Népszabadság, 1999. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-28 / 174. szám
NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 1999. JÚLIUS 28., SZERDA FEKETE VINCE Látod a szél a füst (Tizenegyedik levél) Az állni látszó kékes színű füst a dércsípte domb fölött melyet a fák közé szivárogva magával kap a völgy légvonata a sárgát lobbanó Nap ahogy a fű élén egyensúlyoz villanásnyit a fény aztán leválik lopakodva a gyökerek között terjeng majd fölkúszik beleakaszkodik a fák koronájába s az ágak között kifeszül mint egy pókháló a fák csúcsainál dohogó szél amint meglengeti a könnyedebb ágakat hogy aztán alábukjék a törzseken az apró bokrok az aprócska növények irányába látod a füst a fák látod a völgy légvonata látod a fény a szél látod hogy te és én írod együtt a széllel a füsttel és egyszerre a kiégő füvekkel szerelmem szerelmünk -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Fekete Vince (1965) a kolozsvári Helikon szerkesztője. Eddig két kötete jelent meg. „Visegrádi” Robin Hood Készül egy szokatlan film. Már az is szokatlan benne, hogy sok év után újra igazi ifjúsági kalandfilm lesz. Méghozzá középkorban játszódó, kosztümös produkció, amolyan kelet-közép-európai Robin Hood. Az pedig igazán rendkívülinek számít, hogy magyarok, szlovákok, csehek, lengyelek és franciák együttműködésével, továbbá nyugat-európai anyagi támogatással valósul meg. Szekeres Dénes, a Focus Film produceri iroda egyik vezetője, a szóban forgó mű társproducere a helyzethez illő emelkedettséggel kibővített „visegrádi együttműködésnek” nevezi a közös vállalkozást, amely akár iskolát teremthet. A fővállalkozói szerepet egy pozsonyi stúdió viszi, hozzá társul egy varsói, egy párizsi és az említett budapesti filmes műhely, továbbá a szlovák és a cseh köztévé, valamint az Eurimages nevű uniós filmtámogatási program. Az utóbbi például 2,1 millió francia frank gyártási hozzájárulással. Tamás, a solymász lesz a már forgatási szakaszba jutott nagyjátékfilm címe. Főhőse tizenöt éves fiú, aki egy közelebbről meg nem határozott, „a térségben levő” középkori vár közelében él az erdőben, és konfliktusba keveredik a várúrral. A történet a szlovák Jozef Hronsky kalandregényéből való, amelyben az emberi szabadságra, az igazságosságra és a boldogságra törekvés győzedelmeskedik a sötét erőkön. Mit mondjunk, nem szokványos filmtéma manapság. A produkció készítői, szereplői az együttműködő országokból valók. Cseh a rendező, Vaclav Vorlicek, aki a komédiák és tündérmesék egyik specialistája. Honfitársa, Emil Sirotek az operatőr. A címszerepet a szlovák Branislav Holicek alakítja, a stáblistán német, francia, cseh, lengyel és szlovák színészek nevei mellett olvasható az egyik főszerepet alakító magyar Téri Sándoré, továbbá Miklósy Judité és Hámor, Éváé is. Rajtuk kívül honfitársaink elsősorban a kosztümök elkészítésében jeleskednek. A forgatások helyszíne Szlovákia, elsősorban Árva vára (Oravske Podzanok) és Krasznahorka erőssége. Szekeres Dénes szerint a film karácsonyi ajándék lehetne a tévében. A TV 2 magánadónak szeretnék fölajánlani. A régió filmszínházaiba jövő tavaszszal kerülhet. Varsányi Gyula Már az is szokatlan benne, hogy sok év után újra igazi ifjúsági kalandfilm lesz. Méghozzá középkorban játszódó, kosztümös produkció. Forgatás Árva várában Moszkvában a 6:3 Tímár Péter 6:3 avagy játszd újra, Tetti című filmjével zárul csütörtök este a XXI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál versenyprogramja. A versenyen kívüli programban bemutatják még Moszkvában Jancsó Miklós Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című alkotását. A moszkvai versenyprogramba idén 18 európai, ázsiai, amerikai és ausztrál filmet hívtak meg. A zsűrit Fernando Solanas argentin filmrendező vezeti, az ítészek között rajta kívül még egy-egy olasz, orosz, spanyol, kirgiz, amerikai, francia és iráni filmművész, illetve kritikus foglal helyet. Az orosz fővárosban július 19. és 29. között tartó filmes seregszemlén vasárnap óta kint tartózkodik Tímár Péter rendező, a film producere, Kálomista Gábor, valamint a főszereplője, Eperjes Károly is. Kálomista Gábor elmondta, a 6:3 két francia, két orosz, egy olasz és egy vietnami filmmel verseng. A producer szerint a moszkvai fesztivál minősége, a hangulat és a szervezés minősége lassan eléri a velencei és berlini fesztiválokét. Megemlítette például, hogy kedden érkezett az egyik sztárvendég, Alain Delon. Itthon a sikeres szemlebemutatkozás után a film százhetvenezres nézőszáma alatta maradt a várakozásoknak. A hatalmas orosz mozis piactól viszont sokat remél a producer. Hiszen az orosz nézők érthetik és élvezhetik ezt az ötvenes években játszódó vígjátékot. A film iránt Nyugat-Európa több országából is érdeklődtek, de a fesztiválsiker reményében egyelőre késleltették a tárgyalásokat. A magyar filmek fesztiválszerepléséről a Magyar Filmunió sajtóirodája kiadta, hogy Mészáros Márta munkáiból New Yorkban tartanak retrospektív sorozatot. Augusztus 3-ig a magyar filmrendező tíz munkáját tűzik műsorra a Museum of Modern Art szervezésében. Augusztus 4-én kezdődik a locarnói fesztivál. Ott a versenyprogramban Enyedi Ildikó Simon mágus című munkáját mutatják be. Az augusztus 14-ig tartó fesztiválra a rendező is a svájci városba látogat. Sós B. Péter Meddig kell az együttlét? Gerendai Károly a Sziget arculatváltozásairól Még egy hét, és megindul a népvándorlás, az óbudai hajógyári szigeten kezdetét veszi az idei Pepsi Sziget. Európa egyik leglátogatottabb fesztiváljára idén is mintegy negyedmillió fiatalt várnak a rendezők. Hogy az elmúlt hét év során mennyit és miben változott a Sziget - többek között erről beszélgettünk Gerendai Károly főszervezővel. -Mintha kevesebb világsztárt sikerült volna az idén elhozniuk. - Világsztárok ezek, csak egy zenekar magyarországi ismertsége nem feltétlen azonos a nemzetközi trenddel. Itt van például a Suede, az összes fesztiválon, ahol játszik, kiemelt sztár, nálunk meg jó, ha pár ezer embert megmozgat. Azt hitték, vicceltünk, amikor húszezer dollárt ajánlottunk nekik, mivel ők a nyáron Angliában 300-350 ezer fontot kapnak fellépéseként. Mondjuk, mi ennek ellenére ennyit tudunk ajánlani. És eljöttek ennyiért. Mások is kérdezik, hogy hol vannak a nagy sztárok, mondjuk David Bowie. Nagyon szeretem Bowie-t, legutóbb kitűnő koncertet adott, de mindemellett az volt a Sziget történetének legveszteségesebb napja. - Lehet azért tudni a végleges sztárlistát? - Kicsit félve mondom, remélem, végleges: az első nap a világzene talán legnagyobb sztárja, Baban Maal és a brit pop alternatívabb ágát képviselő Suede lép fel. A második nap a Paradise Lost és a New Model Army, a harmadikon a Guanó Apes, illetve a metáldalokat előadó finn vonósnégyes, az Apocaliptica lesz a fő vonzerő. Szombaton Klezmetics és Brand New Heaviest, vasárnap a Faithless és a Liquido, hétfőn Rachid Taha és az Asian Dub Fundation, az utolsó nap, kedd este pedig Jovanotti, illetve a Cool and the Gang számít majd húzó névnek. Nem szabad persze elfeledkeznünk a rengeteg magyar sztárzenekarról, valamint a kisebb külföldi együttesekről sem. - A mostani sztárzenekarok nagyobb része érezhetően másik generációhoz szól, mint azt korábban a Szigettől megszóljuk. - Valóban, éveken keresztül kényelmes helyzetben voltam, hoztam a kedvenc zenekaraimat, úgy gondoltam, valahol én is a célközönség vagyok. És ma azt kell látnom, ez már sajnos nem igaz. A mai fiatalokkal már nem egyezik az ízlésem. Kérdőíveken próbáltuk felmérni, ki milyen zenekart látna szívesen a Szigeten, és többségükben olyan formációkat jelöltek meg, melyek egy részéről még csak nem is hallottam. Gondolok például a Guanó Apesre, mely az előrejelzések szerint a Sziget egyik sikerzenekara lehet. Feltéve, ha nem gondolják meg magukat az utolsó pillanatban, mint már annyian... - Ennek bármikor ki vagyunk téve. De nem csak lemondani szokták a fellépéseket, hanem időnként vissza is vonják azt. Itt van például az Asian Dub Fundation. Ők tavaly egyszer már cserbenhagytak minket, ígérték, hogy cserébe az idén változatlan áron eljönnek. Sokáig úgy állt, ők az egyetlen biztos pont az idei Sziget programjában. Aztán kiderült, hogy ebben az időpontban stúdióba kellene vonulniuk. Majd amikor végképp lemondtunk róluk, kiderült, mégsem mennek stúdióba, így mégis ráérnek. Most úgy néz ki, hétfőn ők lesznek a fő sztárok. - Akár a programokat, akár a nézőszámot tekintve, meddig lehet még a Szigetet bővíteni? - Nyilván addig, amíg a hely engedi. Sokkal több, érzésem szerint, már nincs benne. Most már inkább azzal küzdünk, hogy ne essen vissza a látogatottság. - Kell egy hét együttlét — szólt anno a szlogen, amikor hét évvel ezelőtt Müller Péter Sziámival belekezdtek az első fesztivál szervezésébe. Mostanra viszont mintha megváltozott volna a tendencia, a hetijegyek kevésbé mennek, úgy tűnik, a fiatalok inkább csak kirándulnak a szigetre. Ez valóban új tendencia, a világ megváltozott, és ez ránk is kihat. Hét évvel ezelőtt az egy hét együttlét valóban fontos volt a fiatalok számára, erre máshol nemigen volt lehetőségük. A mai tizen- és huszonévesek számára viszont, úgy látszik, mások az értékek. - Nem csalódott? - Tudomásul kell venni, hogy a világ ilyen. Bizonyos szinten mi is tudunk divatot diktálni, sok olyan produkcióval meg tudjuk ismertetni az idejárókat, amit máshol nem nagyon ismerhetnek meg, de ha tömegrendezvény akarunk maradni, magatartásunknak alapvetően divatkövetőnek kell lenni. Az aktuális irányzatokat be kell építeni a Sziget életébe, mert ha ezt nem tesszük, anyagilag megbukunk. Azért azt se felejtsük el, hogy ebben a nem túl nagy és gazdag országban, ahol ráadásul a poprockzenei trendek késéssel és torzulással érkeznek, ott az elmúlt években összehoztuk Európa egyik legfontosabb és leglátogatottabb fesztiválját. Tartanunk kellene ezt a pozíciónkat. - Ezért is költenek lényegesen több pénzt a reklámra ? - Igen, korábban csak barterben hirdettünk, most viszont olyan rétegekhez is el szeretnénk jutni, akikhez eddig nem sikerült. Az idei, talán legfontosabb célunk, hogy megpróbáljuk végre a helyére tenni a Szigetről kialakult képet. Akik már jártak kint, azok általában pozitívan viszonyulnak hozzá, sokan viszont - anélkül, hogy kijöttek volna - csak rettenetes fertőt látnak benne, ahol porban fetrengő részeg, narkós, fiatalok üvöltő zenére csápolnak. Ezen változtatni kell. Erre a célra szolgál például a két reklámfiguránk, ST és Izil, akik ugyanolyanok, mint a többi fiatal. Ők a Sziget arcai. A tavalyihoz képest mintegy százmillió forinttal növekedett a költségvetés... - Csak így tudtuk elkerülni, hogy emelnünk kelljen az árakat. Egyes rétegek számára az utóbbi években a Sziget kezdett drága lenni, még akkor is, ha a programok mennyiségéhez és minőségéhez viszonyítva a jegyárak szerintem irreálisan alacsonyak. A költségvetés emelésének egyébként egyedüli forrása a korábbinál előnyösebb megállapodás a Pepsivel. Az összköltségvetésben a jegybevételt, ami várhatóan 170 millió forint lesz, az idén első alkalommal haladja meg az egyéb pályázaton elnyert, szponzori támogatás, helypénz - bevétel, ez ugyanis 200 milliót tesz ki. Miközben önök próbálják alacsonyan tartani az árakat, érezhetően megváltozott a Szigetre járók fogyasztási szokása. Tavaly például a vendéglátó egységek a legtöbbet nem a legolcsóbb ételekből, italokból és cigarettából adták el. Hogyan lehet megfelelni ennek a kettősségnek? Ez számunkra is fura helyzet, ennek leginkább úgy lehet elébe menni, hogy bővítjük a választékot a programok, a vendéglátás és a szolgáltatások területén. Lesz őrzött parkoló, kerékpármegőrző, hajójárat és bankfiók. —A Sziget stábja is jelentősen megváltozott az utóbbi időben. Az egykori lelkes amatőröket profi szakemberek váltják fel, de kérdés, nem veszik-e el ezzel együtt a Sziget korábbi civil bája. - Az első stáb gyakorlatilag a baráti társaságból állt, amelyben én voltam az egyedüli, aki már legalább látott közelről rendezvényt. Sokáig én is úgy gondoltam, hogy a lelkesedés mindennél előbbre való, az elmúlt években - különösen tavaly - azonban fel kellett ismerni, hogy tarthatatlan ez az állapot. A Sziget ennél több lett és más. Túl sok volt már a bizonytalansági tényező, ezért most megpróbálunk felépíteni egy professzionális, de azért a Szigethez is kötődő gárdát. Reményeim szerint az idei lesz az eddigi legjobb fesztiválunk. Az adottságokat, a lehetőségeket tekintve, mindenképpen. Mi egyébként is csak a kereteket igyekeztünk meghatározni, a rendezvényt igazából úgyis a részvevők töltik meg tartalommal. Jávorszky Béla Szilárd Mi is tudunk divatot diktálni sopronyi gyula felvétele „Szükségtelen azon vitatkozni, valóban a katasztrófa felé rohan-e az emberiség vagy sem, mert a katasztrófa már bekövetkezett.” Az ehhez hasonló sommás ítéletek jellemzik Endreffy Zoltán könyvét, mely a globális környezeti válság kérdéseivel foglalkozik. Az esszékötet legfőbb újdonsága, hogy nem elsősorban az ökológiai problémák jövőbe mutató hatásairól gondolkodik, hanem arról a filozófiai és kulturális hagyományról, amely egyenesen vezetett és vezet az emberi környezet pusztulásához. A jelenről beszélve a múltat elemzi, és a megoldásokat is a kulturális örökség revíziójában keresi. Endreffy úgy látja ugyanis, hogy a Descartes-tal kezdődő újkori filozófia, mely a természet legyőzésének programját meghirdette, alapvetően felelős a mai helyzetért. A modern tudomány és technika valóban hihetetlenül megnövelte az ember hatalmát a természet felett, de ez - ahogy úja - inkább átok, mint áldás. Ezért mondhatja, hogy a környezetrombolás csak akkor állítható meg, ha az emberek gondolkodásában gyökeres változás történik, amihez viszont az kell, hogy a környezeti katasztrófa elkerülése mindenkinek testközeli, közvetlen és felismert érdeke legyen. Endreffy ezt a váltást szemléletesen „ökológiai megtérésnek” nevezi, amivel egyszerre jelzi a probléma súlyát és az egyéni felelősség nagyságát. Hiába nyilvánvaló azonban, hogy a fenyegető környezeti problémák épp a modern ipari civilizáció értékrendjét és az általa kínált életformát teszik tarthatatlanná, a fokozódó individualizmus, a növekvő méretű privatizálódás, vagyis a magánéletbe való visszahúzódás még mindig az efféle kezdeményezések ellen dolgozik. Ráadásul - mint Lányi Andrásnak a kötetben szereplő vitairata jelzi — az ember vélt természetéből, vagyis a szabad önrendelkezés képességéből aligha vezethető le olyan objektív erkölcsi rend, amely a mások szabadságának tiszteletén túl a más lényekkel szembeni tiszteletet is megköveteli. Az ember és környezetének végzetes kettéválása azt is eredményezi, hogy az ember szabadsága kiemelődött annak az élő rendszernek az összefüggéséből, amelynek pedig vitathatatlan részét képezi. Ezzel együtt is igaznak tetszik, hogy ha egyáltalán van megoldás a globális problémákra, az csakis politikai lehet. A környezetszennyezés sajátja ugyanis, hogy sohasem marad meg egy-egy ország határain belül, az olyan problémák pedig, mint a globális felmelegedés, értelemszerűen a Föld minden lakóját érintik. Endreffy ezért juthat arra a következtetésre, hogy elkerülhetetlen egy nemzetek fölött álló, hatásos eszközöket kézben tartó világhatalom felállítása. Az pedig a könyv egyik legnagyobb erénye, hogy ezt az elsőre visszatetsző gondolatot alapos és végig nyitott érveléssel el tudja fogadtatni. (Liget) Bedecs László __________Könyv__________ Birtokolni vagy létezni? Endreffy Zoltán: „hogy művelje és őrizze...” 9