- és forgógépeknél a rögzítőgyanta és horonyszigetelés új­­ratekercselés előtti, pirolitikus úton tör­ténő eltávolítását, valamint fémszerke­zetek, öntvények szemcseszórását. A megrendelő kívánságára eszközeit, berendezéseit telephelyünkre szállít­juk, és újrafelhasználásra megtisztítva visszajuttatjuk. Kis megrendelések (1 tonnánál kisebb) esetén heti egy alka­lommal gyűjtőszállítást szervezünk, 1-3,5 tonnás összsúlynál céljáratot in­dítunk. Zirci üzemünk technológiája nem teszi lehetővé a PVC, gumi, üvegszál ala­pú, valamint a nitrolakk-bevonatú esz­közök tisztítását, tételes megrendelés esetén azonban külföldön ezt is el tud­juk végezni. ABL­IK TECHNIC P­ályázati felhívás Gyöngyös Város Önkormányzata felajánlja értékesítésre a tulajdonában lévő, alább felsorolt, Gyöngyös, Fő tér tömbbelsőben, a Belvárosi utca 1., 3. és 5. szám alatti beépítetlen ingatlanait: Belvárosi utca 1. 2054/2. hrsz. Belvárosi utca 3. 2054/5. hrsz. Belvárosi utca 5. 2055/2. hrsz. Alapterülete: 280 m­ 419 m­ 319 m­ Javasolt kereskedelem, funkciók: vendéglátás, szolgáltatás, irodák kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, irodák, lakások kereskedelem, szolgáltatás, irodák, lakások Beépítési lehetőség: max.: 65% (682 m­) max.: pince+földszint +emelet+tetőtér max.: 60% (1036 m­) max.: pince+földszint +emelet+tetőtér 100%-os beépítettség "kapuház” jelleggel (földszint+emelet+tetőtér) Bruttó irányár: 6440 E Ft 9637 E Ft 8748 E Ft Pályázati biztosíték: 322 E Ft 482 E Ft 437 E Ft Jelige: Sarokház Zártsorú Kapuház A TELEKINGATLANOK A FŐ TÉR ÉS A FELÚJÍTOTT BUGÁT PÁL TÉR KÖZÖTT, A VÁROS SZÍVÉBEN TALÁLHATÓK! BEÉPÍTÉSÜKKEL HANGULATOS KERESKEDELMI CENTRUM ALAKÍTHATÓ KI. A telkek mindegyike teljes közműellátottsággal rendelkezik. A pályázatok benyújtásának határideje: 1999. június 7., 12 óra Fizetési feltétel: Az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben, készpénzzel. A vételár megfizetése esedékes a pályázat elfogadásáról szóló értesítés átvételét követő 8. naptól. A pályázatok elbírálásának határideje: A képviselő-testület soron következő ülésén. A pályázatokat zárt, megcímzetten, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban, a megfelelő jeligével ellátva kérjük benyújtani a Pénzügyi­ és Költségvetési Igazgatóság vagyonkezelő csoportjához Felvilágosítás és további információ kérhető, illetve a részletes pályázati kiírás és a műszaki dokumentáció megtekinthető. Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi- és Költségvetési Igazgatóság Vagyonkezelő Csoportjánál (Birizdó Évánál)­­3200 Gyöngyös, Fő tér 13., II. emelet 89. iroda. Telefon: (37) 313-050/185-ös mellék Fax: (37) 313-030 A műszaki dokumentáció másolatai költségtérítés (4000 Ft + áfa) ellenében ugyanitt átvehetők. HIRDETÉS

Next