Népszabadság, 2000. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-02 / 101. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. MÁJUS 2., KEDD Torgyán nem lesz államfőjelölt Az FKGP elnöke szerint az MDF Janus-arcú politikát folytat Folytatás az 1. oldalról A nagygyűlést követően Torgyán el­mondta: az új államfőjelöltről Orbán Vik­tor miniszterelnökkel kíván konzultálni. A megbeszélésre várhatóan a hét köze­pén kerül sor. A találkozón az államfője­lölt személyén kívül a kisgazdapárt azt is fel kívánja vetni, hogy „közjogi hagyó­ Az FKGP nagygyűlése szombaton úgy módosította a párt alkotmá­nyát, hogy a jövőben az országos elnököt háromnál több alkalom­mal is újra lehet választani. A nagygyűlés felhatalmazást adott Torgyán Józsefnek, hogy a pártépí­tés erősítésére egy szervező főtit­kári intézményt hozzon létre. A tisztség várományosa Balogh Gyu­la, a párt Szabolcs megyei elnöke, mányaiknak megfelelően­ a későbbiek­ben is az FKGP-t illethesse az államfője­lölés joga. Elmondta azt is: már legalább egy éve intenzív megbeszéléseket folytat a számba jöhető jelöltekkel, és olyan nemzeti-konzervatív, ökumenikus-ke­resztényi elveket valló személyt látna szí­vesen a köztársasági elnöki székben, aki kiismeri magát a jog dzsungelében, és az eddigieknél sokkal határozottabban kép­viseli a nemzeti érdekeket. Neveket nem említett, szerinte inkorrekt volna találgat­ni, mielőtt a miniszterelnökkel megálla­podna a jelölt személyéről. Szabó János honvédelmi miniszter va­sárnap egy tévés nyilatkozatában alkal­masnak nevezte magát a legfőbb közjogi méltóságra, mivel megfelel az említett kritériumoknak. Információink szerint továbbra is Né­meth János, az Alkotmánybíróság elnöke a legesélyesebb, hogy az FKGP és a Fi­desz közös köztársaságielnök-jelöltje le­gyen. Az előzetes jelzések alapján a meg­választását a parlamentben az ellenzék is támogatná. Úgy tudjuk, Torgyán és Or­bán eddigi informális megbeszélésein szóba került, hogy a Fidesz és az FKGP választási győzelme esetén esetleg 2005- ben is a kisgazdapárt jelölhetne köztársa­sági elnököt. Arról Torgyán maga szá­molt be a nagygyűlés előtt, hogy a nem­zeti földalap kérdésében a kormányfő ál­láspontja rendkívül közel került az övé­hez, és ez az ÁPV Rt. struktúrájában is változásokat eredményezhet. A kisgazda tárcák élén történő esetleges változtatáso­kat az FKGP elnöke a miniszterelnökkel kötött megállapodástól teszi függővé - értesült lapunk. Egy rádiós nyilatkozatá­ban Torgyán vasárnap azt mondta: a cik­lus félidejét követően nem lenne célszerű bármilyen tárcánál is változtatni. Csuhaj Ildikó Torgyán József: „Szavazzuk meg egyhangúlag!” FOTÓ: SOPRONYI GYULA Dávid Ibolya visszautasítja a kisgazdapárt elnökének vádjait A Fidesz szerint a kisgazdapárt nagygyűlése is azt mutatja, hogy jól működik a koalíció, a Fidesz és az FKGP között létre­jött koalíciós szerződés jó megállapodás - közölte Halász Já­nos, a Fidesz-frakció szóvivője. - Ha a kisgazdapárt megnevezi jelöltjét, a Fidesz kialakítja álláspontját, de ez csak a hivatalos jelöltállítás után történhet meg — mondta Halász. Információink szerint a Fidesz és a kisgazdapárt sem az ellenzéket, sem az MDF-et nem kívánja bevonni a további egyeztetésekbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke elmondta: bölcsen határozott Torgyán József, hogy nem vállalta a jelölést, mert döntése talál­kozott a társadalom túlnyomó többségének az elvárásával. Re­méli, hogy ezt követően a koalíciós pártok tárgyalnak majd a je­lölt személyéről. A pártját ért kritikákkal kapcsolatban elmond­ta: a leghatározottabban visszautasítja az MDF-et és a szemé­lyét ért támadásokat. Elvárja, hogy Torgyán az érveivel vitáz­zék. Dávid demokratikus, kiszámítható, a társadalmi megbéké­lésre és bizalomra épülő koalíciós kormányzásban kíván részt venni. Az FKGP elnökének stílusa és viselkedése megerősítette abban: a Békejobb helyes törekvés, az MDF jó úton halad. Kovács László, az MSZP elnöke közölte: a szocialisták örül­nek, hogy a közvélemény nyomásának és felszólításunknak en­gedve Torgyán meghátrált, nem vállalta a jelölést az államfői tisztségre, amelyre nem is lett volna alkalmas. - Jó lenne, ha a kormánypártok akár hivatalosan, akár informálisan egyeztetné­nek az államfőjelölésről az ellenzékkel - mondta. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a köztársa­sági elnök személye nem „kisgazda belügy”, ezért a jelölést a parlamenti pártok közötti egyeztetésnek kell megelőznie. Az eddig szóba került személyiségek közül az SZDSZ Németh Já­nosnak, az Alkotmánybíróság elnökének államfővé választását tudná támogatni. A MIÉP bölcs és reális döntésnek tartja, hogy Torgyán nem vállalta a jelöltséget. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint nem szerencsés, ha pártpolitikus pályázik az államfői tisztségre. Gémesi lemondott az MDF-alelnökségről Gémesi György lemondott az MDF al­elnöki tisztségéről, mert nem ért egyet a pártja által meghirdetett Békejobb mozgalommal, azzal, hogy a fórumot „összenyomják” az MSZP-vel és az SZDSZ-szel. Az FKGP és a Fidesz üd­vözölte Gémesi döntését. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint nincs közeledés a fórum és a két ellenzéki párt között. MUNKATÁRSAINKTÓL___________ Gémesi György MDF-es országgyűlési képviselő, Gödöllő polgármestere le­mondott általános pártalelnöki posztjá­ról. Gémesi lapunknak elmondta: dönté­sét egyebek mellett az indokolta, hogy vitatja a legfőbb ügyész és a köztársasá­gi elnök jelölésével összefüggő MDF-es álláspontot. Azt is kifogásolta, hogy po­litikai döntések előkészítésébe, megho­zatalába - így a Békejobb mozgalom meghirdetésébe - általános alelnökként nem vonták be. Kérdésünkre közölte: nem tart attól, hogy lépése a párt szaka­dásához vezetne. Az elnökség tagjaként tovább kíván dolgozni. Döntését erőtel­jes jelzésnek szánta, mert szerinte az MDF tagságának jelentős része nem ért egyet azzal, hogy a fórumot „össze­nyomják” az MSZP-vel és az SZDSZ- szel. Kijelentette: - Többen úgy érzik, hogy a mai MDF már nem Antall József pártja, még akkor sem, ha elfogadjuk, hogy bizonyos taktikai lépések megen­gedhetők. - Nem szabad megengedni, hogy a koalíciós párt elnökét alkalmat­lannak minősítsük, mert akkor ki kell lépni a koalícióból - mondta. Torgyán József, az FKGP elnöke la­punkkal közölte:­­ Gémesi a magyar nemzeti politizálás kimagasló személyi­sége. Az MDF volt alelnöke példát muta­tott arról, hogy miként kell együttműköd­nie egy polgári koalíciónak. Várhegyi Attila, a Fidesz országos vá­lasztmányának elnöke szerint az utóbbi időben az MDF több meghatározó politi­kusa mondott le valamilyen tisztségéről vagy lépett ki pártjából. Várhegyi igazat adott Gémesinek. Úgy vélte, az MDF- nek az MSZP-hez közeledő politikája nem biztos, hogy célravezető.­­ Az MDF maga sáfárkodik a sorsával, a Fidesznek nincs beleszólása - mondta Várhegyi. Dávid Ibolya, az MDF elnöke hétfőn lapunknak elmondta: fölösleges ott ellen­séget keresni, ahol nincs. Gémesi először még a télen, majd mintegy három hete ér­tesítette őt lemondásáról. Dávid szerint ez a tény önmagáért beszél, mert az emlí­tett időpontokban a nyilvánosság előtt még nem volt szó a legfőbb ügyésszel, il­letve az államfő jelölésével kapcsolatos MDF-álláspontról. A pártelnök leszögez­te: szó sincs közeledésről az MDF és az MSZP között. A fórum saját jelöltet állí­tott a legfőbb ügyészi tisztségre. - Géme­si elsősorban azt kifogásolta, hogy alel­nökként kevésszer tudott velem egyeztet­ni, pedig ezt megtehette volna az elnök­ség vagy a frakció ülésein - mondta Dá­vid Ibolya. Hozzátette: az MDF elnök­sége a héten dönt a leköszönt alelnök utódlásáról. A Népszabadság informá­ciói szerint az elnökség tagjai közül több alelnököt is választanak. GÉMESI GYÖRGY 1956-ban született Budapesten. 1980- ban szerzett diplomát a SOTE-n. 1980-tól az Or­szágos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet orvo­sa, 1985-től a kerepestarcsai kórház sebészorvosa. 1981- 1984-ben válogatott kardvívó. 1990-től Gödöllő polgármestere, 1995-től a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. 1989-től az MDF tagja, 1994-től a párt országos elnök­ségének tagja, 1994-1996-ban alelnök, 1996-1999-ben ügyvezető elnök, 1999-től ügyvezető alelnök. 1998-tól az MDF országgyűlési képviselője, frakcióve­zető-helyettes. Legfőbb ügyészt választanak Polt Péterről szavaz az Országgyűlés A parlament várhatóan ma legfőbb ügyésszé választja Polt Pétert, az állam­­polgári jogok országgyűlési biztosának helyettesét. Göncz Árpád államfő a par­lamenti pártok frakcióival történt egyez­tetés után jelölte a helyettes ombuds­­mant Györgyi Kálmán utódjául, aki már­cius közepén mondott le hivataláról. Szinte biztosra vehető Polt megvá­lasztása, hiszen a Fidesz, az FKGP és az ellenzéki MIÉP egyöntetűen támo­gatja. A három pártnak összesen 205 képviselője van, így a jelölt nagy való­színűséggel megkapja a parlamentben a megválasztáshoz szükséges egyszerű többséget. A Magyar Demokrata Fórum frakci­ója mai ülésén dönt Polt esetleges tá­mogatásáról. Emlékezetes, az államfő­vel történt konzultáció során az MDF Heidrich Gábort, a Csongrád Megyei Bíróság elnökét jelölte legfőbb ügyész­nek. Heidrich az MSZP és az SZDSZ jelöltjei között is szerepelt. Az MDF vezetői biztosra veszik, hogy a párt is igennel szavaz Poltra. Az MSZP és az SZDSZ korábban már bejelentette, hogy Polt nem élvezi a két ellenzéki párt bizalmát. A szocia­listák és a szabad demokraták szerint Poltnak nincs vezetői gyakorlata, ami nélkülözhetetlen a hierarchikus felépí­tésű ügyészi szervezet hatékony irányí­tásához. Másrészt szerintük Polt, aki 1995-ig a Fidesz tagja volt, túl közel áll a legnagyobb kormánypárthoz, ami ve­szélyezteti az ügyészi függetlenséget. I. B. Majális, szociális dialógus, felvonulás május 1-jén Tíz év után először közös felvonulással és majálissal köszöntötte a munka ün­nepét a hat szakszervezeti szövetség. Az MSZP elnöke konzultációra invi­tálta a konföderációk vezetőit, a meg­hívást valamennyien elfogadták. A munkásszolidaritás ünnepén ország­szerte majálisokat tartottak. A fővárosi rendezvény rendhagyó módon közös fel­vonulással kezdődött: mintegy 20 ezer szervezett dolgozó vonult­­ a konföderá­ciók vezetőivel az élen , a május 1-jei központi ünnepség színhelyére, a Városli­getbe. Itt Sándor László, az MSZOSZ el­nöke mondott ünnepi beszédet. - Szak­­szervezetek nélkül nincs kiegyensúlyo­zott társadalom, nincs demokrácia, a sorsdöntő kérdések eldöntéséből nem le­úgy döntött: támogatják a konföderációk együttműködését, de garanciát kérnek ar­ra, hogy a társszövetségek a politikai vál­tozások, a szocialisták esetleges térnyeré­se után is igénylik az együttműködést. Göncz Árpád államfő levélben üdvö­zölte a konföderációk szándékát, hogy vi­táikat félretéve, összehangoltan végzik érdekvédelmi munkájukat. Kovács László, az MSZP elnöke a kö­zös majálist felhasználva találkozóra in­vitálta a hat szakszervezeti szövetség ve­zetőit. Megállapodtak abban, hogy jú­niusban konzultálnak a bérek, a szociális dialógus alakulásáról, valamint a munka törvénykönyvéről, amely - egybehangzó állításuk szerint - egyre inkább elveszti munkavállalói védelmi jellegét. A pártel­nök kifejtette: az MSZP azért is sürgeti az het őket kiszorítani - jelentette ki Sándor.­­ A mostani demonstráció azt jelzi, a szakszervezetek nem állíthatók szembe egymással, és félretéve nézetkülönbségei­ket, összefogva képesek a dolgozók nagy tömegeit megmozdítani. A szövetségek is felismerték, hogy érdekharc van, és eb­ben kizárólag az összefogás, az együttes fellépés hozhat eredményt — fogalmazott az MSZOSZ elnöke. Hozzátette: a mun­kavállalókat háttérbe szorítja a politika, és ezen a helyzeten csak egységbe forrva képesek változtatni. Nem fogadható el ugyanis, hogy miközben az ország telje­sítő­képessége öt-hat százalékkal javul, a dolgozók keresete jelentősen elmarad a teljesítményüktől. A Munkástanácsok első alkalommal csatlakozott a társkonföderációk rendez­vényéhez. Palkovics Imre elnök lapunk­nak azt mondta: - Jó érzés együtt lenni azokkal, akik hasonló célokért küzdenek. Szimbolikus jelentőségű, hogy a szak­­szervezetek megmutatták a társadalom­nak: képesek az összefogásra. A Mun­kástanácsok hét végi választmányi ülésén összefogást, hogy véget vessen a Fidesz elnöke, Kövér László által emlegetett „hi­deg szellemi polgárháborúnak”. A meg­hívást az összes szövetség elfogadta. Az SZDSZ budapesti majálisán Demszky Gábor főpolgármester úgy vé­lekedett, hogy az új autópálya-program erőteljes lépés a „maffiaállam” felé, a kormány közpénzeket pazarol. Magyar Bálint pártelnök közölte: az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérik arról, közér­dekű adatnak számít-e, mire költ a kor­mány 600 milliárd forintot az adófizetők pénzéből az autópálya-építés kapcsán. A Hősök terén ünneplő Munkáspárt el­nöke együttműködésre hívta fel a szak­­szervezeteket, a civil szervezeteket, a szocialistákat és a baloldali demokratikus erőket. Thürmer Gyula kijelentette: - Le­gyen elég a fideszes-kisgazda hipnózis­ból, rázzuk fel az embereket, hozzunk lét­re nagy ívű politikai együttműködést, amely szavatolhatja hazánk békés, de­mokratikus és sikeres csatlakozását az Európai Unióhoz. Kun J. Erzsébet MSZP-fórum a Városligetben fotó: gárdi balázs Pepó nem találgat, hanem dolgozik DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL Társadalmi találós kérdésekbe nem ér­demes bocsátkozni egyetlen tárca élén történő esetleges változásokkal kapcso­latban sem - nyilatkozta Pepó Pál kör­nyezetvédelmi miniszter tegnap Debre­cenben arra az újságírói kérdésre vála­szolva, hogy hallott-e arról, miszerint Orbán Viktor és Torgyán József közötti, a köztársasági elnök jelöléséről tartan­dó egyeztetésen szóba kerülhet az is, hogy a környezetvédelmi minisztert le­váltják. Egyes hírek szerint Turi- Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkárhe­lyettese lehet az utóda. - Én voltam az első, akinek a neve távozó miniszterként felvetődött, mégis Chikán Attila és Hámori József vált meg a posztjától. A miniszterség amúgy hatalmas munka, a találgatók­­nak a teljesítményből és a tényekből kellene kiindulniuk - állította Pepó Pál. A környezetvédelmi miniszter a deb­receni kisgazda majálison tárcája két évét értékelve elmondta: 288 önkor­mányzat 12 milliárd forintnyi támoga­tást kapott vízminőség-védelmi, szenny­víz-beruházási és hulladékfeldolgozó projektek megvalósítására. - Főleg a vi­déki települések pályázatait támogat­tuk, a támadásokat a régiófejlesztési tö­rekvéseimért kaptam - jelentette a mi­niszter.

Next