Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

Emlőműtét a szájsebészeten Ellenőrzik a rosszul kódoló kórházakat Hamarosan befejezi munkáját az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár kór­házi teljesítményt ellenőrző bizottsága. A neves professzorokból álló testület vizsgálata szerint a kórházak az esetek 30 százalékában számlázták túl gyógyí­tó munkájukat. A visszaélés gyanújára okot adó esetekben az OEP helyszíni el­lenőrzést tart. Mint arról beszámoltunk, az OEP el­ismert szakmák professzorait arra kérte fel még a múlt év végén, hogy vessék össze a gyógyító munkát és a beavatko­zásokról készített kórházi jelentéseket. Mikó Tivadar, az OEP főigazgatója la­punknak elmondta: harminckét szakte­rület huszonkilenc professzorát kérte fel, hogy szakmailag elemezze az intéz­mények tavalyi első félévi teljesít­ményelszámolását. Ezekből kiderült, hogy egyes kórházi osztályokon az ese­tek negyven százalékában az ápolást indokló fődiagnózis kezelését az adott orvos nem is végezhette el, mert nem tartozott a kompetenciájába. Előfordult például, hogy egy szájsebészeti osztá­lyon emlőplasztikát kódoltak. Vannak olyan intézmények,­­amelyek­ben az alapbetegséget kísérő szövődmé­nyek előfordulása a teljesítményjelenté­sek szerint 70 százalékos volt. Egyes szülészeteken - a jelentések szerint - például a szülések 30 százalékában vé­geznek „császármetszést”, illetve az esetek felénél „reped a nő méhnyaka”. Gáz- és méhnyakrepedést mérvadó szak­emberek az esetek 10-15 százalékban tartanak elfogadhatónak. A nagyon szélsőséges esetekben az egészségbiztosító helyszíni ellenőrzést tart. Ha bebizonyosodik, hogy adatma­nipuláció történt, az OEP visszavonja az indokolatlanul kifizetett pénzt. Ha nincs gyógyító tevékenység a jelentett pont­számok mögött, feljelentés is történhet. A sok szövődménnyel gyógyítók listáját pedig a biztosító átadja az ÁNTSZ-nek, mondván, ezekben a kórházakban vél­hetően nem végeznek minőségi munkát. Bogya Lajos, a vizsgálat informatikai vezetője lapunknak elmondta: áprilisban és májusban a professzorok bizottságának jelentése alapján tíz megyében 13 intéz­ményt vizsgáltak meg. Az ellenőrzés sze­rint az esetek 30 százalékánál számláztak valótlan adatokat a biztosítónak. Az OEP vizsgálatát a kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc nem tudta kommen­tálni, ugyanis még nincs tudomásuk a fel­mérés megállapításairól. Danó Anna Alkotmánybírósághoz fordul az MSZOSZ A­ munkavállalók az elmúlt egy év legfőbb vesztesei, és a romló gazdasági helyzet „ki­igazításának” is ők lesznek a teherviselői - hangoztatta sajtótájékoztatóján Sándor László, az MSZOSZ elnöke. Szerinte az infláció kivételével valamennyi makroszintű gazdasági mutató romlott az elmúlt egy évben. A munka törvénykönyvének kormány által kierőszakolt módosítását a hazai jogalkotás szégyenének nevezte. Bejelentette: az MSZOSZ még ebben a hónapban az Alkotmánybírósághoz fordul ebben az ügyben. Végezetül Sándor visszautasította Horn Gyula kijelentését, hogy „szedje össze magát az MSZOSZ”. Leszögezte: Hornnak nincs erkölcsi alapja ilyet mondani, mert minisz­terelnökként sokkal többet tehetett volna a szakszervezetek helyzetének javításáért. K. J.T. Ú­jabb meghívás a Defendnek MUNKATÁRSAINKTÓL Újabb állami megrendelést kaphat Földi László, a Nyírfa-ügyben ismertté vált tit­kosszolgálati ezredes őrző-védő cége. A Defend Kft.-t ugyanis meghívták a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által ke­zelt húsz ingatlan őrzésére kiírt közbe­szerzési eljárásra. A Defenden kívül a Palládium Protect Kft.-vel, a Pajzs 07 Rt.-vel és a Bizalom Rt.-vel tárgyalnak a húsz budapesti és vidéki ingatlan 24 órás, fegyver nélküli, őrkutyás őrzésé­nek ellátásáról. A védendő épületek kö­zött az acsai, a bodajki, a tatabányai kas­tély, a csévharaszti rádióbázis, a lepsé­nyi laktanya, a budapesti Gül Baba-tür­­be, valamint a budapesti XII. kerület Bé­la király úti, a közbeszerzési felhívásban meg nem nevezett épület. Mint ismere­tes, a Béla király úton található a közjo­gi méltóságok, Göncz Árpád köztársasá­gi elnök és Áder János házelnök rezi­denciája, a kormányzati épületkomple­xumban lakik Orbán Viktor miniszterel­nök is. Emlékezetes, hogy Földit másfél éve, a Nyírfa-ügy kipattanása után bocsátot­ták el az Információs Hivataltól. A hír­szerzés volt műveleti igazgatója ellen államtitoksértés alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult, de a bíróság már­cius végén jogerős ítélettel felmentette. Földi még a múlt év végén 53 millió fo­rintért megvásárolta a Postabanktól a Defend Kft.-t. A cég első megbízatásá­nak egyikét a Postabanktól kapta. A BÁV Rt. február elejétől évi százmillió forintos szerződést kötött a Defenddel a bizományi vállalat fiókjainak nappali őrzésére. Az egyik fióknál történt rejté­lyes betörés után a BÁV az éjszakai vé­delmet is a Defendre bízta. A Magyar Fejlesztési Bank is megvált korábbi biz­tonsági szolgálatától, a Bizalom Rt.-től, s szerződést kötött Földivel: a Defend védi az állami pénzintézet több épületét. A Defend lett a szintén állami tulajdon­ban lévő Szerencsejáték Rt. pályázatá­nak egyik nyertese, emellett a Polgári Bankra is Földiék vigyáznak. Május ele­jétől pedig a Defend őrzi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal budapesti Széchenyi utca székházát is. A munkaadók a munkáról Nem igaz, hogy a munka törvényköny­vének módosítása munkavállaló-ellenes - vélekedett Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke tegnap egy szakmai konferencián. Az érdekképviselet szerint kiegyensúlyozott módosítás történt, a jogszabály a munkavállalók és a gazdál­kodók számára is hozott előnyöket. Rolek úgy vélte: a közelmúltban elfo­gadott törvény régóta halasztott módosí­tásokat is tartalmaz, s így számos pontat­lanságot sikerült kiküszöbölni. Hangsú­lyozta: a munkavállalók nem kerültek hátrányos helyzetbe, az azonban igaz, hogy a szakszervezeteknek fájdalmas, hogy tisztségviselőik munkaidő-kedvez­ményét a munkáltatók nem lesznek köte­lesek pénzben megváltani. Az MGYOSZ szerint számos módosítás továbbra is ki­maradt a törvényből. Ezeket az igényeket a szervezet a törvény átfogó felülvizsgá­lata során szeretné érvényesíteni. M. R. A. A Földi és a megfigyelési ügy főszereplője A­z­ elmúlt napokban a Defend Kft.-t ismételten összefüggésbe hozták a megfigyelé­si üggyel. Napvilágot látott az a feltevés, hogy a Defend vásárolhatta meg a titkos­­szolgálatok számára Faragó Lajos magánnyomozótól a megfigyelési ügy egyes do­kumentumait. Faragó a megfigyelési vizsgálóbizottság előtt azt állította, hogy más­fél millió forintot plusz áfát kapott a megfigyelési üggyel összefüggésbe hozott magnófelvételért, amelyen a magánnyomozó Bédi Csaba kormányőrrel beszél a Pokorni Zoltán fideszes politikusról történő esetleges adatgyűjtésről. Faragó nem mondta meg, kitől kapta a másfél milliót, egy kérdésre válaszolva azt elismerte, is­meri Földi Lászlót. A Defend tulajdonosa tévényilatkozatában cáfolta, hogy cége megvásárolta volna Faragótól a megfigyelési ügy iratait. Lapunknak nyilatkozva ugyanakkor elmondta, hogy tavaly egy másik megbízást adott Faragónak. A megbízás hátteréről csak annyit árult el, hogy szerinte a Postabank korábbi vezetése több százmilliós nagyságrendű pénzt áramoltatott át az őrző-védő cégen, amikor az még a pénzintézet tulajdona volt. E machináció felderítésének egyes részleteit azért bízta Faragó Lajosra, hogy külső személy bevonásával biztosítsa a maximális objektivitást. Arra a kérdésre, hogy ez a megbízatás másfél milliós összegre vonatkozott-e, azt mondta, körülbelül ekkora ösz­­szeget kaphatott Faragó. Ellenzéki képviselők véleménye szerint az összegek és idő­pontok egybeesése további vizsgálatot tesz szükségessé annak kiderítésére, hogy Fa­ragó valójában mit tett vagy adott át másfél millió forintért. NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK A kempingezők kevésbé ijedősek A balkáni háború befejezése jót tesz a magyarországi turizmusnak A jugoszláviai bombázások beszünte­tésével a magyarországi turizmus szempontjából legfontosabb orszá­gokban megélénkült az érdeklődés hazánk iránt. Németországból ugyan­annyi vendég várható, mint tavaly, és biztatóan alakulnak az osztrák szál­lásfoglalások is. A Balaton-parti ven­déglátók azonban még nem érzékelik az idegenforgalmi pezsdülést. MUNKATÁRSAINKTÓL Kleininger Pál, aki Münchenben képvi­seli a Magyar Turizmus Rt.-t, állítja, hogy az idei szezon nem lesz gyengébb a szokásosnál, legalábbis ami a német ven­dégeket illeti. Tudomása, illetve partne­rei elmondása szerint a főszezonra már alig lehet helyet kapni a siófoki, a bala­tonfüredi, a tihanyi, a balatonföldvári szállodákban, túlnyomórészt foglaltak a bérbe vehető villák és a kempingekben lévő bungalók is. Az ezekről a nyaraló­helyekről kiszoruló németeknek Bada­csonyt, Révfülöpöt, Fonyódot ajánlják. Mintegy 70 ezer németországi turista várható a Hajógyári-sziget rendezvé­nyeire, még többen foglalnak helyet Bu­dapesten a Forma-1 eseményeire. Mindehhez hozzájárult, hogy a turiz­mus németországi képviselői tetemes összegeket költöttek televízió- és rádió­műsorok szponzorálására, amelynek eredményeként a németországi adókon sűrűn látni, illetve hallani a Balatonról, Észak-Magyarországról és a gyógyüdü­lőhelyekről készített propagandaanya­gokat. A képviselet meghívására német újságírók ezekben a napokban is vi­szonylag nagy számban ismerkednek Magyarország turisztikai értékeivel. Erdei János, aki Bécsben képviseli a magyar turizmus érdekeit, úgy nyilatko­zik, hogy amint megszűnt Jugoszláviá­ban a bombázás, Ausztriában valósággal megrohanták az utazási irodákat a Ma­gyarországra készülők. Arra lehet szá­mítani, hogy a roham még bő két hétig, vagyis az iskolai vakáció megkezdéséig tart. Az osztrákok közül a legtöbben a Balaton partját célozták meg, talán azért is, mert a magyar tengert mint gyermek­­paradicsomot ismerik, ha máshonnan nem, a szponzorált rádió- és televízió­­adásokból, a buszokon és villamosokon látható plakátokból. A képviselő el­mondta, hogy a Balaton partját ismerte­tő hirdetéseikben a következő időszak­ban a hangsúlyt az aktív pihenésre, azután pedig a szüretre, a borra és a gasztronómiára helyezik. Az aktív marketing hatá­sának tudja be Erdei, hogy Ausztria legnagyobb ma­gyarországi beutaztató cé­génél, a Terra Reisennél 15 százalékkal több bala­toni szobafoglalást re­gisztráltak, mint tavaly ilyenkor. A londoni képviseletet vezető Gábor Tarr úgy látja, hogy a briteket eleve nem tartotta vissza a háború az utazástól. Már az év első négy hónapjában 6,5 száza­lékkal többen érkeztek hozzánk Nagy- Britanniából, mint a tavalyi azonos idő­szakban. Annak ellenére, hogy a britek az idén némileg visszafogják turisztikai költéseiket, a felmérések szerint mint­egy 7,2 milliárd angol fontra rúg az az összeg, amit külföldi túrákra szánnak. A Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Kraft Péter lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a bombázások meg­szűntével oldódott a görcs a Magyaror­szág iránt érdeklődőkben. Ennek ellené­re továbbra is ellensúlyozni kívánják a háború hatását propagandával: a kiadá­sok átcsoportosításával növelik a külföl­di marketingre fordítható pénzt. A Ma­gyar Turizmus Rt. külföldi képviselői at­tól függően kapnak ebből többet vagy kevesebbet, hogy mennyi turista küldését vállalják. Azt is számításba ve­szik, hogy mely ország turistái általában mennyi pénzt költenek Magyarorszá­gon. Kraft Péter hangsúlyozta, hogy az üzleti logikát akarja érvényesíteni a tu­risztikai célelőirányzat felhasználásánál. Tudósítónk a Balaton-parton érdeklő­dött, s megtudta: most még nem érzékel­hető az idegenforgalom pezsdülése. Bor Attila, az almádi információs iroda veze­tője elmondta: nem re­gisztráltak a korábbinál több szobafoglalást az el­múlt napokban. Hozzátet­te: a német utazási irodák­tól olyan visszajelzések érkeznek, hogy a fősze­zon idején növekedni fog a vendégek száma. Nagy Jenő, a füredi Annabella szálloda igazgatója úgy tájékoztatott: egyelőre nem növekedett ugrássze­rűen az érdeklődés a Balaton iránt. Egy­előre azt tekintik eredménynek, hogy a háború miatt már nem mondanak vissza lefoglalt szállásokat. Az igazgató szerint július-augusztus hónapban a vártnál több német turista dönt majd a Balaton mellett. Tóth Béla, a Balatontourist Rt. marketingigazgatója leszögezte: náluk szállásvisszamondás a háború ideje alatt sem volt. Kiemelte: valószínűnek tartja, hogy a kempingezőket kevésbé érintette érzékenyen a koszovói válság, a pünkös­di forgalmuk ugyanis rendkívül jó volt. Illés László, a Siótours idegenforgalmi osztályának vezetője azt mondta: náluk a háború hatását sem lehetett érzékelni, akkor is ugyanúgy foglalták a szállásokat a külföldi vendégek, mint máskor, sőt az előértékesítés a tavalyinál 20-30 száza­lékkal jobb volt. A bombázások megszűntével oldódott a görcs a Magyarország iránt érdeklődőkben. A­dótorony a játszótér mellettRöviden SZDSZ: aggályos a távközlési törvény módosítása HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A szabaddemokraták álláspontja szerint komoly veszélyeket hozhat, ha az Or­szággyűlés jövő hét kedden a jelenlegi formájában fogadja el a távközlési tör­vény módosítását. Lotz Károly, a Hon­­kormány közlekedési, hírközlési és víz­ügyi minisztere a párt tegnapi tájékozta­tóján a magántulajdon súlyos korlátozá­sának nevezte azt az elképzelést, hogy a szolgáltatók az ingatlantulajdonossal történő megegyezés nélkül, a hatóság ál­tal kiadott szolgalmi jog alapján is elhe­lyezhessék átjátszó tornyaikat. Szerinte a módosítás azért is aggályos, mert ma még nem tisztázott az átjátszó tornyok egészségre gyakorolt hatása. Tudósítónk jelentése szerint egyéb­ként még mindig bizonytalan annak a dunaharaszti adótoronynak a sorsa, me­lyet egy játszótér mellé telepített a Westel 900 Rt. A gyermekeik egészsé­gét féltő lakók az esetleges háttérsugár­zásokra hivatkozva már tavaly szeptem­bertől folyamatosan tiltakoztak az akkor még csak tervezett építmény ellen, amit végül idén márciusban állított fel a rész­vénytársaság. Azóta dúl a háború a Westel és a dunaharasztiak között. Köz­ben kiderült, hogy a torony nem az épí­tési engedélyében megjelölt ingatlanra került, ezért a település jegyzője, Kollonay Enikő levélben fordult a Buda­pesti Hírközlési Felügyelethez a kivite­lezés leállítását kérve. Az önkormányzat, a lakók, a Westel 900 és a hírközlési felügyelet képviselői ezt követően többször találkoztak, igazi megegyezés azonban nem született. A játszótér környékének lakói attól félve, hogy a cég csupán az időt akarja húzni, április végén az adó lebontását követel­ték a Westel budapesti központja előtt. A kétségkívül kínos helyzetben a Westel bejelentette, hajlandó máshová telepíte­ni a tornyot, ha a művelet költségeit az önkormányzat fedezi. A dunaharasztiak erről hallani sem akarnak. A torony je­lenleg nem működik. Átadták az MO-ás új szakaszát Tegnap délelőtt átadták az MO-ás autóút északi szektorának azt a szakaszát, amely az új 2-es főút és az M3-as autó­pálya között teremt kapcsolatot. Az ösz­­szekötő út átadását követően a szakem­berek a régi 2-es út forgalmának csökke­nésére számítanak. Az új 2-esen az át­adása óta csak jóval kisebb forgalmat re­gisztráltak, mint amekkora az előzetes számítások szerint várható lett volna. Egyes mérések szerint a régi, települése­ken keresztülvezető út forgalmának csu­pán az egyharmada került az új útra. Mint azt Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az út avatása után elmondta, az M0-ás építése folytatódik, és a tervek szerint október 15-ig átadják a forgalomnak az új és a régi 2-es főút közötti 3,6 kilométeres szakaszt, amely várhatóan 14,4 milliárd forintba kerül. A miniszter elmondta azt is, hogy várhatóan 2001-ben kezdődik el az MO-ás körgyűrű keleti szektorában az M3-as és az M5-ös autópályát összekötő szakasz építése. Katona Kálmán hozzátette: az MO-ás körgyűrű északi Duna-hídjának megépí­tése nem szerepel a tízéves gyorsforgal­­miút-fejlesztési elképzeléseikben, azon­ban, mivel a programot a szaktárca két­évenként felülvizsgálja, elképzelhető, hogy mégis előbb megépülhet a híd. Prém András KF.S/JH, pi sím iOTFM, Oi'SP.c­ilmíkiw' CSOMÁDI P'Tákeszi , \ w Ma^VORGl­t HUNGAfttmiNG CSÖMÖR FEST, Forrás: Country Tours Bt. NÉPSZABADSÁG-grafika AB: Kukorelli, Vasadi, Bihari? Ader János, az Országgyűlés elnöke jövő hétfőre összehívta az alkotmánybíró-je­lölő parlamenti testületet. Mint ismeretes, hamarosan lejár három alkotmánybíró (Lábady Tamás, Tersztyánszky Ödön és Vörös Imre) mandátuma. A megüresedő helyekre a tervek szerint még a nyári szü­net előtt új alkotmánybírókat választ a­­ Ház. A koalíciós és az ellenzéki frakciók már korábban támogatták Kukorelli Ist­ván alkotmányjogász megválasztását. Az ELTE alkotmányjogi tanszékének egye­temi tanára jelenleg az Országos Válasz­tási Bizottság elnöke. A koalíciós frak­cióknak Vasadi Éva az alkotmánybíró-je­löltjük, Németh János AB-elnök munka­társa, aki várhatóan a testület első hölgy tagja lesz, civilben a most távozó alkot­mánybíró, Tersztyánszky Ödön felesége. Az MSZP frakciója csak jövő hétfőn dönt, hogy Bihari Mihály politológust, volt szocialista képviselőt vagy Szigeti Péter jogfilozófust javasolja-e megvá­lasztásra. A megfigyelők Bihari jelölésé­nek adnak több esélyt. (A. S.) Kisebbségkutató műhely Az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely egyebek mellett a cigányság oktatási, megélhetési és foglalkoztatási helyzeté­ről készít országos vizsgálatot — hang­zott el szerdán Budapesten a Történettu­dományi Intézetben tartott tájékoztatón. A sajtó képviselőinek bemutatták a Régió című folyóirat legújabb, temati­kus cigány számát is, amelyben egyebek között az első országos roma önkor­mányzat tevékenységéről és a második világháború utáni évtizedek magyaror­szági cigánypolitikájáról olvashatunk tanulmányt. (Munkatársunktól) Rapcsák is feljelentette Túrit „Az utóbbi tíz évben egyáltalán nem vá­sárolt a családom ékszert sem vásárhelyi boltban, sem helybéli polgártól” - jelen­tette ki tegnapi hódmezővásárhelyi sajtó­­tájékoztatóján Rapcsák András, a város hivatalából felfüggesztett polgármestere, aki így reagált Túri József alpolgármester korábbi, egy család hagyatékának sorsá­ról elhangzott kijelentéseire. Rapcsák ha­zugságnak tartja azokat a vádakat, me­lyek szerint a családnak a várost illető ha­gyatékából egy 33 arany ékszerből álló kollekciót elkótyavetyélt volna, megká­rosítva ezzel a települést. Rapcsák And­rás szerint Túri József visszaél a joggal, a nyilvánossággal, amikor őt és a családját lejárató dolgokat állít. A polgármester közölte: feljelenti az alpolgármestert nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágal­mazás vádjával. (Tudósítónktól) 5

Next