Népszabadság, 2000. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-20 / 66. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ Kisebb haderő és sorkötelezettség Az SZDSZ a szükséges aláírások négyszeresét gyűjtötte össze Az SZDSZ vasárnapig mintegy 200 ezer aláírást gyűjtött össze a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése érdekében. Lányi Zsolt, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke szerint mindennek ellenére nincs reális esély arra, hogy 2002-ig megszüntessék Magyarországon a sorkötelezettséget. A hét végéig az SZDSZ több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése érdekében — nyilatkozta lapunknak vasárnap Magyar Bálint pártelnök. Magyar közölte: az SZDSZ hétfő délelőtt adja át az aláírásokat tartalmazó íveket az Országos Választási Bizottságnak (OVB). A szabad demokrata pártelnök azt is elmondta: az ívek összesítésekor kiderült, hogy mintegy húszezer aláíró nem tudta feltüntetni személyi igazolványa számát vagy személyi száma utolsó négy jegyét. Ennek ellenére több mint 180 ezer érvényes aláírást adnak át az OVB-nek, és az idevonatkozó törvény értelmében 50 ezer aláírás kell ahhoz, hogy az adott témát az Országgyűlés napirendjére tűzze. Az SZDSZ által gyűjtött aláírások nagy része szülőktől, illetve nagyszülőktől származik, akik nem akarják, hogy gyerekeik, unokáik az értelmetlen kényszersorozásnak legyenek kitéve - közölte az SZDSZ elnöke. Magyar szerint az aláírásgyűjtésnek köszönhető, hogy felgyorsult a haderő reformja, és 24 településen több mint hetven laktanyát, felesleges katonai objektumot szüntettek meg. A pártelnök a honvédelmi tárca vezetésének, a „fejnehéz” szervezetnek a karcsúsítását is az aláírásgyűjtésnek tudja be, illetve azt, hogy a hadsereg létszámát 56 ezerről 38 ezerre csökkentik. Az SZDSZ továbbra is szakmailag megalapozatlannak tartja azt a javaslatot, hogy a sorkatonai szolgálatot kilenc hónapról hatra, majd háromra csökkentsék. Magyar szerint ez az elképzelés „legfeljebb a Fidesz újabb negyven pontjában mutat jól”, de szakmailag olyan, mintha valaki egy nap alatt szerezhetne jogosítványt, vagy három hónap alatt orvosi diplomát. Kijelentette: az SZDSZ változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy 2002-ig töröljék el az értelmetlen kényszersorozást. Lányi Zsolt (FKGP), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke vasárnap lapunknak úgy nyilatkozott: a 200 ezer aláírás összegyűjtése feljogosítja az SZDSZ-t, hogy kérje a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésének parlamenti megtárgyalását. A kisgazda politikus szerint ugyanakkor a kérdés megvitatásán túlmenően semmi esély nincs arra, hogy már 2002-ben megteremthessék az önkéntes, profi hadsereget. Erre legfeljebb 8-12 év múlva lesz lehetőség. A sorkötelezettség megtartása vagy eltörlése számomra és az FKGP számára nem elsősorban aktuálpolitikai vagy pénzügyi, hanem nemzetfilozófiai kérdés - fogalmazott Lányi. Mint beszámoltunk róla, a haderőreformmal kapcsolatban Szabó János honvédelmi miniszter a múlt héten lapunknak azt mondta: a kormány nemzetbiztonsági kabinetje elfogadta az alapelveket. E szerint kisebb, központosítottabb, finanszírozhatóbb hadsereg jön létre. Szabó hangsúlyozta: a sorkötelezettség ügyében nincs változás, 2002-ig a hat hónapos sorkatonai szolgálat feltételeinek megteremtése a cél. Szerinte azonban ki kell dolgozni a - csak 2002 után megvalósítható - három hónapos kiképzés alapelveit is. Csuhaj Ildikó-Kéri J. Tibor Az aláírások nagy része szülőktől, nagyszülőktől származik, akik nem akarják, hogy gyerekeik, unokáik az értelmetlen kényszersorozásnak legyenek kitéve. A sorkötelezettség megtartása vagy eltörlése az FKGP számára nem aktuálpolitikai vagy pénzügyi, hanem nemzetfilozófiai kérdés. Röviden kápolnát avattak az idősotthonban Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg szentmise keretében azt az új ökumenikus kápolnát, amelyet vasárnap adtak át Budapesten az Arany Alkony Idősek Otthonában (Fotó: MTI - Kovács Attila). A húsvét előtti nagyböjt második vasárnapján tartott eseményen jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter is. A XV. kerületi intézményben 540 idős ember él. (MTI) Tiltakozó társadalmi mozgalom Báthori Gábor, a KDNP alelnöke, a Társadalmi Igazságosságért Mozgalom elnöke az alábbi közlemény közlésére kérte lapunkat: „Elfogadhatatlan minden erőszakot elutasító egyén és közösség számára az a politikai akarnokság, amellyel a kormányzati erők, illetve azok kiszolgálói a közéletben megnyilvánulnak. A Társadalmi Igazságosságért Mozgalom és a KDNP szolidaritást vállal a székesfehérvári Szent György Kórház felfüggesztett professzorával, illetve a betegek érdekeiért küzdő, éhségsztrájkot is felvállaló egészségügyi dolgozókkal. Ugyancsak nem megengedhető a Fidesz kezdeményezte médiatörvény-módosítás, illetve a politikailag homogén csonka médiakuratóriumok működése, mely a közszolgálatiság megcsúfolását jelenti, egyben eltávolít az EU-ban honos alapkövetelményektől.” (Munkatársunktól) Menekültszállás lámpa nélkül Várhatóan nem készül el határidőre a szombathelyi határőr-igazgatóság 349 férőhelyes új menekültszállása, mivel az épület használatbavételi engedélyének kiadásához egy járda és egy lámpás csomópont megépítése is szükséges, ezek terveit azonban a kivitelező még nem juttatta el a Vas Megyei Közútkezelő Kht.hez - közölte tudósítónkkal Andor Imre százados, a munkálatok műszaki vezetője. Hozzátette: az épületben már a burkolási és festési munkálatok folynak, így az elkészülhet a március 31-i átadási határidőre, ám a járda, a lámpás csomópont és a közvilágítás kivitelezése még el sem kezdődött. (Tudósítónktól) Bizonytalan az elnök posztja a közbeszerzési bizottságban Az FKGP frakcióvezetése megfontolja, hogy visszahívja-e a parlamenti közbeszerzési bizottság elnöki tisztéből Székely Zoltán kisgazda képviselőt - értesült lapunk. Kiszely Katalin, a közbeszerzési bizottság másik kisgazda tagja levélben fordult Bánk Attilához, az FKGP frakcióvezetőjéhez, s közölte: nem adja nevét a bizottság munkájához, mert elfogadhatatlannak tartja Székely Zoltán munkamódszerét. Információink szerint az FKGP frakcióvezetése megfontolja, hogy visszahívja-e a közbeszerzési bizottság elnöki tisztéből Székely Zoltán kisgazda képviselőt. A bizottsági elnököt eddigi munkája során ugyanis számos bírálat érte koalíciós képviselők részéről is. A testület múlt heti ülésén éles, személyeskedésektől sem mentes vita alakult ki Székely Zoltán és az MDF-es bizottsági tag, Font Sándor között. Font összeférhetetlennek tartotta, hogy Székely a környezetvédelmi alapok felhasználását ellenőrző albizottságnak is elnöke. A Magyar Demokrata Fórum képviselője emellett azt is nehezményezte, hogy Székely az egyik üzlettársát - a bizottság hozzájárulása nélkül - a testület szakértőjeként foglalkoztatja. Font véleménye szerint az említett szakértő így olyan fontos információkhoz juthat, amelyek ismeretében későbbi beruházások esetén a potenciális versenytársakkal szemben cége jogosulatlan előnyöket élvezhet. Székely és a bizottság tagjai között már február végén konfliktust okozott, hogy az elnök bejelentette: a bizottság eddig 22 önkormányzati csatornaberuházást vizsgált, és hat esetben talált szabálytalanságot. Székely akkor külön is megnevezte Méhteleket és Borsodszirákot, ahol a beruházási pályázatok nyertesei szerinte tisztességtelen piaci magatartást tanúsítottak. Március elején viszont a bizottság megállapította: a Székely Zoltán által említett esetekben nem folytattak vizsgálatot, s határozatot sem hoztak egyetlen önkormányzat csatornaberuházását illetően sem. A történteket követően Székely úgy nyilatkozott: nem merült fel annak szükségessége, hogy más vezesse helyette a bizottságot. Pénteken ugyanakkor laptársunknak azt mondta: kezdeményezni fogja, hogy az FKGP-frakció hívja viszsza a bizottságból képviselőtársát, Kiszely Katalint, mert „folyamatosan szabotálja a testület munkáját”. Érdeklődésünkre Kiszely Katalin vasárnap viszszautasította ezt a vádat, s lapunknak elmondta: már csütörtökön levélben tájékoztatta Bánk Attila frakcióvezetőt arról, hogy elfogadhatatlannak tartja Székely Zoltán munkamódszereit és stílusát. Mindehhez a bizottság tagjaként nem hajlandó a nevét adni. Az FKGP-frakció várhatóan ma foglalkozik az üggyel. Cs. I. A kormány enyhít a szigoron Kevesebb lesz a C típusú biztonsági ellenőrzés A Népszabadság információi szerint a kormány radikálisan csökkenteni kívánja az államigazgatásban a legszigorúbb nemzetbiztonsági ellenőrzések számát. Egyes tárcáknál ugyanis az indokoltnál több munkatársat vetnek alá a C típusú, még a szexuális szokásokat is firtató ellenőrzésnek. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben kötelezte a kormány valamenynyi tagját, hogy vizsgálják felül a minisztériumokban a nemzetbiztonsági ellenőrzések rendjét. Az ellenőrzés célja, hogy az államigazgatásban bizalmas munkakörre jelölt személy előélete, anyagi helyzete miatt ne legyen zsarolható, korrumpálható. Háromféle átvilágítás - A, B és C típusú — létezik, ezek közül az utóbbi a legszigorúbb, amely a családi kapcsolatokon kívül kiterjed az illetők anyagi helyzetére, de arra is, hogy az érintett személy fogyaszt-e alkoholt, kábítószert, van-e házasságon kívüli - esetleg homoszexuális - kapcsolata. A kormányfői döntés hátterében az áll, hogy egyes tárcáknál az indokoltnál több személyt vetnek alá a legszigorúbb ellenőrzésnek. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) évente átlagosan háromezer ellenőrzést végez, ennek 80 százaléka C típusú. Jelenleg ugyanis minden miniszter maga döntheti el, hogy milyen mélységű átvilágításnak veti alá az apparátust. Ebből az elmúlt másfél évben több konfliktus keletkezett, nyilvánosságra került, hogy az Oktatási Minisztériumban például a sajtóosztály összes munkatársát a legszigorúbb ellenőrzésre akarták kötelezni. Ilyen mélységű ellenőrzést általában leendő nagykövetek, tábornokok esetén szoktak alkalmazni. Más tárcáknál a titkárnőket, de még a fizikai munkát végző alkalmazottakat is ellenőrzik. Lapunk úgy tudja, hogy várhatóan áprilisra valamennyi minisztériumban egységesítik a nemzetbiztonsági ellenőrzések rendjét. A miniszterek számára elő lesz írva, hogy a különböző beosztások, munkakörök betöltéséhez milyen mélységű átvilágítást kérhetnek. Az előzetes számítások szerint így a C típusú ellenőrzések arányát a jelenlegi 80-ról 30 százalékra lehet csökkenteni. Az ellenőrzés technikailag egyébként úgy történik, hogy a bizalmas munkakörre jelölt személy a leendő munkahelyétől megkapja az ellenőrzés alapjául szolgáló kérdőíveket. A kitöltött dokumentumot a minisztérium megküldi a titkosszolgálati miniszternek, majd az NBH főként a jelölt ismerőseivel, szomszédaival folytatott beszélgetés alapján elvégzi az ellenőrzést. A vizsgálati jelentés alapján a leendő munkaadó mérlegeli, hogy kinevezi-e az illetőt. Bednárik Imre Pénzmosás: eddig egy felmentés Pénzmosás miatt Magyarországon csupán néhány esetben indult eljárás, a bűnös úton szerzett vagyon elkobzását kimondó jogerős ítélet pedig nem született. Az igazságügyi tárca volt helyettes államtitkára mégis cáfolja az Európa Tanács szakértőjének vélekedését, amely szerint jogértelmezési problémák akadályoznák az ilyen ügyek felderítését. A pénzmosás elleni fellépést szolgáló magyar jogszabályok maradéktalanul megfelelnek az Európa Tanács konvenciójában meghatározott követelményeknek, sőt bizonyos tekintetben túl is terjeszkednek azokon — szögezte le az ET szakértőjének szombati lapunkban megjelent nyilatkozatára reagálva Tóth Mihály tanszékvezető egyetemi tanár. Az Igazságügyi Minisztérium volt helyettes államtitkára hangsúlyozta: Magyarországon a térségben elsőként került be a pénzmosás a Btk.-ba, igaz, senkinek nem lehettek olyan illúziói, hogy ez önmagában elegendő. A jogszabályi környezet azonban megfelelő, hiszen a gyanús pénzügyi tranzakciókat nemcsak a pénzintézeteknek, hanem bizonyos esetekben még az ügyvédeknek is be kell jelenteniük, a pénzmosás előcselekményei közé pedig az összes, szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény beletartozik. Ilyenkor a banktitok sem érvényesül. Az ET szakértője szerint jogértelmezési problémák nehezítik a pénzmosás felderítését. Tóth ezzel szemben állítja: a hazai szabályozás egyértelmű, és a jogszabályok végrehajtása nem jelent gondot. Az viszont tény, hogy számos államban csak a szervezetten, illetve a kábítószerrel összefüggésben elkövetett bűncselekmények esetében beszélnek pénzmosásról. A hazai szabályozás ennél lényegesen szélesebb körre terjed ki, a külföldön elkövetett előcselekmények esetében viszont abból kell kiindulni, hogy csak azt az ügyet tekinthetjük bűncselekménynek, ami mindkét államban egyaránt üldözendő. Ha tehát valaki a külföldön lopásból szerzett pénzt Magyarországon akarja tisztára mosni, a hazai jog szerint elköveti a pénzmosást, ám ha az adott állam büntetőjoga ezt csak a szervezett bűnözés vagy kábítószer-kereskedelem esetére korlátozza, nálunk sem járhatnak el. Tóth ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Magyarország a bűnös úton szerzett pénz elkobzása érdekében további lépéseket tervez. Ilyen a bizonyítási teher megfordítása: egyes esetekben nem a hatóságoknak, hanem a bűncselekmény gyanúsítottjának kellene igazolnia, hogy javait tisztességes úton szerezte. A vagyon kimentésének szabnának gátat azzal, hogy bővítenék az átruházott értékek elkobzásának lehetőségét: amennyiben a vásárlónak tudomása lehetett arról, hogy a javak bűncselekményből származnak, azokat tőle is lefoglalhatnák. További szigorítást jelent, hogy az elképzelések szerint az ügyvédek és a közjegyzők bejelentési kötelezettségét saját ügyfeleik pénzügyi tranzakcióira is kiterjesztenék, amire szinte alig van példa a világon. Kétségtelen viszont, hogy pénzmosás miatt eddig csupán néhány esetben folytattak nyomozást, és az eljárást ezek közül is kettőben fel kellett függeszteni. Ennek oka részben a nemzetközi bűnügyi jogsegély rendszerében keresendő—vélekedett Tóth. Ma a külföldön elkövetett bűncselekmények esetében rendkívül körülményes adatokhoz jutni, a bűnüldöző hatóságok a szükséges információkat csak az igazságügyi tárca, illetve az ügyészi szervek közreműködésével lefolytatott hosszadalmas levelezés révén szerezhetik meg. Az átmenetileg szünetelő két ügyben is erről van szó, mert a pénzmosás bizonyításához előbb az Ausztriában, illetve Ukrajnában elkövetett bűncselekmények körülményeit kell feltárni. Jogerősen mind ez ideig egyetlen ügy zárult le: egy bank alkalmazottját a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt fogták perbe, ám utóbb kiderült, hogy hiányzik az alapcselekmény, vagyis nem történt pénzmosás. L. L. K. ________Háttér_________ Rekordmennyiségű interpelláció Az Országgyűlés alakuló ülése - 1998. június 18. - óta 574 interpellációt nyújtottak be a képviselők. A legtöbb interpellációt a szocialisták jegyzik (181), őket követik a szabad demokraták (145). A MIÉP-et (54) két kormánypárt is megelőzi a listán: a Fidesz képviselői ugyanis 79, a kisgazdák 69 esetben nyúltak ehhez az ellenőrzési eszközhöz. Az MDF képviselői eddig 45 interpellációs kérdést fogalmaztak meg. Az első „független” interpellációt a múlt héten nyújtotta be az egykori MIÉP-es Szabó Lukács, aki a legfőbb ügyésztől vár választ arra a kérdésére: „Mit tehet meg törvényesen a rendszerváltás óta egy pártvezető?” 1998 óta öt alkalommal nem fogadta el az Országgyűlés az interpellációra adott választ. Ezek közül kettő (a sportingatlanok, illetve a húsipari cégek válsága kapcsán) szocialista, kettő (a Vasas-pálya, illetve az egyetemi integráció ügyében) szabad demokrata, egy (a Hit Gyülekezete ügyében) kisgazda képviselő nevéhez fűződik. Az 574 eddig benyújtott interpellációból 149 még nem hangzott el a törvényhozásban. A múlt héten rekordmennyiségű (25) új interpellációt regisztrált a parlamenti információs rendszer. Íme néhány cím a legfrissebb termésből: „Felelős-e a kormány?” (Burány Sándor, MSZP); „Merre tart a címzett támogatás?” (Kóródi Mária, SZDSZ); „Ki védi meg a magyar gyógyszerészeket az álprivatizáció során megjelent külföldi monopoltőke ellen?” (Gidai Erzsébet, MIÉP); „Hogyan tudunk segíteni a Solami Húsipari Rt. által megkárosított embereken?” (Balla György és Búsi Lajos, Fidesz); „Mi indokolja, hogy még mindig kötelező a tévé-előfizetési díj befizetése?” (Hegyi Gyula, MSZP). A. S. AZ INTERPELLÁCIÓK MEGOSZLÁSA MDF 45 Forrás: Országgyűlés NépszABADSÁg-grafika A magzatvédelemről tárgyal kedden a T. Ház MTI-JELENTÉS Az Országgyűlés a jövő héten ötnapos plenáris ülést tart. Ennek keretében kedden megkezdődik a magzati élet védelméről szóló törvény módosításának általános vitája. A Habeas Corpus Munkacsoport jogvédő szervezet és a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület elfogadhatatlannak tartja a kormány javaslatát, mely szerint az abortuszkérő nőket az eddiginél is megalázóbb tortúrának vetnék alá. Elutasítják az eddigi - véleményük szerint szintén teljes mértékben jogtalan - gyakorlat törvényesítését, hogy a segítségre szoruló nőket magzatvédő propagandafilmekkel sokkolják, és azt sugalmazzák nekik, hogy nem mások, mint gyilkosok. A két szervezet minden olyan nő rendelkezésére áll, akit abortuszával kapcsolatos megaláztatás ért.