Népszabadság, 1999. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-28 / 174. szám

NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 1999. JÚLIUS 28., SZERDA FEKETE VINCE Látod a szél a füst (Tizenegyedik levél) Az állni látszó kékes színű füst a dércsípte domb fölött melyet a fák közé szivárogva magával kap a völgy légvonata a sárgát lob­banó Nap ahogy a fű élén egyen­súlyoz villanásnyit a fény aztán leválik lopakodva a gyökerek között terjeng majd fölkúszik beleakaszkodik a fák koronájába s az ágak között kifeszül mint egy pókháló a fák csúcsainál dohogó szél amint meglengeti a könnyedebb ágakat hogy aztán alábukjék a törzseken az apró bokrok az aprócska növények irányába látod a füst a fák látod a völgy légvonata látod a fény a szél látod hogy te és én­­ írod­­ együtt a széllel a füsttel és egyszerre a kiégő füvekkel szerelmem szerelmünk --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ Fekete Vince (1965) a kolozsvári Helikon szerkesztője. Eddig két kötete jelent meg. „Visegrádi” Robin Hood Készül egy szokatlan film. Már az is szokatlan benne, hogy sok év után újra igazi ifjúsági kalandfilm lesz. Méghozzá középkorban játszódó, kosztümös pro­dukció, amolyan kelet-közép-európai Robin Hood. Az pedig igazán rendkívü­linek számít, hogy magyarok, szlová­kok, csehek, lengyelek és franciák együttműködésével, továbbá nyugat-eu­rópai anyagi támogatással valósul meg. Szekeres Dénes, a Focus Film produceri iro­da egyik vezetője, a szó­ban forgó mű társpro­ducere a helyzethez illő emelkedettséggel kibőví­tett „visegrádi együttmű­ködésnek” nevezi a közös vállalkozást, amely akár iskolát teremthet. A fővál­lalkozói szerepet egy po­zsonyi stúdió viszi, hozzá társul egy varsói, egy pá­rizsi és az említett buda­pesti filmes műhely, to­vábbá a szlovák és a cseh köztévé, valamint az Eurimages nevű uniós filmtámogatási program. Az utób­bi például 2,1 millió francia frank gyár­tási hozzájárulással. Tamás, a solymász lesz a már forgatási szakaszba jutott nagyjátékfilm címe. Fő­hőse tizenöt éves fiú, aki egy közelebbről meg nem határozott, „a térségben levő” középkori vár közelében él az erdőben, és konfliktusba keveredik a várúrral. A tör­ténet a szlovák Jozef Hronsky kalandre­gényéből való, amelyben az emberi sza­badságra, az igazságosságra és a boldog­ságra törekvés győzedelmeskedik a sötét erőkön. Mit mondjunk, nem szokványos filmtéma manapság. A produkció készítői, szereplői az együttműködő országokból valók. Cseh a rendező, Vaclav Vor­­licek, aki a komédiák és tündérmesék egyik speci­alistája. Honfitársa, Emil Sirotek az operatőr. A címszerepet a szlovák Branislav Holicek alakít­ja, a stáblistán német, francia, cseh, lengyel és szlovák színészek nevei mellett olvasható az egyik főszerepet alakító magyar Téri Sándoré, továbbá Miklósy Judité és Hámor, Éváé is. Rajtuk kívül hon­fitársaink elsősorban a kosztümök elkészítésében jeleskednek. A forgatások helyszíne Szlovákia, elsősorban Árva vára (Oravske Podzanok) és Krasznahorka erőssége. Szekeres Dénes szerint a film kará­csonyi ajándék lehetne­­ a tévében. A TV 2 magánadónak szeretnék fölajánla­ni. A régió filmszínházaiba jövő tavasz­­szal kerülhet. Varsányi Gyula Már az is szokatlan benne, hogy sok év után újra igazi ifjúsági kalandfilm lesz. Méghozzá középkorban játszódó, kosztümös produkció. Forgatás Árva várában Moszkvában a 6:3 Tímár Péter 6:3 avagy játszd újra, Tetti című filmjével zárul csütörtök este a XXI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál versenyprogramja. A versenyen kívüli programban bemutatják még Moszkvá­ban Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című alkotását. A moszkvai versenyprogramba idén 18 európai, ázsiai, amerikai és ausztrál filmet hívtak meg. A zsűrit Fernando Solanas argentin filmrendező vezeti, az ítészek között rajta kívül még egy-egy olasz, orosz, spanyol, kirgiz, amerikai, francia és iráni filmművész, illetve kriti­kus foglal helyet. Az orosz fővárosban július 19. és 29. között tartó filmes seregszemlén vasárnap óta kint tartózkodik Tímár Péter rendező, a film producere, Kálomista Gábor, vala­mint a főszereplője, Eperjes Károly is. Kálomista Gábor elmondta, a 6:3 két francia, két orosz, egy olasz és egy viet­nami filmmel verseng. A producer sze­rint a moszkvai fesztivál minősége, a hangulat és a szervezés minősége lassan eléri a velencei és berlini fesztiválokét. Megemlítette például, hogy kedden érke­zett az egyik sztárvendég, Alain Delon. Itthon a sikeres szemlebemutatkozás után a film százhetvenezres nézőszáma alatta maradt a várakozásoknak. A hatal­mas orosz mozis piactól viszont sokat re­mél a producer. Hiszen az orosz nézők érthetik és élvezhetik ezt az ötvenes években játszódó vígjátékot. A film iránt Nyugat-Európa több országából is ér­deklődtek, de a fesztiválsiker reményé­ben egyelőre késleltették a tárgyalásokat. A magyar filmek fesztiválszereplésé­ről a Magyar Filmunió sajtóirodája kiad­ta, hogy Mészáros Márta munkáiból New Yorkban tartanak retrospektív soro­zatot. Augusztus 3-ig a magyar filmren­dező tíz munkáját tűzik műsorra a Muse­­um of Modern Art szervezésében. Augusztus 4-én kezdődik a locarnói fesztivál. Ott a versenyprogramban Enyedi Ildikó Simon mágus című mun­káját mutatják be. Az augusztus 14-ig tartó fesztiválra a rendező is a svájci vá­rosba látogat. Sós B. Péter Meddig kell az együttlét? Gerendai Károly a Sziget arculatváltozásairól Még egy hét, és megindul a népvándor­lás, az óbudai hajógyári szigeten kezde­tét veszi az idei Pepsi Sziget. Európa egyik leglátogatottabb fesztiváljára idén is mintegy negyedmillió fiatalt várnak a rendezők. Hogy az elmúlt hét év során mennyit és miben változott a Sziget - többek között erről beszélgettünk Geren­dai Károly főszervezővel. -Mintha kevesebb világsztárt sikerült volna az idén elhozniuk. - Világsztárok ezek, csak egy zenekar magyarországi ismertsége nem feltétlen azonos a nemzetközi trenddel. Itt van például a Suede, az összes fesztiválon, ahol játszik, kiemelt sztár, nálunk meg jó, ha pár ezer embert megmozgat. Azt hitték, vicceltünk, amikor húszezer dol­lárt ajánlottunk nekik, mivel ők a nyáron Angliában 300-350 ezer fontot kapnak fellépéseként. Mondjuk, mi ennek elle­nére ennyit tudunk ajánlani. És eljöttek ennyiért. Mások is kérdezik, hogy hol vannak a nagy sztárok, mondjuk David Bowie. Nagyon szeretem Bowie-t, leg­utóbb kitűnő koncertet adott, de mind­emellett az volt a Sziget történetének legveszteségesebb napja. - Lehet azért tudni a végleges sztár­listát? - Kicsit félve mondom, remélem, vég­leges: az első nap a világzene talán legna­gyobb sztárja, Baban Maal és a brit pop alternatívabb ágát képviselő Suede lép fel. A második nap a Paradise Lost és a New Model Army, a harmadikon a Guanó Apes, illetve a metáldalokat elő­adó finn vonósnégyes, az Apocaliptica lesz a fő vonzerő. Szombaton Klezmetics és Brand New Heaviest, vasárnap a Faith­­less és a Liquido, hétfőn Rachid Taha és az Asian Dub Fundation, az utolsó nap, kedd este pedig Jovanotti, illetve a Cool and the Gang számít majd húzó névnek. Nem szabad persze elfeledkeznünk a ren­geteg magyar sztárzenekarról, valamint a kisebb külföldi együttesekről sem. - A mostani sztárzenekarok nagyobb része érezhetően másik generációhoz szól, mint azt korábban a Szigettől meg­szóljuk. - Valóban, éveken keresztül kényel­mes helyzetben voltam, hoztam a ked­venc zenekaraimat, úgy gondoltam, va­lahol én is a célközönség vagyok. És ma azt kell látnom, ez már sajnos nem igaz. A mai fiatalokkal már nem egyezik az íz­lésem. Kérdőíveken próbáltuk felmérni, ki milyen zenekart látna szívesen a Szi­geten, és többségükben olyan formáció­kat jelöltek meg, melyek egy részéről még csak nem is hallottam. Gondolok például a Guanó Apesre, mely az előre­jelzések szerint a Sziget egyik sikerzene­kara lehet.­­ Feltéve, ha nem gondolják meg ma­gukat az utolsó pillanatban, mint már annyian... - Ennek bármikor ki vagyunk téve. De nem csak lemondani szokták a fellé­péseket, hanem időnként vissza is von­ják azt. Itt van például az Asian Dub Fundation. Ők tavaly egyszer már cser­benhagytak minket, ígérték, hogy cseré­be az idén változatlan áron eljönnek. So­káig úgy állt, ők az egyetlen biztos pont az idei Sziget programjában. Aztán ki­derült, hogy ebben az időpontban stú­dióba kellene vonulniuk. Majd amikor végképp lemondtunk róluk, kiderült, mégsem mennek stúdióba, így mégis rá­érnek. Most úgy néz ki, hétfőn ők lesz­nek a fő sztárok. - Akár a programokat, akár a néző­számot tekintve, meddig lehet még a Szi­getet bővíteni? - Nyilván addig, amíg a hely engedi. Sokkal több, érzésem szerint, már nincs benne. Most már inkább azzal küzdünk, hogy ne essen vissza a látogatottság. - Kell egy hét együttlét — szólt anno a szlogen, amikor hét évvel ezelőtt Müller Péter Sziámival belekezdtek az első feszti­vál szervezésébe. Mostanra viszont mint­ha megváltozott volna a tendencia, a he­tijegyek kevésbé mennek, úgy tűnik, a fia­talok inkább csak kirándulnak a szigetre.­­ Ez valóban új tendencia, a világ megváltozott, és ez ránk is kihat. Hét év­vel ezelőtt az egy hét együttlét valóban fontos volt a fiatalok számára, erre más­hol nemigen volt lehetőségük. A mai ti­zen- és huszonévesek számára viszont, úgy látszik, mások az értékek. - Nem csalódott? - Tudomásul kell venni, hogy a világ ilyen. Bizonyos szinten mi is tudunk di­vatot diktálni, sok olyan produkcióval meg tudjuk ismertetni az idejárókat, amit máshol nem nagyon ismerhetnek meg, de ha tömegrendezvény akarunk maradni, magatartásunknak alapvetően divatköve­tőnek kell lenni. Az aktuális irányzatokat be kell építeni a Sziget életébe, mert ha ezt nem tesszük, anyagilag megbukunk. Azért azt se felejtsük el, hogy ebben a nem túl nagy és gazdag országban, ahol ráadásul a poprockzenei trendek késéssel és torzulással érkeznek, ott az elmúlt években összehoztuk Európa egyik leg­fontosabb és leglátogatottabb fesztiválját. Tartanunk kellene ezt a pozíciónkat. - Ezért is költenek lényegesen több pénzt a reklámra ? - Igen, korábban csak barterben hir­dettünk, most viszont olyan rétegekhez is el szeretnénk jutni, akikhez eddig nem sikerült. Az idei, talán legfontosabb cé­lunk, hogy megpróbáljuk végre a helyé­re tenni a Szigetről kialakult képet. Akik már jártak kint, azok általában pozitívan viszonyulnak hozzá, sokan viszont - anélkül, hogy kijöttek volna - csak rette­netes fertőt látnak benne, ahol porban fetrengő részeg, narkós, fiatalok üvöltő zenére csápolnak. Ezen változtatni kell. Erre a célra szolgál például a két reklám­­figuránk, ST és Izil, akik ugyanolyanok, mint a többi fiatal. Ők a Sziget arcai.­­ A tavalyihoz képest mintegy száz­millió forinttal növekedett a költségve­tés... - Csak így tudtuk elkerülni, hogy emelnünk kelljen az árakat. Egyes ré­tegek számára az utóbbi években a Szi­get kezdett drága lenni, még akkor is, ha a programok mennyiségéhez és mi­nőségéhez viszonyítva a jegyárak sze­rintem irreálisan alacsonyak. A költ­ségvetés emelésének egyébként egye­düli forrása a korábbinál előnyösebb megállapodás a Pepsivel. Az összkölt­ségvetésben a jegybevételt, ami várha­tóan 170 millió forint lesz, az idén első alkalommal haladja meg az egyéb­­ pályázaton elnyert, szponzori támoga­tás, helypénz - bevétel, ez ugyanis 200 milliót tesz ki.­­ Miközben önök próbálják alacso­nyan tartani az árakat, érezhetően meg­változott a Szigetre járók fogyasztási szokása. Tavaly például a vendéglátó egységek a legtöbbet nem a legolcsóbb ételekből, italokból és cigarettából ad­ták el. Hogyan lehet megfelelni ennek a kettősségnek?­­ Ez számunkra is fura helyzet, ennek leginkább úgy lehet elébe menni, hogy bővítjük a választékot a programok, a vendéglátás és a szolgáltatások terüle­tén. Lesz őrzött parkoló, kerékpármeg­őrző, hajójárat és bankfiók. —A Sziget stábja is jelentősen megvál­tozott az utóbbi időben. Az egykori lel­kes amatőröket profi szakemberek vált­ják fel, de kérdés, nem veszik-e el ezzel együtt a Sziget korábbi civil bája. - A­z első stáb gyakorlatilag a baráti társaságból állt, amelyben én voltam az egyedüli, aki már legalább látott közel­ről rendezvényt. Sokáig én is úgy gon­doltam, hogy a lelkesedés mindennél előbbre való, az elmúlt években - külö­nösen tavaly - azonban fel kellett ismer­ni, hogy tarthatatlan ez az állapot. A Szi­get ennél több lett és más. Túl sok volt már a bizonytalansági tényező, ezért most megpróbálunk felépíteni egy pro­fesszionális, de azért a Szigethez is kö­tődő gárdát. Reményeim szerint az idei lesz az eddigi legjobb fesztiválunk. Az adottságokat, a lehetőségeket tekintve, mindenképpen. Mi egyébként is csak a kereteket igyekeztünk meghatározni, a rendezvényt igazából úgyis a részvevők töltik meg tartalommal. Jávorszky Béla Szilárd Mi is tudunk divatot diktálni sopronyi gyula felvétele „Szükségtelen azon vitatkozni, valóban a katasztrófa felé rohan-e az emberiség vagy sem, mert a katasztrófa már bekö­vetkezett.” Az ehhez hasonló sommás ítéletek jellemzik Endreffy Zoltán köny­vét, mely a globális környezeti válság kérdéseivel foglalkozik. Az esszékötet legfőbb újdonsága, hogy nem elsősorban az ökológiai problémák jövőbe mutató hatásairól gondolkodik, hanem arról a filozófiai és kulturális ha­gyományról, amely egyenesen vezetett és vezet az emberi környezet pusztulásához. A jelenről beszélve a múltat elemzi, és a megoldásokat is a kulturális örökség re­víziójában keresi. Endreffy úgy látja ugyanis, hogy a Descartes-tal kezdődő újkori filozófia, mely a természet legyő­zésének programját meghirdette, alapve­tően felelős a mai helyzetért. A modern tudomány és technika valóban hihetetle­nül megnövelte az ember hatalmát a ter­mészet felett, de ez - ahogy úja - inkább átok, mint áldás. Ezért mondhatja, hogy a környezetrombolás csak akkor állítható meg, ha az emberek gondolkodásában gyökeres változás történik, amihez vi­szont az kell, hogy a környezeti kataszt­rófa elkerülése mindenkinek testközeli, közvetlen és felismert érdeke legyen. Endreffy ezt a váltást szemléletesen „ökológiai megtérésnek” nevezi, amivel egyszerre jelzi a probléma súlyát és az egyéni felelősség nagyságát. Hiába nyilvánvaló azonban, hogy a fenyegető környezeti problémák épp a modern ipari civilizáció értékrendjét és az általa kínált életformát teszik tartha­tatlanná, a fokozódó individualizmus, a növekvő méretű privatizálódás, vagyis a magánéletbe való visszahúzódás még mindig az efféle kezdeményezések ellen dolgozik. Ráadásul - mint Lányi And­rásnak a kötetben szereplő vitairata jelzi — az ember vélt természetéből, vagyis a szabad önrendelkezés képességéből aligha vezethető le olyan objektív erköl­csi rend, amely a mások szabadságának tiszteletén túl a más lényekkel szembeni tiszteletet is megköveteli. Az ember és környezetének végzetes kettéválása azt is eredményezi, hogy az ember szabad­sága kiemelődött annak az élő rendszer­nek az összefüggéséből, amelynek pedig vitathatatlan részét képezi. Ezzel együtt is igaznak tetszik, hogy ha egyáltalán van megoldás a globális problémákra, az csakis politikai lehet. A környezetszennyezés sajátja ugyanis, hogy sohasem marad meg egy-egy or­szág határain belül, az olyan problémák pedig, mint a globális felmelegedés, ér­telemszerűen a Föld minden lakóját érintik. Endreffy ezért juthat arra a kö­vetkeztetésre, hogy elkerülhetetlen egy nemzetek fölött álló, hatásos eszközöket kézben tartó világhatalom felállítása. Az pedig a könyv egyik legnagyobb erénye, hogy ezt az elsőre visszatetsző gondola­tot alapos és végig nyitott érveléssel el tudja fogadtatni. (Liget) Bedecs László __________Könyv__________ Birtokolni vagy létezni? Endreffy Zoltán: „hogy művelje és őrizze...” 9

Next