Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-25 / 119. szám
NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 1999. MÁJUS 25., KEDD 31 Bányászokról szóló levelek Folytatás a 27. oldalról Ma a putnoki bánya évi 460 ezer, a feketevölgyi pedig 200 ezer tonna szenet termel, ebből 330 ezer, illetve 180 ezer tonnányi energetikai szénport egy megállapodás értelmében a Tiszai Erőmű Rt. vett át. Putnok elméletileg jobb helyzetben van társainál, hiszen a szakemberek szerint legalább egy évtizedre elegendő szene van. A szaktárcának - szerintük - azt is mérlegre kellene tennie, hogy megpályáztatja a bányák működtetését, hiszen van olyan magántőke, amelyik érdeklődik a szénbányászat iránt. Edelényben például egy magánvállalkozó akar megnyitni egy korábban bezárt üzemet, a közeli Rudolftelepen pedig évek óta magáncég működteti a tárnát. Azt még a szakszervezeti vezetők sem tudják megjósolni, hogy mekkora összeget tesz ki az elküldendő bányászok végkielégítése. Azt állítják, hogy a feketevölgyi és a putnoki bánya továbbműködtetése és későbbi leállítása sem kerülne többe évi két-hárommilliárd forintnál az államnak. Ezzel szemben legalább ugyanennyi kellene a mostani leállításhoz, és ebben már benne van a nem csekély végkielégítés és a rekultiváció elkezdése is. A Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt. már dolgozik egy programon, amely a bányászat leépítése miatt munkanélkülivé válók foglalkoztatását tenné lehetővé - igaz, korántsem olyan mennyiségben, mint amennyien felszabadulnak. Úgy vélik, hogy a kétezer ember egy része valamilyen kedvezménnyel nyugdíjaztatható lesz, más részük - a fiatalabbak - a munkaügyi központ révén átképzésben vehetnek részt és így kaphatnak újrakezdési lehetőséget, a maradék pedig részese lehet a bánya rekultivációs programoknak. Mindezeken túl a bányavagyonhasznosító a még tulajdonában lévő korábbi bányaingatlanok felhasználásával igyekszik olyan, ugyancsak környezetvédelmi programokat - például veszélyes vagy annak minősülő ipari hulladékok feldolgozása - megvalósítani, amelyek nemzetgazdasági szempontból is hasznosak lehetnek, és munkahelyet teremthetnek volt bányászoknak. Ehhez várják az állami támogatást. Borsod-Abaúj-Zemplén megye fideszes országgyűlési képviselői levélben fordultak Orbán Viktorhoz. Azt közölték a miniszterelnökkel, hogy a térségben élők és az érintett bányászok tudomásul vették ugyan a bánya bezárásáról hozott döntést, de nem mindegy, hogy a bezárás milyen körülmények között megy végbe. Két front még alkalmas a szénkitermelésre, ezek kifuttatásával 2001-ig fokozatosan leépíthető lenne a bánya. A végleges bányabezárás 2002- ben kezdődhetne el. Ennek alapján az idén 350, jövőre 250, 2001-ben közel 500, 2002-ben pedig a maradék 300 bányász leépítésével lehetne számolni. A képviselők szerint a bányászok elhelyezkedési problémáit kormányzati, megyei és önkormányzati segítséggel lehetne megoldani. A huszonnyolc település érdekeit képviselő Ózd Térségi Önkormányzatok Egyesülete is levelet fogalmazott. Ebben az áll, hogy az elmúlt évtizedben végrehajtott ipartelepítés egyre hátrányosabb helyzetbe hozta az ózdi térséget, s az elhamarkodott leépítések következtében a munkanélküliség az országos átlag fölé nőtt. A korábbi térségfejlesztési programok nem tudták hatékonyan segíteni ezt a régiót, ahol továbbra sincs olyan húzóágazat, amelyre támaszkodva a kis- és középvállalkozások prosperálhatnának. Putnokon kicsi a vásárlóerő, a fogyasztás nem nő, ez pedig fékezi a vállalkozásokat. Ráadásul romlik a lakosság egészségi állapota, és az iskolázottsági szint sem nő. Mindezek tükrében a bánya gyors bezárása tovább gerjesztené a régióban felhalmozódott feszültségeket. Ráadásul a bányászok a gazdaság más területein csak átképzés után képesek értékalkotó tevékenységre. Ha a bányából kikerülnek, az infrastrukturális beruházások területén lennének alkalmazhatók: út-, vasútépítéseken, közműhálózatok kialakításánál. Sz. B. A bányászok tudomásul vették ugyan a bánya bezárásáról hozott döntést, de nem mindegy, hogy a bezárás milyen körülmények között megy végbe. Tíz éve tart két település vitája Perre mennek, mert a váláskor nem egyeztek meg külterületeikről Megoldódhat az egykor közös településként számon tartott Lőrinci és Petőfibánya között évek óta tartó külterületi vita. A válást kimondó népszavazást tíz évvel ezelőtt tartották meg az egykori bányásztelepülésen, ám a külterület felosztásáról nem sikerült megegyezni. Az ügyben évek óta tartó állóháború most kimozdulni látszik a holtpontról, mivel a területszervezési eljárásról szóló, áprilisban kihirdetett törvény megegyezés hiányában a megyei bíróságra ruházta át a döntést. Mindkét fél úgy nyilatkozott, hajlik a megegyezésre, de az átkerülő földterület nagyságáról még nem alakult ki közöttük egységes álláspont. Petőfibánya egykor Pernyepusztaként Lőrinci külterülete volt. A harmincas évek végén szenet találtak a felszín alatt. 1939-ben a bányaépítők is megjelentek, de a nagyüzemi kitermelés csak a világháborút követő években kezdődött meg. A Hatvanhoz közeli település 1948-ban vette fel mai nevét. Néhány év múltán már Európa legnagyobb lignitbányája működött itt. A fejtés a hatvanas években maradt abba, a bányagépeket gyártó, több ezer embert foglalkoztató üzem pedig a kilencvenes évek elején szűnt meg. A bányaipar ezzel végképp kivonult a településről. A városi infrastruktúrával rendelkező, zömmel többemeletes lakótömbökből álló helységben 1988 novemberében népszavazást tartottak. A tét az akkor még szintén községként nyilvántartott Lőrincitől történő elszakadás volt. A részvételi arány 81 százalékos volt, és a voksolók 87 százaléka a függetlenedés mellett döntött. Az akkori Elnöki Tanács határozatában 1989. május elsejével rendelte el Petőfibánya önálló községgé alakítását, de a külterület kérdésével a magas hivatal döntése nem foglalkozott. Ezt egyeztető tárgyalások során javasolták megoldani. Bár az egyezkedések tíz éve folynak, nem vezettek eredményre. Így jelenleg Petőfibányát Lőrinci földje fogja körbe, a település szélén található hobbikertek tulajdonosai is oda fizetik az adót. Az 1992-ben várossá lett Lőrinciben két évvel ezelőtt népszavazást tartottak arról, hogy engedjenek-e át külterületet az elszakadt községnek, és ha igen, akkor mennyit. A részvételi arány 67 százalékos volt, és az urnákhoz járulók 96 százaléka azt mondta, hogy semmit se adjanak át a szomszédos településnek. A petőfibányaiak szerint a kül- és a belterületi arány alapján történő megosztás esetén 523, a lakosság arányában hozott döntés esetén pedig 1103 hektár illetné meg őket. Egyezségi javaslatuk most 813 hektár. Fekete László polgármester hangsúlyozza, hogy egy ez év áprilisában kihirdetett törvény szerint megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani. A döntés a megyei bíróság dolga. Ha jogi útra terelődne az ügy, akkor a helyi képviselő-testület határozata értelmében a petőfibányaiak a lélekszámarányos terület megítéléséhez ragaszkodnak. A lőrinci képviselő-testület a hónap végén készül megvitatni a petőfibányaiak javaslatát. Értesüléseink szerint több képviselő is vitatja a követelés mértékének jogosságát, és vita folyik arról is, hogy mely területeket adják át Petőfibányának. A híreszteléseket Varga Antal polgármester nem kívánta kommentálni, csupán annyit mondott: személy szerint ő nem zárkózik el a megegyezéstől. T. Z. M. A völgyben Petőfibánya, távolabb Lőrinci. A föld a városé a szerző felvétele ABL TECHNIC Hungary Kft. 8420 Zirc, Szabadság utca 6. Telefon: 06 (30) 946-6632 Tel./fax: (88) 415-007 MAGYAR CÉG - NÉMET TECHNOLÓGIA PIROLITIKUS LAKKTALANÍTÁS ZIRCEN Százéves szakmai tapasztalattal ren- delkező német cég, az ABL TECHNIC Wagenseil GmbH - Magyarországon egyedüli - részeként működik Zircen az ABL TECHNIK Hungary Kft., amely festősorral rendelkező vállalkozásoknak, villamosgép-javítóknak, öntödéknek, lemez- és vasipari munkát végző üzemeknek ajánlja fel szolgáltatásait. Cégünk 1994 őszén alakult, jelenleg 30 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezik. Telephelyünket és a zárt láncú lakktalanító technológiát 160 millió forintos beruházással hoztuk létre. Rendelkezünk mindazokkal a hivatalos környezetvédelmi szakvéleményekkel, amelyek elengedhetetlenek ma Magyarországon egy ilyen típusú üzem működtetéséhez. Rendelkezésére állunk az ország területén mindazoknak, akik a különböző típusú (oldószeres, szinterezéses, elektroforézises stb.) festősorokon használt függesztékek, állványok, lábrácsok és hibás festési munkadarabok tisztítását, javítását és gyártását kívánják nálunk elvégeztetni. Ugyanitt vállaljuk villamos álló- és forgógépeknél a rögzítőgyanta és horonyszigetelés újratekercselés előtti, pirolitikus úton történő eltávolítását, valamint fémszerkezetek, öntvények szemcseszórását. A megrendelő kívánságára eszközeit, berendezéseit telephelyünkre szállítjuk, és újrafelhasználásra megtisztítva visszajuttatjuk. Kis megrendelések (1 tonnánál kisebb) esetén heti egy alkalommal gyűjtőszállítást szervezünk, 1-3,5 tonnás összsúlynál céljáratot indítunk. Zirci üzemünk technológiája nem teszi lehetővé a PVC, gumi, üvegszál alapú, valamint a nitrolakk-bevonatú eszközök tisztítását, tételes megrendelés esetén azonban külföldön ezt is el tudjuk végezni. ABLIK TECHNIC Pályázati felhívás Gyöngyös Város Önkormányzata felajánlja értékesítésre a tulajdonában lévő, alább felsorolt, Gyöngyös, Fő tér tömbbelsőben, a Belvárosi utca 1., 3. és 5. szám alatti beépítetlen ingatlanait: Belvárosi utca 1. 2054/2. hrsz. Belvárosi utca 3. 2054/5. hrsz. Belvárosi utca 5. 2055/2. hrsz. Alapterülete: 280 m 419 m 319 m Javasolt kereskedelem, funkciók: vendéglátás, szolgáltatás, irodák kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, irodák, lakások kereskedelem, szolgáltatás, irodák, lakások Beépítési lehetőség: max.: 65% (682 m) max.: pince+földszint +emelet+tetőtér max.: 60% (1036 m) max.: pince+földszint +emelet+tetőtér 100%-os beépítettség "kapuház” jelleggel (földszint+emelet+tetőtér) Bruttó irányár: 6440 E Ft 9637 E Ft 8748 E Ft Pályázati biztosíték: 322 E Ft 482 E Ft 437 E Ft Jelige: Sarokház Zártsorú Kapuház A TELEKINGATLANOK A FŐ TÉR ÉS A FELÚJÍTOTT BUGÁT PÁL TÉR KÖZÖTT, A VÁROS SZÍVÉBEN TALÁLHATÓK! BEÉPÍTÉSÜKKEL HANGULATOS KERESKEDELMI CENTRUM ALAKÍTHATÓ KI. A telkek mindegyike teljes közműellátottsággal rendelkezik. A pályázatok benyújtásának határideje: 1999. június 7., 12 óra Fizetési feltétel: Az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben, készpénzzel. A vételár megfizetése esedékes a pályázat elfogadásáról szóló értesítés átvételét követő 8. naptól. A pályázatok elbírálásának határideje: A képviselő-testület soron következő ülésén. A pályázatokat zárt, megcímzetten, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban, a megfelelő jeligével ellátva kérjük benyújtani a Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóság vagyonkezelő csoportjához Felvilágosítás és további információ kérhető, illetve a részletes pályázati kiírás és a műszaki dokumentáció megtekinthető. Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi- és Költségvetési Igazgatóság Vagyonkezelő Csoportjánál (Birizdó Évánál)3200 Gyöngyös, Fő tér 13., II. emelet 89. iroda. Telefon: (37) 313-050/185-ös mellék Fax: (37) 313-030 A műszaki dokumentáció másolatai költségtérítés (4000 Ft + áfa) ellenében ugyanitt átvehetők. HIRDETÉS