Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-25 / 119. szám

32 NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 1999. MÁJUS 25., KEDD Tégla van a dobozgyárban Folytatás a 27. oldalról A képviselőnek annyit sikerült elérnie, hogy a legutóbbi, február végén zárult, de sikertelen pályázat után - csaknem 500 milliót kértek a csarnokért - fél éven ke­resztül ne hirdessék meg újra az épületet. Ennyi idejük van tehát arra, hogy Szamosvölgyi Péterrel, Sátoraljaújhely polgármesterével együtt gazdát találja­nak a dobozgyárnak. - Jelenleg három befektető érdeklődik az építmény iránt, az egyikük egy ismert multinacionális cég. Az ajánlatok leg­alább 350 ember foglalkoztatását ígérik - tájékoztatott dr. Hörcsik Richárd. A hon­atya úgy véli, most komoly esély van ar­ra, hogy tartós bérlet, vagy értékesítés út­ján elkeljen az üzem. A dobozgyár épüle­te a Sátoraljaújhelyi Ipari Park területén fekszik. Fazekas Mária, a kiemelt gazda­sági terület menedzsere­­ korábban az Európai Minőségi Díjas Precz-Cast Kft. ügyvezetője - borúlátóbb a csarnok jövő­jét illetően. Véleménye szerint ugyanis, a korábbi tulajdonosi viták után most a bér­beadás és az eladás feltételeinek kuszasá­ga nehezíti az értékesítést. Az üzletasz­­szony szerint, a mai napig sem lehet egy számításba jöhető befektetőnek pontosan megmondani, mennyibe is kerül a doboz­gyár. Fazekas Mária úgy látja: ha megfe­lelő időben tisztázódtak volna a tulajdo­nosi viszonyok és az illetékesek koráb­ban reális árat kérnek az ingatlanért - évekkel ezelőtt 900 millióba került volna —, már rég lenne gazdája a gyárnak. Je­lenlegi állapotában azonban versenykép­telennek tartja a csarnokot. - Ha egy hozzáértő szakember meg­vizsgálná az épületet, elképzelhető, hogy úgy döntene: az egészen le kell bontani és újra felépíteni - véli a menedzser. Pilla­natnyilag téglát tárolnak a dobozgyárban, az építőelemek pakolása során a beton­padló több helyen is megsérült. Fazekas Mária szerint ilyen állapotban bizony ne­héz lesz értékesíteni az épületet. Ha pedig tényleg nem sikerül hasznosítani, kárba vesznek a ráfordított milliárdok. Bódisz Attila Lapzártánk előtt a Nokia képviselői Sátoraljaújhelyen jártak. Tóth Péter az elektronikai cég értékesítési igaz­gatója elmondta: jó esélyt lát arra, hogy a Nokia itt alakítsa ki kelet-kö­­zép-európai oktatási központját, s ha az 1800-as GSM-tendert meg­nyerik, olyan logisztikai központot hozhatnának létre a gyárban, amely több száz környékbeli kisvállalkozót láthatna el munkával. Az Aluprim első önálló éve N­övekszik hazánkban az alumínium iránti kereslet Az idén már önálló társaságként műkö­dik a Balassagyarmati Fémipari Rt. szer­kezet-üzletága. Az Aluprim Kft. első önálló üzleti évében egymilliárd forintos árbevételt tervez, s ezt meghatározóan az exportpiacon szeretné elérni. Az ala­pítók a hazai alumíniumfogyasztás nö­vekedésével számolnak, így a könnyű­­szerkezetű anyagoknál úgy vélik, több termékük is keresletnövekedés elé néz. Munkáltatók versenyére rendezkedik be az önállósult alumíniumipari vállal­kozás Balassagyarmaton, ugyanis a mi­nőségi munkaerőnek mind nagyobb je­lentősége van a térségben. Klementisz Lajos, az Aluprim Kft. ügyvezető igaz­gatója azt mondja, az új társaságuk olyan feltételrendszer megteremtésén dolgo­zik, amely a munkavállalóknak vonzó jövőképet kínál, s mind nagyobb súllyal lesz jelen Nógrád megye gazdaságában. A ma nyolcvan dolgozót foglalkozta­tó Aluprimnél két műszakban termel­nek. Saját fejlesztésű, illetve hasznosí­tott termékeik három fő csoportot alkot­nak: építőiparit, raktártechnikait, vala­mint épületgépészetit. Megalakulásuk óta külföldi cégektől kapták a legna­gyobb megrendeléseket. Egymilliárdos árbevételi tervük 80-90 százaléka fejlett nyugati országokba irányuló exportból származik. A legnagyobb hazai alap­anyag-szállítójuk az Alcoa-Köfém Kft., illetve a Metalservice Rt. Klementisz Lajos szerint már a hazai piacon is érzékelhető az alumíniumfo­gyasztás növekedése. Az ok az alumíni­um kedvező tulajdonságaiban, valamint gondmentes újrahasznosíthatóságában, azaz környezetbarát voltában rejlik. T.L. AZ IPC-SVG ÉVES FORGALMÁNAK ÉS EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA (millió forintban) Forrás: Nógrád Megyei Hírlap NÉPSZABADSÁG-grafika Extra nyári felszerelés akár alapáron! 306 St Trapéz + klíma + plüsskárpit + 4 küllős kormánykerék + első ködlámpák + egyedi dísztárcsa 683 000 Ft kezdő befizetéstől ára: 2 730 000 Ft-tól 106 Mistral + napfénytető + gyári rádiós magnó + színre fújt lökhárírtó + egyedi kárpit + első ködlámpák 417 600 Ft kezdő befizetéstől ára: 1 800 000 Ft-tól Váci és Tsai - MISKOLC, Lórántffy u. 32. ■ M Tel.: (46) 530-106, Fax: (46) 530-100 H I MICHARD Kft. - EGER, Harangláb u. 18. H (a Rákóczi úton a Mól Töltőállomásnál) Tel.: (36) 437-100, Fax: (36) 437-200 I ii fu­lfl io | Szlovákiai varrónők Nógrádban A Salgótarjáni Konfekcióipari Rt. (Salkon) kérésére negyvenöt szlová­kiai vendégmunkás foglalkoztatásá­hoz járult hozzá a napokban a Nóg­rád Megyei Munkaügyi Tanács. Mi­közben a megye a munkanélküliségi ranglistákon évek óta a harmadik legrosszabb helyet foglalja el, úgy tű­nik, a betanított munkásként is elvé­gezhető varrodai feladatokra itt nincs elég ember. Három-négyezer szlovák korona, azaz mindössze húszezer forint lenne a szlová­kiai munkavállalók keresete otthon, a Salgótarjánnal és Balassagyarmattal ha­táros területeken, már ha kapnának mun­kát - tudtuk meg Hajas Andrástól, a Salkon Rt. vezérigazgatójától. Mint mondta, öt éve foglalkoztatnak szlová­kiai vendégmunkásokat határ menti ruha­gyáraikban, Balassagyarmaton és Salgó­tarjánban, de emellett Jobbágyiban is mű­ködik a cégnek varróüzeme. A Salgótarjáni Ruhagyár 1996-ban ke­rült az Állami Vagyonügynökség száz­­százalékos tulajdonába, majd fél évvel később, privatizációjának első körében olyan belföldi társaságok szerezték meg, amelyek elsősorban a korábbi vezetéshez kötődtek. A társaság jegyzett tőkéje 137 millió forint, amelynek tíz százaléka ka­matozó részvény. Ennek harmadát egy luxemburgi társaság vásárolta meg ta­valy. A Salkon tavaly 860 millió forintos árbevételt ért el, adózás utáni eredménye az osztalék kifizetése után 16 millió fo­rint volt. Az idei évre viszont már csak 750 millió forintos árbevételt és tizenkét­millió forintos eredményt terveztek - tudtuk meg dr. Rafaelné Berze Erzsébet­től, a cég gazdasági igazgatójától. Az idei adatok csökkenésének oka el­sősorban az, hogy a balassagyarmati gyárral közel azonos profillal a szomszé­dos Szügyben a német tulajdonú BLM­­Hungary Kft. néhány hónappal ezelőtt új gyárat avatott, s a képzett varrónők jelen­tős része oda ment át. A Salkon gépsora­in a nógrádi megyeszékhelyen, valamint Jobbágyiban női konfekciótermékeket - blézereket, pantallókat, kabátokat­­ varr­nak. Az előző üzemben kétszázötven­­öten, az utóbbiban százketten dolgoznak. Balassagyarmaton emellett műszaki tex­tíliák, katonai és félkatonai termékek, így sátrak, ponyvák, fékezőernyők és golyó­álló mellények is készülnek. Beszállítói a hadseregnek, közvetett úton pedig a NATO-nak is. A műszaki textíliák adják az árbevétel harmadát. A cég termékei­nek 90 százaléka exportpiacra kerül, célországaik közt meghatározó jelentősé­gű Olaszország, Franciaország és Német­ország, bár tavaly még az USA-ban is ér­tékesítették termékeiket. Mindhárom üzemükben területfejlesz­tési támogatási keretből bővítettek-kor­­szerűsítettek az utóbbi években, és a tá­mogatásnak egyetlen feltétele volt: a munkaerő megtartása. Balassagyarmat esetében tavaly ez 60 millió forintos be­ruházást jelentett. A Salkon 532 dolgozót foglalkoztat, közülük harmincöten szlovák állampolgárok. Az ő foglalkoztatási enge­délyük azonban júniusban lejár. Újabb engedélyt most 45 főre kért a cég. Elsősorban Balassagyar­maton adnak munkát a Szlovákiából csoportosan, autóbusszal ingázó ven­dégmunkásoknak. A mun­kanélküliségi ráta ezen a területen a magyarországi oldalon 13,4 százalékos, jobb a megyei átlagnál, s a szlovák oldalon ennél is nagyobbak a problémák. A Salkon által foglalkoztatott varrónők átlagosan 35—40 év közöttiek, a munka nélkül lévő, ám képzett varrónők - állítá­suk szerint - azonban 50-60 évesek. Őket már nem szívesen alkalmaznák, no­ha kapacitásaik zöme 2000 márciusáig megbízható megrendelésekkel van leköt­ve. A munkaügyi tanács 2:1 arányban hoz­zájárult a szlovák vendégmunkások fog­lalkoztatásához. Támogatta ezt az önkor­mányzati és a munkaadói oldal, a munka­­vállalói képviselet azonban kifogásolta az alacsony béreket. A gazdasági igazga­tó állítása szerint ez átlag bruttó 37 ezer forint, amely csak néhány túlórát tartal­maz. Néhányan el is érik ezt, ám olya­nokkal is találkozni, akik 20 ezernél csak alig valamivel többet visznek haza. A szügyi konkurens cégnél a BLM­­Hungary ügyvezetője, Lantos Ede állítja, hogy 35­­0 ezret is hazavihetnek a varró­nők. Igaz, náluk most változik a bérezési rendszer, s nem tudni még, mennyien őr­zik meg azt a pénzt, ami néhány hónapja több mint harminc varrónőt áthozott a Salkontól. Konkurensnek nem Szügy az egyetlen. Jó pénzt fizetnek a rétsági bőrvarrodában, a belga tulajdonú Spektíva 2000 Kft.-nél, de képzett varrónőket a homokterenyei Fess Ruhagyár is keres. Ám jellemzőbb az, hogy a csekély varrónői fizetés miatt nem szívesen utaznak. Megélnek így a nógrádi asszonyok munkájából mind­azon pesti butikok is, amelyek bérrab­szolgákat foglalkoztatnak, bedolgozói hálózatot működtetnek. A Salkon utoljá­ra öt éve szervezett cso­portos varrónőképzést, ma már Salgótarjánban is csak 27 tanulónak kínál­nak a szakmai gyakorlat megszerzésére lehetősé­get, s közülük is jó, ha ket­tő-három marad a cégnél a bizonyítvány megszerzése után. A munkaidő szoros, óránként öt perc szünet van a folyosón, aztán in­dulás vissza a gépek mo­noton kattogásához. A Salkon által foglal­koztatottak 44 százaléka szakképzetlen. Ők, s a szlovákiai munkavállalók rontják a helyi szakmunkásréteg munkaerő-piaci esélye­it - vélekedik Plantek Lászlóné, aki a Munkástanácsok képviseletében a mun­kaügyi tanácsban ellenszavazatával tün­tetett a döntés ellen. Arról, hogy jöhet­nek-e idén is varrónők Szlovákiából, a végső döntést legkésőbb júniusban, a Munkaügyi Minisztériumnak kell kimon­dania. Tarnóczi László Megélnek a nógrádi asszonyok munkájából mindazon pesti butikok is, amelyek bérrabszolgákat foglalkoztatnak. A cég termékeinek 90 százaléka exportpiacra kerül ­j­i/ Értesítjük a Tiszaújvárosban és környé­kén élő fogyasztóinkat, hogy a tisza- Rt­­újvárosi Ipari Park villamosenergia­ellátásának biztosítása érdekében át­építjük a város 120/20/10 kV-os transz­formátorállomását. A munkálatok ideje alatt (előreláthatólag 1999. október 15-ig) a megszokotthoz képest több áramszünet, illetve hosszabb üzemzavar-elhá­­­­­rítási idő fordulhat elő. A térség jövőjét meghatározóan befolyásoló beruházás miatt kérjük minden érintett szíves megértését és türelmét. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. Szerkesztő: Falus Gábor Termékmenedzser: Hekeli Sándor A­lINVESTNE Ingatlenforgalmazó Rt. SALGÓTARJÁN belvárosában , Albacomp Rt. beruházásában júliusban nyitó ALBA ÜZLETHÁZBAN üzlet- és irodahelyiségeket ÉRTÉKESÍT. Információ: Investate Rt., 1027 Bp., Csalogány u. 23. Kékesi Erika (1) 212-2126, 06 (20) 931-8011

Next