Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-17 / 139. szám
Emlőműtét a szájsebészeten Ellenőrzik a rosszul kódoló kórházakat Hamarosan befejezi munkáját az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kórházi teljesítményt ellenőrző bizottsága. A neves professzorokból álló testület vizsgálata szerint a kórházak az esetek 30 százalékában számlázták túl gyógyító munkájukat. A visszaélés gyanújára okot adó esetekben az OEP helyszíni ellenőrzést tart. Mint arról beszámoltunk, az OEP elismert szakmák professzorait arra kérte fel még a múlt év végén, hogy vessék össze a gyógyító munkát és a beavatkozásokról készített kórházi jelentéseket. Mikó Tivadar, az OEP főigazgatója lapunknak elmondta: harminckét szakterület huszonkilenc professzorát kérte fel, hogy szakmailag elemezze az intézmények tavalyi első félévi teljesítményelszámolását. Ezekből kiderült, hogy egyes kórházi osztályokon az esetek negyven százalékában az ápolást indokló fődiagnózis kezelését az adott orvos nem is végezhette el, mert nem tartozott a kompetenciájába. Előfordult például, hogy egy szájsebészeti osztályon emlőplasztikát kódoltak. Vannak olyan intézmények,amelyekben az alapbetegséget kísérő szövődmények előfordulása a teljesítményjelentések szerint 70 százalékos volt. Egyes szülészeteken - a jelentések szerint - például a szülések 30 százalékában végeznek „császármetszést”, illetve az esetek felénél „reped a nő méhnyaka”. Gáz- és méhnyakrepedést mérvadó szakemberek az esetek 10-15 százalékban tartanak elfogadhatónak. A nagyon szélsőséges esetekben az egészségbiztosító helyszíni ellenőrzést tart. Ha bebizonyosodik, hogy adatmanipuláció történt, az OEP visszavonja az indokolatlanul kifizetett pénzt. Ha nincs gyógyító tevékenység a jelentett pontszámok mögött, feljelentés is történhet. A sok szövődménnyel gyógyítók listáját pedig a biztosító átadja az ÁNTSZ-nek, mondván, ezekben a kórházakban vélhetően nem végeznek minőségi munkát. Bogya Lajos, a vizsgálat informatikai vezetője lapunknak elmondta: áprilisban és májusban a professzorok bizottságának jelentése alapján tíz megyében 13 intézményt vizsgáltak meg. Az ellenőrzés szerint az esetek 30 százalékánál számláztak valótlan adatokat a biztosítónak. Az OEP vizsgálatát a kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc nem tudta kommentálni, ugyanis még nincs tudomásuk a felmérés megállapításairól. Danó Anna Alkotmánybírósághoz fordul az MSZOSZ A munkavállalók az elmúlt egy év legfőbb vesztesei, és a romló gazdasági helyzet „kiigazításának” is ők lesznek a teherviselői - hangoztatta sajtótájékoztatóján Sándor László, az MSZOSZ elnöke. Szerinte az infláció kivételével valamennyi makroszintű gazdasági mutató romlott az elmúlt egy évben. A munka törvénykönyvének kormány által kierőszakolt módosítását a hazai jogalkotás szégyenének nevezte. Bejelentette: az MSZOSZ még ebben a hónapban az Alkotmánybírósághoz fordul ebben az ügyben. Végezetül Sándor visszautasította Horn Gyula kijelentését, hogy „szedje össze magát az MSZOSZ”. Leszögezte: Hornnak nincs erkölcsi alapja ilyet mondani, mert miniszterelnökként sokkal többet tehetett volna a szakszervezetek helyzetének javításáért. K. J.T. Újabb meghívás a Defendnek MUNKATÁRSAINKTÓL Újabb állami megrendelést kaphat Földi László, a Nyírfa-ügyben ismertté vált titkosszolgálati ezredes őrző-védő cége. A Defend Kft.-t ugyanis meghívták a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által kezelt húsz ingatlan őrzésére kiírt közbeszerzési eljárásra. A Defenden kívül a Palládium Protect Kft.-vel, a Pajzs 07 Rt.-vel és a Bizalom Rt.-vel tárgyalnak a húsz budapesti és vidéki ingatlan 24 órás, fegyver nélküli, őrkutyás őrzésének ellátásáról. A védendő épületek között az acsai, a bodajki, a tatabányai kastély, a csévharaszti rádióbázis, a lepsényi laktanya, a budapesti Gül Baba-türbe, valamint a budapesti XII. kerület Béla király úti, a közbeszerzési felhívásban meg nem nevezett épület. Mint ismeretes, a Béla király úton található a közjogi méltóságok, Göncz Árpád köztársasági elnök és Áder János házelnök rezidenciája, a kormányzati épületkomplexumban lakik Orbán Viktor miniszterelnök is. Emlékezetes, hogy Földit másfél éve, a Nyírfa-ügy kipattanása után bocsátották el az Információs Hivataltól. A hírszerzés volt műveleti igazgatója ellen államtitoksértés alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult, de a bíróság március végén jogerős ítélettel felmentette. Földi még a múlt év végén 53 millió forintért megvásárolta a Postabanktól a Defend Kft.-t. A cég első megbízatásának egyikét a Postabanktól kapta. A BÁV Rt. február elejétől évi százmillió forintos szerződést kötött a Defenddel a bizományi vállalat fiókjainak nappali őrzésére. Az egyik fióknál történt rejtélyes betörés után a BÁV az éjszakai védelmet is a Defendre bízta. A Magyar Fejlesztési Bank is megvált korábbi biztonsági szolgálatától, a Bizalom Rt.-től, s szerződést kötött Földivel: a Defend védi az állami pénzintézet több épületét. A Defend lett a szintén állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Rt. pályázatának egyik nyertese, emellett a Polgári Bankra is Földiék vigyáznak. Május elejétől pedig a Defend őrzi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal budapesti Széchenyi utca székházát is. A munkaadók a munkáról Nem igaz, hogy a munka törvénykönyvének módosítása munkavállaló-ellenes - vélekedett Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke tegnap egy szakmai konferencián. Az érdekképviselet szerint kiegyensúlyozott módosítás történt, a jogszabály a munkavállalók és a gazdálkodók számára is hozott előnyöket. Rolek úgy vélte: a közelmúltban elfogadott törvény régóta halasztott módosításokat is tartalmaz, s így számos pontatlanságot sikerült kiküszöbölni. Hangsúlyozta: a munkavállalók nem kerültek hátrányos helyzetbe, az azonban igaz, hogy a szakszervezeteknek fájdalmas, hogy tisztségviselőik munkaidő-kedvezményét a munkáltatók nem lesznek kötelesek pénzben megváltani. Az MGYOSZ szerint számos módosítás továbbra is kimaradt a törvényből. Ezeket az igényeket a szervezet a törvény átfogó felülvizsgálata során szeretné érvényesíteni. M. R. A. A Földi és a megfigyelési ügy főszereplője Az elmúlt napokban a Defend Kft.-t ismételten összefüggésbe hozták a megfigyelési üggyel. Napvilágot látott az a feltevés, hogy a Defend vásárolhatta meg a titkosszolgálatok számára Faragó Lajos magánnyomozótól a megfigyelési ügy egyes dokumentumait. Faragó a megfigyelési vizsgálóbizottság előtt azt állította, hogy másfél millió forintot plusz áfát kapott a megfigyelési üggyel összefüggésbe hozott magnófelvételért, amelyen a magánnyomozó Bédi Csaba kormányőrrel beszél a Pokorni Zoltán fideszes politikusról történő esetleges adatgyűjtésről. Faragó nem mondta meg, kitől kapta a másfél milliót, egy kérdésre válaszolva azt elismerte, ismeri Földi Lászlót. A Defend tulajdonosa tévényilatkozatában cáfolta, hogy cége megvásárolta volna Faragótól a megfigyelési ügy iratait. Lapunknak nyilatkozva ugyanakkor elmondta, hogy tavaly egy másik megbízást adott Faragónak. A megbízás hátteréről csak annyit árult el, hogy szerinte a Postabank korábbi vezetése több százmilliós nagyságrendű pénzt áramoltatott át az őrző-védő cégen, amikor az még a pénzintézet tulajdona volt. E machináció felderítésének egyes részleteit azért bízta Faragó Lajosra, hogy külső személy bevonásával biztosítsa a maximális objektivitást. Arra a kérdésre, hogy ez a megbízatás másfél milliós összegre vonatkozott-e, azt mondta, körülbelül ekkora öszszeget kaphatott Faragó. Ellenzéki képviselők véleménye szerint az összegek és időpontok egybeesése további vizsgálatot tesz szükségessé annak kiderítésére, hogy Faragó valójában mit tett vagy adott át másfél millió forintért. NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK A kempingezők kevésbé ijedősek A balkáni háború befejezése jót tesz a magyarországi turizmusnak A jugoszláviai bombázások beszüntetésével a magyarországi turizmus szempontjából legfontosabb országokban megélénkült az érdeklődés hazánk iránt. Németországból ugyanannyi vendég várható, mint tavaly, és biztatóan alakulnak az osztrák szállásfoglalások is. A Balaton-parti vendéglátók azonban még nem érzékelik az idegenforgalmi pezsdülést. MUNKATÁRSAINKTÓL Kleininger Pál, aki Münchenben képviseli a Magyar Turizmus Rt.-t, állítja, hogy az idei szezon nem lesz gyengébb a szokásosnál, legalábbis ami a német vendégeket illeti. Tudomása, illetve partnerei elmondása szerint a főszezonra már alig lehet helyet kapni a siófoki, a balatonfüredi, a tihanyi, a balatonföldvári szállodákban, túlnyomórészt foglaltak a bérbe vehető villák és a kempingekben lévő bungalók is. Az ezekről a nyaralóhelyekről kiszoruló németeknek Badacsonyt, Révfülöpöt, Fonyódot ajánlják. Mintegy 70 ezer németországi turista várható a Hajógyári-sziget rendezvényeire, még többen foglalnak helyet Budapesten a Forma-1 eseményeire. Mindehhez hozzájárult, hogy a turizmus németországi képviselői tetemes összegeket költöttek televízió- és rádióműsorok szponzorálására, amelynek eredményeként a németországi adókon sűrűn látni, illetve hallani a Balatonról, Észak-Magyarországról és a gyógyüdülőhelyekről készített propagandaanyagokat. A képviselet meghívására német újságírók ezekben a napokban is viszonylag nagy számban ismerkednek Magyarország turisztikai értékeivel. Erdei János, aki Bécsben képviseli a magyar turizmus érdekeit, úgy nyilatkozik, hogy amint megszűnt Jugoszláviában a bombázás, Ausztriában valósággal megrohanták az utazási irodákat a Magyarországra készülők. Arra lehet számítani, hogy a roham még bő két hétig, vagyis az iskolai vakáció megkezdéséig tart. Az osztrákok közül a legtöbben a Balaton partját célozták meg, talán azért is, mert a magyar tengert mint gyermekparadicsomot ismerik, ha máshonnan nem, a szponzorált rádió- és televízióadásokból, a buszokon és villamosokon látható plakátokból. A képviselő elmondta, hogy a Balaton partját ismertető hirdetéseikben a következő időszakban a hangsúlyt az aktív pihenésre, azután pedig a szüretre, a borra és a gasztronómiára helyezik. Az aktív marketing hatásának tudja be Erdei, hogy Ausztria legnagyobb magyarországi beutaztató cégénél, a Terra Reisennél 15 százalékkal több balatoni szobafoglalást regisztráltak, mint tavaly ilyenkor. A londoni képviseletet vezető Gábor Tarr úgy látja, hogy a briteket eleve nem tartotta vissza a háború az utazástól. Már az év első négy hónapjában 6,5 százalékkal többen érkeztek hozzánk Nagy- Britanniából, mint a tavalyi azonos időszakban. Annak ellenére, hogy a britek az idén némileg visszafogják turisztikai költéseiket, a felmérések szerint mintegy 7,2 milliárd angol fontra rúg az az összeg, amit külföldi túrákra szánnak. A Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Kraft Péter lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a bombázások megszűntével oldódott a görcs a Magyarország iránt érdeklődőkben. Ennek ellenére továbbra is ellensúlyozni kívánják a háború hatását propagandával: a kiadások átcsoportosításával növelik a külföldi marketingre fordítható pénzt. A Magyar Turizmus Rt. külföldi képviselői attól függően kapnak ebből többet vagy kevesebbet, hogy mennyi turista küldését vállalják. Azt is számításba veszik, hogy mely ország turistái általában mennyi pénzt költenek Magyarországon. Kraft Péter hangsúlyozta, hogy az üzleti logikát akarja érvényesíteni a turisztikai célelőirányzat felhasználásánál. Tudósítónk a Balaton-parton érdeklődött, s megtudta: most még nem érzékelhető az idegenforgalom pezsdülése. Bor Attila, az almádi információs iroda vezetője elmondta: nem regisztráltak a korábbinál több szobafoglalást az elmúlt napokban. Hozzátette: a német utazási irodáktól olyan visszajelzések érkeznek, hogy a főszezon idején növekedni fog a vendégek száma. Nagy Jenő, a füredi Annabella szálloda igazgatója úgy tájékoztatott: egyelőre nem növekedett ugrásszerűen az érdeklődés a Balaton iránt. Egyelőre azt tekintik eredménynek, hogy a háború miatt már nem mondanak vissza lefoglalt szállásokat. Az igazgató szerint július-augusztus hónapban a vártnál több német turista dönt majd a Balaton mellett. Tóth Béla, a Balatontourist Rt. marketingigazgatója leszögezte: náluk szállásvisszamondás a háború ideje alatt sem volt. Kiemelte: valószínűnek tartja, hogy a kempingezőket kevésbé érintette érzékenyen a koszovói válság, a pünkösdi forgalmuk ugyanis rendkívül jó volt. Illés László, a Siótours idegenforgalmi osztályának vezetője azt mondta: náluk a háború hatását sem lehetett érzékelni, akkor is ugyanúgy foglalták a szállásokat a külföldi vendégek, mint máskor, sőt az előértékesítés a tavalyinál 20-30 százalékkal jobb volt. A bombázások megszűntével oldódott a görcs a Magyarország iránt érdeklődőkben. Adótorony a játszótér mellettRöviden SZDSZ: aggályos a távközlési törvény módosítása HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A szabaddemokraták álláspontja szerint komoly veszélyeket hozhat, ha az Országgyűlés jövő hét kedden a jelenlegi formájában fogadja el a távközlési törvény módosítását. Lotz Károly, a Honkormány közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere a párt tegnapi tájékoztatóján a magántulajdon súlyos korlátozásának nevezte azt az elképzelést, hogy a szolgáltatók az ingatlantulajdonossal történő megegyezés nélkül, a hatóság által kiadott szolgalmi jog alapján is elhelyezhessék átjátszó tornyaikat. Szerinte a módosítás azért is aggályos, mert ma még nem tisztázott az átjátszó tornyok egészségre gyakorolt hatása. Tudósítónk jelentése szerint egyébként még mindig bizonytalan annak a dunaharaszti adótoronynak a sorsa, melyet egy játszótér mellé telepített a Westel 900 Rt. A gyermekeik egészségét féltő lakók az esetleges háttérsugárzásokra hivatkozva már tavaly szeptembertől folyamatosan tiltakoztak az akkor még csak tervezett építmény ellen, amit végül idén márciusban állított fel a részvénytársaság. Azóta dúl a háború a Westel és a dunaharasztiak között. Közben kiderült, hogy a torony nem az építési engedélyében megjelölt ingatlanra került, ezért a település jegyzője, Kollonay Enikő levélben fordult a Budapesti Hírközlési Felügyelethez a kivitelezés leállítását kérve. Az önkormányzat, a lakók, a Westel 900 és a hírközlési felügyelet képviselői ezt követően többször találkoztak, igazi megegyezés azonban nem született. A játszótér környékének lakói attól félve, hogy a cég csupán az időt akarja húzni, április végén az adó lebontását követelték a Westel budapesti központja előtt. A kétségkívül kínos helyzetben a Westel bejelentette, hajlandó máshová telepíteni a tornyot, ha a művelet költségeit az önkormányzat fedezi. A dunaharasztiak erről hallani sem akarnak. A torony jelenleg nem működik. Átadták az MO-ás új szakaszát Tegnap délelőtt átadták az MO-ás autóút északi szektorának azt a szakaszát, amely az új 2-es főút és az M3-as autópálya között teremt kapcsolatot. Az öszszekötő út átadását követően a szakemberek a régi 2-es út forgalmának csökkenésére számítanak. Az új 2-esen az átadása óta csak jóval kisebb forgalmat regisztráltak, mint amekkora az előzetes számítások szerint várható lett volna. Egyes mérések szerint a régi, településeken keresztülvezető út forgalmának csupán az egyharmada került az új útra. Mint azt Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az út avatása után elmondta, az M0-ás építése folytatódik, és a tervek szerint október 15-ig átadják a forgalomnak az új és a régi 2-es főút közötti 3,6 kilométeres szakaszt, amely várhatóan 14,4 milliárd forintba kerül. A miniszter elmondta azt is, hogy várhatóan 2001-ben kezdődik el az MO-ás körgyűrű keleti szektorában az M3-as és az M5-ös autópályát összekötő szakasz építése. Katona Kálmán hozzátette: az MO-ás körgyűrű északi Duna-hídjának megépítése nem szerepel a tízéves gyorsforgalmiút-fejlesztési elképzeléseikben, azonban, mivel a programot a szaktárca kétévenként felülvizsgálja, elképzelhető, hogy mégis előbb megépülhet a híd. Prém András KF.S/JH, pi sím iOTFM, Oi'SP.cilmíkiw' CSOMÁDI P'Tákeszi , \ w Ma^VORGlt HUNGAfttmiNG CSÖMÖR FEST, Forrás: Country Tours Bt. NÉPSZABADSÁG-grafika AB: Kukorelli, Vasadi, Bihari? Ader János, az Országgyűlés elnöke jövő hétfőre összehívta az alkotmánybíró-jelölő parlamenti testületet. Mint ismeretes, hamarosan lejár három alkotmánybíró (Lábady Tamás, Tersztyánszky Ödön és Vörös Imre) mandátuma. A megüresedő helyekre a tervek szerint még a nyári szünet előtt új alkotmánybírókat választ a Ház. A koalíciós és az ellenzéki frakciók már korábban támogatták Kukorelli István alkotmányjogász megválasztását. Az ELTE alkotmányjogi tanszékének egyetemi tanára jelenleg az Országos Választási Bizottság elnöke. A koalíciós frakcióknak Vasadi Éva az alkotmánybíró-jelöltjük, Németh János AB-elnök munkatársa, aki várhatóan a testület első hölgy tagja lesz, civilben a most távozó alkotmánybíró, Tersztyánszky Ödön felesége. Az MSZP frakciója csak jövő hétfőn dönt, hogy Bihari Mihály politológust, volt szocialista képviselőt vagy Szigeti Péter jogfilozófust javasolja-e megválasztásra. A megfigyelők Bihari jelölésének adnak több esélyt. (A. S.) Kisebbségkutató műhely Az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely egyebek mellett a cigányság oktatási, megélhetési és foglalkoztatási helyzetéről készít országos vizsgálatot — hangzott el szerdán Budapesten a Történettudományi Intézetben tartott tájékoztatón. A sajtó képviselőinek bemutatták a Régió című folyóirat legújabb, tematikus cigány számát is, amelyben egyebek között az első országos roma önkormányzat tevékenységéről és a második világháború utáni évtizedek magyarországi cigánypolitikájáról olvashatunk tanulmányt. (Munkatársunktól) Rapcsák is feljelentette Túrit „Az utóbbi tíz évben egyáltalán nem vásárolt a családom ékszert sem vásárhelyi boltban, sem helybéli polgártól” - jelentette ki tegnapi hódmezővásárhelyi sajtótájékoztatóján Rapcsák András, a város hivatalából felfüggesztett polgármestere, aki így reagált Túri József alpolgármester korábbi, egy család hagyatékának sorsáról elhangzott kijelentéseire. Rapcsák hazugságnak tartja azokat a vádakat, melyek szerint a családnak a várost illető hagyatékából egy 33 arany ékszerből álló kollekciót elkótyavetyélt volna, megkárosítva ezzel a települést. Rapcsák András szerint Túri József visszaél a joggal, a nyilvánossággal, amikor őt és a családját lejárató dolgokat állít. A polgármester közölte: feljelenti az alpolgármestert nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vádjával. (Tudósítónktól) 5