Népszabadság, 2000. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-02 / 101. szám

26 oldal jt VV^i/ Ma: Munkakör / Computertechnika Jji ÁRA: 68 FORINT Jmr ---------------------------------------------------------------------——--------------------- • 2000. MÁJUS 2., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP LVIII., 101. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái A világ igazai közé fogadják Csedrik Balázs nagyapját és nagyanyját ma a világ igazai közé fogadják. A ti­zenkilenc éves fiú büszkeséggel és szo­morúan gondol családjának a történeté­re. Egy Izraelből váratlanul érkező levél hatására kedvet kapott a múlt faggatásá­hoz. 7. oldal Bánlak: etnikumközi megértés A Bánságban lévő bánlaki kastélyban rövidesen hat ország közös kulturális központja nyílik meg. Programjáról is nyilatkozik lapunknak Ion­­ Caramitru román művelődési miniszter. Szerinte a magyar-román kulturális kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók, mint most: ősszel Strasbourgban közös kiál­lítást is rendeznek az erdélyi örökség­ről. 10. oldal Megtalálták a hegymászók holttestét Az ausztriai Heiligenblut hegyi mentői a Ferenc József-csúcshoz vezető úton, a Fensterbach-patak mellett megtalálták a márciusban eltűnt három magyar hegy­mászó holttestét. Az olvadás tette lehe­tővé, hogy a lavinák hótömege alatt a korábban is feltételezett helyen rájuk bukkanjanak. Hamvaikat a hét közepén szállítják haza. 22. oldal Bátorfi és Tóth aranykeretben Aranyérmet szerzett a brémai asztalite­nisz Európa-bajnokságon a Bátorfi Csil­la, Tóth Krisztina páros. Miután mind­ketten tagjai voltak a győztes csapatnak is, két elsőséggel - a svéd Peter Karlsson társaságában - az Eb legeredményesebb játékosai lettek. 26. oldal Kisvasutak Kánaánja Az összes kisvasutat sikerült életben tartani az elmúlt tíz évben Magyar­­országon. Ez egész Kelet-Közép-Eu­­rópában egyedülálló. Ma húsz járat közlekedik országszerte, annak elle­nére, hogy üzemeltetésük - részben az évtizedekig elmaradt felújítások miatt - továbbra is veszteséges. MUNKATÁRSUNKTÓL A múlt század végén építették ki az első teherszállításra szolgáló kisvasutakat: a bányák és erdészetek több ezer kilomé­ternyi keskeny nyomtávú sínpárt fektet­tek le, közülük többet már a húszas-har­mincas években turisztikai célokra is használtak. Akkor több mint ötven kis­vasút üzemelt az országban. A hatvanas években többségüket fel­számolták, összesen húsz vonal élte meg a nyolcvanas évtized végét. Minden gazdasági probléma ellenére még ma is mind a húsz vonalon járnak a szerelvé­nyek, az elmúlt évtizedben egyetlen já­ratot sem számoltak fel. Ezzel Magyar­­ország a környező országok között egyedül áll: Romániában például több mint húsz kisvasút szűnt meg a kilenc­venes években. Az elmúlt években egyébként egyre többen, tavaly mintegy 1,5-2 millióan utaztak ezeken a járatokon. A vonalak közül négy a MÁV, a többi erdészetek vagy a helyi önkormányza­tok tulajdonában van. Programsorozattal... folytatás az 5. oldalon Tíz esztendeje szabad parlament Szabad György az emelkedő nemzet jövőjének új biztosítékairól MUNKATÁRSUNKTÓL A demokratikus intézményrendszer élet­­képességét puszta fennmaradása is iga­zolja, mert közakaraton alapul, mert az ország egésze elfogadta. Ezt jelzi három vitathatatlanul szabad választás, s az egy­mást követő kormányok életképessége - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn a budapesti Operaházban az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának tizedik évfordulójára rendezett ünnepségen. A megemlékezé­sen megjelent Orbán Viktor kormányfő, az első szabadon választott és a jelenlegi parlament számos képviselője, az elmúlt tíz év kormányainak több minisztere, va­lamint a diplomáciai testület tagjai. Az államfő felhívta a figyelmet: aligha állítaná bárki is, hogy ez a tíz esztendő demokráciánk fejlődésében a végső állo­mást jelentené: a kormányok eddig is kö­vették egymást, követni fogják ezután is. Szabad György, az első szabadon vá­lasztott Országgyűlés elnöke a Szent István-i államalapítás, az ezt követő jog­fejlődés, a reformkor, majd az 1848-49- es szabadságharc folytatásaként értékelte a tíz évvel ezelőtti eseményeket. Felhívta a mostani és az elkövetkező parlamentek tagjait, hogy őrizzék meg ezeket az érté­keket, és csak olyan módosításokat hajt­sanak végre, amelyek új biztosítékokkal látják el az emelkedő nemzet jövőjét. Áder János, a jelenlegi Országgyűlés elnöke elmondta, fiatal polgári demokrá­ciánk születésének napján az emelkedett­ség mellett azzal is tisztában voltunk, hogy a szovjet csapatok még Magyaror­szág területén tartózkodnak, illetve, hogy a szocializmus kifizetetlen számláit ne­künk és gyermekeinknek kell majd ka­matostul kifizetni. A házelnök szerint a következő tíz év feladata megteremteni mindenki számára az elérhető polgári jó­lét lehetőségét. A beszédek után Áder Já­nos felvágta a parlament képével és tíz gyertyával díszített születésnapi tortát. Göncz Árpád köszöntője az évfordulón FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Gyorsuló földfoglalás Zimbabwéban Kiküldött munkatársunk, Pogár Demeter hararei jelentése A földfoglaló veteránok és a fehér bir­tokosok között az erőszakos cselekmé­nyek beszüntetéséről született megál­lapodás után a zimbabwei kormány a hét végén úgy döntött: felgyorsítják a fehérek farmjainak elkobzását. A Zimbabwei Szakszervezetek Kong­resszusa az utóbbi húsz évben hagyomá­nyossá vált május 1-jei felvonulások elő­estéjén ezúttal arra szólított fel minden­kit, hogy maradjon otthon, „mélyedjen el és imádkozzon a békéért, a társadalmi ha­ladásért és a jelenlegi problémák tartós rendezéséért”. Ennek ellenére a főváros, Harare elővárosaiban gyűléseket tartot­tak, s például Kawadzanában Morgan Tsvangirai, az ellenzéki Mozgalom a De­mokratikus Változásért (MDC) vezére ar­ra szólította fel a szakszervezeteket, hogy az ellenzéket támogassák a küszöbönálló választásokon Robert Mugabe kormány­zó ZANU-PF pártjával szemben. A szakszervezetek elővigyázatossá­gát egyébként az indokolta, hogy a hét végén két politikai nagygyűlésen is ve­rekedés tört ki a ZANU-PF és az MDC szimpatizánsai között. Mint emlékezetes, a súlyos belpoliti­kai válság miatt két hete lefújták az or­szág függetlenségének jubileumi meg­ünneplését is. A földfoglalók és a farme­rek közötti pénteki megállapodás nyo­mán az utóbbiak körében némi meg­nyugvás volt tapasztalható. Az utakon azonban már szombaton primitív szúró- és vágóeszközökkel felfegyverkezett fe­kete csapatok mozgását lehetett megfi­gyelni. A Népszabadság tudósítója által felkeresett Harare környéki földbirtoko­sok reménykedtek, hogy talán mégsem veszítik el mindenüket. Este azonban te­lefonon közölték: a hívatlan vendégek megérkeztek, menekülniük kellett. Mugabe... folytatás a 2. oldalon Torgyán nemet mondott, Orbánnal tárgyal Az FKGP országos nagygyűlése Tor­gyán Józsefet jelölte köztársasági el­nöknek, ő azonban elutasította a felké­rést. A kisgazda pártelnök Orbán Vik­tor miniszterelnökkel kíván megegyez­ni az új államfőjelöltről. Továbbra is Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke a legesélyesebb arra, hogy az FKGP és a Fidesz közös köztársasági­­elnök-jelöltje legyen - értesült lapunk. MUNKATÁRSUNKTÓL Szombaton a Független Kisgazdapárt or­szágos nagygyűlése egy ellenszavazattal, két tartózkodás mellett Torgyán József pártelnököt jelölte köztársasági elnöknek. Az FKGP a Fidesszel kötött koalíciós szerződés szerint jogosult arra, hogy jelö­lést tegyen a hivatalából távozó Göncz Árpád utódjára. Torgyán József „nehéz szívvel ugyan”, de visszautasította a fel­kérést, mondván: most még miniszteri és pártelnöki kötelezettségei teljesítését többre tartja jogainál. - Ülhetek-e a ba­bérjaimon, mint aki befejezte munkáját, vagy tovább kell küzdenem céljaim el­érésében? Olyan erős-e már hazánkban a nemzeti-konzervatív, ökumenikus-ke­resztényi irányzat, hogy a kisgazdapárt elnöke kivonulhat a politikából? - vetette fel, majd kijelentette: - Ma még szikla­­szilárdan kell állnom a magyar politikai élet bolsevista restaurációtól átnedvese­dett gátrendszerén. Ha vállvetve álljuk a Fidesszel azokat a rohamokat, amelyeket a báránybőrbe bújtatott farkasok intéznek ellenünk, akkor a 2002-es választásokon bebiztosíthatjuk a magyarság jövőjét. A nagygyűlés előtt mondott beszédé­ben rendkívül korrektnek nevezte az FKGP kapcsolatát a Fidesszel, és hitet tett egy több ciklusra szóló koalíció mel­lett. A kisebbik kormánypártról azonban azt mondta: sajnálatos, de tény, hogy az MDF Janus-arcú politikát tanúsít, a koalí­ció tagjának állítja magát, de az ellenzék érdekében politizál. (A Vasárnapi Újság című rádióműsorban ugyanerről úgy fo­galmazott, hogy „Dávid Ibolya gyűlölkö­dő magatartása és nyilatkozatai rendkívül komoly mértékben veszélyeztetik a több­párti parlamenti demokráciának a nemze­ti elkötelezettség iránti politizálást folyta­tó részét”). Beszédében felhívta a helyi FKGP-vezetők figyelmét: a kisgazdapárt politikájába semmilyen körülmények kö­zött nem férhet be sem az MSZP-vel, sem az SZDSZ-szel való együttműködés. Elutasítása ellenére Torgyán még lehet az FKGP államfőjelöltje. A küldöttek ugyanis - miután pártelnökük magához vonta a szót, és személyesen érvelt a ha­tározat mellett - megszavazták, hogy az elnök előterjesztésére az elnökség dönt­het az új jelölt személyéről. Ha azonban a jelölésnél „nem látnák biztosítottnak az FKGP hosszú távú érdekeit”, automati­kusan érvénybe lépne a nagygyűlés dön­tése, s a pártelnök lenne az államfőjelölt. Torgyán... folytatás a 4. oldalon Május 1.: együtt ünnepeltek a szakszervezetek Országszerte majálisokat szerveztek a munka ünnepén. A nyarat idéző meleg­ben a Városligetben a hat szakszervezeti konföderáció tíz év után először együtt ünnepelt május 1-jén. Ezúttal a Munkás­­tanácsok is csatlakozott a szakszerveze­tek ünnepségéhez. Sándor László, az MSZOSZ elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: a hat szövetségnek sikerült félretennie a nézeteltéréseket, demonst­rálva, hogy képesek együtt fellépni a kö­zös érdekekért és célokért. Levélben üdvözölte az együttműkö­dést erősítő szakszervezeti szövetsége­ket Göncz Árpád államfő. Levelét Bor­­sik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke olvasta fel. Az államfő ebben aláhúzta: a kormányzati szerveknek el kell ismerniük a szakszervezetek és az állam együttműködésének fontosságát, és a társadalmi szolidaritás jegyében vállvetve kell keresniük a munkanélkü­liség mérséklésének lehetőségeit. K. J. E. Részletek a 4. oldalon Szabó Endre, Vígh László, Palkovics Imre, Sándor László, Borsik János és Gaskó István az élen FOTÓ: GÁRDI BALÁZS

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék