Népszabadság, 2000. március (58. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-20 / 66. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. MÁRCIUS 20., HÉTFŐ Kisebb haderő és sorkötelezettség Az SZDSZ a szükséges aláírások négyszeresét gyűjtötte össze Az SZDSZ vasárnapig mintegy 200 ezer aláírást gyűjtött össze a kötele­ző sorkatonai szolgálat eltörlése ér­dekében. Lányi Zsolt, az Ország­­gyűlés honvédelmi bizottságának el­nöke szerint mindennek ellenére nincs reális esély arra, hogy 2002-ig megszüntessék Magyarországon a sorkötelezettséget. A hét végéig az SZDSZ több mint 200 ezer aláírást gyűjtött össze a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése érdekében — nyilatkozta lapunknak vasárnap Ma­gyar Bálint pártelnök. Magyar közölte: az SZDSZ hétfő délelőtt adja át az alá­írásokat tartalmazó íveket az Országos Választási Bizottságnak (OVB). A szabad demokrata pártelnök azt is elmondta: az ívek összesítésekor kide­rült, hogy mintegy húszezer aláíró nem tudta feltüntetni személyi igazolványa számát vagy személyi száma utolsó négy jegyét. Ennek ellenére több mint 180 ezer érvényes aláírást adnak át az OVB-nek, és az idevonatkozó törvény értelmében 50 ezer aláírás kell ahhoz, hogy az adott témát az Országgyűlés na­pirendjére tűzze. Az SZDSZ által gyűjtött aláírások nagy része szülőktől, illetve nagyszü­lőktől származik, akik nem akarják, hogy gyerekeik, unokáik az értelmetlen kényszersorozásnak legyenek kitéve - közölte az SZDSZ elnöke. Magyar sze­rint az aláírásgyűjtésnek köszönhető, hogy felgyorsult a haderő reformja, és 24 településen több mint hetven lakta­nyát, felesleges katonai objektumot szüntettek meg. A pártelnök a honvédel­mi tárca vezetésének, a „fejnehéz” szer­vezetnek a karcsúsítását is az aláírás­­gyűjtésnek tudja be, illetve azt, hogy a hadsereg létszámát 56 ezerről 38 ezerre csökkentik. Az SZDSZ továbbra is szakmailag megalapozatlannak tartja azt a javaslatot, hogy a sorkatonai szolgálatot ki­lenc hónapról hatra, majd háromra csökkentsék. Magyar szerint ez az el­képzelés „legfeljebb a Fi­desz újabb negyven pont­jában mutat jól”, de szak­mailag olyan, mintha va­laki egy nap alatt szerez­hetne jogosítványt, vagy három hónap alatt orvosi diplomát. Kijelentette: az SZDSZ változatlanul ra­gaszkodik ahhoz, hogy 2002-ig töröljék el az ér­telmetlen kényszersoro­zást. Lányi Zsolt (FKGP), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke va­sárnap lapunknak úgy nyi­latkozott: a 200 ezer alá­írás összegyűjtése feljogo­sítja az SZDSZ-t, hogy kérje a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésének par­lamenti megtárgyalását. A kisgazda politikus szerint ugyanakkor a kérdés megvitatásán túlmenően semmi esély nincs arra, hogy már 2002-ben megteremthessék az önkéntes, profi had­sereget. Erre legfeljebb 8-12 év múlva lesz lehetőség.­­ A sorkötelezettség meg­tartása vagy eltörlése számomra és az FKGP számára nem elsősorban aktuálpolitikai vagy pénzügyi, hanem nemzetfilozófiai kérdés - fogalmazott Lányi. Mint beszámoltunk róla, a haderőre­formmal kapcsolatban Szabó János honvédelmi miniszter a múlt héten la­punknak azt mondta: a kormány nem­zetbiztonsági kabinetje elfogadta az alapelveket. E szerint kisebb, közpon­­tosítottabb, finanszírozhatóbb hadsereg jön létre. Szabó hangsúlyozta: a sorkö­telezettség ügyében nincs változás, 2002-ig a hat hónapos sorkatonai szol­gálat feltételeinek megteremtése a cél. Szerinte azonban ki kell dolgozni a - csak 2002 után megvalósítható - három hónapos kiképzés alapelveit is. Csuhaj Ildikó-Kéri J. Tibor Az aláírások nagy része szülőktől, nagyszülőktől származik, akik nem akarják, hogy gyerekeik, unokáik az értelmetlen k­ény­szersorozásnak legyenek kitéve. A sorkötelezettség megtartása vagy eltörlése az FKGP számára nem aktuálpolitikai vagy pénzügyi, hanem nemzetfilozófiai kérdés. Röviden kápolnát avattak az idősotthonban Paskai László bíboros, prímás, eszter­­gom-budapesti érsek áldotta meg szent­mise keretében azt az új ökumenikus ká­polnát, amelyet vasárnap adtak át Buda­pesten az Arany Alkony Idősek Otthoná­ban (Fotó: MTI - Kovács Attila). A hús­vét előtti nagyböjt második vasárnapján tartott eseményen jelen volt Harrach Pé­ter szociális és családügyi miniszter is. A XV. kerületi intézményben 540 idős em­ber él. (MTI) Tiltakozó társadalmi mozgalom Báthori Gábor, a KDNP alelnöke, a Tár­sadalmi Igazságosságért Mozgalom elnö­ke az alábbi közlemény közlésére kérte lapunkat: „Elfogadhatatlan minden erő­szakot elutasító egyén és közösség szá­mára az a politikai akarnokság, amellyel a kormányzati erők, illetve azok kiszol­gálói a közéletben megnyilvánulnak. A Társadalmi Igazságosságért Mozgalom és a KDNP szolidaritást vállal a székesfe­hérvári Szent György Kórház felfüggesz­tett professzorával, illetve a betegek érde­keiért küzdő, éhségsztrájkot is felvállaló egészségügyi dolgozókkal. Ugyancsak nem megengedhető a Fidesz kezdemé­nyezte médiatörvény-módosítás, illetve a politikailag homogén csonka médiakura­tóriumok működése, mely a közszol­­gálatiság megcsúfolását jelenti, egyben eltávolít az EU-ban honos alapkövetel­ményektől.” (Munkatársunktól) Menekültszállás lámpa nélkül Várhatóan nem készül el határidőre a szombathelyi határőr-igazgatóság 349 fé­rőhelyes új menekültszállása, mivel az épület használatbavételi engedélyének kiadásához egy járda és egy lámpás cso­mópont megépítése is szükséges, ezek terveit azonban a kivitelező még nem jut­tatta el a Vas Megyei Közútkezelő Kht.­­hez - közölte tudósítónkkal Andor Imre százados, a munkálatok műszaki vezető­je. Hozzátette: az épületben már a burko­lási és festési munkálatok folynak, így az elkészülhet a március 31-i átadási határ­időre, ám a járda, a lámpás csomópont és a közvilágítás kivitelezése még el sem kezdődött. (Tudósítónktól) Bizonytalan az elnök posztja a közbeszerzési bizottságban Az FKGP frakcióvezetése megfontol­ja, hogy visszahívja-e a parlamenti közbeszerzési bizottság elnöki tiszté­ből Székely Zoltán kisgazda képvise­lőt - értesült lapunk. Kiszely Katalin, a közbeszerzési bizottság másik kis­gazda tagja levélben fordult Bánk Attilához, az FKGP frakcióvezetőjé­hez, s közölte: nem adja nevét a bi­zottság munkájához, mert elfogadha­tatlannak tartja Székely Zoltán mun­kamódszerét. Információink szerint az FKGP frak­cióvezetése megfontolja, hogy vissza­hívja-e a közbeszerzési bizottság elnöki tisztéből Székely Zoltán kisgazda kép­viselőt. A bizottsági elnököt eddigi munkája során ugyanis számos bírálat érte koalíciós képviselők részéről is. A testület múlt heti ülésén éles, sze­mélyeskedésektől sem mentes vita ala­kult ki Székely Zoltán és az MDF-es bizottsági tag, Font Sándor között. Font összeférhetetlennek tartotta, hogy Szé­kely a környezetvédelmi alapok fel­­használását ellenőrző albizottságnak is elnöke. A Magyar Demokrata Fórum képviselője emellett azt is nehezmé­nyezte, hogy Székely az egyik üzlettár­sát - a bizottság hozzájárulása nélkül - a testület szakértőjeként foglalkoztatja. Font véleménye szerint az említett szakértő így olyan fontos információk­hoz juthat, amelyek ismeretében későb­bi beruházások esetén a potenciális ver­senytársakkal szemben cége jogosulat­lan előnyöket élvezhet. Székely és a bizottság tagjai között már február végén konfliktust okozott, hogy az elnök bejelentette: a bizottság eddig 22 önkormányzati csatornaberu­házást vizsgált, és hat esetben talált szabálytalanságot. Székely akkor külön is megnevezte Méhteleket és Borsod­­szirákot, ahol a beruházási pályázatok nyertesei szerinte tisztességtelen piaci magatartást tanúsítottak. Március ele­jén viszont a bizottság megállapította: a Székely Zoltán által említett esetekben nem folytattak vizsgálatot, s határoza­tot sem hoztak egyetlen önkormányzat csatornaberuházását illetően sem. A történteket követően Székely úgy nyilatkozott: nem merült fel annak szük­ségessége, hogy más vezesse helyette a bizottságot. Pénteken ugyanakkor lap­társunknak azt mondta: kezdeményezni fogja, hogy az FKGP-frakció hívja visz­­sza a bizottságból képviselőtársát, Ki­szely Katalint, mert „folyamatosan sza­botálja a testület munkáját”. Érdeklődé­sünkre Kiszely Katalin vasárnap visz­­szautasította ezt a vádat, s lapunknak el­mondta: már csütörtökön levélben tájé­koztatta Bánk Attila frakcióvezetőt arról, hogy elfogadhatatlannak tartja Székely Zoltán munkamódszereit és stílusát. Mindehhez a bizottság tagjaként nem hajlandó a nevét adni. Az FKGP-frakció várhatóan ma foglalkozik az üggyel. Cs. I. A kormány enyhít a szigoron Kevesebb lesz a C típusú biztonsági ellenőrzés A Népszabadság információi szerint a kormány radikálisan csökkenteni kí­vánja az államigazgatásban a legszi­gorúbb nemzetbiztonsági ellenőrzé­sek számát. Egyes tárcáknál ugyanis az indokoltnál több munkatársat vet­nek alá a C típusú, még a szexuális szokásokat is firtató ellenőrzésnek. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben kötelezte a kormány valameny­­nyi tagját, hogy vizsgálják felül a minisz­tériumokban a nemzetbiztonsági ellenőr­zések rendjét. Az ellenőrzés célja, hogy az államigazgatásban bizalmas munka­körre jelölt személy előélete, anyagi helyzete miatt ne legyen zsarolható, kor­rumpálható. Háromféle átvilágítás - A, B és C típusú — létezik, ezek közül az utób­bi a legszigorúbb, amely a családi kap­csolatokon kívül kiterjed az illetők anya­gi helyzetére, de arra is, hogy az érintett személy fogyaszt-e alkoholt, kábítószert, van-e házasságon kívüli - esetleg homo­szexuális - kapcsolata. A kormányfői döntés hátterében az áll, hogy egyes tárcáknál az indokoltnál több személyt vetnek alá a legszigorúbb ellenőrzésnek. A Nemzetbiztonsági Hi­vatal (NBH) évente átlagosan három­ezer ellenőrzést végez, ennek 80 száza­léka C típusú. Jelenleg ugyanis minden miniszter maga döntheti el, hogy milyen mélységű átvilágításnak veti alá az ap­parátust. Ebből az elmúlt másfél évben több konfliktus keletkezett, nyilvános­ságra került, hogy az Oktatási Miniszté­riumban például a sajtóosztály összes munkatársát a legszigorúbb ellenőrzésre akarták kötelezni. Ilyen mélységű ellen­őrzést általában leendő nagykövetek, tá­bornokok esetén szoktak alkalmazni. Más tárcáknál a titkárnőket, de még a fi­zikai munkát végző alkalmazottakat is ellenőrzik. Lapunk úgy tudja, hogy várhatóan áp­rilisra valamennyi minisztériumban egységesítik a nemzetbiztonsági ellen­őrzések rendjét. A miniszterek számára elő lesz írva, hogy a különböző beosztá­sok, munkakörök betöltéséhez milyen mélységű átvilágítást kérhetnek. Az elő­zetes számítások szerint így a C típusú ellenőrzések arányát a jelenlegi 80-ról 30 százalékra lehet csökkenteni. Az ellenőrzés technikailag egyébként úgy történik, hogy a bizalmas munka­körre jelölt személy a leendő munkahe­lyétől megkapja az ellenőrzés alapjául szolgáló kérdőíveket. A kitöltött doku­mentumot a minisztérium megküldi a titkosszolgálati miniszternek, majd­ az NBH főként a jelölt ismerőseivel, szom­szédaival folytatott beszélgetés alapján elvégzi az ellenőrzést. A vizsgálati je­lentés alapján a leendő munkaadó mér­legeli, hogy kinevezi-e az illetőt. Bednárik Imre Pénzmosás: eddig egy felmentés Pénzmosás miatt Magyarországon csupán néhány esetben indult eljárás, a bűnös úton szerzett vagyon elkobzá­sát kimondó jogerős ítélet pedig nem született. Az igazságügyi tárca volt he­lyettes államtitkára mégis cáfolja az Európa Tanács szakértőjének véleke­dését, amely szerint jogértelmezési problémák akadályoznák az ilyen ügyek felderítését. A pénzmosás elleni fellépést szolgáló magyar jogszabályok maradéktalanul megfelelnek az Európa Tanács konven­ciójában meghatározott követelmények­nek, sőt bizonyos tekintetben túl is ter­jeszkednek azokon — szögezte le az ET szakértőjének szombati lapunkban meg­jelent nyilatkozatára reagálva Tóth Mi­hály tanszékvezető egyetemi tanár. Az Igazságügyi Minisztérium volt helyettes államtitkára hangsúlyozta: Magyarorszá­gon a térségben elsőként került be a pénz­mosás a Btk.-ba, igaz, senkinek nem le­hettek olyan illúziói, hogy ez önmagában elegendő. A jogszabályi környezet azon­ban megfelelő, hiszen a gyanús pénzügyi tranzakciókat nemcsak a pénzintézetek­nek, hanem bizonyos esetekben még az ügyvédeknek is be kell jelenteniük, a pénzmosás előcselekményei közé pedig az összes, szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény beletartozik. Ilyenkor a banktitok sem érvényesül. Az ET szakértője szerint jogértelmezé­si problémák nehezítik a pénzmosás fel­derítését. Tóth ezzel szemben állítja: a ha­zai szabályozás egyértelmű, és a jogsza­bályok végrehajtása nem jelent gondot. Az viszont tény, hogy számos államban csak a szervezetten, illetve a kábítószer­rel összefüggésben elkövetett bűncselek­mények esetében beszélnek pénzmosás­ról. A hazai szabályozás ennél lényege­sen szélesebb körre terjed ki, a külföldön elkövetett előcselekmények esetében vi­szont abból kell kiindulni, hogy csak azt az ügyet tekinthetjük bűncselekménynek, ami mindkét államban egyaránt üldözen­dő. Ha tehát valaki a külföldön lopásból szerzett pénzt Magyarországon akarja tisztára mosni, a hazai jog szerint elköve­ti a pénzmosást, ám ha az adott állam büntetőjoga ezt csak a szervezett bűnözés vagy kábítószer-kereskedelem esetére korlátozza, nálunk sem járhatnak el. Tóth ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Magyarország a bűnös úton szerzett pénz elkobzása érdekében további lépé­seket tervez. Ilyen a bizonyítási teher megfordítása: egyes esetekben nem a ha­tóságoknak, hanem a bűncselekmény gyanúsítottjának kellene igazolnia, hogy javait tisztességes úton szerezte. A va­gyon kimentésének szabnának gátat az­zal, hogy bővítenék az átruházott értékek elkobzásának lehetőségét: amennyiben a vásárlónak tudomása lehetett arról, hogy a javak bűncselekményből származnak, azokat tőle is lefoglalhatnák. További szi­gorítást jelent, hogy az elképzelések sze­rint az ügyvédek és a közjegyzők bejelen­tési kötelezettségét saját ügyfeleik pénz­ügyi tranzakcióira is kiterjesztenék, ami­re szinte alig van példa a világon. Kétségtelen viszont, hogy pénzmosás miatt eddig csupán néhány esetben foly­tattak nyomozást, és az eljárást ezek kö­zül is kettőben fel kellett függeszteni. En­nek oka részben a nemzetközi bűnügyi jogsegély rendszerében keresendő—véle­kedett Tóth. Ma a külföldön elkövetett bűncselekmények esetében rendkívül kö­rülményes adatokhoz jutni, a bűnüldöző hatóságok a szükséges információkat csak az igazságügyi tárca, illetve az ügyé­szi szervek közreműködésével lefolyta­tott hosszadalmas levelezés révén szerez­hetik meg. Az átmenetileg szünetelő két ügyben is erről van szó, mert a pénzmo­sás bizonyításához előbb az Ausztriában, illetve Ukrajnában elkövetett bűncselek­mények körülményeit kell feltárni. Jog­erősen mind ez ideig egyetlen ügy zárult le: egy bank alkalmazottját a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt fogták perbe, ám utóbb kiderült, hogy hiányzik az alapcselekmény, vagyis nem történt pénzmosás. L. L. K. ________Háttér_________ Rekordmennyiségű interpelláció Az Országgyűlés alakuló ülése - 1998. június 18. - óta 574 interpellációt nyújtottak be a képviselők. A legtöbb interpellációt a szocialisták jegyzik (181), őket követik a szabad demokra­ták (145). A MIÉP-et (54) két kor­mánypárt is megelőzi a listán: a Fidesz képviselői ugyanis 79, a kisgazdák 69 esetben nyúltak ehhez az ellenőrzési eszközhöz. Az MDF képviselői eddig 45 interpellációs kérdést fogalmaztak meg. Az első „független” interpellációt a múlt héten nyújtotta be az egykori MIÉP-es Szabó Lukács, aki a legfőbb ügyésztől vár választ arra a kérdésére: „Mit tehet meg törvényesen a rend­szerváltás óta egy pártvezető?” 1998 óta öt alkalommal nem fogadta el az Országgyűlés az interpellációra adott választ. Ezek közül kettő (a sportingatlanok, illetve a húsipari cé­gek válsága kapcsán) szocialista, kettő (a Vasas-pálya, illetve az egyetemi in­tegráció ügyében) szabad demokrata, egy (a Hit Gyülekezete ügyében) kis­gazda képviselő nevéhez fűződik. Az 574 eddig benyújtott interpellációból 149 még nem hangzott el a törvényho­zásban. A múlt héten rekordmennyiségű (25) új interpellációt regisztrált a par­lamenti információs rendszer. Íme né­hány cím a legfrissebb termésből: „Fe­lelős-e a kormány?” (Burány Sándor, MSZP); „Merre tart a címzett támoga­tás?” (Kóródi Mária, SZDSZ); „Ki vé­di meg a magyar gyógyszerészeket az álprivatizáció során megjelent külföldi monopoltőke ellen?” (Gidai Erzsébet, MIÉP); „Hogyan tudunk segíteni a Solami Húsipari Rt. által megkárosított embereken?” (Balla György és Búsi Lajos, Fidesz); „Mi indokolja, hogy még mindig kötelező a tévé-előfizetési díj befizetése?” (Hegyi Gyula, MSZP). A. S. AZ INTERPELLÁCIÓK MEGOSZLÁSA MDF 45 Forrás: Országgyűlés NépszABADSÁg-grafika A magzatvédelemről tárgyal kedden a T. Ház MTI-JELENTÉS Az Országgyűlés a jövő héten ötnapos plenáris ülést tart. Ennek keretében ked­den megkezdődik a magzati élet védel­méről szóló törvény módosításának álta­lános vitája. A Habeas Corpus Munkacsoport jog­védő szervezet és a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület elfo­gadhatatlannak tartja a kormány javasla­tát, mely szerint az abortuszkérő nőket az eddiginél is megalázóbb tortúrának vet­nék alá. Elutasítják az eddigi - vélemé­nyük szerint szintén teljes mértékben jog­talan - gyakorlat törvényesítését, hogy a segítségre szoruló nőket magzatvédő propagandafilmekkel sokkolják, és azt sugalmazzák nekik, hogy nem mások, mint gyilkosok. A két szervezet minden olyan nő rendelkezésére áll, akit abortu­szával kapcsolatos megaláztatás ért.

Next