Népszabadság, 1999. november (57. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-10 / 262. szám
Nemzeti parkok: egyelőre várnak az ellenőrre A nemzeti parkokban egyelőre nincs nyoma, hogy Torgyán József földművelésügyi miniszter vizsgálatot indított volna a védett területekkel folytatott gazdálkodás ügyében. Az egyik megyei földhivatalban - ahova a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földjeinek nyilvántartása is tartozik - viszont már megjelentek az FVM ellenőrei. MUNKATÁRSAINKTÓL Mint emlékezetes, az Aradi Csaba HNP- igazgató elleni eredménytelen fegyelmi vizsgálat lezárása után az agrártárca gazdája bejelentette: mivel nyilvánvaló jogsértések nyomaira bukkant a hortobágyi földhasználati szerződésekben, az FVM is át kívánja tekinteni a dokumentumokat. Néhány nappal később a miniszter az összes nemzeti park termőföld-gazdálkodásának átvilágítását ígérte. Úgy tűnik, a Torgyán-féle vizsgálat meglehetősen vontatottan halad. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságához eddig nem érkezett semmilyen hivatalos megkeresés a sajtóban bejelentett vizsgálatokkal kapcsolatban - válaszolta kérdésünkre Kovács Béla, a park igazgatóhelyettese. Hozzátette: a nemzeti park kezelésében lévő földekről folyamatosan küldenek jelentéseket a környezetvédelmi, illetve a földművelésügyi tárcához, lehetséges, hogy az elmúlt hetekben átadott statisztikai adatokat majd a Torgyán József által kezdeményezett vizsgálatokhoz használják fel. Kovács Béla elmondta: a nemzeti park 8000 hektárnyi védett területéből 1500 hektárt adtak haszonbérletbe, 30 külön szerződés alapján, a Környezetvédelmi Minisztériummal egyeztetve. A bérleti szerződéseket általában öt évre kötötték, ezek többsége az idén jár le, de kölcsönös megegyezéssel meghosszabbíthatók. A bérbe adott földek többnyire rossz minőségű szántók. Az igazgatóhelyettes megjegyezte: a nemzeti park igazgatósága nem ad el földeket, azonban az állam számára rendszeresen vásárol újabb területeket. Most készítik elő körülbelül 7000 hektár megvásárlását, Veszprém megye keleti részén. Dr. Hankó András, a Veszprém Megyei Földhivatal vezetője lapunknak azt mondta: hivatalukhoz eddig semmilyen kérdést nem intézett, semmilyen adatot nem kért az FVM a Balaton-felvidéki Nemzeti Park földjeivel kapcsolatban. A Hortobágyi Nemzeti Park debreceni igazgatóságán eddig még nem jelentek meg a földművelésügyi tárca vizsgálatot végző munkatársai - nyilatkozta tudósítónknak Aradi Csaba, a nemzeti park igazgatója. Hozzátette: nincsen tudomásuk arról, hogy valóban folytatnak-e vizsgálatot ellenük. A Hajdú-Bihar Megyei Földhivatalnál ugyanakkor már másfél hete jártak a vizsgálók: nádudvari, nagyhegyesi, valamint hortobágyi földterületek tulajdonjogával kapcsolatos iratokról kértek másolatot - tudtuk meg Frankó Páltól, a földhivatal helyettes vezetőjétől. Kezdettől éles politikai viták tárgya, hogy van-e joga vizsgálódni Torgyán Józsefnek a természetvédelmi területeken. Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszter szerint nincs az FVM-nek ilyen jogosítványa, s hasonló álláspontra helyezkedett Haraszthy László, a WWF (Világ Természetvédelmi Alap) magyarországi vezetője is. Lapunk úgy tudja, a napokban a Miniszterelnöki Hivatal levélben kérte Torgyán Józsefet a vizsgálat leállítására, arra hivatkozva: az állami kezelésű védett területek ügyében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság illetékes eljárni. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 1999. NOVEMBER 10., SZERDA Reform helyett stabilitás A parlament elfogadta az adótörvények jövő évi módosításait MUNKATÁRSUNKTÓL Az Országgyűlés tegnap elfogadta a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényt, amelynek értelmében egymillió forint felett is jár - igaz, korlátozott mértékben - az adójóváírás. Az eredeti elképzelésekkel szemben - a stabilitás jegyében - nem lesz kamatadó, nem változnak az áfakulcsok. A végül elfogadott törvény kapcsán kifejtett kormányálláspont szerint a módosítások azt a felfogást tükrözik, hogy az adórendszerben a stabilitásnak kell uralkodnia. A Pénzügyminisztérium (PM) illetékesei szerint a most elfogadott változtatások jobb helyzetbe hozzák az adózókat: emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, a vállalkozóknak pedig az hoz kedvező változást, hogy szélesebb körben alkalmazhatják az átalányadózást. Az adótábla nem változik, ám az adójóváírás - a módosuló szabályok szerint - egy- és 1,2 millió forintos jövedelem között is igénybe vehető, igaz, csökkenő mértékben. A kormány terveivel ellentétben nem vezetik be a biztosítási adót, miután ezt a javaslatot az Országgyűlés szinte egyhangúlag szavazta le. Nem ez az egyetlen olyan változás azonban, amelyet a Pénzügyminisztérium korábban tervezett, mégsem lett belőle elfogadott törvény. Ez nem kis részben köszönhető annak, hogy a kabinet a nyáron - főként a tárcák és az érdekképviseletek ellenállásának nyomán felvetette az adóreform gondolatát, és a stabilitást helyezte előtérbe. Akkor arra hivatkoztak: az országot ért csapások után a változatlanságra van szükség. A kabinet emiatt több bírálatot is kapott, hiszen az adóreform kidolgozása a programjában is szerepel, és Járai Zsigmond pénzügyminiszter már beiktatása utáni első interjúiban az élőmunkaterhek csökkentése és a kivételek megszüntetése mellett szállt síkra. A Ház tegnap megszavazta azt is, hogy az Országgyűlés elnöke Göncz Árpád köztársasági elnöktől kérje az adókról és járulékokról szóló törvény sürgősséggel való kihirdetését. Járai Zsigmond Az új szabályok várhatóan kitartanak a kormányciklus végéig Az adóreform koncepciója a kormányprogram és Járai elképzeléseinek jegyében született meg. Akkor a kedvezmények teljes megszüntetését, az átlagos adóterhelés egy százalékpontos csökkentését tervezte a Pénzügyminisztérium (PM). Olyan kétkulcsos adótáblát, amelyben két-három millió forint felett kell csak a nagyobb adót fizetni, és amelyhez egyszerűbb bevallási rend párosul. Ezenkívül a tb-járulékok mérséklését, az egészségügyi járulék- és betegszabadságfizetési rendszer átdolgozását, valamint az áfakulcsok teljes módosítását (az alsó, 12 százalékos növelését és a felső, 25 százalékos csökkentését) tűzte ki céljául a reform. Ezzel párhuzamosan számolt azonban a kamat-, a biztosítási és - lehetőségként - a földadó bevezetésével, bevezette volna az értékalapú ingatlanadózást, és nem emelte volna meg a gyermekkedvezmény mértékét. Sokak szerint egyébként éppen ez utóbbi javaslatok vezettek el a reform bukásához. A Fidesz-frakció és a - korábban az előterjesztés kidolgozásában is részt vevő, de később azt bíráló - Miniszterelnöki Hivatal ugyanis a gyerekkedvezmény növelését tűzte zászlajára. A kisgazdák a földadó bevezetését eleve elvetették, a biztosítási és a kamatadó létrehozását pedig csak feltételekkel tartották elfogadhatónak. A kormány többször foglalkozott az új adórendszer koncepciójával, és döntései egyre inkább azt sejtették: az eredeti tervekből kevés valósulhat meg. A kabinet a nyár elején vetette el a személyi jövedelemadó-változások zömét, a kamatadót, az értékalapú ingatlanadóztatás bevezetését, és - bevételi szempontokra hivatkozva - a tb-járulékok és az áfa felső kulcsa csökkentésének ötletét. Később - a szakmai tiltakozások hatására - döntöttek úgy, hogy az alsó áfakulcsot sem emelik, és a nyár végén vonták vissza a betegszabadság finanszírozásában tervezett változtatásokat is. A törvényjavaslatot augusztusban küldték meg a parlamentnek, ahol - miután a kisgazdák, az MDF és az ellenzék sem támogatta a javaslatot - az utolsó pillanatban döntött a Fideszfrakció úgy, hogy nem támogatja majd a biztosítási adó bevezetését. A most elfogadott szabályok, amelyek valóban csak kisebb módosulásokat jelentenek, a várakozások szerint egyébként a kormányzati ciklus végéig érvényben maradhatnak majd. A Fidesz és az FKGP szakértői ugyanis már a reformelképzelések megjelenésekor jelezték: fontosnak tartják, hogy az adótörvények ne változzanak 2001-ben és 2002-ben. Ez valószínűleg gátat vet a PM reformelképzeléseinek is, bár az még nem biztos, hogy - az uniós követelmények miatt - nem kell változtatni időközben, például az áfakulcsokon. Várkonyi Iván Adóparadicsom az Alföld szélén Magyarország „leggazdagabb” cégét, a Leaf Kft.-t székhelyén, a Pest megyei Újlengyelen kerestük fel: bejegyzett címén, a földút melletti kis házban könyvtár, orvosi rendelő és gyógyszertár is üzemel. Az ott dolgozók nem ismerik bérlőtársukat, hallani azonban hallottak róla. Ez nem is csoda, hiszen a Leaf Nemzetközi Kereskedelmi Kft. nevét szárnyra kapta a hír. A legnagyobb alapítói vagyonnal - egymilliárd-kilencszázmillió-tizenötezer dollárral rendelkező hazai vállalkozás a Leaf Kft. Az összeg forintra átváltva csaknem 470 milliárd forintnak felel meg - ez több mint a Matáv, a Mal, és az energiaipari MVM Rt. alaptőkéje együttvéve, és csaknem eléri hazánk nettó devizaadósságának mértékét. Az újlengyeli székhelyű, idén májusban alapított Yeal tulajdonosa két úgynevezett off-shore - vagyis adóparadicsomokban működő - vállalkozás, a brit Virgin-szigeteki Nectar Enterprises, illetve a St. Peter Port-i Hanson Áruba. Felmerül a kérdés: mivel foglalkozik egy társaság, amelynek ennyi pénz áll a rendelkezésére, illetve mi lehet ez a tőkeigényes tevékenység? A cégiratokból nem lettünk sokkal bölcsebbek: a vállalkozás tevékenysége „egyéb nagykereskedelem”, illetve „egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás”. A céget június végig magyar ügyvezető irányította, Zsigmond György Csaba azonban elhárította érdeklődésünket, mondván a vállalkozás ügyvédje a hallgatását kérte. A Szabó és Társa Ügyvédi Irodában ügyvédi titokra hivatkoztak, s a társaság könyvvizsgáló cégénél az Ernst & Youngnál dolgozó Szabó Dénest ajánlották, mondván, ő jogosult nyilatkozni a Leafról. Szabó Dénes annyit mond: a Leaf, akárcsak többi partnerük a jogszabályok szerint tevékenykedik. Újlengyelre pusztán azért esett a választásuk, mert a Pest Megyei Cégbíróság működését gyorsabbnak tapasztalták a fővárosi hivatalénál. Arról nem is szólva, hogy a település önkormányzata nem vet ki iparűzési adót - de ezt már Cserna Ferenc polgármestertől tudjuk meg. Az 1700 lakosú, az évtized elején önállósult Újlengyelnek szüksége van a pénzre. Mint megtudtuk, korántsem a Leaf az egyetlen bérlőjük, ha nem is ennyire, de több, hasonlóan tőkeerős vállalkozás is az Alföld széli adóparadicsomot szemelte ki. A két cég, amelyeket mi találtunk, a 291 millió dolláros törzstőkéjű Rimswell Kft., illetve a több mint 33 milliárd forintos Magna Kft. — mindkettő szintén az Ernst & Young, valamint a Szabó és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt off-shore cég. A település nem tervez különleges adókat kivetni rájuk, a bérleti díjra viszont szükségük van. A. R. A legvagyonosabb magyar cég székhelye Kovács bence felvétele Röviden A Matávban marad az Ameritech Az Ameritech International nagyon elégedett a Matáv Rt. működésével, fel sem merült, hogy eladná a magyar távközlési cégben meglévő részesedését - jelentette, ki Richard C. Notebaert, az Ameritech International elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknél tett rövid látogatását követően, kedden Budapesten. Az amerikai üzletember ezzel cáfolta azokat az információkat, miszerint cége meg akarna válni a Matáv részesedésétől. (MTI Javult a turizmus egyenlege A turizmus devizatöbblete 46,5 százalékkal emelkedett szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, az ágazat az első kilenc hónapban 1,253 milliárd dollárral javította a folyó fizetési mérleg egyenlegét - áll abban az összesítésben, amelyet Kraft Péter, a gazdasági tárca helyettes államtitkára juttatott el a sajtónak. (MTI) A SZÁLLODÁK SZOBAKIHASZNÁLTSÁGA (előző év azonos időszaka - 100%) 120 UfHi 1999. szeptember m 1999. január-szeptember Országosan Budapesten Balaton-parton Forrás: KSH NÉPSZABADSÁG-grafika Kiegyensúlyozott Richter-eredmény A FÁK és a kelet-európai országok piacain bekövetkezett visszaesést az EU- tagországokba és az Egyesült Államokba irányuló export növelésével igyekszik kompenzálni a Richter Gedeon Rt. - mondta Bogsch Erik vezérigazgató a társaság háromnegyed éves eredményével kapcsolatban. A gyógyszeripari cég 41,2 milliárd forint árbevétellel és 11,3 milliárdos adózott eredménnyel zárta az év első kilenc hónapját, amely 3,9, illetve 20,1 százalékos csökkenést jelent 1998 hasonló időszakához képest. (F. B.) Szikra-részvények cseréltek gazdát _____________MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ A zárt társaságként működő Szikra Lapnyomda Rt. egyik tulajdonosa, a Postabank - megváltozott stratégiájának megfelelően - több mint 32 százalékot kitevő, 848 millió forint értékű részvénycsomagját nemrégiben eladásra hirdette meg. Az ajánlatra a társaság szakmai felügyeletét és irányítását ellátó, szintén a tulajdonosok közé tartozó Láng Kiadó és Holding Rt., valamint - közgyűlési felhatalmazás alapján - maga a nyomdaipari társaság jelentkezett, s a részvényeket november 1- jén meg is vásárolták. Ezzel a Láng a társaságnak csaknem 56 százalékban lett tulajdonosa. 19 százalékkal rendelkezik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, 13 százalékkal az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, míg a Szikra Lapnyomda 10 százalékot jegyez. Az üzletről kiadott közlemény szerint a vételárat, vagyis az alkalmazott részvényárfolyamot a felek nem kívánják nyilvánosságra hozni, azt üzleti titkokként kezelik. A dokumentum megemlíti, hogy a Postabank kiválásával nyomdai cég és a pénzintézet közötti együttműködés fennmarad.