Népszabadság, 1999. november (57. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-10 / 262. szám

Nemzeti parkok: egyelőre várnak az ellenőrre A nemzeti parkokban egyelőre nincs nyoma, hogy Torgyán József földmű­velésügyi miniszter vizsgálatot indított volna a védett területekkel folytatott gazdálkodás ügyében. Az egyik me­gyei földhivatalban - ahova a Horto­bágyi Nemzeti Park (HNP) földjeinek nyilvántartása is tartozik - viszont már megjelentek az FVM ellenőrei. MUNKATÁRSAINKTÓL Mint emlékezetes, az Aradi Csaba HNP- igazgató elleni eredménytelen fegyelmi vizsgálat lezárása után az agrártárca gaz­dája bejelentette: mivel nyilvánvaló jog­sértések nyomaira bukkant a hortobágyi földhasználati szerződésekben, az FVM is át kívánja tekinteni a dokumentumo­kat. Néhány nappal később a miniszter az összes nemzeti park termőföld-gazdálko­dásának átvilágítását ígérte. Úgy tűnik, a Torgyán-féle vizsgálat meglehetősen vontatottan halad.­­ A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságához eddig nem érkezett sem­milyen hivatalos megkeresés a sajtóban bejelentett vizsgálatokkal kapcsolatban - válaszolta kérdésünkre Kovács Béla, a park igazgatóhelyettese. Hozzátette: a nemzeti park kezelésében lévő földekről folyamatosan küldenek jelentéseket a környezetvédelmi, illetve a földművelés­­ügyi tárcához, lehetséges, hogy az elmúlt hetekben átadott statisztikai adatokat majd a Torgyán József által kezdeménye­zett vizsgálatokhoz használják fel. Kovács Béla elmondta: a nemzeti park 8000 hektárnyi védett területéből 1500 hektárt adtak haszonbérletbe, 30 külön szerződés alapján, a Környezetvédelmi Minisztériummal egyeztetve. A bérleti szerződéseket általában öt évre kötötték, ezek többsége az idén jár le, de kölcsönös megegyezéssel meghosszabbíthatók. A bérbe adott földek többnyire rossz minő­ségű szántók. Az igazgatóhelyettes meg­jegyezte: a nemzeti park igazgatósága nem ad el földeket, azonban az állam szá­mára rendszeresen vásárol újabb területe­ket. Most készítik elő körülbelül 7000 hektár megvásárlását, Veszprém megye keleti részén. Dr. Hankó András, a Veszprém Me­gyei Földhivatal vezetője lapunknak azt mondta: hivatalukhoz eddig semmilyen kérdést nem intézett, semmilyen adatot nem kért az FVM a Balaton-felvidéki Nemzeti Park földjeivel kapcsolatban. A Hortobágyi Nemzeti Park debreceni igazgatóságán eddig még nem jelentek meg a földművelésügyi tárca vizsgálatot végző munkatársai - nyilatkozta tudósí­tónknak Aradi Csaba, a nemzeti park igazgatója. Hozzátette: nincsen tudomá­suk arról, hogy valóban folytatnak-e vizs­gálatot ellenük. A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatalnál ugyanakkor már másfél hete jártak a vizsgálók: nádudvari, nagy­­hegyesi, valamint hortobágyi földterüle­tek tulajdonjogával kapcsolatos iratokról kértek másolatot - tudtuk meg Frankó Páltól, a földhivatal helyettes vezetőjétől. Kezdettől éles politikai viták tárgya, hogy van-e joga vizsgálódni Tor­gyán Józsefnek a természetvédelmi területeken. Baja Ferenc volt kör­nyezetvédelmi miniszter szerint nincs az FVM-nek ilyen jogosítvá­nya, s hasonló álláspontra helyezke­dett Haraszthy László, a WWF (Vi­lág Természetvédelmi Alap) ma­gyarországi vezetője is. Lapunk úgy tudja, a napokban a Miniszterelnöki Hivatal levélben kérte Torgyán Jó­zsefet a vizsgálat leállítására, arra hi­vatkozva: az állami kezelésű védett területek ügyében a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság illetékes eljárni. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 1999. NOVEMBER 10., SZERDA Reform helyett stabilitás A parlament elfogadta az adótörvények jövő évi módosításait MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országgyűlés tegnap elfogadta a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényt, amelynek értelmében egymillió forint fe­lett is jár - igaz, korlátozott mértékben - az adójóváírás. Az eredeti elképzelések­kel szemben - a stabilitás jegyében - nem lesz kamatadó, nem változnak az áfakul­csok. A végül elfogadott törvény kapcsán kifejtett kormányálláspont szerint a módosítások azt a felfogást tükrözik, hogy az adórendszerben a stabilitásnak kell uralkodnia. A Pénzügyminisztérium (PM) illetékesei szerint a most elfogadott változtatások jobb helyzetbe hozzák az adózókat: emelkedik a családi adóked­vezmény mértéke, a vállalkozóknak pedig az hoz kedvező változást, hogy szélesebb körben alkalmazhatják az átalányadózást. Az adótábla nem vál­tozik, ám az adójóváírás - a módosuló szabályok szerint - egy- és 1,2 millió forintos jövedelem között is igénybe vehető, igaz, csökkenő mértékben. A kormány terveivel ellentétben nem vezetik be a biztosítási adót, miután ezt a javaslatot az Ország­­gyűlés szinte egyhangúlag szavazta le. Nem ez az egyetlen olyan változás azonban, amelyet a Pénz­ügyminisztérium korábban tervezett, mégsem lett belőle elfogadott törvény. Ez nem kis részben köszönhető annak, hogy a kabinet a nyáron - főként a tárcák és az érdekképviseletek ellenállásának nyomán f­elvetette az adóreform gondolatát, és a stabilitást helyezte előtérbe. Akkor arra hivatkoztak: az országot ért csapások után a vál­tozatlanságra van szükség. A kabinet emiatt több bírálatot is kapott, hiszen az adóreform kidolgozása a programjában is szere­pel, és Járai Zsigmond pénzügyminiszter már beiktatása utáni első inter­júiban az élőmunkaterhek csökkentése és a kivételek megszüntetése mellett szállt síkra. A Ház tegnap megszavazta azt is, hogy az Országgyűlés elnöke Göncz Árpád köztársasági elnöktől kérje az adókról és járulékokról szóló törvény sürgősséggel való kihirdetését. Járai Zsigmond Az új szabályok várhatóan kitartanak a kormányciklus végéig Az adóreform koncepciója a kormányprogram és Járai elképzeléseinek jegyében született meg. Akkor a ked­vezmények teljes megszüntetését, az átlagos adóterhelés egy százalékpontos csökkentését tervezte a Pénzügyminisztérium (PM). Olyan kétkulcsos adótáblát, amelyben két-három mil­lió forint felett kell csak a nagyobb adót fizetni, és amelyhez egyszerűbb bevallási rend párosul. Ezenkívül a tb-járulékok mérséklését, az egészségügyi járulék- és betegszabadság­fizetési rendszer átdolgozását, valamint az áfakulcsok teljes módosítását (az alsó, 12 százalékos növelését és a felső, 25 százalékos csökkentését) tűzte ki céljául a reform. Ezzel párhuzamosan számolt azonban a kamat-, a biztosítási és - lehetőségként - a földadó bevezetésével, bevezette volna az értékalapú ingatlanadózást, és nem emelte volna meg a gyer­mekkedvezmény mértékét. Sokak szerint egyébként éppen ez utóbbi javaslatok vezettek el a reform bukásához. A Fidesz-frakció és a - korábban az előterjesztés kidolgozásában is részt vevő, de később azt bíráló - Miniszterelnöki Hivatal ugyanis a gyerekkedvezmény növelését tűzte zászlajára. A kisgazdák a földadó bevezetését eleve elvetették, a biztosítási és a kamatadó létrehozását pedig csak feltételekkel tartották elfo­gadhatónak. A kormány többször foglalkozott az új adórendszer kon­cepciójával, és döntései egyre inkább azt sejtették: az eredeti tervekből kevés valósulhat meg. A kabinet a nyár elején vetette el a személyi jövedelemadó-változások zömét, a kamatadót, az értékalapú ingatlanadóztatás bevezetését, és - bevételi szempontokra hivatkozva - a tb-járulékok és az áfa felső kulcsa csökkentésének ötletét. Később - a szakmai tiltakozások hatására - döntöttek úgy, hogy az alsó áfakul­csot sem emelik, és a nyár végén vonták vissza a beteg­­szabadság finanszírozásában tervezett változtatásokat is. A törvényjavaslatot augusztusban küldték meg a parlamentnek, ahol - miután a kisgazdák, az MDF és az ellenzék sem támo­gatta a javaslatot - az utolsó pillanatban döntött a Fidesz­­frakció úgy, hogy nem támogatja majd a biztosítási adó bevezetését. A most elfogadott szabályok, amelyek valóban csak kisebb módosulásokat jelentenek, a várakozások szerint egyébként a kormányzati ciklus végéig érvényben maradhatnak majd. A Fidesz és az FKGP szakértői ugyanis már a reform­­elképzelések megjelenésekor jelezték: fontosnak tartják, hogy az adótörvények ne változzanak 2001-ben és 2002-ben. Ez valószínűleg gátat vet a PM reformelképzeléseinek is, bár az még nem biztos, hogy - az uniós követelmények miatt - nem kell változtatni időközben, például az áfakulcsokon. Várkonyi Iván Adóparadicsom az Alföld szélén Magyarország „leggazdagabb” cégét, a Leaf Kft.-t székhelyén, a Pest megyei Újlengyelen kerestük fel: bejegyzett címén, a földút melletti kis házban könyvtár, orvosi rendelő és gyógyszer­­tár is üzemel. Az ott dolgozók nem is­merik bérlőtársukat, hallani azonban hallottak róla. Ez nem is csoda, hiszen a Leaf Nemzetközi Kereskedelmi Kft. nevét szárnyra kapta a hír. A legnagyobb alapítói vagyonnal - egymilliárd-kilencszázmillió-tizenötezer dollárral­­ rendelkező hazai vállalkozás a Leaf Kft. Az összeg forintra átváltva csaknem 470 milliárd forintnak felel meg - ez több mint a Matáv, a Mal, és az ener­giaipari MVM Rt. alaptőkéje együttvéve, és csaknem eléri hazánk nettó deviza­­adósságának mértékét. Az újlengyeli székhelyű, idén májusban alapított Yeal tulajdonosa két úgynevezett off-shore - vagyis adóparadicsomokban működő - vállalkozás, a brit Virgin-szigeteki Nec­­tar Enterprises, illetve a St. Peter Port-i Hanson Áruba. Felmerül a kérdés: mivel foglalkozik egy társaság, amelynek ennyi pénz áll a rendelkezésére, illetve mi lehet ez a tőkeigényes tevékenység? A cégiratokból nem lettünk sokkal böl­­csebbek: a vállalkozás tevékenysége „egyéb nagykereskedelem”, illetve „egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás”. A céget június végig ma­gyar ügyvezető irányította, Zsigmond György Csaba azonban elhárította érdek­lődésünket, mondván a vállalkozás ügy­védje a hallgatását kérte. A Szabó és Tár­sa Ügyvédi Irodában ügyvédi titokra hi­vatkoztak, s a társaság könyvvizsgáló cé­génél az Ernst & Youngnál dolgozó Sza­bó Dénest ajánlották, mondván, ő jogo­sult nyilatkozni a Leafról. Szabó Dénes annyit mond: a Leaf, akárcsak többi partnerük a jogszabályok szerint tevékenykedik. Újlengyelre pusz­tán azért esett a választásuk, mert a Pest Megyei Cégbíróság működését gyorsabb­nak tapasztalták a fővárosi hivatalénál. Arról nem is szólva, hogy a település önkormányzata nem vet ki iparűzési adót - de ezt már Cserna Ferenc polgármes­tertől tudjuk meg. Az 1700 lakosú, az év­tized elején önállósult Újlengyelnek szüksége van a pénzre. Mint megtudtuk, korántsem a Leaf az egyetlen bérlőjük, ha nem is ennyire, de több, hasonlóan tőke­erős vállalkozás is az Alföld széli adópa­radicsomot szemelte ki. A két cég, ame­lyeket mi találtunk, a 291 millió dolláros törzstőkéjű Rimswell Kft., illetve a több mint 33 milliárd forintos Magna Kft. — mindkettő szintén az Ernst & Young, va­lamint a Szabó és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt off-shore cég. A település nem tervez különleges adókat kivetni rá­juk, a bérleti díjra viszont szükségük van. A. R. A legvagyonosabb magyar cég székhelye Kovács bence felvétele Röviden A Matávban marad az Ameritech Az Ameritech International nagyon elé­gedett a Matáv Rt. működésével, fel sem merült, hogy eladná a magyar távközlési cégben meglévő részesedését - jelentet­te, ki Richard C. Notebaert, az Ame­ritech International elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknél tett rövid látogatását követően, kedden Budapesten. Az ame­rikai üzletember ezzel cáfolta azokat az információkat, miszerint cége meg akar­na válni a Matáv­ részesedésétől. (MTI­­ Javult a turizmus egyenlege A turizmus devizatöbblete 46,5 száza­lékkal emelkedett szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, az ágazat az el­ső kilenc hónapban 1,253 milliárd dol­lárral javította a folyó fizetési mérleg egyenlegét - áll abban az összesítésben, amelyet Kraft Péter, a gazdasági tárca helyettes államtitkára juttatott el a sajtó­nak. (MTI) A SZÁLLODÁK SZOBAKIHASZNÁLTSÁGA (előző év azonos időszaka - 100%) 120 UfHi 1999. szeptember m 1999. január-szeptember Országosan Budapesten Balaton-parton Forrás: KSH NÉPSZABADSÁG-grafika Kiegyensúlyozott Richter-eredmény A FÁK­ és a kelet-európai országok pia­cain bekövetkezett visszaesést az EU- tagországokba és az Egyesült Államokba irányuló export növelésével igyekszik kompenzálni a Richter Gedeon Rt. - mondta Bogsch Erik vezérigazgató a tár­saság háromnegyed éves eredményével kapcsolatban. A gyógyszeripari cég 41,2 milliárd forint árbevétellel és 11,3 mil­liárdos adózott eredménnyel zárta az év első kilenc hónapját, amely 3,9, illetve 20,1 százalékos csökkenést jelent 1998 hasonló időszakához képest. (F. B.) Szikra-részvények cseréltek gazdát _____________MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ A zárt társaságként működő Szikra Lap­nyomda Rt. egyik tulajdonosa, a Posta­bank - megváltozott stratégiájának meg­felelően - több mint 32 százalékot kitevő, 848 millió forint értékű részvénycsomag­ját nemrégiben eladásra hirdette meg. Az ajánlatra a társaság szakmai felügyeletét és irányítását ellátó, szintén a tulajdono­sok közé tartozó Láng Kiadó és Holding Rt., valamint - közgyűlési felhatalmazás alapján - maga a nyomdaipari társaság je­lentkezett, s a részvényeket november 1- jén meg is vásárolták. Ezzel a Láng a tár­saságnak csaknem 56 százalékban lett tu­lajdonosa. 19 százalékkal rendelkezik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, 13 százalékkal az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár, míg a Szikra Lapnyomda 10 százalékot jegyez. Az üzletről kiadott közlemény szerint a vételárat, vagyis az alkalmazott részvényárfolyamot a felek nem kívánják nyilvánosságra hozni, azt üzleti titkokként kezelik. A dokumentum megemlíti, hogy a Postabank kiválásával nyomdai cég és a pénzintézet közötti együttműködés fennmarad.

Next