Népszabadság, 2000. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-31 / 76. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2000. MÁRCIUS 31., PÉNTEK Vasárnapi időközi választás két körzetben Április 2-án, vasárnap időközi országgyűlési képviselő-választás lesz Fejér megye 2-es számú és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10-es számú választókerületében. Az előbbi körzetben nyolc, míg az utóbbiban hat jelölt indul. A fehérvári körzetben Gyuricza Béla fideszes képviselő, a fehérgyarmatiban pedig az MDF-es Zilahi József halála miatt üresedett meg az országgyűlési képviselő posztja. Lapunk tudósítói arról számolnak be, hogyan készültek a jelöltek a vasárnapi választásra. Székesfehérvár: a meglepetésember folytatja Fejér megye 2. számú választókerületében az idén nyolc jelölt verseng a csaknem ötvenezer szavazó voksaiért. Az FKGP, a Fidesz és az MKDSZ jelöltje Mikó Péter. Molnár Albert az MSZP, az Agrárszövetség, a Fejér Megyei Nyugdíjasok Pártja és az MSZOSZ támogatásával indul. Az új szövetség, a Békejobb - az MDF, az MDNP és a Vállalkozók Pártja - Viniczai Tibort támogatja. Varga Zsuzsanna az SZDSZ-t, Erdős Ferenc a Munkáspártot képviseli, Kenderesi Mihály a Szociáldemokrata Párt, Oláh László a MIÉP, dr. Kovács János a KDNP, az MSZDP és az Együtt Magyarországért Unió támogatásával indul a választáson. A 2. számú választókerülethez hat település tartozik: a Székesfehérvár külvárosaiban élőkön kívül Polgárdi, Seregélyes, Soponya, Füle, Tác és Csősz lakói szavazhatnak vasárnap összesen 58 szavazókörben. Az idei választási kampányban a tavalyi meglepetésember, az MDF felfedezettje, Viniczai Tibor indulása ismét vitákat váltott ki: a kormánykoalíció két nagyobbik pártja, a Fidesz és az FKGP azt szerette volna, ha Viniczai visszalép az ő közös jelöltjük javára. A Fidesz és a kisgazdák vezető politikusai a jelek szerint nem tudták lenyelni, hogy a korábban már sokak által leírt Demokrata Fórum önálló jelöltet állít, aki ráadásul jól is szerepelt a korábbi fordulóban, így fontos szavazatokat vett el a másik kormánypárti jelölttől. A kulisszák mögötti alkudozásban tavaly ősszel az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy rá tudják-e bírni Viniczait a visszalépésre a második forduló előtt. Ebben az évben még időben megpróbálták figyelmeztetni a közben megalakult Békejobb tömörülés jelöltjét. Legalábbis erre utal, hogy Viniczai két hete kijelentette: üzlettársai olyan információkhoz jutottak, amelyek szerint a kormány újra előveszi a szerencsejáték-törvény szigorításának tervezetét, ha indulni fog a választáson. A törvénymódosítás után a szerencsejátékok üzemeltetőinek több százmillió forintos veszteséget kellene elkönyvelniük. Viniczai szerint egyértelmű zsarolásról van szó, amely szerinte a két nagyobbik kormánypárt köreiből indulhatott ki. Az MDF politikusa úgy véli: főleg a kisgazdák orrainak rá, mivel a Demokrata Fórum fokozatos megerősödése miatt veszélyeztetve látják korábban megszerzett pozícióikat. Viniczai nem lépett vissza ugyan a választástól sőt kijelentette, hogy 2002-ben is jelölteti magát ám elhatározta, hogy túlad szerencsejáték-termein, és a jövőben csak játékautomaták gyártásával, valamint exportjával foglalkozik. Ezenkívül felfüggesztette társelnöki tevékenységét a Magyar Szerencsejáték Szövetségben. A választási kampányra rányomta a bélyegét két Fehérváron kirobbant botrány is. Minden párt és minden jelölt foglalkozott a Nemzeti Emlékhely kérdésével: a kampányban részt vevő politikusok a környezetébe nem illő, ezért sokat kritizált épület lebontását követelő népi kezdeményezés mellé álltak. Ugyancsak kampánytéma lett a megyei kórház kardiológiai osztályának új épületbe költöztetése: a szocialisták például arra használták fel az ügyet, hogy a kórházat fenntartó megyei közgyűlés fideszes vezetőinek az alkalmatlanságát próbálják bebizonyítani. Csak emlékeztetőül: tavaly a szeptember 26-i első fordulóban heten vettek részt. Akkor Molnár Albert végzett az első helyen, mindössze hatvannyolc szavazattal előzte meg Mikó Pétert. Harmadik lett Viniczai Tibor a voksok 11,94 százalékával. Elemzők szerint változatlanul Molnár Albert, illetve Mikó Péter a legesélyesebb a képviselői mandátumra. Kettejük vetélkedésébe ismét Viniczai Tibor szólhat bele, akinek az kedvezne, ha minél többen mennének el szavazni, főleg a kisebb településeken. Ha a választópolgárok ötven százalékánál kevesebben mennek el voksolni, vagy egyik jelöltnek sem sikerül megszereznie a szavazatok több mint felét, akkor két hét múlva, április 16-án második fordulót rendeznek. Pekarek János Fehérgyarmat: Tisza-program, petíció, étolaj Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10-es számú fehérgyarmati választókerületében hat jelölt indul a Zilahi József (MDF) halálával megüresedett mandátum betöltésére kiírt időközi választáson. Az MSZP jelöltjét, Nemes István fehérgyarmati polgármestert a Munkáspárt, az Agrárszövetség és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is támogatja. Az FKGP és a Fidesz jelöltje Lengyel János túrricsei konzervipari vállalkozó. Az MDF jelöltje, Arday András csengeri rendelőintézeti főorvos mögött az MDNP, a Vállalkozók Pártja és a Kisgazda Szövetség sorakozott fel. Sértő-Radics István uszkai polgármester az SZDSZ jelöltje. Vékony Miklóst a MIÉP jelölte, a KDNP pedig Keresztes Dénes nyíregyházi mérnököt indítja a választáson. Zilahi József nehéz örökséget hagyott maga után, hiszen az MDF-es országgyűlési képviselő — a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés és a területfejlesztési tanács elnökeként - politikai erejét, tekintélyét latba vetve sokat tett a fehérgyarmati választókerületben élőkért, a térség fejlesztéséért. Mindegyik képviselőjelölt elismerte Zilahi József munkáját. A szocialisták megkérdezték a választókat, kit látnának szívesen képviselőjelöltként. Egy kórházigazgató főorvos, egy nőgyógyász és Nemes István fehérgyarmati polgármester kapta a legtöbb szavazatot. Nemes István lett a jelölt, akinek az indulását - szokatlan baloldali összefogást megteremtve - a Munkáspárt, az Agrárszövetség és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is támogatta. Tavaly novemberben 49 Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei polgármester egy petícióban támogatásáról biztosította Lengyel János túrricsei konzervipari vállalkozót. Véleményük szerint a Csegöldön élő vállalkozó személye nem szítja tovább a választókerületben a Csenger és Fehérgyarmat közötti ellentétet. Az aláírók több mint fele kisgazda szimpatizáns polgármester, többen közülük az elmúlt egy évben be is léptek az FKGP-be. E levél persze sokakban ellenérzést keltett. Voltak, akik azt állították, a kisgazdák szervezték az akciót, és a hűségnyilatkozatként is felfogható dokumentumot többen azért írták alá, mert attól tartottak: ha nem teszik meg, nem jutnak hozzá különböző támogatásokhoz. A kisgazdák ezt az állítást visszautasították. A Fidesz és az MDF közötti megállapodás szerint a jobbközép pártok közül az MDF-é lett volna a jelölés joga. Arday András, a csengeri rendelőintézet igazgató-főorvosa, az MDF képviselőjelöltje szerint a kisgazdák „hűségnyilatkozata” azt a célt is szolgálta, hogy a választókban tudatosodjon: csak a kisgazdák jelöltje nyújthat garanciát a nehéz sorsú vidék felemelkedéséhez. Arday sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Fidesz végül mégsem az MDF, hanem a kisgazdák jelöltjét támogatja. Ezt Arday rossz lépésnek tartja, mert - mint mondja - amíg a baloldali pártok erős szövetséget hoztak létre, a jobbközép pártok jelöltjei - az összefogás hiánya miatt - egymással versengenek a szavazatokért. Azt a kampány során elhangzott vádat, hogy Arday felesége - aki szintén orvos - egyes páciensei esetében a kezelés feltételéül szabta volna, hogy a választáson a férjét támogassák a leadott kopogtatócédulákkal, a jelölt határozottan cáfolta: szerinte egyes ellenfeleinek fűződött érdekük ahhoz, hogy őt így lejárassák. Arday András kijelentette: időközben megtudta, hogy egyes ellenfelei étolajat, kristálycukrot adtak azoknak, akik hajlandóak voltak róla efféléket állítani róla. Az SZDSZ-es jelölt, Sértő-Radics István uszkai polgármester kampánya során egy úgynevezett Tisza-program szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, az itt élők érdekében sürgősen tisztázni kell, hogy milyen károkat okozott a többszöri szennyeződés, pillanatnyilag egymásnak ellentmondóak ugyanis a mérési adatok. A jelölt azt is nagy gondnak tartja, hogy nagy a veszélye egy újabb környezetszennyezés bekövetkeztének. Sürgősen szükség lenne - a megfelelő monitoringrendszer kiépítése mellett - a romániai területen lévő veszélyforrások gyors feltérképezésére. Amíg ez nem készül el, nem élhetnek biztonságban a Felső-Tisza vidékének lakói - mondta az uszkai polgármester. Varga Attila Munkát ígérnek a halászoknak Közhasznú társaság segít a Tiszából élők gondjain Elmarad a tiszai halászok demonstrációja, mert a Miniszterelnöki Hivatal Tisza- Szamos kormánybiztosi irodájától konkrét ígéretet kaptak, hogy a kormány a közeljövőben javít a helyzetükön. Gönczy János tiszai kormánybiztos tegnap Szegeden megnyitotta az iroda első vidéki képviseletét. Megerősítette: kiemelten közhasznú társaságot hoznak létre, munkát és fizetést adva a halászoknak, hogy segítsenek újjáéleszteni a Tisza élővilágát. Bognár Sándor, a szegedi Tisza Halászati Szövetkezet elnöke kérdésünkre elmondta: azért akartak demonstrációt szervezni, mert két hónapja nincs jövedelmük, és attól tartottak, hogy a közeljövőben sem változik a helyzetük. A Szeged környéki halászok az önkormányzattól kaptak némi segítséget: mentesítették a halászokat az első félévi súlyadó fizetése alól. Ennek összege 506 ezer forint. Az iparűzési adójuk első félévi részletének befizetését a második félévre halasztották. A Szegedtől nemrég elvált Algyő községben az ottani halászok 30-30 ezer forint gyorssegélyt is kaptak a település önkormányzatától. Mégsem látták biztosnak a jövőjüket, ezért helyezték kilátásba a tüntetést. A tiszai kormánybiztos irodájából azonban konkrét ígéreteket kaptak: egyrészt arra, hogy április folyamán a vízminőségi vizsgálatok eredményétől függően feloldják a halászati tilalmat, továbbá a tiszai halászokat megbízzák a folyó rehabilitációját segítő munkákkal, és ezért fizetést kapnak. Ezenkívül fejenként 150 ezer forintos halászatfejlesztési támogatást is ígértek nekik. Gönczy János kormánybiztos a sajtótájékoztatón elmondta: megérti, hogy a halászok már a demonstráció gondolatával foglalkoznak. Hozzátette: a holland kormány - kizárólag a tiszai folyami halászok megsegítésére - százezer guldent (mintegy tízmillió forintot) ajánlott fel. A hazai jogszabályok értelmében azonban ezt az összeget meglehetősen nehéz célzottan eljuttatni a halászcsaládokhoz, amelyek dolgozó tagjait őstermelőként tartja nyilván az adóhivatal. (A magyar állam a pénzt nem adóztathatja meg.) A Tisza rehabilitációjának koncepciójába jól beleillett ugyanakkor, hogy a vízügyi megfigyelő rendszert a sok tapasztalattal, nagy helyismerettel rendelkező halászok működtessék. E megoldás lényege: nem segélyként, hanem a munkájuk ellenértékeként lehet folyósítani a halászoknak a nekik szánt összegeket. A tiszai kormánybiztos hozzátette: a megélhetési problémák nemcsak a szegedieket, hanem a folyó felső szakaszán további hét halászati vállalkozás tulajdonosait és alkalmazottait is érintik. A Szociális és Családügyi Minisztérium is felajánlott 300 millió forintot a halászok megsegítésére. Olyan szervezetet kell létrehozni, amely képes kezelni a rendelkezésre álló pénzt, kiadni a megbízásokat, és finanszírozni a munkákat. Ez lesz majd az a kiemelten közhasznú társaság, amelynek már elkészült az alapító okirata, de még nincs bejegyezve a cégbíróságon. A tiszai kormánybiztos a médián keresztül kívánja eljuttatni üzenetét a halászoknak: bízzanak abban, hogy a kormány hosszú időre akarja megoldani a helyzetüket. Mindaddig támogatni fogják őket a központi forrásokból, amíg a Tisza nem nyújt ismét megélhetést a számukra. A sajtótájékoztatón elhangzott a kérdés: mennyi hal maradt a folyóban? Előzőleg Bognár Sándor, a Tisza Halászati Szövetkezet elnöke ugyanerre a kérdésre tudósítónknak azt felelte: a halászok nem tudják, mennyi hal maradt, mert nem engedik őket vízre szállni, még próbahalászatot sem végezhetnek. Győre Károly, a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet halászatbiológusa mérési adatokra hivatkozva korábban úgy nyilatkozott, hogy Szegednél a Tisza halállományának körülbelül 90 százaléka életben maradt. Az újságírói kérdésre Gönczy János azt válaszolta: nem lehet megállapítani, mennyi hal maradt a folyóban. A további kérdésre, hogy ha erre nincs pontos válasz, akkor később minek alapján mondhatják majd, hogy helyreállt a Tisza élővilága, a kormánybiztos azt felelte: ha nem állítják helyre az élővilág korábbi teljes változatosságát, akkor veszélybe kerül a folyó öntisztuló képessége, ami abban is megmutatkozik, hogy szennyezett lesz a víz. A sajtótájékoztató után Gönczy János felavatta a kormánybiztosi iroda szegedi területi irodáját, amelyet a polgármesteri hivatal ingyen bocsátott a Miniszterelnöki Hivatal rendelkezésére. Az új iroda vezetője Makrai László fideszes önkormányzati képviselő lesz. Tanács István Az apátfalvi Langó Imre az idén még nem volt vízen fotó: karnok csaba A jövőben a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság bécsi titkársága koordinálja a nagybányai és borsabányai vízszennyezések részleteinek feltárását és a további veszélyforrások felmérésére alakult szakbizottságok munkáját — jelentette bécsi tudósítónk. A testület meghallgatta a magyar és román küldöttségvezető helyzetértékelését, s a nagybányai munkacsoport, illetve a feltáró munkába bevont német független szakértő beszámolóját is. Liliana Mara, a konvenció román bizottságának elnöke a bukaresti kormány gátvédelmi intézkedéseiről elmondta: azok kiteljesítését akadályozza a pénzhiány. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára, a Duna-konvenciónál akkreditált küldöttség vezetője lapunknak elmondta, egyelőre nem egyértelmű, hány hasonlóan veszélyes bánya, illetve gyengébb gátszakasz jelent fenyegetést az érintett vízgyűjtő térségében: kilenc, illetve 17 ilyen helyről van szó a jelentésekben. A román-ukrán-magyar tényfeltáró bizottság tagjait április 3-ig kell kinevezni. A titkárság ajánlásai között szerepel a riasztási rendszer bővítése és fejlesztése. A testület döntött, és marad Tegnap délelőtt kilenc órakor mintegy száz helybéli várta a szigetvári polgármesteri hivatal előtt a város képviselőit, majd igyekezett bejutni a közgyűlés ülésére. A többség azonban kinnrekedt az előcsarnokban. Odabent azon őrlődtek a képviselők: feloszlassák-e a testületet? A tegnapi történések előzménye az, hogy az év elején a szigetvári vállalkozók elhatározták: önfeloszlatásra szólítják fel a közgyűlést, mivel a testület munkája - szerintük - csődbe sodorja a várost. A vállalkozók szemére vetették a közgyűlésnek, hogy a testület rosszul bánik a város vagyonával, nem jól működteti a település közműveit, és nem épít a térségi kapcsolatokra. A testület bűnéül rótták fel, hogy a helyi kórház élére már csak akkor állítottak városi biztost, amikor az intézmény tartozásai meghaladták a 200 millió forintot. Ráadásul a település valamennyi országos támogatásra számító pályázata elbukott. A vállalkozók ellenszenvét növelte, hogy az önkormányzat a legmagasabb iparűzési adót vetetette ki. A képviselő-testület önfeloszlatását forszírozó vállalkozók aláírásgyűjtésbe fogtak. A 11 ezer lelkes városban alig négy hét elteltével több mint kétezer hiteles szignó került az ívekre. A választópolgárok magatartását befolyásolhatta, hogy tavaly nyolc hónapig nem volt polgármestere a városnak. A képviselő-testület tagjainak többsége ugyanis összeférhetetlenség címén meg akart szabadulni a város első emberétől, a függetlenként megválasztott Mozsgai Pétertől. Az ügyből per lett, a bíróság visszahelyezte hivatalába a polgármestert. Később a 17 tagú testület két szocialista és egy fideszes képviselője lemondott tisztségéről. Példájukat követte egy független képviselő is. A megmaradt 13 képviselő tegnap tűzte napirendre az önfeloszlatás kérdését. Napirend előtt szóba került, hogy Magyar Sándor, az önkormányzat oktatásügyi bizottságának elnöke hétfőn bement a helyi szakközépiskolába, és ott összeakaszkodott fia angoltanárával. A képviselő fia bukásra áll angolból, és az emiatti vita végén Magyar Sándor a ruhájánál fogva elrántotta a pedagógust. A MIÉP-es képviselőt egyik társa lemondásra szólította fel, de ő csak arra volt hajlandó, hogy bizottsági elnöki posztjától megváljon. Amikor az önfeloszlatás napirendjére került sor, a polgármester úgy érvelt a vitában, hogy a szigetváriak demokratikus választáson négy évre szavaztak bizalmat a képviselőknek. Tehát: maradniuk kell. A közönség ironikus mozgással reagált. Az egyik alpolgármester, a MIÉP-es Varga Zoltán viszont azt mondta, hogy a képviselők 1998-ban összesen 1700 voksot kaptak, ezzel szemben áll a kétezer lemondásra buzdító aláírás. Utóbbi a több, tehát oszlassa fel magát a testület. Szavait nagy taps fogadta. A független Illés László, aki az önkormányzat vagyonkezelő cégét irányítja, nem várta meg, miképp dönt a testület: lemondott. Fogta a táskáját, és elhagyta a helyiséget, így éppen egy tucat képviselő maradt. Őket a város országgyűlési képviselője, a vendégként jelen lévő Gráf József arra akarta rávenni, hogy kollektívan mondjanak le. A szocialista honatya azt prognosztizálta, hogy az önkormányzat májusra fizetésképtelenné válik, nem lesz havi bér egyes intézmények számára. Az ellentétek által végletesen megosztott testületet és az oly sokszor megtámadott polgármestert Gráf alkalmatlannak ítélte az együttműködésre és arra, hogy úrrá legyen a város gondjain. A honatya nem vitatta, hogy Szigetvár nehézségei részben objektívek. A város ugyanis olyan kategóriába esik, ahol még nem jár a hátrányos helyzetű településeknek adható támogatás. Holott Szigetvár hátrányos helyzetben van, ám a pénzhez jutás feltétele a vonatkozó törvény módosítása volna. A település parlamenti képviselője - érzékelhetően - nem győzte meg a városi közgyűlés tagjait. Többen is feltették a kérdést: az önfeloszlatás miért menti meg a várost a fizetésképtelenségtől? Gráf azt mondta, hogy a következő testület talán tehetségesebben teszi majd a dolgát, és ezzel utat nyit a befektetőknek. Mozsgai Péter szavazásra tette fel az önfeloszlatás ügyét. A képviselők név szerint voksoltak. Aki igent mondott, azt tapssal jutalmazta a hallgatóság, a nem szavazatokat gúnyos morajlás kísérte. Dervenkár Imre, független alpolgármester megnevetette a közönséget. Először ugyanis igennel voksolt. Mozsgai rákérdezett, hogy tényleg igent akart-e mondani? Dervenkor fölkapta fejét, és visszakérdezett, hogy miről is kell szavazni? Amikor megértette, nemre módosította az előbbi igent. Végül is nyolc-négyre nyertek az önfeloszlatást elutasítók. A szünetben az aláírásgyűjtők csalódottan tanácskoztak az előcsarnokban. - Nem adjuk fel - mondta Szűcs Csaba, a gazdasági kamara városi elnöke. - Újrakezdjük az aláírásgyűjtést. Addig csináljuk, amíg a képviselők rá nem ébrednek: menniük kell! Olyan képviselőket akarunk, akik tiszteletdíj nélkül is vállalják a munkát. Azzal megtakarít a város 20 millió forintot. Nekünk az is jól jön. Ungár Tamás 9