Népszabadság, 2000. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-25 / 20. szám
Nem indult újra a DAM Tegnap a kijelölt határidő ellenére nem indult újra a termelés a Diósgyőri Acélművek Rt.-ben. A gyár több mint kétezer dolgozójával különböző karbantartási feladatokat végeztettek. A cég vezetése abban reménykedik, hogy napokon belül sikerül beszerezni a korábbi adósságok átütemezéséről szóló hitelezői nyilatkozatokat, hogy új hitelt vehessen fel a társaság. ____________TUDÓSÍTÓNKTÓL____________ Másfél héttel ezelőtt Galambos Béla vezérigazgató sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 3,5 milliárdos adósságot maga előtt görgető cég január utolsó hetében folyamatos termeléssel újraindul, mivel a DAM három hónapos próbaidőt kapott a többségi szlovák tulajdonostól. Tegnapig azonban nem sikerült megszerezni az újabb hitel felvételéhez szükséges nyilatkozatokat, így az elektrokemence hideg maradt. Visszafordítható a Diósgyőri Acélművek jelenlegi kritikus állapota, ám ehhez valamennyi érdekelt fél - köztük a magyar kormány és a szakszervezetek - együttműködésére lenne szükség - jelentette ki Gábriel Eichler, a DAM többségi tulajdonrészével rendelkező kassai vasmű elnöke. Szerinte a részvényesek által néhány napja elfogadott három hónapos stabilizációs program valóra váltása az utolsó lehetőség a DAM számára. Arra a kérdésre, hogy jelenleg miért szünetel a termelés Diósgyőrött, Tóth Attila, a vasmű elnökhelyettese és a DAM igazgatótanácsának elnöke lapunknak így válaszolt: - Intenzív tárgyalásokat folytatunk hitelezőinkkel az eddigi diósgyőri adósságok átütemezéséről, ezzel párhuzamosan pedig jórészt magyarországi bankokkal olyan hitelkonstrukció lehetőségét mérlegeljük, amely lehetővé tenné a nemrég jóváhagyott termelési program beindítását. Erre két héten belül reális esélyt látok - tette hozzá. Megkérdeztük azt is, helytálló-e az a - lapunkban is megjelent - hír, amelyet vasárnap a pozsonyi hírügynökség közölt, miszerint a bostoni székhelyű Adams & Co. szerződésszegéssel vádolja a Kelet-szlovákiai Vasmű vezetőségét, és ezért állítólag 9,6 milliárd dolláros kártérítést követel. - Valóban ezzel gyanúsítanak bennünket, az általuk követelt kártérítés összege viszont 9,6 millió dollár. Ha valóban lesz peres eljárás, akkor igyekszünk majd igazolni, hogy a bostoniaktól megvásárolt, válságmenedzselésre alkalmas know-how-t a megkötött egyezségnek megfelelően használtuk fel - nyilatkozta a Népszabadságnak a DAM igazgatótanácsának az elnöke. Sz. J. P.-R.T. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2000. JANUÁR 25., KEDD Csontvázak a trezorban A Moody’snak tetszik a K & H tőkeemelése, az ÁPV Rt.-nek nem Folyamatosan estek ki a csontvázak a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szekrényéből, a pénzintézet egyetlen tulajdonosa számára sem okozhatott meglepetést a veszteség mértéke - közölte lapunkkal Rejtő E. Tibor vezérigazgató. A múltbeli veszteségek azonban most a jövőt veszélyeztetik: a belga főtulajdonos és a résztulajdonos magyar ÁPV Rt. között nemhogy a teendőkről, még a veszteség mértékéről sincs konszenzus. Két vezérigazgató távozása, sorozatos tőkeemelések jelzik: nem hozott azonnali gyógyírt a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. számára a három évvel ezelőtt lezajlott magánosítás. Az 1997-ben stratégiai befektetőként tulajdont szerzett belga KBC- csoport és az ír Irish Life biztosítótársaság kezdetben ugyan bizalmat szavazott a pénzintézetet a magánosításig vezető Erős János vezérigazgatónak, ám az, hogy a magyar menedzsert már 1998 novemberében Pavel Símád váltotta fel, jelezte: valami nem stimmel. Erős ugyan önszántából távozott„megegyezéses válásról” árulkodik, hogy 1999 tavaszáig még a K & H felügyelőbizottságának tagja volt), ám a lemondást kommentáló szakértők már akkoriban is a bank brókercégének gondjairól, illetve a Nádor ’95 Rt.-nek nyújtott hitel problémáiról beszéltek. A bank vezetői a múlt héten bejelentették: február 23-án rendkívüli közgyűlést tartanak, amelyen az összesen mintegy nyolcmilliárd forintos veszteség „elkönyvelésére” előbb 20 százalékkal leszállítják a bank tőkéjét, majd a „kassza feltöltésére” tízmilliárd forintos tőkeemelést hirdetnek. A 30,6 százalékos pakettet még birtokló magyar állam, illetve a képviseletében eljáró ÁPV Rt. ezt a javaslatot úgy értékelte: milliárdos kár éri, akár részt vesz a tranzakcióban, akár nem. Szarvas Ferenc, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese a Magyar Hírlapnak nyilatkozva közölte: a belga főtulajdonos kész helyzet elé állította tulajdonostársait, csak csütörtökön adott tájékoztatást a veszteségek nagyságáról, a nyolcmilliárdos szám és különösen a veszteség rendezésére tett javaslat hideg zuhanyként érte az ÁPV Rt.-t. Megmagyarázhatatlannak minősítette, hogy két lezárt, auditált év után ilyen nagyságrendű veszteségek jelentkezhetnek. - A veszteség okai, nagyságrendje hónapok óta ismert az igazgatóság tagjai előtt - reagált Szarvas nyilatkozatára lapunknak Rejtő E. Tibor, a bank mostani vezérigazgatója. Hozzátette: a veszteségek egyik fő oka a Nádor ’95 hitele, ez önmagában 5,7 milliárd forintot jelent. Meglepetést legfeljebb a 140 tételből álló ingatlanportfólió miatt képezendő céltartalék hárommilliárd forintja jelenthetett, ám a probléma létezéséről az igazgatóság minden tagja tudott, és az ingatlanértékelések elkészültét követően azonnal, január elején írásbeli tájékoztatást is kaptak az emiatt keletkezett veszteség mértékéről, a javasolt intézkedésekről. A vezérigazgató emlékeztetett: 1998- ban már látszott, hogy veszteségekkel kell számolni, s látszott néhány ok is, ám 1999-ben még további „csontvázak estek ki a szekrényből”. A bank helyzete fokozatosan javul, ezt jelzik a számok is: a működési költségek az 1998-as 25,9 milliárd forintról tavalyra csak 1,5 százalékkal, 26,3 milliárdra nőttek, ám eközben a pénzintézet működési eredménye, pontosabban szólva vesztesége 2,5 milliárd forintról 1,4 milliárd forintra csökkent, ráadásul a tavalyi veszteség 75 százaléka az első fél évben keletkezett. Ha az ÁPV Rt. a K & H részvényeit rossz befektetésnek tartja, akkor most tisztességes, 80 százalékos árfolyamon eladhatja ezeket, ha pedig bízik a bank fejlődésében, akkor beszállhat a tőkeemelésbe. Az ÁPV Rt. azonban másként szemléli a bank helyzetét, a menedzsmentjogokat gyakorló belga tulajdonost teszi felelőssé a pénzintézet „felfutásának” elmaradásáért, azért, hogy a K & H a költséghatékonyság szerinti sorban még mindig sereghajtó a magyar bankok között. - Ezt is figyelembe véve kevésnek tűnik a 80 százalékos ajánlat - mondta munkatársunknak Székács Péter, a K & H igazgatóságának az ÁPV Rt.-t képviselő tagja. A nemzetközi tőkepiac azonban a belgákra voksolt, legalábbis erre utal, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő a valószínű javítás céljával felülvizsgálatra jelölte ki a K & H Baa2 szintű hosszú távú betéti besorolását — közölte tegnap a minősítő. A Moody’s szerint a javasolt intézkedések jelentősen javíthatják a Kereskedelmi és Hitelbank pénzügyi alapjait. Ferencz Gábor Rejtő E. Tibor Suzuki: kormányfői felvezetés Új Suzuki sorozatgyártását kezdték meg Esztergomban. Akira Shinohara, a Magyar Suzuki Rt. elnöke elmondta, hogy 1992 októbere óta 320 ezer személyautó készült Esztergomban. Az idei terv 50 ezer Swift és 30 ezer Wagon R+. Az avatási ünnepség után Orbán Viktor miniszterelnök személyesen vezette le a szalagról a legújabb magyar modellt, és az ezüstmetál színű autó nevére utalva a következőket mondta: Ez a Wagon vasutassztrájk idején is megy. Lapunknak arra a kérdésére, hogy milyen érzés vezetni az új magyar kisautót, a következőt válaszolta a miniszterelnök: „Ez a korszellemhez, napjaink divatos formájához igazodó autó, örültem, hogy kipróbálhattam. Könnyen indult, a kormány rendesen mozgott, kényelmes volt az ülés. Egyébként mindenféle autót szeretek vezetni, csak automata sebességváltósat nem, a Suzukit jól lehetett kapcsolgatni. Összességében sikeres autó lesz. ” B. J. Inflációellenes paktum készül? Antal, Kupa: Az erőltetett növekedés visszaüthet Az infláció leszorítása lesz az uniós csatlakozásunk során megoldandó egyik legnehezebb feladat - ebben egyetértettek a tegnapi eurókonferencia résztvevői. A gazdasági miniszter a növekedés gyorsítását tekinti a legfontosabb inflációellenes gazdaságpolitikai eszköznek, és antiinflációs paktumot szorgalmaz. Az euróval kötendő házasság egyetlen komoly akadálya a hazai infláció - hangsúlyozta Az Európai Párbeszéd Alapítvány és az Európai Tanulmányok Alapítvány tegnapi közös eurókonferenciáján Matolcsy György gazdasági miniszter. Mint mondta, az európai monetáris unióhoz történő csatlakozás folyamatában az első lépcső a nemzeti valuta stabilitásának megteremtése, ezt követően pedig az árakat kell stabilizálni. Ez utóbbi azonban nem lesz könnyű, mert a forint külpiaci vásárlóereje ma is körülbelül fele a belpiacinak, s legalább három területen - a föld, az ingatlanok és a szolgáltatások piacán - jelentős áremelés várható az EU-csatlakozást követően. A gazdasági miniszter szerint a vélhetően akkor megerősödő inflációs nyomás legfontosabb ellenszere a dinamikus gazdasági növekedés lehet, emellett az infrastrukturális fejlesztések támogatása és egy megkötendő antiinflációs paktum is segíthetik az áremelkedés elleni harcot. A csökkenő tranzakciós költségek nyomán serkenő európai gazdasági növekedés a szinte teljesen unióba ágyazott magyar gazdaságra is jó hatással lehet — vélekedett Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke. Szerinte az eurózóna hatásai közül főként az itthoninál jóval alacsonyabb kamatok érdemelnek említést. Egyrészt az olcsó hitelforrás a hazai növekedés egyik motorja lehet, másfelől a pénzügyi befektetők által elvárt hozamok is növelhetik az országba érkező tőke mennyiségét. Elmondta még, hogy a maastrichti kritériumok közül az infláció terén állunk legmesszebb az uniós átlagtól, hiszen ennek teljesítése azt jelentené, hogy legalább két évig nem emelkedhet az infláció 3 százalék fölé. Az optimista verzió szerint 2003-ra tervezett uniós csatlakozásig nem lehetetlen a 3 százalékos infláció elérése, amennyiben a kormány nem vét durva gazdaságpolitikai hibát - mondta lapunk kérdésére Antal László volt kormány-főtanácsadó. Ugyanakkor nem tekinti feltétlenül igaznak a gazdasági miniszter által hangoztatott tételt, amely szerint a gyorsabb növekedés csökkenő inflációt eredményez. Ha ugyanis a fogyasztás gerjeszti a növekedést, akkor az infláció is emelkedni fog, de hasonló veszélyt rejtenek az állami fejlesztések is - tette hozzá Kupa Mihály volt pénzügyminiszter. Az országgyűlési képviselő kérdésünkre azt mondta, 2005 előtt nem tartja valószínűnek a 3 százalékos infláció elérését. Szerinte csak a piaci alapú gazdasági növekedés esetén igaz, amit a gazdasági miniszter hangoztat, hogy ily módon csökkenthető az infláció. Amennyiben azonban az állami megrendelések gerjesztik a növekedést, akkor a latin-amerikai és a kínai példák alapján előre jelezhető a gyorsuló infláció. Éppen ezért úgy véli: a jövedelmek és a teljesítmények aránya az egyik legfontosabb kérdés. Ami azt is jelenti, hogy a középtávon a fogyasztás évi 2-3 százalékos növekedése egyeztethető össze az uniós felzárkózással. Faragó József Elsősorban azokat a közép- és kisvállalkozásokat kívánja támogatni a jövőben a Gazdasági Minisztérium a gazdaságfejlesztési célelőirányzaton (GFC) át, amelyek a Magyarországon már jelen lévő multinacionális társaságok potenciális beszállítói lehetnek - mondta tegnap Matolcsy György gazdasági miniszter sajtótájékoztatóján. Az erre vonatkozó részletes javaslatot február végére dolgozzák ki, de a vállalati pályáztatások addig sem álltak le. A miniszter kijelentette: ha az exportpiacokon nem lesz a tavalyihoz hasonló visszaesés, öt százalék körüli lehet a magyar gazdasági növekedés. Egy kérdésre válaszolva Hónig Péter helyettes államtitkár kilátásba helyezte, hogy talán az EU-csatlakozás előtt is már sor kerülhet a gázpiac liberalizációjára. (P. A. G.) Röviden izraeli befektetők Orbán Viktornál Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Parlamentben vezető izraeli befektetőket ebéden látott vendégül. A találkozón, amelyen az üzletemberek mellett jelen volt Ehud Oimert, Jeruzsálem főpolgármestere és Joszi Weiss, hazánk tiszteletbeli konzulja is, a vendégek elégedettségüket hangoztatták a magyarországi beruházási lehetőségekkel kapcsolatban. Hazánk az izraeli tőkebefektetések első számú célpontja Kelet-Közép- Európában. Értékük meghaladja a 900 millió dollárt. (Munkatársunktól) Nincs etikai vizsgálat Az országos könyvvizsgálói kamara várhatóan nem indít etikai vizsgálatot a Postabank korábbi könyvvizsgálójával szemben - közölte lapunkkal Hubényi Ernőné, a szervezet etikai bizottságának elnöke. A kamara decemberben kérte fel az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), küldje el azon vizsgálatainak eredményét, melyekből megállapítható lenne: felelős-e a Postabank korábbi könyvvizsgálója, a Deloitte and Touche a pénzintézetnél kialakult helyzetért. Az ÁSZ jelentéséről, melyet a szervezet január első felében kapott kézhez, még nincs végleges állásfoglalás. Az etikai bizottság elnöke azonban úgy látja: a dokumentumokban „első ránézésre” nincs semmi, ami visszaélésre utalna. (R. R.) Bővül a salgótarjáni ipari park Csaknem félmilliárd forint beruházási költséggel tíz hektárral bővítik a salgótarjáni ipari park területét, a beruházás zöme még ebben az évben elkészül - közölte Tóth Edit, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója. A bővítés költségének háromnegyed része pályázati forrásokból áll rendelkezésre, a helyi önkormányzat saját erőből 152 millió forintot ad. Ha a PHARE-SPP kísérleti programra beadott pályázat is nyerő lesz, inkubátorház is épülhet a park területére (MTI) Emelkedő olajár, változatlan inflációs jóslat Folytatás az 1. oldalról Az árak emelkedését annak tulajdonítják, hogy sohasem látott mértékben apadtak le a készletek, részben azért, mert a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (az OPEC-nek) a tagországai most betartották a termelési kvóták csökkentését. Az OPEC-tagok tavaly öt százalékkal csökkentették a termelésüket. Az olajár-emelkedési trendnek az sem mond ellent, hogy a közelmúltban néhány alkalommal csökkentek a hazai üzemanyagárak. A jelenség csak átmeneti volt. Azzal magyarázzák, hogy a rotterdami üzemanyagpiacon viszonylag nagyobb mennyiségű üzemanyagot értékesítettek, és ez átmenetileg lenyomta az árakat. De már ismét növekedés tapasztalható, amit a magyar fogyasztóknak tovább súlyosbít, hogy a dollár is erősödött a forinthoz képest. A hazai árakat befolyásoló mediterrán kikötői üzemanyagárak a múlt hét végén ismét emelkedtek. A gázolaj tonnánként 255 dollárba került (egy éve 110 dollár körül volt), a 95-ös motorbenzin 260 dollárra ment fel (tavaly 120 dollár körül járt). Az olajárak szorosan összefüggenek a gázárakkal, emiatt mostanában sok a feszültség a Mol, a kormányzat, a fogyasztók és az erőművek között. A Mol kifogásolja, hogy a hazai kitermelésű gáznál nem érvényesítheti a világpiaci árakat. A kormányzat abban a reményben, hogy tavaszra az olajárak 17-18 dollárra esnek, igyekezett elhúzni a Mollal való egyezkedést. Arra hivatkozik, hogy a törvény csak július 1-jétől teszi kötelezővé a gázárak korrekcióját. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly decemberben átlagosan 37,8 százalékkal kerültek többe az üzemanyagok, mint 1998 utolsó hónapjában (az adóemeléssel együtt). Az üzemanyagok viszonylag nagy súlyt (4,9 százalékosat) képviselnek az úgynevezett fogyasztói kosárban, az üzemanyagok árának tízszázalékos növekedése fél százalékkal emeli az átlagos inflációt, így a múlt évi 37,8 százalékos drágulás majdnem két százalékponttal magasabb inflációt eredményezett. (Vagyis: az infláció az üzemanyagárak emelkedése nélkül egy számjegyű lett volna tavaly.) A kormányzati szakértők feltételezték, hogy átlagosan 18 dollárba kerül majd a fekete arany hordója. A várakozás teljesülése így feltétele lett a kormányzat által várt hat-hét százalékos inflációs szint elérésének is. Adamecz Péter, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára szerint az inflációs cél a jelenlegi magas árak ellenére elérhető. Az üzemanyagok árának alakulása csak egy, bár fontos tényezője az infláció alakulásának, ráadásul az olajárak pár napos növekedéséből nem kell meszszemenő következtetéseket levonni. Peredi Ágnes-Várkonyi Iván A BRENT KŐOLAJÁR ALAKULÁSA A FOGYASZTÓI KOSÁR 1999-BEN (súlyarány, százalékban)