Népszabadság, 2000. április (58. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-25 / 96. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2000. ÁPRILIS 25., KEDD 9 G­oethe és Holyfield is pánikbeteg volt Gábor S. Pál musicalt ír a kórról, amely több százezer embert érint Magyarországon A pánikbetegség egyik legismertebb hazai szakértője, Gábor S. Pál szerint hazánk­ban mintegy háromszázötvenezer embert, és közvetve persze családtagjait érinti a bonyolult kór, amelynek hátterében molekuláris biológiai folyamatok húzódnak meg. Gábor S. Pál írta le először a pánikbetegség ideggyógyászati és hasi formáját. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság és a New York-i Akadémia tagja szerint gyógyítha­tó a pánikbetegség, amelyben több neves - hazai és külföldi - művész, közéleti sze­mélyiség is szenved. - Ön nem „ csupán ” pszichiáter, ha­nem zeneszerző is. Úgy tudom, hogy mu­sicalt ír a pánikbetegekről. Elkészült már? - Folyamatban van. - Mi lesz a címe? - A munkacíme­­ kicsit elcsépelt - az, hogy Csak semmi pánik! -Magyarországon egyre több a pánik­beteg. Több százezer emberről hallani. - A női lakosság hét, a férfiaknak pedig a két százaléka van érintve. Ez mintegy háromszázötvenezer ember. Ők pőre pánikbetegségben szenved­nek. Ez a betegség szorosan összefügg­het a depresszióval. Gyakori, hogy az ötven-hatvan éveseknél a kettő együtt van. Ezt nem mindig ismerik fel, gyak­ran magas vérnyomás és mellkasi fáj­dalom jelentkezik náluk. Az alapvető, klasszikus pánikroham, amire az előbb említett háromszázötvenezres szám vonatkozik, a húszas években kezdő­dik. - Ez hogyan nyilvánul meg? - A beteg többnyire éjszaka rosszul lesz, nem kap levegőt, magas a pulzusa. - Már ilyen korai életszakaszban je­lentkezik a pánik? - Nem hogy már, hanem ez típusosan az az életkor, amikor először jelentkezik a betegség. Amerikai adatok szerint az ottani egyetemi hallgatók negyven száza­lékának van pánikrohama. -Mi idézi elő? - A krónikusan kevés alvás, a vizsga­szituáció. Ebből a pánikrohamból tíz szá­zalékban lesz pánikbetegség. Ezt a hely­zetet meg tudja oldani egyrészt a spontán rendeződés, másrészt az életrend megvál­toztatása. Gyógyszer talán ilyenkor még nem is szükséges. Hiszen pánikrohama nagyon sok embernek van. - A sok alvás és a mozgás lehet a ter­mészetes gyógymód? - A nyugodt élet a legjobb gyógymód. Az emberben általában működik egy el­hárító rendszer, amely a pánikbetegeknél nincs meg. Érdekes, hogy a pánikbeteg­ség az alvásmegvonással fokozódik, míg a depresszió ugyanettől gyógyul. Van olyan depresszió, amely két éjszakai fel­­ébresztéssel, gyógyszer nélkül gyógyít­ható. Vagy a felébresztés kiegészítheti a gyógyszert.­­ A pánikbetegséget nehezebb gyógyí­tani, mint a depressziót? - Egyáltalán nem. A pá­nikroham teljesen olyan, mintha szívrohamunk len­ne, de az EKG semmit sem mutat ki: „minden ne­gatív”. - Milyen jelei vannak a pánikrohamnak? - Tizenhárom tünet van, amelyből ha négy tíz percen belül kialakul, ak­kor pánikrohamról beszél­hetünk. -Mondjon néhányat. - Légszomj, reszketés, remegés, verejtékezés, mellkasi nyomás halálfélelem, mintha nem velem történnének a dolgok, mintha kívülről szemlélném magamat. Goethé­nek olyan pánikrohama volt, hogy ült a lovon és saját magát látta szembelovagol­ni. -De ez még nem skizofrénia. - Nem. Van olyan, hogy valaki azt ér­zi, mintha sajátmagát a sarokból nézné, mint kisegér. Ez nem skizofrénia. Továb­bi tünetek: hangyamászás-érzés, borzon­gás, ájulásérzés. - És a tömegközlekedés? - Most jön az agorafóbia. Van, aki annyira fél a pánikrohamtól, hogy fél ki­menni az utcára, és igyekszik a szobán belül maradni. Vagy ha mégis kimegy va­lakinek a kíséretében, akkor nem tud sor­ban állni, moziban és színházban csak a sor szélén tud ülni. Nem tud metrózni, ha a mozgólépcsőn lefelé kevesen vannak akkor fél. Van, aki attól fél, hogy a metró az alagútban megáll a nyílt pálya közepén és akkor baj van. - Mozgólépcsőn az a „jó” inkább, ha tömeg van ? - Hát, persze. Ilyenkor nő a biztonság­­érzet. Van, aki úgy lép rá a mozgólépcső­re, hogy szorosan valaki háta mögé áll, s ez furcsának tűnhet, mert az előtte álló azt hiheti, hogy meg akarják lepni. Félre­érthető helyzet, amikor valaki, mondjuk, nem mer átmenni a zebrán, és azt mondja az egy szép nőnek: Engedje meg, hogy magába karoljak. —Ilyenkor segíteni kell.­­ Nyilván. Gyakori, hogy a beteg csak akkor tud közlekedni, ha valamit visz a kezében. Ez lehet egy gally, vagy akár egy esernyő. Volt bete­gem, aki hét ernyőt hasz­nált el, mert mindig elve­szítette őket. Van, aki csak kerékpáron tud közleked­ni. Az agorafóbia ősi féle­lem bennünk. Az ember valamikor a fán élt, s ami­kor lezuhant egy ágat ma­gával rántott. Ez a „bármi legyen a kezemben” érzés. Ez az, amikor a pánikbeteg mindenáron bele akar va­lamibe vagy valakibe kapaszkodni. - Már említette, hogy Goethe is pánik­beteg volt, tehát nem igaz, hogy ez az egész valamiféle „ modernkori nyavalya ” lenne. - Az agorafóbia egyfajta atavizmus, amikor több tízezer év jön vissza hirtelen. Ezért szinte hihetetlen: a pánikbetegnek „van lába és mégsem tud kilépni az utcá­ra”. -Az orvostudomány mióta jegyzi fel a pánikeseteket? - Egyszer összegyűjtöttem: 1980-ig 1940-ben született Budapesten. 1965-ben végzett a Budapesti Orvostu­dományi Egyetemen. 1977 óta pszichiáter, radiológus, neuro­lógus, belgyógyász. 1998 óta az Amerikai Pszichiátriai Tár­saság és a New York-i Akadémia tagja. huszonhat elnevezése volt a pánikbeteg­ségnek az angolszász és a német iroda­lomban. -Mondana néhányat? - Neurózis, vegetatív neurózis, vegeta­tív disztónia, neurózis anxióza. - Semmi köze a pániknak az iparoso­dáshoz, a nagyvároshoz, a tömegtársada­lomhoz. - Ez a depresszióra igaz. A kettő kö­zött, mint mondtam, persze nagyon sok a rokonság. A húszéves életkorban kezdő­dő pánikbetegségek harminc százaléká­ban a beteg már volt depressziós. A bete­gek ötven százaléka pedig a pánik során lett depressziós. - Ha valaki meggyógyul, szinte újjá­születik? - Azt mondják, hogy nem száz, hanem százöt százalékban élnek. Ma már tud­juk, hogy a pánikbetegség hátterében molekuláris biológiai történések húzód­nak meg, a szerotonin anyagcserezavará­ról van szó. Ez a hangulati, indulati, ér­zelmi élet átvivő anyaga. Ez vegyi anyag. —Az alkohol mennyire játszik szerepet a pánikbetegség kialakulásában? — A­z alkoholnak van szerepe ebben. Az alkohol ugye a szorongásosságot len­ne hivatott redukálni. Nem ritka, hogy egy erősebb alkoholos periódus után ala­kult ki a pánik, de nem kizárt, hogy ugyanez történik bizonyos kábítószerek fogyasztása után. A kokainmámorból is lehet úgy kijönni, hogy valaki éppen pá­nikrohamot kap. A pánikbetegséget elő­ször 1980-ban az amerikai Columbia Egyetem professzora, Donald F. Klein jegyezte fel. Nálunk már 1981-ben szü­letett tudományos dolgozat, amely a pá­nikbetegséggel foglalkozott. A szerző Rihmer Zoltán volt. A gyógyítás részben gyógyszerrel, támogató és önerősítő tré­ninggel történik. — Milyen híres emberek szenvednek még ebben a betegségben? — Az amerikai bokszolót, Holyfieldet azért hívta ki Tyson a börtönből, mert azt hallotta, hogy szívbeteg. Tyson látta egy­szer, hogy Holyfilednek „szívrohama” van. Mint kiderült, az utóbbi bokszoló két szem Prosacot szedett és nem igaz, hogy egy fekete asszony teakeverékétől gyógyult meg. Az első mérkőzésen az ál­lítólagos szívbeteg, valójában pánikbeteg Holyfield simán kiütéssel győzött Tyson ellen. A visszavágón Tysonnak csak any­­nyira futotta, hogy két darabot kiharapott ellenfele füléből. — Hamis az a teória, hogy a pánikbe­tegség csenevész, rendszertelenül élő em­berek betegsége csupán? — Teljes egészében. Az igaz, hogy in­kább az intelligens, érzékeny emberek be­tegségéről van szó. Bár én már gyógyítot­tam meg pánikbeteg disznópásztort és sír­ásót, igaz, hogy van püspök betegem is. A pánikbetegség genetikusan kódolt és nem a társadalmi státustól függ. Felismerése és gyógyítása nagyon fontos, mert olcsóbb, mintha valakit félrekezelnek és nyugtá­tokkal tömik miközben táppénzre van ki­írva. Már javasoltam: tekintsék orvosi műhibának, ha az orvos nem ismeri fel, hogy pánikbeteggel van dolga. A körzeti orvosokat már oktatjuk erre. A pánikbe­teg nem tud teljes értékű életet élni. Pogonyi Lajos A pánikroham teljesen olyan, mintha színinfarktusunk lenne, de az EKG semmit sem mutat ki: „minden negatív”. GÁBOR S. PÁL Legyen Ön is április 27-én Székesfehérváron a Sláger Expressz érkezésekor, ahol egésznapos programmal vá­rjuk Önt! 5:45-től Bumeráng Bochkor Gáborral és Boros Lajossal a Piac téri McDonald's-ból. Meghívott vendég Délhúsa Gjon­­i 2:00-től Kérje kedvenc slágereit Szabó Tamástól a Déli Kívánságműsorban. Helyszín: Budai úti Interspar 15:00-től Családi sport és szabadidős program­­ mászófal, háromdimenziós kerék, fordított bicikli, gólyaláb­ Aerobic Norbival! Helyszín: Alba Regia Sportcsarnok 20:00-tól Táncolja át­ velünk az estét az Old Boys zenéjére az Alba Regia Sportcsarnokban! Sztárvendég: Fenyő Miklós Amíg ön a műsort élvezi, a Sláger Rádió segíteni akar a székesfehérvári polgárok együttműködésével a kelet­magyarországi árvízkárosultakon. Gyűjtést szervezünk, az összegyűlt adományokat eljuttatjuk az arra rászorultaknak. Találkozzon kedvenc Sláger Rádiós műsorvezetőivel és ismerkedjen meg a műsorkészítés titkaival! Ne feledjen el csatlakozni hozzánk adományaival, hogy együtt tehessük könnyebbé a kelet-magyarországi árvízkárosultak nehéz napjait! A SLÁGER RÁDIÓ SZÉKESFEHÉRVÁRON! ■ SLAGE11 RÁDIó 111

Next